16.4 Aljzatkörök és fogyasztói csatlakozások, nedves helyiségek

Egy lakásfelújítás során a szerelő nemcsak azt dönti el, hogy hová kerüljön aljzat, hanem azt is, hogy hány aljzat kapcsolódhat egyetlen áramkörre, mekkora vezeték és mekkora védő tartozik elé, és hogy az adott helyiségben – konyha, fürdőszoba, terasz, pince – milyen kiegészítő védelmi szabályok érvényesek. A rossz tervezés két tipikus következménye: a kismegszakító állandó leoldása, vagy ami rosszabb, a vezeték tartós túlterhelése, ami melegedést, szigeteléskárosodást és tűzveszélyt okoz. Ebben az alfejezetben az aljzatköröket, a nagyobb fogyasztók csatlakoztatását és a nedves, illetve kültéri helyiségek különleges követelményeit járjuk körbe, a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők alfejezetben tanult Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z lánc alkalmazásával.

16.4.1 Aljzatkörök száma és terhelése

Motiváció. Nincs értelme minden aljzatot egyetlen 16 A-es körre kötni, ha a nappaliban egyszerre üzemel a porszívó és a hősugárzó; viszont az sem jó, ha minden szobához külön vastag vezetéket húzunk felesleges többletköltséggel. A gyakorlatban a helyiségek használati módjából és a várható fogyasztókból indulunk ki.

Szabály. Az aljzatkörök számát a szabvány nem rögzíti fix darabszámként; a tervezésnek azt kell biztosítania, hogy a várható egyidejű terhelés egyetlen körön se haladja meg a védőkészülék névleges áramát, és a védőkészülék névleges árama a vezeték terhelhetőségénél ne legyen nagyobb. Lakossági környezetben a legelterjedtebb megoldás: 16 A-es B jelleggörbéjű kismegszakító, 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 rézvezeték, és legfeljebb 30mA30\,\text{mA} hibaáramú áram-védőkapcsoló. Tervezési gyakorlat szerint egy általános aljzatkörre jellemzően 6–10 aljzat köthető, de ezt a tényleges terhelés dönti el (ellenőrizendő: a konkrét létesítési gyakorlat és az áramkörök számának előírása a hatályos MSZ HD 60364 sorozatban).

Számítás – nappali aljzatkör terhelése.
Tegyük fel, hogy a nappaliban a következő fogyasztókat kívánják egyszerre használni:

Az összes üzemi teljesítmény:

Pb=2000+1600+150+90+60=3900W. P_b = 2000 + 1600 + 150 + 90 + 60 = 3900\,\text{W}.

Egyfázisú, 230V230\,\text{V}-os körön az üzemi áram:

Ib=PbUf=3900W230V≈17,0A. I_b = \frac{P_b}{U_f} = \frac{3900\,\text{W}}{230\,\text{V}} \approx 17{,}0\,\text{A}.

Ez nagyobb, mint a 16 A-es kismegszakító névleges árama, tehát egyetlen aljzatkör nem elég. Osszuk két körre:

Mindkét körhöz 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 rézvezetéket és B16 kismegszakítót választunk. A vezeték terhelhetősége például falba süllyesztett védőcsőben, egyerű PVC-szigetelésű rézvezetőkkel (B1) Iz≈24AI_z \approx 24\,\text{A} (lásd a Vezetékek és kábelek szerelési módjai alfejezetet; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52; csoportosítási vagy hőmérsékleti tényezővel ez csökkenhet). Ellenőrizzük az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot:

9,35A≤16A≤24A,7,61A≤16A≤24A. 9{,}35\,\text{A} \le 16\,\text{A} \le 24\,\text{A}, \qquad 7{,}61\,\text{A} \le 16\,\text{A} \le 24\,\text{A}.

A választás mindkét körre megfelel.

