Egy lakáselosztó cseréjénél a régi olvadóbiztosítókat kismegszakítókra cserélik. A szerelőnek el kell döntenie, hogy a világítási körre miért B10-es, az aljzatkörre miért B16-os, a mosógép körére B16 vagy – ha a B bekapcsoláskor leold – C16 kerüljön, és mikor kell a motoros fogyasztónál C vagy D görbéjű készülék. A rosszul megválasztott jelleggörbe azt okozza, hogy a kismegszakító egy nagy indítási áramnál leold, vagy éppen egy kisebb zárlati áramnál csak nagyon lassan kapcsol ki. Ebben az alfejezetben a B, C, D jelleggörbéket, a termikus és mágneses kioldót, valamint a kiválasztási szempontokat tanuljuk meg.
Definíció. A kismegszakító (MCB, Miniature Circuit Breaker) olyan kapcsolókészülék, amely képes be- és kikapcsolni az üzemi áramot, és a rajta átfolyó túláram – túlterhelés vagy zárlat – hatására automatikusan megszakítja az áramkört. A névleges áramot hosszú ideig megszakítás nélkül elviseli.
A kismegszakítóban két, egymástól eltérő feladatú kioldó van:
A kismegszakító a fázisvezetőben van; a nullavezetőt a lakossági MCB nem szakítja meg. Az alábbi kapcsolási rajz ezt a legegyszerűbb formában mutatja.
A rajzon az F1 jelű kismegszakító a fázisvezetőben ül; a nullavezető folytonos. A hiba a fázis–nulla hurkon át zárja az áramkört, és a kismegszakítónak ezt az áramot kell megszakítania.
Definíció. A kioldási jelleggörbe azt adja meg, hogy adott áramszorzónál a kismegszakító mekkora idő alatt old ki. A görbén a termikus tartomány meredek, inverz időfüggő, a mágneses tartomány gyakorlatilag vízszintes, nagyon rövid kioldási idővel.
A lakossági kismegszakítóknál a B, C és D betű a mágneses gyorskioldó áramtartományát jelöli, azaz azt, hogy a névleges áram hányszorosánál lép működésbe a mágneses kioldó. A termikus kioldó mindhárom görbénél hasonló elven dolgozik, ezért a betű elsősorban a zárlati/gyors kioldás érzékenységét szabja.
Szabály. A B, C, D jelleggörbék mágneses gyorskioldó tartománya:
A sáv alsó határa alatt a mágneses kioldó biztosan nem old ki (a lekapcsolás időt vesz igénybe), a felső határ felett biztosan, 0,1 s-on belül kiold. A biztos gyors lekapcsolás feltételéhez (és az MSZ HD 60364-4-41 szerinti kioldási feltételhez) ezért a sáv felső határát kell használni; ez az kioldási áram:
A sáv alsó határa rendre , , illetve (ez alatt biztosan nincs mágneses kioldás: az indítási áramlökések elviselésénél ezt használjuk) (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, MSZ HD 60364-4-41). A gyártói görbén a mágneses sávban a kioldási idő tipikusan 0,01–0,1 s nagyságrendű; a pontos értéket mindig a készülék adatlapjáról kell leolvasni.
A jelleggörbe leolvasását az alábbi sematikus ábra mutatja. A valós katalógusgörbék, és ez az ábra is, log–log koordináta-rendszerben jelennek meg. Egy-egy jelleg nem egyetlen vonal, hanem sáv: a szaggatott vonal a legkorábbi, a folytonos a legkésőbbi kioldás. A sáv jellemző pontjai: 1,13·In-nél a kismegszakító 1 órán belül nem old ki, 1,45·In-nél 1 órán belül kiold, 2,55·In-nél kb. 1–60 s alatt (termikus tartomány). A mágneses sáv alsó határán (B: 3, C: 5, D: 10·In) a kioldás még nem azonnali (t > 0,1 s), a felső határán (B: 5, C: 10, D: 20·In) biztosan 0,1 s-on belül megtörténik; a kettő közötti tartomány bizonytalan. A biztos gyors lekapcsoláshoz ezért a sáv felső határát kell figyelembe venni: (B), (C), (D) (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, MSZ HD 60364-4-41).

Az ábrán jól látható, hogy a B sáv balra, a D sáv jobbra helyezkedik el, vagyis a D mágneses kioldója csak nagyobb áramnál szólal meg. A termikus szakasz mindháromnál hasonló alakú.
