A műhelyben a 3 méteres hálózati kábel alig számít, a 80 méteres kerti elosztó viszont már igen: ugyanaz a kábel ellenállásként viselkedik, és a feszültség egy részét „megeteti” maga a vezető. A fogyasztó kapcsain ezért kisebb feszültség jelenik meg, mint a betáplálásnál. A lámpa halványabb, a fűtőtest lassabban fűt, a motor nehezebben indul, és eközben a vezeték maga is melegszik. Ha csak a terhelhetőségre méretezünk, hosszú kábelnél könnyen lehet, hogy a kábel nem melegszik túl, de a feszültségesés már elfogadhatatlan. Ezért kell ezt az ellenőrzést is elvégezni.
Szemléletes kép. Képzeld el a kábelt úgy, mint két, sorba kötött ellenállást a fogyasztó előtt és után. Az egyik a fázisvezető, a másik a nullavezető. A fogyasztó árama mindkettőn átfolyik, ezért a feszültség mindkettőn esik. A fogyasztó kapcsain mérhető feszültség tehát:
ahol a teljes feszültségesés a kábelen. A cél az, hogy a megengedett, kis érték alatt maradjon.

Az ábra azt mutatja, hogy azonos áram és hossz mellett a nagyobb keresztmetszet kisebb ellenállást, tehát kisebb feszültségesést okoz. A gyakorlatban a kérdés mindig az: mekkora az a minimális keresztmetszet, amely mellett a feszültségesés a megengedett határ alatt marad.
Definíció. A feszültségesés a vezetéken vagy a vezetékrendszeren a terhelő áram hatására fellépő feszültségkülönbség. A fogyasztó kapcsain ez a feszültség forrásoldali feszültség és a feszültségesés különbsége. A feszültségesést voltban vagy százalékban adjuk meg:
ahol egyfázisú esetben , háromfázisú esetben .
Szabály. A feszültségesés alapját a terhelőáram és a vezeték impedanciája adja. Ha a vezetéknek csak az ellenállását vesszük figyelembe (a reaktanciát elhanyagoljuk), a legfontosabb képletek:
Egyfázisú áramkör, oda-vissza két vezető:
ahol a terhelőáram (ohmos terhelésnél ), a terhelés teljesítménytényezője, az egyirányú vezetékhossz, a vezetőanyag fajlagos vezetőképessége, a fázisvezető keresztmetszete. A nullavezetőt ugyanolyan keresztmetszetűnek feltételezzük.
Háromfázisú, szimmetrikus terhelés:
ahol a vonali áram, a fázisvezető hossza, a terhelés teljesítménytényezője.
Összefüggés. A fenti egyszerű képletek a reaktancia elhanyagolásával érvényesek. Ha a vezeték reaktanciáját is figyelembe kell venni (nagy keresztmetszet, kis , hosszú kábel), a pontosabb alak:
Egyfázisú:
háromfázisú:
ahol és a vezeték hosszegységre eső ellenállása és reaktanciája. A gyakorlati méretezésben a szabványos táblázatok vagy gyártói adatlapok tartalmazzák ezeket az értékeket. A számértékek ellenőrzését a gyártói adatlapok és a vonatkozó szabvány alapján kell elvégezni (ellenőrizendő: aktuális vezeték-ellenállás és reaktancia adatok).
A fajlagos vezetőképesség tipikus, egyszerű számolásra használt értéke rézre hideg állapotban kb. , alumíniumra kb. (ellenőrizendő: anyagminőségtől és hőmérséklettől függ; meleg üzemi állapotban a réz vezetőképessége kisebb, ezért a pontos számításhoz korrigált értéket kell használni). A vezeték melegedése miatt üzemi hőmérsékleten a fajlagos ellenállás nagyobb, a fajlagos vezetőképesség kisebb, mint hidegen. Egyszerű példákban 56-tal számolunk, de jó tudni, hogy a méretezési szabványok meleg üzemi ellenállással dolgoznak.
