18.3 Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram

A lakásfelújítás során az egyik leggyakoribb, mégis gyakran elsikló lépés annak ellenőrzése, hogy a választott kismegszakító és a vezeték valóban együtt tud-e működni: túlterhelésnél időben lekapcsol-e, zárlatnál pedig elég nagy-e a hálózatból érkező áram ahhoz, hogy a mágneses gyorskioldó azonnal megszólaljon. Ha ezt kihagyjuk, a vezeték melegedhet, a szigetelés károsodhat, vagy a védelem egyáltalán nem old le – mindkettő tűzveszélyes állapot. Ezt a fejezetet azért tanulod, hogy a kapcsolószekrényben ne csak a kapcsolási rajzot lásd, hanem a védelmi láncot is: fogyasztó → vezeték → védelem → hálózat, és azonnal tudd, hol kell számolnod.

18.3.1 Szemléletes kép: a zárlati hurok

Képzelj el egy egyszerű lakásáramkört: a fázisvezető a kismegszakítóból indul, végigmegy a kötődobozokon, eléri a fogyasztót, majd a nulla vezető visszatér a kismegszakítóba. Zárlatkor a fogyasztót gyakorlatilag egy kis ellenállású fémes összeköttetés, vagy egy fázis–nulla összeérés helyettesíti. Ekkor a teljes áram útját a hurokimpedancia (ZsZ_s) korlátozza.

Egyfázisú zárlati hurok lakásáramkörben - A hurok: U₀ forrás (L kapocs) → Q1 kismegszakító → fázisvezető (R_L) → fogyasztó (zárlatkor rövidzár) → nullavezető (R_N) vissza a forrás N kapcsáig. A hurok impedanciája (a forrás/hálózat belső impedanciája + R_L + R_N) és a feszültség határozza meg a várható zárlati áramot.

Az ábrán a felső ág a fázis: az U0U_0 forrás, a Q1 kismegszakító, a fázisvezető ellenállása (RLR_L) és a fogyasztó. Az alsó ág a nullavezető visszavezetése, saját ellenállásával (RNR_N). Zárlat esetén a fogyasztó helyét rövidzárral képzeljük, így a hurokban a forrás, a kismegszakító, a fázisvezető és a nullavezető marad. Ennek a huroknak az impedanciája a hurokimpedancia (ZsZ_s).

18.3.2 Alapfogalmak és feltételek

Definíció. Az üzemi áram (IbI_b) az a tartós áram, amelyet az áramkörnek a rendeltetésszerű használat során szállítania kell. Például egy 16 A-es aljzatkörben a ténylegesen várható legnagyobb tartós áram lehet 10 A vagy 13 A, ezt a fogyasztók teljesítményéből számoljuk.

Definíció. A vezeték megengedett terhelhetősége (IzI_z) az a legnagyobb tartós áram, amelyet a vezeték a környezeti hőmérséklet és a szerelési mód mellett anélkül elvisel, hogy a szigetelés hőmérséklete a megengedett határ fölé emelkedne. Ezt a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők alfejezet szerint keressük ki. Például PVC szigetelésű, két terhelt eres rézvezetéknél az IzI_z a szerelési módtól függ: 1,5 mm²: A1 (hőszigetelt falban, csőben) ≈ 14,5 A, B1 (védőcsőben) ≈ 17,5 A, C (közvetlenül falon/falban) ≈ 19,5 A; 2,5 mm²: A1 ≈ 19,5 A, B1 ≈ 24 A, C ≈ 27 A (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata, Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők).

Definíció. A védelmi készülék névleges árama (InI_n) az az áram, amelyre a kismegszakítót vagy olvadóbiztosítót a gyártó hosszú idejű működésre méretezte. A kismegszakítónál ez a hőkioldó hosszú idejű beállítási értéke, például In=16AI_n = 16\,\text{A}.

