10.4 Feszültségesés és a vezeték méretezése

10.4.1 Miért éppen a hosszú vezeték lesz a „láthatatlan ellenállás”?

A műhelyben a 3 méteres hálózati kábel alig számít, a 80 méteres kerti elosztó viszont már igen: ugyanaz a kábel ellenállásként viselkedik, és a feszültség egy részét „megeteti” maga a vezető. A fogyasztó kapcsain ezért kisebb feszültség jelenik meg, mint a betáplálásnál. A lámpa halványabb, a fűtőtest lassabban fűt, a motor nehezebben indul, és eközben a vezeték maga is melegszik. Ha csak a terhelhetőségre méretezünk, hosszú kábelnél könnyen lehet, hogy a kábel nem melegszik túl, de a feszültségesés már elfogadhatatlan. Ezért kell ezt az ellenőrzést is elvégezni.

Szemléletes kép. Képzeld el a kábelt úgy, mint két, sorba kötött ellenállást a fogyasztó előtt és után. Az egyik a fázisvezető, a másik a nullavezető. A fogyasztó árama mindkettőn átfolyik, ezért a feszültség mindkettőn esik. A fogyasztó kapcsain mérhető feszültség tehát:

Ufogyasztó=Uforrás−ΔU,U_{\text{fogyasztó}} = U_{\text{forrás}} - \Delta U,

ahol ΔU\Delta U a teljes feszültségesés a kábelen. A cél az, hogy ΔU\Delta U a megengedett, kis érték alatt maradjon.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív vezetékméretező kalkulátor: bemenetek feszültség, áram, hossz, cosφ, anyag; kimenet a szükséges keresztmetszet és feszültségesés
Feszültségesés a keresztmetszet függvényében
Feszültségesés a keresztmetszet függvényében - Kiszámolt értékek az 1. példa adataival (egyfázisú, 10 A, 30 m, réz, κ = 56 m/(Ω·mm²), cosφ = 1): ΔU = 2·I·l·cosφ/(κA); a pontok közötti egyenes szakaszok csak összekötik a szabványos keresztmetszeteket, a valódi összefüggés fordított arányosság (ΔU·A = állandó).

Az ábra azt mutatja, hogy azonos áram és hossz mellett a nagyobb keresztmetszet kisebb ellenállást, tehát kisebb feszültségesést okoz. A gyakorlatban a kérdés mindig az: mekkora az a minimális keresztmetszet, amely mellett a feszültségesés a megengedett határ alatt marad.

10.4.2 A feszültségesés fogalma és számítási képletei

Definíció. A feszültségesés ΔU\Delta U a vezetéken vagy a vezetékrendszeren a terhelő áram hatására fellépő feszültségkülönbség. A fogyasztó kapcsain ez a feszültség forrásoldali feszültség és a feszültségesés különbsége. A feszültségesést voltban vagy százalékban adjuk meg:

ε=ΔUUn⋅100%,\varepsilon = \frac{\Delta U}{U_n} \cdot 100 \%,

ahol egyfázisú esetben Un=230VU_n = 230\ \text{V}, háromfázisú esetben Un=400VU_n = 400\ \text{V}.

Szabály. A feszültségesés alapját a terhelőáram és a vezeték impedanciája adja. Ha a vezetéknek csak az ellenállását vesszük figyelembe (a reaktanciát elhanyagoljuk), a legfontosabb képletek:

Egyfázisú áramkör, oda-vissza két vezető:

ΔU=2⋅I⋅l⋅cos⁡φκA=2Ilcos⁡φκA,\Delta U = 2 \cdot I \cdot l \cdot \frac{\cos\varphi}{\kappa A} = \frac{2\, I\, l \cos\varphi}{\kappa A},

ahol II a terhelőáram (ohmos terhelésnél cos⁡φ=1\cos\varphi = 1), cos⁡φ\cos\varphi a terhelés teljesítménytényezője, ll az egyirányú vezetékhossz, κ\kappa a vezetőanyag fajlagos vezetőképessége, AA a fázisvezető keresztmetszete. A nullavezetőt ugyanolyan keresztmetszetűnek feltételezzük.

Háromfázisú, szimmetrikus terhelés:

ΔU=3⋅I⋅l⋅cos⁡φκA=3Ilcos⁡φκA,\Delta U = \sqrt{3} \cdot I \cdot l \cdot \frac{\cos\varphi}{\kappa A} = \frac{\sqrt{3}\, I\, l \cos\varphi}{\kappa A},

ahol II a vonali áram, ll a fázisvezető hossza, cos⁡φ\cos\varphi a terhelés teljesítménytényezője.