Szabvány. A kisfeszültségű villamos berendezések feszültségesésére a vonatkozó magyar és európai szabályozás, elsősorban az MSZ HD 60364 sorozat és a hálózati engedélyes előírásai adnak követelményeket. A szokásos tervezési értékek: világítási áramköröknél legfeljebb kb. 3%, egyéb fogyasztóknál kb. 5% a csatlakozási ponttól a fogyasztóig. Motorindításkor ennél nagyobb, rövid idejű feszültségesés is megengedhető, de ezt a motor nyomatéka és a védelmek kioldási viszonyai határozzák meg. A pontos értékek a mindenkori szabványtól és a hálózati engedélyes helyi előírásaitól függnek (ellenőrizendő: aktuális MSZ HD 60364-5-52 és az elosztóhálózati engedélyes követelményei).
Miért kell korlátozni? A fogyasztó teljesítménye a kapocsfeszültségtől függ. Egy fűtőtest ellenállása közel állandó, ezért a leadott teljesítmény a feszültség négyzetével arányos: ha a feszültség 10%-kal csökken, a teljesítmény kb. 19%-kal kisebb. A motorok nyomatéka is a feszültség négyzetével arányos, így már 10% feszültségesés is jelentős indítási nehézséget okozhat. A világítás fényereje is csökken, a LED-es tápegységek és elektronikus eszközök pedig hibásan működhetnek. Ezért a feszültségesésnek van egy gyakorlati felső határa.
A vezetéket nemcsak feszültségesésre, hanem terhelhetőségre, védelemre és zárlati viszonyokra is méretezni kell. A feszültségesés-ellenőrzés e folyamat egyik eleme.
Méretezési lépések.
Továbbvitt eredmény. Ez a lépéssor a vezetékméretezés általános váza. A Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, a Védővezető, PEN és a keresztmetszet méretezése, valamint a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben alfejezetek erre az áramkör-méretezési rendre építenek.
Adott: 2,3 kW-os fűtőtest, , , , réz vezeték, .
Keresett: a feszültségesés és esetén, továbbá százalékban.
Megoldás lépésenként:
Terhelőáram:
1,5 mm² esetén:
Százalékban:
2,5 mm² esetén:
Százalékban:
Ellenőrzés. Az réz vezeték terhelhetősége védőcsőben (B1, két terhelt ér, PVC) kb. 17,5 A (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata), tehát 10 A-re megfelel. A -os feszültségesés aljzatáramkörön (egyéb fogyasztó, kb. 5%-os határ) még elfogadható, de ha ugyanezt a vezetéket világítási körre használnánk (kb. 3%-os határ), már nem. A minden szempontból megfelel. A példa mutatja, hogy a terhelhetőség és a feszültségesés külön dönthet, és hogy a határ a fogyasztó jellegétől függ.
Adott: 11 kW-os, 400 V-os háromfázisú aszinkronmotor, , , , réz kábel, . Megengedett feszültségesés 3%.
Keresett: a minimális keresztmetszet.
Megoldás:
Üzemi áram:
A feszültségesés háromfázisú, szimmetrikus terhelésnél:
Ebből a szükséges keresztmetszet, ha :
Számláló:
Nevező:
A legközelebbi nagyobb szabványos keresztmetszet . Válasszunk -t.
Ellenőrzés a kiválasztott -rel:
Százalékban:
A feszültségesés 3% alatt van, tehát a megfelel. A terhelhetőséget is ellenőrizni kell; réz kábel szokásos terhelhetősége 20,8 A-nél nagyobb, például 27–34 A a szerelési módtól függően (ellenőrizendő: aktuális terhelhetőségi táblázat).
A motor közvetlen indításakor az indítóáram a névleges áram 5–8-szorosa is lehet, és a kicsi, kb. 0,3–0,5. Ezért a feszültségesés indításkor nagyobb, mint üzemben. A 2. példa adataival: , , -rel:
Százalékban:
Ha a megengedett indítási feszültségesés például 10% vagy 15%, ez elfogadható, de ha a hálózati engedélyes vagy a motor nyomatékigénye kisebb korlátot ír elő, akkor nagyobb keresztmetszet kell. A pontos határ ellenőrizendő a hálózati engedélyes és a motor gyártói adatai alapján (ellenőrizendő: megengedett indítási feszültségesés).
