15.2 Anyag- és eszközkiválasztás, árajánlat

A felmérés során felvett helyiségek és nyomvonalak önmagukban még nem elegendők a munkához. Az anyag- és eszközkiválasztás dönti el, hogy a kivitelezés időben elkészül, a beépített anyag a helyén marad, és a végső ár sem száll el. Ebben az alfejezetben a terv és a felmérési jegyzőkönyv alapján elkészítjük az anyagkigyűjtést, kiválasztjuk a szerelvényeket, védelmeket és vezetékeket, majd árajánlatot állítunk össze.

15.2.1 Miért fontos ez a szerelőmunkában?

Tipikus lakásfelújítási helyzet: a tulajdonos kéri, hogy a konyhába kerüljön három új aljzat, a fürdőszobába tükörvilágítás, a hálószobába pedig két váltókapcsolós lámpakapcsolás. A szerelő felméri a nyomvonalakat, kiválasztja a szerelési módot, majd anyagot rendel. Ha itt hibázik – például nem számolja fel a függőleges falszakaszokat, vagy a szerelvény IP-védettsége nem megfelelő –, akkor vagy a munka áll le, vagy a kész szerelés nem lesz szabványos. Az anyagkigyűjtés ezért nem papírmunka, hanem a hibamentes kivitelezés első műszaki lépése.

A tervből kigyűjtött anyagokból lesz az árajánlat anyagköltség-része. A hibás árajánlat pedig később félreértés, vita vagy a vállalkozó saját vesztesége lesz. A fejezet módszerét később a Vállalkozási formák, gazdálkodás, árajánlat és számla alfejezetben fogjuk továbbvinni.

15.2.2 Anyagkigyűjtés a tervből

Definíció. Az anyagkigyűjtés az a folyamat, amelynek során a villamos tervből, a felmérési jegyzőkönyvből és a helyszíni megállapodásból összeállítjuk a szükséges anyagok és eszközök tételes, mennyiséggel, típussal és beépítési helyükkel ellátott jegyzékét.

A jó anyagkigyűjtés nem egyszerűen a tervrajzon látható jelek megszámlálása. A kivitelezés során olyan anyagokra is szükség van, amelyek a kapcsolási rajzon nem láthatók önállóan: kötődobozok, rögzítők, dugaszoló csatlakozók, szigetelőszalag, csavarzatok, bilincsek, tömítések, sorkapcsok, feliratok, kábeltálcák vagy védőcsövek. Ezeket gyakran segédanyagként vagy kiegészítő anyagként külön sorban kell felsorolni.

Szabály. Az anyagkigyűjtést mindig két részre kell bontani: a fő anyagok (vezetékek, szerelvények, védelmek, elosztók) és a segédanyagok (kötődobozok, csavarok, tiplik, rögzítő elemek, jelölők, kábelszerelési apróságok) csoportjára. A fő anyagokból pontos darabot és hosszt kell megállapítani, a segédanyagoknál pedig tételenként becslés, darab vagy csomagolási egység alapján adunk mennyiséget.

Mennyiségszámítás vezetékeknél. A vezetékhossz nem egyenlő a tervrajzon vonalzóval kimért hosszal. A falban, védőcsőben vagy kábelcsatornában futó vezetékeknek a nyomvonal hosszán túl szükségük van szerelési ráhagyásra is. Vezetékhossz-számításnál ezért a következő képletet használjuk:

Lkábel=(∑Lvízszintes+∑Lfüggőleges+ndoboz⋅lráhagyás)⋅(1+kveszteség100) L_{\text{kábel}} = \left( \sum L_{\text{vízszintes}} + \sum L_{\text{függőleges}} + n_{\text{doboz}} \cdot l_{\text{ráhagyás}} \right) \cdot \left(1 + \frac{k_{\text{veszteség}}}{100}\right)

Ahol: - LvízszintesL_{\text{vízszintes}} a nyomvonal vízszintes szakaszainak összege, - LfüggőlegesL_{\text{függőleges}} a szerelési magasságok miatt szükséges függőleges fel- és levezetések összege, - ndobozn_{\text{doboz}} a bekötési pontok, kötődobozok, szerelvénydobozok száma, - lráhagyásl_{\text{ráhagyás}} az egy pontra jutó bekötési ráhagyás, jellemzően 0,2–0,5 m, - kveszteségk_{\text{veszteség}} a veszteségi és tartalék százalék, vezetékeknél jellemzően 5–10%.

