38.3 Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata

A tanuló a műhelyben leggyakrabban akkor találkozik fékvizsgálattal, amikor a műszaki vizsgára felkészített autó a próbapadon „megbukik”, vagy amikor az ügyfél arra panaszkodik, hogy fékezéskor a kormány rángat, a pedál remeg, illetve a fékút hosszú. Ebben az alfejezetben a fékberendezés vizsgálati és minősítési oldalát építjük fel: nem elsősorban azt kérdezzük, hogyan kell betétet cserélni, hanem azt, hogyan mérjük meg a fékrendszer tényleges fékerőit, hogyan értékeljük az eredményt, és hogyan keressük meg a rossz érték okát.

A korábbi alfejezetekben megismertük a kerékfékek felépítését (Kerékfékek) és a légfékrendszert (Légfékek). Most az ott tanult ismereteket használjuk a diagnosztikához. A hatósági műszaki vizsgán a fék a leggyakoribb hibapont, ezért a fékpadi kiértékelés gyakorlati haszna közvetlen.

38.3.1 Szemléletes kép: görgős fékpadi mérés közben

Képzeljük el, hogy egy első kerekes autó az állomás görgős fékpadján áll. A vizsgáztató az első tengelyt a görgőkre állította, a jármű motorja alapjáraton jár (a fékrásegítő működéséhez), a sebességváltó üresben (ellenőrizendő: a vizsgálóállomás eljárási rendje). A pad görgői lassan forgatják a kerekeket. Amikor a vizsgáztató a fékpedált nyomja, a fékbetétek a tárcsához szorulnak, és a kerék a görgőt fékezi. A padban lévő erőmérő cellák a görgőre ható reakciónyomatékból kiszámítják az egyes kerekek fékerőit. A kijelzőn egyszerre látjuk a bal és jobb kerék görbéjét.

Görgős fékpadi fékerő-lefutás – első tengely (szemléltető) - Szemléltető tanulási adatsor; nem mért érték.

Az ábrán látszik, hogy a jobb első kerék fékerője magasabb, mint a balé. A vizsgálóberendezés ebből kerékfékerő-eltérést számol. Az egyes kerekek görbéje nem teljesen vízszintes, hanem kis hullámzást mutat – ez az erőingadozás, amely a tárcsa vagy a dob egyenlőtlenségére utalhat.

Megjegyzés. A szemléltető ábra értékei tanulási példák; a valós görbéket a vizsgálószoftver rögzíti és értékeli (ellenőrizendő: a vizsgálati szoftver beállításai).

38.3.2 Definíciók és összefüggések

Definíció. A jármű fékhatása (zz) a teljes kifejtett fékerő és a jármű súlyerejének hányadosa, gyakran százalékban megadva:

z=FfFG⋅100%z = \frac{F_{\text{f}}}{F_{\text{G}}} \cdot 100\%

ahol FfF_{\text{f}} a mért összes fékerő (N vagy kN), FG=m⋅gF_{\text{G}} = m \cdot g a jármű súlyereje (N). Az egyes tengelyek fékhatását a tengely mért fékerőiből és a tengely tényleges terheléséből hasonlóan számítjuk:

zt=Ff,tFz,t⋅100%z_{\text{t}} = \frac{F_{\text{f,t}}}{F_{\text{z,t}}} \cdot 100\%

Definíció. A kerékfékerő-eltérés az azonos tengelyen lévő jobb és bal kerék fékerő-különbsége, százalékban kifejezve. A vizsgálati gyakorlat általában a nagyobb fékerőhöz viszonyítja (ellenőrizendő: a hatályos vizsgálati előírás pontos képlete):

ΔF%=|Fj−Fb|max⁡(Fj,Fb)⋅100%\Delta F_{\%} = \frac{|F_{\text{j}} - F_{\text{b}}|}{\max(F_{\text{j}}, F_{\text{b}})} \cdot 100\%

Definíció. Az erőingadozás a kerékfordulat során mért pillanatnyi fékerő maximális és minimális értékének eltérése, általában a maximális értékhez viszonyítva:

δ%=Fmax−FminFmax⋅100%\delta_{\%} = \frac{F_{\max} - F_{\min}}{F_{\max}} \cdot 100\%

Nagy ingadozás jellemzően féktárcsa- vagy fékerő-eloszlási problémára, kopott kerékcsapágyra is utalhat.