Szabvány. A vezetékméretezés és a feszültségesés ellenőrzése a kisfeszültségű villamos berendezések szabványcsaládjában szerepel. Az MSZ HD 60364-5-52 foglalkozik a vezetékek terhelhetőségével és szerelési módjaival, az MSZ HD 60364-5-54 a földeléssel és védővezetőkkel. A feszültségesésre vonatkozó ajánlások és határértékek a szabvány és a hálózati engedélyes előírásai szerint pontosítandók. A méretezésnél a vezeték reaktanciáját, meleg üzemi ellenállását, a korrekciós tényezőket és a környezeti hőmérsékletet is figyelembe kell venni (ellenőrizendő: pontos szabványhivatkozás és hatályos értékek).
Egy családi ház kertjében 40 méter hosszú, -es gumikábellel kötöttek be egy 3 kW-os hősugárzót. A kismegszakító nem oldott le, mert a terhelhetőség éppen elég volt, de a készülék nem fűtötte a helyiséget elvártan. A szerelő a fogyasztó kapcsain 214 V-ot mért 230 V helyett, vagyis (). A fejezet képlete hideg vezetőre árammal -ot () ad; a mért többlet a meleg vezető nagyobb ellenállásából és a dugaszolós csatlakozások átmeneti ellenállásából ered – ez utóbbi melegedést is okoz, ezért a csatlakozókat is ellenőrizni kell. A hősugárzó leadott teljesítménye a feszültség négyzetével csökkent, ezért a komfort nem alakult ki. A javítás: -es kábelre cserélték a vezetéket, amivel a feszültségesés a képlet szerint kb. -ra () csökkent. Ez az eset mutatja, hogy a feszültségesés-ellenőrzés nem elméleti formaság, hanem a fogyasztó működését közvetlenül befolyásolja.
Cél. Egy tervezett áramkör vezeték-keresztmetszetének meghatározása úgy, hogy a terhelhetőség és a feszültségesés egyaránt megfelelő legyen.
Eszközök és anyagok. Ceruza, papír, számológép, vezeték- és kábeltáblázatok, gyártói adatlapok, a fogyasztók adatai.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
A gyakorlati méretezés lépései.
Ellenőrzési pontok. A kiválasztott kábel terhelhetősége a szerelési mód és a korrekciós tényezők figyelembevételével nagyobb vagy egyenlő legyen a védelmi készülék névleges áramánál. A feszültségesés százalékban a megengedett határ alatt legyen. A számításban az egyfázisú és háromfázisú képleteket ne keverd össze.
Dokumentálás. Írd fel a bemenő adatokat, a képleteket, a részszámításokat, az eredményt és az ellenőrzést. Mutasd meg a választott keresztmetszetet és a számított feszültségesést.
Határozd meg a feszültségesés fogalmát, és írd le, miért kell korlátozni.
Egyfázisú 16 A-es áramkör, , réz vezeték , . Számítsd ki a feszültségesést V-ban és százalékban.
Háromfázisú, 400 V-os, 22 kW-os motor, , , , réz kábel. Mekkora minimális keresztmetszet szükséges, ha a megengedett feszültségesés 3%?
Kerti elosztó 60 m hosszú, egyfázisú, 230 V, 3,6 kW fűtőtest, . Válassz keresztmetszetet, ha a megengedett feszültségesés 5%, és ellenőrizd a terhelhetőséget is.
Egy hosszú kábelen a feszültségesés 7,2%. A szerelő azt mondja: „a kismegszakító úgyis leold túlterhelésnél, ezért a feszültségesés nem gond.” Elemezd, miért hibás ez az érvelés, és milyen következményekkel járhat a fogyasztóra és az áramkörre!
Tanműhelyi modellen (törpefeszültség) építs egy 24 V-os, 10 A-es, 20 m hosszú vezetékpárral ellátott áramkört. Mérd meg a forrás és a fogyasztó feszültségét. Számítsd ki a feszültségesést, és hasonlítsd össze a mért értékkel. Ha nincs mérési lehetőség, számold ki a feszültségesést 20 m, 10 A, réz vezetékre, és ítéld meg, hogy 24 V-os rendszerben elfogadható-e.
A feszültségesés a vezeték ellenállásán és reaktanciáján a terhelő áram hatására fellépő feszültségkülönbség. Korlátozni kell, mert a fogyasztó kapocsfeszültsége csökken, ami teljesítménycsökkenést, motorindítási nehézséget, rossz világítást és elektronikai hibákat okozhat.
