Egy üzemi csarnokban a karbantartó szerelőnek új gépsort kell bekötnie a meglévő elosztószekrényből. Az elosztó és a gép közötti távolság jelentős, a kábeltálcán több meglévő kábel halad. A szerelőnek azt kell eldönteni: mekkora keresztmetszetű kábelt válasszon, mekkora kismegszakítót tegyen elé, és mi történik akkor, ha a motor elindul, vagy ha zárlat keletkezik a kábel végén. Ha alulméretezi, a motor nem indul el, vagy a védelem nem old ki időben. Ha túlméretezi, szükségtelenül drága lesz a kivitelezés. Ebben az alfejezetben egyszerű, kézzel számolható módszereket tanulunk meg ipari leágazások méretezésére – úgy, hogy a hálózati adatoktól (trafó) a gépig bezárólag minden feltételt ellenőrizzünk.
Az ipari méretezés nem egyetlen képlet, hanem egy ellenőrzési lánc. A lánc elemei: a középfeszültségű hálózat és a transzformátor (mint zárlati forrás), az elosztószekrény sínje, a leágazó kábel, a leágazás védelme és a fogyasztó (legtöbbször motor). A lánc minden elemén egyszerre három feltételnek kell teljesülnie: terhelhetőség, feszültségesés, zárlati kioldás.
Ábraolvasás. A rétegábra azt mutatja, hogy a tervező szeme előtt mindig a teljes lánc lebeg, mert a hálózati zárlati teljesítmény és a kábel impedanciája együtt határozza meg, mekkora zárlati áram fog folyni a kábel végén.
A villamos méretezés kiindulópontja az, hogy mekkora áramot vesz fel a fogyasztó, illetve fogyasztói csoport. Egy gép adattáblájáról leolvashatjuk a névleges teljesítményt () vagy a névleges áramot (). Egy leágazáson azonban gyakran több gép is van, és nem mindegyik működik egyszerre teljes terhelésen. Ezt az arányt egyidejűségi tényezőnek nevezzük.
Definíció. Az egyidejűségi tényező (, ugyanaz, mint az előző alfejezetben, az Ipari elosztóhálózatok jellemzői és topológiája alfejezetben; idegen forrásokban gyakran vagy betűvel is jelölik) megadja, hogy az összes beépített teljesítmény mekkora hányadával kell egyidejűleg számolni. Értéke ; ipari üzemben jellemzően 0,5–1,0, lakóépületben ennél kisebb.
Összefüggés. Az üzemi (tervezési) teljesítmény:
illetve háromfázisú áramkörben az üzemi áram:
ahol az egyidejűleg felvett hatásos teljesítmény (W), a vonali feszültség, pedig a fogyasztói csoport várható teljesítménytényezője. Motoroknál a névleges hatásos teljesítmény mellett az adattáblán szereplő hatásfokkal is számolni kell, ha a felvett villamos teljesítményt keressük:
Ezt a pontos motoráram-számításnál a Szlip, nyomaték, jelleggörbe és adattábla tárgyalja, itt annyit használunk belőle, hogy tengelyteljesítményű motornál a hálózatból felvett hatásos teljesítmény jellemzően –, ha a hatásfok 85–90 % körüli. (ellenőrizendő: konkrét motortípus adattáblája szerint.)
Szabály. Az üzemi áramot mindig a legrosszabb üzemszerű állapotra számoljuk, nem a maximális beépített teljesítményre, de a rövid távú túlterhelésre (indítás) a zárlati és feszültségesési vizsgálatban külön kitérünk.
Egy műhely leágazó áramkörére a következő gépek kerülnek:
A teljes beépített teljesítmény:
A felsorolt teljesítmények a gépek hálózatból felvett (adattáblai villamos) teljesítményei, ezért itt nem osztunk -val; ha csak a tengelyteljesítmény ismert, előbb -t kell képezni. A gyakorlatban a CNC-gép és a szivattyúk ritkán dolgoznak egyszerre teljes terhelésen, a világítás pedig folyamatosan üzemel. Az egyidejűségi tényezőt a gyártási technológiából becsüljük meg: legyen . Ekkor
Számítsuk ki az üzemi áramot mellett:
A kismegszakítót tehát névleges áramúra választhatjuk, ha a vezeték terhelhetősége ezt megengedi.
A feszültségesés számításának alapképleteit már a Feszültségesés és a vezeték méretezése alfejezetben bevezettük. Ipari leágazásoknál a méretezés szempontjából a legkritikusabb állapot gyakran nem a névleges üzem, hanem a motor indítása.
Törvény. Szimmetrikus háromfázisú terhelésnél a feszültségesés:
ahol és a vezeték méterre eső ellenállása és reaktanciája, az egy vezeték hossza, a vonali áram, pedig a fogyasztó fázisszöge. Kis keresztmetszetű kábelnél () a reaktancia elhanyagolható, és visszakapjuk a
alakot, ahol rézre (20 °C-on, szemléltető érték).
