31.3 Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló

31.3.1 Miért van szükség a motorvédelem pontos eszközére?

Egy ipari fűrészgép 11 kW-os aszinkron motorja leáll túlterhelés miatt. Az üzemeltető először azt kéri: „tekerjük feljebb a védelmet, hogy ne álljon le”. A szerelőnek azonban nem a védelem kiiktatása, hanem a helyes beállítás a feladata. Ha a hőkioldót a motor névleges áramánál magasabbra állítja, akkor a tekercs túlmelegedhet, és a szigetelés elöregszik; ha túl alacsonyra, akkor normál üzemben is leold a berendezés. Ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, milyen eszközökkel védhetjük a motort túlterhelés, zárlat, fázisvesztés és túlmelegedés ellen, és hogyan válasszunk közöttük.

Az alábbi egyvonalas vázlat a motorvédő lánc elemeit mutatja: a táphálózatból jövő fázisok után a zárlatvédelmet adó Q1 (biztosító vagy csak mágneses kioldású motorvédő megszakító), a mágneskapcsoló főérintkezője, a túlterhelés ellen védő F1 hőkioldó relé, végül a motor. Ha Q1 hőkioldós motorvédő kapcsoló, külön F1 nem kell: ilyenkor a lánc Q1–K1–M1.

Motorvédő lánc egyvonalas kapcsolási vázlata - Q1 motorvédő megszakító (zárlatvédelem), K1 mágneskapcsoló főérintkezője, F1 hőkioldó relé, M1 háromfázisú aszinkron motor. A rajz egyvonalas: a függőleges vonal mindhárom fázist jelképezi (a valóságban mindhárom fázisban azonos az áramút, a motor U1, V1, W1 kapcsáig). Alapállapot.

A rajz szerepe az, hogy rögzítse a sorrendet: a zárlatvédelmi Q1 a fő áramkör elején, a mágneskapcsoló kapcsolja a motort, a hőkioldó relé pedig a mágneskapcsoló vezérlőkörébe van bekötve (a főáramkörben csak az érzékelő bimetálja van sorba kötve). A későbbiekben ezt a láncot egészítjük ki részletes kapcsolási rajzokkal a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetben.

31.3.2 A hőkioldó relé: a motor hőmásolata

A motor legfontosabb ellensége a túlmelegedés. A tekercshuzal szigetelőlakkja bizonyos hőmérséklet fölött gyorsan öregszik, ezért a hosszú távú túlterhelést el kell kerülni. A hőkioldó relé bimetál eleme úgy működik, mint a motor tekercsének hőmásolata: a motor árama a bimetál fűtőszálán folyik keresztül, az melegíti a bimetált, amely elhajlik, és egy érintkezőt nyit.

Definíció. A bimetál hőkioldó relé olyan túlterhelésvédő készülék, amelyben a motor árama egy bimetál szalagot melegít; a szalag melegedése, így elhajlása is közelítőleg az áram négyzetével és az idővel nő, és az elhajló szalag egy mechanikusan reteszelt segédérintkezőt nyit, így a mágneskapcsoló tekercsének áramköre megszakad, és a motor lekapcsolódik. A relé a motor hőtehetetlenségét közelíti, ezért a kioldási idő függ a túláram nagyságától: kis túláramnál lassú, nagy túláramnál gyors.

A hőkioldó árambeállítását a motor névtábláján szereplő névleges áramra kell tenni. Ha a motor adattáblája például In=11,2AI_n = 11{,}2\,\text{A} értéket mutat, akkor a hőkioldó beállító skáláját 11,2A11{,}2\,\text{A}-re állítjuk, függetlenül attól, hogy az állítható tartomány milyen (pl. 8–12 A). A beállítás nem a tartalék túlterhelésre való rátartás, hanem a motor úgynevezett termikus másolata. A hőkioldó nem áramkorlátozó, hanem időfüggő védelem.

