A műhelyben gyakran hallani azt a panaszt, hogy „a kuplung csúszik” vagy „a fék már nem fog úgy, mint új korában”. A jármű hajtásláncában a motor nyomatékát át kell adni a sebességváltónak, de a váltáshoz időnként meg kell szakítani az erőfolyamot; a féknek pedig a mozgási energiát kell hővé alakítania. Mindkét feladat súrlódó felületeken, precíz nyomóerőkkel és megfelelő anyagpárosítással oldható meg. Ha az autószerelő nem érti a tengelykapcsolók és fékek gépelem-szintű működését, akkor a járművön sem tudja helyesen diagnosztizálni a csúszó kuplungot vagy a túlmelegedő féknyerget.
Képzeljünk el egy egytárcsás, száraz súrlódó tengelykapcsolót: a motor lendkerekéhez szorul egy súrlódó betétekkel ellátott tárcsa, amelynek agya a váltó bemenő tengelyén ül. A nyomólapot tányérrugó nyomja a tárcsának, így a lendkerék és a nyomólap közé szorított tárcsa a súrlódás következtében a motorral együtt forog. Amikor a vezető a kuplungpedált lenyomja, a kinyomócsapágy a tányérrugót megfeszíti, a nyomólap eltávolodik, és a tárcsa felszabadul – az erőfolyam megszakad.
A tárcsaféknél hasonló elvet látunk: egy féknyereg a két oldalán elhelyezkedő súrlódó betéteket nyomja a forgó féktárcsára; a keletkező súrlódó erő a tárcsa kerületén fékezőnyomatékot hoz létre.
Definíció. A tengelykapcsoló (coupling; járműben „kuplung” vagy „tengelykapcsoló” értelemben is) két tengely vagy tengely és gépalkatrész között oldható vagy állandó, de rugalmas kapcsolatot teremt, és nyomatékot, illetve forgó mozgást visz át.
Definíció. A fék (brake) olyan gépészeti berendezés, amely a mozgó test mozgási energiáját súrlódás révén hővé alakítja, és ezzel a sebességet csökkenti, a testet megállítja, illetve álló helyzetben rögzíti.
A tengelykapcsolókkal szemben támasztott legfontosabb követelmények:
A súrlódó nyomaték fogalma mind a tengelykapcsolóknál, mind a fékeknél alapvető:
Összefüggés. Súrlódó felületen átvihető nyomaték:
ahol:
A tengelykapcsolókat működési elvük szerint csoportosítjuk:
Merev tengelykapcsolók. A két tengelyt mereven, elfordulás és rugalmas elmozdulás nélkül kötik össze. Pontosan egyvonalba állított tengelyeknél használhatók. Például a tokos tengelykapcsoló egy hüvely, amely a két tengelyvéget fogja össze retesszel vagy csavarral; a karimás tengelykapcsoló két, a tengelyvégekre szerelt karimát csavarokkal köt össze. A járművekben ritkán találkozunk tiszta merev kapcsolattal, mert a hajtásláncban mindig vannak rezgések és tengelyelmozdulások.
Kiegyenlítő tengelykapcsolók. Olyan tengelyeket kötnek össze, amelyek között szögeltérés, párhuzamos eltolódás vagy axiális elmozdulás fordulhat elő. Ide tartoznak a kardáncsuklók, a fogaskerekes kiegyenlítő kapcsolók és a hajlékony (például Hardy-tárcsás) kapcsolók. A jármű kardántengelyében a kardáncsuklók a váltó és a tengelyhajtás közötti szögváltozást egyenlítik ki.
Rugalmas tengelykapcsolók. A kapcsolatba rugalmas elem kerül, amely a nyomatékot átviszi, közben a lengéseket, lökés- és rezgéscsúcsokat csökkenti, valamint kisebb tengelyhibákat is kiegyenlít. A rugalmas elem lehet gumi, műanyag, rugó vagy lemezrugó. A szerelői gyakorlatban gyakran találkozni a jármű hajtásában alkalmazott kettős tömegű lendkerékkel és rugalmas tárcsákkal, amelyek szintén ebbe a csoportba sorolhatók.
