10.3 Tengelykapcsolók, szabadonfutók és fékek gépelem-szinten

10.3.1 Motiváció

A műhelyben gyakran hallani azt a panaszt, hogy „a kuplung csúszik” vagy „a fék már nem fog úgy, mint új korában”. A jármű hajtásláncában a motor nyomatékát át kell adni a sebességváltónak, de a váltáshoz időnként meg kell szakítani az erőfolyamot; a féknek pedig a mozgási energiát kell hővé alakítania. Mindkét feladat súrlódó felületeken, precíz nyomóerőkkel és megfelelő anyagpárosítással oldható meg. Ha az autószerelő nem érti a tengelykapcsolók és fékek gépelem-szintű működését, akkor a járművön sem tudja helyesen diagnosztizálni a csúszó kuplungot vagy a túlmelegedő féknyerget.

10.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy egytárcsás, száraz súrlódó tengelykapcsolót: a motor lendkerekéhez szorul egy súrlódó betétekkel ellátott tárcsa, amelynek agya a váltó bemenő tengelyén ül. A nyomólapot tányérrugó nyomja a tárcsának, így a lendkerék és a nyomólap közé szorított tárcsa a súrlódás következtében a motorral együtt forog. Amikor a vezető a kuplungpedált lenyomja, a kinyomócsapágy a tányérrugót megfeszíti, a nyomólap eltávolodik, és a tárcsa felszabadul – az erőfolyam megszakad.

A tárcsaféknél hasonló elvet látunk: egy féknyereg a két oldalán elhelyezkedő súrlódó betéteket nyomja a forgó féktárcsára; a keletkező súrlódó erő a tárcsa kerületén fékezőnyomatékot hoz létre.

10.3.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A tengelykapcsoló (coupling; járműben „kuplung” vagy „tengelykapcsoló” értelemben is) két tengely vagy tengely és gépalkatrész között oldható vagy állandó, de rugalmas kapcsolatot teremt, és nyomatékot, illetve forgó mozgást visz át.

Definíció. A fék (brake) olyan gépészeti berendezés, amely a mozgó test mozgási energiáját súrlódás révén hővé alakítja, és ezzel a sebességet csökkenti, a testet megállítja, illetve álló helyzetben rögzíti.

A tengelykapcsolókkal szemben támasztott legfontosabb követelmények:

A súrlódó nyomaték fogalma mind a tengelykapcsolóknál, mind a fékeknél alapvető:

Összefüggés. Súrlódó felületen átvihető nyomaték:

Ms=z⋅μ⋅Fn⋅rmM_{\text{s}} = z \cdot \mu \cdot F_{\text{n}} \cdot r_{\text{m}}

ahol:

10.3.4 A tengelykapcsolók csoportosítása

A tengelykapcsolókat működési elvük szerint csoportosítjuk:

  1. Merev tengelykapcsolók. A két tengelyt mereven, elfordulás és rugalmas elmozdulás nélkül kötik össze. Pontosan egyvonalba állított tengelyeknél használhatók. Például a tokos tengelykapcsoló egy hüvely, amely a két tengelyvéget fogja össze retesszel vagy csavarral; a karimás tengelykapcsoló két, a tengelyvégekre szerelt karimát csavarokkal köt össze. A járművekben ritkán találkozunk tiszta merev kapcsolattal, mert a hajtásláncban mindig vannak rezgések és tengelyelmozdulások.

  2. Kiegyenlítő tengelykapcsolók. Olyan tengelyeket kötnek össze, amelyek között szögeltérés, párhuzamos eltolódás vagy axiális elmozdulás fordulhat elő. Ide tartoznak a kardáncsuklók, a fogaskerekes kiegyenlítő kapcsolók és a hajlékony (például Hardy-tárcsás) kapcsolók. A jármű kardántengelyében a kardáncsuklók a váltó és a tengelyhajtás közötti szögváltozást egyenlítik ki.

