Az autószerelő műhelyben a kinematika és a kinetika nem táblai elmélet: amikor próbaúton lefékezel egy autót, kerekekkel emelőn forgatod a hajtást, vagy egy lendkerekes motor egyenetlen járását vizsgálod, mozgást, erőt, munkát és teljesítményt mérsz, számolsz. Ha a fékút a kelleténél hosszabb, a gyorsulás elmarad a várttól, vagy a motor nyomatékát kell visszaszámolnod a mért fordulatszámból, a kinematika és a kinetika egyenletei nélkül csak találgatnál.
Ebben az alfejezetben a mozgás leírásától eljutunk a mozgást okozó erőkig, majd a munka, a teljesítmény és az energia fogalmáig. A cél nem a fizika magolása, hanem az, hogy a tanuló a műhelyben számszerűen tudjon fékutat, féklassulást, gyorsítást, hajtóerőt, motorteljesítményt és nyomatékot becsülni, illetve ellenőrizni.
Képzeljünk el egy próbaút-mérést: az autó 50 km/h sebességről fékez, és a mérőműszer rögzíti a sebességet az idő függvényében. A kapott diagram egy lejtő egyenes, amelyet az alábbi ábra mutat:
A diagram két dolgot tesz láthatóvá. Az egyenes meredeksége a gyorsulás (itt lassulás), a görbe alatti terület pedig a megtett út. Ha a görbe nem egyenes, a mozgás nem egyenletesen változó; akkor a mérést szakaszonként kell értékelni, vagy numerikus módszert használni. A műhelyi mérőműszerek (például a diagnosztikai teszter és a fékhatásmérő) gyakran éppen ilyen adatokat adnak vissza.
Definíció. A kinematika a mozgások leírásával foglalkozik, függetlenül az őket okozó erőktől. A kinetika (a dinamika része) a mozgás és az erők kapcsolatát vizsgálja.
Definíció. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás sebessége állandó, ezért az út:
Definíció. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás gyorsulása állandó. Az alapösszefüggések:
Itt a kezdősebesség, a gyorsulás (lassulásnál negatív), az idő, a megtett út.
Definíció. A szögsebesség a forgó test szögelfordulásának időbeli változása. Ha a fordulatszám (1/min), akkor:
A kerületi sebesség az sugarú pontban:
A kerék kerületi sebessége közelítőleg a jármű haladási sebessége, ha nincs jelentős kipörgés vagy csúszás.
Definíció. Newton II. törvénye szerint a testre ható erők eredője egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával:
Az erőt newtonban (N), a tömeget kilogrammban (kg), a gyorsulást m/s²-ben mérjük.
Definíció. A D’Alembert-elv a dinamikai feladatot statikai egyensúlyi feladattá alakítja: a testre ható aktív erőkhöz hozzáadjuk a tehetetlenségi erőt, amelynek nagysága , iránya a gyorsulással ellentétes. A test ezekkel a fiktív erőkkel együtt egyensúlyiban van. Gyakorlati jelentősége, hogy a gyorsuló jármű alkatrészeire ható terhelést így tudjuk a statikai egyensúly módszereivel számolni.
Definíció. A mechanikai munka az erő és az erő irányába eső elmozdulás szorzata:
ahol az erő és az elmozdulás közötti szög. Ha az erő az elmozdulással azonos irányú, . A munka mértékegysége a joule (J), amit gyakran kilojoule-ban vagy wattóra-egységben is kifejezünk a járműves gyakorlatban.
Definíció. A teljesítmény az időegység alatt végzett munka:
Ha az erő és a sebesség azonos irányú, a teljesítmény:
Forgó mozgásnál az nyomatékkal átvitt teljesítmény:
A teljesítmény SI-mértékegysége a watt (W); a járművillamosságban és a motortechnikában gyakran kilowattot (kW) használunk.
Definíció. A hatásfok a hasznos teljesítmény és a bevezetett teljesítmény hányadosa:
A hatásfok mindig 0 és 1 közötti szám, gyakran százalékban adjuk meg. A jármű hajtásláncában a veszteségeket a tengelykapcsoló, a sebességváltó, a kardánhajtás, a tengelyhajtás és a csapágyak súrlódása okozza (a gumiabroncs gördülési ellenállását a menetellenállások között vesszük figyelembe, lásd Menetellenállások és teljesítményszükséglet); ezért a keréken leadott teljesítmény kisebb a motor főtengelyen leadott teljesítménynél.
Definíció. A mozgási energia:
A helyzeti energia az emelkedéskor tárolt energia:
ahol a magasság, a nehézségi gyorsulás. A munka–energia tétel szerint a testre ható eredő erő munkája megváltoztatja a test mozgási energiáját: .
