10.3 Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők

A családi ház vagy lakásfelújítás során az egyik leggyakoribb szerelői hiba, hogy a vezetőt „szemre” választják: „egy 1,5 mm²-es vezeték elbírja a 16 ampert”. Ez a gyakorlat azonban figyelmen kívül hagyja a szerelési módot, a környezet hőmérsékletét és a közös védőcsőben futó többi áramkör hatását. A vezető és a szigetelés melegedése határozza meg, hogy az adott áramkör tartósan, károsodás nélkül üzemeltethető-e. Ebben az alfejezetben az úgynevezett tartós terhelhetőség fogalmát és a javítótényezők alkalmazását tanuljuk meg, mert e nélkül sem a Feszültségesés és a vezeték méretezése, sem az Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat vagy az Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek feladatait nem lehet biztonságosan megoldani.

10.3.1 Melegedés és a megengedett üzemi hőmérséklet

Amikor a vezetőn II áram folyik, a vezető ohmos ellenállásán Pveszt=I2RP_{\text{veszt}} = I^2 R teljesítmény hővé alakul. Ez a hő egy része a vezető anyagát melegíti, másik része a szigetelésen, a környező levegőn vagy a szerelőcső anyagán keresztül távozik. A hőmérséklet akkor állandósul, amikor a veszteségi hőteljesítmény megegyezik a környezetbe leadott hőteljesítménnyel.

Definíció. A vezeték megengedett üzemi hőmérséklete az a legnagyobb hőmérséklet, amelyen a szigetelőanyag a várható élettartama alatt – jellemzően több évtized – nem károsodik káros mértékben. A legelterjedtebb PVC-alapú szigetelésnél ez a határ 7070 °C, a térhálósított polietilén (XLPE) alapú szigetelésnél pedig 9090 °C (ellenőrizendő: az adott gyártói adatlap és a hatályos szabvány pontos értékei).

A hőmérséklet-emelkedés körülbelül az áram négyzetével arányos, ezért a túlterhelés gyorsan túlmelegedést okoz. A túl magas hőmérséklet először a szigetelőanyag öregedését gyorsítja fel: a PVC elveszti rugalmasságát, megkeményedik, megreped; ezáltal csökken a dielektromos szilárdsága, és kialakulhat a zárlat. A melegedés a vezetőt körülvevő szerelvényeket, kapcsolókat, csatlakozó kapcsokat is igénybe veszi, és tűzveszélyes helyzetet teremt.

Összefüggés. A vezető ellenállása a hőmérséklettel is nő, tehát a melegedés visszahat az áramfelvételre: nagyobb hőmérséklet nagyobb ellenállást, nagyobb ellenállás további melegedést okoz. A gyakorlati méretezésnél azonban a megengedett hőmérséklethez tartozó táblázatos, úgynevezett tartós terhelhetőségi értéket használjuk, amely már ezt a visszacsatolást figyelembe veszi.

10.3.2 Terhelhetőségi táblázatok: a „névleges” alapérték

A vezetékek tartós terhelhetősége (IzI_z) függ a vezető anyagától (réz vagy alumínium), a szigetelés típusától, a keresztmetszettől, a szerelési módtól és a környezet hőmérsékletétől. Az MSZ HD 60364-5-52 szabvány rendszere szerint a gyártók és a tervezők a referencia-körülményekre (levegőben, csőben, szabadon szerelve, adott környezeti hőmérséklet, egyetlen áramkör) adják meg a vezetők névleges terhelhetőségét. A táblázatból kiolvasható alapértéket azután javítótényezőkkel igazítjuk a valóságos szerelési viszonyokhoz.

Szabvány. A kisfeszültségű villamos berendezések létesítését a magyarországi gyakorlatban az MSZ HD 60364 sorozat szabályozza; a vezetők terhelhetőségének és a szerelési módoknak a részleteit az MSZ HD 60364-5-52 tartalmazza. A terhelhetőségi táblázatok, a javítótényezők és a hőmérsékleti alapértékek a szabvány mellékleteiben találhatók; az aktuális kiadást és a táblázatszámokat mindig ellenőrizni kell (ellenőrizendő: a hatályos szabványkiadás, a használt táblázat pontos száma és a referencia-hőmérsékletek).

Az alábbi ábra egy szemléltető, számított értékű diagram, amely egy tipikus réz, PVC szigetelésű, 1,5 mm²-es, csőben szerelt vezető terhelhetőségét mutatja a környezeti hőmérséklet függvényében, feltételezve, hogy a megengedett üzemi hőmérséklet 70 °C és a referencia-hőmérséklet 30 °C. A pontokat a k1=(70−ϑ)/(70−30)k_1 = \sqrt{(70 - \vartheta)/(70 - 30)} képletből számoltuk: 20 °C-on 20,1 A, 40 °C-on 15,6 A (18⋅0,8718 \cdot 0{,}87), 60 °C-on már csak 9,0 A.

