22.1 Tengelykapcsolók: száraz súrlódó, kettős tömegű lendkerék, hidrodinamikus

22.1.1 Motiváció

A műhelyben gyakori ügyfélpanasz: „emelkedőn a motor fordulatszáma felugrik, de a kocsi nem gyorsul”, vagy „nehéz váltani, rángat induláskor”. Ilyenkor a szerelő elsőként a tengelykapcsoló – műhelyi nevén kuplung – állapotát vizsgálja. A kuplung ugyanolyan kopó szerkezet, mint a fékbetét, csak éppen a motor forgatónyomatékát kapcsolja. Ha rosszul ítéljük meg a hibáját, feleslegesen szétszedhetjük a váltót, vagy éppen ellenkezőleg: elkopott tárcsával engedjük vissza az autót, amely pár ezer kilométerrel később újra cserére szorul. Ebben az alfejezetben a száraz súrlódó, a kettős tömegű lendkerekes és a hidrodinamikus tengelykapcsoló elvét tanuljuk meg úgy, hogy a hiba okát és a javítás lépéseit is megértsük.

22.1.2 Szemléletes kép

Képzeljük el a motor lendkerekét, amely a forgattyús tengelyhez kapcsolódik, és a váltó felé néz. A lendkerék sík felületéhez nyomódik a tengelykapcsoló tárcsa, amelynek mindkét oldalán súrlódó betét van. A tárcsát a szorítótárcsa (nyomólap) szorítja a lendkerékhez; a szorítóerőt tányérrugó adja. A tárcsa agya a váltó bemenő tengelyének bordázatán csúszik, tehát a súrlódási nyomaték a tárcsán keresztül hajtja a váltót. A pedál lenyomásakor a kinyomócsapágy a tányérrugó belső nyelvére nyom, a rugó elengedi a szorítótárcsát, a súrlódó kapcsolat megszűnik, a motor és a váltó elválik egymástól.

Az alábbi rétegábra a legfontosabb részegységeket mutatja, felülről lefelé haladva a hajtás útján:

A nyomaték útja a száraz súrlódó tengelykapcsolóban - Szemléltető réteges felépítés egytárcsás tányérrugós kuplungnál; a nyilak a nyomaték útját jelölik. A működtető elemek (pedál, fő- és munkahenger, kinyomóvilla, kinyomócsapágy) nyomatékot nem visznek, ezért nincsenek a nyomatékútban. A szerkezeti részleteket a gyártói javítási kézikönyv tartalmazza.

A rétegábra nem szerelési rajz, hanem a nyomaték útját mutatja: a lendkerék és a vele együtt forgó szorítótárcsa súrlódással hajtja a tárcsát, a tárcsa bordázott agya pedig közvetlenül a váltó bemenő tengelyét. A működtető elemek (pedál, fő- és munkahenger, kinyomóvilla, kinyomócsapágy) nyomatékot nem visznek, ezért nincsenek az ábra nyomatékútjában. A tényleges csavarkiosztást, a gyártói jelöléseket és a beépítési irányt mindig a gyártói javítási kézikönyv szerint kell ellenőrizni.

22.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A jármű tengelykapcsolója (clutch; „kuplung”) a motor és a hajtáslánc közé épített oldható, nyomatékátvivő kapcsolat, amely lehetővé teszi a motor járását álló járműnél, a nyomaték fokozatos felépítését induláskor, valamint a nyomatékváltó fokozatainak kapcsolását a motor forgatónyomatékának megszakításával.

Definíció. A száraz súrlódó tengelykapcsoló olyan kapcsoló, amely a nyomatékot súrlódó felületpárok súrlódási nyomatékával viszi át, hűtőfolyadék nélkül, levegőben. Személyautókban leggyakrabban egytárcsás, tányérrugós kivitelű.