Motorindításkor az indítási áram nagysága rendszerint , az indítási teljesítménytényező pedig alacsony, jellemzően . Mivel az indítási kisebb, a feszültségesés kis keresztmetszetű kábelnél nem az áram arányában, hanem jellemzően a névleges érték 2–4-szeresére nő (például és mellett -szeresére); nagyobb keresztmetszetnél a reaktív tag miatt ennél nagyobb is lehet. Ezért az indítási állapotot külön kell ellenőrizni.
Szabály. A motorindítási feszültségesést úgy ellenőrizzük, hogy a motor kapcsain a feszültség ne csökkenjen a mágneskapcsoló megtartási feszültsége, illetve a motor indítónyomatéka miatt kritikus érték alá. Ipari hálózaton elfogadható gyakorlat, ha az indítási feszültségesés nem haladja meg a 10 %-ot, de ez motoronként és szabványonként változik. (ellenőrizendő: aktuális MSZ HD 60364, gyártói indítási feltételek.)
Egy névleges tengelyteljesítményű, névleges áramú motort hosszú, keresztmetszetű rézkábellel táplálunk. Az indítási áram , az indítási .
Adott: , , , , .
Keresett: .
Behelyettesítés:
Először a számlálót számoljuk ki:
tehát
Százalékban:
Ez általában elfogadható. Ha a keresztmetszet lett volna, a feszültségesés
ami már motorfüggően határhelyzet vagy elfogadhatatlan. Látható, hogy hosszú motorleágazásnál nem a névleges áram, hanem az indítási áram dönti el a kábel keresztmetszetét.
Ahhoz, hogy a leágazás végén kialakuló zárlati áramot meghatározzuk, ismernünk kell a hálózati (trafó) zárlati impedanciáját és a kábel impedanciáját. A teljes hurok impedanciája:
Nagyipari elosztókban sokszor elég a transzformátor impedanciájával és a kábel ellenállásával számolni, a kábel reaktanciáját 25 mm² alatt elhanyagoljuk, a hálózat előzárlati teljesítményét pedig csak akkor vesszük figyelembe, ha nagyon pontos értékre van szükség. A transzformátor impedanciája a névleges adatokból jó közelítéssel:
ahol a rövidzárási feszültség (%), a transzformátor névleges látszólagos teljesítménye (VA), pedig a vonali feszültség (V). A képlet a transzformátor rövidzárási méréséből származik: a rövidzárási feszültség az a feszültség, amely a névleges áramot hajtja át a rövidre zárt transzformátoron, így éppen a fenti alakot adja.
A zárlati áram háromfázisú zárlatnál:
ahol feszültségkorrekciós tényező, amely kisfeszültségen jellemzően közötti, figyelembe véve a hálózati feszültségeltérést. (ellenőrizendő: aktuális szabvány szerinti c-tényező.)
Egy névleges teljesítményű, rövidzárási feszültségű transzformátorról táplált elosztóból leágaztatunk egy hosszú, réz kábelt. Számítsuk ki a háromfázisú zárlati áramot a kábel végén.
Adott: , , , , .
Keresett: .
1. lépés: Transzformátor impedanciája.
A transzformátor impedanciájának ellenállás- és reaktanciakomponense között szokásos közelítést alkalmazunk: . Ebből:
(Az egyszerű becsléshez elég annyi, hogy a trafó impedanciája nagyrészt induktív.)
2. lépés: Kábel impedanciája.
A kábel ellenállása:
A kábel reaktanciája 10 mm² keresztmetszetnél elhanyagolható, .
3. lépés: Eredő impedancia.
4. lépés: Zárlati áram.
A kábel végén tehát körülbelül 1,6 kA zárlati áram folyik. Ez azt jelenti, hogy egy C32-es kismegszakító mágneses kioldása , amelynél a zárlati áram lényegesen nagyobb, tehát a háromfázisú zárlatnál a védelem pillanatszerűen leold.
5. lépés: a legkisebb zárlati áram (fázis–védővezető zárlat). A fenti a legnagyobb (háromfázisú) zárlati áram, ezzel a megszakítóképességet ellenőrizzük. A gyors kioldást és az önműködő lekapcsolást a legkisebb zárlati árammal kell ellenőrizni, ami jellemzően a fázis–védővezető (L–PE) zárlat: a hurok a fázis- és a védővezetőből áll (azonos keresztmetszetnél ), a feszültség , a feszültségtényező , a vezető ellenállását üzemi hőmérsékletre (kb. ×1,2) számítjuk:
Ez nagyobb, mint a C32 mágneses határa (320 A), tehát a C32 gyorsan old. (A hibavédelemhez az önműködő lekapcsolás kioldási időkövetelménye is teljesül, ha a gyors kioldás biztosított; TN-rendszerben a végáramkörökre a szabvány rövid, jellemzően 0,4 s-os időt ír elő – ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, c-tényezők: MSZ EN 60909-0.)