Terhelhetőség és környezeti hőmérséklet (PVC, 1,5 mm²) - k1 = √((70 − ϑ)/40) képlettel, 18 A referenciaértékből számolva (PVC, 30 °C referencia); a szabványtáblázat kerekített tényezői (pl. 40 °C: 0,87) ezzel egyeznek – ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52. A valós méretezéshez a hatályos táblázat használata kötelező.

A diagram világosan mutatja, hogy a terhelhetőség már néhány fokos környezeti hőmérséklet-emelkedésre is érzékenyen csökken, ezért a javítótényező alkalmazása nem elhanyagolható formalitás.

10.3.3 Javítótényezők: a valós szerelési körülmények

A tényleges megengedett terhelés kiszámításához az alap-táblázatból kiolvasott IalapI_{\text{alap}} értéket meg kell szorozni a vonatkozó tényezőkkel. Az általános képlet:

Iz=Ialap⋅k1⋅k2⋅k3⋅…I_z = I_{\text{alap}} \cdot k_1 \cdot k_2 \cdot k_3 \cdot \dots

ahol: - k1k_1 a környezeti hőmérséklet javítótényezője (a referencia-hőmérséklettől való eltérés miatt), - k2k_2 a csoportosítási tényező (több áramkör vagy vezeték közös csőben, tálcán vagy kötegben fut), - k3k_3 a hőszigetelés tényezője (pl. hőszigetelésben vagy szigetelt falüregben fektetett vezeték esetén), - további tényezők is lehetnek, például talajban fektetésre vagy alumíniumvezetőre, de a gyakorlati szerelői feladatokban a fenti három a leggyakoribb.

A tényezők értéke általában 1,0 alatt van, tehát csökkentik a terhelhetőséget. Előfordulhat 1,0 feletti is, például a 30 °C-nál alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél (lásd a 2. példát), de a tervezők ezt a tartalékot a gyakorlatban gyakran nem használják ki, hanem biztonsági okból k1=1k_1 = 1-gyel számolnak.

Szabály. A javítótényezőket nem tetszőlegesen kerekítjük, hanem a szabvány táblázataiból választjuk. A végeredményt a szabványos terhelhetőségi értékre, a biztonság irányába kerekítve adjuk meg.

Példa. Vegyünk egy réz, PVC szigetelésű, 1,5 mm²-es vezetőt, amelyet süllyesztett falhoronyban, műanyag csőben szerelünk. A szabvány szerinti referencia-terhelhetőség (két terhelt erű, csőben, 30 °C) legyen Ialap=18I_{\text{alap}} = 18 A (ellenőrizendő: a hatályos táblázat pontos értéke). Ha a környezeti hőmérséklet a mérőszekrény közelében tartósan 3535 °C, a k1k_1 tényező kb. 0,940{,}94. Ha a csőben négy másik áramkör is fut, a csoportosításra (5 áramkör egy csőben) k2=0,60k_2 = 0{,}60 (ellenőrizendő: a csoportosítási tényezők táblázata). Hőszigetelés nem érinti, így k3=1k_3 = 1. A korrigált terhelhetőség:

Iz=18⋅0,94⋅0,60⋅1=10,15A≈10,2A.I_z = 18 \cdot 0{,}94 \cdot 0{,}60 \cdot 1 = 10{,}15 \,\text{A} \approx 10{,}2 \,\text{A}.

Látható, hogy a 16 A-es kismegszakítóval védett aljzatkör helytelen választás lenne ilyen körülmények között, mert a vezető megengedett terhelhetősége jóval a védelmi szint alá esne.

10.3.4 A vezeték melegedésének ellenőrzése: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z

A biztonságos méretezés alapfeltétele az

Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z

egyenlőtlenséglánc, ahol: - IbI_b az áramkör tartós üzemi árama (a legnagyobb tartósan folyó áram), - InI_n a védőkészülék (kismegszakító vagy olvadóbiztosító) névleges árama, - IzI_z a vezeték korrigált tartós terhelhetősége.

Törvény. Az MSZ HD 60364-4-43 szerint a vezetők túlterhelés elleni védelmét úgy kell kialakítani, hogy a vezető a várható túlterhelések és zárlatok során ne károsodjon. Ennek alapja az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltétel, valamint az, hogy a vezető terhelhetősége a védőkészülék kioldási karakterisztikájával összhangban legyen. (Ellenőrizendő: a hatályos szabvány követelménye és a védőkészülék kioldási karakterisztikája.)

