15.1 Felmérés, tervértelmezés és szerelési technológia

15.1.1 Motiváció: miért kezdődik minden jó szerelés a helyszínen?

Egy villanyszerelői munka ritkán indul azzal, hogy a tanuló kap egy tökéletesen pontos tervet, és csak „végigszereli a vonalakat”. A valóságban a helyszínen állva kell eldönteni, hogy a kivitelezhető-e az a nyomvonal, ahová a tervező berajzolta, hogy a meglévő elosztóban van-e elég hely, milyen a fal anyaga, és hová lehet egyáltalán biztonságosan rögzíteni a védőcsövet vagy kábeltálcát. A felmérés az a tevékenység, amellyel a szerelő összeveti a tervet a valósággal, rögzíti az eltéréseket, és meghatározza a szerelés technológiáját. Ha ez a lépés kimarad vagy felületes, akkor a munka közben derül ki, hogy nincs elég anyag, rossz a sorrend, nem fér a helyére a szerelvény, vagy a kész szerelést utólag kell szétszedni.

Továbbvitt eredmény. A felmérés, a tervértelmezés és a technológiaválasztás eredménye közvetlenül az Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat alfejezetbe megy tovább: a felmért mennyiségekből, nyomvonalakból és szerelési módokból lehet elkészíteni az anyagjegyzéket, eszközlistát és a reális árajánlatot. Amit itt rögzítesz, az később a szerelés ellenőrzési pontjainak is az alapja.

15.1.2 Szemléletes helyzetkép: egy világítási kör felújítása

Képzeld el, hogy egy régi lakásban kell kicserélni egy világítási áramkört, és a tervező rajza szerint a kapcsoló a bejárati ajtó mellett, az áramkör pedig a mennyezet alatt, védőcsőben fut a folyosóról a szobába. A helyszínen viszont azt tapasztalod, hogy:

Ezeket a helyszíni feltételeket a terv önmagában nem mutatja. A felmérés során a szerelő megállapítja, hogy a csőnyomvonalat el kell tolni, a kapcsolót az ajtó másik oldalára kell helyezni, és a gipszkarton mögé rugós rögzítésű kábeltartozék vagy megfelelően rögzített védőcső kerüljön. Ezt jegyzőkönyvbe írja, és egyezteti a megrendelővel vagy a tervezővel.

15.1.3 A szerelési technológia fogalma és célja

Definíció. A szerelési technológia a villamos berendezés kivitelezéséhez tartozó műveletek, eljárások, eszközök és ellenőrzések összessége, amelyet a szerelő az adott helyszíni viszonyok, a tervdokumentáció és a szabványok alapján választ meg.

A technológia célja három szempont szerint foglalható össze:

Gyakorlati példa: egy vezetéknyomvonal lehet rögzítetten falba süllyesztett védőcső, fali kábeltálca vagy vakolat alá közvetlenül fektetett kábel. A technológiaválasztás nem ízlés kérdése, hanem a szerelési környezet és a védelmi követelmények függvénye. Nedves pincében például a közvetlen vakolat alá fektetett kábel helyett a megfelelő szerelési módot és védettséget biztosító megoldást kell választani, ellenőrizve a szabvány szerinti szerelési módot (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 szerelési mód táblázatai).

15.1.4 Helyszíni felmérés: mit kell megnézni és rögzíteni?

A felmérés nem azt jelenti, hogy a szerelő „körülnéz”, hanem hogy célirányosan gyűjti azokat az adatokat, amelyek a szerelés technológiájához és az anyagrendeléshez kellenek. A felmérési lista praktikusan a következő csoportokra bontható.

