18.2 Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék (B, C, D)

18.2.1 Kismegszakító a lakáselosztóban

Egy lakáselosztó cseréjénél a régi olvadóbiztosítókat kismegszakítókra cserélik. A szerelőnek el kell döntenie, hogy a világítási körre miért B10-es, az aljzatkörre miért B16-os, a mosógép körére B16 vagy – ha a B bekapcsoláskor leold – C16 kerüljön, és mikor kell a motoros fogyasztónál C vagy D görbéjű készülék. A rosszul megválasztott jelleggörbe azt okozza, hogy a kismegszakító egy nagy indítási áramnál leold, vagy éppen egy kisebb zárlati áramnál csak nagyon lassan kapcsol ki. Ebben az alfejezetben a B, C, D jelleggörbéket, a termikus és mágneses kioldót, valamint a kiválasztási szempontokat tanuljuk meg.

18.2.2 A kismegszakító felépítése és a két kioldója

Definíció. A kismegszakító (MCB, Miniature Circuit Breaker) olyan kapcsolókészülék, amely képes be- és kikapcsolni az üzemi áramot, és a rajta átfolyó túláram – túlterhelés vagy zárlat – hatására automatikusan megszakítja az áramkört. A névleges áramot InI_n hosszú ideig megszakítás nélkül elviseli.

A kismegszakítóban két, egymástól eltérő feladatú kioldó van:

A kismegszakító a fázisvezetőben van; a nullavezetőt a lakossági MCB nem szakítja meg. Az alábbi kapcsolási rajz ezt a legegyszerűbb formában mutatja.

Kismegszakító egyszerű védett áramkörben - Az F1 kismegszakító az L1 fázisvezetőben van, az N nullavezető nincs megszakítva. Zárlatkor (a terhelés helyén fázis–nulla összeérés) a zárlati áram ugyanezen a fázis–nulla hurkon folyik, és az F1-nek kell megszakítania.

A rajzon az F1 jelű kismegszakító a fázisvezetőben ül; a nullavezető folytonos. A hiba a fázis–nulla hurkon át zárja az áramkört, és a kismegszakítónak ezt az áramot kell megszakítania.

18.2.3 A kioldási jelleggörbe: B, C, D

Definíció. A kioldási jelleggörbe azt adja meg, hogy adott I/InI/I_n áramszorzónál a kismegszakító mekkora idő alatt old ki. A görbén a termikus tartomány meredek, inverz időfüggő, a mágneses tartomány gyakorlatilag vízszintes, nagyon rövid kioldási idővel.

A lakossági kismegszakítóknál a B, C és D betű a mágneses gyorskioldó áramtartományát jelöli, azaz azt, hogy a névleges áram hányszorosánál lép működésbe a mágneses kioldó. A termikus kioldó mindhárom görbénél hasonló elven dolgozik, ezért a betű elsősorban a zárlati/gyors kioldás érzékenységét szabja.

Szabály. A B, C, D jelleggörbék mágneses gyorskioldó tartománya:

A sáv alsó határa alatt a mágneses kioldó biztosan nem old ki (a lekapcsolás időt vesz igénybe), a felső határ felett biztosan, 0,1 s-on belül kiold. A biztos gyors lekapcsolás feltételéhez (és az MSZ HD 60364-4-41 szerinti kioldási feltételhez) ezért a sáv felső határát kell használni; ez az IaI_a kioldási áram:

Ia=5In(B),Ia=10In(C),Ia=20In(D). I_a = 5 I_n \quad \text{(B)}, \qquad I_a = 10 I_n \quad \text{(C)}, \qquad I_a = 20 I_n \quad \text{(D)}.

A sáv alsó határa rendre 3In3 I_n, 5In5 I_n, illetve 10In10 I_n (ez alatt biztosan nincs mágneses kioldás: az indítási áramlökések elviselésénél ezt használjuk) (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, MSZ HD 60364-4-41). A gyártói görbén a mágneses sávban a kioldási idő tipikusan 0,01–0,1 s nagyságrendű; a pontos értéket mindig a készülék adatlapjáról kell leolvasni.