Összefüggés. A közúti fékezési mérés során a jármű lassulásából számított fékhatás:

a=v22sa = \frac{v^2}{2 s}

ahol aa a lassulás (m/s²), vv a kezdősebesség (m/s), ss a fékút (m). A fékhatás:

z=ag⋅100%z = \frac{a}{g} \cdot 100\%

Ez az összefüggés a mozgási energia és a fékmunka egyenlőségéből is levezethető: Ekin=12mv2E_{\text{kin}} = \tfrac12 m v^2, a fék által végzett munka W=Ff⋅sW = F_{\text{f}} \cdot s, amelyből Ff=maF_{\text{f}} = m a.

38.3.3 A fékvizsgálati módszerek csoportosítása

A fékhatás mérésére három fő módszert használunk:

A hatósági vizsgálat a fékhatás mérésén túl minősíti a kerékfékerő-eltérést és az erőingadozást, mert ezek a menetbiztonságot közvetlenül befolyásolják.

38.3.4 A görgős fékerőmérő próbapad működése

A görgős fékerőmérő próbapad minden vizsgálóállomáson megtalálható. Fő részei:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Görgős fékpad: a görgőket hajtó motor reakcióerejét mérőcella méri, a középső tapintógörgő csúszáskor leállítja a padot, a pedálerőmérő a fékpedálon van.
A görgős fékerőmérő próbapad felépítése a vizsgált járművel (sematikus vonalrajz)

Az ábrán a vizsgált első tengely kerekei a görgőpárokon (1) állnak, a hátsó kerekek a talajon. A görgőket hajtó ingamotor (2) reakciónyomatékát erőmérő cella méri; ebből adódik a görgőkerületi erő, azaz a kerék fékereje. A középső tapintógörgő (3) a kerék megcsúszásakor lekapcsolja a padot, a súlymérő cella (4) a tengelyterhelést méri, a pedálerőmérő (5) a fékpedálon van, a kijelző (6) a bal és a jobb fékerőt mutatja. A HTML-animációban a pedálerő növelésével a fékerő nő, a tapadási határnál a tapintógörgő leállítja a padot (szemléltető számokkal).

A mérés elve az, hogy a gyártó által előírt pedálerő vagy légnyomás alkalmazásával a fékrendszer által kifejtett féknyomaték a görgőre átadódik. A pad nem a jármű lassulását, hanem a kerekek által kifejtett fékerőt méri. Ezért fontos, hogy a gumiabroncs megfelelő nyomású és mintázatú legyen, különben a kerék a görgőn megcsúszik, és a mért fékerő hamisan alacsony.

Figyelem. A fékpadi mérés közben a görgők forgó veszélyforrást jelentenek. A vizsgálat alatt a jármű alá nyúlni, a görgők közelébe lépni tilos. A mérést a vizsgálóberendezés kezelője irányítja; tanműhelyi környezetben oktató felügyeletével végezhető.

38.3.5 Görgős fékpadi mérés és fékminősítés

A fékminősítés három fő szempontja:

Előírás. A fékberendezés típusjóváhagyási követelményeit az ENSZ-EGB 13. (légfékes és nehéz járművek) és 13-H. (hidraulikus, könnyű járművek) előírása rögzíti (ellenőrizendő: hatályos változat és EU-átültetés). Az időszakos műszaki vizsgán a fékberendezés hatásosságát és a vizsgálati módszert a hatályos közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és annak módszertani előírásai határozzák meg (ellenőrizendő: hatályos rendeletszöveg és vizsgálati eljárás). A pontos határértékeket a vizsgálószoftver tartalmazza, ezért itt csak tanulási példákat adunk meg.

A gyakorlatban az M1/N1 kategóriájú járműveknél a következő példaértékeket szokták alkalmazni (ellenőrizendő: a hatályos vizsgálati előírás):

Vizsgált jellemző Példaérték Megjegyzés
Üzemi fék összfékhatás ≥ 50% A jármű súlyára vonatkoztatva
Rögzítőfék fékhatás ≥ 16% A vonatkozó vizsgálati módszer szerint
Kerékfékerő-eltérés (azonos tengelyen) ≤ 30% A fékpadi szoftver által számítva
Erőingadozás ≤ 20% A maximális fékerőhöz viszonyítva

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a hatályos műszaki vizsgálati előírás pontos határértékei).