Megjegyzés. A tervrajzok általában a vízszintes nyomvonalat mutatják, a függőleges szakaszokat nem mindig. A szerelőnek a szerelési magasságokból kell kiszámítania ezeket. Például a padló felett 0,4 m-re szerelt aljzathoz a padlóhoz közeli vízszintes sávból fel kell menni; ez a szakasz anyagigényt és munkát is jelent.

15.2.3 Az anyagkigyűjtés folyamata

Az anyagkigyűjtés lépéseit az alábbi folyamatábra mutatja.

Anyagkigyűjtés folyamata - Az anyagkigyűjtési eljárás lépései röviden: a tervből és a felmérésből az áramkörök, a hosszak és darabszámok, a védelem–vezeték ellenőrzés (Ib ≤ In ≤ Iz), végül a tartalék és a kerekítés után az árajánlat anyagköltség-tétele.

Eljárás. Anyagkigyűjtés a tervből.

  1. Készíts magadnak tiszta tervmásolatot, és jelöld be az elosztót, az áramköröket, a fogyasztókat és a nyomvonalakat.
  2. Csoportosítsd az anyagokat: vezetékek, szerelvények, kötődobozok, védelmek, rögzítőanyagok, feliratok és elosztó-anyagok.
  3. Minden áramkörre határozd meg a feszültségszintet, a várható terhelést és a védelmi követelményt.
  4. Mérd meg vagy számold ki a nyomvonalhosszakat, és add hozzá a függőleges szakaszokat és a bekötési ráhagyásokat.
  5. A szerelvényekből darabjegyzéket készíts, tüntesd fel a típust, színt, IP-védettséget és a gyártói sorozatot.
  6. A védelmeknél ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt, és jegyezd fel a kismegszakító karakterisztikáját (B, C, D).
  7. A vezetékhosszhoz számold hozzá a veszteségi tartalékot, és a mennyiséget kerekítsd felfelé, hogy ne kelljen fél méterrel toldani.
  8. Az elkészült anyagkigyűjtést ellenőrizd egy tételes lista alapján: van-e minden áramkörhöz védővezető, N-vezető, fázisvezető; van-e minden fogyasztóhoz csatlakozási pont.
  9. A kész anyaglistát vidd át az árajánlat anyagköltség-táblájába.

15.2.4 Szerelvények és anyagok kiválasztása

Szabály. Szerelvény kiválasztásakor négy kérdést kötelező tisztázni:

  1. Mekkora a névleges feszültség és áram?
  2. Milyen a környezet: beltéri, kültéri, nedves, poros, vegyszeres?
  3. Milyen IP-védettséget követel meg a beépítési hely?
  4. Milyen szerelési módhoz és milyen gyártói sorozathoz kell illeszkednie?

Névleges adatok. A lakásvilágítási kapcsolók jellemzően 10 A névleges áramúak, az aljzatok 16 A-esek, a dugaszoló aljzatok feszültsége 230 V. A nagyobb fogyasztókhoz – villanytűzhely, sütő, mosógép – 16 A-es vagy célirányosabb csatlakozási pont kell. Ipari dugaszoló aljzatoknál 16, 32, 63 vagy 125 A névleges áram és 230/400 V feszültség is szóba jöhet. A készülék névleges árama nem lehet kisebb, mint a tartós üzemi áram, de a védelmi koordinációt is vizsgálni kell.

Szabvány. A villamos szerelvények és készülékek burkolatvédettségét az MSZ EN 60529 szerint IP-kóddal adjuk meg. Az IP-kód első számjegye a szilárd tárgyak és por, a második számjegye a víz behatolása elleni védelemre utal. Például az IP44-es szerelvény védett 1 mm-nél nagyobb szilárd anyag ellen, és minden irányból érkező fröccsenő víz ellen is védett. A konkrét helyiségekben megkívánt IP-fokozatot az adott létesítési előírás és az MSZ HD 60364 sorozat szerint kell meghatározni. (ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadás és a helyiségzónákra vonatkozó követelmények.)