Továbbvitt eredmény. Az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z méretezési láncot és a korrigált IzI_z meghatározását az aljzatkörök után a Csatlakozás a közcélú hálózathoz, mérőhely alfejezetben a mérőhely és a fővezeték méretezésénél is használjuk.

Az aljzatkörök védelmét szemlélteti a következő ábra:

Lakáselosztó aljzatköri részlete FI-relével (többvonalas) - Egyfázisú aljzatkör: Q1 kétpólusú, 30 mA-es áram-védőkapcsoló (egy készülék; az L-pólusánál a kioldó/IΔn jel, az N-pólusa közös működtetésű érintkező; az L és az N is áthalad rajta), F1 B16 kismegszakító az L-ben, X1 földelt aljzat L, N és PE kapoccsal. A PE nem megy át a FI-n, közvetlenül a PE-sínről jut az aljzatra. Szemléltető rajz, nem kivitelezési terv.

Az ábrán felül az L fázisvezető: a betáplálás után a kétpólusú, 30 mA-es Q1 FI-relé, majd az F1 B16 kismegszakító következik, és innen megy a vezeték az X1 aljzat L kapcsára. Az N vezető is átmegy a Q1 FI-relén (csak így érzékelheti az L és az N áramának különbségét), majd az aljzat N kapcsára jut. A PE nem halad át a FI-n: a PE gyűjtősínről közvetlenül az aljzat védőérintkezőjére csatlakozik.

Szabvány. Az MSZ HD 60364-4-41 szerint a legfeljebb 32 A névleges áramú, általános használatra szolgáló csatlakozóaljzatokat kiegészítő védelemként legfeljebb 30mA30\,\text{mA} névleges hibaáramú áram-védőkapcsolóval kell védeni. Ez a kiegészítő védelem nem helyettesíti az alapvédelmet és a hibavédelmet. A pontos alkalmazási feltételeket a hatályos szabványkiadás tartalmazza (ellenőrizendő: a szabvány aktuális szakasza és az RCD-követelmény).

16.4.2 Nagyfogyasztók csatlakozása

A lakossági elosztóban a nagyfogyasztóknak általában saját áramkört alakítanak ki, hogy a meghibásodás vagy túlterhelés ne üsse ki a többi aljzatot és világítást.

Tűzhely (villanytűzhely).
A tűzhelyek egyfázisú és háromfázisú csatlakozással is készülnek.

Bojler (vízmelegítő).
Egy 2 kW-os bojler üzemi árama:

Ib=2000230=8,7A. I_b = \frac{2000}{230} = 8{,}7\,\text{A}.

Önálló körként 10 A-es B kismegszakító és legalább 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2 rézvezeték választható, feltéve, hogy a vezeték korrigált terhelhetősége legalább 10 A (Ib=8,7A≤In=10A≤IzI_b = 8{,}7\,\text{A} \le I_n = 10\,\text{A} \le I_z). Gyakorlatban a bojlerkört is gyakran 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 vezetékkel alakítják ki, és 30 mA-es RCD-vel védik.

Klíma.
A klímaberendezések saját kört kapnak, mert a kompresszor indítási árama rövid időre többszöröse is lehet az üzemi áramnak. Egy készülék hűtőteljesítménye például 2,5kW2{,}5\,\text{kW}, a felvett villamos teljesítménye 0,9kW0{,}9\,\text{kW}. Az üzemi áram:

Ib=900230=3,9A. I_b = \frac{900}{230} = 3{,}9\,\text{A}.

A névleges áram kicsi, de a bekapcsolási csúcs miatt 16 A-es B kismegszakítót és 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 vezetéket alkalmaznak. Ha a klíma csatlakozóaljzaton keresztül táplált, akkor a 30 mA-es RCD-védelem is szükséges.

Mosógép, mosogatógép.
Ezek a fogyasztók általában 16 A-es saját kört igényelnek 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 vezetékkel, és mivel víz közelében üzemelnek, 30 mA-es RCD-vel védettek. A nedves helyiségben való elhelyezésük további zónaszabályokat hoz be, amelyeket a következő szakasz tárgyal.