38.3.6 Számítási példák

1. példa – Tengely fékhatása és eltérése. Egy személygépkocsi első tengelyén a görgős pad a következő fékerőket méri: bal első 2,8kN2{,}8\,\text{kN}, jobb első 3,2kN3{,}2\,\text{kN}. Az első tengelyterhelés 8,1kN8{,}1\,\text{kN}. Számítsuk ki a tengely fékhatását és a kerékfékerő-eltérést.

Adott: Fb=2,8kNF_{\text{b}}=2{,}8\,\text{kN}, Fj=3,2kNF_{\text{j}}=3{,}2\,\text{kN}, Fz,t=8,1kNF_{\text{z,t}}=8{,}1\,\text{kN}. Keresett: ztz_{\text{t}}, ΔF%\Delta F_{\%}.

Képlet: Ff,t=Fb+FjF_{\text{f,t}} = F_{\text{b}} + F_{\text{j}} zt=Ff,tFz,t⋅100%z_{\text{t}} = \frac{F_{\text{f,t}}}{F_{\text{z,t}}} \cdot 100\% ΔF%=|Fj−Fb|max⁡(Fj,Fb)⋅100%\Delta F_{\%} = \frac{|F_{\text{j}} - F_{\text{b}}|}{\max(F_{\text{j}}, F_{\text{b}})} \cdot 100\%

Behelyettesítés: Ff,t=2,8+3,2=6,0kNF_{\text{f,t}} = 2{,}8 + 3{,}2 = 6{,}0\,\text{kN} zt=6,08,1⋅100%≈74,1%z_{\text{t}} = \frac{6{,}0}{8{,}1} \cdot 100\% \approx 74{,}1\% ΔF%=|3,2−2,8|3,2⋅100%=0,43,2⋅100%≈12,5%\Delta F_{\%} = \frac{|3{,}2 - 2{,}8|}{3{,}2} \cdot 100\% = \frac{0{,}4}{3{,}2} \cdot 100\% \approx 12{,}5\%

Ellenőrzés: A tengely fékhatása 74,1%, ami magas; az eltérés 12,5%, ami a példa határérték alatt van. ∎

2. példa – Erőingadozás. Ugyanezen a mérésen a bal első kerék fékerője a kerékfordulat során 2,5kN2{,}5\,\text{kN} és 2,8kN2{,}8\,\text{kN} között változik. Számítsuk ki az erőingadozást.

Adott: Fmax=2,8kNF_{\max}=2{,}8\,\text{kN}, Fmin=2,5kNF_{\min}=2{,}5\,\text{kN}. Keresett: δ%\delta_{\%}.

Képlet: δ%=Fmax−FminFmax⋅100%\delta_{\%} = \frac{F_{\max} - F_{\min}}{F_{\max}} \cdot 100\%

Behelyettesítés: δ%=2,8−2,52,8⋅100%=0,32,8⋅100%≈10,7%\delta_{\%} = \frac{2{,}8 - 2{,}5}{2{,}8} \cdot 100\% = \frac{0{,}3}{2{,}8} \cdot 100\% \approx 10{,}7\%

Ellenőrzés: Az érték alatta marad a 20%-os példahatárnak. ∎

3. példa – Közúti fékvizsgálat lassulásból. Egy jármű közúti fékmérésénél a kezdősebesség 30km/h30\,\text{km/h}, a mért fékút 6,5m6{,}5\,\text{m}. Számítsuk ki a lassulást és a fékhatást.

Adott: v=30km/h=8,33m/sv = 30\,\text{km/h} = 8{,}33\,\text{m/s}, s=6,5ms = 6{,}5\,\text{m}, g=9,81m/s2g = 9{,}81\,\text{m/s}^2. Keresett: aa, zz.