Megjegyzés. A merev és rugalmas tengelykapcsolók általában nem oldhatók üzem közben: a nyomatékátadás állandó.
A járművek erőátvitelében a legfontosabbak az oldható (kapcsolható) tengelykapcsolók, amelyekkel a két tengely közötti erőfolyam üzem közben megszakítható és visszaállítható.
A kapcsolható tengelykapcsoló leggyakoribb típusa a súrlódó tengelykapcsoló, amely a már említett egytárcsás száraz kivitelben jelenik meg nyomólappal, tányérrugóval és súrlódó betéttel (lásd Tengelykapcsolók: száraz súrlódó, kettős tömegű lendkerék, hidrodinamikus). Ennek elvi elődje a kúpos tengelykapcsoló, amelynél a súrlódó felületek kúppaláston érintkeznek. Régebben használták, ma már csak ritkán.
Önműködő tengelykapcsoló az, amely a fordulatszám vagy a nyomaték irányától függően önműködően old vagy zár. Két fontos fajtája:

Az ábra bal oldalán a belső gyűrű a záró irányban fordul: a nyomórugók által előretolt görgők a külső gyűrű szűkülő ékpályájába szorulnak, és a külső gyűrű együtt forog. A jobb oldalon a belső gyűrű ellenkező irányban fordul: a görgők a tágabb résbe gördülnek, a kapcsolat old. A HTML-változat az irányváltást animálja, és megmutatja az indítómotor és a generátor-szabadonfutó tárcsa esetét. - Centrifugális (rugós) tengelykapcsoló: a fordulatszámmal növekvő röpsúlyok által létrehozott súrlódó nyomatékot használja ki. Kis segédmotoros kerékpárokban, de gyakrabban kerti gépekben fordul elő.
A fék rendeltetése:
A fékek legelterjedtebb szerkezeti típusai:
A súrlódó felületpárok anyaga a feladattól függ: a dobfék pofákon gyakran szinterelt vagy szerves betét, a tárcsafék betéteken szintén szerves vagy fémkerámia anyag található. A legfontosabb tulajdonság a nagy súrlódási tényező, a hőstabilitás és az egyenletes kopás.
A fék működtetésének módjai:

Az (a) részen a fékdugattyú a belső betétet, a vezetőcsapon elmozduló úszó nyereg a külső betétet szorítja a féktárcsára; az elölnézet a betét közepes sugarát mutatja, amellyel a 2. példa számol. A (b) részen a munkahenger a két fékpofát a dobhoz nyomja; a dob forgásirányában a futó pofa önerősítő, a lefutó pofa nem.
Számítás. A súrlódó nyomatékot a már megismert képlet adja:
A közepes sugár számításakor a gyakorlatban gyakran elegendő a betét belső és külső sugarának számtani átlaga:
ahol a belső, a külső sugár.
A tárcsaféknél a dugattyú által létrehozott normálerő, ha a dugattyú átmérője és a fékfolyadék nyomása:
A tárcsafék nyomatéka – mivel a tárcsa mindkét oldalán súrlódó felület van – két felületpárral számol:
A dobfék egyszerű modelljében a fékdob sugarával :
ahol a fékpofát a dobnak szorító normálerő. A valóságban a fékpofa önerősítő hatása miatt a nyomaték ennél nagyobb is lehet; pontos értéket a gyártói adat vagy mérés alapján lehet meghatározni.
Figyelem. A fenti képletek a súrlódó nyomatékot állandó súrlódási tényezővel számolják. Üzemi körülmények között a hőmérséklet, a nedvesség, a betét- és tárcsakopás, valamint a felületi nyomás eloszlása befolyásolja a tényleges értéket, ezért a méretezésnél biztonsági tényezőt kell alkalmazni.
Adott: Egy egytárcsás száraz tengelykapcsoló súrlódó betétének közepes sugara , a tányérrugó által kifejtett nyomóerő , a súrlódási tényező , a súrlódó felületpárok száma (a tárcsa mindkét oldala).
Keresett: Az átvihető nyomaték .
Képlet:
Behelyettesítés:
Eredmény: .