Definíció. A merev test forgási tehetetlenségét a tehetetlenségi nyomaték jellemzi. Szemléletesen: minél nagyobb a tömeg és minél távolabb van a forgástengelytől, annál nagyobb a tehetetlenségi nyomaték. A forgó test mozgási energiája:
A járműmotorban a lendkerék nagy tehetetlenségi nyomatékú tárcsa, amely a lökésszerű égési folyamatok között tárolja a forgási energiát, simítja a forgattyústengely szögsebesség-ingadozását.
A műhelyben a jármű mozgását gyakran sebesség–idő diagramon rögzítjük. A diagram meredeksége a gyorsulás, a görbe alatti terület az út. A fékezési folyamatot három szakaszra bonthatjuk:
A teljes fékút ezek összege. A gyakorlatban a fékút mérésekor a teljes folyamatot mérik, és abból átlagos lassulást számolnak.
A három szakaszt az alábbi ábra (a) része – diagramon mutatja: az egyes szakaszok alatti terület a reakcióút (), a felfutás alatti út () és a fékút (). A (b) rész 50, 80 és 100 km/h-ról, száraz () és vizes () úton, reakcióidővel hasonlítja össze a megállási utat: a reakcióút a sebességgel arányosan, a fékút a sebesség négyzetével nő. A HTML-kiadás kalkulátorában a kezdősebesség, a reakcióidő, a lassulás és a felfutási idő állítható (alapérték: az 1. kidolgozott példa, 27,7 m).

A jármű kereke, a motor főtengelye, a generátor és a ventilátor forgó mozgást végez. A szögsebesség és a kerületi sebesség kapcsolata alapvető: ha a motor fordulatszáma , akkor a szögsebessége . Ha a főtengelyre szerelt tárcsa sugara , akkor a tárcsa kerületén a pont sebessége .
A függőleges és ferde hajítás a járműtechnikában ritkábban önálló feladat, de a kerék által felvert kő, a lengéscsillapító mozgása, vagy egy kilőtt csap mozgása ezzel írható le. A függőleges hajításnál a mozgás egyenletesen változó, ahol a gyorsulás a nehézségi gyorsulás. A ferde hajítást vízszintes és függőleges összetevőkre bontjuk: a vízszintes mozgás egyenletes, a függőleges egyenletesen változó. Ezt az elvet használjuk majd a menetdinamika emelkedős útjainál is.
Amikor egy autó gyorsul, a karosszériára, a motorra és a rakományra tehetetlenségi erők hatnak. A D’Alembert-elvvel ezeket statikai terhelésként vehetjük figyelembe. Például ha egy tömegű autó gyorsulással indul, a tehetetlenségi erő , hátrafelé mutatva. A motor hátulja ilyenkor erősebben nyomja a hátsó motortartó bakokat, mert a tehetetlenségi erő a tömegközéppontban hat, és a felfüggesztési pontok terhelést kapnak.
A járműmotor égési folyamata a dugattyún keresztül munkát végez. Ez a munka a főtengelyen forgómunkává alakul: , ahol a szögelfordulás radiánban. Egy teljes fordulat , így az egy fordulat alatt végzett munka . Ha a motor fordulatot tesz meg percenként, a teljesítmény:
Ez az összefüggés köti össze a gyártói nyomaték- és teljesítményadatokat. Ugyanezzel számítható ki a keréken leadott vonóerő teljesítménye is, ha ismerjük a hajtáslánc áttételét és hatásfokát.
A mozgó jármű mozgási energiája a fékezéskor a fékekben hővé alakul. Ezért a nagy sebességről történő fékezéskor a fékbetétek és a féktárcsák hőterhelése a sebesség négyzetével nő: kétszeres sebesség négyszeres hőt jelent. Ezt az elvet használjuk a fékút és a fékenergia számításakor.
1. példa (fékút számítása). Egy személygépkocsi sebességről fékez. A mért átlagos lassulás . Határozzuk meg a megállási időt és a fékutat!
A megállásig eltelt idő:
A fékút az egyenletesen lassuló mozgás képletéből:
Ha a vezető reakcióideje , akkor ezen idő alatt az autó utat tesz meg, így a teljes megállási út közelítőleg . Ez a reakcióidő nélküli tiszta fékút több mint kétszerese.