15.1.4.1 1. Méretek, helyszíni geometria

Szabály. Szerelési sávok (szerelőzónák). Rejtett vezetéket csak vízszintesen vagy függőlegesen, kijelölt sávokban vezetünk, ferdén soha: a vízszintes sávok a mennyezet alatt és a padló felett, illetve a szerelvények (kapcsolók, aljzatok) magassága körül futnak; a függőleges sávok a nyílászárók és a falsarkok mellett futnak, a szerelvények a sávokban vagy a sávok metszéspontjában ülnek. A sávok szélessége és a faltól mért távolságuk hozzávetőleg néhány tíz centiméter (tájékoztató érték, ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 szerinti előírt sávok és a hazai gyakorlatban használt sávszabály; a pontos méretek forrásellenőrzést igényelnek). A rejtett vezeték helyének kiszámíthatósága fúrásnál, rögzítésnél életvédelmi kérdés.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Falnézet ajtóval és ablakkal; a rejtett vezetékek vízszintes és függőleges sávjai, a kapcsoló és az aljzatok a sávokban; egy átlós vezeték áthúzva, TILOS felirattal.
Szerelési sávok egy szobafalon (elvi, nem méretarányos vázlat)

Az ábrán a pontozott sávok a falon: vízszintesen a mennyezet alatt, a kapcsolómagasság körül és a padló felett, függőlegesen a két falsaroknál, valamint az ajtó és az ablak két oldalán. A kapcsoló (K) az ajtó kilincsoldali függőleges sávjának és a kapcsolómagasságú sávnak a metszéspontjában ül, az aljzatok (A) a padló feletti sávban; a helyes nyomvonalak (folytonos vonal) a mennyezet alatti sávból függőlegesen ereszkednek le, az átlósan futó (szaggatott, áthúzott) vezeték tilos, mert fúráskor senki nem számít rá. A sávok méreteit az ábra szándékosan nem adja meg (lásd a szabály ellenőrizendő méreteit). Az interaktív változatban egy fúrási pontot mozgatva azt is kipróbálhatod, mikor esik a pont szerelési sávba.

15.1.4.2 2. Meglévő hálózat és csatlakozási pont

15.1.4.3 3. Épületszerkezeti viszonyok és falazat

15.1.4.4 4. Védettségi és környezeti igény

15.1.4.5 5. Tűzszakaszok és a kábelek keresztmetszése

A fenti öt csoport egyben a helyszíni felmérési ellenőrzőlista váza: csoportonként egy-egy kitöltőmezővel (megállapítás, mért vagy leolvasott érték) és jelölőnégyzettel („rendben / eltérés / további vizsgálat kell”) papíron vagy táblázatban is vezethető.

15.1.5 Terv és helyszín eltéréseinek kezelése

A terv a kivitelezés alapja, de nem helyettesíti a helyszíni valóságot. A villanyszerelőnek mindig fel kell tennie a kérdést: a terv minden eleme megvalósítható-e az adott helyszínen, és megfelel-e a szabványoknak?

Gyakori eltérések:

Szabály. A terv és a helyszín eltérését nem szabad önkényesen, szóban elintézni. A kivitelező szerelő az eltérést rögzíti, egyezteti a megbízóval vagy a tervezővel, és a változtatást bevezeti a kiviteli dokumentációba. A felmérési jegyzőkönyvben rögzíteni kell a módosítás pontos helyét, okát és a megoldást.

Példa. A terv szerint a fürdőszobai mosógép-áramkör a mennyezet alatti süllyesztett szerelőzónában fut, de a helyszínen kiderül, hogy a zóna egy része nem hozzáférhető, mert a felette lévő gépészeti térben vízelvezető csövek futnak keresztben. A szerelő a felmérési jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a nyomvonalat a mennyezet másik oldalára kell vinni, a változást a megbízó jóváhagyja, majd a módosított kiviteli tervre rárajzolják a tényleges nyomvonalat. Így a későbbi felülvizsgálat is pontosan tudja, mi készült.

Szabály. A felmérés során készült módosításokat elvileg a kivitelezési terv részeként kell kezelni. A kivitelező nem módosíthatja a tervezett védelmi koncepciót (pl. megszakító értékét, vezeték keresztmetszetét) anélkül, hogy a tervezői felelősséget ne tisztázná.

15.1.6 A munka szakaszai: a felméréstől az átadásig

A felmérés nem egyszeri esemény, hanem a technológiai folyamat első állomása. Egy teljes szerelés során a következő szakaszokra lehet tagolni a munkát:

15.1.6.1 1. Előkészítés

15.1.6.2 2. Nyomvonalak és szerelési módok kijelölése

15.1.6.3 3. Szerelés és bekötés

15.1.6.4 4. Ellenőrzés

15.1.6.5 5. Átadás

Gyakorlat. A munkafolyamat során a szerelő minden szakaszban ellenőrzi, hogy az adott művelet az előző lépéssel összhangban van-e. Ha például a falba süllyesztett szerelésnél a csővezetést korábban a tervezett nyomvonaltól eltérően fektették, akkor a szerelvénydobozok és a vezetékek hossza is változik; ezt a következő szakaszban már nem lehet hibátlanul korrigálni.