Összefüggés. A száraz súrlódó tengelykapcsoló átvihető nyomatéka az alábbi képlettel számítható:

MK=zμFnrmM_{\text{K}} = z \, \mu \, F_{\text{n}} \, r_{\text{m}}

ahol:

Szabály. A tengelykapcsolót mindig nagyobb nyomatékra méretezik, mint a motor maximális nyomatéka. A gyakorlatban:

MK≥βMmotor,maxM_{\text{K}} \ge \beta \, M_{\text{motor,max}}

ahol β\beta a biztonsági tényező, jellemzően 1,3–1,8 közötti érték (ellenőrizendő: gyártói adat). Ha a kuplung ennél kevesebbet visz át, megcsúszik, ha viszont túlzottan erős, a hajtáslánc kapcsolása rángatós és a pedál indokolatlanul nehéz lesz.

22.1.4 Felépítés és működés

22.1.4.1 Az egytárcsás tengelykapcsoló részei

A modern egytárcsás, tányérrugós kuplung fő részei:

Az energiafolyam: a motor forgatja a lendkereket, a lendkerék súrlódása a betéten keresztül viszi a nyomatékot a tárcsára, a tárcsa agya pedig a váltó bemenő tengelyét hajtja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Egytárcsás tányérrugós tengelykapcsoló félmetszete zárt és oldott állapotban, a nyomatékúttal és a szorítóerőkkel; mellette a kettős tömegű lendkerék primer és szekunder tömege ívrugókkal.
Egytárcsás tányérrugós tengelykapcsoló félmetszete zárt és oldott állapotban, mellette a kettős tömegű lendkerék elvi vázlata

Az ábra (a) részén a tányérrugó külső pereme a szorítótárcsát a lendkerék felé nyomja, így a tárcsa két betétje két súrlódó felületen (z=2z = 2) kapja az FnF_{\text{n}} szorítóerőt; a kinyomócsapágy és a nyelvek között az s0s_0 holtjáték látszik. A (b) részen a csapágy a nyelveket a motor felé nyomja, a rugó a billenőpontjain átbillen, a külső perem elengedi a szorítótárcsát, és a betétek mellett rés nyílik. A HTML-változatban a pedálút és a betétkopás csúszkájával követhető, hogyan csökken a szorítóerő és az átvihető nyomaték (az 1. példa adataival zárt állapotban 264,6 Nm), és hogyan fogy el a kopással a holtjáték.

22.1.4.2 Csavarrugós és tányérrugós kivitel

A csavarrugós tengelykapcsoló régebbi személyautókban és nehéz haszongépjárművekben található. A szorítóerőt több, a szorítótárcsa hátoldalán egyenletesen elosztott tekercsrugó adja. Előnye a nagyobb állíthatóság, hátránya, hogy a kopással a rugóerő jobban csökken, és a szerkezet nagyobb, nehezebb (ellenőrizendő: gyártói kivitel).

A tányérrugós tengelykapcsoló egyszerűbb, könnyebb, olcsóbban gyártható, és a tányérrugó a súrlódó betét kopásakor is jobban megtartja a szorítóerőt. Ma személyautókban szinte kizárólag ezt alkalmazzák.

22.1.4.3 Kéttárcsás és lemezes tengelykapcsoló

Nagy nyomatékú járműveknél, például tehergépkocsikban, kéttárcsás kivitelt használnak. Ilyenkor két súrlódó tárcsa és egy közbenső lemez van, így a súrlódó felületpárok száma z=4z = 4. Ugyanakkora átmérővel közel kétszeres nyomaték vihető át, mint egytárcsásnál.

A lemezes tengelykapcsoló sok vékony lemezből áll, gyakran olajban fut, például motorkerékpárokban, motorsportban és egyes haszongépjárművekben. Előnye a kis szerkezeti méret, a lágy kapcsolás és az olajhűtés által elszállított hő. Személyautókban ritkábban találkozik vele a szerelő, de az automata váltók egyes belső tengelykapcsolói is lemezes kivitelűek.

22.1.4.4 A tárcsa kialakítása

A tengelykapcsoló tárcsa nem merev: a betét és az agy között torziós rugók vannak. Ezek a motor forgási egyenetlenségét, a hajtáslánc torziós lengéseit csillapítják, és lágyabb kapcsolást tesznek lehetővé. A modern tárcsákban a torziós rugók mellett kiegészítő súrlódó csillapító gyűrű is van, amely a rugók berezgését fékezi.

