21.3 Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel

21.3.1 Miért éppen a hurokimpedancia dönti el, hogy leold-e a védelem?

Egy lakásfelújításon a kismegszakító bekötése után a kolléga megkérdezi: „Most már ugye ha testzárlat lesz, lekapcsol azonnal a 16 A-es C kismegszakító?” A válasz nem az, hogy „persze”, hanem az, hogy meg kell mérni a hibahurok impedanciáját. Hiába van 16 A-es C kismegszakító, ha a hálózat hurokimpedanciája túl nagy, a zárlati áram kicsi marad, a kismegszakító pedig nem old ki a megkövetelt időn belül. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan lehet ezt számszerűen ellenőrizni.

21.3.2 Szemléletes kép: a hibaáram útja

Amikor egy fázisvezető a készülék fémházához ér, a hibaáram nem „eltűnik”, hanem visszazár a transzformátor csillagpontjához. TN-rendszerben ez az út: transzformátor fázistekercse → fázisvezető → hibahely → készülékház → védővezető (PE vagy PEN) → vissza a transzformátor csillagpontjához. Az egész hurok ellenállása és reaktanciája együtt a hurokimpedancia.

Hibahurok TN rendszerben – elvi modell - A transzformátor fázistekercse (U0 = 230 V) a fázisvezetőn (ZL) át a hibahelyhez jut; a testzárlat (záródó érintkezőként ábrázolva, a működést szemléltető állapotban) a készülék testét köti a fázisra; az áram a védővezetőn (ZPE) át tér vissza a földelt csillagponthoz. Zs = ZT + ZL + ZPE.

A rajz azt szemlélteti, hogy a hiba nem más, mint egy záródó kapcsoló (a rajzon működtetett, zárt állapotban), amely a fázisfeszültséget a hurok impedanciájára kapcsolja. Ha a hurok nagy, az áram kicsi; ha kicsi, az áram nagy.

21.3.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. Hibahurok. A hibahurok a hibaáram teljes útja a fázisfeszültség forrásától a hibahelyen át a védővezetőn keresztül vissza a forrás csillagpontjához. TN-rendszerben ez a fázisvezető, a hibahely, a védővezető (PE), a PEN-vezeték, valamint a transzformátor belső impedanciája és az összes csatlakozás.

Definíció. Hurokimpedancia (ZsZ_s). A hibahurok teljes impedanciáját hurokimpedanciának nevezzük. Értéke a fázis–védővezető hurok teljes ellenállásából és reaktanciájából adódik, mértékegysége ohm.

Definíció. Kioldási áram (IaI_a). Az a legkisebb hibaáram, amelynél a védőeszköz a megkövetelt kioldási időn belül biztosan lekapcsol. Kismegszakítónál ez a pillanatkioldó (mágneses kioldó) megbízhatóan működő áramértékének felső határa; olvadóbiztosítónál a kioldási görbéből meghatározott érték.

Definíció. Automatikus lekapcsolás. A hibavédelem azon módja, amely testzárlat esetén a védőeszközzel a hibaáramkört meghatározott időn belül önműködően lekapcsolja, így a hálózatról az érinthető test feszültségét megszünteti.

21.3.4 A TN-rendszer kioldási feltételének levezetése

TN-rendszerben a hibaáramot a fázisfeszültség és a hurokimpedancia határozza meg:

Ik=U0Zs, I_k = \frac{U_0}{Z_s},

ahol U0U_0 a névleges fázisfeszültség (230 V), ZsZ_s pedig a hibahelyen mérhető hurokimpedancia.

A védelem akkor működik megbízhatóan, ha a hibaáram legalább akkora, mint a védőeszköz kioldási árama:

Ik≥Ia. I_k \ge I_a.

Behelyettesítve:

U0Zs≥Ia⇒Zs≤U0Ia. \frac{U_0}{Z_s} \ge I_a \quad \Rightarrow \quad Z_s \le \frac{U_0}{I_a}.