15.1.7 A felmérési adatlap és a dokumentálás

A felmérés eredményét rögzíteni kell, hogy a későbbi szakaszokban minden szerelő ugyanazokat az adatokat használja. A legjobb egy felmérési adatlap (checklist), amely tartalmazza:

Szabály. A felmérési adatlap a kiviteli dokumentáció része. Ha később reklamáció vagy bővítés ügye felmerül, ezzel igazolható, hogy a szerelő mit látott, milyen adatok alapján dolgozott. A jó dokumentálás nem utólagos adminisztráció, hanem a helyes kivitelezés része.

15.1.8 Gyakorlati útmutató: felmérés és szerelési technológia rögzítése

Cél. Tanműhelyi vagy jogosult oktató felügyelete mellett végzett gyakorlat számára a szemlélet kialakítása: a helyszíni felmérés, tervértelmezés és technológiaválasztás lépéseinek begyakorlása.

Eszközök és anyagok:

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A felmérés során a meglévő feszültség alatti hálózatot csak feszültségmentesített állapotban, a megfelelő biztonsági eljárások után szabad megközelíteni.

Lépések:

  1. Lekapcsolás – ha a felmérés során meglévő elosztót vagy vezetéket kell megvizsgálni, először minden érintett áramkört feszültségmentesíts.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás – a lekapcsoló szervet zárold és jelöld, hogy senki ne kapcsolhassa vissza.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése – kétpólusú feszültségvizsgálóval, a műszer előtte-utána ellenőrzésével győződj meg róla, hogy a mérendő pont nincs feszültség alatt.
  4. Földelés és rövidre zárás – ha a munka jellege előírja (kisfeszültségű lakáselosztónál általában nem szükséges; ellenőrizendő: helyi munkautasítás).
  5. Szomszédos részek lefedése – a közeli, feszültség alatt maradó részeket (például a mérő előtti kapcsokat, a főkapcsoló bejövő oldalát) takard le, kerítsd el.
  6. Tervbejárás – a tervezői terv alapján járd végig a helyszínt: hol vannak a szerelvények, a nyomvonalak, az elosztó?
  7. Mérések és rögzítés – mérd meg a nyomvonalhosszakat, szerelvénytávolságokat, belmagasságot, és írd be az adatlapra.
  8. Eltérések rögzítése – hasonlítsd össze a tervet a helyszínnel; minden eltérést jegyezz fel, fotózd le.
  9. Technológiaválasztás – minden nyomvonalhoz döntsd el a szerelési módot (süllyesztett cső, felületszerelt csatorna, tálca, kábelfektetés). Ellenőrizd, hogy a szerelési mód a környezeti követelményeknek megfelel-e.
  10. Jegyzőkönyv készítése – a felmérési adatlapot töltsd ki, a módosításokat jelöld rajzon, és a megbízóval/oktatóval egyeztesd.
  11. Ellenőrzés – nézd át, hogy minden adat helyes-e, a méretek egységesen, azonos egységben szerepelnek-e.

Ellenőrzési pontok:

Tipikus hibák:

15.1.9 Valós életbeli alkalmazás: felújított lakás fénypontjainak felmérése

Egy felújított lakásban a tervező a folyosói kapcsolót a bejárati ajtó mellé, a villanyórától mért 12 méter hosszú kábelnyomvonalra tervezte. A szerelő a helyszínen azt találta, hogy a fal nem tégla, hanem gipszkarton, és a tervezett függőleges szerelőzóna az ajtó mellett keresztezi a meglévő elektromos csővezetéket, valamint a bejárati ajtó mögötti térben acél pillér van. A felmérés során mérőszalaggal ellenőrizte a zónát, és megállapította, hogy a kapcsolót az ajtó másik oldalán, a gipszkartonra rögzíthető, falon kívüli szerelődobozba lehet tenni. A kábelnyomvonalat a mennyezet alatt eltolták, hogy a meglévő csőhöz képest 20 cm-rel odébb fusson. A módosítást fotóval és vázlattal rögzítette, a megbízóval egyeztette, majd a kivitelezési tervre rárajzolta a tényleges nyomvonalat. A felmérési jegyzőkönyvben bejegyezte a fal anyagát, a szerelési módot (felületszerelt, gipszkarton-dübellel csavarozott kábelcsatornával), és a nyomvonalhossz változását. Ennek köszönhetően a későbbi anyagrendelés pontos volt: nem kellett pótolni a kábelt, és a kivitelezők egyértelműen látták, mi készül.

