31.4 Készülékkiválasztás: áram, feszültség, élettartam, koordináció

31.4.1 Motiváció

Egy ipari szerelőnek a munkahelyén gyakran kell egy-egy motort vagy fogyasztót új készülékkel ellátni. A legtöbb hiba nem abból adódik, hogy nincs elég nagy kismegszakító vagy mágneskapcsoló, hanem abból, hogy a kiválasztott elemek nem illeszkednek egymáshoz: a hőkioldó máskor old ki, mint ahogy a motor túlterhelése igényelné, a mágneskapcsoló érintkezői a motorindításnál összehegednek, vagy a zárlatvédelmi elem nem tudja megszakítani a várható zárlati áramot. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan válassz ki egy teljes motorindítót gyártói táblázatból úgy, hogy az áramerősség, a feszültség, az élettartam és a hibavédelem egyaránt rendben legyen.

Továbbvitt eredmény. A készülékkiválasztás itt tanult lépéseit használjuk a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetben a vezérlési kapcsolás összeállításakor, valamint a Motorvédelmek, lágyindítók és frekvenciaváltók az elosztóban alfejezetben az ipari elosztóelemek méretezésekor.

31.4.2 Szemléletes kép: egy motorindító kiválasztása a gyártói katalógusból

Képzeld el, hogy egy műszaki raktárban állsz, és a polcon különböző mágneskapcsolók, motorvédő kapcsolók és hőkioldók sorakoznak. A motor adattáblájáról leolvastad a 7,5 kW-os, 400 V-os, 14,5 A névleges áramú adatokat. A katalógusban keresed a sorhoz tartozó motorindító kombinációt. A táblázat azt mondja: „7,5 kW, 400 V, 14,5 A → motorvédő kapcsoló 13–18 A, mágneskapcsoló 16 A AC-3” (a motorvédő kapcsoló tartalmazza a túlterhelésvédelmet, külön hőkioldó nem kell). Ha ezt a sort választod, és a szabványos koordinációt ellenőrzöd, a rendszer nemcsak működik, hanem zárlat esetén is megvédi a környezetet és a készüléket.

31.4.3 Névleges adatok és tartalék

Mielőtt bármilyen készüléket kiválasztanál, ismerned kell a fogyasztó és a hálózat jellemzőit:

Definíció. A készüléktartalék azt jelenti, hogy a kiválasztott készülék névleges adatai nem pontosan egyenlőek a fogyasztó névleges adataival, hanem kismértékben meghaladják azokat, figyelembe véve a környezeti hőmérsékletet, a szerelési magasságot és a kapcsolási gyakoriságot. Ie≥InI_e \ge I_n mindig szükséges, de a túlzott méretezés felesleges költséget és nagyobb védelmi hézagot okozhat.

Szabály. A motorvédő kapcsoló beállítási tartományának fednie kell a motor névleges áramát, úgy, hogy InI_n ne a tartomány szélére essen (így a beállítás és az utólagos finomhangolás lehetséges); a pontos kiválasztást a gyártói táblázat adja. A hőkioldót mindig a motor névleges áramára, nem pedig a megengedett „maximálisra” kell állítani.

31.4.4 A koordináció 1-es és 2-es típusa

A készülékkiválasztás lelke a motorindító koordináció, vagyis annak ellenőrzése, hogy a zárlatvédő elem (például motorvédő kapcsoló vagy olvadóbetét), a mágneskapcsoló és a hőkioldó együttműködése zárlat alatt is biztonságos-e.

Definíció. A motorindító koordináció a gyártói táblázatban megadott kombináció, amely igazolja, hogy egy meghatározott zárlati áramig a teljes indítóberendezés ki tudja kapcsolni a hibát anélkül, hogy veszélyes állapot alakulna ki. A szabványos osztályozás:

A gyakorlatban az ipari motorindítókat – különösen folyamatos üzemű, karbantartást nehezen elviselő helyeken – 2-es típusú koordinációval választják. Az 1-es típus olcsóbb lehet, de a zárlat után hosszabb leállással és javítási költséggel kell számolni.