A kioldási osztály azt mondja meg, milyen gyors a bimetál a nagy túláramoknál. A leggyakoribb a 10. osztály, ami azt jelenti, hogy hideg állapotból 7,2⋅Ir7{,}2 \cdot I_r áramnál (IrI_r a beállított áram) a relé 4–10 s között old (a külön, 10A jelű osztálynál 2–10 s; ellenőrizendő: MSZ EN 60947-4-1, gyártói adatlap). Ez azért fontos, mert a közvetlen indítású motor indítóárama jellemzően 66–8⋅In8 \cdot I_n, és az indítás általában néhány másodpercig tart. A 10. osztály beállítása lehetővé teszi, hogy a motor elinduljon, de hosszú, megrekedt forgórészű indításnál még időben leoldjon.

Példa. Egy 7,5 kW-os motor névleges árama 15,4A15{,}4\,\text{A}. A hőkioldó beállítási tartománya 10–16 A. Hová állítsuk?

Adott: In=15,4AI_n = 15{,}4\,\text{A}.
Beállítás: 15,4A15{,}4\,\text{A}-re. Ha a skála csak fél amperenként osztott, akkor a legközelebbi értéket választjuk; például 15,5A15{,}5\,\text{A} – de a gyakorlatban a pontos értéket kell törekedni beállítani, és a gyártó adatlapja szerinti tűrésmezőt figyelembe venni.
Ellenőrzés: A motor indítási árama 6⋅15,4=92,4A6 \cdot 15{,}4 = 92{,}4\,\text{A}. A 10. osztályú hőkioldó 7,2⋅15,4=110,9A7{,}2 \cdot 15{,}4 = 110{,}9\,\text{A} áramnál 4–10 s között old; kisebb áramnál is kiold, csak később. A döntés tehát nem az áramok összevetésén múlik, hanem azon, hogy az indítási idő (közvetlen indításnál jellemzően 1–5 s) rövidebb-e, mint a hőkioldó kioldási ideje az indítási áramnál a gyártói jelleggörbe hideg állapotú, alsó tűréshatára szerint (ellenőrizendő: gyártói görbe). Ha igen, a rövid indítás nem okoz kioldást.

31.3.3 A motorvédő kapcsoló: kombinált védelem

A hőkioldó relé önmagában nem véd a zárlat ellen, mert a bimetál túl lassú. A motor áramkörébe ezért kell egy zárlati védelmi eszköz is. A motorvédő kapcsoló (angolul motor protection circuit breaker, MPCB) ezt a két feladatot – túlterhelés- és zárlatvédelmet – egyetlen készülékben egyesíti. A motorvédő kapcsoló a motor névleges áramára állítható hőkioldóval és egy fix vagy állítható mágneses gyorskioldóval rendelkezik. A gyorskioldó a zárlati áramra azonnal lekapcsol.

Definíció. A motorvédő megszakító olyan kombinált védelmi készülék, amely a motor túlterhelése ellen bimetálos hőkioldóval, a zárlat ellen mágneses gyorskioldóval véd. Általában három pólusú, kézi kapcsolásra is alkalmas, és gyakran rendelkezik kiegészíthető segédérintkezőkkel, aláfeszültség-kioldóval, fázisvesztés- és aszimmetriavédelemmel.

A motorvédő kapcsoló kiválasztásakor a következő sorrendet kövessük:

  1. Névleges áramtartomány: a motor névleges árama essen a kapcsoló állítható tartományába. Például ha a motor In=21AI_n = 21\,\text{A}, válasszunk olyan kapcsolót, amelynek tartománya pl. 16–25 A.
  2. Megszakítóképesség: a kapcsoló névleges zárlati megszakítóképessége (pl. 10 kA, 25 kA – jellemző értékek) legyen nagyobb, mint a beépítési helyen fellépő várható zárlati áram.
  3. Mágneses kioldó: ellenőrizni kell, hogy a zárlati áram eléri-e a mágneses kioldó rögzített vagy beállított értékét. A motorvédő kapcsolóknál a gyorskioldó rögzített értéke jellemzően a beállítási tartomány felső értékének többszöröse (pl. 13-szorosa – ellenőrizendő: gyártói adat).
  4. Fázisvesztés-védelem: egyes típusok beépítve tartalmazzák, másoknál kiegészítő egység szükséges.

Szabvány. A motorvédő kapcsolókat tipikusan az MSZ EN 60947 sorozat szerint vizsgálják (a megszakítókra az MSZ EN 60947-2, a motorindítókra a 60947-4 sorozat vonatkozó része – ellenőrizendő: pontos szabványszám és kiadás). A kapcsoló gyártói adatlapján szerepel a névleges üzemi feszültség, a beállítási tartomány, a rövidzárlati megszakítóképesség és a koordinációs típus (lásd a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció alfejezetet).