Szabály. A vezeték és a védelem összehangolásának első, egyszerű feltétele:

Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z

A középső tag a kiválasztott védelem, a bal oldal a tényleges fogyasztói igény, a jobb oldal a vezeték által elviselt tartós áram. A hármas egyenlőtlenség mit jelent? Ha InI_n kisebb, mint IbI_b, akkor a védelem már a normál üzemi áramnál is leold, tehát a berendezés nem működik. Ha InI_n nagyobb, mint IzI_z, akkor a vezeték túlmelegedhet, mielőtt a védelem lekapcsolna.

Szabály. A második, finomabb feltétel a túlterhelés elleni védelmhez:

I2≤1,45⋅IzI_2 \le 1{,}45 \cdot I_z

ahol I2I_2 a védelmi készülék hagyományos nagy kioldási árama, azaz az az áram, amelynél a védelem a megadott időn belül mindenképpen lekapcsol. A kismegszakítónál ez 1,45In1{,}45\,I_n; az olvadóbiztosító ezzel nem egyezik, ott a gyártói karakterisztikából kell kikeresni. Mivel a hagyományos nagy kioldási áram és a megengedett túlterhelési szorzó megegyezik (1,451{,}45), a kismegszakító választásakor az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltétel teljesülése általában a túlterhelési feltételt is biztosítja, ha I2=1,45InI_2 = 1{,}45\,I_n. Ezért a gyakorlatban a kismegszakítós lakáselosztóknál elegendő az első hármas feltételt ellenőrizni; az olvadóbiztosítós vezetékvédelemnél viszont a karakterisztika pontos ismerete kell.

A túlterhelés és a zárlat védelmét fogalmilag is érdemes szétválasztani:

Szabály. A túlterhelés olyan tartós túláram, amelynek nagysága a vezeték IzI_z értékét csak kismértékben haladja meg, de hosszú ideig fennáll. Ezt a hőkioldó (kismegszakító bimetallja, olvadóbiztosító lassú olvadása) kapcsolja le. A zárlat ezzel szemben nagy, hirtelen áram, amelyet a mágneses gyorskioldónak vagy az olvadóbiztosító gyors kioldásának kell azonnal megszakítania. A zárlati áram nagyságát a hálózat hurokimpedanciája határozza meg, ezért számítani kell.

18.3.3 A zárlati áram számítása hurokimpedanciából

A zárlati áram meghatározásához ugyanabból a hurokból indulunk ki, mint az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel alfejezetben. Zárlatkor a hibahelyen a fázis és a nulla (fázis–nulla zárlat), testzárlatkor TN-rendszerben a fázis és a védővezető (TN-C-ben a PEN) között a feszültség U0U_0. Az áramot a teljes hurok ZsZ_s impedanciája korlátozza, ezért

Ik=U0ZsI_k = \frac{U_0}{Z_s}

A képletben U0=230VU_0 = 230\,\text{V} a fázis és a nulla közötti névleges feszültség, ZsZ_s pedig a hurokimpedancia a zárlat helyén, ohmban. Ez a zárlati áram az a várható áram, amelyet a védelmi készüléknek meg kell szakítania.

Összefüggés. A hurokimpedancia a hálózati transzformátor impedanciájából, a csatlakozó vezeték és a belső áramköri vezetékek ellenállásából adódik össze:

Zs=Zhálózat+ZvezetékekZ_s = Z_\text{hálózat} + Z_\text{vezetékek}

ahol ZhálózatZ_\text{hálózat} a csatlakozási pont mögötti hálózati impedancia, ZvezetékekZ_\text{vezetékek} pedig az adott áramkör fázisvezetőjének és visszavezetőjének (nulla vagy PE) eredő impedanciája. A hálózati impedanciát a hálózati engedélyes adja meg, vagy méréssel (hurokimpedancia-mérővel a csatlakozási ponton) ellenőrizzük.

Megjegyzés. A hurokimpedancia-méréssel kapott ZsZ_s értékét a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezet szerint kell kezelni: a mérési módszer hálózati feszültség alatt történik, ezért jogosult személy végezheti.