A betét anyaga hőálló, súrlódó kompozit. A régebbi betétek azbesztet is tartalmazhattak, ezért a por fújása tilos, a munkát porszűrő maszkban kell végezni (ellenőrizendő: a jármű korától függően). A betétkopás ellenőrzésekor a szegecsek süllyedését is mérni kell: ha a süllyedés a gyártói minimum alá csökken, a tárcsa cserés.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tengelykapcsoló-tárcsa részei elöl- és oldalnézetben; központosító tüske a tárcsa agyában a szorítótárcsa felszerelésekor, mellette a tüske nélküli hibás szerelés.
A tengelykapcsoló-tárcsa részei és a tárcsa központosítása tüskével a szorítótárcsa felszerelésekor

Az ábra felső része a tárcsa részeit mutatja: a súrlódó betéteket, a szegecseket (a szegecsfej mélysége a kopás mérési helye), a rugós betéthordozót, a torziós rugókat és a bordázott agyat, valamint a beépítési irányt. Az alsó rész a csere kulcsmozzanatát mutatja: a központosító tüske a főtengely vezetőcsapágyába és a tárcsa agyába illeszkedik, amíg a szorítótárcsa csavarjait átlósan, fokozatosan meghúzzuk; tüske nélkül a tárcsa elmozdul, és a váltó bemenő tengelye nem talál az agyba.

22.1.4.5 Mechanikus és hidraulikus működtetés, holtjáték, önutánállító

A mechanikus működtetés pedálból, bowdenhuzalból vagy rudazatból, kinyomóvillából és kinyomócsapágyból áll. A pedálon holtjátékot kell biztosítani: a pedál elején egy kis szabad út jelzi, hogy a kinyomócsapágy nem ér a tányérrugóhoz. Ha nincs holtjáték, a kinyomócsapágy folyamatosan forog, és a tányérrugót nyomja, ami kuplungcsúszást és csapágykopást okoz. A pontos pedál-holtjáték értéke járműtípusonként változik, ezért mindig a gyártói javítási adatot kell követni (ellenőrizendő).

A hidraulikus működtetésnél a pedál egy főfékhengerhez hasonlító főhengert mozgat, a fékfolyadék egy munkahengerbe jut, amely a kinyomóvillát vagy közvetlenül a kinyomócsapágyat működteti. A hidraulikus rendszer légtelenítése kötelező, és a fékfolyadék cseréjét a gyártói ütemterv szerint kell végezni (ellenőrizendő: gyártói adat). Sok modern rendszer önutánállító: a kopás miatt a kinyomócsapágy helyzete automatikusan utánáll, így a pedál holtjátéka állandó marad. Ha a rendszer szivárog vagy levegős, a kuplung „nem old ki”, azaz a váltó fokozatai nehezen kapcsolhatók.

22.1.4.6 Kettős tömegű lendkerék (DMF)

Definíció. A kettős tömegű lendkerék (dual mass flywheel, DMF) olyan lendkerék, amely két tömegből áll: a primer oldal a motorhoz, a szekunder oldal a tengelykapcsolóhoz csatlakozik, a kettő között rugós–csillapító rendszer van, amely a motor torziós lengéseit elszigeteli a hajtásláncától.

A hagyományos lendkerék merev tömege a motor minden lökésszerű nyomatékát átadja a hajtásláncnak. A DMF ehelyett a primer és szekunder tömeg közötti ívrugókkal elnyeli a csúcslökéseket, csökkenti a váltó, a kardántengely és a hajtott kerék rezgését, emellett alacsonyabb fordulatszámon is lehetővé teszi a csendesebb járást (ellenőrizendő: gyártói tervezési elv).