A jelleggörbe leolvasását az alábbi sematikus ábra mutatja. A valós katalógusgörbék, és ez az ábra is, log–log koordináta-rendszerben jelennek meg. Egy-egy jelleg nem egyetlen vonal, hanem sáv: a szaggatott vonal a legkorábbi, a folytonos a legkésőbbi kioldás. A sáv jellemző pontjai: 1,13·In-nél a kismegszakító 1 órán belül nem old ki, 1,45·In-nél 1 órán belül kiold, 2,55·In-nél kb. 1–60 s alatt (termikus tartomány). A mágneses sáv alsó határán (B: 3, C: 5, D: 10·In) a kioldás még nem azonnali (t > 0,1 s), a felső határán (B: 5, C: 10, D: 20·In) biztosan 0,1 s-on belül megtörténik; a kettő közötti tartomány bizonytalan. A biztos gyors lekapcsoláshoz ezért a sáv felső határát kell figyelembe venni: Ia=5InI_a = 5\,I_n (B), 10In10\,I_n (C), 20In20\,I_n (D) (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, MSZ HD 60364-4-41).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Log–log kioldási jelleggörbe B, C, D kismegszakítóra; a mágneses sáv alsó határán még nincs azonnali kioldás, a felsőn biztosan van.
B, C, D kismegszakító kioldási sávja log–log ábrázolásban

Az ábrán jól látható, hogy a B sáv balra, a D sáv jobbra helyezkedik el, vagyis a D mágneses kioldója csak nagyobb áramnál szólal meg. A termikus szakasz mindháromnál hasonló alakú.

Interaktív vizsgálat. A digitális változatban a fenti ábra interaktív: kiválaszthatod a B, C vagy D jelleget, csúsztathatod az I/InI/I_n szorzót és állíthatod a névleges áramot, a program pedig kiírja, hogy az adott áram a „nem old ki”, a termikus (legkorábbi–legkésőbbi idővel), a bizonytalan mágneses vagy a biztos azonnali kioldás tartományába esik.

Alkalmazási területek. A gyakorlati szabály:

A kiválasztásnál mindig a tényleges indítási jelleget kell figyelembe venni. A CC görbe akkor jó aljzatkörhöz, ha a B bekapcsoláskor leold, és a hurokimpedancia a C-re is teljesíti a kioldási feltételt; egy nagyobb konyhai fogyasztó (pl. sütő, főzőlap) vagy mosógép esetében a gyártói ajánlás és a készülék indítási viselkedése dönt.

18.2.4 Névleges áram, megszakítóképesség és energiakorlátozó osztály

Névleges áram (InI_n). A kismegszakító tartósan elviseli ezt az áramot a környezeti hőmérsékleti határokon belül; a hőkioldó ennél kisebb áramnál nem old. A szabványos értékek pl. 6 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A; a pontos értékek a termékcsaládtól függenek.

Zárlati megszakítóképesség. Az adattáblán gyakran 6000 (6 kA) vagy 10000 (10 kA) érték szerepel. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító a névleges feszültségen képes biztonságosan megszakítani ekkora zárlati áramot. Ha a hálózati zárlati áram ennél nagyobb, nagyobb megszakítóképességű kismegszakítót kell választani. A kismegszakítóknál a névleges megszakítóképesség jele IcnI_{cn}, az üzemi megszakítóképesség IcsI_{cs}; a konkrét értéket a gyártói adatlap szerint kell ellenőrizni (ellenőrizendő: a kiválasztott típus adatlapja).

Energiakorlátozó osztály. A kismegszakító a zárlati áramot az első félhullámban is megszakítja, mielőtt az elérné a várható csúcsértékét. Az energia-korlátozó képességet 1, 2, 3 osztályba sorolják; a 3-as a legjobb, mert a legjobban csökkenti a vezetéken átengedett I2tI^2 t értéket, így a vezeték és a készülék hőterhelését. Ezt a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezetben használjuk a vezeték zárlati melegedésének ellenőrzéséhez.