A zárlati áramot az Ohm-törvényből vezettük le, de ne felejtsük el: a hurokban induktivitás is lehet, ezért ZsZ_s nem azonos a tiszta ohmos ellenállással. A lakás méretű áramkörökben a reaktancia gyakran elhanyagolható a hosszú ohmos vezetékek miatt, de az eredményt mindig a mért ZsZ_s-sel érdemes ellenőrizni, mert a csatlakozási ponton a hálózati transzformátor reaktanciája számíthat.

18.3.4 A vezetékvédelem ellenőrzésének algoritmusa

A gyakorlatban az alábbi lépésekkel ellenőrizzük a vezeték és védelem összehangolását:

  1. Határozd meg az üzemi áramot IbI_b.
  2. Válaszd ki a védelmi készüléket InI_n névleges árammal.
  3. Keresd ki a vezeték IzI_z terhelhetőségét a szerelési mód, a környezeti hőmérséklet és a korrekciós tényezők szerint.
  4. Ellenőrizd: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z és I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z.
  5. Számítsd ki a várható zárlati áramot: Ik=U0/ZsI_k = U_0 / Z_s.
  6. Ellenőrizd, hogy a védelmi készülék névleges megszakítóképessége nagyobb, mint a várható zárlati áram.
  7. Ellenőrizd: Ik≥IaI_k \ge I_a, ahol IaI_a a biztos gyors kioldás árama (a mágneses sáv felső határa): B: 5In5\,I_n, C: 10In10\,I_n, D: 20In20\,I_n (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, MSZ HD 60364-4-41).

A zárlati áram a védelmi készülék gyártói adatlapján megszakítóképességnek nevezett értéknél nem lehet nagyobb. A lakáselosztók kismegszakítóinál ez gyakran 6 kA vagy 10 kA. Ha a zárlati áram meghaladná, a készülék ívátételekor a kapcsolóérintkezők összehegedhetnek, vagy a ház szétrobbanhat. Ezért ezt a számítást soha ne spórold meg.

Az algoritmus 5. és 7. lépésének lényegét, a vezetékhossz hatását az alábbi ábra mutatja. A zárlati áram Ik=U0/ZsI_k = U_0/Z_s, ahol Zs=Zhálózat+l⋅rhurokZ_s = Z_{\text{hálózat}} + l\cdot r_{\text{hurok}}, és rhurokr_{\text{hurok}} a kábel fázis–nulla hurkának méterenkénti ellenállása (1,5 mm² rézre 20 °C-on 2⋅12,1=24,2mΩ/m2\cdot 12{,}1 = 24{,}2\,\text{m}\Omega/\text{m}, 2,5 mm²-re 14,8mΩ/m14{,}8\,\text{m}\Omega/\text{m}). Zhálózat=0,3ΩZ_{\text{hálózat}} = 0{,}3\,\Omega mellett az 1,5 mm²-es kábel végén 40 m-nél Zs=1,268ΩZ_s = 1{,}268\,\Omega és Ik≈181AI_k \approx 181\,\text{A}; a C16 biztos gyors kioldásához szükséges Ia=10In=160AI_a = 10\,I_n = 160\,\text{A} legfeljebb kb. 47 m-ig, 2,5 mm²-rel kb. 77 m-ig teljesül, a B16-hoz (Ia=80AI_a = 80\,\text{A}) mindkettő 100 m-ig megfelel (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, MSZ EN 60898-1; a vezető melegedése tovább csökkenti az áramot).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kalkulátor: vezetékvédelmi feltételek és a zárlati áram a kábelhossz függvényében.
Zárlati áram a kábelhossz függvényében 1,5 és 2,5 mm² réz vezetékre, a B16 és C16 biztos gyors kioldási áramával

Az interaktív ábrán az üzemi áram, a kismegszakító névleges árama és jellege, a keresztmetszet, a szerelési mód (A1, B1, C), a hálózati hurokimpedancia, a kábelhossz és a melegedési szorzó állítható; az oldal ✓/✗ jellel kiírja az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z és az I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z feltételt, a ZsZ_s és IkI_k értékét, azt, hogy teljesül-e a gyors lekapcsolás (Ik≥IaI_k \ge I_a), és a legnagyobb megengedett kábelhosszt.