Tipikus IP-választás a gyakorlatban:

Beépítési hely Gyakori IP-kód Indoklás
Száraz lakószoba aljzata IP20 vagy IP21 normál belső tér, nem zavaró por
Fürdőszoba, zuhanyzó melletti zóna IP44 vagy magasabb vízpermet, pára
Kültéri lámpa fedett ereszen IP44 (poros helyen IP54) fröccsenő víz; az első 4-es jegy nem porvédelem
Kültéri földbe süllyesztett lámpa IP67 átmeneti bemerítés
Poros műhely, fafeldolgozó IP54 vagy magasabb porvédett (5), fröccsenő víz (4); vízsugárnál IPx5

A fenti értékek tájékoztató jellegűek; a konkrét létesítési előírás mindig a zónáktól és a gyártói adatlaptól függ. (ellenőrizendő: a helyi előírások és a gyártói adatlapok.)

Szín és sorozat. A szerelvényeknél a szín és a gyártói sorozat is műszaki-kereskedelmi követelmény. A falra szerelhető kapcsolók, aljzatok és keretek sorozata akkor építhető egységesen, ha azonos gyártói családból származnak. A színmegadásnál az ügyfél elvárása mellett a helyi vagy tervezői előírást is figyelembe kell venni; kültéri szerelvényeknél az UV-álló, törtfehér vagy szürke változat gyakran jobb, mint a tiszta fehér.

Vezetékek kiválasztása. A vezetéket a terhelés, a szerelési mód és a környezeti hőmérséklet alapján választjuk ki. Az előző, Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők alfejezetben tanult módszerrel:

Iz=Ialap⋅k1⋅k2⋅k3 I_z = I_{\text{alap}} \cdot k_1 \cdot k_2 \cdot k_3

A kiválasztott vezető terhelhetőségére és a védőszerv névleges áramára teljesülnie kell:

Ib≤In≤Iz I_b \le I_n \le I_z

Például egy új aljzatkörnél a réz vezető 2,5 mm²-es, védőcsőben, 30 °C környezetben jellemzően nagyobb terhelhetőségű, mint a 16 A-es kismegszakító, de ezt a konkrét körülményekkel mindig ellenőrizni kell. Villanytűzhelyhez 3×4 mm², 3 fázisú bekötéshez 5×2,5 mm² vagy 5×4 mm² jöhet szóba a kialakítástól függően. (ellenőrizendő: az MSZ HD 60364-5-52 terhelhetőségi táblázatai és a gyártói kábeladatok.)

Védelmek kiválasztása. Lakóépületben az általános aljzat- és világítási körök védelme jellemzően B karakterisztikájú kismegszakító (például B16, B10); C karakterisztikát nagyobb bekapcsolási áramú fogyasztóknál (motor, transzformátor, LED-meghajtók sokasága) választunk, de ekkor a hurokimpedancia-feltételt (Zs ≤ U0/Ia) külön ellenőrizni kell (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, MSZ EN 60898-1); a nagyobb motoros fogyasztókhoz C vagy D karakterisztika választható. Az áram-védőkapcsoló (RCD) névleges differenciaárama lakossági és általános épületvillamossági környezetben 30 mA-es kivitel. A kiválasztáskor ügyelni kell arra is, hogy a kismegszakító és az RCD megszakítóképessége elég legyen a várható zárlati áramhoz. (ellenőrizendő: a konkrét típusok és az MSZ HD 60364 előírásai.)

15.2.5 Számítási példák: anyagmennyiség és árajánlat

Kidolgozott példa. Konyhai aljzati és világítási anyagkigyűjtés. Egy konyha-felújításnál a felmérés alapján 6 db süllyesztett dugaszoló aljzatot, 1 db külön tűzhely csatlakozást, 2 db lámpát és 2 db egypólusú kapcsolót kell beépíteni. A szerelés falba süllyesztett, védőcsőben. A vízszintes nyomvonalhosszak:

A függőleges szakasz a vízszintes sáv és a szerelvény magasságának különbsége: |sáv magassága−szerelvény magassága||\text{sáv magassága} - \text{szerelvény magassága}|. A példában a vízszintes nyomvonal a mennyezet alatti sávban fut (2,6 m belmagasságnál 2,3 m magasan), ezért a függőleges szakaszok:

A bekötési ráhagyást körönként, csatlakozási pontonként 0,3 m-rel számoljuk: aljzatkör 6 × 0,3 = 1,8 m; tűzhelykör 2 × 0,3 = 0,6 m (a tűzhely-csatlakozó és a kötődoboz); világítási kör 4 × 0,3 = 1,2 m. Összesen 12 csatlakozási pont (a felsorolt 11 szerelvény mellett a tűzhelykör kötődobozát is számoljuk). A veszteségi tartalék 10%.

Számítás. Először a kábelhosszak:

I.Laljzat=(18+7,2+1,8)⋅1,1=29,7 m→30 m I. \quad L_{\text{aljzat}} = (18+7{,}2+1{,}8) \cdot 1{,}1 = 29{,}7 \text{ m} \rightarrow 30 \text{ m}

II.Ltűzhely=(6+2,0+0,6)⋅1,1=9,46 m→10 m II. \quad L_{\text{tűzhely}} = (6+2{,}0+0{,}6) \cdot 1{,}1 = 9{,}46 \text{ m} \rightarrow 10 \text{ m}

III.Lvilágítás=(12+0,6+2,4+1,2)⋅1,1=17,82 m→18 m III. \quad L_{\text{világítás}} = (12+0{,}6+2{,}4+1{,}2) \cdot 1{,}1 = 17{,}82 \text{ m} \rightarrow 18 \text{ m}

A tűzhelykör 9,46 m-es értékét a kábel kiszerelési egységéhez igazodva 10 m-re kerekítjük. A felfelé kerekítés azért szükséges, mert a kábelt nem méterre fogják megvágni a nagykereskedésben, és a túl rövid véghossz miatt toldani kellene, ami többlet hibalehetőség. Az anyagkigyűjtés tehát:

Kidolgozott példa. Árajánlat anyag-, munka-, rezsiköltsége. A konyhai anyagkigyűjtés alapján az anyagköltség nettó 85 000 Ft. A szerelő a munkát 8 munkaórára becsüli, óradíja 6 000 Ft. A szállítási költség 3 000 Ft, a segédanyag az anyagköltség 5%-a, a rezsi a munkadíj 10%-a. Az áfa mértéke 27%. Készítsük el az árajánlat számítását.

Számítás.

Anyag nettó=85000 Ft \text{Anyag nettó} = 85\,000 \text{ Ft}

Segédanyag=85000⋅0,05=4250 Ft \text{Segédanyag} = 85\,000 \cdot 0{,}05 = 4\,250 \text{ Ft}

Munkadíj=8⋅6000=48000 Ft \text{Munkadíj} = 8 \cdot 6\,000 = 48\,000 \text{ Ft}

Rezsi=48000⋅0,10=4800 Ft \text{Rezsi} = 48\,000 \cdot 0{,}10 = 4\,800 \text{ Ft}

Szállítás=3000 Ft \text{Szállítás} = 3\,000 \text{ Ft}

A teljes nettó alap összeg:

85000+4250+48000+4800+3000=145050 Ft 85\,000 + 4\,250 + 48\,000 + 4\,800 + 3\,000 = 145\,050 \text{ Ft}

Az áfa:

145050⋅0,27=39163,5 Ft→39164 Ft 145\,050 \cdot 0{,}27 = 39\,163{,}5 \text{ Ft} \rightarrow 39\,164 \text{ Ft}

A bruttó ajánlati ár:

145050+39164=184214 Ft 145\,050 + 39\,164 = 184\,214 \text{ Ft}

A szerződésben érdemes az anyag-, a munka- és a szállítási költségeket külön soron feltüntetni, mert a későbbi pótmunkák és az áfa-változások így követhetők. A fenti árak tanulási példák; a tényleges árajánlatnál a mindenkori beszerzési árakat és a hatályos adókulcsot kell használni. (ellenőrizendő: aktuális áfa-mérték és számlázási előírások.)