Az egyenlőtlenség értelmezése: - Ib≤InI_b \le I_n: a védőkészüléket legalább akkorára kell választani, mint a várható legnagyobb üzemi áram, különben a normál üzemben is leold. - In≤IzI_n \le I_z: a védőkészülék névleges árama nem haladhatja meg a vezető korrigált terhelhetőségét, különben a vezető túlmelegedhet anélkül, hogy a védelem lekapcsolna.

Szabály. A túlterhelés elleni védelemnek egy második feltételt is teljesítenie kell: I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z, ahol I2I_2 a védőkészülék megállapodás szerinti, egy órán belül biztosan működő árama. Kismegszakítónál I2=1,45InI_2 = 1{,}45\,I_n, ezért ott az In≤IzI_n \le I_z teljesülése elég; olvadóbiztosítónál (a megállapodás szerinti áram nagyobb, kb. 1,6In1{,}6\,I_n) külön ellenőrizni kell (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-43, MSZ EN 60898-1, MSZ EN 60269).

A feltételek teljesülése esetén a vezeték hőmérséklete tartósan a megengedett határ alatt marad; a 1,01{,}0–1,45In1{,}45\,I_n tartományban azonban a védőkészülék csak késleltetve old le, a vezeték átmenetileg a határ fölé melegedhet.

Megjegyzés. A gyakorlatban a feltételt a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék alfejezet is használja; ott a B, C, D karakterisztikájú kismegszakítók kioldási viselkedését is figyelembe vesszük.

10.3.5 Kidolgozott számítási példák

10.3.5.1 1. példa: Egy iroda légkondicionáló áramkörének javítótényezős méretezése

Adott: Egy irodai klímaberendezés névleges teljesítménye P=3,0P = 3{,}0 kW, névleges feszültsége 230230 V, teljesítménytényezője cos⁡φ=0,93\cos\varphi = 0{,}93. A vezetéket fém védőcsőben, a szerelt falon kívül szerelik, a környezeti hőmérséklet 4040 °C, a csőben még két másik áramkör is fut. A vezeték réz, PVC szigetelésű, 2,5 mm², a referencia-terhelhetőség legyen Ialap=24I_{\text{alap}} = 24 A (két terhelt erű, fém védőcsőben falon, B1 szerelési mód, 30 °C) (ellenőrizendő a táblázatban).

Keresett: Megfelel-e a 2,5 mm²-es vezető, ha a védőkészülék névleges árama In=16I_n = 16 A?

Megoldás lépései:

  1. Számítsuk ki a tényleges üzemi áramot:

Ib=PUcos⁡φ=3000230⋅0,93=14,03A.I_b = \frac{P}{U\cos\varphi} = \frac{3000}{230 \cdot 0{,}93} = 14{,}03 \,\text{A}.

  1. Válasszuk a javítótényezőket:
  2. Számítsuk ki a korrigált terhelhetőséget:

Iz=24⋅0,87⋅0,70⋅1=14,616A≈14,6A.I_z = 24 \cdot 0{,}87 \cdot 0{,}70 \cdot 1 = 14{,}616 \,\text{A} \approx 14{,}6 \,\text{A}.

  1. Ellenőrizzük az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt:

14,03≤16≤14,614{,}03 \le 16 \le 14{,}6

Nem teljesül, mert In=16I_n=16 A nagyobb, mint Iz≈14,6I_z\approx 14{,}6 A. A vezető túlterhelhető lenne, tehát nagyobb keresztmetszetet (4 mm² vagy nagyobb) kell választani, vagy csökkenteni kell a csoportosítást, illetve a hőmérsékleti hatást.

Tanulság: a 2,5 mm²-es vezető a 1616 A-es kismegszakítóval látszólag megfelel, de a javítótényezők miatt a tényleges terhelhetősége a névleges alá esik.

10.3.5.2 2. példa: Lakáselosztó fővezetékének ellenőrzése

Adott: Egy lakás fővezetéke réz, 6 mm², PVC szigetelésű, szerelőcsőben vezetve, a külső falon, ahol a környezeti hőmérséklet 2525 °C. A lakás legnagyobb tartós üzemi árama Ib=32I_b = 32 A, a fővezeték védőkészüléke In=35I_n = 35 A (a mérőhely előtti, plombált gG olvadóbiztosító). A referencia-terhelhetőség 6 mm²-re, csőben, 30 °C: Ialap=36I_{\text{alap}} = 36 A (ellenőrizendő). A csőben a fővezetéken kívül egy másik, 10 A-es áramkör is fut.

Keresett: Megfelelő-e a méretezés?