18.3.5 Kidolgozott példa: lakás csatlakozási pontjának zárlati árama

Példa. A lakáselosztó előtti csatlakozási ponton a hurokimpedancia mérés alapján Zs=0,35ΩZ_s = 0{,}35\,\Omega (ellenőrizendő: mérésből vagy hálózati engedélyes adata). Mekkora a várható zárlati áram? Ellenőrizd, hogy a 6 kA-es kismegszakító megfelel-e!

Megoldás.

Adott: U0=230VU_0 = 230\,\text{V}, Zs=0,35ΩZ_s = 0{,}35\,\Omega. Keresett: IkI_k. Képlet: Ik=U0ZsI_k = \dfrac{U_0}{Z_s}. Behelyettesítés:

Ik=230V0,35Ω=657AI_k = \frac{230\,\text{V}}{0{,}35\,\Omega} = 657\,\text{A}

A kismegszakító megszakítóképessége 6000A6000\,\text{A}, ami jóval nagyobb, mint 657A657\,\text{A}, tehát a készülék a várható zárlati áramot biztonságosan meg tudja szakítani. Emellett egy B16-os kismegszakító mágneses sávja 3−5In3{-}5\,I_n, azaz 48−80A48{-}80\,\text{A}, a biztos gyors kioldás árama Ia=80AI_a = 80\,\text{A}, tehát a 657 A-es zárlati áram messze felette van; a kismegszakító azonnal leold.

18.3.6 Számítás: hosszú vezeték, csökkenő zárlati áram

Példa. Egy garázs áramkört 40 m hosszú, 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2 keresztmetszetű rézvezetékkel készítenek. A lakáselosztóban mért hurokimpedancia 0,3Ω0{,}3\,\Omega; a vezeték fázis–nulla hurkának ellenállása 24,2mΩ/m24{,}2\,\text{m}\Omega/\text{m} (ellenőrizendő: a pontos fajlagos ellenállás a kábel hőmérsékletétől függ). Mekkora a zárlati áram a garázs végpontján? Megfelel-e egy C16-os kismegszakító mágneses kioldása?

Megoldás.

Adott: Zhálózat=0,3ΩZ_{\text{hálózat}} = 0{,}3\,\Omega; a kábel fázis–nulla hurkának ellenállása hosszegységenként 24,2mΩ/m24{,}2\,\text{m}\Omega/\text{m} (ez már a két vezetőt együtt jelenti), ezért a 40 m-es kábel hurokellenállása 40m⋅24,2mΩ/m=968mΩ=0,968Ω40\,\text{m} \cdot 24{,}2\,\text{m}\Omega/\text{m} = 968\,\text{m}\Omega = 0{,}968\,\Omega. Keresett: teljes ZsZ_s és IkI_k. Képlet: Zs=Zhálózat+ZvezetékZ_s = Z_{\text{hálózat}} + Z_{\text{vezeték}}, majd Ik=U0/ZsI_k = U_0/Z_s. Behelyettesítés:

Zs=0,3+0,968=1,268ΩZ_s = 0{,}3 + 0{,}968 = 1{,}268\,\Omega

Ik=2301,268≈181AI_k = \frac{230}{1{,}268} \approx 181\,\text{A}

A C16 kismegszakító mágneses gyorskioldó sávja 5−10In=80−160A5{-}10\,I_n = 80{-}160\,\text{A}; a biztos gyors kioldás árama a felső határ: Ia=10In=160AI_a = 10\,I_n = 160\,\text{A}. Mivel 181A≥160A181\,\text{A} \ge 160\,\text{A}, a C16 biztosan gyorsan lekapcsol. Meleg vezetővel (a hurokellenállás ×1,2: Zs=0,3+1,162=1,46ΩZ_s = 0{,}3 + 1{,}162 = 1{,}46\,\Omega) az áram már csak 157A<160A157\,\text{A} < 160\,\text{A}, ez határeset (ellenőrizendő: hőmérsékleti korrekció, MSZ HD 60364-6). Ezért a gyakorlatban hosszú, vékony vezetéknél növelik a keresztmetszetet, vagy B16-ot használnak (Ia=80AI_a = 80\,\text{A}). A szabványos lekapcsolási idő ellenőrzéséhez a mért hurokimpedanciát kell alapul venni, nem a számítottat.