Képlet: a=v22sa = \frac{v^2}{2 s} z=ag⋅100%z = \frac{a}{g} \cdot 100\%

Behelyettesítés: a=8,3322⋅6,5=69,4413≈5,342m/s2a = \frac{8{,}33^2}{2 \cdot 6{,}5} = \frac{69{,}44}{13} \approx 5{,}342\,\text{m/s}^2 z=5,3429,81⋅100%≈54,5%z = \frac{5{,}342}{9{,}81} \cdot 100\% \approx 54{,}5\%

Ellenőrzés: 30 km/h-ról 6,5 méteres fékút körülbelül 5,3 m/s² lassulás, ami reálisan erős fékezés. ∎

4. példa – Légfék fékkamra ereje. Egy haszonjármű fékkamrájának hatásos membránfelülete A=150cm2A = 150\,\text{cm}^2. A fékkamra nyomása p=6,5barp = 6{,}5\,\text{bar}. Számítsuk ki a fékkamra rúderejét, ha a súrlódási és rugóvisszatérítő erőket elhanyagoljuk.

Adott: p=6,5bar=650kPap = 6{,}5\,\text{bar} = 650\,\text{kPa}, A=150cm2=0,015m2A = 150\,\text{cm}^2 = 0{,}015\,\text{m}^2. Keresett: FF.

Képlet: F=p⋅AF = p \cdot A

Behelyettesítés: F=650000Pa⋅0,015m2=9750N=9,75kNF = 650\,000\,\text{Pa} \cdot 0{,}015\,\text{m}^2 = 9\,750\,\text{N} = 9{,}75\,\text{kN}

Ellenőrzés: A valóságban a rudazat és a belső visszatérítő rugó csökkenti az erőt, ezért a mért érték kisebb lehet. ∎

Hibás példa. Ha a gumiabroncs nyomása a gyártói előírt 2,3 bar helyett 1,2 bar, akkor a görgőn a kerék csúszhat. A pad 2,8 kN helyett például 1,9 kN-t mérhet, és a jármű fékhatása nem éri el a határértéket. A hiba nem a fékrendszerben, hanem a vizsgálati feltételben van.

38.3.7 Közúti fékvizsgálat mérő-adatgyűjtővel

Ha a jármű görgős padon nem vizsgálható (például állandó összkerékhajtás, amikor a görgő csak az egyik tengelyt forgatja), a hatósági vizsgálat közúti méréssel végezhető. A járműre lassulásmérőt, pedálerőmérőt, sebesség-adatgyűjtőt szerelnek. A jármű a vizsgálati sebességre gyorsít, majd a vizsgáztató teljes fékezést végez. A berendezés rögzíti a lassulás időbeli lefutását.

A közúti mérésnél a fékhatást az átlagos lassulásból vagy a fékezési távolságból határozzák meg. A pedálerőt is mérik, mert a hatósági vizsgálat a vezető által kifejthető maximális pedálerőt is értékeli. A mérési jegyzőkönyv tartalmazza a kezdősebességet, a fékutat, az átlagos lassulást, a fékhatást és a pedálerőt.

Megjegyzés. A közúti vizsgálat veszélyes, ezért csak zárt pályán, a forgalomtól elzárt területen vagy az állomás által kijelölt útszakaszon végezhető. A mérést végző járműnek hatósági jelzéssel, a vizsgáztatónak megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie.

38.3.8 Légfékes járművek (M2, M3) fékvizsgálata

A légfékes autóbuszoknál és tehergépkocsiknál a fékhatás mérése mellett a légrendszer üzemi állapotát is vizsgálni kell, mert a fékhatás a rendelkezésre álló légnyomástól függ. A vizsgálati pontok:

A légfékrendszerrel szerelt járműveknél a fékhatáson kívül a fékerő-eloszlás is fontos: a terhelt és üres állapot közötti eltérést a fékerő-szabályozó (ALB) hivatott kiegyenlíteni. A vizsgálat során az ALB működését is ellenőrzik (ha van).

Figyelem. A rugóerőtárolós kamra kézi oldása csak vontatáshoz, a gyártói eljárás szerint végezhető. Vizsgálat közben a légtartály nyomása alatt áll, ezért a csatlakozókat ne bontsa meg; a légtartályból a kondenzvizet csak a gyártói leeresztőn engedje le.

