Egy ipari fűrészgép 11 kW-os aszinkron motorja leáll túlterhelés miatt. Az üzemeltető először azt kéri: „tekerjük feljebb a védelmet, hogy ne álljon le”. A szerelőnek azonban nem a védelem kiiktatása, hanem a helyes beállítás a feladata. Ha a hőkioldót a motor névleges áramánál magasabbra állítja, akkor a tekercs túlmelegedhet, és a szigetelés elöregszik; ha túl alacsonyra, akkor normál üzemben is leold a berendezés. Ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, milyen eszközökkel védhetjük a motort túlterhelés, zárlat, fázisvesztés és túlmelegedés ellen, és hogyan válasszunk közöttük.
Az alábbi egyvonalas vázlat a motorvédő lánc elemeit mutatja: a táphálózatból jövő fázisok után a zárlatvédelmet adó Q1 (biztosító vagy csak mágneses kioldású motorvédő megszakító), a mágneskapcsoló főérintkezője, a túlterhelés ellen védő F1 hőkioldó relé, végül a motor. Ha Q1 hőkioldós motorvédő kapcsoló, külön F1 nem kell: ilyenkor a lánc Q1–K1–M1.
A rajz szerepe az, hogy rögzítse a sorrendet: a zárlatvédelmi Q1 a fő áramkör elején, a mágneskapcsoló kapcsolja a motort, a hőkioldó relé pedig a mágneskapcsoló vezérlőkörébe van bekötve (a főáramkörben csak az érzékelő bimetálja van sorba kötve). A későbbiekben ezt a láncot egészítjük ki részletes kapcsolási rajzokkal a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetben.
A motor legfontosabb ellensége a túlmelegedés. A tekercshuzal szigetelőlakkja bizonyos hőmérséklet fölött gyorsan öregszik, ezért a hosszú távú túlterhelést el kell kerülni. A hőkioldó relé bimetál eleme úgy működik, mint a motor tekercsének hőmásolata: a motor árama a bimetál fűtőszálán folyik keresztül, az melegíti a bimetált, amely elhajlik, és egy érintkezőt nyit.
Definíció. A bimetál hőkioldó relé olyan túlterhelésvédő készülék, amelyben a motor árama egy bimetál szalagot melegít; a szalag melegedése, így elhajlása is közelítőleg az áram négyzetével és az idővel nő, és az elhajló szalag egy mechanikusan reteszelt segédérintkezőt nyit, így a mágneskapcsoló tekercsének áramköre megszakad, és a motor lekapcsolódik. A relé a motor hőtehetetlenségét közelíti, ezért a kioldási idő függ a túláram nagyságától: kis túláramnál lassú, nagy túláramnál gyors.
A hőkioldó árambeállítását a motor névtábláján szereplő névleges áramra kell tenni. Ha a motor adattáblája például értéket mutat, akkor a hőkioldó beállító skáláját -re állítjuk, függetlenül attól, hogy az állítható tartomány milyen (pl. 8–12 A). A beállítás nem a tartalék túlterhelésre való rátartás, hanem a motor úgynevezett termikus másolata. A hőkioldó nem áramkorlátozó, hanem időfüggő védelem.
A kioldási osztály azt mondja meg, milyen gyors a bimetál a nagy túláramoknál. A leggyakoribb a 10. osztály, ami azt jelenti, hogy hideg állapotból áramnál ( a beállított áram) a relé 4–10 s között old (a külön, 10A jelű osztálynál 2–10 s; ellenőrizendő: MSZ EN 60947-4-1, gyártói adatlap). Ez azért fontos, mert a közvetlen indítású motor indítóárama jellemzően –, és az indítás általában néhány másodpercig tart. A 10. osztály beállítása lehetővé teszi, hogy a motor elinduljon, de hosszú, megrekedt forgórészű indításnál még időben leoldjon.
Példa. Egy 7,5 kW-os motor névleges árama . A hőkioldó beállítási tartománya 10–16 A. Hová állítsuk?
Adott:
.
Beállítás:
-re.
Ha a skála csak fél amperenként osztott, akkor a legközelebbi értéket
választjuk; például
– de a gyakorlatban a pontos értéket kell törekedni beállítani, és a
gyártó adatlapja szerinti tűrésmezőt figyelembe venni.
Ellenőrzés: A motor indítási árama
.