Összefüggés. TN-rendszer kioldási feltétele.

Zs≤U0Ia, Z_s \le \frac{U_0}{I_a},

ahol ZsZ_s a mért hurokimpedancia, U0U_0 a névleges fázisfeszültség (230 V), IaI_a a védőeszköz kioldási árama.

Ebből adódik a maximális megengedett hurokimpedancia:

Zs,max=U0Ia. Z_{s,\max} = \frac{U_0}{I_a}.

Ha a mérés szerint ZsZ_s nagyobb, mint Zs,maxZ_{s,\max}, a védőeszköz nem old ki a megkövetelt időn belül, tehát a hiba fennmarad, és a készülék teste tartósan veszélyes feszültségre kerülhet.

Megjegyzés. A gyakorlatban a hurokimpedanciát fázis és védővezető (PE) között mérjük. A mérést a későbbiekben a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben részletezzük.

21.3.5 Kioldási áram kismegszakítónál

A lakossági és ipari elosztókban leggyakrabban B, C és D kioldási jellegű kismegszakítókat használunk. A pillanatkioldó sávja:

Szabály. A legnagyobb kioldási árammal számolunk. A megengedett maximális hurokimpedanciát a pillanatkioldó sáv felső határával kell számolni, mert a zárlati áramnak a megszakítót biztonsággal működtető legnagyobb áramot is el kell érnie. Például C 16 A esetén Ia=10×16=160 AI_a = 10 \times 16 = 160\text{ A}; B 25 A esetén Ia=5×25=125 AI_a = 5 \times 25 = 125\text{ A}. Az alsó határ csak tájékoztató, a tervezéshez nem elegendő.

Figyelem. A pontos kioldási sávok és a hozzájuk tartozó hurokimpedancia-értékek a gyártói adatlapról vagy a vonatkozó szabványból ellenőrizendők; az itt közölt szorzók tanulási példák.

Ábra: a megengedett hurokimpedancia a névleges áram függvényében. A Zs,max=U0/IaZ_{s,\max} = U_0/I_a határ a három kioldási jellegre, a pillanatkioldó sáv felső határával (Ia=5I_a = 5, 1010, illetve 20⋅In20 \cdot I_n) és U0=230VU_0 = 230\,\text{V}-tal számolva, 6 A-től 63 A-ig (függőleges tengely logaritmikus). Látszik, hogy azonos névleges áramnál a D jellegű kismegszakítóhoz négyszer kisebb hurokimpedancia kell, mint a B jellegűhöz, és a névleges áram növelésével a határ fordított arányban csökken (B16: 2,88 Ω; C16: 1,44 Ω). A HTML-változatban a mért ZsZ_s beállítható, és a program jelzi, hogy teljesül-e a kioldási feltétel.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Grafikon logaritmikus függőleges tengellyel: a megengedett hurokimpedancia 6 és 63 A közötti névleges áramra, három görbe: B jelleg (Ia = 5 In), C jelleg (10 In), D jelleg (20 In), U0 = 230 V
A megengedett hurokimpedancia (Zs,max = U0/Ia) a névleges áram függvényében B, C és D jellegű kismegszakítóra

21.3.6 Szabványi környezet

Szabvány. Az automatikus lekapcsolás követelményeit az MSZ HD 60364-4-41 tartalmazza. A kismegszakítókra vonatkozó kioldási jellemzőket az MSZ EN 60898-1 (háztartási és hasonló alkalmazások) és az MSZ EN 60947-2 (ipari megszakítók) írja le. A hurokimpedancia-mérő műszerekre az MSZ EN 61557 szabvány vonatkozik. A pontos kioldási időket és határértékeket az aktuális szabványkiadás és a gyártói adatlap tartalmazza, ezért mindig ellenőrizendők.