Megoldás:

  1. Javítótényezők:
  2. Korrigált terhelhetőség:

Iz=36⋅1,06⋅0,80⋅1=30,528A≈30,5A.I_z = 36 \cdot 1{,}06 \cdot 0{,}80 \cdot 1 = 30{,}528 \,\text{A} \approx 30{,}5 \,\text{A}.

  1. Ellenőrzés:

Ib=32≤In=35≤Iz=30,5I_b = 32 \le I_n = 35 \le I_z = 30{,}5

Nem teljesül: IzI_z kisebb, mint InI_n. A 6 mm²-es vezeték ebben a szerelési helyzetben túlmelegedhet, a 35 A-es védő nem fogja időben megvédeni. Mivel a védelmet gG olvadóbiztosító adja, a második feltételt is ellenőrizzük (I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z): I2≈1,6⋅35=56AI_2 \approx 1{,}6 \cdot 35 = 56\,\text{A}, 1,45Iz=1,45⋅30,5=44,2A1{,}45\,I_z = 1{,}45 \cdot 30{,}5 = 44{,}2\,\text{A} – ez sem teljesül (56>44,256 > 44{,}2).

Megoldás: nagyobb keresztmetszet vagy a csoportosítás megszüntetése. Ellenőrzés 10 mm²-rel (azonos oszlopból: három terhelt ér, B1 szerelési mód, Ialap=50AI_{\text{alap}} = 50\,\text{A} – ellenőrizendő):

Iz=50⋅1,06⋅0,80⋅1=42,4AI_z = 50 \cdot 1{,}06 \cdot 0{,}80 \cdot 1 = 42{,}4\,\text{A}

32≤35≤42,4ésI2=56A≤1,45⋅42,4=61,5A32 \le 35 \le 42{,}4 \quad\text{és}\quad I_2 = 56\,\text{A} \le 1{,}45 \cdot 42{,}4 = 61{,}5\,\text{A}

Mindkét feltétel teljesül, tehát a 10 mm²-es vezeték megfelel.

Hibás példa ellenpéldaként: Ha valaki a referencia-táblázatból 3636 A-t kiolvassa, és anélkül használja, hogy a csoportosítási tényezőt figyelembe venné, a vezető valójában kb. 30,530{,}5 A-re terhelhető. A 3535 A-es védő nem old le, a vezető tartósan a megengedett hőmérséklet felett üzemel, a szigetelés öregszik, és a lakáselosztóban tűzveszély alakulhat ki.

10.3.6 A melegedés fizikai háttere és az interaktív kalkulátor

A vezető hőmérséklet-emelkedését a veszteségi teljesítmény és a hőellenállás határozza meg. Egyszerű stacionárius modellben a vezető hőmérséklete:

ϑvez=ϑkörny+I2Rmeleg⋅Rth\vartheta_{\text{vez}} = \vartheta_{\text{körny}} + I^2 R_{\text{meleg}} \cdot R_{\text{th}}

ahol ϑvez\vartheta_{\text{vez}} a vezető hőmérséklete, ϑkörny\vartheta_{\text{körny}} a környezet hőmérséklete, RmelegR_{\text{meleg}} a vezető ellenállása a meleg állapotban, RthR_{\text{th}} pedig a termikus ellenállás a vezető és a környezet között. Ezt a képletet a gyakorlati méretezésben ritkán használjuk, mert a szabványos táblázatok már a megengedett hőmérsékletre vonatkoznak, de segít megérteni, miért nő a hőmérséklet az áram négyzetével, és miért fontos a jó hőelvezetés.

A könyv HTML-kiadásában ehhez az alfejezethez egy interaktív terhelhetőség-kalkulátort csatolunk. A kalkulátorban a felhasználó megadja a táblázatból kiolvasott referencia-terhelhetőséget (ez a vezető anyagától, keresztmetszetétől és a szerelési módtól függ), kiválasztja a szigetelés típusát (PVC vagy XLPE), beállítja a környezeti hőmérsékletet, a csoportosítási és a hőszigetelési tényezőt, valamint az üzemi áramot és a védőkészülék névleges áramát. A program kiszámolja a k1k_1 tényezőt és a korrigált IzI_z értéket, majd ellenőrzi az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt, szövegesen is kiírva, hogy teljesül-e. A statikus ábra az 1. példa három áramát mutatja egymás mellett: Ib=14,03I_b = 14{,}03 A, In=16I_n = 16 A, Iz≈14,6I_z \approx 14{,}6 A – az In≤IzI_n \le I_z reláció nem teljesül.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Oszlopdiagram: üzemi áram 14,0 A, kismegszakító 16 A, korrigált terhelhetőség 14,6 A – a 16 A nagyobb a terhelhetőségnél, a feltétel nem teljesül.
Az 1. példa ellenőrzése: üzemi áram 14,03 A, kismegszakító 16 A, korrigált terhelhetőség 14,6 A

A kalkulátorban a referencia-terhelhetőséget (IalapI_{\text{alap}}) és a k2k_2, k3k_3 tényezőt a hatályos táblázatból kell beírni (a gombok a fejezet két kidolgozott példáját töltik be); a k1k_1 tényezőt a program a fenti képletből számolja PVC (70 °C) vagy XLPE (90 °C) szigetelésre, és az I2≤1,45⋅IzI_2 \le 1{,}45 \cdot I_z feltételt is kiírja.

