A hurokimpedancia és az FI mérése azért került a felülvizsgálati mérések második csoportjába, mert ezekkel már nem egyszerűen a vezeték állapotát, hanem a hibavédelem működőképességét ellenőrizzük. A gyakorlatban gyakran az a helyzet, hogy a szigetelési ellenállás kiváló, a folytonosság rendben van, mégis életveszélyes lehet a berendezés, ha a hurokimpedancia túl nagy, vagy ha a FI-relé túl nagy áramnál vagy túl lassan old ki. Ezért ezeket a méréseket nem szabad „letudni” egy műszeres jegyzőkönyvben, hanem értelmezni kell az eredményt.
Egy TN-rendszerű hálózatban a testzárlat áram útja a következő: a transzformátor fázistekercsétől a fázisvezetőn keresztül a hibás készülék testéhez, onnan a védővezetőn (PE) keresztül vissza a transzformátor csillagpontjához. Ez az út a hibahurok. Az útban lévő impedanciák összege a hurokimpedancia, jele .
A mérés célja annak eldöntése, hogy a hibahurokban folyó zárlati áram elég nagy-e ahhoz, hogy a védőeszköz (kismegszakító, olvadóbiztosító) a megengedett időn belül lekapcsolja a hibás áramkört. Az alapösszefüggést a(z) Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel alfejezet vezette be:
ahol a fázisfeszültség (Magyarországon ), pedig a védőeszköz kioldási árama.
A mérési elv sematikusan:
A rajz azt hangsúlyozza: a mért nem csak a fogyasztói vezeték ellenállását tartalmazza, hanem a tápláló hálózat és a transzformátor impedanciáját is. Ezért a mérési eredmény helyszínenként eltérő, és a felülvizsgálat során mindig az adott mérési ponton értelmezzük.
Definíció. A hurokimpedancia a hibaáram útjában lévő teljes impedancia, amelyet feszültség alatti áramkörön, a fázisvezető és a védővezető között mérünk: a műszer rövid ideig ismert terhelőáramot vesz fel, és a hálózati feszültség változásából számítja -t. A mérést olyan műszerrel végezzük, amely képes a hurok ellenállását és reaktanciáját együttesen, impedanciaként megadni.
A hurokimpedancia mérésére két fő módszer terjedt el:
Szabvány. A hurokimpedancia-mérést a hatályos MSZ HD 60364-6 ellenőrzési része és az MSZ EN 61557 sorozat szerinti mérőműszerekkel kell elvégezni. A műszernek alkalmasnak kell lennie a hálózat névleges feszültségére és a mért impedancia tartományára. (Az aktuális szabvány pontos kiadását és a megengedett határértékeket a felülvizsgálói gyakorlat szerint ellenőrizni kell.)
A mért hurokimpedancia értékét hőmérséklet-korrekcióval kell a tervezési feltételhez igazítani. A mérés általában hideg, jellemzően körüli vezetékhőmérsékleten történik. Üzemi zárlatkor azonban a vezetők hőmérséklete magasabb, a réz és alumínium fajlagos ellenállása nagyobb, ezért a hurokimpedancia is nagyobb lesz. A gyakorlatban a mért értéket gyakran egy hőmérsékleti szorzótényezővel szorozzuk meg, hogy a legkedvezőtlenebb üzemi körülményt vegyük figyelembe:
A értéke a vezető anyagától, szigetelésétől és a feltételezett üzemi hőmérséklettől függ. Tanulási példaként rézvezetőnél gyakran – közötti értékkel számolnak, de a pontos tényezőt a hatályos szabvány és a mérőműszer gyártójának utasítása alapján kell meghatározni. (ellenőrizendő: aktuális korrekciós előírás)
Ez ugyanaz az elv, mint az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel alfejezet -os tartaléka: a mért értéket legfeljebb a megengedett érték -ával vetjük össze, ami -nek felel meg (). A -os szabály a legszigorúbb tanulási közelítés; a feladatokban megadott (1,3; 1,4) enyhébb, a feladat szövege szerinti érték. Valós jegyzőkönyvben a műszer gyártójának és a hatályos szabványnak megfelelő egyetlen módszert kell következetesen alkalmazni (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-6, műszergyártói útmutató).