18.3.7 Szabványi követelmények

Szabvány. A vezetékek túláramvédelmére az MSZ HD 60364-4-43 követelményei vonatkoznak: a túláramvédelmi eszközt úgy kell kiválasztani, hogy a vezetékben fellépő bármely túláramot megszakítsa, mielőtt a vezető hőmérséklete a megengedett határ fölé emelkedne. A túláram magában foglalja a túlterhelést és a zárlatot. A terhelhetőség IzI_z meghatározását az MSZ HD 60364-5-52 szerinti táblázatok és korrekciós tényezők adják. A kismegszakítókra az MSZ EN 60898-1 vonatkozik, amely a B, C, D kioldási jelleggörbéket és a 1,45In1{,}45\,I_n hagyományos nagy kioldási áramot határozza meg. Az ipari megszakítókra az MSZ EN 60947-2 vonatkozik, ahol a megszakítóképességet IcuI_{cu} (határ-zárlati) és IcsI_{cs} (üzemi zárlati megszakítóképesség) jelöli; a kismegszakítóknál (MSZ EN 60898-1) a megfelelő jel IcnI_{cn}. (ellenőrizendő: a szabványszámok és az aktuális kiadás)

Szabvány. A zárlati védelmi eszköz megszakítóképessége nem lehet kisebb, mint a beépítés helyén számított várható zárlati áram. Ezt a kismegszakító gyártói adatlapján tüntetik fel, például 6 kA, 10 kA vagy 15 kA. Ha a várható zárlati áram ennél nagyobb, akkor nagyobb megszakítóképességű készüléket kell választani, vagy hátvédelmet kell alkalmazni.

18.3.8 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy családi ház külső műhelyébe a szerelő 50 m hosszú, 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2-es rézvezetéket húzott, C16-os kismegszakítóval. A lakáselosztóban mért hurokimpedancia 0,4Ω0{,}4\,\Omega volt; a számított zárlati áram a műhely végén:

Zs=0,4+50⋅0,0242=0,4+1,21=1,61ΩZ_s = 0{,}4 + 50 \cdot 0{,}0242 = 0{,}4 + 1{,}21 = 1{,}61\,\Omega

Ik=2301,61≈143AI_k = \frac{230}{1{,}61} \approx 143\,\text{A}

A C16 mágneses sávja 80−160A80{-}160\,\text{A}, a biztos gyors kioldás árama Ia=160AI_a = 160\,\text{A}; a számított 143 A ez alatt van (143A<160A143\,\text{A} < 160\,\text{A}), tehát a C16 nem kapcsol le biztosan gyorsan. A hőmérséklet növekedésével a réz ellenállása emelkedik, így a zárlati áram még kisebb lehet, és a kismegszakító mágneses gyorskioldója nem feltétlenül szólal meg. A zárlat ekkor csak a hőkioldóval szakad meg, ami túl lassú lehet. A szerelő a hibát úgy javította, hogy a vezetéket 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2-re cserélte, és B16-os kismegszakítót épített be; így a zárlati áram megnőtt (Zs=0,4+50⋅0,0148=1,14ΩZ_s = 0{,}4 + 50 \cdot 0{,}0148 = 1{,}14\,\Omega, Ik≈201AI_k \approx 201\,\text{A}), a biztos gyors kioldás árama pedig alacsonyabb lett (Ia=5⋅16=80AI_a = 5 \cdot 16 = 80\,\text{A}), tehát a védelem megbízhatóan leold.

18.3.9 Gyakorlati útmutató: a vezetékvédelem helyszíni ellenőrzése

Cél: annak ellenőrzése, hogy a beépített vezeték, a védelmi készülék és a hálózati hurokimpedancia összehangoltan működik-e.