  3. Rugalmas tengelykapcsolók. A kapcsolatba rugalmas elem kerül, amely a nyomatékot átviszi, közben a lengéseket, lökés- és rezgéscsúcsokat csökkenti, valamint kisebb tengelyhibákat is kiegyenlít. A rugalmas elem lehet gumi, műanyag, rugó vagy lemezrugó. A szerelői gyakorlatban gyakran találkozni a jármű hajtásában alkalmazott kettős tömegű lendkerékkel és rugalmas tárcsákkal, amelyek szintén ebbe a csoportba sorolhatók.

Megjegyzés. A merev és rugalmas tengelykapcsolók általában nem oldhatók üzem közben: a nyomatékátadás állandó.

10.3.5 Kapcsolható és önműködő tengelykapcsolók

A járművek erőátvitelében a legfontosabbak az oldható (kapcsolható) tengelykapcsolók, amelyekkel a két tengely közötti erőfolyam üzem közben megszakítható és visszaállítható.

A kapcsolható tengelykapcsoló leggyakoribb típusa a súrlódó tengelykapcsoló, amely a már említett egytárcsás száraz kivitelben jelenik meg nyomólappal, tányérrugóval és súrlódó betéttel (lásd Tengelykapcsolók: száraz súrlódó, kettős tömegű lendkerék, hidrodinamikus). Ennek elvi elődje a kúpos tengelykapcsoló, amelynél a súrlódó felületek kúppaláston érintkeznek. Régebben használták, ma már csak ritkán.

Önműködő tengelykapcsoló az, amely a fordulatszám vagy a nyomaték irányától függően önműködően old vagy zár. Két fontos fajtája:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Görgős szabadonfutó: egyik irányban a görgők az ékrésbe szorulnak és összekapcsolják a gyűrűket, másik irányban kiszabadulnak.
Görgős szabadonfutó: záró irányban a görgők az ékrésbe szorulnak, szabadonfutó irányban a tágabb résbe gördülnek

Az ábra bal oldalán a belső gyűrű a záró irányban fordul: a nyomórugók által előretolt görgők a külső gyűrű szűkülő ékpályájába szorulnak, és a külső gyűrű együtt forog. A jobb oldalon a belső gyűrű ellenkező irányban fordul: a görgők a tágabb résbe gördülnek, a kapcsolat old. A HTML-változat az irányváltást animálja, és megmutatja az indítómotor és a generátor-szabadonfutó tárcsa esetét. - Centrifugális (rugós) tengelykapcsoló: a fordulatszámmal növekvő röpsúlyok által létrehozott súrlódó nyomatékot használja ki. Kis segédmotoros kerékpárokban, de gyakrabban kerti gépekben fordul elő.

10.3.6 Fékek rendeltetése és működtetése

A fék rendeltetése:

A fékek legelterjedtebb szerkezeti típusai:

A súrlódó felületpárok anyaga a feladattól függ: a dobfék pofákon gyakran szinterelt vagy szerves betét, a tárcsafék betéteken szintén szerves vagy fémkerámia anyag található. A legfontosabb tulajdonság a nagy súrlódási tényező, a hőstabilitás és az egyenletes kopás.

A fék működtetésének módjai:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Úszónyerges tárcsafék és szimplex dobfék számozott részekkel; a súrlódási sugár jelölve.
Úszónyerges tárcsafék metszete és elölnézete a súrlódási középsugárral, valamint szimplex dobfék számozott részekkel

Az (a) részen a fékdugattyú a belső betétet, a vezetőcsapon elmozduló úszó nyereg a külső betétet szorítja a féktárcsára; az elölnézet a betét rmr_\text{m} közepes sugarát mutatja, amellyel a 2. példa számol. A (b) részen a munkahenger a két fékpofát a dobhoz nyomja; a dob forgásirányában a futó pofa önerősítő, a lefutó pofa nem.

10.3.7 Súrlódó nyomaték és féknyomaték számítása

Számítás. A súrlódó nyomatékot a már megismert képlet adja:

Ms=z⋅μ⋅Fn⋅rmM_{\text{s}} = z \cdot \mu \cdot F_{\text{n}} \cdot r_{\text{m}}

A közepes sugár rmr_{\text{m}} számításakor a gyakorlatban gyakran elegendő a betét belső és külső sugarának számtani átlaga:

rm≈r1+r22r_{\text{m}} \approx \frac{r_1 + r_2}{2}

ahol r1r_1 a belső, r2r_2 a külső sugár.