Összefüggés. A fenti egyszerű képletek a reaktancia elhanyagolásával érvényesek. Ha a vezeték reaktanciáját is figyelembe kell venni (nagy keresztmetszet, kis cos⁡φ\cos\varphi, hosszú kábel), a pontosabb alak:

Egyfázisú: ΔU≈2Il(rcosφ+xsinφ),\Delta U \approx 2\, I\, l \left( r \cos\varphi + x \sin\varphi \right),

háromfázisú: ΔU≈3Il(rcosφ+xsinφ),\Delta U \approx \sqrt{3}\, I\, l \left( r \cos\varphi + x \sin\varphi \right),

ahol rr és xx a vezeték hosszegységre eső ellenállása és reaktanciája. A gyakorlati méretezésben a szabványos táblázatok vagy gyártói adatlapok tartalmazzák ezeket az értékeket. A számértékek ellenőrzését a gyártói adatlapok és a vonatkozó szabvány alapján kell elvégezni (ellenőrizendő: aktuális vezeték-ellenállás és reaktancia adatok).

A fajlagos vezetőképesség tipikus, egyszerű számolásra használt értéke rézre hideg állapotban kb. κ=56m/(Ω⋅mm2)\kappa = 56\ \text{m}/\left(\Omega \cdot \text{mm}^2\right), alumíniumra kb. κ=35m/(Ω⋅mm2)\kappa = 35\ \text{m}/\left(\Omega \cdot \text{mm}^2\right) (ellenőrizendő: anyagminőségtől és hőmérséklettől függ; meleg üzemi állapotban a réz vezetőképessége kisebb, ezért a pontos számításhoz korrigált értéket kell használni). A vezeték melegedése miatt üzemi hőmérsékleten a fajlagos ellenállás nagyobb, a fajlagos vezetőképesség kisebb, mint hidegen. Egyszerű példákban 56-tal számolunk, de jó tudni, hogy a méretezési szabványok meleg üzemi ellenállással dolgoznak.

10.4.3 A megengedett feszültségesés és annak oka

Szabvány. A kisfeszültségű villamos berendezések feszültségesésére a vonatkozó magyar és európai szabályozás, elsősorban az MSZ HD 60364 sorozat és a hálózati engedélyes előírásai adnak követelményeket. A szokásos tervezési értékek: világítási áramköröknél legfeljebb kb. 3%, egyéb fogyasztóknál kb. 5% a csatlakozási ponttól a fogyasztóig. Motorindításkor ennél nagyobb, rövid idejű feszültségesés is megengedhető, de ezt a motor nyomatéka és a védelmek kioldási viszonyai határozzák meg. A pontos értékek a mindenkori szabványtól és a hálózati engedélyes helyi előírásaitól függnek (ellenőrizendő: aktuális MSZ HD 60364-5-52 és az elosztóhálózati engedélyes követelményei).

Miért kell korlátozni? A fogyasztó teljesítménye a kapocsfeszültségtől függ. Egy fűtőtest ellenállása közel állandó, ezért a leadott teljesítmény a feszültség négyzetével arányos: ha a feszültség 10%-kal csökken, a teljesítmény kb. 19%-kal kisebb. A motorok nyomatéka is a feszültség négyzetével arányos, így már 10% feszültségesés is jelentős indítási nehézséget okozhat. A világítás fényereje is csökken, a LED-es tápegységek és elektronikus eszközök pedig hibásan működhetnek. Ezért a feszültségesésnek van egy gyakorlati felső határa.

10.4.4 Vezetékméretezési folyamat lépései

A vezetéket nemcsak feszültségesésre, hanem terhelhetőségre, védelemre és zárlati viszonyokra is méretezni kell. A feszültségesés-ellenőrzés e folyamat egyik eleme.

Méretezési lépések.

  1. Határozd meg az üzemi áramot IbI_b a fogyasztó adataiból: egyfázisú esetben Ib=P/(Ucos⁡φη)I_b = P / (U \cos\varphi \eta), háromfázisú esetben Ib=P/(3Ucos⁡φη)I_b = P / (\sqrt{3}\, U \cos\varphi \eta), ha a PP a leadott mechanikai vagy hőteljesítmény.
  2. Válassz védelmi készüléket, amelynek névleges árama In≥IbI_n \ge I_b, és amely megfelel a túláramvédelmi funkciónak.
  3. Válassz vezetéket, amelynek terhelhetősége IzI_z a szerelési mód és a korrekciós tényezők figyelembevételével teljesíti: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z. Az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt és a korrigált IzI_z meghatározását a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők alfejezet tanítja; a védelem és a zárlat további részleteit a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezet tárgyalja.
  4. A kiválasztott keresztmetszettel számítsd ki a feszültségesést a fenti képletekkel.
  5. Ellenőrizd, hogy ΔU\Delta U vagy ε\varepsilon a megengedett határ alatt van-e. Ha nem, növeld a keresztmetszetet, és ismételd a számítást.
  6. Végül ellenőrizd a zárlati áramokat, a védővezető keresztmetszetét és a feszültségesést motorindításkor is, ha a fogyasztó nagy indítóáramú.