Interaktív vizsgálat. A digitális változatban a fenti ábra interaktív: kiválaszthatod a B, C vagy D jelleget, csúsztathatod az szorzót és állíthatod a névleges áramot, a program pedig kiírja, hogy az adott áram a „nem old ki”, a termikus (legkorábbi–legkésőbbi idővel), a bizonytalan mágneses vagy a biztos azonnali kioldás tartományába esik.
Alkalmazási területek. A gyakorlati szabály:
A kiválasztásnál mindig a tényleges indítási jelleget kell figyelembe venni. A görbe akkor jó aljzatkörhöz, ha a B bekapcsoláskor leold, és a hurokimpedancia a C-re is teljesíti a kioldási feltételt; egy nagyobb konyhai fogyasztó (pl. sütő, főzőlap) vagy mosógép esetében a gyártói ajánlás és a készülék indítási viselkedése dönt.
Névleges áram (). A kismegszakító tartósan elviseli ezt az áramot a környezeti hőmérsékleti határokon belül; a hőkioldó ennél kisebb áramnál nem old. A szabványos értékek pl. 6 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A; a pontos értékek a termékcsaládtól függenek.
Zárlati megszakítóképesség. Az adattáblán gyakran 6000 (6 kA) vagy 10000 (10 kA) érték szerepel. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító a névleges feszültségen képes biztonságosan megszakítani ekkora zárlati áramot. Ha a hálózati zárlati áram ennél nagyobb, nagyobb megszakítóképességű kismegszakítót kell választani. A kismegszakítóknál a névleges megszakítóképesség jele , az üzemi megszakítóképesség ; a konkrét értéket a gyártói adatlap szerint kell ellenőrizni (ellenőrizendő: a kiválasztott típus adatlapja).
Energiakorlátozó osztály. A kismegszakító a zárlati áramot az első félhullámban is megszakítja, mielőtt az elérné a várható csúcsértékét. Az energia-korlátozó képességet 1, 2, 3 osztályba sorolják; a 3-as a legjobb, mert a legjobban csökkenti a vezetéken átengedett értéket, így a vezeték és a készülék hőterhelését. Ezt a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezetben használjuk a vezeték zárlati melegedésének ellenőrzéséhez.
Számítás 1. Adott egy B16-os kismegszakító. Keresett: a mágneses gyorskioldó áramtartománya.
A B görbe sávjának alsó határa , felső határa .
Tehát 48 A alatt biztosan nem, 80 A felett biztosan mágnesesen old ki; a kettő között bizonytalan sáv van. A biztos gyors kioldás árama . ∎
Számítás 2. Egy C20-as kismegszakító véd egy aljzatkört. A mért hurokimpedancia . Kérdés: mekkora a zárlati áram, és kiold-e a mágneses gyorskioldó?
A hibaáram:
A C20-as biztos gyors kioldási árama (a sáv felső határa):
Mivel , a mágneses kioldó biztosan működik, és a kismegszakító gyorsan kiold. ∎
Számítás 3. Egy 7,5 kW névleges teljesítményű háromfázisú motort 400 V-os hálózatról táplálunk. A hatásfok , a teljesítménytényező . A motort közvetlenül indítjuk, az induló áram a névleges áram hatszorosa. Válasszunk megfelelő kismegszakítót.
A névleges áram:
Az induló áram:
Az indítási áramlökés elviselésénél a sáv alsó határát vesszük figyelembe. Ha C16-ost választanánk, annak mágneses alsó határa , ami éppen az induló csúcs alatt van, tehát a C16 az indításnál leoldhat. A D16-os mágneses alsó határa , a felső , így a 85,2 A-es indítási áram nem éri el a gyorskioldó tartományát, tehát a D16 megfelelő. A motor túlterhelés elleni védelmét külön hőkioldóval (thermal overload relay) kell biztosítani; a kismegszakító itt elsősorban a zárlatvédelemért felel. ∎
Továbbvitt eredmény. A kioldási feltétel , valamint a B, C, D jelleggörbe leolvasása és az (a sáv felső határa) összefüggés alapul szolgál a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel és a Kapcsolókészülékek működése, ívoltás és használati kategóriák alfejezetekben. A gyakorlatban mérjük vagy számítjuk a hurokimpedanciát, és ellenőrizzük, hogy a zárlati áram eléri-e a biztos gyors kioldás áramát (a sáv felső határát).
Szabvány. A lakossági kismegszakítókra Magyarországon az MSZ EN 60898-1 vonatkozik; az ipari jellegű, nagyobb megszakítókra az MSZ EN 60947-2 alkalmazandó. A kioldási sávok, a lekapcsolási idők, a megszakítóképesség és az energia-korlátozó osztály a készülék adattábláján és a gyártói adatlapján szerepel. A szabványok időről időre módosulnak, ezért a pontos határértékeket a mindenkori érvényes kiadásból kell ellenőrizni (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1 aktuális kiadása).
