33.3 Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben

33.3.1 Motiváció

Egy üzemi csarnokban a karbantartó szerelőnek új gépsort kell bekötnie a meglévő elosztószekrényből. Az elosztó és a gép közötti távolság jelentős, a kábeltálcán több meglévő kábel halad. A szerelőnek azt kell eldönteni: mekkora keresztmetszetű kábelt válasszon, mekkora kismegszakítót tegyen elé, és mi történik akkor, ha a motor elindul, vagy ha zárlat keletkezik a kábel végén. Ha alulméretezi, a motor nem indul el, vagy a védelem nem old ki időben. Ha túlméretezi, szükségtelenül drága lesz a kivitelezés. Ebben az alfejezetben egyszerű, kézzel számolható módszereket tanulunk meg ipari leágazások méretezésére – úgy, hogy a hálózati adatoktól (trafó) a gépig bezárólag minden feltételt ellenőrizzünk.

33.3.2 Szemléletes kép: egy ipari leágazás láncolata

Az ipari méretezés nem egyetlen képlet, hanem egy ellenőrzési lánc. A lánc elemei: a középfeszültségű hálózat és a transzformátor (mint zárlati forrás), az elosztószekrény sínje, a leágazó kábel, a leágazás védelme és a fogyasztó (legtöbbször motor). A lánc minden elemén egyszerre három feltételnek kell teljesülnie: terhelhetőség, feszültségesés, zárlati kioldás.

Ipari leágazás méretezési lánca - A transzformátortól a fogyasztóig bezárólag minden részen ellenőrizni kell a terhelést, a feszültségesést és a zárlati áramot.

Ábraolvasás. A rétegábra azt mutatja, hogy a tervező szeme előtt mindig a teljes lánc lebeg, mert a hálózati zárlati teljesítmény és a kábel impedanciája együtt határozza meg, mekkora zárlati áram fog folyni a kábel végén.

33.3.3 Terhelésszámítás és egyidejűségi tényező

A villamos méretezés kiindulópontja az, hogy mekkora áramot vesz fel a fogyasztó, illetve fogyasztói csoport. Egy gép adattáblájáról leolvashatjuk a névleges teljesítményt (PnP_n) vagy a névleges áramot (InI_n). Egy leágazáson azonban gyakran több gép is van, és nem mindegyik működik egyszerre teljes terhelésen. Ezt az arányt egyidejűségi tényezőnek nevezzük.

Definíció. Az egyidejűségi tényező (kik_i, ugyanaz, mint az előző alfejezetben, az Ipari elosztóhálózatok jellemzői és topológiája alfejezetben; idegen forrásokban gyakran ee vagy fcof_{co} betűvel is jelölik) megadja, hogy az összes beépített teljesítmény mekkora hányadával kell egyidejűleg számolni. Értéke 0<ki≤10 < k_i \le 1; ipari üzemben jellemzően 0,5–1,0, lakóépületben ennél kisebb.

Összefüggés. Az üzemi (tervezési) teljesítmény:

Pb=ki∑Pn,iP_b = k_i \sum P_{n,i}

illetve háromfázisú áramkörben az üzemi áram:

Ib=Pb3Uvcos⁡φI_b = \frac{P_b}{\sqrt{3}\,U_v \cos\varphi}

ahol PbP_b az egyidejűleg felvett hatásos teljesítmény (W), Uv=400VU_v = 400\,\text{V} a vonali feszültség, cos⁡φ\cos\varphi pedig a fogyasztói csoport várható teljesítménytényezője. Motoroknál a névleges hatásos teljesítmény mellett az adattáblán szereplő η\eta hatásfokkal is számolni kell, ha a felvett villamos teljesítményt keressük:

Pfelvett=PtengelyηP_{felvett} = \frac{P_{tengely}}{\eta}

Ezt a pontos motoráram-számításnál a Szlip, nyomaték, jelleggörbe és adattábla tárgyalja, itt annyit használunk belőle, hogy 10kW10\,\text{kW} tengelyteljesítményű motornál a hálózatból felvett hatásos teljesítmény jellemzően 1111–12kW12\,\text{kW}, ha a hatásfok 85–90 % körüli. (ellenőrizendő: konkrét motortípus adattáblája szerint.)

Szabály. Az üzemi áramot mindig a legrosszabb üzemszerű állapotra számoljuk, nem a maximális beépített teljesítményre, de a rövid távú túlterhelésre (indítás) a zárlati és feszültségesési vizsgálatban külön kitérünk.