Továbbvitt eredmény. Ez a lépéssor a vezetékméretezés általános váza. A Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, a Védővezető, PEN és a keresztmetszet méretezése, valamint a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben alfejezetek erre az áramkör-méretezési rendre építenek.

10.4.5 Kidolgozott példák

10.4.5.1 1. példa: egyfázisú aljzatáramkör feszültségesése

Adott: 2,3 kW-os fűtőtest, U=230VU = 230\ \text{V}, cos⁡φ=1\cos\varphi = 1, l=30ml = 30\ \text{m}, réz vezeték, κ=56m/(Ω⋅mm2)\kappa = 56\ \text{m}/\left(\Omega \cdot \text{mm}^2\right).

Keresett: a feszültségesés 1,5mm21{,}5\ \text{mm}^2 és 2,5mm22{,}5\ \text{mm}^2 esetén, továbbá százalékban.

Megoldás lépésenként:

Terhelőáram:

Ib=PUcos⁡φ=2300W230V⋅1=10A.I_b = \frac{P}{U \cos\varphi} = \frac{2300\ \text{W}}{230\ \text{V} \cdot 1} = 10\ \text{A}.

1,5 mm² esetén:

ΔU=2IlκA=2⋅10A⋅30m56m/(Ω⋅mm2)⋅1,5mm2=60084V≈7,14V.\Delta U = \frac{2\, I\, l}{\kappa A} = \frac{2 \cdot 10\ \text{A} \cdot 30\ \text{m}}{56\ \text{m}/(\Omega \cdot \text{mm}^2) \cdot 1{,}5\ \text{mm}^2} = \frac{600}{84}\ \text{V} \approx 7{,}14\ \text{V}.

Százalékban:

ε=7,14V230V⋅100%≈3,1%.\varepsilon = \frac{7{,}14\ \text{V}}{230\ \text{V}} \cdot 100\% \approx 3{,}1\%.

2,5 mm² esetén:

ΔU=2⋅10A⋅30m56m/(Ω⋅mm2)⋅2,5mm2=600140V≈4,29V.\Delta U = \frac{2 \cdot 10\ \text{A} \cdot 30\ \text{m}}{56\ \text{m}/(\Omega \cdot \text{mm}^2) \cdot 2{,}5\ \text{mm}^2} = \frac{600}{140}\ \text{V} \approx 4{,}29\ \text{V}.

Százalékban:

ε=4,29V230V⋅100%≈1,9%.\varepsilon = \frac{4{,}29\ \text{V}}{230\ \text{V}} \cdot 100\% \approx 1{,}9\%.

Ellenőrzés. Az 1,5mm21{,}5\ \text{mm}^2 réz vezeték terhelhetősége védőcsőben (B1, két terhelt ér, PVC) kb. 17,5 A (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata), tehát 10 A-re megfelel. A 3,1%3{,}1\%-os feszültségesés aljzatáramkörön (egyéb fogyasztó, kb. 5%-os határ) még elfogadható, de ha ugyanezt a vezetéket világítási körre használnánk (kb. 3%-os határ), már nem. A 2,5mm22{,}5\ \text{mm}^2 minden szempontból megfelel. A példa mutatja, hogy a terhelhetőség és a feszültségesés külön dönthet, és hogy a határ a fogyasztó jellegétől függ.

10.4.5.2 2. példa: háromfázisú motor kábelméretezése feszültségesésre

Adott: 11 kW-os, 400 V-os háromfázisú aszinkronmotor, cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85, η=0,90\eta = 0{,}90, l=60ml = 60\ \text{m}, réz kábel, κ=56m/(Ω⋅mm2)\kappa = 56\ \text{m}/\left(\Omega \cdot \text{mm}^2\right). Megengedett feszültségesés 3%.

Keresett: a minimális keresztmetszet.

Megoldás:

Üzemi áram:

Ib=P3Ucos⁡φη=11000W3⋅400V⋅0,85⋅0,90≈20,8A.I_b = \frac{P}{\sqrt{3}\, U \cos\varphi \eta} = \frac{11000\ \text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\ \text{V} \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}90} \approx 20{,}8\ \text{A}.

A feszültségesés háromfázisú, szimmetrikus terhelésnél:

ΔU=3Ilcos⁡φκA.\Delta U = \frac{\sqrt{3}\, I\, l \cos\varphi}{\kappa A}.