16.4.3 Nedves helyiségek: fürdőszoba zónák

A fürdőszoba és a zuhanyzó különleges helyiség, mert a víz csökkenti a bőr ellenállását, és a nedves környezetben a hibás szerelvény közvetlen életveszélyt jelenthet. Ezért a szabvány külön zónákat határoz meg, és azokban korlátozza a villamos szerelvények feszültségét és védettségét.

Szabvány. Az MSZ HD 60364-7-701 jelű, fürdő- és zuhanyzóhelyiségekre vonatkozó szabvány zónabeosztást és IP-védettségi követelményeket ír elő. Az itt bemutatott zónahatárok, távolságok és védettségi fokozatok tájékoztató jellegűek; mindig a hatályos kiadás szerint kell ellenőrizni.

A leggyakrabban használt zónabeosztás:

Az alábbi ábra a zónákat kád mellett oldalnézetben (a) és alaprajzon (b), valamint tálca nélküli zuhanynál alaprajzon (c) mutatja. Kádnál a 0. zóna a kád belseje, az 1. zóna a kád fölött a kész padlószinttől mért 2,25 m magasságig tart, a 2. zóna a kád szélétől további 0,6 m-ig (1,7 m-es kádnál a faltól 2,3 m-ig). A körrel jelölt helyeken a szerelvény elhelyezhető (SELV-lámpa és rögzített vízmelegítő az 1. zónában, 230 V-os lámpatest a 2. zónában), a kereszttel jelöltekben nem: aljzat és kapcsoló csak a zónákon kívülre kerülhet. Tálca nélküli zuhanynál az 1. zóna a rögzített vízkifolyótól mért 1,2 m sugarú térrész (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fürdőszobai zónák oldal- és alaprajzon a megengedett szerelvényekkel.
Fürdőszobai zónák oldal- és alaprajzon a megengedett szerelvényekkel

Az interaktív változatban kád, zuhanytálca vagy tálca nélküli zuhany választható; az aljzatot, lámpatestet, SELV-lámpát, kapcsolót vagy vízmelegítőt kattintással elhelyezve az oldal kiírja a zónát, azt, hogy a szerelvény ott elhelyezhető-e, és milyen IP-fokozat, illetve RCD-védelem kell hozzá.

A fürdőszobai aljzatoknál a helyes gyakorlat az, hogy az aljzatot a mosdókagylótól és zuhanyzótól minél távolabb, a 2. zónán kívülre teszik, saját RCD-s körre, és a szerelvény IP44-es vagy magasabb védettségű. A pontos zónahatárokat a szabvány aktuális kiadása adja meg.

Megjegyzés. A zónahatárok értelmezésekor a kád vagy zuhanytálca széleitől kell mérni; a falra szerelt zuhanyfej esetén a vízsugár által elért térrész is a besorolást befolyásolja. Ezt mindig a tervben és a gyártói adatlapokkal együtt kell ellenőrizni.

16.4.4 Kültéri és pincei aljzatok

Kültéren, teraszon, kertben és pincében az aljzatok fokozott nedvesség- és mechanikai hatásnak vannak kitéve, ezért:

A kültéri aljzat saját körön általában 16 A-es B kismegszakítóval és 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 rézvezetékkel készül, a fedél pedig zárt állapotban is biztosítja a csepegő víz elleni védelmet.

16.4.5 Valós életbeli alkalmazás

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Egy fürdőszobafelújítás során a szerelő 230 V-os aljzatot helyezett el a mosdókagyló fölött, közvetlenül a 2. zónán belülre, IP20-as szerelvénnyel, és nem védte RCD-vel. A felülvizsgálaton a mérnök megállapította, hogy az aljzat nem felel meg a zónabeosztásnak és a védettségi követelménynek, mert vízpermet érheti, és hiányzik az áram-védőkapcsolós kiegészítő védelem. A javítás az aljzat áthelyezése a 2. zónán kívülre, IP44-es szerelvény beépítése és saját 30 mA-es RCD-kör kialakítása volt. A tanulság: a fürdőszobai szerelvények esetében először a zónát kell meghatározni, és csak azután lehet kiválasztani a szerelvényt.