33.3.3.1 Példa egyszerű terhelésszámításra

Egy műhely leágazó áramkörére a következő gépek kerülnek:

A teljes beépített teljesítmény:

Pbe=15+5+2⋅2,2+1=25,4kWP_{be} = 15 + 5 + 2 \cdot 2{,}2 + 1 = 25{,}4\,\text{kW}

A felsorolt teljesítmények a gépek hálózatból felvett (adattáblai villamos) teljesítményei, ezért itt nem osztunk η\eta-val; ha csak a tengelyteljesítmény ismert, előbb Pn/ηP_n/\eta-t kell képezni. A gyakorlatban a CNC-gép és a szivattyúk ritkán dolgoznak egyszerre teljes terhelésen, a világítás pedig folyamatosan üzemel. Az egyidejűségi tényezőt a gyártási technológiából becsüljük meg: legyen ki=0,7k_i = 0{,}7. Ekkor

Pb=0,7⋅25,4=17,8kWP_b = 0{,}7 \cdot 25{,}4 = 17{,}8\,\text{kW}

Számítsuk ki az üzemi áramot cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85 mellett:

Ib=178003⋅400⋅0,85=17800589,0≈30,2AI_b = \frac{17\,800}{\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 0{,}85} = \frac{17\,800}{589{,}0} \approx 30{,}2\,\text{A}

A kismegszakítót tehát In=32AI_n = 32\,\text{A} névleges áramúra választhatjuk, ha a vezeték terhelhetősége ezt megengedi.

33.3.4 Feszültségesés motorindításkor

A feszültségesés számításának alapképleteit már a Feszültségesés és a vezeték méretezése alfejezetben bevezettük. Ipari leágazásoknál a méretezés szempontjából a legkritikusabb állapot gyakran nem a névleges üzem, hanem a motor indítása.

Törvény. Szimmetrikus háromfázisú terhelésnél a feszültségesés:

ΔU=3Il(rcosφ+xsinφ)\Delta U = \sqrt{3} I l \left(r \cos\varphi + x \sin\varphi\right)

ahol rr és xx a vezeték méterre eső ellenállása és reaktanciája, ll az egy vezeték hossza, II a vonali áram, φ\varphi pedig a fogyasztó fázisszöge. Kis keresztmetszetű kábelnél (A≤25mm2A \le 25\,\text{mm}^2) a reaktancia elhanyagolható, és visszakapjuk a

ΔU=3Ilcos⁡φκA\Delta U = \frac{\sqrt{3} I l \cos\varphi}{\kappa A}

alakot, ahol κ=56m/(Ωmm2)\kappa = 56\,\text{m}/(\Omega\,\text{mm}^2) rézre (20 °C-on, szemléltető érték).

Motorindításkor az indítási áram nagysága rendszerint 5…8In5 \dots 8\,I_n, az indítási teljesítménytényező pedig alacsony, jellemzően 0,3…0,50{,}3 \dots 0{,}5. Mivel az indítási cos⁡φ\cos\varphi kisebb, a feszültségesés kis keresztmetszetű kábelnél nem az áram arányában, hanem jellemzően a névleges érték 2–4-szeresére nő (például 6In6\,I_n és cos⁡φ\cos\varphi 0,85→0,40{,}85 \to 0{,}4 mellett 6⋅0,4/0,85≈2,86 \cdot 0{,}4/0{,}85 \approx 2{,}8-szeresére); nagyobb keresztmetszetnél a reaktív tag miatt ennél nagyobb is lehet. Ezért az indítási állapotot külön kell ellenőrizni.

Szabály. A motorindítási feszültségesést úgy ellenőrizzük, hogy a motor kapcsain a feszültség ne csökkenjen a mágneskapcsoló megtartási feszültsége, illetve a motor indítónyomatéka miatt kritikus érték alá. Ipari hálózaton elfogadható gyakorlat, ha az indítási feszültségesés nem haladja meg a 10 %-ot, de ez motoronként és szabványonként változik. (ellenőrizendő: aktuális MSZ HD 60364, gyártói indítási feltételek.)

33.3.4.1 Számítási példa: motorindítási feszültségesés

Egy 15kW15\,\text{kW} névleges tengelyteljesítményű, In≈28AI_n \approx 28\,\text{A} névleges áramú motort 80m80\,\text{m} hosszú, 10mm210\,\text{mm}^2 keresztmetszetű rézkábellel táplálunk. Az indítási áram 6⋅In6 \cdot I_n, az indítási cos⁡φind=0,4\cos\varphi_{ind} = 0{,}4.

Adott: Iind=6⋅28=168AI_{ind} = 6 \cdot 28 = 168\,\text{A}, l=80ml = 80\,\text{m}, A=10mm2A = 10\,\text{mm}^2, κ=56m/(Ωmm2)\kappa = 56\,\text{m}/(\Omega\,\text{mm}^2), cos⁡φind=0,4\cos\varphi_{ind} = 0{,}4.

Keresett: ΔUind\Delta U_{ind}.