Példa. Egy áramkörben a műszerrel mért hurokimpedancia . A korrekciós tényező . Ekkor a korrigált érték:
Ezt az értéket hasonlítjuk össze a megengedett határértékkel.
A kioldási feltétel a TN-rendszerű hibavédelmi előírás:
A értéke a védőeszköz típusától függ:
Számítás. Legyen egy B16-os kismegszakítóval védett áramkör. A pillanatkioldó sáv felső határa: . A megengedett legnagyobb hurokimpedancia:
Ha a mért és korrigált , akkor a feltétel teljesül: .
Ellenpélda. C20-as kismegszakító esetén , így . Ha a korrigált , akkor a feltétel nem teljesül, mert a hibaáram , ami kisebb a szükséges -nél. Ebben az esetben a C20-as védelem nem old ki elég gyorsan, ezért vagy nagyobb keresztmetszetű vezetéket, rövidebb nyomvonalat, vagy más védelmi elrendezést kell választani.
A hibahurok-mérő műszerek sokszor közvetlenül a prospektív zárlati áramot (, vagy ) is ki tudják számítani a mért -ből:
A kioldási feltétel így is megfogalmazható: a prospektív zárlati áramnak nagyobbnak kell lennie, mint a védőeszköz kioldási árama:
Figyelem. A mért -ből számított csak akkor megbízható, ha a hálózati feszültség a méréskor közel volt a névleges -hoz. Ha a mért feszültség jelentősen eltér, a műszer által megadott zárlati áramot a gyártói utasítás szerint korrigálni kell.
Számítás. Az előző példában a korrigált hurokimpedancia . A prospektív zárlati áram:
Ez nagyobb, mint a B16-os kismegszakítóhoz szükséges , tehát a védelem gyors lekapcsolásra képes.
Az áram-védőkapcsoló (FI, RCD) ellenőrzése két fontos kérdésre keresi a választ:
A műszeres FI-vizsgálat során a vizsgálóberendezés a FI terhelési oldalán a fázis és a védővezető közé kapcsolja a vizsgálóáramot (az N-csatlakozást csak a feszültség méréséhez használja); így az áram a FI-n át megy ki, és a PE-n, a FI megkerülésével tér vissza – ez a differenciaáram, a névleges differenciaáramnak megfelelő nagyságú, rövid ideig. A fázis és a nulla közé kapcsolt vizsgálóáram oda-vissza átfolyna a Σ-áramváltón, ezért nem hozna létre differenciaáramot. A műszer méri az időt az áram bekapcsolásától a FI-kontaktus tényleges szétválásáig.
A tesztgomb nem helyettesíti a mérést. A próbagomb egy belső ellenálláson át a névlegesnél nagyobb, rögzített differenciaáramot hoz létre, így a kioldólánc működését igazolja, de nem méri a kioldási áramot és időt, és nem vizsgálja a PE-n át záródó utat.
Mérési lépések:
Gyakorlati útmutató: hurokimpedancia és FI-mérés egy aljzatkörön
Cél: Ellenőrizni, hogy az aljzatkör hibavédelme (kismegszakító + FI) teljesíti-e az automatikus lekapcsolás követelményeit.
Eszközök és anyagok: hurokimpedancia-mérő (non-trip móddal), FI-vizsgáló, fázissorrendmérő, multiméter, személyi védőfelszerelés, jegyzőkönyv.