Tanulság: A felmérés során a tervet nem szabad szó szerint, mechanikusan követni. A helyszíni viszonyok felmérése és a dokumentált eltérés lehetővé teszi a biztonságosabb, gazdaságosabb és minőségi szerelést.

15.1.10 Tipikus hibák a felmérésben és a technológiában

Hiba 1: A szerelési módot nem a helyszíni környezethez választják. Valaki a nedves pincébe a lakószobai falba süllyesztett, egyszerű kötődobozos technológiát választ. A pince párás, esetleg vízpermetnek kitett; a dobozok nem megfelelő IP-védettségűek, a kötések hamar korrodálnak. Helyes gyakorlat: a környezeti besorolás alapján IP-védettségű, nedvességálló szerelvényeket és kötődobozokat, valamint megfelelő vezetékeket kell választani, és a dobozokat vízcsepegés-álló módon kell elhelyezni.

Hiba 2: A szerelő nem rögzíti a tervtől való eltérést. A tervezett nyomvonalat a szerelő észrevétlenül eltolta, mert az eredeti útkereszteződésben villany- és gázcső volt. Később a felmérési jegyzőkönyv nem mutatja, hogy a tényleges nyomvonal máshol fut. A következő szerelő a régi tervet nézi, és nem tudja, miért nem ott van a vezeték. Helyes gyakorlat: az eltérést mindig rögzíteni, a rajzot módosítani, és a dokumentációt az átadáskor frissíteni.

Hiba 3: A szerelő a szerelőzónát megsérti. A felmérés során nem ellenőrzi, hol húzódnak a falban a védőzónák, és a nyomvonalat átlósan a falon vezette. Ez a szerelési mód nemcsak szabványosan kifogásolható, hanem később fúrásnál is veszélyes. Helyes gyakorlat: a nyomvonalat a szerelőzónákban kell tartani, a felmérésnél ellenőrizni kell a fal anyagát és a zónákat, és a nyomvonalat rajzzal egyeztetni.

Hiba 4: A meglévő hálózatot úgy ellenőrzik, hogy nem feszültségmentesítenek. A felméréshez a szerelő kinyitja a meglévő elosztót, és az ujjaival nyúl a sorkapcsokhoz. Ez súlyos áramütést okozhat. Helyes gyakorlat: mindig alkalmazd az öt biztonsági szabályt, és a meglévő hálózatot csak feszültségmentes állapotban vizsgáld.

15.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a felmérés csak a tervrajz olvasásából áll?
  2. Milyen három fő célt szolgál a szerelési technológia?
  3. A tervtől való eltérést elegendő szóban jelezni a segédmunkásnak?
  4. Mi a különbség a felületszerelt csatorna és a süllyesztett védőcső között a technológiai választás szempontjából?
  5. Miért fontos a szerelőzónák betartása?
  6. Mi az öt biztonsági szabály első három lépése?

15.1.12 Megoldások – Önellenőrzés

  1. Hamis. A felmérés a helyszíni állapot és a terv összevetésének, a méréseknek és a szerelési feltételek rögzítésének folyamata.
  2. Minőség, biztonság, gazdaságosság.
  3. Nem. A tervtől való eltérést dokumentálni kell, a módosításokat a kivitelezési dokumentációban rögzíteni, és a megbízóval/tervezővel egyeztetni.
  4. A felületszerelt csatorna a falon kívül halad, és gyorsan hozzáférhető, a süllyesztett védőcső a falba süllyesztve rejtett szerelést tesz lehetővé, de a fal anyaga és a szerelőzónák korlátozzák, és a kivitelezéskor hornyolást igényelhet. A technológiát a fal anyaga, a védettség és az esztétika együttesen határozza meg.
  5. A szerelőzónák betartásával a vezetékek és szerelvények a későbbi fúrásoknál, rögzítéseknél kiszámítható helyen futnak, így elkerülhető a vezeték megsértése és a baleset.
  6. Lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése.