A 10. osztályú hőkioldó
áramnál 4–10 s között old; kisebb áramnál is kiold, csak később. A
döntés tehát nem az áramok összevetésén múlik, hanem azon, hogy az
indítási idő (közvetlen indításnál jellemzően 1–5 s) rövidebb-e, mint a
hőkioldó kioldási ideje az indítási áramnál a gyártói jelleggörbe hideg
állapotú, alsó tűréshatára szerint (ellenőrizendő: gyártói görbe). Ha
igen, a rövid indítás nem okoz kioldást.
A hőkioldó relé önmagában nem véd a zárlat ellen, mert a bimetál túl lassú. A motor áramkörébe ezért kell egy zárlati védelmi eszköz is. A motorvédő kapcsoló (angolul motor protection circuit breaker, MPCB) ezt a két feladatot – túlterhelés- és zárlatvédelmet – egyetlen készülékben egyesíti. A motorvédő kapcsoló a motor névleges áramára állítható hőkioldóval és egy fix vagy állítható mágneses gyorskioldóval rendelkezik. A gyorskioldó a zárlati áramra azonnal lekapcsol.
Definíció. A motorvédő megszakító olyan kombinált védelmi készülék, amely a motor túlterhelése ellen bimetálos hőkioldóval, a zárlat ellen mágneses gyorskioldóval véd. Általában három pólusú, kézi kapcsolásra is alkalmas, és gyakran rendelkezik kiegészíthető segédérintkezőkkel, aláfeszültség-kioldóval, fázisvesztés- és aszimmetriavédelemmel.
A motorvédő kapcsoló kiválasztásakor a következő sorrendet kövessük:
Szabvány. A motorvédő kapcsolókat tipikusan az MSZ EN 60947 sorozat szerint vizsgálják (a megszakítókra az MSZ EN 60947-2, a motorindítókra a 60947-4 sorozat vonatkozó része – ellenőrizendő: pontos szabványszám és kiadás). A kapcsoló gyártói adatlapján szerepel a névleges üzemi feszültség, a beállítási tartomány, a rövidzárlati megszakítóképesség és a koordinációs típus (lásd a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció alfejezetet).
A motorvédő kapcsoló jól védi az egyes motort, de az ipari elosztóban gyakran nagyobb leágazásokat vagy fővezetékeket is védeni kell. Erre való a kompakt megszakító (röviden MCCB, moulded case circuit breaker). A kompakt megszakító nagyobb megszakítóképességgel rendelkezik, mint a kismegszakító, és az árambeállítása vagy a zárlati kioldója sokszor széles tartományban állítható. A motorvédő kapcsoló gyakorlatilag egy kis méretű, speciálisan motorvédelemre hangolt kompakt megszakítónak tekinthető, de a két termékcsalád különbözik a jelleggörbékben és a kiegészítőkben.
Definíció. A kompakt megszakító olyan tokos megszakító, amely nagyobb névleges áramú és nagyobb zárlati megszakítóképességű, mint a kismegszakító, és általában állítható hőkioldóval, mágneses kioldóval szerelik. A nagyobb elosztókban, ipari leágazásokban, épületfővezetékekben használják.
A karbantartáshoz és a hálózatról való leválasztáshoz szükség van szakaszolóra vagy terheléskapcsolóra. A kettő közötti különbség alapvető:
Definíció. A szakaszoló (isolator)
olyan kapcsolókészülék, amelyet kizárólag feszültségmentes vagy
gyakorlatilag árammentes állapotban szabad nyitni és zárni. Feladata a
hálózatrész megbízható leválasztása látható érintkezőhézaggal,
karbantartás vagy javítás előtt.
Definíció. A terheléskapcsoló (switch,
load-break switch) olyan kapcsolókészülék, amely képes a névleges üzemi
áram megszakítására és bekapcsolására, de zárlati áramot nem szakíthat
meg. A terheléskapcsoló tehát üzemi kapcsolásra való, de zárlatvédelemre
nem, és nem feltétlenül alkalmas leválasztásra. Az üzemi kapcsolásra és
leválasztásra egyaránt alkalmas készülék a szakaszoló-terheléskapcsoló
(switch-disconnector); csak az ilyen jelölésű készülék használható
mindkét célra (ellenőrizendő: MSZ EN 60947-3).