31.3.4 A kompakt megszakító és a szakaszoló/terheléskapcsoló szerepe

A motorvédő kapcsoló jól védi az egyes motort, de az ipari elosztóban gyakran nagyobb leágazásokat vagy fővezetékeket is védeni kell. Erre való a kompakt megszakító (röviden MCCB, moulded case circuit breaker). A kompakt megszakító nagyobb megszakítóképességgel rendelkezik, mint a kismegszakító, és az árambeállítása vagy a zárlati kioldója sokszor széles tartományban állítható. A motorvédő kapcsoló gyakorlatilag egy kis méretű, speciálisan motorvédelemre hangolt kompakt megszakítónak tekinthető, de a két termékcsalád különbözik a jelleggörbékben és a kiegészítőkben.

Definíció. A kompakt megszakító olyan tokos megszakító, amely nagyobb névleges áramú és nagyobb zárlati megszakítóképességű, mint a kismegszakító, és általában állítható hőkioldóval, mágneses kioldóval szerelik. A nagyobb elosztókban, ipari leágazásokban, épületfővezetékekben használják.

A karbantartáshoz és a hálózatról való leválasztáshoz szükség van szakaszolóra vagy terheléskapcsolóra. A kettő közötti különbség alapvető:

Definíció. A szakaszoló (isolator) olyan kapcsolókészülék, amelyet kizárólag feszültségmentes vagy gyakorlatilag árammentes állapotban szabad nyitni és zárni. Feladata a hálózatrész megbízható leválasztása látható érintkezőhézaggal, karbantartás vagy javítás előtt.
Definíció. A terheléskapcsoló (switch, load-break switch) olyan kapcsolókészülék, amely képes a névleges üzemi áram megszakítására és bekapcsolására, de zárlati áramot nem szakíthat meg. A terheléskapcsoló tehát üzemi kapcsolásra való, de zárlatvédelemre nem, és nem feltétlenül alkalmas leválasztásra. Az üzemi kapcsolásra és leválasztásra egyaránt alkalmas készülék a szakaszoló-terheléskapcsoló (switch-disconnector); csak az ilyen jelölésű készülék használható mindkét célra (ellenőrizendő: MSZ EN 60947-3).

A mondatban rejlő biztonsági különbség: a szakaszolót soha ne kapcsoljuk terhelés alatt, mert nincs terhelés-megszakító képessége, és az ív kioltására nem alkalmas (bár egyes szakaszolók kis áramot, pl. üresjárati transzformátor áramát megszakíthatnak – ezt a gyártói adatlap adja meg). A terheléskapcsoló ezzel szemben a motor kézi indítására/leállítására is használható lehet, amennyiben a gyártó arra minősíti.

Gyakorlati összehasonlítás. Egy 22 kW-os motor elosztószekrényében a főkapcsoló lehet terheléskapcsoló, mert az üzemeltető ezzel kapcsolja be és ki a motort a munkavégzés során. Ha a motor karbantartásához ki kell zárni a táplálást, akkor a leválasztást szakaszolóval is elvégezhetjük, de a szakaszolót már feszültségmentes állapotban kapcsoljuk. A gyakorlatban a gyártók sokszor szakaszoló-terheléskapcsolót (switch disconnector) kínálnak, amely megfelel a terheléskapcsoló követelményeinek és a szakaszoló leválasztási követelményeinek is – a pontos típus megnevezését mindig a katalógusból kell ellenőrizni.

31.3.5 PTC-védelem, fázisvesztés és aszimmetriavédelem

A bimetál hőkioldó a motor áramából következtet a tekercs melegedésére. Ez a hőmásolat azonban nem érzékeli a motor közvetlen hőmérsékletét, például ha a hűtőventilátor elromlik, vagy ha a porszűrő eldugul. Ezért pontosabb védelemre PTC-termisztort építenek a motortekercsbe.