A leágazás védelmét és vezetékét együtt kell megválasztani, és a két feltételt egyszerre ellenőrizni:
Szabály. A méretezés lépései:
Ezt a lépéssort használjuk a Csatlakozási hely és ipari fogyasztói berendezés kialakítása alfejezetben is.
Egy üzemi csarnokban egy régi esztergagépet korszerű CNC-gépre cseréltek. A gép telepítése után a kezelő azt tapasztalta, hogy a gép indításakor a mágneskapcsoló többször is bizonytalanul húzott be, a monitor képe villant, és a gép időnként reteszhibát jelzett. A karbantartó megmérte a lakatfogóval az indítási áramot, és azt találta, hogy a motor 170 A-t vett fel az indítás pillanatában. A régi kábel -es volt, 70 m hosszúságú. A feszültségesés mérése indításkor 45 V-nál is többet mutatott a kábelen, így a gép kapcsain a feszültség 400 V helyett csak 355 V körül volt. A megoldás nem a kismegszakító cseréje volt, hanem a leágazó kábel keresztmetszetének növelése -re. Ezután az indítási feszültségesés 18 V alá csökkent, és a gép hibátlanul működött. A hiba tanulsága: a kábelt nemcsak a névleges áramra, hanem a gépek indítási áramára is méretezni kell.
Ábraolvasás. A kalkulátorban (a HTML-kiadásban interaktívan) beállítod a transzformátor látszólagos teljesítményét (, 100–2000 kVA), a kábel hosszát (5–200 m), a keresztmetszetet (1,5–35 mm²), a motor névleges áramát (5–100 A) és a kismegszakító jellegét (B, C, D). A kalkulátor kiírja a transzformátor és a kábel impedanciáját, a kábel végén a legnagyobb (háromfázisú, ) és a legkisebb (fázis–védővezető, üzemmeleg, ) zárlati áramot és az indítási feszültségesést (6· indítási árammal), és jelzi, ha a gyors kioldást eldöntő a választott kismegszakító mágneses kioldási határa alá esik. Próbáld ki: a 630 kVA, 10 mm², C32 beállításból indulva növeld a kábelhosszt, és figyeld, mikor esik a legkisebb (L–PE) zárlati áram, a C32 felső mágneses határa (320 A) alá; ugyanígy nézd meg, hogyan nő a feszültségesés 4 mm²-es keresztmetszetnél. A statikus ábra a legkisebb (L–PE) zárlati áramot és az indítási feszültségesést a kábelhossz függvényében mutatja 4, 10 és 35 mm²-re, a fejezet példájának adataival (630 kVA, 28 A-es motor).

A kalkulátor szemlélteti, hogyan tolja le a kábel a zárlati áramot: minél hosszabb és minél vékonyabb a kábel, annál kisebb értéket kapunk, és egy ponton túl a védelem mágneses tartománya alá esünk.
1. feladat (A). Egy ipari leágazáson három motor dolgozik: 11 kW, 7,5 kW és 4 kW. Az egyidejűségi tényező , a hatásfok közös értéke , a teljesítménytényező . Számold ki az üzemi áramot.
2. feladat (A). Egészítsd ki a mondatot! A vezetéket úgy kell megválasztani, hogy a védelmi készülék névleges árama () és a vezeték terhelhetősége () között fennálljon: __________ __________ __________. Mi a feltétele a gyors zárlati kioldásnak?
3. feladat (B). Egy -es, -os transzformátorról táplált elosztóból leágaztatunk egy hosszú, -es rézkábelt. Számítsd ki a kábel végén a várható zárlati áramokat. (, a transzformátor adatai: , , . Számold ki a háromfázisú és a fázis–védővezető (azonos keresztmetszetű PE, üzemmeleg vezető: ×1,2, ) zárlati áramot is, és ellenőrizd a C32 gyors kioldását.)
4. feladat (B). Egy motor adattáblája szerint , indítási árama , indítási . A motor és az elosztó közötti távolság . Mekkora feszültségesést okoz az indítás, ha a tápláló kábel ? Elfogadható-e, ha a határ 10 %?
5. feladat (C). Egy leágazást C32-es kismegszakító véd, a várható minimális zárlati áram a végén . Mi a helyes következtetés? Változtass a rendszeren úgy, hogy a zárlatvédelem gyors legyen.