A szabványos termikus kioldási zóna is fontos: a kismegszakító például -nél nem szabad, hogy kioldjon egy megadott időn belül, míg -nél kötelezően ki kell oldania. A pontos időket a gyártói görbe adja meg. Az MCB tehát nem -nél vált ki azonnal, hanem a névleges áramot hosszú ideig elviseli, és csak a túlterhelési sávban kezd el fokozatosan beavatkozni.
Lakáselosztó csere során a régi, olvadóbiztosítós elosztót kismegszakítósra cserélik. A világítási áramkörre B10, az aljzatkörre B16, a mosógép/mosogatógép körre külön B16 (C16 csak akkor, ha a gyártó előírja vagy a B16 bekapcsoláskor leold, és a hurokimpedancia a C16-ra is megfelel), a főzőlapra pedig B20 vagy C20 kerül a gyártói ajánlás alapján. A szerelő a kismegszakítók beszerelése előtt megméri a hurokimpedanciát, és kiszámítja a zárlati áramot. Ha a mért , akkor
ami bőven meghaladja a B16 () és a C16 () biztos gyors kioldási áramát, tehát a zárlati lekapcsolás megfelelő. Ha azonban a mérőhely távol van, és a mérés , akkor , tehát a C16 nem kapcsol le előírt időn belül, ez nem felel meg. B16-tal () a feltétel épp csak teljesülne (), de a tartalék mindössze 2–3 %, amelyet a mérési bizonytalanság és a meleg vezeték nagyobb ellenállása felemészthet. Ezért ilyen hurokimpedanciánál a B16 sem fogadható el ellenőrzött tartalék nélkül; megbízható megoldás a vezeték keresztmetszetének növelése vagy a hurok rövidítése, esetleg más védelmi megoldás (a döntés a felülvizsgáló és a tervező dolga, ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41).
A kismegszakító nem áram-védőkapcsoló (RCD); az áramütés elleni kiegészítő védelemhez külön Áram-védőkapcsoló (FI) és kiegészítő védelem szükséges. A gyakorlatban az aljzatköröknél B16 + FI-relé kombinációt építenek be.
Rossz görbe választása motoros fogyasztóhoz. Ha egy 1,5 kW-os egyfázisú motort (, indításkor ) B16-ossal védenek, a bekapcsolási áramlökés eléri a B mágneses sávját (), és a kismegszakító leold. A motorokhoz D vagy legalább C görbét kell választani, és a túlterhelés ellen külön hőkioldóval kell védeni.
Csak a névleges áramot nézik, a megszakítóképességet nem. Ha a hálózati zárlati áram meghaladja a kismegszakító értékét, a készülék nem tud biztonságosan megszakítani, és tönkremehet. A főelosztó utáni zárlati áramot ismerni kell, és a kismegszakítót ennek megfelelően kell méretezni.
A hurokimpedanciát nem mérik meg. A kismegszakító csak akkor old ki gyorsan, ha a zárlati áram eléri a mágneses kioldó határát. Ha a hurokimpedancia túl nagy, a zárlati áram kisebb, és a védelem lassú vagy nem elégséges. Ezt mindig ellenőrizni kell, különösen hosszú vezetékeknél és rossz kötéseknél.
Tilos a kismegszakítót nagyobbra cserélni a vezeték megfelelő méretezése nélkül, mert ezzel a túlterhelésvédelem hatékonysága megszűnik. Tilos a termikus- vagy mágneses kioldót kiiktatni, áthidalni, vagy a kismegszakítót dróttal „megjavítani”.
1. feladat (A). Írd le a kismegszakító két kioldójának feladatát, és azt, hogy mi alapján működnek!
2. feladat (A). Egy C20-as kismegszakító alsó és felső mágneses kioldási határa mennyi amperben?
3. feladat (B). Egy B16-os kismegszakító véd egy végáramkört. A mért hurokimpedancia . Számítsd ki a zárlati áramot! Eléri-e a biztos gyors kioldási áramot ()? Indokold!
4. feladat (B). Egy 5,5 kW-os háromfázisú motor (, , ) indítási árama a névleges áram ötszöröse. Milyen jelleggörbéjű kismegszakítót választanál, és miért?
5. feladat (C). A fenti sematikus B sávon olvasd le, milyen időtartományban old ki a kismegszakító áramszorzónál! Melyik kioldó működik ekkor: a termikus vagy a mágneses?