A mondatban rejlő biztonsági különbség: a szakaszolót soha ne kapcsoljuk terhelés alatt, mert nincs terhelés-megszakító képessége, és az ív kioltására nem alkalmas (bár egyes szakaszolók kis áramot, pl. üresjárati transzformátor áramát megszakíthatnak – ezt a gyártói adatlap adja meg). A terheléskapcsoló ezzel szemben a motor kézi indítására/leállítására is használható lehet, amennyiben a gyártó arra minősíti.
Gyakorlati összehasonlítás. Egy 22 kW-os motor elosztószekrényében a főkapcsoló lehet terheléskapcsoló, mert az üzemeltető ezzel kapcsolja be és ki a motort a munkavégzés során. Ha a motor karbantartásához ki kell zárni a táplálást, akkor a leválasztást szakaszolóval is elvégezhetjük, de a szakaszolót már feszültségmentes állapotban kapcsoljuk. A gyakorlatban a gyártók sokszor szakaszoló-terheléskapcsolót (switch disconnector) kínálnak, amely megfelel a terheléskapcsoló követelményeinek és a szakaszoló leválasztási követelményeinek is – a pontos típus megnevezését mindig a katalógusból kell ellenőrizni.
A bimetál hőkioldó a motor áramából következtet a tekercs melegedésére. Ez a hőmásolat azonban nem érzékeli a motor közvetlen hőmérsékletét, például ha a hűtőventilátor elromlik, vagy ha a porszűrő eldugul. Ezért pontosabb védelemre PTC-termisztort építenek a motortekercsbe.
Definíció. A PTC-termisztor (positive temperature coefficient) olyan hőmérsékletfüggő ellenállás, amelynek ellenállása egy adott hőmérséklet felett hirtelen, több nagyságrenddel megnő. A motor tekercsébe épített PTC-szenzor egy kiértékelő reléhez csatlakozik; ha a tekercs eléri a megengedett határhőmérsékletet, a relé lekapcsolja a mágneskapcsolót. A PTC-védelem közvetlen hőmérsékletvédelmet nyújt, függetlenül az áram nagyságától.
A PTC-relé használata gyakori nagy értékű vagy nehezen hozzáférhető motoroknál, például mélykút-szivattyúknál, légtechnikai motoroknál. A motorgyártó adatlapja megadja, hány PTC-szenzor van beépítve és milyen kapocspáron.
Fázisvesztés és aszimmetria. Háromfázisú motoroknál az egyik fázis kiesése súlyos melegedést okoz, mert a motor két fázison tovább forog, de a tekercsekben nagyobb áram folyik. A hagyományos bimetálos hőkioldó a fáziskiesést nem mindig érzékeli elég gyorsan, mert a bimetál fűtése a csökkent fázisszámú árammal is elhúzódó. A modern motorvédő kapcsolók beépített fázisvesztés-érzékelővel rendelkeznek: ha az egyik fázis árama tartósan nulla, miközben a másik kettő árama folyik, a készülék gyorsan kiold. Hasonlóképpen az aszimmetriavédelem a három fázis áramának egyenlőtlenségét figyeli, és túl nagy aszimmetria esetén leold. Ezek a funkciók nem helyettesítik a hőkioldót, hanem kiegészítik azt.
1. kidolgozott példa – motorvédő kapcsoló kiválasztása és a koordináció ellenőrzése
Adott: Háromfázisú aszinkron motor:
,
,
,
.
A beépítési helyen mért hurokimpedancia a motor kapcsainál
.
A vezeték réz,
,
terhelhetősége az adott szerelési módban
(ellenőrizendő: terhelhetőségi adat).
Keresett: a motor névleges árama, a motorvédő kapcsoló
beállítása, a zárlati áram, és annak ellenőrzése, hogy a kapcsoló
megszakítóképessége megfelelő-e.
Megoldás:
1. Névleges áram számítása. Az összefüggés:
Behelyettesítve:
Ez teljesül, tehát a vezetéket a motor túlterhelése ellen védi a
kapcsoló.
4. Zárlati áram számítása. A fázis és a védővezető
közötti hibaáram:
A motorvédő kapcsoló mágneses gyorskioldója – ha annak rögzített
értéke például a 16–25 A-es tartomány felső értékének 13-szorosa
(ellenőrizendő: pontos szorzó) –
felett old, tehát a 548 A legkisebb hibaáram önmagában elegendő a gyors
lekapcsoláshoz.