Szabály. Kioldási idő követelmény. A megengedett lekapcsolási idő a rendszertől és az áramkör fajtájától függ (tanulási értékek, U0=230VU_0 = 230\,\text{V}):

Rendszer Legfeljebb 32 A-es végáramkör Elosztó áramkör és 32 A feletti végáramkör
TN 0,4 s 5 s
TT 0,2 s 1 s

(ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41 aktuális kiadása, a feltételek pontos megfogalmazása). A pillanatkioldó felső határával számolt Zs,maxZ_{s,max} mellett a kismegszakító mágneses kioldása (jellemzően 0,1 s alatt) a 0,4 s-ot bőven teljesíti; az 5 s-os idő annál számít, ahol a hőkioldó is elég lehet. TT-rendszerben a hibavédelmet általában FI látja el (lásd az Áram-védőkapcsoló (FI) és kiegészítő védelem alfejezetet).

21.3.7 Számítási példák

21.3.7.1 Kidolgozott példa: 16 A C kismegszakító

Adott: TN-rendszer, U0=230 VU_0 = 230\text{ V}, kismegszakító In=16 AI_n = 16\text{ A}, C jelleg. Keresett: maximális megengedett hurokimpedancia, Zs,maxZ_{s,\max}.

Képlet és behelyettesítés:

C jellegnél a felső kioldási határ:

Ia=10⋅In=10⋅16=160 A. I_a = 10 \cdot I_n = 10 \cdot 16 = 160\text{ A}.

Zs,max=U0Ia=230 V160 A=1,4375Ω. Z_{s,\max} = \frac{U_0}{I_a} = \frac{230\text{ V}}{160\text{ A}} = 1{,}4375\,\Omega.

Eredmény: Zs,max≈1,44ΩZ_{s,\max} \approx 1{,}44\,\Omega.

Ellenőrzés: ha Zs=1,4375ΩZ_s = 1{,}4375\,\Omega (a határérték, kerekítve 1,44 Ω), akkor a zárlati áram Ik=230/1,4375=160 AI_k = 230/1{,}4375 = 160\text{ A}: a határértéknél a hibaáram éppen 160 A, a mért értéknek ennél kisebbnek kell lennie, tartalékkal. Tartalék. A hurokimpedanciát hideg vezetőn mérjük, zárlatkor a vezető felmelegszik (az ellenállása nő), a műszernek pedig mérési bizonytalansága van (MSZ EN 61557-3). Ezért a mért (hideg) ZsZ_s-t a megengedett érték csak egy hányadával szabad összevetni; tanulási szabályként Zs,mért≤23Zs,maxZ_{s,\text{mért}} \le \tfrac{2}{3} Z_{s,max} (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-6 és a műszer adatlapja). A gyártói táblázatban megadott értéket kell használni. Jelölés a példákban: a „megfelel” a számított Zs,maxZ_{s,\max} elméleti összevetését jelenti (tartalék nélkül); a mérés kiértékelésénél a 23\tfrac{2}{3}-os tartalékot is megnézzük, és az eredményt külön kimondjuk.

21.3.7.2 Kidolgozott példa: 25 A B kismegszakító

Adott: TN-rendszer, U0=230 VU_0 = 230\text{ V}, In=25 AI_n = 25\text{ A}, B jelleg. Keresett: Zs,maxZ_{s,\max}, és annak eldöntése, hogy egy mért Zs=1,5ΩZ_s = 1{,}5\,\Omega érték megfelel-e.

Számítás:

B jellegnél:

Ia=5⋅In=5⋅25=125 A. I_a = 5 \cdot I_n = 5 \cdot 25 = 125\text{ A}.

Zs,max=230 V125 A=1,84Ω. Z_{s,\max} = \frac{230\text{ V}}{125\text{ A}} = 1{,}84\,\Omega.