Először az üzemi áram:
Megengedett feszültségesés:
Szükséges keresztmetszet:
Számláló: .
Nevező: .
A legközelebbi szabványos keresztmetszet . Ellenőrzés: -rel a feszültségesés:
ami , tehát megfelel. A terhelhetőséget is ellenőrizni kell: háromfázisú körben három terhelt ér van, és a réz PVC kábel terhelhetősége ekkor kb. 36 A (B1) – 41 A (C) (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52), ami az üzemi áramhoz és az e fölé választandó védelemhez () nem elég. A feszültségesésre a épp megfelel, de a terhelhetőség miatt végeredmény: ; ezzel (). Védelem: (a 40 A kisebb az üzemi áramnál). Ellenőrzés: ; a terhelhetősége B1-ben kb. 50 A, C-ben kb. 57 A (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52), tehát a feltétel teljesül, B1-ben éppen a határon – csoportosítás vagy 30 °C feletti környezet esetén 16 mm² kell. Ha a motor túlterhelés-védelmét motorvédő kapcsoló adja, lásd a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló alfejezetet.
Üzemi áram:
Megengedett feszültségesés:
Szükséges keresztmetszet:
A legközelebbi szabványos keresztmetszet . Ellenőrzés -rel:
ami , tehát megfelel. Terhelhetőség: réz kábel terhelhetősége 15,65 A-nél nagyobb, szokásos szerelési módoknál legalább 25 A, tehát megfelel.
A kismegszakító túláram ellen véd, de a feszültségesés nem feltétlenül túláram következménye. A 7,2% feszültségesés azt jelenti, hogy a fogyasztó kapcsain a névleges feszültségnél 7,2%-kal kisebb feszültség van, miközben az áram a névleges üzemi áram lehet. A fogyasztó teljesítménye csökken, a motor nyomatéka csökken, a fűtőtest kevésbé fűt, a kábel vesztesége megnő, és az érzékeny készülékek hibásan működhetnek. A kismegszakító csak akkor old le, ha az áram túllép az értéken. Állandó teljesítményű fogyasztóknál (motor, elektronikus tápegység) a feszültségesés miatt a fogyasztó ugyanazt a teljesítményt nagyobb árammal veszi fel, ami tovább növeli a vezeték veszteségét, de nem mindig éri el a kismegszakító kioldási szintjét; ellenállásos fűtőnél az áram és a teljesítmény is csökken. A helyes megoldás a vezeték keresztmetszet növelése.
Mért értékek hiányában számítás:
Ez 24 V-os rendszerben:
Ez a gyakorlatban elfogadhatatlan nagy feszültségesés, ezért 24 V-os rendszerben vastagabb vezeték vagy nagyobb feszültség szükséges. A gyakorlatban a törpefeszültségű hálózatokat a rövid távolság és a nagyobb keresztmetszet jellemzi.
A feszültségesés a vezeték ellenállásán és reaktanciáján a terhelő áram hatására eső feszültség. Egyfázisú áramkörben (ohmos terhelésnél ) vagy pontosabban , háromfázisú szimmetrikus terhelésnél vagy pontosabban . A százalékos feszültségesést a világításnál kb. 3%, egyéb fogyasztóknál kb. 5% alá kell méretezni; a pontos határ a szabványtól és a hálózati engedélyestől függ (ellenőrizendő). A vezetékméretezés általános lépései: üzemi áram, védelmi készülék, terhelhetőség, feszültségesés, motorindítási esés, zárlat. Ez a folyamat alapja a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, a Védővezető, PEN és a keresztmetszet méretezése és a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben tárgyalásának. A hosszú kábeleknél a feszültségesés gyakran a méretező tényező.
A feszültségesés képletei az Ohm-törvényből és a háromfázisú rendszer geometriájából következnek, ezek stabil elektrotechnikai alapok. A megengedett feszültségesés határértékeit, a fajlagos vezetőképesség értékét, a terhelhetőségi adatokat és a motorindítási határokat a hatályos magyar/európai szabványok, a hálózati engedélyes előírásai és a gyártói adatlapok alapján kell ellenőrizni a kiadás előtt.