A tárcsaféknél a dugattyú által létrehozott normálerő, ha dd a dugattyú átmérője és pp a fékfolyadék nyomása:

Fn=p⋅A=p⋅d2π4F_{\text{n}} = p \cdot A = p \cdot \frac{d^2 \, \pi}{4}

A tárcsafék nyomatéka – mivel a tárcsa mindkét oldalán súrlódó felület van – két felületpárral számol:

Mf=2μFnrmM_{\text{f}} = 2 \,\mu \, F_{\text{n}} \, r_{\text{m}}

A dobfék egyszerű modelljében a fékdob sugarával rdobr_{\text{dob}}:

Mf=μNrdobM_{\text{f}} = \mu \, N \, r_{\text{dob}}

ahol NN a fékpofát a dobnak szorító normálerő. A valóságban a fékpofa önerősítő hatása miatt a nyomaték ennél nagyobb is lehet; pontos értéket a gyártói adat vagy mérés alapján lehet meghatározni.

Figyelem. A fenti képletek a súrlódó nyomatékot μ\mu állandó súrlódási tényezővel számolják. Üzemi körülmények között a hőmérséklet, a nedvesség, a betét- és tárcsakopás, valamint a felületi nyomás eloszlása befolyásolja a tényleges értéket, ezért a méretezésnél biztonsági tényezőt kell alkalmazni.

10.3.8 Kidolgozott példák

10.3.8.1 1. példa – Egytárcsás száraz tengelykapcsoló átvihető nyomatéka

Adott: Egy egytárcsás száraz tengelykapcsoló súrlódó betétének közepes sugara rm=0,11mr_{\text{m}} = 0{,}11\,\text{m}, a tányérrugó által kifejtett nyomóerő Fn=4200NF_{\text{n}} = 4200\,\text{N}, a súrlódási tényező μ=0,32\mu = 0{,}32, a súrlódó felületpárok száma z=2z = 2 (a tárcsa mindkét oldala).

Keresett: Az átvihető nyomaték MsM_{\text{s}}.

Képlet: Ms=z⋅μ⋅Fn⋅rmM_{\text{s}} = z \cdot \mu \cdot F_{\text{n}} \cdot r_{\text{m}}

Behelyettesítés:

Ms=2⋅0,32⋅4200N⋅0,11m=0,64⋅4200⋅0,11Nm=295,7NmM_{\text{s}} = 2 \cdot 0{,}32 \cdot 4200\,\text{N} \cdot 0{,}11\,\text{m} = 0{,}64 \cdot 4200 \cdot 0{,}11 \, \text{Nm} = 295{,}7 \,\text{Nm}

Eredmény: Ms≈296NmM_{\text{s}} \approx 296\,\text{Nm}.

Ellenőrzés: Egy közepes személygépkocsi motorjának nyomatéka jellemzően 180–250 Nm; a kuplungot ennél legalább 30–50%-kal nagyobb nyomatékra méretezik, tehát a 296 Nm reális érték. (Az érték tanulási példa, ellenőrizendő: gyártói adat.)

10.3.8.2 2. példa – Hidraulikus tárcsafék féknyomatéka

Adott: Egy úsztatott nyerges tárcsafék dugattyúátmérője d=54mm=0,054md = 54\,\text{mm} = 0{,}054\,\text{m}, a fékfolyadék nyomása a nyeregben p=80bar=8,0⋅106Pap = 80\,\text{bar} = 8{,}0 \cdot 10^6\,\text{Pa}, a betét közepes sugara rm=0,12mr_{\text{m}} = 0{,}12\,\text{m}, a súrlódási tényező μ=0,40\mu = 0{,}40.

Keresett: A kerékfék fékezőnyomatéka MfM_{\text{f}}.