10.3.7 Gyakorlati útmutató: terhelhetőség ellenőrzése a szerelőpulton

Cél: Egy adott áramkör vezetőjének kiválasztása táblázatból a javítótényezők alkalmazásával.

Eszközök és anyagok: az MSZ HD 60364-5-52 terhelhetőségi és javítótényező-táblázatai (vagy a gyártói katalógus megfelelő táblázatai), zsebszámológép, az áramkör adatai (üzemi áram, védőkészülék névleges árama, szerelési mód, környezet).

Biztonsági korlát. A méretezés tanműhelyi vagy irodai feladat, feszültség alatti munkát nem igényel. Hálózati feszültségű munkát csak jogosult személy végezhet.

Az öt biztonsági szabály itt nem értelmezhető, mert nem mérünk feszültség alatti hálózatot, csak papíralapú vagy gépi számítást végzünk. Amennyiben a kiválasztott vezetőt később ténylegesen beszerelik, a szerelés során a Felmérés, tervértelmezés és szerelési technológia biztonsági előírásait kell betartani.

Lépések:

  1. Határozd meg az áramkör IbI_b üzemi áramát a fogyasztó adataiból (PP, UU, cos⁡φ\cos\varphi).
  2. Válaszd ki a védőkészülék InI_n névleges áramát úgy, hogy In≥IbI_n \ge I_b legyen, és illeszkedjen a fogyasztó jellegéhez (pl. B vagy C karakterisztika).
  3. Válaszd ki a szerelési módot (csőben, falban, szabadon, kábellétrán vagy kábeltálcán stb.), és olvasd ki a referencia-terhelhetőséget IalapI_{\text{alap}} a táblázatból a vezető anyaga, szigetelése és keresztmetszete alapján.
  4. Határozd meg a javítótényezőket:
  5. Számítsd ki a korrigált terhelhetőséget: Iz=Ialap⋅k1⋅k2⋅k3I_z = I_{\text{alap}} \cdot k_1 \cdot k_2 \cdot k_3.
  6. Ellenőrizd: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z. Ha nem teljesül, növeld a keresztmetszetet, vagy csökkentsd a terhelést/környezeti hatást.
  7. Dokumentáld a választást: a tervbe írd be a IbI_b, InI_n, IzI_z, a választott keresztmetszetet és a javítótényezőket.

Ellenőrzési pontok: Az eredményül kapott IzI_z legyen nagyobb vagy egyenlő InI_n-nel. A IzI_z ne térjen el nagymértékben a referencia-értékből; ha a javítótényezők szorzata nagyon alacsony, vizsgáld meg a szerelési mód megváltoztatásának lehetőségét.

10.3.8 Tipikus hibák

  1. A javítótényezők elhagyása. A leggyakoribb hiba, hogy a szerelő csak a referencia-táblázatból olvas, és nem szoroz a csoportosítási vagy hőmérsékleti tényezővel. Ez túlmelegedéshez, idő előtti szigetelésöregedéshez vezet. Helyes: mindig alkalmazd a tényezőket, és a végeredményt ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltétellel.

  2. Hibás szerelési mód. A szerelési módot gyakran nem azonosítják pontosan (pl. falon kívüli csőben szerelt vezetőt levegőben szereltnek tekintik, ami nagyobb terhelhetőséget ad). A rossz osztályozás miatt a vezető valóságban kevesebb áramot bír el. Helyes: a szerelés tényleges kialakítását azonosítsd a szabványos jelölésekkel, és a megfelelő táblázatot használd.

  3. A csoportosítás figyelmen kívül hagyása. Több áramkör közös védőcsőben vagy kábeltálcán való elhelyezése esetén a szomszédos vezetők melegítik egymást. Ha ezt nem vesszük figyelembe, a belső vezetők hőmérséklete a megengedett érték fölé emelkedik. Helyes: a csoportosítási tényezőt mindig a valós darabszám és elrendezés alapján válaszd ki.

  4. A védőkészülék névleges áramának túlzott megválasztása. Ha InI_n túl nagy, a feltétel In≤IzI_n \le I_z nem teljesül: a kismegszakító nem védi meg a vezetőt a tartós túlterhelés ellen. Helyes: a védőkészüléket az üzemi áramhoz és a vezető terhelhetőségéhez igazítsd, ne a csúcsáramokhoz.