5. Megszakítóképesség. A megszakítóképességet nem a
-ből
számolt 548 A-hez hasonlítjuk (az a legkisebb, fázis–védővezető
hibaáram, a mágneses kioldás ellenőrzésére való), hanem a beépítési
helyen várható legnagyobb zárlati áramhoz (pl. az
elosztósínen mért vagy számolt háromfázisú zárlati áram,
),
amely sok kA is lehet. A katalógusban szereplő rövidzárlati
megszakítóképesség gyakran 6 kA, 10 kA vagy 25 kA. Ha például
,
a 6 kA-es típus nem, a 10 kA-es megfelel (ellenőrizendő:
hálózati adat, gyártói katalógus).
2. kidolgozott példa – hőkioldó beállítás ellenőrzése indításnál
Adott: Motor névleges árama
.
A hőkioldó tartománya 6–10 A, kioldási osztálya 10. A motor indítási
árama
,
az indítás várható időtartama 8 s.
Keresett: Leold-e a hőkioldó a motor indításakor, ha a
beállítás
?
Megoldás:
A 10. osztály definíciója szerint a relének hideg állapotból
áramnál kell kioldania legfeljebb 10 s alatt (ellenőrizendő:
pontos érték a gyártói görbéből). Az indítási áram
,
de ez önmagában nem döntő: kisebb áramnál is kioldás történik, csak
később.
áramnál a 10. osztályú relé kioldási ideje hideg állapotból durva
becsléssel kb. 5–12 s (a
-hez
tartozó 4–10 s sávból az
állandó közelítéssel; ellenőrizendő: gyártói görbe). A 8 s-os indítás
ebbe a sávba esik, ezért a relé indítás közben leoldhat. Ezért 8 s-os
indításhoz 20. osztályú hőkioldót (6 s < t ≤ 20 s a
áramnál) választunk (ellenőrizendő: gyártói görbe és MSZ EN 60947-4-1).
Ha a motor forgórésze megakad, és az indítási áram hosszabb ideig
fennmarad, a 20. osztályú relé is kiold, és megvédi a motort.
3. példa – hibás beállítás és következménye
Ugyanaz a motor: . Ha valaki a hőkioldót -re állítja, hogy elkerülje a gyakori leoldást, akkor a relé csak fölött kezd el melegedni a bimetálban, de a motor tekercsének névleges árama továbbra is . Tartós -es üzemi áram mellett a relé nem old ki, pedig a motor máris túl van terhelve a megengedettnél. A tekercs hőmérséklete emelkedik, a szigetelés élettartama csökken, és végül a motor kiég. Ez a hiba a gyakorlatban gyakran előfordul, ha a beállítást „megemelik” a védelem kikerülésére.
Biztonsági korlát. A beállítás hálózati feszültségű elosztóban csak jogosult, arra képesített személy felügyeletével, feszültségmentes állapotban, az öt biztonsági szabály betartásával végezhető. Önállóan ne dolgozz feszültség alatt.
Ezután:
A válaszok a Megoldások részben találhatók.
1. feladat (A) Sorold fel, milyen védelmi funkciókat lát el a motorvédő kapcsoló, és milyeneket a hőkioldó relé önmagában!
2. feladat (A) Egy motor névleges árama . A hőkioldó tartománya 9–13 A. Milyen értékre állítsd? Indokold!
3. feladat (B) Egy háromfázisú motor adatai: , , , . Számítsd ki a motor névleges áramát, és válassz hőkioldó tartományt!
4. feladat (B) A 3. feladat motorjának ellátásához 2,5 mm² rézvezetéket használnak, amelynek terhelhetősége a szerelési mód szerint (ellenőrizendő). Ellenőrizd a vezetékvédelmi koordinációt, ha a motorvédő kapcsoló beállítása a motor névleges áramának megfelelő!
5. feladat (C) Egy 16–25 A-es tartományú motorvédő kapcsoló mágneses kioldója a tartomány felső értékének 13-szorosa (jellemző érték). A motor névleges árama , a mért hurokimpedancia a motor kapcsainál . Számítsd ki a zárlati áramot, és döntsd el, hogy a mágneses kioldó megfelelően leold-e!
6. feladat (D) A gyakorlati lépéssor alapján: írd le, hogyan ellenőriznéd a hőkioldó bekötését a mágneskapcsoló vezérlőkörébe, és milyen mérést végeznél el feszültségmentes állapotban!