Ellenőrzés: Egy közepes személygépkocsi motorjának nyomatéka jellemzően 180–250 Nm; a kuplungot ennél legalább 30–50%-kal nagyobb nyomatékra méretezik, tehát a 296 Nm reális érték. (Az érték tanulási példa, ellenőrizendő: gyártói adat.)
Adott: Egy úsztatott nyerges tárcsafék dugattyúátmérője , a fékfolyadék nyomása a nyeregben , a betét közepes sugara , a súrlódási tényező .
Keresett: A kerékfék fékezőnyomatéka .
Képlet és behelyettesítés:
Eredmény: .
Ellenőrzés: Egy tömegű jármű lassulásánál a kerékszintű fékerő összesen , azaz négy kerékre egyenlően elosztva kerekenként . Fékezéskor azonban a terhelés előre helyeződik; ha az első tengely a fékerő kb. 70%-át adja (tanulási feltevés), egy első kerékre jut. A gördülési sugárral a keréknyomaték . A kiszámított ennél nagyobb, tehát a fék elegendő, de a tartalék kisebb, mint az egyenletes elosztás feltételezésével látszana.
A tengelykapcsolók és fékek ellenőrzése gépelem-szinten:
Valós eset. Egy ügyfél arról panaszkodik, hogy a járműve emelkedőn gyorsításkor a motor fordulatszáma emelkedik, de a sebesség nem követi, és égett szagot érez. A szerelő próbaúton megállapítja, hogy a tengelykapcsoló csúszik: nagyobb gázadáskor a fordulatszámmérő hirtelen felugrik, a jármű lassan gyorsul. A műhelyben ellenőrzik a kuplungpedál holtjátékát, a kinyomócsapágyat és a végén a szerkezetet szétszerelve a tárcsát. A diagnózis: a súrlódó betétek kopottak, a tányérrugó fáradt, ezért a nyomóerő lecsökkent, és az átvihető nyomaték a motor nyomatéka alá esett. A javítás a tengelykapcsoló-szerkezet cseréje (súrlódó tárcsa, nyomólap és kinyomócsapágy) a gyártói előírás szerint.
Továbbvitt eredmény. A súrlódó nyomaték itt bemutatott összefüggése közvetlenül használt a Hajtások: szíj-, lánc- és fogaskerékhajtás, mechanizmusok alfejezetben a nyomatékáttétel és a csúszás értelmezéséhez, a Tengelykapcsolók: száraz súrlódó, kettős tömegű lendkerék, hidrodinamikus alfejezetben a járműkuplung részletes tárgyalásához, valamint a(z) A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások alfejezetben a fékhatás és lassulás számításához.
Hiba. A súrlódó felületpárok számának elhagyása. Egytárcsás száraz kuplungnál a tárcsa két oldala is súrlódik, ezért , nem pedig 1; ha valaki -et számol, feleakkorának becsli a nyomatékot.
Hiba. A nyomóerő és a súrlódó erő összekeverése. A féknyomaték számításakor először a normálerőből kell a súrlódóerőt képezni: , majd ezt a sugárral szorozni. Ha valaki a normálerőt szorozza a sugárral, az eredmény nem féknyomatékot, hanem hibás mennyiséget ad.
Hiba. A közepes sugár helyett a külső sugár használata. A tárcsaféknél a betét a tárcsa egy gyűrűfelületén oszlik el; a nyomaték számításához a közepes sugarat kell venni, nem pedig a tárcsa külső sugarát. A túlbecslés miatt a fék kisebbnek bizonyulhat a vártnál.
A válaszok az Önellenőrzés – válaszok alcím alatt
találhatók.
1. feladat (A). Sorold fel a tengelykapcsolók csoportjait működési elv szerint, és mindegyikre hozz egy-egy példát!
2. feladat (A). Számítsd ki egy egytárcsás tengelykapcsoló átvihető nyomatékát, ha , , , és ! Használd a közepes sugarat!
3. feladat (B). Egy dobfék fékpofáját a fékdobhoz normálerő szorítja. A fékdob belső sugara , a súrlódási tényező . Mekkora a féknyomaték az egyszerű modell szerint? Mennyi lenne az érték, ha a pofa önerősítő hatása -kal növeli a nyomatékot?