Eszközök és anyagok: hurokimpedancia-mérő, multiméter, kismegszakító dokumentációja, vezeték adattáblája.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Az öt biztonsági szabály: 1. Lekapcsolás – a vizsgálandó áramkört feszültségmentesítsd. 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás. 3. Feszültségmentesség ellenőrzése. 4. Földelés és rövidre zárás, ha szükséges. 5. A szomszédos, feszültség alatt álló részeket takard le.

Lépések: 1. Azonosítsd az áramkört és a kismegszakítót. 2. Feszültségmentesítsd az öt szabály szerint. 3. Ellenőrizd a vezeték keresztmetszetét és anyagát; keresd ki IzI_z-t. 4. Ellenőrizd a kismegszakító InI_n értékét és a karakterisztikát (B, C, D). 5. Írd fel az üzemi áramot, és ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt. 6. Kapcsold vissza, majd jogosult személy mérje meg a hurokimpedanciát a fogyasztói ponton. 7. Számold ki az Ik=U0/ZsI_k = U_0/Z_s értéket. 8. Ellenőrizd, hogy IkI_k kisebb-e a kismegszakító megszakítóképességénél, és hogy teljesül-e Ik≥IaI_k \ge I_a (IaI_a = B: 5⋅In5 \cdot I_n, C: 10⋅In10 \cdot I_n, D: 20⋅In20 \cdot I_n). 9. Jegyezd fel a mért és számított értékeket a jegyzőkönyvbe.

18.3.10 Tipikus hibák

Hiba 1. Csak a vezeték keresztmetszetére hagyatkoznak, a hurokimpedanciát nem mérik. A hosszú áramkörnél a zárlati áram annyira lecsökken, hogy a kismegszakító mágneses gyorskioldója nem szólal meg; a zárlat hőkioldóval történő megszakítása lassú, és a vezeték túlmelegedhet.

Hiba 2. A Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt csökkenő irányban értelmezik: például 16A16\,\text{A}-es kismegszakítót tesznek 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2-es vezetékre, amelynek IzI_z értéke alacsonyabb, mint 16A16\,\text{A}: például hőszigetelt falban, csőben (A1 mód) az Iz≈14,5AI_z \approx 14{,}5\,\text{A} (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata); védőcsőben (B1) kb. 17,5 A, közvetlenül falon (C) kb. 19,5 A, ott a B16 már elfér. A vezeték hosszú távon túlmelegszik.

Hiba 3. A megszakítóképességet nem ellenőrzik a beépítés helyén. Ha a várható zárlati áram nagyobb, mint a kismegszakító megszakítóképessége, a készülék a zárlat megszakításakor tönkremehet, és a kapcsolószekrény is károsodhat.

Hiba 4. A zárlatvédelmet a túlterhelésvédelemtől nem választják el fogalmilag; például egy hosszú kábelnél a hőkioldó ugyan leold, de túl későn, mert a zárlati áram nem éri el a mágneses gyorskioldó biztos kioldási áramát (Ik<IaI_k < I_a).

18.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Ha In≤IzI_n \le I_z teljesül, akkor a kismegszakító mindig megvédi a vezetéket a zárlattól is.
  2. Számítsd ki a zárlati áramot, ha U0=230VU_0 = 230\,\text{V} és Zs=1,2ΩZ_s = 1{,}2\,\Omega.
  3. Mi a hiba az összehangolásban, ha a vezeték Iz=18AI_z = 18\,\text{A} és a beépített kismegszakító In=20AI_n = 20\,\text{A}?
  4. Milyen feltételt kell ellenőrizni a zárlati védelemnél a megszakítóképesség tekintetében?
  5. Egy B16 kismegszakító mágneses kioldási tartománya 48−80A48{-}80\,\text{A}. Mekkora minimális zárlati áram kell ahhoz, hogy a mágneses gyorskioldó biztosan megszólaljon?

18.3.12 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld az IbI_b, InI_n, IzI_z és I2I_2 fogalmakat, és írd fel a vezetékvédelem két alapfeltételét.

2. feladat (A). Egy lakás áramkörének üzemi árama Ib=11AI_b = 11\,\text{A}. Választható kismegszakítók: B10, B13, B16. A vezeték 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 réz, hőszigetelt falban csőben (A1 mód), Iz≈19,5AI_z \approx 19{,}5\,\text{A} (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52). Melyik kismegszakító felel meg az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételnek?