2. példa (gyorsítás és teljesítmény). Egy tömegű autó álló helyzetből alatt gyorsul sebességre. Tegyük fel, hogy a gyorsulás közel állandó. Számítsuk ki az átlagos gyorsulást, az ehhez szükséges átlagos hajtóerőt, a mozgási energia növekedését és az átlagos hajtóteljesítményt (légellenállás és gördülési ellenállás nélkül)!
Az átlagos gyorsulás:
A szükséges hajtóerő:
A mozgási energia növekedése:
Az átlagos teljesítmény:
A valóságban a motornak ennél nagyobb teljesítményt kell leadnia, mert a légellenállást, a gördülési ellenállást és a hajtáslánc veszteségeit is le kell győznie. Állandó gyorsulásnál a pillanatnyi teljesítmény a sebességgel arányosan nő: a gyorsítás elején közel nulla, a 9. másodperc végén már kellene, az átlag kétszerese. Ezért a valós járműnél a gyorsulás a sebesség növekedésével csökken, mert a motor nem adhat le a csúcsteljesítményénél többet.
3. példa (motor nyomaték és teljesítmény kapcsolata). Egy benzinmotor fordulatszámon teljesítményt ad le. Mekkora a főtengely nyomatéka?
A szögsebesség:
A nyomaték:
Ha ugyanez a motor fordulatszámon 160 Nm nyomatékot ad le, akkor a teljesítménye:
Ez jól mutatja, hogy a nyomaték önmagában nem elég a jármű menetteljesítményének megítéléséhez; a teljesítmény a fordulatszámmal együtt számít.
A mozgással és erővel kapcsolatos számítások ellenőrzése a műhelyben két irányból történik: méréssel és számolással.
Eset: hosszú fékút.
Az ügyfél panasza: az autó fékútja megnőtt, a fékpedál mélyen fog. A műhelyben a szerelő először megvizsgálja a fékrendszert, majd zárt pályán mérőműszerrel fékezési tesztet végez. A jármű sebességről fékez, és a mért fékút . A szerelő kiszámolja az átlagos lassulást:
A modern személygépkocsik jó állapotú fékrendszerrel száraz, jól tapadó úton ennél nagyobb, jellemzően 7–9 m/s² lassulást érnek el (ellenőrizendő: a konkrét jármű gyártói adata és a hatályos előírás). A mért érték tehát elmarad a várttól.
A szerelő ezután a fékhatásmérő padon megméri a kerekek fékerő-eloszlását, és kiderül, hogy a jobb hátsó fékhenger szivárog, ezért az adott kerék fékerője kicsi. A szivárgó fékhengert a gyártói előírás szerint cserélik, a rendszert légtelenítik. Az újabb próbaúton a fékút lesz, amiből a lassulás . A javítás a számított lassulás alapján ellenőrzötten sikeres.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák, nem helyettesítik a hatósági fékvizsga követelményeit.
1. feladat (A). Egy motorkerékpár sebességről egyenletesen fékez, lassulása . Számítsa ki a megállási időt és a fékutat!
2. feladat (A). Fogalmazza meg a munka–energia tételt, és adja meg a mozgási energia képletét!
3. feladat (B). Egy tömegű autó 0-ról 100 km/h-ra 8 s alatt gyorsul. Számítsa ki az átlagos gyorsulást, az átlagos hajtóerőt, a mozgási energia növekedését és az átlagos hajtóteljesítményt (légellenállás nélkül)!
4. feladat (B). Egy motor fordulatszámon nyomatékot ad le. Számítsa ki a leadott teljesítményt! Ugyanez a motor 4500 1/min-en 180 Nm nyomatékot ad. Melyik fordulatszámon nagyobb a leadott teljesítmény?
5. feladat (C). Száraz úton a lassulás , vizes úton . Számítsa ki a fékutat mindkét esetben kezdősebességről, és értelmezze az eredményt a követési távolságra nézve!
6. feladat (D). Egy jármű tömegű. A motor teljesítményt ad le -en. A hajtáslánc hatásfoka . A jármű 80 km/h-ról 120 km/h-ra 12 s alatt gyorsul. Számítsa ki az átlagos gyorsulást, a szükséges kerületi erőt, a mozgási energia növekedését, és becsülje meg a keréken leadott átlagos teljesítményt! Gyanús-e, hogy a hajtáslánc nem adja át a motor teljesítményét, ha közben a menetellenállást ebben a tartományban átlagosan 600 N-nak mérjük? (Tipp: hasonlítsa össze a szükséges és a rendelkezésre álló kerületi teljesítményt.)
1. feladat.
Adott:
,
.
Keresett:
,
.
A megállási idő:
.
A fékút:
.
Ellenőrzés: a fékút nagyságrendje 50 m körüli, ami 90 km/h-ról
reális.