18.2.5 Számítási példák: zárlati áram és görbeválasztás

Számítás 1. Adott egy B16-os kismegszakító. Keresett: a mágneses gyorskioldó áramtartománya.

A B görbe sávjának alsó határa 3In3 I_n, felső határa 5In5 I_n.

Ia,min=3⋅16A=48A,Ia,max=5⋅16A=80A. I_{a,\min}=3 \cdot 16\,\text{A}=48\,\text{A}, \quad I_{a,\max}=5 \cdot 16\,\text{A}=80\,\text{A}.

Tehát 48 A alatt biztosan nem, 80 A felett biztosan mágnesesen old ki; a kettő között bizonytalan sáv van. A biztos gyors kioldás árama Ia=80AI_a = 80\,\text{A}. ∎

Számítás 2. Egy C20-as kismegszakító véd egy aljzatkört. A mért hurokimpedancia Zs=0,8ΩZ_s=0{,}8\,\Omega. Kérdés: mekkora a zárlati áram, és kiold-e a mágneses gyorskioldó?

A hibaáram:

Ik=U0Zs=230V0,8Ω=287,5A. I_k=\frac{U_0}{Z_s}=\frac{230\,\text{V}}{0{,}8\,\Omega}=287{,}5\,\text{A}.

A C20-as biztos gyors kioldási árama (a sáv felső határa):

Ia=10⋅In=10⋅20A=200A. I_a=10 \cdot I_n=10 \cdot 20\,\text{A}=200\,\text{A}.

Mivel 287,5A≥200A287{,}5\,\text{A} \ge 200\,\text{A}, a mágneses kioldó biztosan működik, és a kismegszakító gyorsan kiold. ∎

Számítás 3. Egy 7,5 kW névleges teljesítményű háromfázisú motort 400 V-os hálózatról táplálunk. A hatásfok η=0,9\eta=0{,}9, a teljesítménytényező cos⁡φ=0,85\cos\varphi=0{,}85. A motort közvetlenül indítjuk, az induló áram a névleges áram hatszorosa. Válasszunk megfelelő kismegszakítót.

A névleges áram:

I=P3Uvηcos⁡φ=7500W3⋅400V⋅0,9⋅0,85≈14,2A. I=\frac{P}{\sqrt{3}\,U_v\,\eta\,\cos\varphi} =\frac{7500\,\text{W}}{\sqrt{3}\cdot 400\,\text{V}\cdot 0{,}9\cdot 0{,}85} \approx 14{,}2\,\text{A}.

Az induló áram:

Iind=6⋅14,2A=85,2A. I_{\text{ind}}=6 \cdot 14{,}2\,\text{A}=85{,}2\,\text{A}.

Az indítási áramlökés elviselésénél a sáv alsó határát vesszük figyelembe. Ha C16-ost választanánk, annak mágneses alsó határa 5⋅16=80A5 \cdot 16=80\,\text{A}, ami éppen az induló csúcs alatt van, tehát a C16 az indításnál leoldhat. A D16-os mágneses alsó határa 10⋅16=160A10 \cdot 16=160\,\text{A}, a felső 20⋅16=320A20 \cdot 16=320\,\text{A}, így a 85,2 A-es indítási áram nem éri el a gyorskioldó tartományát, tehát a D16 megfelelő. A motor túlterhelés elleni védelmét külön hőkioldóval (thermal overload relay) kell biztosítani; a kismegszakító itt elsősorban a zárlatvédelemért felel. ∎

Továbbvitt eredmény. A kioldási feltétel Ik≥IaI_k \ge I_a, valamint a B, C, D jelleggörbe leolvasása és az Ia=5In/10In/20InI_a = 5I_n/10I_n/20I_n (a sáv felső határa) összefüggés alapul szolgál a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel és a Kapcsolókészülékek működése, ívoltás és használati kategóriák alfejezetekben. A gyakorlatban mérjük vagy számítjuk a hurokimpedanciát, és ellenőrizzük, hogy a zárlati áram eléri-e a biztos gyors kioldás IaI_a áramát (a sáv felső határát).