3. feladat (B). A lakáselosztóban a hurokimpedancia mérésből Zs=0,45ΩZ_s = 0{,}45\,\Omega (kitalált érték). Számítsd ki a várható zárlati áramot, és ellenőrizd, hogy egy 6 kA megszakítóképességű C16 kismegszakító megfelel-e. Jelezd, melyik későbbi alfejezetben használjuk ezt a zárlati áramot.

4. feladat (B). Egy 20 m hosszú, 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2 rézvezetékes áramkörben a hálózati hurokimpedancia 0,4Ω0{,}4\,\Omega, a vezeték fázis–nulla hurkának ellenállása 24,2mΩ/m24{,}2\,\text{m}\Omega/\text{m}. Számítsd ki a teljes hurokimpedanciát és a zárlati áramot.

5. feladat (C). Magyarázd el, miért nem elegendő a zárlati áramnál csak a megszakítóképesség ellenőrzése: mi történik, ha a zárlati áram a kismegszakító mágneses kioldási tartománya alatt marad, de a hőkioldó tartományában van? Hogyan lehet javítani?

6. feladat (D). Méréssel egy lakás végpontján a hurokimpedancia 1,8Ω1{,}8\,\Omega. A beépített kismegszakító B16, megszakítóképessége 6 kA. Számold ki a zárlati áramot; értékeld, hogy a mágneses gyorskioldó (B16: 48–80 A) megbízhatóan leold-e, és javasolj módosítást.

18.3.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Az In≤IzI_n \le I_z a túlterhelés elleni feltétel; a zárlatvédelemhez a zárlati áramnak és a megszakítóképességnek is meg kell felelni.
  2. Ik=2301,2≈192AI_k = \frac{230}{1{,}2} \approx 192\,\text{A}.
  3. In>IzI_n > I_z: a vezeték túlmelegedhet, mert a védelem nem old le időben a vezeték határárama előtt.
  4. A megszakítóképesség legyen nagyobb, mint a várható zárlati áram: kismegszakítónál Icn≥IkI_{cn} \ge I_k, ipari megszakítónál Icu≥IkI_{cu} \ge I_k (illetve IcsI_{cs} a gyártói előírás szerint).
  5. A mágneses gyorskioldó felső határánál, azaz 80 A-nél nagyobb zárlati áram kell a biztos oldáshoz, de a gyakorlatban a 3−5In3{-}5\,I_n tartomány a gyártói tűréstől függ; legalább 5In=80A5\,I_n = 80\,\text{A} fölött biztos.

1. feladat megoldása. IbI_b az áramkör üzemi árama; InI_n a védelmi készülék névleges árama; IzI_z a vezeték megengedett terhelhetősége; I2I_2 a védelem hagyományos nagy kioldási árama. Feltételek: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z és I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z.

2. feladat megoldása. Ellenőrizd a lehetőségeket: - B10: In=10AI_n=10 \,\text{A}, de 11A≤1011\,\text{A} \le 10 hamis, tehát nem jó. - B13: 11≤13≤19,511 \le 13 \le 19{,}5 igaz, megfelel. - B16: 11≤16≤19,511 \le 16 \le 19{,}5 igaz, megfelel. A B13 vagy B16 választható; a B16 jobban kihasználja a vezeték kapacitását, de a B13 alacsonyabb túlterhelési határt ad.

3. feladat megoldása.

Ik=2300,45=511AI_k = \frac{230}{0{,}45} = 511\,\text{A}

A C16 megszakítóképessége 6000A≥511A6000\,\text{A} \ge 511\,\text{A}, ezért megfelel. A C16 biztos gyors kioldási árama Ia=10In=160AI_a = 10\,I_n = 160\,\text{A}, és 511A≥160A511\,\text{A} \ge 160\,\text{A}, tehát bőven teljesül. A zárlati áramot a Szelektivitás, hátvédelem és megszakítóképesség, a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés, a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló és a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben alfejezetek használják.

