A lakásfelújítás során az egyik leggyakoribb, mégis gyakran elsikló lépés annak ellenőrzése, hogy a választott kismegszakító és a vezeték valóban együtt tud-e működni: túlterhelésnél időben lekapcsol-e, zárlatnál pedig elég nagy-e a hálózatból érkező áram ahhoz, hogy a mágneses gyorskioldó azonnal megszólaljon. Ha ezt kihagyjuk, a vezeték melegedhet, a szigetelés károsodhat, vagy a védelem egyáltalán nem old le – mindkettő tűzveszélyes állapot. Ezt a fejezetet azért tanulod, hogy a kapcsolószekrényben ne csak a kapcsolási rajzot lásd, hanem a védelmi láncot is: fogyasztó → vezeték → védelem → hálózat, és azonnal tudd, hol kell számolnod.
Képzelj el egy egyszerű lakásáramkört: a fázisvezető a kismegszakítóból indul, végigmegy a kötődobozokon, eléri a fogyasztót, majd a nulla vezető visszatér a kismegszakítóba. Zárlatkor a fogyasztót gyakorlatilag egy kis ellenállású fémes összeköttetés, vagy egy fázis–nulla összeérés helyettesíti. Ekkor a teljes áram útját a hurokimpedancia () korlátozza.
Az ábrán a felső ág a fázis: az forrás, a Q1 kismegszakító, a fázisvezető ellenállása () és a fogyasztó. Az alsó ág a nullavezető visszavezetése, saját ellenállásával (). Zárlat esetén a fogyasztó helyét rövidzárral képzeljük, így a hurokban a forrás, a kismegszakító, a fázisvezető és a nullavezető marad. Ennek a huroknak az impedanciája a hurokimpedancia ().
Definíció. Az üzemi áram () az a tartós áram, amelyet az áramkörnek a rendeltetésszerű használat során szállítania kell. Például egy 16 A-es aljzatkörben a ténylegesen várható legnagyobb tartós áram lehet 10 A vagy 13 A, ezt a fogyasztók teljesítményéből számoljuk.
Definíció. A vezeték megengedett terhelhetősége () az a legnagyobb tartós áram, amelyet a vezeték a környezeti hőmérséklet és a szerelési mód mellett anélkül elvisel, hogy a szigetelés hőmérséklete a megengedett határ fölé emelkedne. Ezt a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők alfejezet szerint keressük ki. Például PVC szigetelésű, két terhelt eres rézvezetéknél az a szerelési módtól függ: 1,5 mm²: A1 (hőszigetelt falban, csőben) ≈ 14,5 A, B1 (védőcsőben) ≈ 17,5 A, C (közvetlenül falon/falban) ≈ 19,5 A; 2,5 mm²: A1 ≈ 19,5 A, B1 ≈ 24 A, C ≈ 27 A (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata, Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők).
Definíció. A védelmi készülék névleges árama () az az áram, amelyre a kismegszakítót vagy olvadóbiztosítót a gyártó hosszú idejű működésre méretezte. A kismegszakítónál ez a hőkioldó hosszú idejű beállítási értéke, például .
Szabály. A vezeték és a védelem összehangolásának első, egyszerű feltétele:
A középső tag a kiválasztott védelem, a bal oldal a tényleges fogyasztói igény, a jobb oldal a vezeték által elviselt tartós áram. A hármas egyenlőtlenség mit jelent? Ha kisebb, mint , akkor a védelem már a normál üzemi áramnál is leold, tehát a berendezés nem működik. Ha nagyobb, mint , akkor a vezeték túlmelegedhet, mielőtt a védelem lekapcsolna.
Szabály. A második, finomabb feltétel a túlterhelés elleni védelmhez:
ahol a védelmi készülék hagyományos nagy kioldási árama, azaz az az áram, amelynél a védelem a megadott időn belül mindenképpen lekapcsol. A kismegszakítónál ez ; az olvadóbiztosító ezzel nem egyezik, ott a gyártói karakterisztikából kell kikeresni. Mivel a hagyományos nagy kioldási áram és a megengedett túlterhelési szorzó megegyezik (), a kismegszakító választásakor az feltétel teljesülése általában a túlterhelési feltételt is biztosítja, ha . Ezért a gyakorlatban a kismegszakítós lakáselosztóknál elegendő az első hármas feltételt ellenőrizni; az olvadóbiztosítós vezetékvédelemnél viszont a karakterisztika pontos ismerete kell.