2. feladat.
A munka–energia tétel: a testre ható eredő erő munkája megegyezik a test
mozgási energiájának megváltozásával:
.
A mozgási energia:
.
3. feladat.
Adott:
,
,
.
Átlagos gyorsulás:
.
Hajtóerő:
.
Mozgási energia:
.
Átlagos teljesítmény:
.
Ellenőrzés: a hajtóerő és a teljesítmény reális egy középkategóriás
autónál.
4. feladat.
Első fordulatszám:
;
.
Második fordulatszám:
;
.
Tehát 4500 1/min-en nagyobb a leadott teljesítmény, bár a nyomaték
kisebb.
5. feladat.
.
Száraz:
.
Vizes:
.
A vizes úton a fékút mintegy 29 méterrel hosszabb. A követési távolságot
ezért esőben, vizes úton jelentősen növelni kell, mert a fékút a tapadás
csökkenésével a lassulás csökkenése miatt nő.
6. feladat.
Átlagos gyorsulás:
;
.
Szükséges kerületi erő (a gyorsításhoz és a menetellenálláshoz):
.
A mozgási energia növekedése 80-ról 120 km/h-ra:
,
;
.
Átlagos kerületi teljesítmény:
plusz a menetellenállás teljesítménye:
.
A teljes szükséges kerületi teljesítmény
.
A motor által leadott teljesítmény a hajtáslánc hatásfokával:
.
Mivel a kapott kerületi teljesítmény (76,5 kW) nagyobb a szükségesnél
(55,2 kW), a mért gyorsuláshoz elég a hajtáslánc által átadott
teljesítmény, tehát a mérés alapján a hajtáslánc nem gyanús; a gyorsítás
valószínűleg nem teljes terheléssel vagy nem a csúcsteljesítmény
fordulatszámán történt (a 90 kW csak a csúcsteljesítmény fordulatszámán
érvényes érték, nem átlag). Ha teljes gázzal, megfelelő fokozatban is
csak ennyi a gyorsulás, akkor kell a tengelykapcsoló csúszását és a
motor teljesítményét vizsgálni, ehhez meg kell mérni a tényleges
kerületi erőt, a motor nyomatékát és a hajtáslánc csúszását. Ez a
feladat a Tengelykapcsolók és a Menetellenállások és teljesítményszükséglet
fejezetekben részletezett ellenőrzéseket igényli.
A kinematika a mozgást írja le, a kinetika az erőkkel kapcsolja össze. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás útja ; az egyenletesen változó mozgás összefüggései: , , . A körmozgásnál a szögsebesség , a kerületi sebesség . Newton II. törvénye ; a D’Alembert-elv a tehetetlenségi erővel statikai feladattá alakítja a gyorsuló rendszert. A munka , a teljesítmény haladó mozgásnál , forgó mozgásnál . A hatásfok . A mozgási energia , a forgási energia ; a lendkerék nagy tehetetlenségi nyomatékával tárol energiát. A munka–energia tétel szerint a gyorsítási vagy fékezési munka a mozgási energia megváltozásával egyenlő. Továbbvitt eredmény. Ezek az összefüggések alapozzák meg a jármű menetellenállásainak és teljesítményszükségletének számítását (Menetellenállások és teljesítményszükséglet), a tengelykapcsolók és fékek nyomatékátvitelét (Tengelykapcsolók, szabadonfutók és fékek gépelem-szinten), a motor munkaciklusát és teljesítményét (Belső égésű motorok csoportosítása, a négyütemű Otto-motor működése és körfolyamata), valamint a fékút és fékhatás számítását (A fékezés fizikája).
Forrástípusok: középfokú fizika- és
mechanikatankönyvek (kinematika, kinetika, munka–energia tétel),
gépjármű-technikai szakkönyvek (járműdinamika, motor- és fékvizsgálat),
gyártói szervizirodalom (motorteljesítmény, fékvizsgálati adatok).
Ellenőrizendő állítások: a példákban szereplő lassulási
értékek, járműtömegek, teljesítmény- és nyomatékadatok tanulási példák,
amelyeket minden konkrét járműnél a gyártói javítási adat vagy mérési
jegyzőkönyv szerint ellenőrizni kell. A féklassulás tipikus tartományai
tájékoztató jellegűek; a hatályos jogszabályi követelményeket a hatósági
fékvizsgálat fejezete tárgyalja. A gyártói motorteljesítmény- és
nyomatékgörbék a típusdokumentációból származnak, és nem
helyettesíthetők itt. Az ábrán szereplő sebesség–idő adatsor szemléltető
tanulási adat, nem mért érték.