Egy ipari szerelőnek a munkahelyén gyakran kell egy-egy motort vagy fogyasztót új készülékkel ellátni. A legtöbb hiba nem abból adódik, hogy nincs elég nagy kismegszakító vagy mágneskapcsoló, hanem abból, hogy a kiválasztott elemek nem illeszkednek egymáshoz: a hőkioldó máskor old ki, mint ahogy a motor túlterhelése igényelné, a mágneskapcsoló érintkezői a motorindításnál összehegednek, vagy a zárlatvédelmi elem nem tudja megszakítani a várható zárlati áramot. Ebben az alfejezetben azt tanulod meg, hogyan válassz ki egy teljes motorindítót gyártói táblázatból úgy, hogy az áramerősség, a feszültség, az élettartam és a hibavédelem egyaránt rendben legyen.
Továbbvitt eredmény. A készülékkiválasztás itt tanult lépéseit használjuk a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetben a vezérlési kapcsolás összeállításakor, valamint a Motorvédelmek, lágyindítók és frekvenciaváltók az elosztóban alfejezetben az ipari elosztóelemek méretezésekor.
Képzeld el, hogy egy műszaki raktárban állsz, és a polcon különböző mágneskapcsolók, motorvédő kapcsolók és hőkioldók sorakoznak. A motor adattáblájáról leolvastad a 7,5 kW-os, 400 V-os, 14,5 A névleges áramú adatokat. A katalógusban keresed a sorhoz tartozó motorindító kombinációt. A táblázat azt mondja: „7,5 kW, 400 V, 14,5 A → motorvédő kapcsoló 13–18 A, mágneskapcsoló 16 A AC-3” (a motorvédő kapcsoló tartalmazza a túlterhelésvédelmet, külön hőkioldó nem kell). Ha ezt a sort választod, és a szabványos koordinációt ellenőrzöd, a rendszer nemcsak működik, hanem zárlat esetén is megvédi a környezetet és a készüléket.
Mielőtt bármilyen készüléket kiválasztanál, ismerned kell a fogyasztó és a hálózat jellemzőit:
Definíció. A készüléktartalék azt jelenti, hogy a kiválasztott készülék névleges adatai nem pontosan egyenlőek a fogyasztó névleges adataival, hanem kismértékben meghaladják azokat, figyelembe véve a környezeti hőmérsékletet, a szerelési magasságot és a kapcsolási gyakoriságot. mindig szükséges, de a túlzott méretezés felesleges költséget és nagyobb védelmi hézagot okozhat.
Szabály. A motorvédő kapcsoló beállítási tartományának fednie kell a motor névleges áramát, úgy, hogy ne a tartomány szélére essen (így a beállítás és az utólagos finomhangolás lehetséges); a pontos kiválasztást a gyártói táblázat adja. A hőkioldót mindig a motor névleges áramára, nem pedig a megengedett „maximálisra” kell állítani.
A készülékkiválasztás lelke a motorindító koordináció, vagyis annak ellenőrzése, hogy a zárlatvédő elem (például motorvédő kapcsoló vagy olvadóbetét), a mágneskapcsoló és a hőkioldó együttműködése zárlat alatt is biztonságos-e.
Definíció. A motorindító koordináció a gyártói táblázatban megadott kombináció, amely igazolja, hogy egy meghatározott zárlati áramig a teljes indítóberendezés ki tudja kapcsolni a hibát anélkül, hogy veszélyes állapot alakulna ki. A szabványos osztályozás:
A gyakorlatban az ipari motorindítókat – különösen folyamatos üzemű, karbantartást nehezen elviselő helyeken – 2-es típusú koordinációval választják. Az 1-es típus olcsóbb lehet, de a zárlat után hosszabb leállással és javítási költséggel kell számolni.
Példa. Válasszuk ki egy 400 V-os, 50 Hz-es, 7,5 kW-os, kalickás forgórészű, delta kapcsolású aszinkron motor teljes indítóját, ha a motor névleges árama , indítási módja közvetlen, a használati kategória AC-3. A várható legnagyobb zárlati áram az indító betáplálási pontján (az elosztósínen) (ellenőrizendő: hálózati adat vagy számítás; nem a motor kapcsain, a fázis–PE hurokimpedanciából számolt hibaáram, az a legkisebb zárlati áram). A karbantartási igény szerint 2-es típusú koordinációt választunk.
Számítás. Először ellenőrizzük, hogy a motorvédő kapcsoló és a mágneskapcsoló névleges árama legalább eléri a motor áramát:
A gyártói táblázat szerint ez a kombináció 2-es típusú koordinációval feltételes zárlati áramig érvényes (ellenőrizendő: MSZ EN 60947-4-1, gyártói táblázat). Mivel a várható legnagyobb zárlati áram , az indító megfelel.
Ellenőrzés. A motor névleges áramát feltétel alapján mindkét elem teljesíti, a zárlati tűrőképesség pedig nagyobb a várható legnagyobb zárlati áramnál. Ha a várható zárlati áram nagyobb lenne, nagyobb megszakító-képességű motorvédőt vagy olvadóbetétet kellene választani.