Behelyettesítés:

ΔUind=3⋅168⋅80⋅0,456⋅10=1,732⋅168⋅80⋅0,4560\Delta U_{ind} = \frac{\sqrt{3} \cdot 168 \cdot 80 \cdot 0{,}4}{56 \cdot 10} = \frac{1{,}732 \cdot 168 \cdot 80 \cdot 0{,}4}{560}

Először a számlálót számoljuk ki:

1,732⋅168=291,0,291,0⋅80=23280,23280⋅0,4=93121{,}732 \cdot 168 = 291{,}0,\quad 291{,}0 \cdot 80 = 23\,280,\quad 23\,280 \cdot 0{,}4 = 9312

tehát

ΔUind=9312560≈16,6V\Delta U_{ind} = \frac{9312}{560} \approx 16{,}6\,\text{V}

Százalékban:

16,6400≈4,2%\frac{16{,}6}{400} \approx 4{,}2\,\%

Ez általában elfogadható. Ha a keresztmetszet 4mm24\,\text{mm}^2 lett volna, a feszültségesés

ΔUind=931256⋅4=9312224≈41,6V≈10,4%\Delta U_{ind} = \frac{9312}{56 \cdot 4} = \frac{9312}{224} \approx 41{,}6\,\text{V} \approx 10{,}4\,\%

ami már motorfüggően határhelyzet vagy elfogadhatatlan. Látható, hogy hosszú motorleágazásnál nem a névleges áram, hanem az indítási áram dönti el a kábel keresztmetszetét.

33.3.5 Zárlati áram számítása hálózati és trafóadatokból

Ahhoz, hogy a leágazás végén kialakuló zárlati áramot meghatározzuk, ismernünk kell a hálózati (trafó) zárlati impedanciáját és a kábel impedanciáját. A teljes hurok impedanciája:

Ztotal=(Rtr+Rvez)2+(Xtr+Xvez)2Z_{total} = \sqrt{\left(R_{tr} + R_{vez}\right)^2 + \left(X_{tr} + X_{vez}\right)^2}

Nagyipari elosztókban sokszor elég a transzformátor impedanciájával és a kábel ellenállásával számolni, a kábel reaktanciáját 25 mm² alatt elhanyagoljuk, a hálózat előzárlati teljesítményét pedig csak akkor vesszük figyelembe, ha nagyon pontos értékre van szükség. A transzformátor impedanciája a névleges adatokból jó közelítéssel:

Ztr≈uk%100⋅Uv2SnZ_{tr} \approx \frac{u_k \%}{100}\cdot\frac{U_v^2}{S_n}

ahol uk%u_k \% a rövidzárási feszültség (%), SnS_n a transzformátor névleges látszólagos teljesítménye (VA), UvU_v pedig a vonali feszültség (V). A képlet a transzformátor rövidzárási méréséből származik: a rövidzárási feszültség az a feszültség, amely a névleges áramot hajtja át a rövidre zárt transzformátoron, így ZtrZ_{tr} éppen a fenti alakot adja.

A zárlati áram háromfázisú zárlatnál:

Ik=cUv3ZtotalI_k = \frac{c\,U_v}{\sqrt{3}\,Z_{total}}

ahol cc feszültségkorrekciós tényező, amely kisfeszültségen jellemzően 1,0…1,11{,}0 \dots 1{,}1 közötti, figyelembe véve a hálózati feszültségeltérést. (ellenőrizendő: aktuális szabvány szerinti c-tényező.)

33.3.5.1 Kidolgozott példa: zárlati áram a kábel végén

Egy 630kVA630\,\text{kVA} névleges teljesítményű, uk=4%u_k = 4\,\% rövidzárási feszültségű transzformátorról táplált elosztóból leágaztatunk egy 80m80\,\text{m} hosszú, 10mm210\,\text{mm}^2 réz kábelt. Számítsuk ki a háromfázisú zárlati áramot a kábel végén.

Adott: Sn=630kVA=630000VAS_n = 630\,\text{kVA} = 630\,000\,\text{VA}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, uk%=4u_k \% = 4, l=80ml = 80\,\text{m}, A=10mm2A = 10\,\text{mm}^2.

Keresett: IkI_k.

1. lépés: Transzformátor impedanciája.

Ztr=4100⋅4002630000=0,04⋅160000630000=0,04⋅0,254≈0,0102ΩZ_{tr} = \frac{4}{100}\cdot\frac{400^2}{630\,000} = 0{,}04 \cdot \frac{160\,000}{630\,000} = 0{,}04 \cdot 0{,}254 \approx 0{,}0102\,\Omega

A transzformátor impedanciájának ellenállás- és reaktanciakomponense között szokásos közelítést alkalmazunk: Rtr≈0,2XtrR_{tr} \approx 0{,}2\,X_{tr}. Ebből:

Rtr≈0,002Ω,Xtr≈0,010ΩR_{tr} \approx 0{,}002\,\Omega,\quad X_{tr} \approx 0{,}010\,\Omega

(Az egyszerű becsléshez elég annyi, hogy a trafó impedanciája nagyrészt induktív.)

2. lépés: Kábel impedanciája.

A kábel ellenállása:

Rvez=lκA=8056⋅10≈0,143ΩR_{vez} = \frac{l}{\kappa A} = \frac{80}{56 \cdot 10} \approx 0{,}143\,\Omega

A kábel reaktanciája 10 mm² keresztmetszetnél elhanyagolható, Xvez≈0X_{vez} \approx 0.