Biztonsági korlát. A mérés hálózati feszültségen történik, ezért csak jogosult, arra képzett személy végezheti, a hatályos munkavédelmi előírások szerint. A feladat tanműhelyben oktató felügyeletével, illetve a csatlakoztatás és a műszerkezelés feszültségmentes tanulókörön vagy mérésszimulátoron gyakorolható (a hurokimpedancia- és FI-mérés csak feszültség alatt végezhető). Hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
A mérés előtt mindig kövesd az öt biztonsági szabályt, amennyiben a bekötéshez feszültségmentesítésre van szükség:
A hurokimpedancia mérése feszültség alatti mérés: a mérőzsinórokat (dugós adapter) a kör működő aljzatába csatlakoztatjuk; ha a csatlakoztatáshoz burkolatot kell bontani, azt feszültségmentes állapotban végezzük, majd visszaszerelés után kapcsolunk vissza és mérünk. A mérés vezérlését a műszer végzi.
A mérés lépései:
Ellenőrzési pontok:
Tünet: Egy felújított konyhai aljzatkör ellenőrzése során a hurokimpedancia-mérő értéket mutat. A kör C16-os kismegszakítóval és A típusú FI-relével védett.
Első hipotézis: A hálózati oldal vagy a mérőzsinór hibája. A műszerrel a közeli másik aljzaton mérhető, tehát a jelenség az adott áramkörre jellemző.
Mérés: A szerelő megismétli a mérést, az érték stabil . A feszültség , ami elfogadható. A korrekciós tényező , így a korrigált hurokimpedancia . A C16-os kismegszakítóhoz , a megengedett . A mért érték ezt meghaladja, tehát a kismegszakítós kioldási feltétel nem teljesül; a 30 mA-es FI-vel a hibavédelem formálisan teljesülhet (, ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41), a nagy hurokimpedancia okát (laza kötés) ettől függetlenül meg kell szüntetni.
Okkeresés: A szerelő megbontja a kör kötéseit. A konyhai aljzat egyik süllyesztett kötődobozában a PE-vezető csatlakozója meglazult, és a felületén enyhe oxidáció látható. A laza kötés megnövelte az átmeneti ellenállást, ami a hurokimpedanciát a megengedett fölé vitte.
Javítás: A kötést tisztítás után újra meghúzzák, az érvéghüvelyt ellenőrzik. A visszaszerelés után a mért , korrigálva , ami már a határérték alatt van. Az FI-vizsgálat is megfelelő.
Megelőzés: Minden kötésnél a gyártói csavarnyomaték betartása, a kötődobozok hozzáférhetősége, és a felülvizsgálat előtti rendszeres szemrevételezés.
A háromfázisú rendszer ellenőrzésekor a fázissorrend mérése is a felülvizsgálat része. A forgó mező iránya a háromfázisú motorok forgásirányát határozza meg, ezért különösen fontos gépek, szivattyúk, kompresszorok csatlakoztatásakor. A fázissorrendmérő műszer a L1, L2, L3 kapcsokra csatlakozik, és kijelzi, hogy a feszültségek sorrendje jobb (L1–L2–L3) vagy bal (L1–L3–L2) irányú.
A fázissorrend mérése feszültségmentes állapotban nem lehetséges, ezért feszültség alatt végezzük; a bekötés előtt a műszer épségét és a mérési kategóriáját kell ellenőrizni. A mérés csak a mérés idejére csatlakoztatott zsinórral történik. A mérési hibák tipikus forrása a felcserélt bekötés, a rossz mérőhegy, vagy az, hogy a műszer nem a fázisokra, hanem a PE-re vagy N-re kerül.
A feszültségmérésnél mind a fázis-fázis feszültségeket (, névlegesen ), mind a fázis-nulla feszültségeket (, névlegesen ) ellenőrizzük. A mért értékeknek közel kell lenniük a névlegeshez, de a hálózati feszültség ingadozhat. A túl nagy aszimmetria, például az egyik fázison , a másikon , hibás csatlakozást, laza nullavezetőt vagy terhelési aszimmetriát jelezhet.