31.4.5 Kidolgozott példa: 7,5 kW-os motor indítójának kiválasztása

Példa. Válasszuk ki egy 400 V-os, 50 Hz-es, 7,5 kW-os, kalickás forgórészű, delta kapcsolású aszinkron motor teljes indítóját, ha a motor névleges árama In=14,5AI_n = 14{,}5\,\text{A}, indítási módja közvetlen, a használati kategória AC-3. A várható legnagyobb zárlati áram az indító betáplálási pontján (az elosztósínen) Ik,max=6kAI_{k,\max} = 6\,\text{kA} (ellenőrizendő: hálózati adat vagy számítás; nem a motor kapcsain, a fázis–PE hurokimpedanciából számolt hibaáram, az a legkisebb zárlati áram). A karbantartási igény szerint 2-es típusú koordinációt választunk.

Számítás. Először ellenőrizzük, hogy a motorvédő kapcsoló és a mágneskapcsoló névleges árama legalább eléri a motor áramát:

A gyártói táblázat szerint ez a kombináció 2-es típusú koordinációval Iq=50kAI_q = 50\,\text{kA} feltételes zárlati áramig érvényes (ellenőrizendő: MSZ EN 60947-4-1, gyártói táblázat). Mivel a várható legnagyobb zárlati áram 6kA6\,\text{kA}, az indító megfelel.

Ellenőrzés. A motor névleges áramát Ie≥InI_e \ge I_n feltétel alapján mindkét elem teljesíti, a zárlati tűrőképesség pedig nagyobb a várható legnagyobb zárlati áramnál. Ha a várható zárlati áram nagyobb lenne, nagyobb megszakító-képességű motorvédőt vagy olvadóbetétet kellene választani.

31.4.6 Kidolgozott példa: a kiválasztott mágneskapcsoló élettartama

Példa. A kiválasztott 16 A-es mágneskapcsoló gyártói adatai szerint mechanikai élettartama 1000000010\,000\,000 működés, villamos élettartama AC-3, 400 V, 16 A terhelés mellett 12000001\,200\,000 működés (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A gyártósor naponta 15 indítást végez, évente 250 munkanapon.

Számítás. A várható éves működésszám:

Név=15⋅250=3750működés/év. N_{\text{év}} = 15 \cdot 250 = 3750\ \text{működés/év}.

A villamos élettartamhoz viszonyított elvi élettartam:

tvillam=12000003750=320év. t_{\text{villam}} = \frac{1\,200\,000}{3750} = 320\ \text{év}.

Értelmezés. A 320 év elvi érték, amelyet laboratóriumi, tiszta, névleges terhelés melletti vizsgálatokra ad meg a gyártó. A valóságban a kapcsolási tranziensek, a por, az emelkedett hőmérséklet és a rezgések ezt az értéket jelentősen csökkentik. Az ipari gyakorlatban 5–10 évenkénti megelőző csere és rendszeres karbantartás ajánlott, függetlenül a gyártói élettartam-értéktől (ellenőrizendő: gyártói karbantartási útmutató). A számítás arra tanít, hogy a kiválasztáskor ne csak a névleges áramot nézd, hanem a karbantartási tervet és a környezeti feltételeket is.

31.4.7 Szabvány: a koordináció és a készülékadatok kerete

Szabvány. A kapcsolókészülékek általános követelményeit az MSZ EN 60947-1 (kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek) határozza meg. A motorindítók, mágneskapcsolók és motorvédő kapcsolók követelményeit, valamint az 1-es és 2-es típusú koordináció vizsgálati feltételeit az MSZ EN 60947-4-1 rögzíti (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás). A kismegszakítókra és megszakítókra az MSZ EN 60947-2 vonatkozik. A koordinációt mindig a gyártó által bevizsgált kombinációk alapján kell igazolni; önkényesen összeválogatott elemekre a szabvány nem ad garanciát.

31.4.8 Gyártói táblázatok olvasása (kiválasztási recept)

Gyakorlati recept. A gyártói táblázatok legtöbbször a motor teljesítménye és feszültsége alapján sorolják be a kiválasztott elemeket. Egy jellemző ipari táblázat felépítése:

Motor (kW, 400 V) InI_n (A) Motorvédő kapcsoló beállítási tartománya (A) Mágneskapcsoló AC-3 (A) Hőkioldó beállítási tartománya (A) (csak motorvédő kapcsoló nélküli kombinációnál) Max. zárlati áram Type 2 (kA)
3,0 6,5 5,5–8,0 9 5,5–8,0 50
7,5 14,5 13–18 16 12–18 50
15,0 28,5 24–32 32 24–32 50

A fenti táblázat szemléltető, a konkrét értékek mindig a gyártói katalógusban találhatók (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Egy motorágban a túlterhelésvédelmet vagy a motorvédő kapcsoló, vagy a hőkioldó adja, sosem mindkettő: a hőkioldó oszlop a motorvédő kapcsoló nélküli kombinációra vonatkozik (zárlatvédő elem + mágneskapcsoló + hőkioldó relé). Minden motorvédő kapcsolónál tartományt adunk meg, nem egyetlen értéket.