18.2.6 Szabvány

Szabvány. A lakossági kismegszakítókra Magyarországon az MSZ EN 60898-1 vonatkozik; az ipari jellegű, nagyobb megszakítókra az MSZ EN 60947-2 alkalmazandó. A kioldási sávok, a lekapcsolási idők, a megszakítóképesség és az energia-korlátozó osztály a készülék adattábláján és a gyártói adatlapján szerepel. A szabványok időről időre módosulnak, ezért a pontos határértékeket a mindenkori érvényes kiadásból kell ellenőrizni (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1 aktuális kiadása).

A szabványos termikus kioldási zóna is fontos: a kismegszakító például 1,13In1{,}13 I_n-nél nem szabad, hogy kioldjon egy megadott időn belül, míg 1,45In1{,}45 I_n-nél kötelezően ki kell oldania. A pontos időket a gyártói görbe adja meg. Az MCB tehát nem InI_n-nél vált ki azonnal, hanem a névleges áramot hosszú ideig elviseli, és csak a túlterhelési sávban kezd el fokozatosan beavatkozni.

18.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Lakáselosztó csere során a régi, olvadóbiztosítós elosztót kismegszakítósra cserélik. A világítási áramkörre B10, az aljzatkörre B16, a mosógép/mosogatógép körre külön B16 (C16 csak akkor, ha a gyártó előírja vagy a B16 bekapcsoláskor leold, és a hurokimpedancia a C16-ra is megfelel), a főzőlapra pedig B20 vagy C20 kerül a gyártói ajánlás alapján. A szerelő a kismegszakítók beszerelése előtt megméri a hurokimpedanciát, és kiszámítja a zárlati áramot. Ha a mért Zs=0,6ΩZ_s=0{,}6\,\Omega, akkor

Ik=2300,6≈383A, I_k=\frac{230}{0{,}6}\approx 383\,\text{A},

ami bőven meghaladja a B16 (Ia=5⋅16A=80AI_a = 5 \cdot 16\,\text{A} = 80\,\text{A}) és a C16 (Ia=10⋅16A=160AI_a = 10 \cdot 16\,\text{A} = 160\,\text{A}) biztos gyors kioldási áramát, tehát a zárlati lekapcsolás megfelelő. Ha azonban a mérőhely távol van, és a mérés Zs=2,8ΩZ_s=2{,}8\,\Omega, akkor Ik≈82A<160AI_k\approx 82\,\text{A} < 160\,\text{A}, tehát a C16 nem kapcsol le előírt időn belül, ez nem felel meg. B16-tal (Ia=5⋅16=80AI_a = 5 \cdot 16 = 80\,\text{A}) a feltétel épp csak teljesülne (230/2,8=82,1A≥80A230/2{,}8 = 82{,}1\,\text{A} \ge 80\,\text{A}), de a tartalék mindössze 2–3 %, amelyet a mérési bizonytalanság és a meleg vezeték nagyobb ellenállása felemészthet. Ezért ilyen hurokimpedanciánál a B16 sem fogadható el ellenőrzött tartalék nélkül; megbízható megoldás a vezeték keresztmetszetének növelése vagy a hurok rövidítése, esetleg más védelmi megoldás (a döntés a felülvizsgáló és a tervező dolga, ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41).

A kismegszakító nem áram-védőkapcsoló (RCD); az áramütés elleni kiegészítő védelemhez külön Áram-védőkapcsoló (FI) és kiegészítő védelem szükséges. A gyakorlatban az aljzatköröknél B16 + FI-relé kombinációt építenek be.