A DMF jellemző hibái: kopogás, csattogás alapjáraton és leállításkor; rángatás induláskor; a szekunder tömeg túlzott szögholtjátéka; a belső kenőanyag kiszivárgása; az indítófogaskoszorú sérülése. A DMF általában nem újítható fel, cserélendő, ha a gyártói mérési határértéken túl van (ellenőrizendő: gyártói adat). Fontos, hogy DMF-es járműnél ne cseréljük a lendkereket hagyományos merev lendkerékre, mert a torziós lengések károsítják a hajtásláncot.

22.1.4.7 Hidrodinamikus tengelykapcsoló

Definíció. A hidrodinamikus tengelykapcsoló (fluid coupling, Föttinger-tengelykapcsoló) olyan nyomatékátvivő, amelyben a hajtó és a hajtott oldal mechanikusan nem érintkezik; a nyomatékot folyadék áramlási energiája adja át.

A szerkezet két fő eleme a szivattyúkerék (hajtó oldal) és a turbinakerék (hajtott oldal). A szivattyúkerék felgyorsítja az olajat, az áramló olaj a turbinakerék lapátjaira hat, és nyomatékot ad le. Az átvitt nyomaték közel azonos a hajtó oldalon és a hajtott oldalon, de a turbina fordulatszáma kisebb, csúszás lép fel. A hatásfok:

η=nturbinanszivattyú\eta = \frac{n_{\text{turbina}}}{n_{\text{szivattyú}}}

A csúszás miatt a hidrodinamikus tengelykapcsolóban mindig van teljesítményveszteség:

Pv=M(ωszivattyú−ωturbina)P_{\text{v}} = M \, \left(\omega_{\text{szivattyú}} - \omega_{\text{turbina}}\right)

Előnye a lágy indítás, a rezgéscsillapítás és az, hogy nincs kopó súrlódó betét. Hátránya a csúszásból származó hő, a kisebb hatásfok és az, hogy nem képes teljesen mechanikusan zárni. Modern automata váltókban gyakran reteszelő tengelykapcsolóval (TCC) egészítik ki, amely a hidrodinamikus csúszást a megfelelő üzemállapotban megszünteti; ez a későbbi Automata, kettős tengelykapcsolós és fokozatmentes váltók alfejezetben kerül részletesen tárgyalásra.

22.1.5 Kidolgozott példák

22.1.5.1 1. példa – Átvihető nyomaték számítása

Adott: egytárcsás tengelykapcsoló, z=2z = 2; μ=0,35\mu = 0{,}35; Fn=4200NF_{\text{n}} = 4\,200\,\text{N}; rm=0,09mr_{\text{m}} = 0{,}09\,\text{m}.

Keresett: a kuplunggal átvihető nyomaték MKM_{\text{K}}.

Képlet:

MK=zμFnrmM_{\text{K}} = z \, \mu \, F_{\text{n}} \, r_{\text{m}}

Behelyettesítés:

MK=2⋅0,35⋅4200N⋅0,09mM_{\text{K}} = 2 \cdot 0{,}35 \cdot 4\,200\,\text{N} \cdot 0{,}09\,\text{m}

Számítás:

MK=264,6NmM_{\text{K}} = 264{,}6\,\text{Nm}

Ellenőrzés: a nagyságrend reális; egy közepes személyautó kuplungja 300–500 Nm-t is átvihet, ez az érték egy gyengébb betéttel vagy csökkent szorítóerővel összhangban van. A mértékegység Nm, mert N⋅m\text{N} \cdot \text{m} súrlódó nyomaték.

22.1.5.2 2. példa – Szükséges szorítóerő méretezése

Adott: a motor maximális nyomatéka Mmotor,max=310NmM_{\text{motor,max}} = 310\,\text{Nm}; biztonsági tényező β=1,7\beta = 1{,}7; μ=0,38\mu = 0{,}38; rm=0,105mr_{\text{m}} = 0{,}105\,\text{m}; z=2z = 2.

Keresett: a szükséges szorítóerő FnF_{\text{n}}.