Képlet és behelyettesítés:

A=d2π4=(0,054)2π4=2,29⋅10−3m2A = \frac{d^2 \, \pi}{4} = \frac{(0{,}054)^2 \, \pi}{4} = 2{,}29 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^2

Fn=pA=8,0⋅106Pa⋅2,29⋅10−3m2=18,3⋅103N=18,3kNF_{\text{n}} = p \, A = 8{,}0 \cdot 10^6 \, \text{Pa} \cdot 2{,}29 \cdot 10^{-3} \, \text{m}^2 = 18{,}3 \cdot 10^3 \, \text{N} = 18{,}3\,\text{kN}

Mf=2⋅μ⋅Fn⋅rm=2⋅0,40⋅18,3⋅103N⋅0,12m=1,76⋅103Nm=1,76kNmM_{\text{f}} = 2 \cdot \mu \cdot F_{\text{n}} \cdot r_{\text{m}} = 2 \cdot 0{,}40 \cdot 18{,}3 \cdot 10^3\,\text{N} \cdot 0{,}12\,\text{m} = 1{,}76 \cdot 10^3\,\text{Nm} = 1{,}76\,\text{kNm}

Eredmény: Mf≈1,76kNmM_{\text{f}} \approx 1{,}76\,\text{kNm}.

Ellenőrzés: Egy m=1500kgm = 1500\,\text{kg} tömegű jármű a=8m/s2a = 8\,\text{m/s}^2 lassulásánál a kerékszintű fékerő összesen Fkerék=m⋅a=1500⋅8=12000NF_{\text{kerék}} = m \cdot a = 1500 \cdot 8 = 12\,000\,\text{N}, azaz négy kerékre egyenlően elosztva kerekenként 3000N3\,000\,\text{N}. Fékezéskor azonban a terhelés előre helyeződik; ha az első tengely a fékerő kb. 70%-át adja (tanulási feltevés), egy első kerékre 12000⋅0,7/2=4200N12\,000 \cdot 0{,}7 / 2 = 4\,200\,\text{N} jut. A rd=0,32mr_{\text{d}} = 0{,}32\,\text{m} gördülési sugárral a keréknyomaték M=4200⋅0,32≈1340NmM = 4\,200 \cdot 0{,}32 \approx 1\,340\,\text{Nm}. A kiszámított 1,76kNm1{,}76\,\text{kNm} ennél nagyobb, tehát a fék elegendő, de a tartalék kisebb, mint az egyenletes elosztás feltételezésével látszana.

10.3.9 Minőségellenőrzés

A tengelykapcsolók és fékek ellenőrzése gépelem-szinten:

10.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy ügyfél arról panaszkodik, hogy a járműve emelkedőn gyorsításkor a motor fordulatszáma emelkedik, de a sebesség nem követi, és égett szagot érez. A szerelő próbaúton megállapítja, hogy a tengelykapcsoló csúszik: nagyobb gázadáskor a fordulatszámmérő hirtelen felugrik, a jármű lassan gyorsul. A műhelyben ellenőrzik a kuplungpedál holtjátékát, a kinyomócsapágyat és a végén a szerkezetet szétszerelve a tárcsát. A diagnózis: a súrlódó betétek kopottak, a tányérrugó fáradt, ezért a nyomóerő FnF_{\text{n}} lecsökkent, és az átvihető nyomaték a motor nyomatéka alá esett. A javítás a tengelykapcsoló-szerkezet cseréje (súrlódó tárcsa, nyomólap és kinyomócsapágy) a gyártói előírás szerint.

Továbbvitt eredmény. A súrlódó nyomaték itt bemutatott összefüggése közvetlenül használt a Hajtások: szíj-, lánc- és fogaskerékhajtás, mechanizmusok alfejezetben a nyomatékáttétel és a csúszás értelmezéséhez, a Tengelykapcsolók: száraz súrlódó, kettős tömegű lendkerék, hidrodinamikus alfejezetben a járműkuplung részletes tárgyalásához, valamint a(z) A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások alfejezetben a fékhatás és lassulás számításához.

10.3.11 Tipikus hibák

Hiba. A súrlódó felületpárok számának elhagyása. Egytárcsás száraz kuplungnál a tárcsa két oldala is súrlódik, ezért z=2z = 2, nem pedig 1; ha valaki z=1z=1-et számol, feleakkorának becsli a nyomatékot.