16.4.6 Tipikus hibák

  1. Túlméretezett kismegszakító a vezetékhez képest. Ha a szerelő 16 A-es kismegszakító helyett 25 A-est tesz fel 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2-es vezetékre, akkor In>IzI_n > I_z, és a vezeték túlterheléskor túlmelegszik, mert a védelem nem old le időben.
  2. Minden aljzat egyetlen körön. Az egyidejű fogyasztók összegzett árama meghaladja a 16 A-t, ezért a kismegszakító gyakran leold, és a felhasználó bosszankodik, mert a hűtő is leáll.
  3. Fürdőszobai aljzat RCD nélkül vagy rossz IP védettséggel. A zónába nem megfelelő IP20-as szerelvény és RCD hiánya életveszélyes hibás készüléknél, mert a hibaáram nem kapcsolja le az áramkört.
  4. Kültéri aljzat RCD nélkül. A kertben használt fűnyíró vagy elektromos szerszám meghibásodásakor a hibaáram a nedves talajon át zárhat, és RCD nélkül nem történik meg a lekapcsolás.
  5. Tűzhely egyfázisú betáplálása a háromfázisú tűzhely helyett. A nagyobb teljesítményű tűzhely egy fázisra kötése túlterhelést okoz, és a vezeték, valamint a mérőhely túlmelegszik; mindig az adattábla és a terv szerint kell bekötni.

16.4.7 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy lakossági aljzatköröket mindig legfeljebb 30 mA névleges különbözeti áramú RCD-vel kell védeni? Indokold!
  2. Egy aljzatkörre 8 db aljzat van kötve. A kör üzemi árama 19 A. Megfelel-e a 16 A-es kismegszakító? Miért?
  3. Mi a feltétele annak, hogy egy 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2-es, B20-as kismegszakítóval védett tűzhelykört megfelelőnek tekintsünk?
  4. Fürdőszobában melyik zónában helyezhető el 230 V-os aljzat, és milyen feltételekkel?
  5. Kültéri aljzathoz miért kell RCD?
  6. Mit jelent az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z lánc?

A válaszokat lásd a Megoldások szakasz elején.

16.4.8 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel, hogy egy általános lakószobai aljzatkörhöz milyen védelmi és vezetékparaméterek tartoznak jellemzően.

2. feladat (A). Egy bojler névleges teljesítménye 2,4kW2{,}4\,\text{kW}. Számítsd ki az üzemi áramot 230 V-on.

3. feladat (B). Egy háromfázisú tűzhely adattáblája: Un=3×400VU_n = 3\times 400\,\text{V}, Pn=8,3kWP_n = 8{,}3\,\text{kW}. Feltéve, hogy a terhelés szimmetrikus, számítsd ki a vonali (fázis-) áramot.

4. feladat (B). Rajzold le egyszerű, egyvonalas kapcsolási rajzon a konyhai aljzatkör elosztói részletét: FI-relé (30 mA), B16 kismegszakító, aljzat. A rajz tartalmazzon L, N és PE jelölést a szöveg szintjén.

5. feladat (C). Egy kültéri aljzatkört terveznek 16 A-es B kismegszakítóval és 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 rézvezetékkel. A kábel a falon rögzítve fut (C módszer), referencia-terhelhetősége 27A27\,\text{A} (PVC, két terhelt ér; lásd a Vezetékek és kábelek szerelési módjai alfejezet diagramját; ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52), a környezeti hőmérséklet-javító tényező k1=0,87k_1 = 0{,}87, a csoportosítási tényező k2=0,8k_2 = 0{,}8, a hőszigetelés-javító tényező k3=1k_3 = 1. Számítsd ki a korrigált IzI_z értéket, és döntsd el, hogy megfelel-e a 16 A-es védelem.