Lépéssor:

  1. Olvasd le a motor adattáblájáról a névleges feszültséget, teljesítményt és áramot.
  2. Határozd meg az üzemmódot (közvetlen indítás, Y-Δ, lágyindítás) és a használati kategóriát (AC-3, AC-4).
  3. Keresd ki a katalógusból a motorteljesítmény sorát.
  4. Ellenőrizd, hogy a hőkioldó beállítási tartománya fedje a motor névleges áramát.
  5. Ellenőrizd, hogy a mágneskapcsoló IeI_e értéke legalább a motor InI_n értéke.
  6. Ellenőrizd a zárlatvédő elem (motorvédő kapcsoló vagy olvadóbetét) megszakítóképességét a beépítési helyen várható legnagyobb Ik,maxI_{k,\max} zárlati áramhoz képest.
  7. Válaszd a kívánt koordinációs típust, és győződj meg arról, hogy a kiválasztott kombináció a gyártói táblázatban szerepel.

31.4.9 Valós életbeli alkalmazás: a hegedt kontakt

Egy üzemben egy szállítószalag motorjának mágneskapcsolója rendszeresen leállt. A szerelő a motor 15,2 A névleges áramához 16 A névleges áramú kontaktort választott. A készülék azonban már az első hetekben összehegedt, és a hőkioldó is többször oldott ki. A hibakeresés során kiderült, hogy a mágneskapcsolót az AC-1 oszlop 16 A-es értéke alapján választotta; az AC-1 csak ohmos terhelések kapcsolására alkalmas, motorindító szolgálatban az érintkezők erősen igénybevett váltakozó terhelést kapnak. Motorindításhoz az AC-3 oszlop szerinti Ie≥15,2AI_e \ge 15{,}2\,\text{A} kellett volna (ugyanabból a sorozatból ez nagyobb készülék). A hőkioldót a motor névleges áramára (15,2 A) kell állítani, és a kombinációnak a gyártói koordinációs táblázatban kell szerepelnie. A cserét követően a berendezés több éve hiba nélkül működik. A tanulság: a készülékválasztásnál a használati kategória és a koordináció ugyanolyan fontos, mint a névleges áram.

31.4.10 Tipikus hibák

31.4.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: A 2-es típusú koordinációnál zárlat után a mágneskapcsoló érintkezői soha nem hegedhetnek össze.
  2. Sorold fel a készülékválasztás öt legfontosabb adatát.
  3. Miért fontos a hőkioldó beállítási tartományának fednie a motor névleges áramát?
  4. Egy motor In=10,2AI_n = 10{,}2\,\text{A}, a katalógusban a hőkioldó 8–12A8–12\,\text{A}, a mágneskapcsoló 12A12\,\text{A}, a motorvédő kapcsoló beállítási tartománya 9–14A9–14\,\text{A}. Megfelel-e a kiválasztás, ha a várható zárlati áram 4 kA? Indokold!
  5. Számítsd ki a motor névleges áramát: Pn=11kWP_n = 11\,\text{kW}, U=400VU = 400\,\text{V}, cos⁡φ=0,84\cos\varphi = 0{,}84, η=0,88\eta = 0{,}88.
  6. Mi a különbség a mechanikai és a villamos élettartam között, és melyiket használjuk a karbantartási tervben?

31.4.12 Feladatok

1. feladat (A) Definiáld röviden a névleges üzemi feszültség, a névleges üzemi áram és a használati kategória fogalmát.

2. feladat (A) Egy katalógus szerint egy AC-3 mágneskapcsoló névleges árama 18A18\,\text{A}. Hány wattos maximális motorteljesítményt kapcsolhatunk 400 V-os, cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82, η=0,87\eta = 0{,}87 feltételezéssel?