3. lépés: Eredő impedancia.

Ztotal=(0,002+0,143)2+(0,010+0)2=0,1452+0,0102=0,0210+0,0001≈0,145ΩZ_{total} = \sqrt{(0{,}002 + 0{,}143)^2 + (0{,}010 + 0)^2} = \sqrt{0{,}145^2 + 0{,}010^2} = \sqrt{0{,}0210 + 0{,}0001} \approx 0{,}145\,\Omega

4. lépés: Zárlati áram.

Ik=1,0⋅4003⋅0,145=4000,251≈1593AI_k = \frac{1{,}0 \cdot 400}{\sqrt{3} \cdot 0{,}145} = \frac{400}{0{,}251} \approx 1593\,\text{A}

A kábel végén tehát körülbelül 1,6 kA zárlati áram folyik. Ez azt jelenti, hogy egy C32-es kismegszakító mágneses kioldása 10⋅In=320A10 \cdot I_n = 320\,\text{A}, amelynél a zárlati áram lényegesen nagyobb, tehát a háromfázisú zárlatnál a védelem pillanatszerűen leold.

5. lépés: a legkisebb zárlati áram (fázis–védővezető zárlat). A fenti IkI_k a legnagyobb (háromfázisú) zárlati áram, ezzel a megszakítóképességet ellenőrizzük. A gyors kioldást és az önműködő lekapcsolást a legkisebb zárlati árammal kell ellenőrizni, ami jellemzően a fázis–védővezető (L–PE) zárlat: a hurok a fázis- és a védővezetőből áll (azonos keresztmetszetnél 2Rvez2R_{vez}), a feszültség U0=230VU_0 = 230\,\text{V}, a feszültségtényező cmin≈0,95c_{min} \approx 0{,}95, a vezető ellenállását üzemi hőmérsékletre (kb. ×1,2) számítjuk:

Ik1,min≈cminU0(Rtr+2⋅1,2Rvez)2+Xtr2=0,95⋅230(0,002+0,343)2+0,0102≈218,50,345≈630AI_{k1,min} \approx \frac{c_{min}\,U_0}{\sqrt{(R_{tr}+2\cdot 1{,}2\,R_{vez})^2 + X_{tr}^2}} = \frac{0{,}95 \cdot 230}{\sqrt{(0{,}002+0{,}343)^2+0{,}010^2}} \approx \frac{218{,}5}{0{,}345} \approx 630\,\text{A}

Ez nagyobb, mint a C32 mágneses határa (320 A), tehát a C32 gyorsan old. (A hibavédelemhez az önműködő lekapcsolás kioldási időkövetelménye is teljesül, ha a gyors kioldás biztosított; TN-rendszerben a végáramkörökre a szabvány rövid, jellemzően 0,4 s-os időt ír elő – ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, c-tényezők: MSZ EN 60909-0.)

33.3.6 Védelmek összehangolása és a teljes méretezési algoritmus

A leágazás védelmét és vezetékét együtt kell megválasztani, és a két feltételt egyszerre ellenőrizni:

  1. Túlterhelésvédelem: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z és I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z. Ez a feltétel biztosítja, hogy a vezetéket a tartós áram nem melegíti túl.
  2. Zárlatvédelem: a várható minimális zárlati áramnak (fázis–védővezető hurok, üzemmeleg vezetővel, cminc_{min}-nel) el kell érnie a védelem mágneses (gyors) kioldását. Kismegszakítóknál a B-jelű 3…5In3 \dots 5\,I_n, a C-jelű 5…10In5 \dots 10\,I_n, a D-jelű 10…20In10 \dots 20\,I_n között old le mágnesesen. Ha a zárlati áram nem éri el a mágneses tartományt, a hőkioldó lassan, akár másodpercek alatt old le, ami alatt a kábel vagy a berendezés károsodhat.
  3. Megszakítóképesség: a védelmi készülék névleges megszakítóképessége (IcnI_{cn} vagy IcuI_{cu}) nagyobb legyen, mint a beépítési ponton fellépő várható zárlati áram. Ez legtöbbször 6kA6\,\text{kA} vagy 10kA10\,\text{kA} kismegszakítóknál, ipari főelosztókban azonban ennél nagyobb is lehet.

Szabály. A méretezés lépései:

  1. Határozd meg az üzemi áramot IbI_b.
  2. Válassz védelmi készüléket In≥IbI_n \ge I_b.
  3. Válassz vezetéket, amelyre Iz≥InI_z \ge I_n.
  4. Ellenőrizd a feszültségesést névleges üzemben.
  5. Ellenőrizd a feszültségesést motorindításkor.
  6. Számítsd ki a legkisebb (L–PE) és a legnagyobb (háromfázisú) zárlati áramot a vezeték végén.
  7. Ellenőrizd, hogy a legkisebb zárlati áram gyors kioldást eredményez-e.
  8. Ellenőrizd a megszakítóképességet a legnagyobb zárlati árammal.