4. feladat (B). Egy hidraulikus tárcsafék dugattyúja , a fékfolyadék nyomása , a betét közepes sugara , . Számítsd ki a féknyomatékot! Hasonlítsd össze a 2. példa eredményével, és mondd el, miért térhet el!
5. feladat (C). Egy jármű hajtásláncában a motor nyomatéka . A tengelykapcsoló súrlódó betétjének közepes sugara , , . Mekkora minimális nyomóerőre van szükség, ha a kapcsolónak legalább -szoros biztonsági tényezővel kell átvinnie a motor nyomatékát? Ellenőrizd az eredményt!
6. feladat (D). Egy ügyfél panasza szerint a jármű fékútja megnőtt, a pedált erősebben kell nyomni; a vizsgálat szerint az egyik féknyereg dugattyúja beragadt. Magyarázd el, hogyan befolyásolja a beragadt dugattyú a képletben szereplő normálerőt és ezen keresztül a féknyomatékot! Milyen ellenőrzési lépésekkel deríthető fel a hiba?
A tengelykapcsolók csoportjai:
Adott: , , , , .
.
.
Eredmény: .
Adott: , , .
.
30%-os önerősítéssel: .
Eredmény: , önerősítéssel .
, .
, .
.
A 2. példában (, , , ) adódott. Itt a nagyobb nyomás és a nagyobb növeli, a kisebb dugattyúfelület ( a helyett) és a kisebb közepes sugár csökkenti a nyomatékot, ezért az eredmény csak kb. 3%-kal nagyobb ().
Szükséges nyomaték: .
Átrendezve: .
Ellenőrzés: . Tehát .
A beragadt dugattyú csökkenti a betétekre kifejtett normálerőt, mert a hidraulikus nyomás nem jut teljesen a betétre; a dugattyú részben a nyeregben akad. Így kisebb lesz, ezért a féknyomaték is csökken. Ellenőrzés: a féknyereg dugattyújának mozgathatóságát kézzel vagy nyomáspróbával vizsgáljuk, a vezetőcsapok szabad mozgását ellenőrizzük, a fékfolyadék nyomását manométerrel mérjük, és a betétek egyenletes kopását is figyeljük.
A tengelykapcsoló két tengely között létesít kapcsolatot, és nyomatékot visz át; a fék a mozgási energiát hővé alakítja, és lassít, megállít vagy rögzít. A tengelykapcsolókat merev, kiegyenlítő, rugalmas, kapcsolható és önműködő csoportra osztjuk. A járművekben a legfontosabb a kapcsolható súrlódó tengelykapcsoló, amely a jármű kuplungjának elvi alapja. A szabadonfutó csak egy irányban viszi át a nyomatékot, és az indítómotor, illetve a kerékpár hátsó agyában is használják. A fékek lehetnek üzemi, rögzítő és vészfékek; súrlódó felületpárjuk dobféknél belső pofa–dob, tárcsaféknél betét–tárcsa. A súrlódó nyomatékot a képlet adja; tárcsaféknél . A nyomóerőt hidraulikus rendszernél a összefüggéssel kapjuk. Továbbvitt eredmény. A súrlódó nyomaték képlete, a közepes sugár és a felületpárok számának helyes értelmezése közvetlenül használt a hajtások, a jármű-tengelykapcsolók és a fékrendszerek tárgyalásakor; a féknyomaték a kerékszintű lassulás és fékhatás számításának alapja (A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások). A fékeken és tengelykapcsolókon csak a gyártói adatok szerint, kopási határértékek betartásával, az előírt nyomatékokkal szabad dolgozni.
Forrástípusok: gépelem-tankönyvek, MSZT/ISO szabványok (például tengelykapcsolók és fékek fogalommeghatározásai), gyártói javítási adatok.
Ellenőrizendő állítások: a megadott súrlódási tényezők, kopási határértékek, féknyomás- és nyomatékértékek tanulási példák; a gyártói adatokat és a járműfékekre vonatkozó ENSZ-EGB előírásokat (ECE R13, R13-H) a járműspecifikus alfejezetek tárgyalják. A könyv nem talál ki gyártói nyomatékot vagy kopási határt.