Hiba. A nyomóerő és a súrlódó erő összekeverése. A féknyomaték számításakor először a normálerőből kell a súrlódóerőt képezni: Fs=μ⋅FnF_{\text{s}} = \mu \cdot F_{\text{n}}, majd ezt a sugárral szorozni. Ha valaki a normálerőt szorozza a sugárral, az eredmény nem féknyomatékot, hanem hibás mennyiséget ad.

Hiba. A közepes sugár helyett a külső sugár használata. A tárcsaféknél a betét a tárcsa egy gyűrűfelületén oszlik el; a nyomaték számításához a közepes sugarat kell venni, nem pedig a tárcsa külső sugarát. A túlbecslés miatt a fék kisebbnek bizonyulhat a vártnál.

10.3.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A merev tengelykapcsoló üzem közben oldható és zárható, ezért alkalmas a jármű kuplungjának. Indokold!
  2. Gyors számolás. Egy tengelykapcsoló nyomóereje Fn=5000NF_{\text{n}} = 5000\,\text{N}, μ=0,3\mu = 0{,}3, rm=0,1mr_{\text{m}} = 0{,}1\,\text{m}, z=2z = 2. Mennyi az átvihető nyomaték?
  3. Mi a hiba ebben a leírásban? „A tárcsafék féknyomatéka: Mf=μFnrmM_f = \mu F_n r_m.” Mi hiányzik belőle, ha a tárcsa két oldalán súrlódás van?
  4. Fogalom-ellenőrzés. Miben különbözik a szabadonfutó a merev tengelykapcsolótól?
  5. Gyakorlati kérdés. Miért kell a fékbetét anyagának jó hőstabilitást biztosítani?

A válaszok az Önellenőrzés – válaszok alcím alatt találhatók.

10.3.13 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a tengelykapcsolók csoportjait működési elv szerint, és mindegyikre hozz egy-egy példát!

2. feladat (A). Számítsd ki egy egytárcsás tengelykapcsoló átvihető nyomatékát, ha Fn=3800NF_{\text{n}} = 3800\,\text{N}, μ=0,3\mu = 0{,}3, r1=0,06mr_1 = 0{,}06\,\text{m}, r2=0,10mr_2 = 0{,}10\,\text{m} és z=2z = 2! Használd a közepes sugarat!

3. feladat (B). Egy dobfék fékpofáját a fékdobhoz N=2400NN = 2400\,\text{N} normálerő szorítja. A fékdob belső sugara rdob=0,14mr_{\text{dob}} = 0{,}14\,\text{m}, a súrlódási tényező μ=0,35\mu = 0{,}35. Mekkora a féknyomaték az egyszerű modell szerint? Mennyi lenne az érték, ha a pofa önerősítő hatása 30%30\%-kal növeli a nyomatékot?

4. feladat (B). Egy hidraulikus tárcsafék dugattyúja d=48mmd = 48\,\text{mm}, a fékfolyadék nyomása p=120barp = 120\,\text{bar}, a betét közepes sugara rm=0,10mr_{\text{m}} = 0{,}10\,\text{m}, μ=0,42\mu = 0{,}42. Számítsd ki a féknyomatékot! Hasonlítsd össze a 2. példa eredményével, és mondd el, miért térhet el!

5. feladat (C). Egy jármű hajtásláncában a motor nyomatéka Mmotor=220NmM_{\text{motor}} = 220\,\text{Nm}. A tengelykapcsoló súrlódó betétjének közepes sugara rm=0,11mr_{\text{m}} = 0{,}11\,\text{m}, μ=0,30\mu = 0{,}30, z=2z = 2. Mekkora minimális nyomóerőre van szükség, ha a kapcsolónak legalább 1,351{,}35-szoros biztonsági tényezővel kell átvinnie a motor nyomatékát? Ellenőrizd az eredményt!

6. feladat (D). Egy ügyfél panasza szerint a jármű fékútja megnőtt, a pedált erősebben kell nyomni; a vizsgálat szerint az egyik féknyereg dugattyúja beragadt. Magyarázd el, hogyan befolyásolja a beragadt dugattyú a képletben szereplő FnF_{\text{n}} normálerőt és ezen keresztül a féknyomatékot! Milyen ellenőrzési lépésekkel deríthető fel a hiba?