A mért érték:

Zs=1,5Ω≤1,84Ω, Z_s = 1{,}5\,\Omega \le 1{,}84\,\Omega,

tehát a számított határértékkel összevetve (tartalék nélkül) megfelel. A 23\tfrac{2}{3}-os tartalékkal (23⋅1,84=1,23Ω\tfrac{2}{3} \cdot 1{,}84 = 1{,}23\,\Omega) a mért 1,5 Ω már nem felel meg: a kör felülvizsgálandó (a kötések, a vezetékhossz ellenőrzése, vagy kisebb névleges áramú védőeszköz).

Ellenőrzés: a tényleges hibaáram Ik=230/1,5=153,3 AI_k = 230/1{,}5 = 153{,}3\text{ A}, ami nagyobb, mint 125 A, ezért a kismegszakító pillanatkioldója gyorsan kiold.

21.3.8 TT-rendszer: a földelési ellenállás és az áram-védőkapcsoló feltétele

TT-rendszerben a fogyasztó testét saját földelőhöz kötik, nem a transzformátor csillagpontjához visszavezetett PE-vezetőhöz. A hibaáram útja: fázisvezető → hibahely → készüléktest → helyi földelés → föld → a transzformátor csillagpontjának földelése. Mivel a földelési ellenállások viszonylag nagyok (például 10–100 Ω), a hibaáram kicsi, gyakran csak néhány amper. A kismegszakító ilyenkor általában nem old ki, ezért a TT-rendszerben a hibavédelem eszköze tipikusan az áram-védőkapcsoló (RCD, köznyelvi FI-relé).

A TT-rendszerben az érintési feszültség akkor marad a megengedett érték alatt, ha:

RA⋅IΔn≤UL, R_A \cdot I_{\Delta n} \le U_L,

ahol RAR_A a fogyasztói oldal földelési ellenállása, IΔnI_{\Delta n} az áram-védőkapcsoló névleges kioldási árama, ULU_L a megengedett érintési feszültség (jellemzően 50 V, nedves környezetben 25 V – ellenőrizendő).

Összefüggés. TT-rendszer feltétele FI-relével.

RA⋅IΔn≤50 V. R_A \cdot I_{\Delta n} \le 50\text{ V}.

Ha például 30 mA érzékenységű FI-relét használunk, a földelési ellenállás legfeljebb:

RA≤50 V0,03 A=1667Ω R_A \le \frac{50\text{ V}}{0{,}03\text{ A}} = 1667\,\Omega

lehet elméletileg. A gyakorlatban a földelőt sokkal kisebbre, legfeljebb néhány tíz ohmra méretezik, mert a nagy érték nem stabil, és az érintési feszültség már kisebb hibánál is ingadozhat. A földelési ellenállás méréséről a Földelők és földelési ellenállás alfejezetben lesz részletesen szó.

21.3.9 Interaktív kalkulátor

A következő ábra a maximális megengedett hurokimpedanciát mutatja a kismegszakító jellegének és névleges áramának függvényében.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív hurokimpedancia-határgörbe kalkulátor
Maximális megengedett hurokimpedancia kalkulátor

Mit lehet kipróbálni? A kalkulátorban megadható a hálózati feszültség (jellemzően 230 V), a kismegszakító névleges árama és a kioldási jelleg (B, C, D), valamint a mért hurokimpedancia. A program kiszámolja a Zs,maxZ_{s,\max} értéket, és jelzi, hogy a mért érték megfelel-e a kioldási feltételnek.

Statikus tartalék ábra leírása: A grafikon vízszintes tengelyén a kismegszakító névleges árama (6–32 A), a függőleges tengelyen a maximális megengedett hurokimpedancia ohmban látható. Három lefelé hajló görbe mutatja a B, C és D jellegeket; a B jelleg a legmagasabban, a D a legalacsonyabban fut. Az ábra szemlélteti, hogy nagyobb névleges áramnál és nagyobb kioldási szorzónál kisebb hurokimpedancia szükséges.