15.2.6 Árajánlat szerkezete

Definíció. Az árajánlat olyan ajánlati dokumentum, amelyben a villanyszerelő rögzíti a feladat műszaki tartalmát, az anyag- és munkaár tételeit, a feltételeket, a határidőt és a garanciát.

Szabály. Az árajánlatban mindig tüntessük fel:

Az árajánlat nem számla, de később a számla alapja lehet. A pontatlan árajánlat gyakran vezet vitához, mert a tényleges mennyiségek nem azonosak a becsült számokkal. A szerelő ezért az anyagmennyiségeket ne csökkentse szándékosan, hanem a veszteségi tartalékot tüntesse fel, és írjon a pótmunka kezelésére is feltételt.

15.2.7 Szállítás, tárolás és anyagellenőrzés

Szállítás. A kábelek és szerelvények szállításakor ügyelni kell a sérülésmentes átvételre. A kábeldobokat a peremükre állítva, ékekkel kitámasztva, rögzítve szállítjuk és tároljuk; fektetni nem szabad. Letekercseléskor a dobot tengelyen forgatjuk, a kábelt nem húzzuk le oldalirányban, és betartjuk a gyártó szerinti legkisebb hajlítási sugarat (ellenőrizendő: gyártói szállítási útmutató). A szerelvényeket, különösen az érzékeny elektronikus eszközöket, az eredeti csomagolásukban vagy jól párnázott ládában kell mozgatni.

Tárolás. A kábelek tárolása száraz, fagymentes helyen történjen. A szigetelőanyagok hosszú távon melegedésre, UV-sugárzásra és olajos szennyeződésre érzékenyek. A dobozokat és kapcsolókat pormentesen, az építkezésen lehetőleg lezárt helyiségben tároljuk. A fém aljzatok és rögzítők nedvességtől rozsdásodhatnak, ezért a tárolóhely legyen fedett és száraz.

Ellenőrzés. A vételnél ellenőrizni kell a szállítólevél, a típus, a mennyiség, a szín és a gyártói jelölés megegyezését. Az MSZ EN 60529 szerinti IP-védettséget a termék felirata, gyártói katalógus vagy csomagolás tartalmazza. A beépítés előtt legalább vizuális ellenőrzést kell végezni: nincs-e törés, behajlott csatlakozó, hibás menet vagy sérült szigetelés. A hibás vagy eltérő anyagot ne építsük be; sokkal olcsóbb cserélni a raktárban, mint a vakolt falban.

Eljárás. Anyagellenőrzés a beépítés előtt.

  1. Tételd magad elé az anyagjegyzéket vagy szállítólevelet.
  2. Ellenőrizd a dobozok, csomagok sértetlenségét.
  3. Ellenőrizd a típust, színt, feszültséget, áramerősséget, IP-kódot.
  4. Vizuálisan nézd meg a szerelvények csatlakozóit, a kapcsolódó felületeket és a szigetelést.
  5. Kábelnél ellenőrizd a feliratot, a színjelölést és a külső köpeny sérülésmentességét.
  6. A nem megfelelő tételeket különítsd el, és jelentsd a megrendelőnek vagy a beszállítónak.
  7. Az anyagokat a beépítés sorrendjében tárold, hogy a kivitelező ne keressen feleslegesen.

15.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy családi házban a szerelő a tervrajzon csak a vízszintes falhorony hosszakat nézte, és az árajánlatba kevés kábelt írt be. A szobákban 0,4 m magasságba kerültek az aljzatok, a kapcsolók 1,1 m-re, a mennyezeti lámpák pedig 2,6 m-re; a függőleges szakaszok így összesen több mint 40 m kábelt igényeltek. A kivitelezés közben a megrendelővel kellett jelezni, hogy elfogyott a kábel, és pótanyagot kellett venni. Ez a munka ütemét és az árat is eltolta.

Tanulság. A felmérésből kigyűjtött anyagok csak akkor pontosak, ha a szerelési magasságokat, a függőleges szakaszokat, a kötődobozokra jutó ráhagyásokat és a veszteségi tartalékot is figyelembe veszi. Ugyanez igaz a szerelvényekre: a fürdőszobai aljzatnál nem elegendő az IP20-as beltéri változat, ha a szerelési helyen vízpermet érheti a dobozt.