  5. A túlterhelés és a zárlat összemosása. A túlterhelés elleni feltétel (Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z és I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z) a tartós, kis túláramra vonatkozik; a kismegszakító hőkioldója késleltetett, ezért rövid idejű túláramnál a vezető átmenetileg megmelegszik. A zárlati áramra külön feltétel van (k2S2≥I2tk^2 S^2 \ge I^2 t, azaz a vezető termikus határa és a kioldási idő), amelyet a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezet tárgyal. Ha a méretezés csak az egyik feltételt vizsgálja, a vezető károsodhat. (Ellenőrizendő: a gyártói kioldási görbe és a vezető termikus terhelhetőségének összevetése.)

10.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A PVC szigetelésű vezető megengedett üzemi hőmérséklete 90 °C. Indokold.
  2. Számolj: Egy 4 mm²-es réz, PVC vezetőt 35 °C-os környezetben, egy olyan csőben szerelnek, amelyben három áramkör fut. A referencia-terhelhetőség 30 °C-on 38 A. A hőmérsékleti tényező 0,94, a csoportosítási tényező 0,70. Mennyi a korrigált terhelhetőség?
  3. Fogalom: Mit jelent az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltétel egyes tagja?
  4. Gyakorlat: Milyen következménye van annak, ha egy 1,5 mm²-es vezetőt 16 A-es kismegszakítóval védenek, de a szerelési mód miatt a IzI_z értéke csak 14,5 A?
  5. Táblázatolvasás: Sorolj fel legalább három olyan tényezőt, amely a referencia-terhelhetőség csökkentését indokolja, és mondd el, hogyan viszonyulnak 1-hez.

10.3.10 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg egy egyfázisú, 2,3 kW-os, cos⁡φ=0,95\cos\varphi = 0{,}95 teljesítménytényezőjű fogyasztó üzemi áramát 230 V-on. Ezután javasolj legalább akkora InI_n értékű kismegszakítót, hogy az Ib≤InI_b \le I_n feltétel teljesüljön.

2. feladat (A). Egy 10 mm²-es réz, PVC szigetelésű vezető referencia-terhelhetősége szabadon szerelve, 30 °C-on 51 A (ellenőrizendő). A környezet 40 °C, a hőmérsékleti javítótényező 0,87. Mennyi a korrigált terhelhetőség, ha nincs csoportosítás és hőszigetelés?

3. feladat (B). Egy háromfázisú, 5,5 kW-os (leadott, tengelyteljesítmény), cos⁡φ=0,88\cos\varphi = 0{,}88, hatásfokú η=0,87\eta = 0{,}87 motor vezetékét szerelik falon, közös védőcsőben (B1 szerelési mód), ahol 5 áramkör fut együtt. A környezeti hőmérséklet 30 °C. A választott vezető 4 mm² réz, PVC, három terhelt ér, referencia-terhelhetőség 28 A (B1, 30 °C – ellenőrizendő). A csoportosítási tényező 0,60. Válassz megfelelő névleges áramú kismegszakítót a motorvédelemhez (a direktindítási áramlökést most ne vizsgáld), és ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt.

4. feladat (B). Egy lakás aljzatköreit 2,5 mm² réz, PVC vezetővel szerelik süllyesztett védőcsőben. A környezeti hőmérséklet a falhoronyban 35 °C. A referencia-terhelhetőség csőben falon (B1, két terhelt ér), 30 °C-on: 24 A. A hőmérsékleti tényező 0,94, a csoportosítási tényező (3 áramkör egy csőben) 0,70. Megfelel-e a 16 A-es kismegszakító az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételnek, ha a legnagyobb tartós üzemi áram Ib=12I_b = 12 A? Ha nem, mit javasolsz?

5. feladat (C). Elemezd, miért nem elegendő a vezeték melegedésének ellenőrzéséhez csak az IzI_z kiszámítása, ha a védőkészülék kioldási karakterisztikája nem ismert. Hivatkozz az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételre és a kismegszakító termikus kioldójának működésére. (Továbbvitt eredményt készít elő a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék alfejezethez.)