Ezt a lépéssort használjuk a Csatlakozási hely és ipari fogyasztói berendezés kialakítása alfejezetben is.

33.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy üzemi csarnokban egy régi esztergagépet korszerű CNC-gépre cseréltek. A gép telepítése után a kezelő azt tapasztalta, hogy a gép indításakor a mágneskapcsoló többször is bizonytalanul húzott be, a monitor képe villant, és a gép időnként reteszhibát jelzett. A karbantartó megmérte a lakatfogóval az indítási áramot, és azt találta, hogy a motor 170 A-t vett fel az indítás pillanatában. A régi kábel 4mm24\,\text{mm}^2-es volt, 70 m hosszúságú. A feszültségesés mérése indításkor 45 V-nál is többet mutatott a kábelen, így a gép kapcsain a feszültség 400 V helyett csak 355 V körül volt. A megoldás nem a kismegszakító cseréje volt, hanem a leágazó kábel keresztmetszetének növelése 10mm210\,\text{mm}^2-re. Ezután az indítási feszültségesés 18 V alá csökkent, és a gép hibátlanul működött. A hiba tanulsága: a kábelt nemcsak a névleges áramra, hanem a gépek indítási áramára is méretezni kell.

33.3.8 Tipikus hibák

  1. Az egyidejűségi tényező figyelmen kívül hagyása. Ha a tervező az összes beépített teljesítményt összeadja és arra méretez, a kábelek és védelmek túl nagyra adódnak, ami drága és merev rendszert eredményez. Fordítva, ha túl kicsi tényezőt vesz fel, a leágazás üzemszerűen túlterhelődik.
  2. Csak a névleges áramra méretezés, motorindítás kihagyása. A névleges áramra bőven elég a 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2, de az indítási áram hatására a feszültségesés akkora lesz, hogy a motor nem indul, vagy a mágneskapcsoló visszaejt. Mindig ellenőrizni kell az indítási feszültségesést is.
  3. A zárlati áram elhanyagolása. Hosszú, kis keresztmetszetű kábelnél a kábel ellenállása olyan nagy, hogy a végén a zárlati áram már nem éri el a kismegszakító mágneses kioldási tartományát. Ilyenkor a zárlat csak a hőkioldóval szakad meg, ami másodpercekig is eltarthat, és tűzveszélyes.
  4. A megszakítóképesség figyelmen kívül hagyása. Közvetlenül egy nagy transzformátor után a várható zárlati áram meghaladhatja a 6 kA-t. Ha a szerelő 6 kA-es kismegszakítót épít be, az zárlat esetén nem tudja megszakítani az áramot, és maga is károsodhat vagy felrobbanhat.

33.3.9 Interaktív számítógépes elem

Ábraolvasás. A kalkulátorban (a HTML-kiadásban interaktívan) beállítod a transzformátor látszólagos teljesítményét (SnS_n, 100–2000 kVA), a kábel hosszát (5–200 m), a keresztmetszetet (1,5–35 mm²), a motor névleges áramát (5–100 A) és a kismegszakító jellegét (B, C, D). A kalkulátor kiírja a transzformátor és a kábel impedanciáját, a kábel végén a legnagyobb (háromfázisú, Ik3I_{k3}) és a legkisebb (fázis–védővezető, üzemmeleg, Ik1,minI_{k1,min}) zárlati áramot és az indítási feszültségesést (6·InI_n indítási árammal), és jelzi, ha a gyors kioldást eldöntő Ik1,minI_{k1,min} a választott kismegszakító mágneses kioldási határa alá esik. Próbáld ki: a 630 kVA, 10 mm², C32 beállításból indulva növeld a kábelhosszt, és figyeld, mikor esik a legkisebb (L–PE) zárlati áram, Ik1,minI_{k1,min} a C32 felső mágneses határa (320 A) alá; ugyanígy nézd meg, hogyan nő a feszültségesés 4 mm²-es keresztmetszetnél. A statikus ábra a legkisebb (L–PE) zárlati áramot és az indítási feszültségesést a kábelhossz függvényében mutatja 4, 10 és 35 mm²-re, a fejezet példájának adataival (630 kVA, 28 A-es motor).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ipari leágazás-méretező kalkulátor, bemeneti mezőkkel és számított zárlati árammal, feszültségeséssel
Ipari leágazás-méretező kalkulátor

A kalkulátor szemlélteti, hogyan tolja le a kábel a zárlati áramot: minél hosszabb és minél vékonyabb a kábel, annál kisebb IkI_k értéket kapunk, és egy ponton túl a védelem mágneses tartománya alá esünk.