6. feladat (D). Fürdőszobában egy aljzat a mosdókagyló mellett, a 2. zónában van. A kivitelező IP20-as aljzatot tett fel, és nem védte RCD-vel. Írd le, milyen hibát találtak a felülvizsgálaton, és mi a helyes javítás.

16.4.9 Megoldások

16.4.9.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igen, a legfeljebb 32 A névleges áramú, általános használatú csatlakozóaljzatokra kiegészítő védelemként 30 mA-es RCD-t kell előírni. Ez védi a felhasználót közvetlen érintés és földzárlat esetén.
  2. Nem felel meg, mert az üzemi áram 19 A, nagyobb, mint a 16 A-es kismegszakító névleges árama, tehát a védelem normál üzemben is leoldana.
  3. Ib≤20A≤IzI_b \le 20\,\text{A} \le I_z kell, azaz a vezeték korrigált terhelhetősége legalább 20 A legyen, és a tűzhely üzemi árama ne haladja meg a 20 A-t.
  4. Egyik zónában sem; 230 V-os aljzat csak a zónákon kívül, 30 mA-es RCD-vel, vízpermetnek kitett helyen legalább IPX4 védettséggel helyezhető el (az 1. zóna határától számított további távolságkövetelmény ellenőrizendő: MSZ HD 60364-7-701 aktuális kiadás).
  5. Mert a nedves, földelt környezetben a hibaáram nagy lehet, és RCD nélkül az érintési feszültség nem kapcsolódik le időben; a 30 mA-es RCD a többletvédelmet biztosítja.
  6. Ez a túlterhelés elleni védelem alapfeltétele: az üzemi áram nem haladhatja meg a védőkészülék névleges áramát, és a védőkészülék névleges árama nem haladhatja meg a vezeték terhelhetőségét.

16.4.9.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A).
Általános lakószobai aljzatkör: 16 A-es B kismegszakító, 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 rézvezeték, 30 mA-es RCD, N és PE vezetők. A kör jellemzően 6–10 aljzatot tartalmaz, a tényleges terheléstől függően.

2. feladat (A).
Adott: Pb=2400WP_b = 2400\,\text{W}, Uf=230VU_f = 230\,\text{V}. Képlet: Ib=PbUfI_b = \frac{P_b}{U_f}.
Behelyettesítve: Ib=2400230=10,4A. I_b = \frac{2400}{230} = 10{,}4\,\text{A}. Ellenőrzés: 2400/230≈10,432400/230 \approx 10{,}43, tehát a 10 A-es védő kevés lenne, 16 A-es szükséges.

3. feladat (B).
Adott: Pn=8300WP_n = 8300\,\text{W}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, háromfázisú szimmetrikus. Képlet: Iv=Pn3UvI_v = \frac{P_n}{\sqrt{3}\,U_v}.
Behelyettesítve: Iv=83003⋅400=8300692,8≈12,0A. I_v = \frac{8300}{\sqrt{3}\cdot 400} = \frac{8300}{692{,}8} \approx 12{,}0\,\text{A}. Ellenőrzés: 3⋅400≈692,8\sqrt{3}\cdot 400 \approx 692{,}8, az eredmény 12 A, ami elég egy 16 A-es kismegszakítóhoz.

4. feladat (B).
A rajzot a fenti kapcsolási rajz mutatja. Egyvonalas rajzon az elosztótól az aljzatig egy vonal fut, rajta három ferde vonás (L, N, PE). A vonalon sorban a Q1 FI (2P, 30 mA, a jel mellett „2” a pólusszám), az F1 B16 kismegszakító és az X1 aljzat rajzjele áll; a PE a FI-t és a kismegszakítót nem érinti – ezt a fenti többvonalas rajz részletezi. Az egyvonalas leírás: L – FI-relé (30 mA) – B16 kismegszakító – aljzat; az N és PE vezetők az aljzathoz külön érkeznek. A szöveges leírás: az elosztóban az L fázist a FI-relén átvezetve kötjük a B16 kismegszakító bemenetére, majd a kimenetről az aljzat L kapcsára. Az N a FI-relé N kapcsán át az aljzat N kapcsára, a PE közvetlenül a PE gyűjtősínről az aljzat védőérintkezőjére megy.