Ebből a szükséges keresztmetszet, ha ΔUmeg=0,03⋅400V=12V\Delta U_{\text{meg}} = 0{,}03 \cdot 400\ \text{V} = 12\ \text{V}:

Amin=3Ilcos⁡φκΔUmeg=3⋅20,8A⋅60m⋅0,8556m/(Ω⋅mm2)⋅12V.A_{\min} = \frac{\sqrt{3}\, I\, l \cos\varphi}{\kappa \Delta U_{\text{meg}}} = \frac{\sqrt{3} \cdot 20{,}8\ \text{A} \cdot 60\ \text{m} \cdot 0{,}85}{56\ \text{m}/(\Omega \cdot \text{mm}^2) \cdot 12\ \text{V}}.

Számláló:

3⋅20,8⋅60⋅0,85≈36,03⋅60⋅0,85≈1837,4.\sqrt{3} \cdot 20{,}8 \cdot 60 \cdot 0{,}85 \approx 36{,}03 \cdot 60 \cdot 0{,}85 \approx 1837{,}4.

Nevező:

56⋅12=672.56 \cdot 12 = 672.

Amin=1837,4672≈2,73mm2.A_{\min} = \frac{1837{,}4}{672} \approx 2{,}73\ \text{mm}^2.

A legközelebbi nagyobb szabványos keresztmetszet 4mm24\ \text{mm}^2. Válasszunk 4mm24\ \text{mm}^2-t.

Ellenőrzés a kiválasztott 4mm24\ \text{mm}^2-rel:

ΔU=3⋅20,8A⋅60m⋅0,8556m/(Ω⋅mm2)⋅4mm2≈1837,4224≈8,20V.\Delta U = \frac{\sqrt{3} \cdot 20{,}8\ \text{A} \cdot 60\ \text{m} \cdot 0{,}85}{56\ \text{m}/(\Omega \cdot \text{mm}^2) \cdot 4\ \text{mm}^2} \approx \frac{1837{,}4}{224} \approx 8{,}20\ \text{V}.

Százalékban:

ε=8,20V400V⋅100%≈2,1%.\varepsilon = \frac{8{,}20\ \text{V}}{400\ \text{V}} \cdot 100\% \approx 2{,}1\%.

A feszültségesés 3% alatt van, tehát a 4mm24\ \text{mm}^2 megfelel. A terhelhetőséget is ellenőrizni kell; 4mm24\ \text{mm}^2 réz kábel szokásos terhelhetősége 20,8 A-nél nagyobb, például 27–34 A a szerelési módtól függően (ellenőrizendő: aktuális terhelhetőségi táblázat).

10.4.5.3 3. példa: motorindítási feszültségesés

A motor közvetlen indításakor az indítóáram a névleges áram 5–8-szorosa is lehet, és a cos⁡φ\cos\varphi kicsi, kb. 0,3–0,5. Ezért a feszültségesés indításkor nagyobb, mint üzemben. A 2. példa adataival: Iind=6⋅20,8A≈125AI_{\text{ind}} = 6 \cdot 20{,}8\ \text{A} \approx 125\ \text{A}, cos⁡φind≈0,4\cos\varphi_{\text{ind}} \approx 0{,}4, 4mm24\ \text{mm}^2-rel:

ΔUind=3⋅125A⋅60m⋅0,456⋅4≈5196224≈23,2V.\Delta U_{\text{ind}} = \frac{\sqrt{3} \cdot 125\ \text{A} \cdot 60\ \text{m} \cdot 0{,}4}{56 \cdot 4} \approx \frac{5196}{224} \approx 23{,}2\ \text{V}.

Százalékban:

εind=23,2V400V⋅100%≈5,8%.\varepsilon_{\text{ind}} = \frac{23{,}2\ \text{V}}{400\ \text{V}} \cdot 100\% \approx 5{,}8\%.

Ha a megengedett indítási feszültségesés például 10% vagy 15%, ez elfogadható, de ha a hálózati engedélyes vagy a motor nyomatékigénye kisebb korlátot ír elő, akkor nagyobb keresztmetszet kell. A pontos határ ellenőrizendő a hálózati engedélyes és a motor gyártói adatai alapján (ellenőrizendő: megengedett indítási feszültségesés).