6. feladat (D). Egy lakás nagyobb bekapcsolási áramú körét C16-os kismegszakító védi. A hurokimpedancia-mérés . Egy sérült szerelvényben zárlat keletkezik a fázis és a nulla között. Miért nem old le gyorsan a kismegszakító? Mit kell tenni a hibás állapot megszüntetéséhez?
A kismegszakítóban: - termikus kioldó: bimetál, a hő hatására elhajlik, inverz időfüggő túlterhelésvédelem; - mágneses kioldó: tekercs + vasmag, nagy áramnál azonnal kiold, gyors zárlatvédelem.
C20-as MCB: a sáv alsó határa , felső határa ; a biztos gyors kioldási áram .
A B16 biztos gyors kioldási árama (a sáv felső határa) ; , tehát a gyorskioldó biztosan kiold (a sáv alsó határát, 48 A-t is jóval meghaladja).
A névleges áram: ; az indítási áram . B16: a mágneses sáv 48–80 A, az 52 A beleesik, ezért az indításnál leoldhat, nem megfelelő. C16: a sáv 80–160 A, az 52 A alatta marad, megfelelő (ha az indítási csúcs is 80 A alatt marad: gyártói adat, ellenőrizendő). D16 is választható, de a zárlati kioldási feltétel () nehezebben teljesül. A motor túlterhelés elleni védelmét külön hőkioldóval kell megoldani.
A áram kisebb a B jelleg mágneses sávjának alsó határánál (), ezért csak a termikus kioldó működik. Az ábra B sávján -nél a legkorábbi kioldás kb. , a legkésőbbi kb. :
Ez összhangban van a szabvány jellemző pontjával (2,55·In-nél 1–60 s). A sematikus sávból csak nagyságrend olvasható le; a valós gyártói görbén a pontos érték ettől eltérhet (ellenőrizendő: gyártói adatlap).
A C16 biztos gyors kioldási árama 160 A, a zárlati áram (71,9 A) még a mágneses sáv alsó határát (80 A) sem éri el, tehát nincs gyors lekapcsolás. A kismegszakító csak a termikus kioldóján keresztül, másodpercek alatt old ki ( a -es szabványpont fölött van), így nem teljesül a gyors lekapcsolás (TN-ben 230 V-on 0,4 s; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41); ezalatt a zárlat melegíti a vezetéket, testzárlatnál pedig veszélyes érintési feszültség maradhat fenn. Ok: a hurokimpedancia túl nagy, feltehetően rossz kötés, hosszú vezeték, vagy alulméretezett keresztmetszet. Javítás: a zárlat felszámolása, a kötések javítása, a vezető keresztmetszet növelése, majd a hurokimpedancia újramérése. A védelmi lekapcsolás feltételének mindig teljesülnie kell.
A kismegszakító (MCB) két kioldót egyesít: a bimetálos termikus kioldó a túlterhelés ellen véd inverz időfüggő módon, a mágneses gyorskioldó pedig a zárlat ellen kapcsol le gyorsan. A B, C, D jelleggörbe a mágneses kioldó áramtartományát adja meg: B esetén , C esetén , D esetén . A biztos gyors kioldás árama a sáv felső határa: B/C/D-nél rendre , , (a sáv alsó határa alatt, //, biztosan nincs mágneses kioldás). A védelem akkor megfelelő, ha a zárlati áram eléri legalább az értéket: . Ezt a feltételt használjuk a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel és a Kapcsolókészülékek működése, ívoltás és használati kategóriák alfejezetekben. B görbét ellenállásjellegű terhelésekhez és a szokásos lakossági aljzat- és világítási körökhöz, C görbét nagyobb bekapcsolási áramú körökhöz, D görbét nagy induló áramú fogyasztókhoz választunk – a C és a D csak akkor, ha a kioldási feltétel () is teljesül. A kiválasztásnál a névleges áram mellett a zárlati megszakítóképességet és az energiakorlátozó osztályt is ellenőrizni kell.
A fejezet a klasszikus villamosipari tananyagra és a Magyarországon elfogadott gyakorlatra épül. A kioldási sávok és a szabványhivatkozások a tárgyalt konstrukciók alapján kerültek be, de a pontos szabványkiadásokat, a gyártói adatlapokat és a szabályos kioldási időket az érvényes MSZ EN 60898-1 és a kiválasztott készülék adatlapja szerint ellenőrizni kell. A fejezetben jelzett interaktív ábra sematikus, valós méretezéshez a gyártó jelleggörbéjét kell használni. A forráskiinduló linkek (pl. a Magyar Szabványügyi Testület és a gyártók webhelyei) nem alkotnak ellenőrzött szabványhivatkozást.