A túlterhelés és a zárlat védelmét fogalmilag is érdemes szétválasztani:
Szabály. A túlterhelés olyan tartós túláram, amelynek nagysága a vezeték értékét csak kismértékben haladja meg, de hosszú ideig fennáll. Ezt a hőkioldó (kismegszakító bimetallja, olvadóbiztosító lassú olvadása) kapcsolja le. A zárlat ezzel szemben nagy, hirtelen áram, amelyet a mágneses gyorskioldónak vagy az olvadóbiztosító gyors kioldásának kell azonnal megszakítania. A zárlati áram nagyságát a hálózat hurokimpedanciája határozza meg, ezért számítani kell.
A zárlati áram meghatározásához ugyanabból a hurokból indulunk ki, mint az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel alfejezetben. Zárlatkor a hibahelyen a fázis és a nulla (fázis–nulla zárlat), testzárlatkor TN-rendszerben a fázis és a védővezető (TN-C-ben a PEN) között a feszültség . Az áramot a teljes hurok impedanciája korlátozza, ezért
A képletben a fázis és a nulla közötti névleges feszültség, pedig a hurokimpedancia a zárlat helyén, ohmban. Ez a zárlati áram az a várható áram, amelyet a védelmi készüléknek meg kell szakítania.
Összefüggés. A hurokimpedancia a hálózati transzformátor impedanciájából, a csatlakozó vezeték és a belső áramköri vezetékek ellenállásából adódik össze:
ahol a csatlakozási pont mögötti hálózati impedancia, pedig az adott áramkör fázisvezetőjének és visszavezetőjének (nulla vagy PE) eredő impedanciája. A hálózati impedanciát a hálózati engedélyes adja meg, vagy méréssel (hurokimpedancia-mérővel a csatlakozási ponton) ellenőrizzük.
Megjegyzés. A hurokimpedancia-méréssel kapott értékét a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezet szerint kell kezelni: a mérési módszer hálózati feszültség alatt történik, ezért jogosult személy végezheti.
A zárlati áramot az Ohm-törvényből vezettük le, de ne felejtsük el: a hurokban induktivitás is lehet, ezért nem azonos a tiszta ohmos ellenállással. A lakás méretű áramkörökben a reaktancia gyakran elhanyagolható a hosszú ohmos vezetékek miatt, de az eredményt mindig a mért -sel érdemes ellenőrizni, mert a csatlakozási ponton a hálózati transzformátor reaktanciája számíthat.
A gyakorlatban az alábbi lépésekkel ellenőrizzük a vezeték és védelem összehangolását:
A zárlati áram a védelmi készülék gyártói adatlapján megszakítóképességnek nevezett értéknél nem lehet nagyobb. A lakáselosztók kismegszakítóinál ez gyakran 6 kA vagy 10 kA. Ha a zárlati áram meghaladná, a készülék ívátételekor a kapcsolóérintkezők összehegedhetnek, vagy a ház szétrobbanhat. Ezért ezt a számítást soha ne spórold meg.
Az algoritmus 5. és 7. lépésének lényegét, a vezetékhossz hatását az alábbi ábra mutatja. A zárlati áram , ahol , és a kábel fázis–nulla hurkának méterenkénti ellenállása (1,5 mm² rézre 20 °C-on , 2,5 mm²-re ). mellett az 1,5 mm²-es kábel végén 40 m-nél és ; a C16 biztos gyors kioldásához szükséges legfeljebb kb. 47 m-ig, 2,5 mm²-rel kb. 77 m-ig teljesül, a B16-hoz () mindkettő 100 m-ig megfelel (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, MSZ EN 60898-1; a vezető melegedése tovább csökkenti az áramot).

Az interaktív ábrán az üzemi áram, a kismegszakító névleges árama és jellege, a keresztmetszet, a szerelési mód (A1, B1, C), a hálózati hurokimpedancia, a kábelhossz és a melegedési szorzó állítható; az oldal ✓/✗ jellel kiírja az és az feltételt, a és értékét, azt, hogy teljesül-e a gyors lekapcsolás (), és a legnagyobb megengedett kábelhosszt.