38.3.9 ABS légtelenítése és ellenőrzése

A hidraulikus ABS-szel szerelt járművek fékrendszerének légtelenítése speciális, mert a levegő az ABS blokkban is rekedhet. A gyártói utasítás gyakran diagnosztikai eszközzel működteti az ABS szivattyút és a szelepeket, hogy a levegőt kimossa a blokkból. A következő lépéssor tanulási útmutató, nem helyettesíti a gyártói eljárást.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

  1. Jármű előkészítése: gyújtás le, a sebességváltó P vagy N állásban, a rögzítőfék behúzva. Emelje meg a járművet a gyártói emelési pontokon, és támassza bakra.
  2. Fékfolyadék szint ellenőrzése: töltsön a gyártó által előírt DOT-osztályú fékfolyadékot a tartályba. A fékfolyadék higroszkópos (nedvszívó), ártalmas, és a fényezést károsítja: viseljen védőszemüveget és vegyszerálló kesztyűt, a kifröccsent folyadékot azonnal mossa le. A leeresztett folyadékot zárt edényben, veszélyes hulladékként gyűjtse; a nyitott tartályt ne hagyja sokáig nyitva.
  3. Diagnosztikai eszköz csatlakoztatása: kösse az OBD-diagnosztikai műszert a járműhöz, és válassza ki az ABS légtelenítő funkciót (ha van). Kövesse a gyártó által megadott utasításokat.
  4. Légtelenítési sorrend: a gyártói sorrend szerint haladjon (jellemzően a leghátsó, majd a legelső kerék). Nyissa a légtelenítő csavart, és működtesse az ABS szivattyút, ha az eljárás írja; közben a pedált lassan, teljesen lenyomva tartsa.
  5. Buborékmentes folyadék: csukja a csavart, amikor a kifolyó fékfolyadékban már nem látszik buborék. Ne hagyja, hogy a tartály kiürüljön.
  6. Ismétlés: ismételje meg a légtelenítést a többi keréken, majd a gyártói előírás szerint újra az ABS blokknál.
  7. Befejezés: ellenőrizze a fékfolyadék szintjét, zárja a légtelenítő csavarokat a gyártói nyomatékkal (tanulási példa: 8–12 Nm, ellenőrizendő), törölje a hibakódokat, és végezzen fékrendszer-ellenőrzést.
  8. Próbaút: alacsony sebességen, forgalomtól elzárt területen végezzen néhány fékezést; az ABS szabályozási működését a diagnosztikai műszer aktuátortesztjével vagy zárt pályán, oktatói felügyelettel ellenőrizze. Az ABS hiba esetén a műszerfallámpa világít – ezt ellenőrizze.

Minőségellenőrzés: A légtelenítés után a fékpedálnak keménynek kell lennie; a pedálut hosszú, szivacsos érzése levegőre utal. A fékpadi mérés során a fékhatásnak és a kerékfékerő-eltérésnek a határérték alatt kell maradnia.

38.3.10 Gyakorlati útmutató: görgős fékpadi mérés és kiértékelés

Cél: a jármű fékberendezésének fékhatását, kerékfékerő-eltérését és erőingadozását görgős fékpadon megmérni, kiértékelni.

Jármű- és adatazonosítás: olvassa ki a rendszámot, alvázszámot, futott kilométert. Rögzítse a tengelyterheléseket, a gumiabroncs méretét és nyomását, a fékrendszer típusát (hidraulikus/légfék, ABS/ESP).

Szükséges eszközök: görgős fékerőmérő próbapad, guminyomás-mérő, fékfolyadék-teszter (hidraulikus fékes járműnél), pedálerőmérő (ha a vizsgálat előírja).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkalépések:

  1. Ellenőrizze a gumiabroncsok állapotát: ne legyenek sérültek, a mintázat az előírt határ felett, a nyomás a gyártói érték. Töltse be, ha szükséges.
  2. Állítsa a jármű első tengelyét a görgőpárra. A jármű rögzítése a vizsgálóberendezés szerint (esetleg elmozdulásgátló).
  3. Indítsa el a görgőket. A pad lassan forgatja a kerekeket; ellenőrizze, hogy nincs idegen zaj, a kerék szabadon forog.
  4. A vizsgáztató a fékpedált a mérési protokoll szerint nyomja le, majd tartsa. A pad rögzíti a fékerőket. A pedálerőt is regisztrálhatja.
  5. Ismételje meg a mérést a hátsó tengelyen; rögzítőfék vizsgálatánál a kéziféket működtesse, és mérje a rögzítőfék fékerőit.
  6. A pad kiszámítja a fékhatást, az eltérést, az ingadozást, és összehasonlítja a határértékekkel.
  7. Dokumentálja az eredményeket a vizsgálati jegyzőkönyvben.