3. feladat (B) Egy motor névleges árama 8,8A8{,}8\,\text{A}, indítási árama 6,5⋅In6{,}5 \cdot I_n. A katalógusban a motorvédő kapcsoló beállítási tartománya 6–10A6–10\,\text{A}, a mágneskapcsoló 9A9\,\text{A} (külön hőkioldó nélkül). Az elosztósínen számított legnagyobb várható zárlati áram 3,2kA3{,}2\,\text{kA}. Válaszd ki a beállításokat, és ellenőrizd a koordináció feltételeit, ha a katalógus szerint a kombináció Type 2 max. 15kA15\,\text{kA}-ig érvényes.

4. feladat (B) Egy gyártósor naponta 12 indítást végez. A mágneskapcsoló gyártói villamos élettartama AC-3, 400 V, Ie=25AI_e = 25\,\text{A} mellett 800000800\,000 működés (ellenőrizendő). Számítsd ki az elvi élettartamot években, ha évente 230 munkanap van.

5. feladat (C) Egy üzemben a 15 kW-os motorhoz 25 A-es AC-3 mágneskapcsolót választottak, de a motor névleges árama 28,5A28{,}5\,\text{A}. Emellett 24–32A24–32\,\text{A} tartományú motorvédő kapcsolót és külön hőkioldót is választottak. Értékeld a kiválasztást, sorold fel a hibákat, és javasold a helyes kombinációt.

6. feladat (D) Egy motorindító zárlat után leoldott. A mágneskapcsoló érintkezői összehegedtek, a hőkioldó beállítása 14,5 A. A motor névleges árama 14,5 A. A karbantartó elmondja, hogy a kiválasztott kombináció 1-es típusú koordinációjú volt, mert olcsóbb volt. Milyen intézkedést javasolsz, és milyen készülékválasztási hibákat keresnél a gyártói táblázatban?

31.4.13 Megoldások

31.4.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A 2-es típusú koordinációnál enyhe hegedés megengedett, ha az érintkezők könnyen szétválaszthatók, de a készüléknek további javítás nélkül üzemképesnek kell maradnia.
  2. A motor névleges feszültsége, árama, teljesítménye, használati kategória és a várható zárlati áram.
  3. Mert a hőkioldó pontosan akkor véd, ha a motor áramát közvetlenül érzékeli; ha a tartomány nem fedi le a motor névleges áramát, a kívánt túláramvédelem nem hangolható megfelelően.
  4. Igen, ha a zárlati megszakítóképesség legalább 4 kA, és a gyártói táblázat ezt igazolja. A 12 A-es mágneskapcsoló Ie≥In=10,2AI_e \ge I_n = 10{,}2\,\text{A}. A túlterhelésvédelmet vagy a 8–12 A-es hőkioldó (zárlatvédő elemmel együtt), vagy a 9–14 A tartományú motorvédő kapcsoló adja, de nem mindkettő; mindkét tartomány fedi a 10,2 A-t, és az InI_n nem esik a szélére.
  5. In=110003⋅400⋅0,84⋅0,88=11000512,1≈21,5AI_n = \frac{11\,000}{\sqrt{3}\cdot 400 \cdot 0{,}84 \cdot 0{,}88} = \frac{11\,000}{512{,}1} \approx 21{,}5\,\text{A}.
  6. A mechanikai élettartam a kopástól független, üres kapcsolások száma; a villamos élettartam a névleges terhelőáram melletti kapcsolások száma. A karbantartási tervben a villamos élettartamot használjuk, de a környezeti tényezők miatt a gyakorlatban rövidebb ciklusokkal tervezünk.

31.4.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat megoldása

2. feladat megoldása

A motor teljesítménye:

P=3⋅U⋅Ie⋅cos⁡φ⋅η=3⋅400⋅18⋅0,82⋅0,87 P = \sqrt{3} \cdot U \cdot I_e \cdot \cos\varphi \cdot \eta = \sqrt{3} \cdot 400 \cdot 18 \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}87

P=1,732⋅400⋅18⋅0,82⋅0,87≈8,9kW. P = 1{,}732 \cdot 400 \cdot 18 \cdot 0{,}82 \cdot 0{,}87 \approx 8{,}9\,\text{kW}.