6. feladat (D). Egy irodaépület elosztószekrényéből egy 32 A-es háromfázisú áramkör indul egy 10 m-re lévő al-elosztóba. A vezeték réz, 6 mm², PVC, falon, közös védőcsőben (B1 szerelési mód) szerelve. A csőben 7 áramkör fut, a csoportosítási tényező 0,54 (ellenőrizendő). A környezet 40 °C, a hőmérsékleti tényező 0,87. A referencia-terhelhetőség 6 mm²-re, három terhelt érrel, B1 szerelési módban, 30 °C-on 36 A (ellenőrizendő). A legnagyobb tartós üzemi áram Ib=28I_b = 28 A, a védőkészülék In=32I_n = 32 A. Ellenőrizd, hogy a választott vezető megfelel-e. Ha nem, milyen lépést tennél? (Ez a feladat összekapcsolja az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt az Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat alfejezettel.)

10.3.11 Megoldások

10.3.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A PVC megengedett üzemi hőmérséklete általában 70 °C; a 90 °C az XLPE-szigetelésre jellemző. (Ellenőrizendő az aktuális gyártói adatok.)

  2. Korrigált terhelhetőség: Iz=38⋅0,94⋅0,70=25,0I_z = 38 \cdot 0{,}94 \cdot 0{,}70 = 25{,}0 A.

  3. IbI_b a tartós üzemi áram, InI_n a védőkészülék névleges árama, IzI_z a vezető korrigált tartós terhelhetősége. A feltétel biztosítja, hogy a védő ne oldjon le normál üzemben, és a vezető ne hevüljön a megengedett határ fölé.

  4. A vezető túlmelegszik, mert a 16 A-es kismegszakító 16 A fölött sem old le azonnal: kb. 18 A alatt (1,13In1{,}13\,I_n) egy órán belül nem old ki, kb. 23 A-nél (1,45In1{,}45\,I_n) egy órán belül kikapcsol (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1), a 14,5 A-re méretezett vezető viszont már 14,5 A felett tartósan károsodik. A hőmérséklet-emelkedés miatt a szigetelés öregszik, zárlat és tűz alakulhat ki.

  5. Hőmérséklet (nagyobb környezet → kisebb terhelhetőség), csoportosítás (több áramkör → kisebb), hőszigetelés (rosszabb hőelvezetés → kisebb). A tényezők általában 1-nél kisebbek (csökkentő hatásúak); 1-nél nagyobb k1k_1 csak 30 °C-nál alacsonyabb környezetben fordul elő.

10.3.11.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).
Ib=PUcos⁡φ=2300230⋅0,95=10,53I_b = \frac{P}{U\cos\varphi} = \frac{2300}{230 \cdot 0{,}95} = 10{,}53 A.
A kismegszakítók névleges sorában a következő szabványos érték 13 A (… 10, 13, 16, 20, 25, 32 … – ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1); a vezeték terhelhetőségétől függően 13 vagy 16 A választható (In≤IzI_n \le I_z).

2. feladat (A).
Iz=51⋅0,87=44,37AI_z = 51 \cdot 0{,}87 = 44{,}37\,\text{A}, tehát kb. 44 A.

3. feladat (B).
Először az üzemi áram. Az 5,5 kW leadott teljesítmény, a felvett áramhoz a hatásfok is kell:
Ib=P3Uvcos⁡φη=55003⋅400⋅0,88⋅0,87=10,4I_b = \frac{P}{\sqrt{3}\,U_v \cos\varphi\, \eta} = \frac{5500}{\sqrt{3} \cdot 400 \cdot 0{,}88 \cdot 0{,}87} = 10{,}4 A.
A korrigált terhelhetőség:
Iz=28⋅1⋅0,60⋅1=16,8AI_z = 28 \cdot 1 \cdot 0{,}60 \cdot 1 = 16{,}8\,\text{A}.
Választás: In=13AI_n = 13\,\text{A} (C jelleggörbe): 10,4≤13≤16,810{,}4 \le 13 \le 16{,}8 teljesül (a 16 A is teljesítené, de szorosabb tartalékkal); a 10 A kisebb az üzemi áramnál. (Ellenőrzésképpen: 2,5 mm²-es vezetővel – három terhelt ér, kb. 21 A, ellenőrizendő – Iz≈21⋅0,60=12,6AI_z \approx 21 \cdot 0{,}60 = 12{,}6\,\text{A} lenne; 10,4 A és 12,6 A között nincs szabványos InI_n, ezért kell a 4 mm².) A motor túlterhelés elleni védelmét a gyakorlatban motorvédő kapcsoló vagy hőkioldó adja, a motor névleges áramára beállítva; ezt a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló alfejezet, a direktindítási áramlökést pedig a Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció alfejezet tárgyalja.

4. feladat (B).
Iz=24⋅0,94⋅0,70=15,8I_z = 24 \cdot 0{,}94 \cdot 0{,}70 = 15{,}8 A.
Az Ib=12≤In=16≤Iz=15,8I_b = 12 \le I_n = 16 \le I_z = 15{,}8 nem teljesül. Megoldás: 13 A-es kismegszakító (12≤13≤15,812 \le 13 \le 15{,}8 teljesül), vagy növelni a keresztmetszetet (pl. 4 mm²), vagy csökkenteni az egy csőben futó áramkörök számát. Ha a 16 A-es védőkészüléket meg kell tartani, a 4 mm²-es vezeték a megoldás.