Definíció. A PTC-termisztor (positive temperature coefficient) olyan hőmérsékletfüggő ellenállás, amelynek ellenállása egy adott hőmérséklet felett hirtelen, több nagyságrenddel megnő. A motor tekercsébe épített PTC-szenzor egy kiértékelő reléhez csatlakozik; ha a tekercs eléri a megengedett határhőmérsékletet, a relé lekapcsolja a mágneskapcsolót. A PTC-védelem közvetlen hőmérsékletvédelmet nyújt, függetlenül az áram nagyságától.

A PTC-relé használata gyakori nagy értékű vagy nehezen hozzáférhető motoroknál, például mélykút-szivattyúknál, légtechnikai motoroknál. A motorgyártó adatlapja megadja, hány PTC-szenzor van beépítve és milyen kapocspáron.

Fázisvesztés és aszimmetria. Háromfázisú motoroknál az egyik fázis kiesése súlyos melegedést okoz, mert a motor két fázison tovább forog, de a tekercsekben nagyobb áram folyik. A hagyományos bimetálos hőkioldó a fáziskiesést nem mindig érzékeli elég gyorsan, mert a bimetál fűtése a csökkent fázisszámú árammal is elhúzódó. A modern motorvédő kapcsolók beépített fázisvesztés-érzékelővel rendelkeznek: ha az egyik fázis árama tartósan nulla, miközben a másik kettő árama folyik, a készülék gyorsan kiold. Hasonlóképpen az aszimmetriavédelem a három fázis áramának egyenlőtlenségét figyeli, és túl nagy aszimmetria esetén leold. Ezek a funkciók nem helyettesítik a hőkioldót, hanem kiegészítik azt.

31.3.6 Számítási példák a beállításra és a zárlati védelemre

1. kidolgozott példa – motorvédő kapcsoló kiválasztása és a koordináció ellenőrzése

Adott: Háromfázisú aszinkron motor: Pn=11kWP_n = 11\,\text{kW}, Un=400VU_n = 400\,\text{V}, η=0,89\eta = 0{,}89, cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82. A beépítési helyen mért hurokimpedancia a motor kapcsainál Zs=0,42ΩZ_s = 0{,}42\,\Omega. A vezeték réz, 4mm24\,\text{mm}^2, terhelhetősége az adott szerelési módban Iz=27AI_z = 27\,\text{A} (ellenőrizendő: terhelhetőségi adat).
Keresett: a motor névleges árama, a motorvédő kapcsoló beállítása, a zárlati áram, és annak ellenőrzése, hogy a kapcsoló megszakítóképessége megfelelő-e.

Megoldás:
1. Névleges áram számítása. Az összefüggés:

In=Pn3Unηcos⁡φ. I_n = \frac{P_n}{\sqrt{3}\,U_n\,\eta\,\cos\varphi}.

Behelyettesítve:

In=11000W3⋅400V⋅0,89⋅0,82=110001,732⋅400⋅0,89⋅0,82≈21,8A. I_n = \frac{11\,000\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}89 \cdot 0{,}82} = \frac{11\,000}{1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}89 \cdot 0{,}82} \approx 21{,}8\,\text{A}.

  1. Motorvédő kapcsoló beállítása. Válasszunk olyan motorvédő kapcsolót, amelynek állítható tartománya lefedi a 21,8 A-t, például 16–25 A. A hőkioldót 21,8A21{,}8\,\text{A}-re, a skálán a legközelebbi beállítható értékre (például 22A22\,\text{A}) állítjuk; a névleges áram alá nem állítjuk.
  2. Vezetékvédelmi koordináció ellenőrzése. A túlterhelésvédelmi feltétel:

Ib=21,8A≤Ir=22A≤Iz=27A. I_b = 21{,}8\,\text{A} \le I_r = 22\,\text{A} \le I_z = 27\,\text{A}.

Ez teljesül, tehát a vezetéket a motor túlterhelése ellen védi a kapcsoló.
4. Zárlati áram számítása. A fázis és a védővezető közötti hibaáram:

Ik=U0Zs=230V0,42Ω≈548A. I_k = \frac{U_0}{Z_s} = \frac{230\,\text{V}}{0{,}42\,\Omega} \approx 548\,\text{A}.