Maximális megengedett hurokimpedancia B, C, D kismegszakítóknál - Szemléltető, U0 = 230 V, a pillanatkioldó felső határával (B:5×In, C:10×In, D:20×In) számolva. A pontos értékek a gyártói adatlapról/aktuális szabványból ellenőrizendők.

21.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy régi lakás felújításánál a szerelő a hálózat átalakítása után hurokimpedanciát mért a konyhai aljzatkörnél. A kör 16 A-es C jellegű kismegszakítóval volt védve. A mért érték Zs=2,1ΩZ_s = 2{,}1\,\Omega lett, míg a megengedett maximum 1,44 Ω. A mérés azt mutatta, hogy a megszakító ugyan a hosszan tartó túlterhelés ellen véd, de gyors hibaleválasztáshoz nem elegendő. A javítás kétirányú volt: a szerelő a hosszú, kis keresztmetszetű tápvezeték egy részét nagyobb keresztmetszetre cserélte, majd 30 mA-es áram-védőkapcsolót épített be. A FI biztosította a hibavédelmet akkor is, ha a hurokimpedancia a jövőben megnő, például egy csatlakozás öregedése miatt.

21.3.11 Mérési gondolkodásmód

A hurokimpedanciát a feszültség alatt lévő hálózaton, arra alkalmas műszerrel mérjük. Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A méréshez megfelelő CAT III vagy CAT IV besorolású műszer, hibátlan mérőzsinór és a mérés előtti műszerellenőrzés szükséges. A mérési módszert és a hibakeresést a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben tanuljuk meg.

21.3.12 Tipikus hibák

1. Hiba: csak a kismegszakító névleges áramát nézik, a hurokimpedanciát nem mérik. A 16 A-es C megszakító 16 A-re véd, de a testzárlat esetén 160 A-nek kellene folynia. A túl nagy hurok miatt ez nem alakul ki, ezért a kismegszakító nem old le. A helyes gyakorlat: mindig mérjük a hurokimpedanciát, és hasonlítsuk a megengedetthez.

2. Hiba: a kioldási sáv alsó határával számolnak. C karakterisztikánál azt gondolják, hogy 5-szörös névleges áram is elég, ezért 80 A-nél kiold. A valóságban a pillanatkioldó csak 160 A-nél garantált C 16 A-nél. A megengedett hurokimpedanciát a felső határral kell meghatározni.

3. Hiba: TT-rendszerben túláramvédelemre bízzák a hibavédelmet. A nagy földelési ellenállás miatt a hibaáram kicsi, a kismegszakító nem old ki. TT-ben mindig megfelelően érzékeny FI-relét kell beépíteni, a feltételt a RA⋅IΔn≤50 VR_A \cdot I_{\Delta n} \le 50\text{ V} egyenlőtlenséggel ellenőrizni.

21.3.13 Önellenőrzés

1. kérdés. Igaz vagy hamis? A hurokimpedancia a hibaáram útjának teljes impedanciája, ezért minél nagyobb, annál nagyobb lesz a testzárlati áram.

2. kérdés. Miért kell C jellegnél 10-szeres névleges árammal számolni a kioldási feltételt?

3. kérdés. Számold ki fejben: B 10 A kismegszakító esetén mennyi a maximális megengedett hurokimpedancia? (U0=230 VU_0 = 230\text{ V})

4. kérdés. TT-rendszerben 100 Ω földelési ellenállás és 30 mA FI-relé esetén mekkora az érintési feszültség, és megfelel-e az 50 V-os határnak?

5. kérdés. Mi a hiba a szerelő érvelésében? A szerelő azt állítja, hogy a mérés során a hurokimpedanciát nem kell ellenőrizni, mert a kismegszakító katalógusban megadott zárlati áramot önmagában meg tudja szakítani.

21.3.14 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld a hibahurkot és írd fel a TN-rendszer kioldási feltételét.