15.2.9 Gyakorlati útmutató

Cél. Fürdőszobai tükörvilágítás és aljzatkör anyagkigyűjtése, anyagnyilvántartás készítése és árajánlat-tervezet összeállítása.

Eszközök és anyagok. Tervmásolat, felmérési jegyzőkönyv, mérőszalag, katalógus vagy okostelefon, anyagjegyzék-táblázat, számológép, árajánlat-sablon.

Biztonsági korlát. A gyakorlat felmérési és anyagkigyűjtési lépéseket tartalmaz. A tényleges bekötési és szerelési munkát tanműhelyben vagy jogosult oktató felügyelete mellett végezd, hálózati feszültségen önállóan ne.

  1. Rajzolj fel egy kis fürdőszobai elrendezést: elosztó a folyosón, tükörlámpa a mosdó felett, egy IP44-es dugaszolóaljzat a 0–2. zónán kívül (a mosdó mellett, a zuhanytól/kádtól mért zónahatáron túl), 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védve (lásd az Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek alfejezetet; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701).
  2. Tervezz egy világítási áramkört és egy aljzatkört.
  3. Mérj ki egy lehetséges nyomvonalat: vízszintes falszakasz, felmenő szakaszok, dobozok.
  4. Számítsd ki a 3×1,5 mm²-es világítási vezeték és a 3×2,5 mm²-es aljzatkör vezeték hosszát a 10%-os veszteségi tartalékkal.
  5. Válaszd ki a szerelvényeket: a kapcsolót, az aljzatot, a lámpát, a kismegszakítókat és szükség esetén a 30 mA-es áram-védőkapcsolót.
  6. Tölts ki egy anyagjegyzéket, és készíts nettó anyagköltséget.
  7. Adj munkadíj-becslést, számold ki a nettó összeget, a 27%-os áfát és a bruttó ajánlati árat: (1,27)(1{,}27)-tel szorzott összeg. (ellenőrizendő: aktuális áfa.)
  8. Ellenőrizd, hogy az aljzatkörre felírt terhelhetőség kielégíti-e az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt.

15.2.10 Tipikus hibák

Hiba 1. A függőleges falszakaszokat kihagyták. A szerelő csak a vízszintes nyomvonalat mérte fel. Emiatt a vezetékhossz és a munkaidő is alábecsült. Helyes gyakorlat: minden aljzathoz, kapcsolóhoz, lámpához adja hozzá a szerelési magasságból adódó le- és felmenőt.

Hiba 2. IP-védettség nélküli szerelvény kiválasztása. A kültéri vagy fürdőszobai szerelvényt a belső térben megszokott IP20-as kivitelből választotta. A kész szerelés víz- és porérzékeny lesz, ami balesetet és meghibásodást okozhat. Helyes: a beépítési hely szerint IP44, IP54 vagy magasabb védettségű kivitelt kell választani.

Hiba 3. Az árajánlatból kihagyták az áfát vagy a segédanyagot. A szerelő csak az anyag és a munkadíj összegét adta meg, és később derült ki a különbség. A megrendelő vitatta a számlát. Helyes: az ajánlatban a nettó összeget, az áfát és a bruttó összeget egyaránt szerepeltetni kell, és a segédanyagot, szállítást, rezsit külön soron kell feltüntetni.

15.2.11 Önellenőrzés

  1. Mi a különbség a nettó és a bruttó árajánlati összeg között?
  2. Mit jelent az IP44-es szerelvény jelölése?
  3. Miért kell a vezetékhosszba függőleges szakaszokat is beleszámolni?
  4. Melyik egyenlőtlenség írja le a vezeték túlterhelés elleni védelmét?
  5. Mi a veszteségi tartalék szerepe az anyagkigyűjtésben?

15.2.12 Megoldások

  1. A nettó összeg a tiszta ár; a bruttó összeg a nettó összeg és a felszámított áfa együttes összege.
  2. Az IP44 a szilárd anyagok (első 4-es számjegy) és a fröccsenő víz (második 4-es számjegy) elleni védettséget jelenti.
  3. Mert a vezeték a vízszintes sávból minden szerelvényhez fel- vagy lefut; ezek a függőleges szakaszok a tervrajzon nem látszanak, de a teljes kábelhossz jelentős részét adják.
  4. Az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z egyenlőtlenség, ahol IbI_b az üzemi áram, InI_n a védőszerv névleges árama, IzI_z a vezető korrigált terhelhetősége.
  5. A veszteségi tartalék fedezi a vágási veszteséget, a szerelési hibákból adódó hosszcsökkenést és a későbbi apró pótlásokat, így nem áll le a munka hiányzó anyag miatt.