A motorvédő kapcsoló mágneses gyorskioldója – ha annak rögzített értéke például a 16–25 A-es tartomány felső értékének 13-szorosa (ellenőrizendő: pontos szorzó) – 13⋅25=325A13 \cdot 25 = 325\,\text{A} felett old, tehát a 548 A legkisebb hibaáram önmagában elegendő a gyors lekapcsoláshoz.
5. Megszakítóképesség. A megszakítóképességet nem a ZsZ_s-ből számolt 548 A-hez hasonlítjuk (az a legkisebb, fázis–védővezető hibaáram, a mágneses kioldás ellenőrzésére való), hanem a beépítési helyen várható legnagyobb zárlati áramhoz (pl. az elosztósínen mért vagy számolt háromfázisú zárlati áram, Ik3,maxI_{k3,\max}), amely sok kA is lehet. A katalógusban szereplő rövidzárlati megszakítóképesség gyakran 6 kA, 10 kA vagy 25 kA. Ha például Ik3,max=8kAI_{k3,\max} = 8\,\text{kA}, a 6 kA-es típus nem, a 10 kA-es megfelel (ellenőrizendő: hálózati adat, gyártói katalógus).

2. kidolgozott példa – hőkioldó beállítás ellenőrzése indításnál

Adott: Motor névleges árama In=7,8AI_n = 7{,}8\,\text{A}. A hőkioldó tartománya 6–10 A, kioldási osztálya 10. A motor indítási árama 6,5⋅In=6,5⋅7,8=50,7A6{,}5 \cdot I_n = 6{,}5 \cdot 7{,}8 = 50{,}7\,\text{A}, az indítás várható időtartama 8 s.
Keresett: Leold-e a hőkioldó a motor indításakor, ha a beállítás 7,8A7{,}8\,\text{A}?

Megoldás:
A 10. osztály definíciója szerint a relének hideg állapotból 7,2⋅In=7,2⋅7,8=56,2A7{,}2 \cdot I_n = 7{,}2 \cdot 7{,}8 = 56{,}2\,\text{A} áramnál kell kioldania legfeljebb 10 s alatt (ellenőrizendő: pontos érték a gyártói görbéből). Az indítási áram 50,7A<56,2A50{,}7\,\text{A} < 56{,}2\,\text{A}, de ez önmagában nem döntő: kisebb áramnál is kioldás történik, csak később. 6,5⋅In6{,}5 \cdot I_n áramnál a 10. osztályú relé kioldási ideje hideg állapotból durva becsléssel kb. 5–12 s (a 7,2⋅Ir7{,}2 \cdot I_r-hez tartozó 4–10 s sávból az I2t≈I^2t \approx állandó közelítéssel; ellenőrizendő: gyártói görbe). A 8 s-os indítás ebbe a sávba esik, ezért a relé indítás közben leoldhat. Ezért 8 s-os indításhoz 20. osztályú hőkioldót (6 s < t ≤ 20 s a 7,2⋅Ir7{,}2 \cdot I_r áramnál) választunk (ellenőrizendő: gyártói görbe és MSZ EN 60947-4-1). Ha a motor forgórésze megakad, és az indítási áram hosszabb ideig fennmarad, a 20. osztályú relé is kiold, és megvédi a motort.

3. példa – hibás beállítás és következménye

Ugyanaz a motor: In=7,8AI_n = 7{,}8\,\text{A}. Ha valaki a hőkioldót 10A10\,\text{A}-re állítja, hogy elkerülje a gyakori leoldást, akkor a relé csak 10A10\,\text{A} fölött kezd el melegedni a bimetálban, de a motor tekercsének névleges árama továbbra is 7,8A7{,}8\,\text{A}. Tartós 9A9\,\text{A}-es üzemi áram mellett a relé nem old ki, pedig a motor máris túl van terhelve a megengedettnél. A tekercs hőmérséklete emelkedik, a szigetelés élettartama csökken, és végül a motor kiég. Ez a hiba a gyakorlatban gyakran előfordul, ha a beállítást „megemelik” a védelem kikerülésére.

31.3.7 Gyakorlati lépéssor: hőkioldó beállítása és ellenőrzése

Biztonsági korlát. A beállítás hálózati feszültségű elosztóban csak jogosult, arra képesített személy felügyeletével, feszültségmentes állapotban, az öt biztonsági szabály betartásával végezhető. Önállóan ne dolgozz feszültség alatt.