Ezek a feladatok megalapozzák a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció és a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetekben használt fogalmakat.
1. feladat (A)
A motorvédő kapcsoló túlterhelés- és zárlatvédelmet, valamint gyakran
fázisvesztés- és aszimmetriavédelmet is ellát. A hőkioldó relé önmagában
csak túlterhelésvédelmet nyújt; zárlat ellen nem véd.
2. feladat (A)
A hőkioldót a névleges áramra kell állítani:
-re.
Ez a 9–13 A tartományon belül van, így megfelelő.
3. feladat (B)
Válasszunk hőkioldót, amelynek tartománya lefedi ezt az áramot, például 9–13 A-t vagy 10–14 A-t. A lényeg, hogy a beállított érték a motor névleges árama legyen.
4. feladat (B)
A feltétel: , azaz , ami teljesül. A 2,5 mm²-es vezetéket a hőkioldó megvédi túlterhelés ellen.
5. feladat (C)
A mágneses kioldó árama: . Mivel , a zárlati áram nem éri el a gyorskioldó értékét, tehát ebben a példában a motorvédő kapcsoló nem oldana le mágnesesen. A hőkioldó csak másodpercek–percek alatt old, így a motorvédő kapcsoló nem old le gyorsan, ezért a hibavédelem önműködő lekapcsolási feltétele (TN, 230 V, legfeljebb 32 A-es végáramkör: 0,4 s; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41) nem teljesül. Megoldás: a hurokimpedancia csökkentése (nagyobb keresztmetszet, rövidebb vezeték), kisebb mágneses kioldási küszöbű készülék vagy kiegészítő áram-védőkapcsoló (RCD). Lásd: Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat.
6. feladat (D)
Feszültségmentes állapotban, az öt szabály betartásával:
- Ellenőrizd, hogy a hőkioldó nyitó (NC) segédérintkezője a
mágneskapcsoló tekercsének (A1/A2) vezérlő áramkörében sorosan
kapcsolódik.
- Multiméterrel, folytonosságvizsgálóval mérd meg, hogy a hőkioldó
nyitóérintkezője zárt állapotú, amíg a hőkioldó nincs kioldva.
- Kézzel kapcsold ki a hőkioldót (próbakioldó), és mérd meg, hogy az
érintkező nyit.
- Győződj meg róla, hogy a hőkioldó főáramköri kivezetései a motor és a
mágneskapcsoló közötti fázisvezetőkbe vannak kötve.
- Ellenőrizd a beállítási skála értékét a motor adattáblájával.
A motorvédő kapcsoló és a hőkioldó relé két alapvető eszköz a motor túláram elleni védelmére. A hőkioldó bimetálos hőmásolat, amelyet a motor névleges áramára kell beállítani; kioldási osztálya a túláram-idő jelleget határozza meg. A motorvédő kapcsoló kombinálja a hőkioldót és a mágneses zárlati gyorskioldót, így egy készülékben védi a motort a túlterhelés és a zárlat ellen. A kompakt megszakító nagyobb áramokra és megszakítóképességre készült; a szakaszoló csak feszültségmentes állapotban kapcsolható, a terheléskapcsoló az üzemi áramot is megszakítja. A PTC-védelem a tekercs tényleges hőmérsékletét figyeli, a fázisvesztés- és aszimmetriavédelem pedig a táplálási hibákból fakadó túlterhelést ismeri fel. A kiválasztásnál mindig az vezetékvédelmi koordinációt ( a védelem beállított árama), a zárlati áram elérését és a megszakítóképességet ellenőrizzük. Ezt az eredményt a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció és a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetekben használjuk fel.
A szövegben szereplő szabványhivatkozások – MSZ EN 60947-2 (megszakítók), MSZ EN 60947-4 sorozat (motorindítók, motorvédő kapcsolók) – aktuális kiadását és a konkrét alkatrész-kategóriák vizsgálati feltételeit a kiadás előtt ellenőrizni kell. A beállítási tartományok, a mágneses kioldó szorzók, a kioldási osztályok pontos időértékei, a terhelhetőségi adatok és a megszakítóképesség értékek tanulási célú, jellemző nagyságrendű számok; a tényleges kiválasztásnál mindig a gyártói katalógus és az aktuális szabvány a mérvadó. A példákban használt hurokimpedanciák és zárlati áramok szemléltető számítások, nem mért vagy előírt értékek.