Példa. A kiválasztott 16 A-es mágneskapcsoló gyártói adatai szerint mechanikai élettartama működés, villamos élettartama AC-3, 400 V, 16 A terhelés mellett működés (ellenőrizendő: gyártói adatlap). A gyártósor naponta 15 indítást végez, évente 250 munkanapon.
Számítás. A várható éves működésszám:
A villamos élettartamhoz viszonyított elvi élettartam:
Értelmezés. A 320 év elvi érték, amelyet laboratóriumi, tiszta, névleges terhelés melletti vizsgálatokra ad meg a gyártó. A valóságban a kapcsolási tranziensek, a por, az emelkedett hőmérséklet és a rezgések ezt az értéket jelentősen csökkentik. Az ipari gyakorlatban 5–10 évenkénti megelőző csere és rendszeres karbantartás ajánlott, függetlenül a gyártói élettartam-értéktől (ellenőrizendő: gyártói karbantartási útmutató). A számítás arra tanít, hogy a kiválasztáskor ne csak a névleges áramot nézd, hanem a karbantartási tervet és a környezeti feltételeket is.
Szabvány. A kapcsolókészülékek általános követelményeit az MSZ EN 60947-1 (kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek) határozza meg. A motorindítók, mágneskapcsolók és motorvédő kapcsolók követelményeit, valamint az 1-es és 2-es típusú koordináció vizsgálati feltételeit az MSZ EN 60947-4-1 rögzíti (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás). A kismegszakítókra és megszakítókra az MSZ EN 60947-2 vonatkozik. A koordinációt mindig a gyártó által bevizsgált kombinációk alapján kell igazolni; önkényesen összeválogatott elemekre a szabvány nem ad garanciát.
Gyakorlati recept. A gyártói táblázatok legtöbbször a motor teljesítménye és feszültsége alapján sorolják be a kiválasztott elemeket. Egy jellemző ipari táblázat felépítése:
| Motor (kW, 400 V) | (A) | Motorvédő kapcsoló beállítási tartománya (A) | Mágneskapcsoló AC-3 (A) | Hőkioldó beállítási tartománya (A) (csak motorvédő kapcsoló nélküli kombinációnál) | Max. zárlati áram Type 2 (kA) |
|---|---|---|---|---|---|
| 3,0 | 6,5 | 5,5–8,0 | 9 | 5,5–8,0 | 50 |
| 7,5 | 14,5 | 13–18 | 16 | 12–18 | 50 |
| 15,0 | 28,5 | 24–32 | 32 | 24–32 | 50 |
A fenti táblázat szemléltető, a konkrét értékek mindig a gyártói katalógusban találhatók (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Egy motorágban a túlterhelésvédelmet vagy a motorvédő kapcsoló, vagy a hőkioldó adja, sosem mindkettő: a hőkioldó oszlop a motorvédő kapcsoló nélküli kombinációra vonatkozik (zárlatvédő elem + mágneskapcsoló + hőkioldó relé). Minden motorvédő kapcsolónál tartományt adunk meg, nem egyetlen értéket.
Lépéssor:
Egy üzemben egy szállítószalag motorjának mágneskapcsolója rendszeresen leállt. A szerelő a motor 15,2 A névleges áramához 16 A névleges áramú kontaktort választott. A készülék azonban már az első hetekben összehegedt, és a hőkioldó is többször oldott ki. A hibakeresés során kiderült, hogy a mágneskapcsolót az AC-1 oszlop 16 A-es értéke alapján választotta; az AC-1 csak ohmos terhelések kapcsolására alkalmas, motorindító szolgálatban az érintkezők erősen igénybevett váltakozó terhelést kapnak. Motorindításhoz az AC-3 oszlop szerinti kellett volna (ugyanabból a sorozatból ez nagyobb készülék). A hőkioldót a motor névleges áramára (15,2 A) kell állítani, és a kombinációnak a gyártói koordinációs táblázatban kell szerepelnie. A cserét követően a berendezés több éve hiba nélkül működik. A tanulság: a készülékválasztásnál a használati kategória és a koordináció ugyanolyan fontos, mint a névleges áram.
1. feladat (A) Definiáld röviden a névleges üzemi feszültség, a névleges üzemi áram és a használati kategória fogalmát.
2. feladat (A) Egy katalógus szerint egy AC-3 mágneskapcsoló névleges árama . Hány wattos maximális motorteljesítményt kapcsolhatunk 400 V-os, , feltételezéssel?
3. feladat (B) Egy motor névleges árama , indítási árama . A katalógusban a motorvédő kapcsoló beállítási tartománya , a mágneskapcsoló (külön hőkioldó nélkül). Az elosztósínen számított legnagyobb várható zárlati áram . Válaszd ki a beállításokat, és ellenőrizd a koordináció feltételeit, ha a katalógus szerint a kombináció Type 2 max. -ig érvényes.