15.1.13 Feladatok

1. feladat (A) Definiáld a szerelési technológiát, és sorold fel a céljait egy-egy mondatban.

2. feladat (A) Sorolj fel legalább öt dolgot, amit egy helyszíni felméréskor rögzíteni kell.

3. feladat (B) A kiviteli terv szerint egy kábel nyomvonala a falban, a padlótól 1,2 méter magasan halad 6 méter hosszan. A helyszínen a fal gipszkarton, mögötte acél vázszerkezet, a zóna pedig 0,3 m-rel eltér a tervezettől, mert a falban egy meglévő villanycső akadályozza. Mi a helyes szerelői eljárás? Fogalmazd meg a felmérés, az egyeztetés és dokumentálás lépéseit.

4. feladat (B) A helyszínen a felmért falazat: nedves pince, poros, mechanikai behatásnak kitett rész. Melyik szerelési módot részesíted előnyben, és milyen védettségi szempontokat veszel figyelembe? Az IP-kód fogalmát felhasználva válaszolj.

5. feladat (C) Egy felmérés során az alábbi eltéréseket találod: - a tervezett konyhai aljzatkör a hűtő mögött fut, - a kapcsolóhely a bejárati ajtó mögött, ahol az ajtólap nyitáskor eltakarja, - a tervezett kábelnyomvonal a gázcsőtől 10 cm-re párhuzamosan fut. Vizsgáld meg, melyik elfogadható, és melyik nem. Melyiket kell egyeztetni, és milyen dokumentáció készüljön?

6. feladat (D) Gyakorlati feladat: készíts felmérési adatlapot egy tanműhelyi világítási áramkörhöz. A lap tartalmazzon: helyiség neve, méretek, szerelési mód, nyomvonalhossz, szerelvénytípus, megjegyzés az eltérésekről. Töltsd ki egy elképzelt tanműhelyi szerelésre (pl. 6 m hosszú fal, 2,2 m belmagasság, felületszerelt kábelcsatorna, 2 darab váltókapcsoló egy lámpatesthez; a nyomvonalszakaszok: az 1. váltókapcsolóig 1 m, a két váltókapcsoló között 1,5 m, a 2. váltókapcsolótól a lámpatestig 2 m). Az adatlapon szakaszonként és összesen is add meg a nyomvonalhosszat.

15.1.14 Megoldások – Feladatok

1. feladat (A) A szerelési technológia a villamos berendezés kivitelezésének műveleteiből, eljárásaiból, eszközeiből és ellenőrzéseiből áll, amelyet a helyszíni viszonyok, a tervdokumentáció és a szabványok alapján választunk meg. Céljai: minőség, biztonság, gazdaságosság.

2. feladat (A) Rögzítendő például: a helyiség méretei, a fal anyaga, a meglévő hálózat rendszere, a nyomvonal hossza, a szerelőzóna, a védettségi követelmény, a csatlakozási pont helye.

3. feladat (B) A kivitelező a helyszínen észleli, hogy a tervezett nyomvonal nem tartható, mert a fal gipszkarton, acél vázszerkezettel, és a zóna 0,3 m-rel eltér. A helyes eljárás: 1. A helyszíni felmérés dokumentálása: fénykép, méretfelvétel, eltérés rögzítése. 2. Egyeztetés a megbízóval vagy tervezővel. 3. A módosított nyomvonal kijelölése a szerelőzónán belül, a fal anyagához igazodó rögzítéssel (pl. gipszkartonba való szerelődoboz, felületszerelt csatorna). 4. A kiviteli rajzon a tényleges nyomvonal feltüntetése. 5. A felmérési jegyzőkönyv frissítése.