10.4.6 Szabványi háttér és ellenőrzési igény

Szabvány. A vezetékméretezés és a feszültségesés ellenőrzése a kisfeszültségű villamos berendezések szabványcsaládjában szerepel. Az MSZ HD 60364-5-52 foglalkozik a vezetékek terhelhetőségével és szerelési módjaival, az MSZ HD 60364-5-54 a földeléssel és védővezetőkkel. A feszültségesésre vonatkozó ajánlások és határértékek a szabvány és a hálózati engedélyes előírásai szerint pontosítandók. A méretezésnél a vezeték reaktanciáját, meleg üzemi ellenállását, a korrekciós tényezőket és a környezeti hőmérsékletet is figyelembe kell venni (ellenőrizendő: pontos szabványhivatkozás és hatályos értékek).

10.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy családi ház kertjében 40 méter hosszú, 1,5mm21{,}5\ \text{mm}^2-es gumikábellel kötöttek be egy 3 kW-os hősugárzót. A kismegszakító nem oldott le, mert a terhelhetőség éppen elég volt, de a készülék nem fűtötte a helyiséget elvártan. A szerelő a fogyasztó kapcsain 214 V-ot mért 230 V helyett, vagyis ΔU=16V\Delta U = 16\ \text{V} (ε≈7%\varepsilon \approx 7\%). A fejezet képlete hideg vezetőre I=3000/230≈13,0AI = 3000/230 \approx 13{,}0\ \text{A} árammal ΔU=2⋅13,0⋅40/(56⋅1,5)≈12,4V\Delta U = 2 \cdot 13{,}0 \cdot 40/(56 \cdot 1{,}5) \approx 12{,}4\ \text{V}-ot (5,4%5{,}4\%) ad; a mért többlet a meleg vezető nagyobb ellenállásából és a dugaszolós csatlakozások átmeneti ellenállásából ered – ez utóbbi melegedést is okoz, ezért a csatlakozókat is ellenőrizni kell. A hősugárzó leadott teljesítménye a feszültség négyzetével csökkent, ezért a komfort nem alakult ki. A javítás: 2,5mm22{,}5\ \text{mm}^2-es kábelre cserélték a vezetéket, amivel a feszültségesés a képlet szerint kb. 7,5V7{,}5\ \text{V}-ra (3,2%3{,}2\%) csökkent. Ez az eset mutatja, hogy a feszültségesés-ellenőrzés nem elméleti formaság, hanem a fogyasztó működését közvetlenül befolyásolja.

10.4.8 Gyakorlati útmutató: feszültségesés számítása és ellenőrzése

Cél. Egy tervezett áramkör vezeték-keresztmetszetének meghatározása úgy, hogy a terhelhetőség és a feszültségesés egyaránt megfelelő legyen.

Eszközök és anyagok. Ceruza, papír, számológép, vezeték- és kábeltáblázatok, gyártói adatlapok, a fogyasztók adatai.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

A gyakorlati méretezés lépései.

  1. Ellenőrizd, hogy a munkavégzés helye feszültségmentes legyen, ha mérni kell. Mindig a feszültségmentesítés öt biztonsági szabálya szerint járj el: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése.
  2. Gyűjtsd össze a fogyasztó adatait: PP, UU, cos⁡φ\cos\varphi, η\eta, indítóáram, ha motor.
  3. Számítsd ki az üzemi áramot.
  4. Válassz védelmi készüléket, amelynek névleges árama nagyobb az üzemi áramnál.
  5. Válassz egy kiinduló vezeték-keresztmetszetet a terhelhetőség alapján.
  6. Számítsd ki a feszültségesést.
  7. Ellenőrizd a megengedett feszültségesést. Ha nem felel meg, növeld a keresztmetszetet, és ismételd.
  8. Ellenőrizd a motorindítási feszültségesést, ha a fogyasztó motor.
  9. Jegyezd fel a választott keresztmetszetet, a feszültségesést és a védelmi készüléket.

Ellenőrzési pontok. A kiválasztott kábel terhelhetősége a szerelési mód és a korrekciós tényezők figyelembevételével nagyobb vagy egyenlő legyen a védelmi készülék névleges áramánál. A feszültségesés százalékban a megengedett határ alatt legyen. A számításban az egyfázisú és háromfázisú képleteket ne keverd össze.

Dokumentálás. Írd fel a bemenő adatokat, a képleteket, a részszámításokat, az eredményt és az ellenőrzést. Mutasd meg a választott keresztmetszetet és a számított feszültségesést.