15.2.13 Feladatok

1. feladat (A). Sorolj fel legalább öt anyagcsoportot, amelyeket egy lakáselosztó cseréjénél anyagkigyűjtésben szerepeltetni kell.

2. feladat (A). Milyen IP-védettségű szerelvényt választanál egy fedett erkélyen elhelyezett, fröccsenő víznek kitett dugaszoló aljzathoz? Indokold meg.

3. feladat (B). Egy áramkör üzemi árama 13 A, a védőszerv névleges árama 16 A. A kiválasztott vezető korrigált terhelhetősége 22 A. Ellenőrizd az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltételt, és mondd meg, hogy a vezető terhelhetősége elégséges-e.

4. feladat (B). Egy kivitelezéshez a nettó anyagköltség 92 000 Ft, a munkadíj 10 óra × 5 500 Ft, a segédanyag 5%, a rezsi a munkadíj 8%-a, a szállítás 4 000 Ft. Számítsd ki a nettó összeget és a 27%-os áfával a bruttó árat. (ellenőrizendő: aktuális áfa.)

5. feladat (C). Egy szerelő a kábelszámításnál csak a vízszintes nyomvonalat mérte: 22 m. Feltevés: a vízszintes nyomvonal a padlószinten fut (például aljzatcsatornában), ezért a függőleges szakasz a szerelési magassággal egyenlő. A helyszínen 6 aljzat van 0,4 m-es szerelési magasságon, 3 kapcsoló 1,1 m-en, és 2 mennyezeti lámpa 2,6 m-en. A bekötési pontok száma 11 (6 aljzat, 3 kapcsoló, 2 lámpahely), a ráhagyás 0,3 m/pont. A veszteségi tartalék 10%. Számold ki a ténylegesen szükséges kábelhosszt, és állapítsd meg, mennyi kábel hiányzott a szerelő korábbi becsléséből.

6. feladat (D). Egy leszállított dugaszolóaljzat dobozán az szerepel: „16 A, IP20, 230 V”. A szerelő egy kültéri aljzathoz kapta. A későbbi ellenőrzés szerint a beépítési hely fröccsenő víznek van kitéve. Írd le, mi a helyes anyagellenőrzési folyamat, és mit kell kérni a beszállítótól.

15.2.14 Megoldások

1. feladat. Pl. vezetékek, túláramvédelmi eszközök, elosztódoboz vagy szerelőlap, rögzítőanyagok, kötődobozok, sorkapcsok, jelölők, feliratok, csatlakozók, dugaszoló aljzatok, áram-védőkapcsoló.

2. feladat. IP44 vagy magasabb védettségű: a második 4-es jegy minden irányból fröccsenő víz elleni védelmet jelent; az első 4-es jegy 1 mm-nél nagyobb szilárd testek ellen véd, nem porvédelem – ha por is éri a szerelvényt, legalább IP54 szükséges.

3. feladat. Ellenőrzés:

Ib=13 A≤In=16 A≤Iz=22 A I_b = 13 \text{ A} \le I_n = 16 \text{ A} \le I_z = 22 \text{ A}

A feltétel teljesül, tehát a vezető terhelhetősége elégséges, és a védőszerv a túlterhelést meg tudja szakítani a vezető melegedése előtt.

4. feladat.