6. feladat (D). Gyakorlati hibakereső feladat: Egy üzemben a karbantartó azt tapasztalja, hogy egy távoli motor indításakor a vezérlőfeszültségű relék „zúgnak” és a gép leáll. Lakatfogóval (indítási áram mérő funkcióval) mért indítási áram 170 A, a tápláló kábel , hossza 55 m. Milyen méréssel és számítással igazolnád a hibát? Mit javasolnál?
Önellenőrzés – válaszok:
Feladatok – megoldások:
1. feladat. Az üzemi teljesítmény:
A felvett hatásos teljesítmény:
Az üzemi áram:
A védelmi készülék legalább legyen.
2. feladat. . A gyors zárlati kioldás feltétele, hogy a várható minimális zárlati áram () elérje a kismegszakító mágneses gyorskioldójának áramtartományát (például C32 esetén ), és a megszakítóképesség is nagyobb legyen, mint a fellépő zárlati áram.
3. feladat. , , . A transzformátor impedanciája . A kábel ellenállása .
Legnagyobb (háromfázisú) zárlati áram, a megszakítóképességhez:
Legkisebb (L–PE) zárlati áram a kioldás ellenőrzéséhez, üzemmeleg vezetővel ():
(20 °C-os vezetővel kb. 365 A.) A háromfázisú zárlati áram mind a B32 (≤ 160 A), mind a C32 (≤ 320 A) mágneses tartományát jóval meghaladja, de a kioldás ellenőrzéséhez a kisebb L–PE árammal kell számolni: , ezért C32-nél a gyors kioldás nem garantált. Megoldás: nagyobb PE- és fázisvezető-keresztmetszet, vagy B-karakterisztika (ha a motorindítás engedi). (Ellenőrizendő: gyártói kioldási görbe és MSZ HD 60364-4-41.)
4. feladat. . A feszültségesés:
Százalékban: . Ez 10 % alatt van, tehát általában elfogadható.
5. feladat. A C32-es kismegszakító mágneses kioldása körül kezdődik. A zárlati áram ennél kisebb, ezért a megszakító csak a hőkioldóval, lassan old le. Ilyenkor a kábelt meg kell vastagítani (vagy rövidíteni), hogy az ellenállása csökkenjen, vagy kisebb kioldási áramú B32-es megszakítót lehet választani, ha az üzemszerűen megengedett. Ellenőrizni kell, hogy a B32-es mágneses tartománya () alatt a 180 A már eléri-e a gyors kioldást (B32 esetén a felső határ , tehát felette van, így gyorsan old).
6. feladat. A hibát a motorindítási feszültségesés okozza. Az indítás közbeni feszültséget az elosztóban és a motor kapcsain CAT III/CAT IV kategóriájú műszerrel csak erre jogosult személy mérheti, a munkautasítás szerinti védőeszközökkel (a tanuló ezt csak felügyelet mellett végezheti); a különbség . Számítással: , , , .
Ez -os esés, ami a vezérlőfeszültséget is lehúzza, a relék visszaejtenek vagy zúgnak. Javaslat: a tápláló kábel keresztmetszetének növelése legalább -re, ezzel az esés körülire csökken.
Az ipari leágazás méretezése három fő pilléren nyugszik: terhelés, feszültségesés és zárlati áram. A terhelésszámításnál az egyidejűségi tényezővel () csökkentett üzemi teljesítményből számolunk: . A feszültségesést nemcsak névleges áramra, hanem a motorindítási áramra is ellenőrizni kell: , kisebb kábeleknél . A zárlati áramot a transzformátor és a kábel impedanciájának összegéből számítjuk: , , és (ez a legnagyobb zárlati áram, a megszakítóképességhez); a gyors kioldást és az önműködő lekapcsolást a legkisebb, fázis–védővezető zárlati árammal ellenőrizzük: (azonos keresztmetszetű PE, üzemmeleg vezető). A védelmek összehangolása azt jelenti, hogy fennáll , a zárlati áram eléri a megszakító mágneses kioldását, és a megszakítóképesség nagyobb a várható zárlati áramnál. A következő alfejezetben ezeket a lépéseket alkalmazzuk a tényleges ipari csatlakozási helyek és fogyasztói berendezések kialakítására.
A feszültségesés és zárlati áram képletei az Ohm-törvényből és a háromfázisú rendszer geometriájából levezetett stabil elektrotechnikai alapok. A szabványos méretezési határértékeket (pl. c-tényező, megengedett feszültségesés, megszakítóképesség, kismegszakító kioldási tartományok) és a konkrét transzformátoradatok rövidzárási feszültségét a hatályos MSZ HD 60364 sorozat, a gyártói adatlapok és az elosztói csatlakozási előírások alapján ellenőrizni kell. A példákban használt értékek (pl. , indítási áram) jellemző, tanulási célú becslések; éles méretezéshez a konkrét berendezés adatai és a szerelési körülményeket tükröző terhelhetőségi táblázatok szükségesek.