5. feladat (C).
Adott: Ialap=27AI_{\text{alap}} = 27\,\text{A}, k1=0,87k_1 = 0{,}87, k2=0,8k_2 = 0{,}8, k3=1k_3 = 1.
Képlet: Iz=Ialap⋅k1⋅k2⋅k3I_z = I_{\text{alap}} \cdot k_1 \cdot k_2 \cdot k_3.
Behelyettesítve: Iz=27×0,87×0,8×1≈18,8A. I_z = 27 \times 0{,}87 \times 0{,}8 \times 1 \approx 18{,}8\,\text{A}. Ellenőrzés: 27×0,87=23,4927 \times 0{,}87 = 23{,}49, majd 23,49×0,8≈18,823{,}49 \times 0{,}8 \approx 18{,}8.
A 16 A-es kismegszakító névleges árama kisebb, mint Iz≈18,8AI_z \approx 18{,}8\,\text{A}, tehát a védelmi lánc megfelelő, ha az üzemi áram sem haladja meg a 16 A-t.

6. feladat (D).
A felülvizsgálaton az alábbi hibák láthatók: aljzat van a 2. zónában, ahol dugaszolóaljzat nem helyezhető el; ezen felül IP20-as a szerelvény (legalább IPX4 kell), és hiányzik a 30 mA-es RCD-védelem. Vízpermet érheti a csatlakozóaljzatot, és földzárlat esetén nem történik meg a kiegészítő lekapcsolás. A helyes javítás: az aljzat áthelyezése a 2. zónán kívülre, IPX4 vagy magasabb védettségű szerelvény beépítése, és az áramkör ellátása saját 30 mA-es RCD-vel.

16.4.10 Rövid összefoglaló

Az aljzatkörök tervezésénél a várható egyidejű terhelésből indulunk ki, és minden körre ellenőrizzük az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot. Általános lakossági aljzatkörhöz 16 A-es B kismegszakító, 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2 rézvezeték és 30 mA-es RCD tartozik; a nagyfogyasztók (tűzhely, bojler, klíma, mosógép) saját kört kapnak. Fürdő- és zuhanyzóhelyiségekben a zónák (0., 1., 2.) és az IP-védettségek határozzák meg, hol és milyen szerelvény helyezhető el; 230 V-os aljzat a 2. zónán kívül, 30 mA-es RCD-vel és megfelelő védettséggel telepíthető. Kültéri és pincei aljzatoknál ugyancsak kötelező az RCD-védelem. Továbbvitt eredmény. Az aljzatkörök vezeték- és védelemválasztását, valamint az Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z láncot a Csatlakozás a közcélú hálózathoz, mérőhely alfejezetben a mérőhely és a fővezeték méretezésénél alkalmazzuk.

16.4.11 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben hivatkozott szabványok az MSZ HD 60364 sorozat, elsősorban az MSZ HD 60364-4-41 (kiegészítő védelem), az MSZ HD 60364-7-701 (fürdő- és zuhanyzóhelyiségek) és az MSZ HD 60364-5-52 (vezetékek terhelhetősége). A zónahatárok, az IP-védettségek, a vezeték-terhelhetőségi értékek, a javítótényezők és az RCD-követelmények a szabvány aktuális kiadásától függnek; az itt szereplő számértékek tanulási példák, és üzemeltetés vagy tervezés előtt ellenőrizni kell a hatályos szabványt és a gyártói adatlapokat.