Számítás. Egy háromfázisú mérésnél a fázis-nulla feszültségek: , , . A fázis-fázis feszültségek átlagosan körül alakulnak. Ez elfogadható, mert az eltérés a névlegeshez képest kisebb, mint . Ha a fázis-nulla feszültség -ra esik, miközben a fázis-fázis , az a nullavezető meghibásodására utalhat.
Fázis és nulla között mérik a hurokimpedanciát. A hibavédelem a fázis és a védővezető közötti hurkot vizsgálja. A fázis-nulla mérés hasznos lehet a feszültségesés és a zárlati áram becslésére, de a védővezető állapotát nem ellenőrzi. Helyes gyakorlat: mindig L–PE mérés, mert a testzárlat áram útja ezen a hurkon zárul.
A hőmérsékleti korrekció elhagyása. A hideg vezetéken mért alacsony hamis biztonságérzetet adhat. A melegedő vezető ellenállása nő, a hibaáram csökken, és a kismegszakító lassabban old ki. A kioldási feltételt mindig korrigált értékkel ellenőrizzük.
A FI ellenőrzése csak a tesztgombbal. A próbagomb csak a kioldólánc működését igazolja, de nem ad adatot a kioldási áramról és időről. A valódi vizsgálat műszerrel történik, ahol a kioldási idő és az érzékenység mérhető.
A FI-idő mérésénél csak az egyik félhullámot vizsgálják. Különösen A típusú FI-nél előfordul, hogy az egyik polaritásnál lassabb a kioldás. Ezért a mérést és fázisszöggel is el kell végezni.
Nem ellenőrzik a mérőműszert a mérés előtt. A hurokmérő zsinórja, csatlakozói, és a műszer kalibráltsága elengedhetetlen a megbízható eredményhez. A mérés előtti műszerellenőrzés (ismert feszültségforráson, vagy a műszer saját tesztje) nem hagyható ki.
1. feladat (A)
Definiáld a hurokimpedanciát, és sorold fel, hogy mely elemeket
tartalmazza egy TN-S rendszerben.
2. feladat (A)
Egy B10-es kismegszakítóval védett áramkörben a mért hurokimpedancia
.
Számítsd ki a korrigált értéket, ha
,
és a megengedett
-ot.
Teljesül-e a kioldási feltétel?
3. feladat (B)
Egy C16-os kismegszakítóval és
A típusú FI-relével védett fürdőszobai áramkörben a hurokmérő
értéket mutat. A méréskor a hálózati feszültség
.
A korrekciós tényező
.
Számítsd ki a korrigált hurokimpedanciát, a megengedett legnagyobb
értéket, a prospektív zárlati áramot, és döntsd el, hogy megfelelő-e a
kismegszakítós hibavédelem.
4. feladat (B)
Egy FI-vizsgálat során a
névleges érzékenységű FI-relénél a rampteszt
kioldási áramot mutat. Az időmérések:
-nél
()
és
(),
-nél
()
és
().
Értékeld az eredményeket a tipikus határértékek szerint, és
indokold.
5. feladat (C)
Egy ipari elosztóban egy D20-as kismegszakító véd egy hosszabb
tápvezetéket. A mért hurokimpedancia
,
korrekció nélkül. A hőmérsékleti tényező
.
Milyen feltétellel felel meg a kioldási feltétel? Számítsd ki a zárlati
áramot is, és magyarázd el, miért lehet kritikus a D karakterisztika
hosszú vezetéknél.
6. feladat (D)
Mérési gyakorlatként kapcsolj egy hurokmérőt és FI-tesztelőt egy tanulói
aljzatmodellhez. Írd le a lépéseket, és add meg, milyen értékeket vársz,
ha a modell mögött B16-os kismegszakító és
FI van. Milyen hibát jelez, ha a mért hurokimpedancia
,
és mit tennél?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása
A hurokimpedancia
a hibaáram útjában lévő teljes impedancia, amely TN-S rendszerben
magában foglalja a transzformátor belső impedanciáját, a fázisvezető
impedanciáját a mérési pontig, a védővezető (PE) impedanciáját a mérési
ponttól a transzformátor csillagpontjáig, valamint minden kötés átmeneti
ellenállását.