10.4.9 Tipikus hibák

  1. Csak terhelhetőségre méretezni, feszültségesést nem ellenőrizni. Hosszú kábelnél a feszültségesés hamar túllép a határon, még ha a terhelhetőség megfelel is. Helyes: mindkét ellenőrzést elvégezni.
  2. Egyfázisú áramkörben nem számolni a nullavezetővel. A feszültségesés ilyenkor kétszer akkora, mint amit a fázisvezetőre számolnak. Helyes: a 2l2l hossz a képletben.
  3. Háromfázisú terhelésnél egyfázisú képletet használni. A 3\sqrt{3} szorzó elmarad, a feszültségesést alábecsüljük. Helyes: szimmetrikus háromfázisú terhelésnél a fenti háromfázisú képlet.
  4. Induktív terhelésnél cos⁡φ\cos\varphi elhanyagolása. A motoroknál és transzformátoroknál a cos⁡φ\cos\varphi jelentősen módosítja az áramot, tehát a feszültségesést. Helyes: az üzemi áramot a teljesítménytényezővel számolni, és a feszültségesés képletben is szerepeltetni.
  5. A feszültségesést a forrás feszültségéhez képest V-ban összehasonlítani, százalék nélkül. A 12 V a 230 V-nál 5,2%, a 400 V-nál 3%, tehát a megengedés csak százalékban értelmezhető. Helyes: mindig százalékos értéket is megadni.

10.4.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Egyfázisú áramkörben a feszültségesés kétszerese a fázisvezetőn eső feszültségnek, mert a nullavezető is áramot vezet.
  2. Írd fel a háromfázisú, cos⁡φ=1\cos\varphi = 1 terhelés feszültségesésének egyszerű képletét.
  3. Miért nagyobb a motorindítási feszültségesés, mint az üzemi?
  4. Azonos áram és hossz mellett melyik keresztmetszet okoz nagyobb feszültségesést, a 1,5mm21{,}5\ \text{mm}^2 vagy a 2,5mm22{,}5\ \text{mm}^2? Indokold!
  5. Egy 230 V-os áramkörben ΔU=11,5V\Delta U = 11{,}5\ \text{V}. Hány százalékos feszültségesés ez?

10.4.11 Feladatok

10.4.11.1 1. feladat (A)

Határozd meg a feszültségesés fogalmát, és írd le, miért kell korlátozni.

10.4.11.2 2. feladat (A)

Egyfázisú 16 A-es áramkör, l=40ml = 40\ \text{m}, réz vezeték 2,5mm22{,}5\ \text{mm}^2, cos⁡φ=1\cos\varphi = 1. Számítsd ki a feszültségesést V-ban és százalékban.

10.4.11.3 3. feladat (B)

Háromfázisú, 400 V-os, 22 kW-os motor, cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85, η=0,92\eta = 0{,}92, l=65ml = 65\ \text{m}, réz kábel. Mekkora minimális keresztmetszet szükséges, ha a megengedett feszültségesés 3%?

10.4.11.4 4. feladat (B)

Kerti elosztó 60 m hosszú, egyfázisú, 230 V, 3,6 kW fűtőtest, cos⁡φ=1\cos\varphi = 1. Válassz keresztmetszetet, ha a megengedett feszültségesés 5%, és ellenőrizd a terhelhetőséget is.

10.4.11.5 5. feladat (C)

Egy hosszú kábelen a feszültségesés 7,2%. A szerelő azt mondja: „a kismegszakító úgyis leold túlterhelésnél, ezért a feszültségesés nem gond.” Elemezd, miért hibás ez az érvelés, és milyen következményekkel járhat a fogyasztóra és az áramkörre!

10.4.11.6 6. feladat (D)

Tanműhelyi modellen (törpefeszültség) építs egy 24 V-os, 10 A-es, 20 m hosszú vezetékpárral ellátott áramkört. Mérd meg a forrás és a fogyasztó feszültségét. Számítsd ki a feszültségesést, és hasonlítsd össze a mért értékkel. Ha nincs mérési lehetőség, számold ki a feszültségesést 20 m, 10 A, 1,5mm21{,}5\ \text{mm}^2 réz vezetékre, és ítéld meg, hogy 24 V-os rendszerben elfogadható-e.

10.4.12 Megoldások

10.4.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. Az oda-vissza út kétszer olyan hosszú, mint a fázisvezető.
  2. ΔU=3IlκA\Delta U = \frac{\sqrt{3}\, I\, l}{\kappa A}.
  3. Mert az indítóáram 5–8-szorosa az üzemi áramnak, és az indítási cos⁡φ\cos\varphi kisebb.
  4. A 1,5mm21{,}5\ \text{mm}^2-es, mert nagyobb az ellenállása.
  5. ε=11,5V230V⋅100%=5%\varepsilon = \frac{11{,}5\ \text{V}}{230\ \text{V}} \cdot 100\% = 5\%.

10.4.12.2 1. feladat megoldása

A feszültségesés a vezeték ellenállásán és reaktanciáján a terhelő áram hatására fellépő feszültségkülönbség. Korlátozni kell, mert a fogyasztó kapocsfeszültsége csökken, ami teljesítménycsökkenést, motorindítási nehézséget, rossz világítást és elektronikai hibákat okozhat.