10.3.14 Megoldások

10.3.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A merev tengelykapcsoló nem oldható üzem közben; a jármű kuplungja kapcsolható, súrlódó típus.
  2. M=zμFnrm=2⋅0,3⋅5000⋅0,1=300NmM = z \mu F_{\text{n}} r_{\text{m}} = 2 \cdot 0{,}3 \cdot 5000 \cdot 0{,}1 = 300\,\text{Nm}.
  3. Hiányzik a 2-es szorzó, mert a tárcsafék két oldalán is súrlódás van; helyesen Mf=2μFnrmM_f = 2 \mu F_n r_m.
  4. A szabadonfutó csak egy irányban viszi át a nyomatékot, ellenkező irányban szabadon fut; a merev tengelykapcsoló mindkét irányban, elfordulás nélkül köt.
  5. A fék súrlódó hőt fejleszt; nagy hőmérsékleten a súrlódási tényező csökkenhet (fading), ami a fékhatás elvesztéséhez vezethet.

10.3.14.2 1. feladat megoldása

A tengelykapcsolók csoportjai:

10.3.14.3 2. feladat megoldása

Adott: Fn=3800NF_{\text{n}} = 3800\,\text{N}, μ=0,3\mu = 0{,}3, r1=0,06mr_1 = 0{,}06\,\text{m}, r2=0,10mr_2 = 0{,}10\,\text{m}, z=2z = 2.

rm=r1+r22=0,06+0,102=0,08mr_{\text{m}} = \frac{r_1 + r_2}{2} = \frac{0{,}06 + 0{,}10}{2} = 0{,}08\,\text{m}.

M=zμFnrm=2⋅0,3⋅3800⋅0,08=0,6⋅3800⋅0,08=182,4NmM = z \mu F_{\text{n}} r_{\text{m}} = 2 \cdot 0{,}3 \cdot 3800 \cdot 0{,}08 = 0{,}6 \cdot 3800 \cdot 0{,}08 = 182{,}4\,\text{Nm}.

Eredmény: M≈182NmM \approx 182\,\text{Nm}.

10.3.14.4 3. feladat megoldása

Adott: N=2400NN = 2400\,\text{N}, μ=0,35\mu = 0{,}35, rdob=0,14mr_{\text{dob}} = 0{,}14\,\text{m}.

Mf=μNrdob=0,35⋅2400⋅0,14=117,6NmM_f = \mu N r_{\text{dob}} = 0{,}35 \cdot 2400 \cdot 0{,}14 = 117{,}6\,\text{Nm}.

30%-os önerősítéssel: Mf′=1,3⋅117,6=152,9NmM_f' = 1{,}3 \cdot 117{,}6 = 152{,}9\,\text{Nm}.

Eredmény: Mf≈118NmM_f \approx 118\,\text{Nm}, önerősítéssel 153Nm153\,\text{Nm}.

10.3.14.5 4. feladat megoldása

d=0,048md = 0{,}048\,\text{m}, A=0,0482π4=1,81⋅10−3m2A = \frac{0{,}048^2 \pi}{4} = 1{,}81 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^2.

p=120bar=1,2⋅107Pap = 120\,\text{bar} = 1{,}2 \cdot 10^7\,\text{Pa}, Fn=1,2⋅107⋅1,81⋅10−3=21,7kNF_{\text{n}} = 1{,}2 \cdot 10^7 \cdot 1{,}81 \cdot 10^{-3} = 21{,}7\,\text{kN}.

Mf=2⋅0,42⋅21,7⋅103⋅0,10=1,82kNmM_f = 2 \cdot 0{,}42 \cdot 21{,}7 \cdot 10^3 \cdot 0{,}10 = 1{,}82\,\text{kNm}.

A 2. példában (80bar80\,\text{bar}, d=54mmd = 54\,\text{mm}, rm=0,12mr_{\text{m}} = 0{,}12\,\text{m}, μ=0,40\mu = 0{,}40) 1,76kNm1{,}76\,\text{kNm} adódott. Itt a nagyobb nyomás és a nagyobb μ\mu növeli, a kisebb dugattyúfelület (1,81⋅10−3m21{,}81 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^2 a 2,29⋅10−3m22{,}29 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^2 helyett) és a kisebb közepes sugár csökkenti a nyomatékot, ezért az eredmény csak kb. 3%-kal nagyobb (1,82kNm1{,}82\,\text{kNm}).