Tehát legfeljebb 8,9 kW-os motorhoz választható ez a 18 A-es AC-3 mágneskapcsoló a feltételezett hatásfokkal és teljesítménytényezővel.

3. feladat megoldása

A motorvédő kapcsoló 6–10 A tartománya fedi a 8,8 A-t, és az érték nem esik a tartomány szélére; a beállítást 8,8 A-re tesszük, ez adja a túlterhelés- és a zárlatvédelmet, külön hőkioldó nem kell. A mágneskapcsoló 9 A ≥ 8,8 A, tehát megfelel. A 3,2 kA várható zárlati áram kisebb, mint a 15 kA Type 2 határ, így a kombináció megfelel. Az indítási áramot a mágneskapcsoló és a zárlatvédelem a katalógus szerint elviseli.

4. feladat megoldása

Az évi működésszám:

Név=12⋅230=2760. N_{\text{év}} = 12 \cdot 230 = 2760.

Az elvi élettartam:

t=8000002760≈290év. t = \frac{800\,000}{2760} \approx 290\ \text{év}.

Az érték a gyártói laborfeltételek melletti elvi számítás; a valóságban karbantartási ciklus rövidebb.

5. feladat megoldása

A mágneskapcsoló 25 A-es, ami kisebb a motor 28,5 A névleges áramánál, ezért Ie<InI_e < I_n, azonnal túlterheli. A 24–32 A tartományú motorvédő kapcsoló lefedi a 28,5 A-t, a mágneskapcsoló nem. Második hiba a kettős túlterhelésvédelem: motorvédő kapcsoló mellett külön hőkioldó nem kell. Helyes választás: motorvédő kapcsoló 24–32 A (beállítás 28,5 A) + legalább 32 A-es AC-3 mágneskapcsoló, külön hőkioldó nélkül, a gyártói táblázat szerinti koordinált kombinációban (ellenőrizendő: gyártói katalógus).

6. feladat megoldása

Először a motorindítót le kell választani: a hegedt mágneskapcsoló nem kapcsol ki, ezért a motorvédő kapcsolóval vagy a szakaszolóval kell megszakítani a táplálást, az öt biztonsági szabály szerint feszültségmentesíteni (lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, a szomszédos részek lefedése), és megkeresni a zárlat okát (szigetelésmérés a motoron és a kábelen, kötések, kapcsok). Az 1-es típusú koordináció zárlat után javítást/cserét igényel, ezért a hegedt érintkezők nem váratlanok, a sérült mágneskapcsolót cserélni kell. Folyamatos üzemhez a gyártói táblázat szerinti 2-es típusú koordinációjú kombinációt kell választani. A hőkioldó beállítása (14,5 A) a motor névleges áramának megfelel, de ez nem igazolja, hogy a zárlat oka megszűnt: a hibaok felderítése nélkül nem szabad visszakapcsolni.

31.4.14 Rövid összefoglaló

A készülékválasztás lényege, hogy a fogyasztó valós igényeiből indul ki, és a gyártói kombinációkat alkalmazza. Minden kapcsolókészüléknél ellenőrizni kell a névleges üzemi feszültséget, az üzemi áramot, a használati kategóriát, a zárlati megszakítóképességet és a várható élettartamot. A motorindítók esetében a hőkioldó beállítási tartományának fednie kell a motor névleges áramát, a mágneskapcsoló IeI_e értékének legalább InI_n-nek kell lennie, és a zárlatvédő elemnek ki kell bírnia a hálózat várható IkI_k zárlati áramát. A koordináció 1-es típusa zárlat után javítást enged, a 2-es típus pedig karbantartás nélküli újraindítást tesz lehetővé. Továbbvitt eredmény: a készülékválasztás itt tanult lépéseit a direktindítás vezérlése és az ipari elosztóberendezések motorvédelme során alkalmazzuk, mindig a gyártói táblázat és a hatályos MSZ EN 60947 sorozat szerint.

31.4.15 Források és ellenőrzési hiányok

Szabványi hivatkozásokat az MSZ EN 60947 sorozat témájában (60947-1, -2, -4-1) jeleztem; a konkrét kiadás és a szakaszszámok ellenőrzendők. A gyártói táblázatban szereplő típusok és határértékek tanulási példák, az éles kiválasztáshoz a gyártó aktuális katalógusát és a hatályos szabványt kell használni.