2. feladat (A). Számítsd ki a maximális megengedett hurokimpedanciát B 10 A és C 20 A kismegszakítókra, U0=230 VU_0 = 230\text{ V} mellett.

3. feladat (B). Egy mérés során 20 A C jellegű megszakítónál Zs=1,1ΩZ_s = 1{,}1\,\Omega értéket kaptunk. Ellenőrizd, megfelel-e a kioldási feltételnek.

4. feladat (B). TT-rendszerben a fogyasztói földelő ellenállása RA=25ΩR_A = 25\,\Omega. 30 mA-es FI-relé esetén mekkora a maximális érintési feszültség, és megfelel-e?

5. feladat (C). Egy elosztóban mérve Zs=2,0ΩZ_s = 2{,}0\,\Omega. Milyen jellegű és névleges áramú kismegszakítót lehet legfeljebb beépíteni, ha a kioldási feltételt mindenképpen teljesíteni kell? Válassz az alábbi lehetőségek közül: B 10 A, B 16 A, C 16 A, C 25 A, D 16 A. Számolással indokold.

6. feladat (D). Egy régi lakáselosztóban 16 A C kismegszakító véd egy aljzatkört, a mért hurokimpedancia 2,2 Ω. Mit javasolsz? Fogalmazz meg legalább két intézkedést, és magyarázd el, miért javítják a hibavédelmet.

21.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. Minél nagyobb a hurokimpedancia, annál kisebb a hibaáram (Ik=U0/ZsI_k = U_0/Z_s), tehát rosszabb a kioldási feltétel.
  2. C jellegnél a pillanatkioldó 5–10-szeres névleges áram között működik; a biztonsághoz a felső határral, azaz 10-szeres értékkel kell számolni, mert a zárlati áramnak ezt is el kell érnie.
  3. B 10 A: Ia=5×10=50 AI_a = 5 \times 10 = 50\text{ A}; Zs,max=230/50=4,6ΩZ_{s,\max} = 230/50 = 4{,}6\,\Omega.
  4. Ut=RA⋅IΔn=100⋅0,03=3 VU_t = R_A \cdot I_{\Delta n} = 100 \cdot 0{,}03 = 3\text{ V}, ami jóval kisebb, mint 50 V, tehát megfelel.
  5. A hiba az, hogy a megszakító zárlati megszakítóképessége nem helyettesíti a hurokimpedancia ellenőrzését. A megszakítóképesség csak azt mondja meg, mekkora áramot tud megszakítani; a hibaáram nagyságát a hurok határozza meg, és a kioldási feltétel ebből adódik.

1. feladat megoldása (A): A hibahurok a hibaáram útja a fázisfeszültség forrásától a hibahelyen át a védővezetőn keresztül vissza a forrás csillagpontjához. TN-rendszer kioldási feltétele: Zs≤U0/IaZ_s \le U_0/I_a, ahol ZsZ_s a hurokimpedancia, U0U_0 a fázisfeszültség, IaI_a a védőeszköz kioldási árama.

2. feladat megoldása (A): B 10 A: Ia=5×10=50 AI_a = 5 \times 10 = 50\text{ A}; Zs,max=230/50=4,6ΩZ_{s,\max} = 230/50 = 4{,}6\,\Omega. C 20 A: Ia=10×20=200 AI_a = 10 \times 20 = 200\text{ A}; Zs,max=230/200=1,15ΩZ_{s,\max} = 230/200 = 1{,}15\,\Omega.

3. feladat megoldása (B): 20 A C: Ia=10×20=200 AI_a = 10 \times 20 = 200\text{ A}; Zs,max=230/200=1,15ΩZ_{s,\max} = 230/200 = 1{,}15\,\Omega. Mért 1,1 Ω ≤ 1,15 Ω, tehát a tartalék nélküli összevetés szerint megfelel. Ellenőrzés: Ik=230/1,1=209 A>200 AI_k = 230/1{,}1 = 209\text{ A} > 200\text{ A}, de a feltétel csak 4,5%-os tartalékkal teljesül, ami a melegedést és a mérési bizonytalanságot nem fedi le: a 23\tfrac{2}{3}-os szabály szerint (23⋅1,15=0,77Ω\tfrac{2}{3} \cdot 1{,}15 = 0{,}77\,\Omega) nem felel meg.