5. feladat (C).
Az IzI_z önmagában csak a tartós terhelhetőséget adja meg. A védőkészülék kioldási karakterisztikája határozza meg, hogy adott túláramnál mennyi idő alatt old le. Ha a kismegszakító hőkioldója túl magas névleges áramú vagy túl lassú karakterisztikájú, akkor a vezető hőmérséklete a kioldás előtt túllépheti a megengedett értéket. Az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltétel a tartós túlterhelésre vonatkozik; a zárlati áramokra külön ellenőrizni kell a kioldási időt és a vezető termikus terhelhetőségét. A Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék alfejezetben látjuk majd a B, C, D karakterisztikák különbségét.

6. feladat (D).
A referencia-terhelhetőség 36 A, a javítótényezők: k1=0,87k_1 = 0{,}87, k2=0,54k_2 = 0{,}54, k3=1k_3 = 1.
Iz=36⋅0,87⋅0,54=16,9I_z = 36 \cdot 0{,}87 \cdot 0{,}54 = 16{,}9 A.
Az In=32I_n = 32 A, tehát Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z nem teljesül. A vezető túlterhelhető. Két járható megoldás van. (a) A csoportosítás csökkentése: a 32 A-es betáplálás külön csőbe kerül (k2=1k_2 = 1), de a 6 mm² így is kevés (Iz=36⋅0,87=31,3I_z = 36 \cdot 0{,}87 = 31{,}3 A < 32 A), ezért külön csőben 10 mm² kell (50⋅0,87=43,550 \cdot 0{,}87 = 43{,}5 A ≥32\ge 32 A). (b) A közös csőben marad, de a szükséges referencia-terhelhetőség Ialap≥32/(0,87⋅0,54)=68,1I_{\text{alap}} \ge 32/(0{,}87 \cdot 0{,}54) = 68{,}1 A, ezért 25 mm² kell (kb. 89 A, így Iz≈41,8I_z \approx 41{,}8 A); a 16 mm² kb. 68 A-es értékével Iz=31,9I_z = 31{,}9 A, ami éppen kevés. A kisebb névleges áramú védőkészülék nem megoldás, mert In≥Ib=28I_n \ge I_b = 28 A kell, a 6 mm² korrigált IzI_z-je pedig csak 16,916{,}9 A (táblázati értékek: ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52). Az Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat alfejezetben az anyagkiválasztás költség- és helyigényét is mérlegelnünk kell.

10.3.12 Rövid összefoglaló

A vezetékek tartós terhelhetőségét a vezető melegedése, a szigetelés megengedett üzemi hőmérséklete (PVC: 70 °C, XLPE: 90 °C) és a szerelési körülmények együttesen határozzák meg. A referencia-terhelhetőségi táblázatból kiolvasott IalapI_{\text{alap}} értéket a környezeti hőmérséklet (k1k_1), a csoportosítás (k2k_2) és a hőszigetelés (k3k_3) javítótényezőivel korrigáljuk: Iz=Ialap⋅k1⋅k2⋅k3I_z = I_{\text{alap}} \cdot k_1 \cdot k_2 \cdot k_3. A túlterhelés elleni védelem alapfeltétele az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z összefüggés, ahol IbI_b az üzemi áram, InI_n a védőkészülék névleges árama, IzI_z a vezető korrigált terhelhetősége. Ez a feltétel biztosítja, hogy a vezető hőmérséklete a megengedett érték alatt maradjon, és a védelem időben lekapcsoljon. Továbbvitt eredmény. Az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt és a korrigált IzI_z meghatározását használjuk a Feszültségesés és a vezeték méretezése, az Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat és a nedves helyiségek aljzatköreinek kialakítása során (Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek).

10.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben hivatkozott szabványok az MSZ HD 60364 sorozat, elsősorban az MSZ HD 60364-5-52. A konkrét táblázatszámok, a referencia-terhelhetőségi értékek, a javítótényezők és a hőmérsékleti határértékek a szabvány aktuális kiadásától függnek; az itt szereplő értékek tanulási példák, és nem feltétlenül azonosak a hatályos táblázat értékeivel. A felhasználás előtt mindig ellenőrizni kell a gyártói adatlapokat és a hatályos szabványt (ellenőrizendő: az MSZ HD 60364-5-52 aktuális kiadásának terhelhetőségi táblázatai, javítótényezői és a referencia-hőmérsékletek).