  1. Lekapcsolás: áramtalanítsd az elosztót a főkapcsolóval vagy a leágazó védelemmel.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: reteszeld a kapcsolót, tegyél ki tiltó táblát.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése: kézi feszültségvizsgálóval, utána működőképes mérőműszerrel ellenőrizd a fázisok, a nulla és a védővezető közötti feszültségmentességet.
  4. Földelés és rövidre zárás: a munkavégzés módjától függően, ha szükséges.
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése: szükség esetén takard le a közeli aktív kapcsokat.

Ezután:

  1. Olvasd le a motor adattáblájáról a névleges áramot.
  2. Válaszd ki a hőkioldó beállítási tartományát úgy, hogy a motor névleges árama beleessen a tartományba, de ne a tartomány szélére essen (így a beállítás és az utólagos finomhangolás lehetséges); a pontos kiválasztást a gyártói táblázat adja.
  3. Állítsd a mutatót a névleges áram értékére; ha a skála ezt nem teszi lehetővé, a legközelebbi értéket válaszd, és írd fel a jegyzőkönyvbe.
  4. Ellenőrizd a kioldási osztályt a relén vagy a gyártói adatlapon (pl. class 10), és győződj meg róla, hogy alkalmas a motor indítási módszeréhez.
  5. Ellenőrizd a segédérintkezők bekötését: a hőkioldó nyitóérintkezője a mágneskapcsoló tekercsének vezérlőkörébe legyen sorozva.
  6. Kapcsolj vissza, majd végezz próbaindítást terheléssel, és figyeld meg, hogy a hőkioldó nem old-e le indokolatlanul.

31.3.8 Tipikus hibák

  1. A hőkioldó beállítását a motor indítási áramára emelik. Ez elveszi a túlterhelés elleni védelmet, mert a bimetál a normál üzemi túláramot nem érzékeli a megfelelő időben. Helyes: a névleges áramra állítani, és szükség esetén más indítási módszert választani (pl. csillag–delta, lágyindító).
  2. A szakaszolót terhelés alatt nyitják. A szakaszoló nem terheléskapcsoló; terhelés alatti nyitáskor ív keletkezik, amely károsíthatja az érintkezőket és balesetet okozhat. Helyes: előbb a mágneskapcsolóval vagy terheléskapcsolóval áramtalanítani, azután szakaszolni.
  3. A motorvédő kapcsoló mágneses kioldóját túl magasra állítják vagy kikapcsolják. Így a zárlati áram nem vált ki gyors lekapcsolást, a vezeték és a motor veszélybe kerül. Helyes: a gyári beállítást vagy a gyártó által megadott értéket használni.
  4. A PTC-szenzor kikötése. Ha a PTC-relé hibát jelez, de a szerelő a szenzor kikötésével „megkerüli” a védelmet, a motor túlmelegedhet. Helyes: megkeresni a hiba okát, például a szellőzési problémát, és azt javítani.
  5. A motorvédő kapcsoló helyett kismegszakítót használnak. A kismegszakító B, C vagy D karakterisztikája nem a motor névleges áramára való finom túlterhelésvédelmi beállításra készült, és a beállítható hőkioldó hiányzik belőle. Helyes: motorvédő kapcsoló vagy hőkioldó + megfelelő zárlatvédelem.

31.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A hőkioldó relé bimetálja a motor áramával melegszik (a hőhatás az áram négyzetével arányos), és túlterheléskor lekapcsolja a motort.
  2. Mire kell állítani a hőkioldót: a motor indítási áramára, a motor névleges áramára vagy a vezeték terhelhetőségére?
  3. Mi a különbség a szakaszoló és a terheléskapcsoló között?
  4. Miért véd a PTC-szenzor akkor is, ha a motor árama nem haladja meg a névleges értéket?
  5. Egy motorvédő kapcsolóval védett áramkörben a mért hurokimpedancia Zs=0,35ΩZ_s = 0{,}35\,\Omega. Mekkora a minimális zárlati áram a 230 V-os fázisfeszültségnél?

A válaszok a Megoldások részben találhatók.

31.3.10 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel, milyen védelmi funkciókat lát el a motorvédő kapcsoló, és milyeneket a hőkioldó relé önmagában!