33.3.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az egyidejűségi tényező meghaladhatja az 1-et, ha a gépek túlterhelhetők.
  2. Gyors számolás. Egy 630kVA630\,\text{kVA}-es, uk=6%u_k = 6\,\%-os transzformátor ZtrZ_{tr} impedanciája nagyobb vagy kisebb, mint egy uk=4%u_k = 4\,\%-osé?
  3. Mi a hiba? Egy szerelő a 80 m hosszú motorleágazást csak a névleges áramra méretezte (4G2,5mm24\text{G}2{,}5\,\text{mm}^2, azaz három fázisér és PE), de a motor 6⋅In6 \cdot I_n-rel indul. Mi a valószínű következmény?
  4. Fogalom. Miért kell a zárlati áramnak elérnie a kismegszakító mágneses kioldási tartományát?
  5. Számolási ellenőrzés. Egy 10m10\,\text{m} hosszú, háromfázisú, szimmetrikus terhelésű (400V400\,\text{V}-os), 4mm24\,\text{mm}^2-es rézkábelen mekkora körülbelül a feszültségesés, ha 20A20\,\text{A} terhelő áram folyik, és cos⁡φ=1\cos\varphi = 1? (κ=56m/Ωmm2\kappa = 56\,\text{m}/\Omega\,\text{mm}^2)

33.3.11 Feladatok

1. feladat (A). Egy ipari leágazáson három motor dolgozik: 11 kW, 7,5 kW és 4 kW. Az egyidejűségi tényező 0,80{,}8, a hatásfok közös értéke 0,850{,}85, a teljesítménytényező 0,80{,}8. Számold ki az üzemi áramot.

2. feladat (A). Egészítsd ki a mondatot! A vezetéket úgy kell megválasztani, hogy a védelmi készülék névleges árama (InI_n) és a vezeték terhelhetősége (IzI_z) között fennálljon: __________ ≤\le __________ ≤\le __________. Mi a feltétele a gyors zárlati kioldásnak?

3. feladat (B). Egy 500kVA500\,\text{kVA}-es, uk=4%u_k = 4\,\%-os transzformátorról táplált elosztóból leágaztatunk egy 100m100\,\text{m} hosszú, 6mm26\,\text{mm}^2-es rézkábelt. Számítsd ki a kábel végén a várható zárlati áramokat. (κ=56m/(Ωmm2)\kappa = 56\,\text{m}/(\Omega\,\text{mm}^2), a transzformátor adatai: Ztr≈0,0128ΩZ_{tr} \approx 0{,}0128\,\Omega, Xtr≈0,0126ΩX_{tr} \approx 0{,}0126\,\Omega, Rtr≈0,0025ΩR_{tr} \approx 0{,}0025\,\Omega. Számold ki a háromfázisú és a fázis–védővezető (azonos keresztmetszetű PE, üzemmeleg vezető: ×1,2, cmin=0,95c_{min} = 0{,}95) zárlati áramot is, és ellenőrizd a C32 gyors kioldását.)

4. feladat (B). Egy motor adattáblája szerint In=22AI_n = 22\,\text{A}, indítási árama 7⋅In7 \cdot I_n, indítási cos⁡φ=0,4\cos\varphi = 0{,}4. A motor és az elosztó közötti távolság 60m60\,\text{m}. Mekkora feszültségesést okoz az indítás, ha a tápláló kábel 6mm26\,\text{mm}^2? Elfogadható-e, ha a határ 10 %?

5. feladat (C). Egy leágazást C32-es kismegszakító véd, a várható minimális zárlati áram a végén 180A180\,\text{A}. Mi a helyes következtetés? Változtass a rendszeren úgy, hogy a zárlatvédelem gyors legyen.

6. feladat (D). Gyakorlati hibakereső feladat: Egy üzemben a karbantartó azt tapasztalja, hogy egy távoli motor indításakor a vezérlőfeszültségű relék „zúgnak” és a gép leáll. Lakatfogóval (indítási áram mérő funkcióval) mért indítási áram 170 A, a tápláló kábel 4mm24\,\text{mm}^2, hossza 55 m. Milyen méréssel és számítással igazolnád a hibát? Mit javasolnál?

33.3.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. Az egyidejűségi tényező legfeljebb 1 lehet, mert a beépített teljesítménynél soha nem vehető fel több egyidejűleg, túlterhelés pedig üzemszerűen nem tervezhető.
  2. A 6 %-os feszültségű transzformátor impedanciája nagyobb, mert ZtrZ_{tr} arányos az uku_k-val.
  3. A kábel ellenállása indításkor nagy feszültségesést okoz, a motor kapcsain a feszültség leesik, a motor nem indul vagy a mágneskapcsoló visszaejt. A kábel keresztmetszetét növelni kell.
  4. Mert a mágneses kioldás a kismegszakító gyors, zárlatvédelmi funkciója. Ha az áram nem éri el ezt a tartományt, csak a lassú hőkioldó lép működésbe, ami alatt a kábel és a berendezés károsodhat.
  5. ΔU=3Il/(κA)=1,732⋅20⋅10/(56⋅4)=346,4/224≈1,55V\Delta U = \sqrt{3} I l / (\kappa A) = 1{,}732 \cdot 20 \cdot 10 / (56 \cdot 4) = 346{,}4 / 224 \approx 1{,}55\,\text{V}. Ez 400 V-nál 0,39%0{,}39\,\%, tehát kiváló. (Egyfázisú körnél 2Il/(κA)=2⋅20⋅10/224≈1,79V2Il/(\kappa A) = 2 \cdot 20 \cdot 10 / 224 \approx 1{,}79\,\text{V}, 230 V-ra 0,78%0{,}78\,\%.)