4. feladat (B) Nedves, poros, mechanikai behatásnak kitett pincében a felületszerelt, fémből vagy erős műanyagból készült, megfelelő IP-védettségű (legalább IP54: porvédett és fröccsenő víz ellen védett; erősebb vízhatásnál IP55/IP65) kábelcsatorna, illetve védőcsöves szerelés javasolt. Az IP-kód első számjegye a szilárd idegen testek elleni védelmet jelöli (4 = 1 mm-nél nagyobb testek, 5 = porvédett, 6 = portömör), a második a víz elleni védelmet; mechanikai igénybevételnél az ütésállóságot az IK-kód adja (ellenőrizendő: MSZ EN 60529, MSZ EN 62262, gyártói adatlap). A szerelési módnak biztosítania kell a mechanikai védelmet és a környezeti igénybevételnek megfelelő védettséget. Az elosztódobozok, kötődobozok és lámpatestek is azonos védettségűek legyenek. (A pontos IP-értéket a vonatkozó szabvány és gyártói adatlap alapján kell kiválasztani – ellenőrizendő: MSZ EN 60529.)

5. feladat (C) - Konyhai aljzatkör a hűtő mögött: elfogadható, ha az aljzat a szerelési sávban van, a készülék elmozdításával hozzáférhető, és nincs kitéve a hűtő hátoldali hőleadásának; ellenkező esetben az aljzatot a szomszédos szekrénybe vagy a munkalap fölé kell helyezni. Az eltérést egyeztetni és rögzíteni kell. - Kapcsolóhely a bejárati ajtó mögött: nem megfelelő, mert az ajtó nyitáskor a kapcsolót eltakarja, használhatatlan. A kapcsolóból a használati oldalra kell helyezni, az eltérést egyeztetni. - Kábelnyomvonal a gázcsőtől 10 cm-re párhuzamosan: a gázcsőtől való távolság minimális követelménye általában nagyobb; párhuzamos nyomvonalnál meg kell tartani a vonatkozó előírást (a pontos szám ellenőrizendő: gázipari és villamos szerelési előírások). Az eltérést egyeztetni kell, és a nyomvonalat a biztonsági távolságra el kell húzni.

Dokumentáció: felmérési jegyzőkönyv, módosított kiviteli terv, fotók, egyeztetési feljegyzés.

6. feladat (D) Felmérési adatlap minta:

Megnevezés Adat
Helyiség neve Tanműhely 1.
Méretek 6 m hosszú, 2,2 m belmagasság
Szerelési mód Felületszerelt műanyag kábelcsatorna
Nyomvonalhossz 1. váltókapcsolóig 1 m; a két váltókapcsoló között 1,5 m (háromeres váltóvezeték); a 2. váltókapcsolótól a lámpatestig 2 m; összesen 4,5 m
Szerelvénytípus 2 db falon kívüli váltókapcsoló, 1 db lámpatest (egy lámpa két helyről kapcsolva)
Megjegyzés eltérésről Eltérés nincs; a felületszerelt csatorna a tanműhelyi falra a terv szerint szerelhető.

A kitöltött adatlapon szerepel a helyszín, a dátum, a felmérést végző és az oktató aláírása. A példa adatai szemléltető jellegűek.

15.1.15 Rövid összefoglaló

A szerelési munka alapja a helyszíni felmérés, amely a tervet a valósággal veti össze, és rögzíti a munkaterület méreteit, a falazatot, a meglévő hálózatot, a védettségi igényeket és a szerelési lehetőségeket. A felmérés során a szerelő célirányos adatlapot használ, a tervtől való eltéréseket pedig dokumentálja és egyezteti. A szerelési technológia a kivitelezés műveleteinek, eljárásainak, eszközeinek és ellenőrzéseinek összessége, célja a minőség, biztonság és gazdaságosság. A munka szakaszai: előkészítés, nyomvonalak kijelölése, szerelés, ellenőrzés, átadás. Minden szakaszban meg kell tartani a szerelőzónákat, a kiválasztott védettségi követelményeket és a szerelési módnak a környezeti besoroláshoz igazodó megválasztását. Továbbvitt eredmény. A felmért mennyiségek, nyomvonalak, szerelési módok és az esetleges eltérések közvetlenül meghatározzák az Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat alfejezetben készítendő anyagjegyzéket, eszközlistát és árajánlatot; a dokumentált módosítások a későbbi ellenőrzéseknek is alapjai.

15.1.16 Források és ellenőrzési hiányok