Képlet:

Először a szükséges átvihető nyomaték:

MK,szüks=βMmotor,max=1,7⋅310Nm=527NmM_{\text{K,szüks}} = \beta \, M_{\text{motor,max}} = 1{,}7 \cdot 310\,\text{Nm} = 527\,\text{Nm}

Ezután Fn=MK,szükszμrmF_{\text{n}} = \frac{M_{\text{K,szüks}}}{z \, \mu \, r_{\text{m}}}.

Behelyettesítés:

Fn=527Nm2⋅0,38⋅0,105m=5270,0798NF_{\text{n}} = \frac{527\,\text{Nm}}{2 \cdot 0{,}38 \cdot 0{,}105\,\text{m}} = \frac{527}{0{,}0798}\,\text{N}

Fn≈6600N=6,6kNF_{\text{n}} \approx 6\,600\,\text{N} = 6{,}6\,\text{kN}

Ellenőrzés: a tányérrugós kuplung szorítóereje 5–8 kN nagyságrendű személyautóknál, így az eredmény elfogadható. Ha valaki a z=2z = 2 tényezőt elfelejtené, és z=1z = 1-gyel számolna, akkor 13,2kN13{,}2\,\text{kN} jönne ki, ami kétszeres, és indokolatlanul kemény pedálhoz vezetne. Ez a hiba a gyakorlatban ritkán fordul elő, de a számolásban tipikus ellenőrzési pont.

22.1.6 Minőségellenőrzés

A tengelykapcsoló ellenőrzésekor a következőket mérjük, mindig a gyártói javítási adatokhoz viszonyítva (ellenőrizendő):

Előírás. A tengelykapcsoló tárcsáját, szorítótárcsáját és kinyomócsapágyát általában egységcsomagként, egymással összefüggő csereszettként kell cserélni, és a csavarokat a gyártói előírás szerint, sok esetben új rögzítőelemekkel, megadott nyomatékkal kell meghúzni (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás).

22.1.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy dízel személyautó tulajdonosa azzal érkezik: „autópályán előzéskor a fordulatszám felszalad, de a sebesség nem követi, néha égett szag is van”. A tünet kuplungcsúszásra utal.

Tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás lánc:

  1. Tünet: a motor fordulatszáma nő, a jármű gyorsulása elmarad, égett szag.
  2. Lehetséges okok: kopott betét, olajos tárcsa (főtengely-szimmering), tányérrugó fáradt, nincs pedál-holtjáték, hidraulikus működtetés visszamarad.
  3. Mérés/vizsgálat: a pedál holtjátékát és a hidraulikus rendszert ellenőrzik. Ezután tanműhelyben, oktató felügyeletével elvégezhető a csúszáspróba: a jármű a padlón áll (nem emelőn), kerékékekkel rögzítve, a rögzítőfék behúzva és az üzemi fék lenyomva; a jármű előtti és mögötti tér üres, zárt térben kipufogógáz-elszívás működik. Üzemmeleg motornál 3. vagy 4. fokozatot kapcsolnak, kb. 2000 1/min-en a kuplungpedált lassan felengedik: ép kuplungnál a motor néhány másodpercen belül lefullad, csúszó kuplungnál a fordulatszám alig esik. A próbát legfeljebb egyszer-kétszer, néhány másodpercig végzik (a gyártói eljárás elsőbbséget élvez; ellenőrizendő).
  4. Alkatrészvizsgálat: a váltó bontásakor a tárcsa betétvastagsága 6,1 mm, a gyártói minimum 7,8 mm (tanulási példa; ellenőrizendő: gyártói adat). A szegecsek süllyedése is a kopási határ alatt van.
  5. Ok: a betét elkopott, a szorítóerő már nem elegendő a motor nyomatékának átvitelére.
  6. Javítás: komplett kuplungcsere tárcsával, szorítótárcsával, kinyomócsapággyal; a lendkerék futófelületét ellenőrzik, szükség esetén cserélik. A hidraulikát légtelenítik.
  7. Ellenőrzés: próbaút, hegyen indulás, csúszáspróba. A hiba megszűnt.
  8. Megelőzés: a pedálon ne pihentessük a lábunkat, a holtjátékot a gyári szervizeléskor ellenőrizni kell, a külső szimmering szivárgását komolyan kell venni.