18.2.8 Tipikus hibák

  1. Rossz görbe választása motoros fogyasztóhoz. Ha egy 1,5 kW-os egyfázisú motort (In≈10AI_n \approx 10\,\text{A}, indításkor 50–70A50\text{–}70\,\text{A}) B16-ossal védenek, a bekapcsolási áramlökés eléri a B mágneses sávját (48–80A48\text{–}80\,\text{A}), és a kismegszakító leold. A motorokhoz D vagy legalább C görbét kell választani, és a túlterhelés ellen külön hőkioldóval kell védeni.

  2. Csak a névleges áramot nézik, a megszakítóképességet nem. Ha a hálózati zárlati áram meghaladja a kismegszakító IcnI_{cn} értékét, a készülék nem tud biztonságosan megszakítani, és tönkremehet. A főelosztó utáni zárlati áramot ismerni kell, és a kismegszakítót ennek megfelelően kell méretezni.

  3. A hurokimpedanciát nem mérik meg. A kismegszakító csak akkor old ki gyorsan, ha a zárlati áram eléri a mágneses kioldó IaI_a határát. Ha a hurokimpedancia túl nagy, a zárlati áram kisebb, és a védelem lassú vagy nem elégséges. Ezt mindig ellenőrizni kell, különösen hosszú vezetékeknél és rossz kötéseknél.

Tilos a kismegszakítót nagyobbra cserélni a vezeték megfelelő méretezése nélkül, mert ezzel a túlterhelésvédelem hatékonysága megszűnik. Tilos a termikus- vagy mágneses kioldót kiiktatni, áthidalni, vagy a kismegszakítót dróttal „megjavítani”.

18.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A B görbe mágneses gyorskioldó tartománya 5–10In5–10 I_n.
  2. Melyik jelleggörbét választanád egy 3 kW-os, közvetlenül indított motorhoz (háromfázisú, 400 V, kb. hatszoros indítási áram)?
  3. Egy C16-os kismegszakító védi az áramkört. A mért hurokimpedancia 1,1Ω1{,}1\,\Omega. Kiold-e a mágneses gyorskioldó zárlatnál?
  4. Mit jelent a kismegszakító adattábláján a 60006000 érték?
  5. Sorold fel a B, C, D jelleggörbék mágneses gyorskioldó tartományait!
  6. Mi a szerepe a termikus kioldónak, és mi a mágneses kioldóé?

18.2.10 Feladatok

1. feladat (A). Írd le a kismegszakító két kioldójának feladatát, és azt, hogy mi alapján működnek!

2. feladat (A). Egy C20-as kismegszakító alsó és felső mágneses kioldási határa mennyi amperben?

3. feladat (B). Egy B16-os kismegszakító véd egy végáramkört. A mért hurokimpedancia 1,2Ω1{,}2\,\Omega. Számítsd ki a zárlati áramot! Eléri-e a biztos gyors kioldási áramot (IaI_a)? Indokold!

4. feladat (B). Egy 5,5 kW-os háromfázisú motor (Uv=400VU_v=400\,\text{V}, η=0,88\eta=0{,}88, cos⁡φ=0,87\cos\varphi=0{,}87) indítási árama a névleges áram ötszöröse. Milyen jelleggörbéjű kismegszakítót választanál, és miért?

5. feladat (C). A fenti sematikus B sávon olvasd le, milyen időtartományban old ki a kismegszakító 2,5In2{,}5 I_n áramszorzónál! Melyik kioldó működik ekkor: a termikus vagy a mágneses?

6. feladat (D). Egy lakás nagyobb bekapcsolási áramú körét C16-os kismegszakító védi. A hurokimpedancia-mérés 3,2Ω3{,}2\,\Omega. Egy sérült szerelvényben zárlat keletkezik a fázis és a nulla között. Miért nem old le gyorsan a kismegszakító? Mit kell tenni a hibás állapot megszüntetéséhez?