Feladatok – megoldások:

1. feladat. Az üzemi teljesítmény:

Pb=ki∑Ptengely,i=0,8⋅(11+7,5+4)=18kWP_b = k_i \sum P_{tengely,i} = 0{,}8 \cdot (11 + 7{,}5 + 4) = 18\,\text{kW}

A felvett hatásos teljesítmény:

Pfelv=Ptengelyη=180,85≈21,2kWP_{felv} = \frac{P_{tengely}}{\eta} = \frac{18}{0{,}85} \approx 21{,}2\,\text{kW}

Az üzemi áram:

Ib=Pfelv3Uvcos⁡φ=212003⋅400⋅0,8=21200554,3≈38,2AI_b = \frac{P_{felv}}{\sqrt{3} U_v \cos\varphi} = \frac{21\,200}{\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 0{,}8} = \frac{21\,200}{554{,}3} \approx 38{,}2\,\text{A}

A védelmi készülék legalább In=40AI_n = 40\,\text{A} legyen.

2. feladat. Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z. A gyors zárlati kioldás feltétele, hogy a várható minimális zárlati áram (IkI_k) elérje a kismegszakító mágneses gyorskioldójának áramtartományát (például C32 esetén 10⋅In=320A10 \cdot I_n = 320\,\text{A}), és a megszakítóképesség is nagyobb legyen, mint a fellépő zárlati áram.

3. feladat. Sn=500000VAS_n = 500\,000\,\text{VA}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, uk=4u_k = 4. A transzformátor impedanciája Ztr=0,04⋅4002/500000=0,0128ΩZ_{tr} = 0{,}04 \cdot 400^2/500\,000 = 0{,}0128\,\Omega. A kábel ellenállása Rvez=lκA=10056⋅6=0,298ΩR_{vez} = \frac{l}{\kappa A} = \frac{100}{56 \cdot 6} = 0{,}298\,\Omega.

Legnagyobb (háromfázisú) zárlati áram, a megszakítóképességhez:

Ztotal=(0,0025+0,298)2+0,01262≈0,301Ω,Ik3=1,0⋅4003⋅0,301≈769AZ_{total} = \sqrt{(0{,}0025 + 0{,}298)^2 + 0{,}0126^2} \approx 0{,}301\,\Omega,\qquad I_{k3} = \frac{1{,}0 \cdot 400}{\sqrt{3} \cdot 0{,}301} \approx 769\,\text{A}

Legkisebb (L–PE) zárlati áram a kioldás ellenőrzéséhez, üzemmeleg vezetővel (2⋅1,2⋅0,298=0,714Ω2 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}298 = 0{,}714\,\Omega):

Ik1,min≈0,95⋅230(0,0025+0,714)2+0,01262≈218,50,717≈305AI_{k1,min} \approx \frac{0{,}95 \cdot 230}{\sqrt{(0{,}0025+0{,}714)^2+0{,}0126^2}} \approx \frac{218{,}5}{0{,}717} \approx 305\,\text{A}

(20 °C-os vezetővel kb. 365 A.) A háromfázisú zárlati áram mind a B32 (≤ 160 A), mind a C32 (≤ 320 A) mágneses tartományát jóval meghaladja, de a kioldás ellenőrzéséhez a kisebb L–PE árammal kell számolni: 305A<320A305\,\text{A} < 320\,\text{A}, ezért C32-nél a gyors kioldás nem garantált. Megoldás: nagyobb PE- és fázisvezető-keresztmetszet, vagy B-karakterisztika (ha a motorindítás engedi). (Ellenőrizendő: gyártói kioldási görbe és MSZ HD 60364-4-41.)

4. feladat. Iind=7⋅22=154AI_{ind} = 7 \cdot 22 = 154\,\text{A}. A feszültségesés:

ΔUind=3⋅154⋅60⋅0,456⋅6=1,732⋅154⋅60⋅0,4336=6401336≈19,0V\Delta U_{ind} = \frac{\sqrt{3} \cdot 154 \cdot 60 \cdot 0{,}4}{56 \cdot 6} = \frac{1{,}732 \cdot 154 \cdot 60 \cdot 0{,}4}{336} = \frac{6401}{336} \approx 19{,}0\,\text{V}

Százalékban: 19,0/400=4,8%19{,}0 / 400 = 4{,}8\,\%. Ez 10 % alatt van, tehát általában elfogadható.