Példa. A lakáselosztó előtti csatlakozási ponton a hurokimpedancia mérés alapján (ellenőrizendő: mérésből vagy hálózati engedélyes adata). Mekkora a várható zárlati áram? Ellenőrizd, hogy a 6 kA-es kismegszakító megfelel-e!
Megoldás.
Adott: , . Keresett: . Képlet: . Behelyettesítés:
A kismegszakító megszakítóképessége , ami jóval nagyobb, mint , tehát a készülék a várható zárlati áramot biztonságosan meg tudja szakítani. Emellett egy B16-os kismegszakító mágneses sávja , azaz , a biztos gyors kioldás árama , tehát a 657 A-es zárlati áram messze felette van; a kismegszakító azonnal leold.
Példa. Egy garázs áramkört 40 m hosszú, keresztmetszetű rézvezetékkel készítenek. A lakáselosztóban mért hurokimpedancia ; a vezeték fázis–nulla hurkának ellenállása (ellenőrizendő: a pontos fajlagos ellenállás a kábel hőmérsékletétől függ). Mekkora a zárlati áram a garázs végpontján? Megfelel-e egy C16-os kismegszakító mágneses kioldása?
Megoldás.
Adott: ; a kábel fázis–nulla hurkának ellenállása hosszegységenként (ez már a két vezetőt együtt jelenti), ezért a 40 m-es kábel hurokellenállása . Keresett: teljes és . Képlet: , majd . Behelyettesítés:
A C16 kismegszakító mágneses gyorskioldó sávja ; a biztos gyors kioldás árama a felső határ: . Mivel , a C16 biztosan gyorsan lekapcsol. Meleg vezetővel (a hurokellenállás ×1,2: ) az áram már csak , ez határeset (ellenőrizendő: hőmérsékleti korrekció, MSZ HD 60364-6). Ezért a gyakorlatban hosszú, vékony vezetéknél növelik a keresztmetszetet, vagy B16-ot használnak (). A szabványos lekapcsolási idő ellenőrzéséhez a mért hurokimpedanciát kell alapul venni, nem a számítottat.
Szabvány. A vezetékek túláramvédelmére az MSZ HD 60364-4-43 követelményei vonatkoznak: a túláramvédelmi eszközt úgy kell kiválasztani, hogy a vezetékben fellépő bármely túláramot megszakítsa, mielőtt a vezető hőmérséklete a megengedett határ fölé emelkedne. A túláram magában foglalja a túlterhelést és a zárlatot. A terhelhetőség meghatározását az MSZ HD 60364-5-52 szerinti táblázatok és korrekciós tényezők adják. A kismegszakítókra az MSZ EN 60898-1 vonatkozik, amely a B, C, D kioldási jelleggörbéket és a hagyományos nagy kioldási áramot határozza meg. Az ipari megszakítókra az MSZ EN 60947-2 vonatkozik, ahol a megszakítóképességet (határ-zárlati) és (üzemi zárlati megszakítóképesség) jelöli; a kismegszakítóknál (MSZ EN 60898-1) a megfelelő jel . (ellenőrizendő: a szabványszámok és az aktuális kiadás)
Szabvány. A zárlati védelmi eszköz megszakítóképessége nem lehet kisebb, mint a beépítés helyén számított várható zárlati áram. Ezt a kismegszakító gyártói adatlapján tüntetik fel, például 6 kA, 10 kA vagy 15 kA. Ha a várható zárlati áram ennél nagyobb, akkor nagyobb megszakítóképességű készüléket kell választani, vagy hátvédelmet kell alkalmazni.
Valós eset. Egy családi ház külső műhelyébe a szerelő 50 m hosszú, -es rézvezetéket húzott, C16-os kismegszakítóval. A lakáselosztóban mért hurokimpedancia volt; a számított zárlati áram a műhely végén:
A C16 mágneses sávja , a biztos gyors kioldás árama ; a számított 143 A ez alatt van (), tehát a C16 nem kapcsol le biztosan gyorsan. A hőmérséklet növekedésével a réz ellenállása emelkedik, így a zárlati áram még kisebb lehet, és a kismegszakító mágneses gyorskioldója nem feltétlenül szólal meg. A zárlat ekkor csak a hőkioldóval szakad meg, ami túl lassú lehet. A szerelő a hibát úgy javította, hogy a vezetéket -re cserélte, és B16-os kismegszakítót épített be; így a zárlati áram megnőtt (, ), a biztos gyors kioldás árama pedig alacsonyabb lett (), tehát a védelem megbízhatóan leold.