18.2.11 Megoldások

18.2.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A B görbe tartománya 3–5In3–5 I_n. Az 5–10In5–10 I_n a C görbére igaz.
  2. Számolj: 3 kW-os háromfázisú motornál In≈5,8AI_n \approx 5{,}8\,\text{A} (η=0,88\eta = 0{,}88, cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85 feltételezve), az indítási áram ≈35A\approx 35\,\text{A}. C10-nél a mágneses alsó határ 50A>35A50\,\text{A} > 35\,\text{A}, tehát a C is megfelel; D-t csak akkor választunk, ha a C az indításnál leold, mert a D-nél a zárlati kioldási feltétel (Ik≥20⋅InI_k \ge 20 \cdot I_n) nehezebben teljesül.
  3. Ik=230/1,1≈209AI_k = 230/1,1 \approx 209\,\text{A}, a C16 biztos gyors kioldási árama Ia=10⋅16=160AI_a = 10 \cdot 16 = 160\,\text{A}, és 209A≥160A209\,\text{A} \ge 160\,\text{A}, tehát igen, biztosan kiold a gyorskioldó.
  4. A 6000 A (6 kA) a névleges zárlati megszakítóképességet jelenti: a kismegszakító ekkora zárlati áramot képes biztonságosan megszakítani.
  5. B: 3–5In3–5 I_n, C: 5–10In5–10 I_n, D: 10–20In10–20 I_n.
  6. A termikus kioldó (bimetál) a lassú túlterhelés ellen véd, a mágneses kioldó a gyors zárlati lekapcsolást végzi.

18.2.11.2 1. feladat (A)

A kismegszakítóban: - termikus kioldó: bimetál, a hő hatására elhajlik, inverz időfüggő túlterhelésvédelem; - mágneses kioldó: tekercs + vasmag, nagy áramnál azonnal kiold, gyors zárlatvédelem.

18.2.11.3 2. feladat (A)

C20-as MCB: a sáv alsó határa 5⋅20=100A5 \cdot 20 = 100\,\text{A}, felső határa 10⋅20=200A10 \cdot 20 = 200\,\text{A}; a biztos gyors kioldási áram Ia=200AI_a = 200\,\text{A}.

18.2.11.4 3. feladat (B)

Ik=U0Zs=230V1,2Ω=191,7A. I_k=\frac{U_0}{Z_s}=\frac{230\,\text{V}}{1{,}2\,\Omega}=191{,}7\,\text{A}.

A B16 biztos gyors kioldási árama (a sáv felső határa) Ia=5⋅16=80AI_a = 5 \cdot 16 = 80\,\text{A}; 191,7A≥80A191{,}7\,\text{A} \ge 80\,\text{A}, tehát a gyorskioldó biztosan kiold (a sáv alsó határát, 48 A-t is jóval meghaladja).

18.2.11.5 4. feladat (B)

A névleges áram: In=5500W3⋅400V⋅0,88⋅0,87≈10,4AI_n = \frac{5500\,\text{W}}{\sqrt{3}\cdot 400\,\text{V}\cdot 0{,}88\cdot 0{,}87} \approx 10{,}4\,\text{A}; az indítási áram Iind=5⋅10,4≈52AI_{\text{ind}} = 5 \cdot 10{,}4 \approx 52\,\text{A}. B16: a mágneses sáv 48–80 A, az 52 A beleesik, ezért az indításnál leoldhat, nem megfelelő. C16: a sáv 80–160 A, az 52 A alatta marad, megfelelő (ha az indítási csúcs is 80 A alatt marad: gyártói adat, ellenőrizendő). D16 is választható, de a zárlati kioldási feltétel (Ia=20⋅16=320AI_a = 20 \cdot 16 = 320\,\text{A}) nehezebben teljesül. A motor túlterhelés elleni védelmét külön hőkioldóval kell megoldani.

18.2.11.6 5. feladat (C)

A 2,5In2{,}5 I_n áram kisebb a B jelleg mágneses sávjának alsó határánál (3In3 I_n), ezért csak a termikus kioldó működik. Az ábra B sávján 2,5In2{,}5 I_n-nél a legkorábbi kioldás kb. 1,2s1{,}2\,\text{s}, a legkésőbbi kb. 69s69\,\text{s}:

t≈1…70s(termikus tartomány). t \approx 1 \ldots 70\,\text{s} \quad \text{(termikus tartomány)}.