5. feladat. A C32-es kismegszakító mágneses kioldása 10⋅In=320A10 \cdot I_n = 320\,\text{A} körül kezdődik. A 180A180\,\text{A} zárlati áram ennél kisebb, ezért a megszakító csak a hőkioldóval, lassan old le. Ilyenkor a kábelt meg kell vastagítani (vagy rövidíteni), hogy az ellenállása csökkenjen, vagy kisebb kioldási áramú B32-es megszakítót lehet választani, ha az üzemszerűen megengedett. Ellenőrizni kell, hogy a B32-es mágneses tartománya (3…5In3 \dots 5 I_n) alatt a 180 A már eléri-e a gyors kioldást (B32 esetén a felső határ 5⋅32=160A5 \cdot 32 = 160\,\text{A}, tehát 180A180\,\text{A} felette van, így gyorsan old).

6. feladat. A hibát a motorindítási feszültségesés okozza. Az indítás közbeni feszültséget az elosztóban és a motor kapcsain CAT III/CAT IV kategóriájú műszerrel csak erre jogosult személy mérheti, a munkautasítás szerinti védőeszközökkel (a tanuló ezt csak felügyelet mellett végezheti); a különbség ΔU\Delta U. Számítással: Iind=170AI_{ind} = 170\,\text{A}, l=55ml = 55\,\text{m}, A=4mm2A = 4\,\text{mm}^2, cos⁡φind≈0,4\cos\varphi_{ind} \approx 0{,}4.

ΔUind=3⋅170⋅55⋅0,456⋅4=1,732⋅170⋅55⋅0,4224≈28,9V\Delta U_{ind} = \frac{\sqrt{3} \cdot 170 \cdot 55 \cdot 0{,}4}{56 \cdot 4} = \frac{1{,}732 \cdot 170 \cdot 55 \cdot 0{,}4}{224} \approx 28{,}9\,\text{V}

Ez 7,2%7{,}2\,\%-os esés, ami a vezérlőfeszültséget is lehúzza, a relék visszaejtenek vagy zúgnak. Javaslat: a tápláló kábel keresztmetszetének növelése legalább 10mm210\,\text{mm}^2-re, ezzel az esés 12V12\,\text{V} körülire csökken.

33.3.13 Rövid összefoglaló

Az ipari leágazás méretezése három fő pilléren nyugszik: terhelés, feszültségesés és zárlati áram. A terhelésszámításnál az egyidejűségi tényezővel (kik_i) csökkentett üzemi teljesítményből számolunk: Ib=Pb/(3Uvcos⁡φ)I_b = P_b/(\sqrt{3}U_v\cos\varphi). A feszültségesést nemcsak névleges áramra, hanem a motorindítási áramra is ellenőrizni kell: ΔU=3Il(rcos⁡φ+xsin⁡φ)\Delta U = \sqrt{3}Il(r\cos\varphi + x\sin\varphi), kisebb kábeleknél ΔU=3Ilcos⁡φ/(κA)\Delta U = \sqrt{3}Il\cos\varphi/(\kappa A). A zárlati áramot a transzformátor és a kábel impedanciájának összegéből számítjuk: Ztr≈(uk/100)⋅(Uv2/Sn)Z_{tr} \approx (u_k/100)\cdot(U_v^2/S_n), Ztotal=(Rtr+Rvez)2+(Xtr+Xvez)2Z_{total} = \sqrt{(R_{tr}+R_{vez})^2+(X_{tr}+X_{vez})^2}, és Ik=cUv/(3Ztotal)I_k = cU_v/(\sqrt{3}Z_{total}) (ez a legnagyobb zárlati áram, a megszakítóképességhez); a gyors kioldást és az önműködő lekapcsolást a legkisebb, fázis–védővezető zárlati árammal ellenőrizzük: Ik1,min≈cminU0/(Rtr+2⋅1,2Rvez)2+Xtr2I_{k1,min} \approx c_{min}U_0/\sqrt{(R_{tr}+2\cdot 1{,}2\,R_{vez})^2+X_{tr}^2} (azonos keresztmetszetű PE, üzemmeleg vezető). A védelmek összehangolása azt jelenti, hogy fennáll Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z, a zárlati áram eléri a megszakító mágneses kioldását, és a megszakítóképesség nagyobb a várható zárlati áramnál. A következő alfejezetben ezeket a lépéseket alkalmazzuk a tényleges ipari csatlakozási helyek és fogyasztói berendezések kialakítására.

33.3.14 Források és ellenőrzési hiányok

A feszültségesés és zárlati áram képletei az Ohm-törvényből és a háromfázisú rendszer geometriájából levezetett stabil elektrotechnikai alapok. A szabványos méretezési határértékeket (pl. c-tényező, megengedett feszültségesés, megszakítóképesség, kismegszakító kioldási tartományok) és a konkrét transzformátoradatok rövidzárási feszültségét a hatályos MSZ HD 60364 sorozat, a gyártói adatlapok és az elosztói csatlakozási előírások alapján ellenőrizni kell. A példákban használt értékek (pl. uk=4%u_k = 4\%, 6⋅In6 \cdot I_n indítási áram) jellemző, tanulási célú becslések; éles méretezéshez a konkrét berendezés adatai és a szerelési körülményeket tükröző terhelhetőségi táblázatok szükségesek.