4. feladat megoldása. Teljes hurokimpedancia: Zs=0,4+0,484=0,884ΩZ_s = 0{,}4 + 0{,}484 = 0{,}884\,\Omega (a 24,2mΩ/m24{,}2\,\text{m}\Omega/\text{m} már a fázis–nulla hurok, ezért csak a kábelhosszal szorzunk: 20m⋅0,0242Ω/m=0,484Ω20\,\text{m} \cdot 0{,}0242\,\Omega/\text{m} = 0{,}484\,\Omega). Zárlati áram: Ik=2300,884≈260AI_k = \frac{230}{0{,}884} \approx 260\,\text{A}.

5. feladat megoldása. Ha a zárlati áram kisebb, mint a biztos gyors kioldás árama (IaI_a, a mágneses sáv felső határa), a kismegszakító nem a pillanatszerű mágneses kioldással szakítja meg a zárlatot, hanem a hőkioldóval, amelynek késleltetése hosszú. Ez alatt a vezeték és a kötések nagyon felmelegedhetnek, tűz keletkezhet. Javítás: nagyobb keresztmetszet, rövidebb áramkör, vagy alacsonyabb mágneses kioldási tartományú karakterisztika (pl. C helyett B), esetleg kisebb névleges áramú kismegszakító. A pontos megoldást a zárlati számítás és a mérés alapján kell választani.

6. feladat megoldása. Zárlati áram: Ik=2301,8≈128AI_k = \frac{230}{1{,}8} \approx 128\,\text{A}. A B16 biztos gyors kioldási árama Ia=80AI_a = 80\,\text{A} (a sáv 48–80 A), és 128 A e fölött van, ezért a gyorskioldó biztosan leold. Ugyanakkor a 128 A a megszakítóképesség (6000 A) alatt van, így a készülék biztonságosan megszakítja az áramot. Értékelés: a védelem elvileg megfelel, de a mérési pontatlanság és a vezeték melegedése miatt a valós zárlati áram kisebb is lehet; ezért javasolt a hurokimpedancia mérését jegyzőkönyvben rögzíteni, és szükség esetén a vezeték keresztmetszetét növelni.

18.3.14 Rövid összefoglaló

A vezetékvédelmi koordináció két sarkköve a túlterhelés- és a zárlatvédelem. Az üzemi áram (IbI_b) kisebb vagy egyenlő, mint a védelem névleges árama (InI_n), amely kisebb vagy egyenlő, mint a vezeték terhelhetősége (IzI_z). Emellett a védelem nagy kioldási áramának (I2I_2) kisebbnek kell lennie 1,45Iz1{,}45\,I_z-nél. A zárlati áramot a hurokimpedanciából számítjuk: Ik=U0/ZsI_k = U_0/Z_s, ahol U0=230VU_0 = 230\,\text{V}. A várható zárlati áramnak kisebbnek kell lennie a védelmi készülék megszakítóképességénél, és el kell érnie a mágneses gyorskioldó tartományát, hogy a zárlat pillanatszerűen megszakadjon. A hurokimpedanciás számítás és mérés központi szerepet kap a Szelektivitás, hátvédelem és megszakítóképesség, a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés, a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló és a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben alfejezetekben. A gyakorlatban mindig a mért értékek és a gyártói adatlapok a mérvadók.

18.3.15 Források és ellenőrzési hiányok

A szövegben szereplő szabványhivatkozások – MSZ HD 60364-4-43 (túláramvédelem), MSZ HD 60364-5-52 (terhelhetőség), MSZ EN 60898-1 (kismegszakítók), MSZ EN 60947-2 (megszakítók) – aktuális kiadását és a terhelhetőségi adatokat a kiadás előtt ellenőrizni kell. A példákban használt hurokimpedanciák, fajlagos ellenállások és megszakítóképességek tanulási célú, jellemző nagyságrendű értékek, nem konkrét mérési vagy tervezési előírások. A gyakorlati hurokimpedancia-mérési és kivitelezési munkákat csak jogosult személy végezheti.