Ez összhangban van a szabvány jellemző pontjával (2,55·In-nél 1–60 s). A sematikus sávból csak nagyságrend olvasható le; a valós gyártói görbén a pontos érték ettől eltérhet (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

18.2.11.7 6. feladat (D)

Ik=2303,2=71,9A. I_k=\frac{230}{3{,}2}=71{,}9\,\text{A}.

A C16 biztos gyors kioldási árama 160 A, a zárlati áram (71,9 A) még a mágneses sáv alsó határát (80 A) sem éri el, tehát nincs gyors lekapcsolás. A kismegszakító csak a termikus kioldóján keresztül, másodpercek alatt old ki (4,5⋅In4{,}5 \cdot I_n a 2,55⋅In2{,}55 \cdot I_n-es szabványpont fölött van), így nem teljesül a gyors lekapcsolás (TN-ben 230 V-on 0,4 s; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41); ezalatt a zárlat melegíti a vezetéket, testzárlatnál pedig veszélyes érintési feszültség maradhat fenn. Ok: a hurokimpedancia túl nagy, feltehetően rossz kötés, hosszú vezeték, vagy alulméretezett keresztmetszet. Javítás: a zárlat felszámolása, a kötések javítása, a vezető keresztmetszet növelése, majd a hurokimpedancia újramérése. A védelmi lekapcsolás feltételének Ik≥IaI_k \ge I_a mindig teljesülnie kell.

18.2.12 Rövid összefoglaló

A kismegszakító (MCB) két kioldót egyesít: a bimetálos termikus kioldó a túlterhelés ellen véd inverz időfüggő módon, a mágneses gyorskioldó pedig a zárlat ellen kapcsol le gyorsan. A B, C, D jelleggörbe a mágneses kioldó áramtartományát adja meg: B esetén 3–5In3–5 I_n, C esetén 5–10In5–10 I_n, D esetén 10–20In10–20 I_n. A biztos gyors kioldás árama IaI_a a sáv felső határa: B/C/D-nél rendre 5In5I_n, 10In10I_n, 20In20I_n (a sáv alsó határa alatt, 3In3I_n/5In5I_n/10In10I_n, biztosan nincs mágneses kioldás). A védelem akkor megfelelő, ha a zárlati áram Ik=U0/ZsI_k = U_0 / Z_s eléri legalább az IaI_a értéket: Ik≥IaI_k \ge I_a. Ezt a feltételt használjuk a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel és a Kapcsolókészülékek működése, ívoltás és használati kategóriák alfejezetekben. B görbét ellenállásjellegű terhelésekhez és a szokásos lakossági aljzat- és világítási körökhöz, C görbét nagyobb bekapcsolási áramú körökhöz, D görbét nagy induló áramú fogyasztókhoz választunk – a C és a D csak akkor, ha a kioldási feltétel (Ik≥IaI_k \ge I_a) is teljesül. A kiválasztásnál a névleges áram mellett a zárlati megszakítóképességet és az energiakorlátozó osztályt is ellenőrizni kell.

18.2.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a klasszikus villamosipari tananyagra és a Magyarországon elfogadott gyakorlatra épül. A kioldási sávok és a szabványhivatkozások a tárgyalt konstrukciók alapján kerültek be, de a pontos szabványkiadásokat, a gyártói adatlapokat és a szabályos kioldási időket az érvényes MSZ EN 60898-1 és a kiválasztott készülék adatlapja szerint ellenőrizni kell. A fejezetben jelzett interaktív ábra sematikus, valós méretezéshez a gyártó jelleggörbéjét kell használni. A forráskiinduló linkek (pl. a Magyar Szabványügyi Testület és a gyártók webhelyei) nem alkotnak ellenőrzött szabványhivatkozást.