10.3.14.6 5. feladat megoldása

Szükséges nyomaték: Msz=1,35⋅220=297NmM_{\text{sz}} = 1{,}35 \cdot 220 = 297\,\text{Nm}.

Átrendezve: Fn=Mszzμrm=2972⋅0,30⋅0,11=2970,066≈4500NF_{\text{n}} = \frac{M_{\text{sz}}}{z \mu r_{\text{m}}} = \frac{297}{2 \cdot 0{,}30 \cdot 0{,}11} = \frac{297}{0{,}066} \approx 4500\,\text{N}.

Ellenőrzés: M=zμFnrm=2⋅0,3⋅4500⋅0,11=297NmM = z \mu F_n r_m = 2 \cdot 0{,}3 \cdot 4500 \cdot 0{,}11 = 297\,\text{Nm}. Tehát Fn≈4,5kNF_{\text{n}} \approx 4{,}5\,\text{kN}.

10.3.14.7 6. feladat megoldása

A beragadt dugattyú csökkenti a betétekre kifejtett normálerőt, mert a hidraulikus nyomás nem jut teljesen a betétre; a dugattyú részben a nyeregben akad. Így FnF_{\text{n}} kisebb lesz, ezért a féknyomaték Mf=2μFnrmM_f = 2 \mu F_n r_m is csökken. Ellenőrzés: a féknyereg dugattyújának mozgathatóságát kézzel vagy nyomáspróbával vizsgáljuk, a vezetőcsapok szabad mozgását ellenőrizzük, a fékfolyadék nyomását manométerrel mérjük, és a betétek egyenletes kopását is figyeljük.

10.3.15 Rövid összefoglaló

A tengelykapcsoló két tengely között létesít kapcsolatot, és nyomatékot visz át; a fék a mozgási energiát hővé alakítja, és lassít, megállít vagy rögzít. A tengelykapcsolókat merev, kiegyenlítő, rugalmas, kapcsolható és önműködő csoportra osztjuk. A járművekben a legfontosabb a kapcsolható súrlódó tengelykapcsoló, amely a jármű kuplungjának elvi alapja. A szabadonfutó csak egy irányban viszi át a nyomatékot, és az indítómotor, illetve a kerékpár hátsó agyában is használják. A fékek lehetnek üzemi, rögzítő és vészfékek; súrlódó felületpárjuk dobféknél belső pofa–dob, tárcsaféknél betét–tárcsa. A súrlódó nyomatékot a M=zμFnrmM = z \mu F_{\text{n}} r_{\text{m}} képlet adja; tárcsaféknél Mf=2μFnrmM_f = 2 \mu F_n r_m. A nyomóerőt hidraulikus rendszernél a Fn=pAF_n = p A összefüggéssel kapjuk. Továbbvitt eredmény. A súrlódó nyomaték képlete, a közepes sugár és a felületpárok számának helyes értelmezése közvetlenül használt a hajtások, a jármű-tengelykapcsolók és a fékrendszerek tárgyalásakor; a féknyomaték a kerékszintű lassulás és fékhatás számításának alapja (A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások). A fékeken és tengelykapcsolókon csak a gyártói adatok szerint, kopási határértékek betartásával, az előírt nyomatékokkal szabad dolgozni.

10.3.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gépelem-tankönyvek, MSZT/ISO szabványok (például tengelykapcsolók és fékek fogalommeghatározásai), gyártói javítási adatok.

Ellenőrizendő állítások: a megadott súrlódási tényezők, kopási határértékek, féknyomás- és nyomatékértékek tanulási példák; a gyártói adatokat és a járműfékekre vonatkozó ENSZ-EGB előírásokat (ECE R13, R13-H) a járműspecifikus alfejezetek tárgyalják. A könyv nem talál ki gyártói nyomatékot vagy kopási határt.