Anyag nettó=92000 Ft \text{Anyag nettó} = 92\,000 \text{ Ft}

Munkadíj=10⋅5500=55000 Ft \text{Munkadíj} = 10 \cdot 5\,500 = 55\,000 \text{ Ft}

Segédanyag=92000⋅0,05=4600 Ft \text{Segédanyag} = 92\,000 \cdot 0{,}05 = 4\,600 \text{ Ft}

Rezsi=55000⋅0,08=4400 Ft \text{Rezsi} = 55\,000 \cdot 0{,}08 = 4\,400 \text{ Ft}

Szállítás=4000 Ft \text{Szállítás} = 4\,000 \text{ Ft}

Nettó összesen=92000+55000+4600+4400+4000=160000 Ft \text{Nettó összesen} = 92\,000 + 55\,000 + 4\,600 + 4\,400 + 4\,000 = 160\,000 \text{ Ft}

ÁFA=160000⋅0,27=43200 Ft \text{ÁFA} = 160\,000 \cdot 0{,}27 = 43\,200 \text{ Ft}

Bruttó=160000+43200=203200 Ft \text{Bruttó} = 160\,000 + 43\,200 = 203\,200 \text{ Ft}

5. feladat. A feladat feltevése szerint a vízszintes nyomvonal a padlószinten fut, így a függőleges szakasz a szerelési magassággal egyenlő. A függőleges szakaszok:

6⋅0,4+3⋅1,1+2⋅2,6=2,4+3,3+5,2=10,9 m 6 \cdot 0{,}4 + 3 \cdot 1{,}1 + 2 \cdot 2{,}6 = 2{,}4 + 3{,}3 + 5{,}2 = 10{,}9 \text{ m}

A bekötési ráhagyás (11 pont, a lámpahelyekkel együtt):

11⋅0,3=3,3 m 11 \cdot 0{,}3 = 3{,}3 \text{ m}

A teljes tényleges alaphossz:

22+10,9+3,3=36,2 m 22 + 10{,}9 + 3{,}3 = 36{,}2 \text{ m}

A 10%-os veszteségi tartalékkal:

36,2⋅1,1=39,82 m→40 m 36{,}2 \cdot 1{,}1 = 39{,}82 \text{ m} \rightarrow 40 \text{ m}

A szerelő korábbi becslése 22 m volt. A tényleges szükséges hossz 40 m, így a hiányzó mennyiség:

40−22=18 m 40 - 22 = 18 \text{ m}

6. feladat. El kell végezni az anyagellenőrzést: szállítólevél, típus, feszültség, áramerősség, IP-kód. Az IP20-as szerelvény nem alkalmas fröccsenő víznek kitett helyre, ezért a beépítés előtt vissza kell küldeni vagy cseréltetni. A beszállítótól IP44 vagy magasabb védettségű, kültéri vagy fröccsenő víznek ellenálló kivitelt kell kérni, és az átvételkor ellenőrizni kell a csomagoláson és a gyártói adatlapon szereplő IP-kódot.

15.2.15 Rövid összefoglaló

Az anyag- és eszközkiválasztás a felmérésből indul, és tételes anyagkigyűjtéssel, szerelvény-kiválasztással, valamint árajánlat-számítással folytatódik. A vezetékhosszhoz a vízszintes szakaszokon túl hozzá kell adni a függőleges szakaszokat, a doboz-ráhagyásokat és a veszteségi tartalékot, ami vezetéknél jellemzően 5–10%. A szerelvény kiválasztásakor a névleges feszültséget, áramerősséget, IP-védettséget és a gyártói sorozatot kell egyeztetni. Az árajánlatban anyagköltség, munkadíj, segédanyag, rezsi, szállítás, nettó összeg, áfa és bruttó ajánlati ár szerepeljen. Továbbvitt eredmény. Az anyagkigyűjtés és árajánlat-elemzés módszerét használjuk a szerszámbeszerzés és az eszközkiválasztás során (Kéziszerszámok, gépi szerszámok és a biztonságos használat), valamint a későbbi vállalkozási árajánlat- és számlázási folyamatoknál (Vállalkozási formák, gazdálkodás, árajánlat és számla). Az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z feltétel minden vezetőkiválasztásnál az ellenőrzés alapja.

15.2.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet az MSZ HD 60364 sorozatot és az MSZ EN 60529 szerinti IP-kódot használja. A konkrét IP-osztályok, terhelhetőségi értékek, áfa-mérték, beszerzési árak és munkadíjak tanulási példák; a kivitelezés és az árajánlat készítése előtt az aktuális szabványokat, a gyártói adatlapokat, a helyi előírásokat és a hatályos adózási szabályokat kell ellenőrizni.