Ellenőrzési pontok: a mérés közben a kerék ne csússzon a görgőn; ha csúszást észlel, ellenőrizze a gumiabroncsot és a pad görgőit. A pad által mért fékerő és a tengelyterhelés arányából számított fékhatás feleljen meg a hatósági előírásnak.

Tipikus hibák: alacsony abroncsnyomás, szennyezett vagy nedves a pad görgője, a jármű görgőn való megcsúszása, a rögzítőfék nincs teljesen behúzva.

Dokumentálás: a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a járműadatokat, a mért fékerőket, a fékhatást, az eltérést, az ingadozást, a pedálerőt, a gumiabroncsnyomást és a minősítést. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató írja alá.

38.3.11 Valós életbeli alkalmazás: fékerő-eltérés a hátsó tengelyen

Ügyfélpanasz: „A műszaki vizsgán a hátsó tengelyen nagy a fékerő-eltérés, a pad megbuktatott.”

Mérési adatok: a hátsó tengelyen a bal fékerő 1,4 kN, a jobb 2,2 kN; a tengelyterhelés 4,6 kN. A fékhatás a tengelyen: (1,4+2,2)/4,6=78%, ami jó, de az eltérés (2,2-1,4)/2,2=36%, ami a példa szerint meghaladja a 30%-ot.

Feltételezett okok: bal hátsó fékpofa utánállítója beragadva, fékdob kopott vagy deformált, féktömlő beszűkült, a bal hátsó féknyereg dugattyúja szorul (tárcsafékes hátsó tengelynél).

Ellenőrzés: a kereket emeljük meg, forgassuk meg – a féket kiengedve a keréknek szabadon kell forognia. A bal hátsó kerék oldott féknél szabadon forog, de fékezéskor gyengén fékez. A bal fékdobot lehúzva látható, hogy a bal utánállító beragadt, ezért a pofák és a dob közötti hézag nagy, a pofák csak részben fekszenek fel, így a bal oldal kisebb erővel fékez.

Javítás: az utánállító szerkezet tisztítása, kenése a gyártó által előírt kenőanyaggal (a fékpofa súrlódó felületére nem kerülhet kenőanyag). A dob belső átmérőjét megmérjük: 260 mm, a megengedett legnagyobb 261,5 mm (ellenőrizendő: gyártói kopási határ), tehát még használható.

Ellenőrzés: ismételt fékpadi mérés; az eltérés 36%-ról 8%-ra csökken, a fékhatás 80%. A vizsgálat megfelelő.

Tanulság: a nagy fékerő-eltérés önmagában nem feltétlenül fékhenger- vagy rendszerhiba; gyakran a mechanikus utánállító vagy a szennyezett, korrodált alkatrész az ok.

38.3.12 Tipikus hibák

  1. A fékpadi mérés előtt nem ellenőrzik a gumiabroncsnyomást. Alacsony nyomásnál a gumi a görgőn csúszik, a mért fékerő hamis. A vizsgálat előtt mindig a gyártói nyomást kell beállítani.
  2. A fékerő-eltérést automatikusan féknyereg-hibának tulajdonítják. Pedig a beragadt utánállító, a szennyezett fékfelület vagy a beszűkült tömlő is okozhatja. A célzott mérés – kerék szabad forgása, hőmérséklet, fékfolyadék nyomása – szükséges.
  3. Az erőingadozást a gumiabronccsal tévesztik össze. Az erőingadozás a kerékfordulat során mért fékerőingadozás, nem a kormánykerék egyensúlyhiányából adódó remegés. A tárcsaütést és a vastagság-ingadozást mérőórával kell mérni.
  4. A légfékrendszer vizsgálatánál nem ellenőrzik a légnyomást. A légfékrendszer fékerői erősen függnek a nyomástól. Ha a légtartály nincs feltöltve, a mérés alacsonyabb fékerőt mutat, és a rugóerőtárolós rögzítőfék oldása is kérdéses.