10.4.12.3 2. feladat megoldása

ΔU=2IlκA=2⋅16A⋅40m56⋅2,5=1280140V≈9,14V.\Delta U = \frac{2\, I\, l}{\kappa A} = \frac{2 \cdot 16\ \text{A} \cdot 40\ \text{m}}{56 \cdot 2{,}5} = \frac{1280}{140}\ \text{V} \approx 9{,}14\ \text{V}.

ε=9,14V230V⋅100%≈4,0%.\varepsilon = \frac{9{,}14\ \text{V}}{230\ \text{V}} \cdot 100\% \approx 4{,}0\%.

10.4.12.4 3. feladat megoldása

Először az üzemi áram:

I=22000W3⋅400V⋅0,85⋅0,92≈22000541,9≈40,6A.I = \frac{22000\ \text{W}}{\sqrt{3} \cdot 400\ \text{V} \cdot 0{,}85 \cdot 0{,}92} \approx \frac{22000}{541{,}9} \approx 40{,}6\ \text{A}.

Megengedett feszültségesés:

ΔUmeg=0,03⋅400V=12V.\Delta U_{\text{meg}} = 0{,}03 \cdot 400\ \text{V} = 12\ \text{V}.

Szükséges keresztmetszet:

Amin=3⋅40,6⋅65⋅0,8556⋅12.A_{\min} = \frac{\sqrt{3} \cdot 40{,}6 \cdot 65 \cdot 0{,}85}{56 \cdot 12}.

Számláló: 1,732⋅40,6⋅65⋅0,85≈70,32⋅65⋅0,85≈3885,21{,}732 \cdot 40{,}6 \cdot 65 \cdot 0{,}85 \approx 70{,}32 \cdot 65 \cdot 0{,}85 \approx 3885{,}2.

Nevező: 672672.

Amin≈3885,2672≈5,78mm2.A_{\min} \approx \frac{3885{,}2}{672} \approx 5{,}78\ \text{mm}^2.

A legközelebbi szabványos keresztmetszet 6mm26\ \text{mm}^2. Ellenőrzés: 6mm26\ \text{mm}^2-rel a feszültségesés:

ΔU=3⋅40,6⋅65⋅0,8556⋅6≈3885,2336≈11,56V,\Delta U = \frac{\sqrt{3} \cdot 40{,}6 \cdot 65 \cdot 0{,}85}{56 \cdot 6} \approx \frac{3885{,}2}{336} \approx 11{,}56\ \text{V},

ami 2,9%2{,}9\%, tehát megfelel. A terhelhetőséget is ellenőrizni kell: háromfázisú körben három terhelt ér van, és a 6mm26\ \text{mm}^2 réz PVC kábel terhelhetősége ekkor kb. 36 A (B1) – 41 A (C) (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52), ami az Ib=40,6AI_b = 40{,}6\ \text{A} üzemi áramhoz és az e fölé választandó védelemhez (In≥40,6AI_n \ge 40{,}6\ \text{A}) nem elég. A feszültségesésre a 6mm26\ \text{mm}^2 épp megfelel, de a terhelhetőség miatt végeredmény: 10mm210\ \text{mm}^2; ezzel ΔU≈3885,2/560≈6,94V\Delta U \approx 3885{,}2/560 \approx 6{,}94\ \text{V} (1,7%1{,}7\ \%). Védelem: In=50AI_n = 50\ \text{A} (a 40 A kisebb az üzemi áramnál). Ellenőrzés: 40,6≤50≤Iz40{,}6 \le 50 \le I_z; a 10mm210\ \text{mm}^2 terhelhetősége B1-ben kb. 50 A, C-ben kb. 57 A (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52), tehát a feltétel teljesül, B1-ben éppen a határon – csoportosítás vagy 30 °C feletti környezet esetén 16 mm² kell. Ha a motor túlterhelés-védelmét motorvédő kapcsoló adja, lásd a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló alfejezetet.

10.4.12.5 4. feladat megoldása

Üzemi áram:

I=3600W230V≈15,65A.I = \frac{3600\ \text{W}}{230\ \text{V}} \approx 15{,}65\ \text{A}.

Megengedett feszültségesés:

ΔUmeg=0,05⋅230V=11,5V.\Delta U_{\text{meg}} = 0{,}05 \cdot 230\ \text{V} = 11{,}5\ \text{V}.

Szükséges keresztmetszet:

Amin=2⋅15,65⋅6056⋅11,5≈1878644≈2,92mm2.A_{\min} = \frac{2 \cdot 15{,}65 \cdot 60}{56 \cdot 11{,}5} \approx \frac{1878}{644} \approx 2{,}92\ \text{mm}^2.