4. feladat (B) Egy gyártósor naponta 12 indítást végez. A mágneskapcsoló gyártói villamos élettartama AC-3, 400 V, mellett működés (ellenőrizendő). Számítsd ki az elvi élettartamot években, ha évente 230 munkanap van.
5. feladat (C) Egy üzemben a 15 kW-os motorhoz 25 A-es AC-3 mágneskapcsolót választottak, de a motor névleges árama . Emellett tartományú motorvédő kapcsolót és külön hőkioldót is választottak. Értékeld a kiválasztást, sorold fel a hibákat, és javasold a helyes kombinációt.
6. feladat (D) Egy motorindító zárlat után leoldott. A mágneskapcsoló érintkezői összehegedtek, a hőkioldó beállítása 14,5 A. A motor névleges árama 14,5 A. A karbantartó elmondja, hogy a kiválasztott kombináció 1-es típusú koordinációjú volt, mert olcsóbb volt. Milyen intézkedést javasolsz, és milyen készülékválasztási hibákat keresnél a gyártói táblázatban?
1. feladat megoldása
2. feladat megoldása
A motor teljesítménye:
Tehát legfeljebb 8,9 kW-os motorhoz választható ez a 18 A-es AC-3 mágneskapcsoló a feltételezett hatásfokkal és teljesítménytényezővel.
3. feladat megoldása
A motorvédő kapcsoló 6–10 A tartománya fedi a 8,8 A-t, és az érték nem esik a tartomány szélére; a beállítást 8,8 A-re tesszük, ez adja a túlterhelés- és a zárlatvédelmet, külön hőkioldó nem kell. A mágneskapcsoló 9 A ≥ 8,8 A, tehát megfelel. A 3,2 kA várható zárlati áram kisebb, mint a 15 kA Type 2 határ, így a kombináció megfelel. Az indítási áramot a mágneskapcsoló és a zárlatvédelem a katalógus szerint elviseli.
4. feladat megoldása
Az évi működésszám:
Az elvi élettartam:
Az érték a gyártói laborfeltételek melletti elvi számítás; a valóságban karbantartási ciklus rövidebb.
5. feladat megoldása
A mágneskapcsoló 25 A-es, ami kisebb a motor 28,5 A névleges áramánál, ezért , azonnal túlterheli. A 24–32 A tartományú motorvédő kapcsoló lefedi a 28,5 A-t, a mágneskapcsoló nem. Második hiba a kettős túlterhelésvédelem: motorvédő kapcsoló mellett külön hőkioldó nem kell. Helyes választás: motorvédő kapcsoló 24–32 A (beállítás 28,5 A) + legalább 32 A-es AC-3 mágneskapcsoló, külön hőkioldó nélkül, a gyártói táblázat szerinti koordinált kombinációban (ellenőrizendő: gyártói katalógus).
6. feladat megoldása
Először a motorindítót le kell választani: a hegedt mágneskapcsoló nem kapcsol ki, ezért a motorvédő kapcsolóval vagy a szakaszolóval kell megszakítani a táplálást, az öt biztonsági szabály szerint feszültségmentesíteni (lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, a szomszédos részek lefedése), és megkeresni a zárlat okát (szigetelésmérés a motoron és a kábelen, kötések, kapcsok). Az 1-es típusú koordináció zárlat után javítást/cserét igényel, ezért a hegedt érintkezők nem váratlanok, a sérült mágneskapcsolót cserélni kell. Folyamatos üzemhez a gyártói táblázat szerinti 2-es típusú koordinációjú kombinációt kell választani. A hőkioldó beállítása (14,5 A) a motor névleges áramának megfelel, de ez nem igazolja, hogy a zárlat oka megszűnt: a hibaok felderítése nélkül nem szabad visszakapcsolni.
A készülékválasztás lényege, hogy a fogyasztó valós igényeiből indul ki, és a gyártói kombinációkat alkalmazza. Minden kapcsolókészüléknél ellenőrizni kell a névleges üzemi feszültséget, az üzemi áramot, a használati kategóriát, a zárlati megszakítóképességet és a várható élettartamot. A motorindítók esetében a hőkioldó beállítási tartományának fednie kell a motor névleges áramát, a mágneskapcsoló értékének legalább -nek kell lennie, és a zárlatvédő elemnek ki kell bírnia a hálózat várható zárlati áramát. A koordináció 1-es típusa zárlat után javítást enged, a 2-es típus pedig karbantartás nélküli újraindítást tesz lehetővé. Továbbvitt eredmény: a készülékválasztás itt tanult lépéseit a direktindítás vezérlése és az ipari elosztóberendezések motorvédelme során alkalmazzuk, mindig a gyártói táblázat és a hatályos MSZ EN 60947 sorozat szerint.
Szabványi hivatkozásokat az MSZ EN 60947 sorozat témájában (60947-1, -2, -4-1) jeleztem; a konkrét kiadás és a szakaszszámok ellenőrzendők. A gyártói táblázatban szereplő típusok és határértékek tanulási példák, az éles kiválasztáshoz a gyártó aktuális katalógusát és a hatályos szabványt kell használni.