Cél: annak ellenőrzése, hogy a beépített vezeték, a védelmi készülék és a hálózati hurokimpedancia összehangoltan működik-e.
Eszközök és anyagok: hurokimpedancia-mérő, multiméter, kismegszakító dokumentációja, vezeték adattáblája.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
Az öt biztonsági szabály: 1. Lekapcsolás – a vizsgálandó áramkört feszültségmentesítsd. 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás. 3. Feszültségmentesség ellenőrzése. 4. Földelés és rövidre zárás, ha szükséges. 5. A szomszédos, feszültség alatt álló részeket takard le.
Lépések: 1. Azonosítsd az áramkört és a kismegszakítót. 2. Feszültségmentesítsd az öt szabály szerint. 3. Ellenőrizd a vezeték keresztmetszetét és anyagát; keresd ki -t. 4. Ellenőrizd a kismegszakító értékét és a karakterisztikát (B, C, D). 5. Írd fel az üzemi áramot, és ellenőrizd az feltételt. 6. Kapcsold vissza, majd jogosult személy mérje meg a hurokimpedanciát a fogyasztói ponton. 7. Számold ki az értéket. 8. Ellenőrizd, hogy kisebb-e a kismegszakító megszakítóképességénél, és hogy teljesül-e ( = B: , C: , D: ). 9. Jegyezd fel a mért és számított értékeket a jegyzőkönyvbe.
Hiba 1. Csak a vezeték keresztmetszetére hagyatkoznak, a hurokimpedanciát nem mérik. A hosszú áramkörnél a zárlati áram annyira lecsökken, hogy a kismegszakító mágneses gyorskioldója nem szólal meg; a zárlat hőkioldóval történő megszakítása lassú, és a vezeték túlmelegedhet.
Hiba 2. A feltételt csökkenő irányban értelmezik: például -es kismegszakítót tesznek -es vezetékre, amelynek értéke alacsonyabb, mint : például hőszigetelt falban, csőben (A1 mód) az (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata); védőcsőben (B1) kb. 17,5 A, közvetlenül falon (C) kb. 19,5 A, ott a B16 már elfér. A vezeték hosszú távon túlmelegszik.
Hiba 3. A megszakítóképességet nem ellenőrzik a beépítés helyén. Ha a várható zárlati áram nagyobb, mint a kismegszakító megszakítóképessége, a készülék a zárlat megszakításakor tönkremehet, és a kapcsolószekrény is károsodhat.
Hiba 4. A zárlatvédelmet a túlterhelésvédelemtől nem választják el fogalmilag; például egy hosszú kábelnél a hőkioldó ugyan leold, de túl későn, mert a zárlati áram nem éri el a mágneses gyorskioldó biztos kioldási áramát ().
1. feladat (A). Definiáld az , , és fogalmakat, és írd fel a vezetékvédelem két alapfeltételét.
2. feladat (A). Egy lakás áramkörének üzemi árama . Választható kismegszakítók: B10, B13, B16. A vezeték réz, hőszigetelt falban csőben (A1 mód), (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52). Melyik kismegszakító felel meg az feltételnek?
3. feladat (B). A lakáselosztóban a hurokimpedancia mérésből (kitalált érték). Számítsd ki a várható zárlati áramot, és ellenőrizd, hogy egy 6 kA megszakítóképességű C16 kismegszakító megfelel-e. Jelezd, melyik későbbi alfejezetben használjuk ezt a zárlati áramot.
4. feladat (B). Egy 20 m hosszú, rézvezetékes áramkörben a hálózati hurokimpedancia , a vezeték fázis–nulla hurkának ellenállása . Számítsd ki a teljes hurokimpedanciát és a zárlati áramot.
5. feladat (C). Magyarázd el, miért nem elegendő a zárlati áramnál csak a megszakítóképesség ellenőrzése: mi történik, ha a zárlati áram a kismegszakító mágneses kioldási tartománya alatt marad, de a hőkioldó tartományában van? Hogyan lehet javítani?