2. feladat (A) Egy motor névleges árama 12A12\,\text{A}. A hőkioldó tartománya 9–13 A. Milyen értékre állítsd? Indokold!

3. feladat (B) Egy háromfázisú motor adatai: Pn=5,5kWP_n = 5{,}5\,\text{kW}, Un=400VU_n = 400\,\text{V}, η=0,87\eta = 0{,}87, cos⁡φ=0,80\cos\varphi = 0{,}80. Számítsd ki a motor névleges áramát, és válassz hőkioldó tartományt!

4. feladat (B) A 3. feladat motorjának ellátásához 2,5 mm² rézvezetéket használnak, amelynek terhelhetősége a szerelési mód szerint Iz=20AI_z = 20\,\text{A} (ellenőrizendő). Ellenőrizd a vezetékvédelmi koordinációt, ha a motorvédő kapcsoló beállítása a motor névleges áramának megfelelő!

5. feladat (C) Egy 16–25 A-es tartományú motorvédő kapcsoló mágneses kioldója a tartomány felső értékének 13-szorosa (jellemző érték). A motor névleges árama 21A21\,\text{A}, a mért hurokimpedancia a motor kapcsainál Zs=0,9ΩZ_s = 0{,}9\,\Omega. Számítsd ki a zárlati áramot, és döntsd el, hogy a mágneses kioldó megfelelően leold-e!

6. feladat (D) A gyakorlati lépéssor alapján: írd le, hogyan ellenőriznéd a hőkioldó bekötését a mágneskapcsoló vezérlőkörébe, és milyen mérést végeznél el feszültségmentes állapotban!

Ezek a feladatok megalapozzák a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció és a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetekben használt fogalmakat.

31.3.11 Megoldások

31.3.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A hőkioldó bimetálja a motor áramával melegszik (a hőhatás I2I^2-tel arányos), és tartós túlterhelésnél az érintkezőjével megszakítja a mágneskapcsoló vezérlőkörét.
  2. A hőkioldót a motor névleges áramára kell állítani, nem az indítási áramra, mert a túlterhelést a névleges érték fölé növekvő tartós áram okozza. A vezeték méretezését külön, a Ib≤Ir≤IzI_b \le I_r \le I_z összefüggéssel (IbI_b a motor üzemi árama, IrI_r a védelem beállított árama) ellenőrizzük.
  3. A szakaszoló csak feszültségmentes állapotban kapcsolható, és leválasztásra szolgál; a terheléskapcsoló a névleges üzemi áram megszakítására is képes, és üzemi kapcsolásra alkalmas.
  4. A PTC-szenzor a tekercs tényleges hőmérsékletét érzékeli, nem az áramot. Ha a hűtés romlik, a tekercs hőmérséklete megnő anélkül, hogy az áram meghaladná a névleges értéket; a PTC ezt érzékeli és leold.
  5. Ik=230/0,35≈657AI_k = 230 / 0{,}35 \approx 657\,\text{A}.

31.3.11.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A)
A motorvédő kapcsoló túlterhelés- és zárlatvédelmet, valamint gyakran fázisvesztés- és aszimmetriavédelmet is ellát. A hőkioldó relé önmagában csak túlterhelésvédelmet nyújt; zárlat ellen nem véd.

2. feladat (A)
A hőkioldót a névleges áramra kell állítani: 12A12\,\text{A}-re. Ez a 9–13 A tartományon belül van, így megfelelő.

3. feladat (B)

In=5500W3⋅400V⋅0,87⋅0,80=55001,732⋅400⋅0,87⋅0,80≈11,4A. I_n = \frac{5\,500\,\text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}87 \cdot 0{,}80} = \frac{5\,500}{1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}87 \cdot 0{,}80} \approx 11{,}4\,\text{A}.

Válasszunk hőkioldót, amelynek tartománya lefedi ezt az áramot, például 9–13 A-t vagy 10–14 A-t. A lényeg, hogy a beállított érték a motor névleges árama legyen.

4. feladat (B)

Ib=11,4A,Ibeállított=11,4A,Iz=20A. I_b = 11{,}4\,\text{A}, \quad I_{\text{beállított}} = 11{,}4\,\text{A}, \quad I_z = 20\,\text{A}.