4. feladat megoldása (B): Ut=RA⋅IΔn=25⋅0,03=0,75 VU_t = R_A \cdot I_{\Delta n} = 25 \cdot 0{,}03 = 0{,}75\text{ V}. Ez messze 50 V alatt van, tehát megfelel.

5. feladat megoldása (C): A mért Zs=2,0ΩZ_s = 2{,}0\,\Omega. Minden kismegszakítónál ki kell számolni a megengedett maximális hurokot:

Tehát a tartalék nélküli összevetésben a B 10 A és a B 16 A használható; a 23\tfrac{2}{3}-os tartalékkal biztonsággal csak a B 10 A. A C 16 A, C 25 A és D 16 A egyik módszerrel sem felel meg.

6. feladat megoldása (D): A mért 2,2 Ω meghaladja a 16 A C maximumot (1,44 Ω). Javaslatok:

  1. A körre 30 mA érzékenységű FI-relét építenek be. A FI hibavédelemként lekapcsol már kis szivárgó áramnál is, nem kell nagy zárlati áram.
  2. A vezetékméretezést felülvizsgálják, a hosszú, kis keresztmetszetű szakaszt nagyobbra cserélik, vagy a csatlakozásoknál megszüntetik a laza, korrodált kötéseket, ami csökkenti a hurokimpedanciát.
  3. Szükség esetén a kismegszakító jellegét B jellegűre cserélik, ha a terhelés jellege megengedi. B 16 A-nél Ia=5⋅16A=80AI_a = 5 \cdot 16\,\text{A} = 80\,\text{A}, így Zs,max=230V/80A=2,875ΩZ_{s,\max} = 230\,\text{V} / 80\,\text{A} = 2{,}875\,\Omega; a mért 2,2 Ω tartalék nélkül megfelel, a 23\tfrac{2}{3}-os tartalékkal (23⋅2,875Ω≈1,92Ω\tfrac{2}{3} \cdot 2{,}875\,\Omega \approx 1{,}92\,\Omega) azonban nem. A jellegcsere ezért csak a 30 mA-es FI-vel vagy a hurok csökkentésével együtt elfogadható. (A határértékek tanulási példák; a mérvadó a hatályos MSZ HD 60364 és a gyártói kioldási görbe.)

21.3.16 Rövid összefoglaló

A hibavédelem automatikus lekapcsolással a testzárlati hibaáramra épül. TN-rendszerben a hibaáramot a fázisfeszültség és a hurokimpedancia határozza meg: Ik=U0/ZsI_k = U_0 / Z_s. A védelem akkor megfelelő, ha Zs≤U0/IaZ_s \le U_0 / I_a, ahol IaI_a a védőeszköz kioldási árama. Kismegszakítóknál a pillanatkioldó sáv felső határával számolunk: B 5 InI_n, C 10 InI_n, D 20 InI_n. A hurokimpedanciát fázis és védővezető között mérjük, és a megengedett értékkel hasonlítjuk össze. TT-rendszerben a hibaáram kicsi, ezért áram-védőkapcsolóra van szükség; a feltétel RA⋅IΔn≤50 VR_A \cdot I_{\Delta n} \le 50\text{ V}. A mérés és a kioldási feltétel ellenőrzése továbbvisz az Áram-védőkapcsoló (FI) és kiegészítő védelem és a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetekbe. Továbbvitt eredmény. A kioldási feltétel Zs≤U0/IaZ_s \le U_0 / I_a a hibavédelmi mérések alapja; a hurokimpedancia-mérés során ezt használjuk fel.