6. feladat (D). Méréssel egy lakás végpontján a hurokimpedancia . A beépített kismegszakító B16, megszakítóképessége 6 kA. Számold ki a zárlati áramot; értékeld, hogy a mágneses gyorskioldó (B16: 48–80 A) megbízhatóan leold-e, és javasolj módosítást.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása. az áramkör üzemi árama; a védelmi készülék névleges árama; a vezeték megengedett terhelhetősége; a védelem hagyományos nagy kioldási árama. Feltételek: és .
2. feladat megoldása. Ellenőrizd a lehetőségeket: - B10: , de hamis, tehát nem jó. - B13: igaz, megfelel. - B16: igaz, megfelel. A B13 vagy B16 választható; a B16 jobban kihasználja a vezeték kapacitását, de a B13 alacsonyabb túlterhelési határt ad.
3. feladat megoldása.
A C16 megszakítóképessége , ezért megfelel. A C16 biztos gyors kioldási árama , és , tehát bőven teljesül. A zárlati áramot a Szelektivitás, hátvédelem és megszakítóképesség, a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés, a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló és a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben alfejezetek használják.
4. feladat megoldása. Teljes hurokimpedancia: (a már a fázis–nulla hurok, ezért csak a kábelhosszal szorzunk: ). Zárlati áram: .
5. feladat megoldása. Ha a zárlati áram kisebb, mint a biztos gyors kioldás árama (, a mágneses sáv felső határa), a kismegszakító nem a pillanatszerű mágneses kioldással szakítja meg a zárlatot, hanem a hőkioldóval, amelynek késleltetése hosszú. Ez alatt a vezeték és a kötések nagyon felmelegedhetnek, tűz keletkezhet. Javítás: nagyobb keresztmetszet, rövidebb áramkör, vagy alacsonyabb mágneses kioldási tartományú karakterisztika (pl. C helyett B), esetleg kisebb névleges áramú kismegszakító. A pontos megoldást a zárlati számítás és a mérés alapján kell választani.
6. feladat megoldása. Zárlati áram: . A B16 biztos gyors kioldási árama (a sáv 48–80 A), és 128 A e fölött van, ezért a gyorskioldó biztosan leold. Ugyanakkor a 128 A a megszakítóképesség (6000 A) alatt van, így a készülék biztonságosan megszakítja az áramot. Értékelés: a védelem elvileg megfelel, de a mérési pontatlanság és a vezeték melegedése miatt a valós zárlati áram kisebb is lehet; ezért javasolt a hurokimpedancia mérését jegyzőkönyvben rögzíteni, és szükség esetén a vezeték keresztmetszetét növelni.
A vezetékvédelmi koordináció két sarkköve a túlterhelés- és a zárlatvédelem. Az üzemi áram () kisebb vagy egyenlő, mint a védelem névleges árama (), amely kisebb vagy egyenlő, mint a vezeték terhelhetősége (). Emellett a védelem nagy kioldási áramának () kisebbnek kell lennie -nél. A zárlati áramot a hurokimpedanciából számítjuk: , ahol . A várható zárlati áramnak kisebbnek kell lennie a védelmi készülék megszakítóképességénél, és el kell érnie a mágneses gyorskioldó tartományát, hogy a zárlat pillanatszerűen megszakadjon. A hurokimpedanciás számítás és mérés központi szerepet kap a Szelektivitás, hátvédelem és megszakítóképesség, a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés, a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló és a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben alfejezetekben. A gyakorlatban mindig a mért értékek és a gyártói adatlapok a mérvadók.
A szövegben szereplő szabványhivatkozások – MSZ HD 60364-4-43 (túláramvédelem), MSZ HD 60364-5-52 (terhelhetőség), MSZ EN 60898-1 (kismegszakítók), MSZ EN 60947-2 (megszakítók) – aktuális kiadását és a terhelhetőségi adatokat a kiadás előtt ellenőrizni kell. A példákban használt hurokimpedanciák, fajlagos ellenállások és megszakítóképességek tanulási célú, jellemző nagyságrendű értékek, nem konkrét mérési vagy tervezési előírások. A gyakorlati hurokimpedancia-mérési és kivitelezési munkákat csak jogosult személy végezheti.