A legközelebbi szabványos keresztmetszet 4mm24\ \text{mm}^2. Ellenőrzés 4mm24\ \text{mm}^2-rel:

ΔU=2⋅15,65⋅6056⋅4≈1878224≈8,38V,\Delta U = \frac{2 \cdot 15{,}65 \cdot 60}{56 \cdot 4} \approx \frac{1878}{224} \approx 8{,}38\ \text{V},

ami 3,6%3{,}6\%, tehát megfelel. Terhelhetőség: 4mm24\ \text{mm}^2 réz kábel terhelhetősége 15,65 A-nél nagyobb, szokásos szerelési módoknál legalább 25 A, tehát megfelel.

10.4.12.6 5. feladat megoldása

A kismegszakító túláram ellen véd, de a feszültségesés nem feltétlenül túláram következménye. A 7,2% feszültségesés azt jelenti, hogy a fogyasztó kapcsain a névleges feszültségnél 7,2%-kal kisebb feszültség van, miközben az áram a névleges üzemi áram lehet. A fogyasztó teljesítménye csökken, a motor nyomatéka csökken, a fűtőtest kevésbé fűt, a kábel vesztesége megnő, és az érzékeny készülékek hibásan működhetnek. A kismegszakító csak akkor old le, ha az áram túllép az InI_n értéken. Állandó teljesítményű fogyasztóknál (motor, elektronikus tápegység) a feszültségesés miatt a fogyasztó ugyanazt a teljesítményt nagyobb árammal veszi fel, ami tovább növeli a vezeték veszteségét, de nem mindig éri el a kismegszakító kioldási szintjét; ellenállásos fűtőnél az áram és a teljesítmény is csökken. A helyes megoldás a vezeték keresztmetszet növelése.

10.4.12.7 6. feladat megoldása

Mért értékek hiányában számítás:

ΔU=2⋅10A⋅20m56⋅1,5=40084≈4,76V.\Delta U = \frac{2 \cdot 10\ \text{A} \cdot 20\ \text{m}}{56 \cdot 1{,}5} = \frac{400}{84} \approx 4{,}76\ \text{V}.

Ez 24 V-os rendszerben:

ε=4,76V24V⋅100%≈19,8%.\varepsilon = \frac{4{,}76\ \text{V}}{24\ \text{V}} \cdot 100\% \approx 19{,}8\%.

Ez a gyakorlatban elfogadhatatlan nagy feszültségesés, ezért 24 V-os rendszerben vastagabb vezeték vagy nagyobb feszültség szükséges. A gyakorlatban a törpefeszültségű hálózatokat a rövid távolság és a nagyobb keresztmetszet jellemzi.

10.4.13 Rövid összefoglaló

A feszültségesés a vezeték ellenállásán és reaktanciáján a terhelő áram hatására eső feszültség. Egyfázisú áramkörben ΔU=2Ilcos⁡φ/(κA)\Delta U = 2Il\cos\varphi/(\kappa A) (ohmos terhelésnél cos⁡φ=1\cos\varphi = 1) vagy pontosabban 2Il(rcos⁡φ+xsin⁡φ)2Il(r\cos\varphi + x\sin\varphi), háromfázisú szimmetrikus terhelésnél ΔU=3Ilcos⁡φ/(κA)\Delta U = \sqrt{3}Il\cos\varphi/(\kappa A) vagy pontosabban 3Il(rcos⁡φ+xsin⁡φ)\sqrt{3}Il(r\cos\varphi + x\sin\varphi). A százalékos feszültségesést a világításnál kb. 3%, egyéb fogyasztóknál kb. 5% alá kell méretezni; a pontos határ a szabványtól és a hálózati engedélyestől függ (ellenőrizendő). A vezetékméretezés általános lépései: üzemi áram, védelmi készülék, terhelhetőség, feszültségesés, motorindítási esés, zárlat. Ez a folyamat alapja a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram, a Védővezető, PEN és a keresztmetszet méretezése és a Méretezés: terhelés, feszültségesés és zárlat egyszerű esetekben tárgyalásának. A hosszú kábeleknél a feszültségesés gyakran a méretező tényező.

10.4.14 Források és ellenőrzési hiányok

A feszültségesés képletei az Ohm-törvényből és a háromfázisú rendszer geometriájából következnek, ezek stabil elektrotechnikai alapok. A megengedett feszültségesés határértékeit, a fajlagos vezetőképesség értékét, a terhelhetőségi adatokat és a motorindítási határokat a hatályos magyar/európai szabványok, a hálózati engedélyes előírásai és a gyártói adatlapok alapján kell ellenőrizni a kiadás előtt.