A feltétel: Ib≤Ibeállított≤IzI_b \le I_{\text{beállított}} \le I_z, azaz 11,4≤11,4≤2011{,}4 \le 11{,}4 \le 20, ami teljesül. A 2,5 mm²-es vezetéket a hőkioldó megvédi túlterhelés ellen.

5. feladat (C)

Ik=230V0,9Ω≈255,6A. I_k = \frac{230\,\text{V}}{0{,}9\,\Omega} \approx 255{,}6\,\text{A}.

A mágneses kioldó árama: 13⋅25=325A13 \cdot 25 = 325\,\text{A}. Mivel 255,6A<325A255{,}6\,\text{A} < 325\,\text{A}, a zárlati áram nem éri el a gyorskioldó értékét, tehát ebben a példában a motorvédő kapcsoló nem oldana le mágnesesen. A hőkioldó csak másodpercek–percek alatt old, így a motorvédő kapcsoló nem old le gyorsan, ezért a hibavédelem önműködő lekapcsolási feltétele (TN, 230 V, legfeljebb 32 A-es végáramkör: 0,4 s; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41) nem teljesül. Megoldás: a hurokimpedancia csökkentése (nagyobb keresztmetszet, rövidebb vezeték), kisebb mágneses kioldási küszöbű készülék vagy kiegészítő áram-védőkapcsoló (RCD). Lásd: Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat.

6. feladat (D)
Feszültségmentes állapotban, az öt szabály betartásával:
- Ellenőrizd, hogy a hőkioldó nyitó (NC) segédérintkezője a mágneskapcsoló tekercsének (A1/A2) vezérlő áramkörében sorosan kapcsolódik.
- Multiméterrel, folytonosságvizsgálóval mérd meg, hogy a hőkioldó nyitóérintkezője zárt állapotú, amíg a hőkioldó nincs kioldva.
- Kézzel kapcsold ki a hőkioldót (próbakioldó), és mérd meg, hogy az érintkező nyit.
- Győződj meg róla, hogy a hőkioldó főáramköri kivezetései a motor és a mágneskapcsoló közötti fázisvezetőkbe vannak kötve.
- Ellenőrizd a beállítási skála értékét a motor adattáblájával.

31.3.12 Rövid összefoglaló

A motorvédő kapcsoló és a hőkioldó relé két alapvető eszköz a motor túláram elleni védelmére. A hőkioldó bimetálos hőmásolat, amelyet a motor névleges áramára kell beállítani; kioldási osztálya a túláram-idő jelleget határozza meg. A motorvédő kapcsoló kombinálja a hőkioldót és a mágneses zárlati gyorskioldót, így egy készülékben védi a motort a túlterhelés és a zárlat ellen. A kompakt megszakító nagyobb áramokra és megszakítóképességre készült; a szakaszoló csak feszültségmentes állapotban kapcsolható, a terheléskapcsoló az üzemi áramot is megszakítja. A PTC-védelem a tekercs tényleges hőmérsékletét figyeli, a fázisvesztés- és aszimmetriavédelem pedig a táplálási hibákból fakadó túlterhelést ismeri fel. A kiválasztásnál mindig az Ib≤Ir≤IzI_b \le I_r \le I_z vezetékvédelmi koordinációt (IrI_r a védelem beállított árama), a zárlati áram elérését és a megszakítóképességet ellenőrizzük. Ezt az eredményt a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció és a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetekben használjuk fel.

31.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

A szövegben szereplő szabványhivatkozások – MSZ EN 60947-2 (megszakítók), MSZ EN 60947-4 sorozat (motorindítók, motorvédő kapcsolók) – aktuális kiadását és a konkrét alkatrész-kategóriák vizsgálati feltételeit a kiadás előtt ellenőrizni kell. A beállítási tartományok, a mágneses kioldó szorzók, a kioldási osztályok pontos időértékei, a terhelhetőségi adatok és a megszakítóképesség értékek tanulási célú, jellemző nagyságrendű számok; a tényleges kiválasztásnál mindig a gyártói katalógus és az aktuális szabvány a mérvadó. A példákban használt hurokimpedanciák és zárlati áramok szemléltető számítások, nem mért vagy előírt értékek.