38.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a görgős fékpad a jármű lassulását méri közvetlenül.
  2. Egy első tengelyen a bal kerék fékerője 3,0 kN, a jobb 3,6 kN. Mekkora a kerékfékerő-eltérés százalékban a nagyobb értékhez viszonyítva?
  3. Igaz vagy hamis: nagy kerékfékerő-eltérés fékezéskor a jármű elfordulását okozhatja.
  4. Egy kerék fékpadi mérésénél a maximális fékerő 4,0 kN, a minimum 3,2 kN. Számítsa ki az erőingadozást.
  5. Miért kell az ABS légtelenítéséhez gyártói diagnosztikai funkciót használni?
  6. Soroljon fel két lehetséges okot, amely a hátsó tengelyen nagy kerékfékerő-eltérést okoz.

A válaszok a Megoldások elején találhatók.

38.3.14 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg a fékhatás fogalmát, és adja meg képletét. Mi a különbség a jármű fékhatása és a tengely fékhatása között?

2. feladat (A). Egy személygépkocsi súlyereje 12,8 kN. A fékpadi mérésen az első tengelyen mért összes fékerő 5,6 kN, a hátsó tengelyen 3,2 kN. Számítsa ki a jármű összfékhatását százalékban.

3. feladat (B). Egy jármű közúti fékvizsgálatánál a kezdősebesség 50 km/h, a mért fékút 18,0 m. Számítsa ki a lassulást és a fékhatást.

4. feladat (B). Rendezze sorrendbe a görgős fékpadi mérés munkalépéseit: (a) a görgők elindítása, (b) a jármű azonosítása, (c) a fékpedál lenyomása a mérési protokoll szerint, (d) a gumiabroncsnyomás ellenőrzése, (e) a mérési jegyzőkönyv kiértékelése. Indokolja a sorrendet.

5. feladat (C). Miért veszélyesebb a nagy kerékfékerő-eltérés az első tengelyen, mint a hátsón? Magyarázza el az erőhatásokat.

6. feladat (D). Egy műszaki vizsgán a jobb első kerék fékerője 3,8 kN, a bal első 2,5 kN. A jármű kormánya fékezéskor erősen jobbra húz. Soroljon fel három lehetséges okot, és adja meg mindegyikhez a megfelelő diagnosztikai vizsgálatot.

38.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A görgős fékpad a kerekek fékerőit méri erőmérő cellákkal, nem a jármű lassulását.
  2. Eltérés = |3,6−3,0|3,6⋅100%=0,63,6⋅100%≈16,7%\frac{|3{,}6-3{,}0|}{3{,}6}\cdot 100\% = \frac{0{,}6}{3{,}6}\cdot 100\% \approx 16{,}7\%.
  3. Igaz. A nagy eltérés a járműre forgatónyomatékot ad fékezéskor, mert a nagyobb fékerő az egyik oldalon húzza a járművet.
  4. Ingadozás = 4,0−3,24,0⋅100%=0,84,0⋅100%=20%\frac{4{,}0-3{,}2}{4{,}0}\cdot 100\% = \frac{0{,}8}{4{,}0}\cdot 100\% = 20\%.
  5. Az ABS blokkban levegő rekedhet, amit a hagyományos légtelenítés nem tud eltávolítani. A gyártói diagnosztikai funkció az ABS szivattyút és a szelepeket működteti, így a levegőt a folyadék kiöblíti.
  6. Lehetséges okok: beragadt fékpofa utánállító (vizsgálat: kerék szabad forgatása, dob leszerelés), beszűkült féktömlő (vizsgálat: a tömlő nyomása fékoldás után, hőmérséklet), szoruló féknyeregdugattyú (vizsgálat: dugattyú visszanyomhatósága, féknyereg vezetőcsapok).

1. feladat (A). Fékhatás: a jármű összes fékerőjének és súlyerejének hányadosa, százalékban: z=Ff/FG⋅100%z = F_{\text{f}} / F_{\text{G}} \cdot 100\%. A tengely fékhatása ugyanez a tengelyre vonatkoztatva, a tengelyterheléshez képest.

2. feladat (A). Fössz=5,6+3,2=8,8kNF_{\text{össz}} = 5{,}6 + 3{,}2 = 8{,}8\,\text{kN}. z=8,812,8⋅100%=68,75%≈68,8%z = \frac{8{,}8}{12{,}8}\cdot 100\% = 68{,}75\% \approx 68{,}8\%.