2. feladat megoldása
B10:
.
.
Korrigált
.
Mivel
,
a feltétel teljesül.
3. feladat megoldása
C16:
;
(a feszültség
-nál
kissé csökken, de a példában a névlegessel számolunk).
Korrigált
.
Mivel
,
a kismegszakítós hibaáram nem éri el a pillanatkioldó sáv felső határát,
így a kioldási feltétel nem teljesül.
Prospektív zárlati áram a korrigált értékkel:
,
ami kisebb a szükséges
-nél.
A kör hibavédelmét a 30 mA-es FI is teljesítheti:
,
így a kör hibavédelmi szempontból megfelelhet; a kismegszakító ekkor a
zárlatvédelmet adja. A nagy
viszont rossz kötésre vagy túl hosszú/vékony vezetékre utal, amit ki
kell vizsgálni (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41
feltételei).
4. feladat megoldása
A kioldási áram
a
névleges érték
-a,
ami jó.
A tipikus határértékek szerint az
-nél
mért idő legfeljebb
lehet; itt
és
megfelelő.
-nél
a tipikus határ
;
itt
és
szintén megfelelő.
Az eredmények elfogadhatók.
5. feladat megoldása
D20:
.
.
Korrigált
.
Mivel
,
a feltétel nem teljesül.
Zárlati áram korrigált értékkel:
,
ami kevesebb a szükséges
-nél.
A D karakterisztika nagy kioldási árama hosszú vezetéknél kritikus, mert
a hurokimpedancia megnő, és a zárlati áram már nem éri el a
pillanatkioldó értéket.
6. feladat megoldása
A lépések megegyeznek a gyakorlati útmutató lépéseivel. Várható értékek:
a mért
egy rövid tanulókörön jellemzően
–
között lehet, korrigálva legfeljebb
;
a B16-oshoz megengedett
,
tehát a mérés megfelel. A FI-vizsgálatnál a kioldási áram
–
között, a kioldási idő
alatt legyen. Ha a mért hurokimpedancia
,
az a B16-os feltételt még teljesíti
(),
de ha ez már korrigált érték, és a kör hosszú, akkor érdemes ellenőrizni
a feszültségesést, és megnézni a kötéseket. A szerelőnek meg kell
ismételnie a mérést, meg kell nézni a csatlakozások szorosságát, és ha
az érték továbbra is magas, a vezeték keresztmetszetét vagy a
nyomvonalat kell felülvizsgálni.
A hibahurok-impedancia mérése a fázis és a védővezető közötti értéket adja, amely a hibaáram útjának teljes impedanciája. A kioldási feltétel TN-rendszerben: . Kismegszakítóknál a pillanatkioldó sáv felső határa: B esetén , C esetén , D esetén . A mért -t hőmérséklet-korrekcióval kell a meleg üzemi állapotra átszámítani, mert meleg vezetőn az ellenállás nagyobb. A prospektív zárlati áram , és legalább akkorának kell lennie, mint a védőeszköz kioldási árama. Az FI-relé vizsgálata a kioldási áram és a kioldási idő méréséből áll; a mérést és fázisszöggel is el kell végezni. A tesztgomb nem helyettesíti a műszeres vizsgálatot. A fázissorrend és a feszültségek ellenőrzése a háromfázisú rendszer állapotát mutatja. A mért értékeket a jegyzőkönyvben rögzítjük, és ezek alapján nyilatkozunk a berendezés szabványosságáról. A kapott eredmények a felülvizsgálati jegyzőkönyv és a szabványossági nyilatkozat alapját képezik, amit a(z) Jegyzőkönyv, szabványossági felülvizsgálat és hibakeresés alfejezet tárgyal.