3. feladat (B). v=50/3,6=13,89m/sv = 50/3{,}6 = 13{,}89\,\text{m/s}. a=v2/(2s)=13,892/(2⋅18)≈5,36m/s2a = v^2/(2s) = 13{,}89^2/(2 \cdot 18) \approx 5{,}36\,\text{m/s}^2. z=5,36/9,81≈54,6%z = 5{,}36/9{,}81 \approx 54{,}6\%.

4. feladat (B). Helyes sorrend: b) jármű azonosítása, d) gumiabroncsnyomás ellenőrzése, a) görgők elindítása, c) fékpedál lenyomása, e) kiértékelés. Indoklás: a mérés csak azonosítás és előkészítés után végezhető, a kiértékelés a mérés után.

5. feladat (C). Az első tengelyen a kerékfékerő-eltérés közvetlenül hat a kormányzott kerekekre: ha a jobb oldali kerék erősebben fékez, a jármű jobbra fordul, a vezetőnek ellentartása szükséges. A hátsó tengelyen az eltérés inkább a jármű farát billenti, ami kipörgéshez vezethet, de az első tengelyi eltérés a kormányozhatóságot közvetlenül veszélyezteti. Fékerő-eltérés okozta legyezés: a két kerék fékerő-különbsége nyomatékot ad a jármű függőleges tengelye körül.

6. feladat (D). Lehetséges okok és vizsgálatok: - Bal első féknyereg dugattyú szorul: a dugattyú visszanyomhatósága, vezetőcsapok szabad mozgása, féknyereg hőmérséklete. - Bal első féktömlő belül beszűkült: féknyomás mérése a tömlőnél, a fék felengedése utáni szivárgás. - Bal első fékbetét üvegesedett/szennyezett: betét- és tárcsafelület szemrevételezése, vastagságmérés. - Ritkábban a jobb oldal túl erős fékhatása is okozhatja (pl. olajos vagy új, még be nem futott betétpár csak az egyik oldalon); ezt a betétek összehasonlításával kell kizárni.

Az eltérés: 3,8−2,53,8⋅100%≈34,2%\frac{3{,}8-2{,}5}{3{,}8}\cdot 100\% \approx 34{,}2\%, ez meghaladja a 30%-os példahatárt.

38.3.16 Rövid összefoglaló

A fékberendezés hatósági és diagnosztikai vizsgálatának központi eleme a görgős fékerőmérő próbapad, amely a tengelyeket görgőkkel forgatja, és a kerekek fékerőit erőmérő cellákkal méri. A fékhatás a mért fékerő és a jármű súlyerejének hányadosa (z=Ff/FG⋅100%z = F_{\text{f}}/F_{\text{G}} \cdot 100\%), a tengely fékhatása a tengelyterhelésre vonatkozik. A minősítés a hatásosságon kívül a kerékfékerő-eltérést és az erőingadozást is értékeli; ezek határértékeit a hatályos vizsgálati előírás tartalmazza (ellenőrizendő). A nagy eltérés fékezéskor elfordíthatja a járművet, az ingadozás a tárcsa/dob deformációjára utal. A közúti mérés a lassulásból számol fékhatást (a=v2/(2s)a = v^2/(2s), z=a/gz = a/g), ha a görgős pad nem alkalmazható. Légfékes járműveknél a légnyomás, tömítettség, a rugóerőtárolós rögzítőfék és a fékerő-szabályozó működését is ellenőrzik. Az ABS légtelenítésekor a gyártói diagnosztikai funkció szükséges, mert a levegő az ABS blokkban rekedhet. Továbbvitt eredmény. A fékpadi kiértékelés során kapott fékerő- és fékhatás-értékeket a Fékjavítás alfejezetben az alkatrészcsere utáni ellenőrző mérésre, a Próbavizsga és önértékelés alfejezetben pedig a komplex vizsgafeladat értékelésére használjuk fel.

38.3.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ENSZ-EGB 13. és 13-H. előírás a fékberendezésekre (ellenőrizendő: hatályos változatok); magyar 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról és a hatályos vizsgálati módszertani előírás (ellenőrizendő); gyártói javítási utasítások a légtelenítéshez, fékkamra-adatok, kopási határok, meghúzási nyomatékok. A fejezetben szereplő határértékek, példa fékerő- és ingadozás-értékek tanulási példák, nem helyettesítik a hatályos vizsgálati határértékeket vagy a gyártói adatokat.