22.1.8 A tengelykapcsoló cseréje – előkészítés

A tengelykapcsoló cseréje a hajtáslánc megbontásával jár, ezért az előkészítés a biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen. A teljes szerelési folyamatot a Tengelykapcsoló, nyomatékváltó és automata váltó szerelése, olajcsere alfejezet tárgyalja; itt az előkészítő lépéseket mutatjuk be.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Gyakorlati lépések:

  1. Járműazonosítás: a jármű alvázszám, motorszám és típustábla szerinti azonosítása; a gyártói javítási adatok, nyomatékok, folyadék-előírások lekérése.
  2. Biztonsági előkészítés: az akkumulátor negatív kapcsát lekötjük, a gyártói adatmentési előírás betartásával. A járművet emelőre vagy bakokra emeljük, a gyártói emelési pontokon; kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos.
  3. Tűz- és környezetvédelem: kipufogógáz-elszívással dolgozunk; a kuplungpor belégzése ellen porszűrő maszk, a régebbi betéteknél azbesztgyanú miatt pormentes munkavégzés szükséges (ellenőrizendő: a jármű típusa és kora).
  4. Szerelési sorrend előkészítése: a váltóolaj leeresztése, ha a váltót bontani kell; a hajtáslánc védőlemez, futómű-alkatrészek, kardán vagy féltengelyek bontása a gyártói sorrend szerint.
  5. Szakaszos bontás: a váltót megfelelően alátámasztva, a motor dőlését figyelembe véve bontjuk le a motortól. A váltó bemenő tengelyét nem szabad a kuplungtárcsával feszegetni, mert a tárcsa deformálódhat.
  6. Alkatrész-ellenőrzés a csere előtt: a lendkerék futófelületét, a vezetőcsapágyat, a kinyomócsapágy-hüvelyt és a DMF állapotát ellenőrizzük, mielőtt az új alkatrészeket beépítjük.

Figyelem. A tengelykapcsoló cseréje során a váltó és a futómű elemei nehézek; a szerszámokat, emelőket és alátámasztásokat a gyártó által előírt teherbírás szerint kell használni. A közös nyomásterű dízelrendszer vagy a benzin-üzemanyagrendszer megbontása nem szükséges, de ha a hidraulikus kuplung fékfolyadékkal dolgozik, a fékfolyadék a fényezést marja; a kiömlött folyadékot azonnal fel kell itatni.

Környezetvédelem. A leeresztett váltóolaj, a fékfolyadék és az olajos rongy veszélyes hulladék; gyűjtőedényben, szelektíven, a hulladékgazdálkodási előírások szerint kell kezelni (ellenőrizendő: hatályos hazai jogszabály).

22.1.9 Tipikus hibák

  1. A zz tényező elhagyása a számításban. Egytárcsás kuplungnál a tárcsa mindkét oldala súrlódik, ezért z=2z = 2. Ha valaki z=1z = 1-gyel számol, a szükséges szorítóerőt kétszeresére becsüli, és rosszul értelmezi a kopást vagy a pedálerőt.

  2. Nincs holtjáték, és a kuplung csúszik. Mechanikus működtetésnél a pedálon nincs szabad út, ezért a kinyomócsapágy folyamatosan nyomja a tányérrugót. A szerelő a tárcsát cseréli, de a holtjátékot nem állítja be, így a hiba hamar visszatér.

  3. A DMF cseréjének elmaradása. Ha a jármű DMF-es, és a lendkereket nem ellenőrzik, csak a kuplungot cserélik, a megmaradt kopott DMF rángatást és zajt okoz. Ugyanígy hiba a DMF-et merev lendkerékre cserélni, mert a hajtáslánc torziós igénybevétele megnő.

  4. Hidraulikus kuplungnál levegő marad a rendszerben. A hidraulikus rendszer megbontása után a légtelenítés elmarad, vagy nem a gyártói sorrendben történik. A tünet: a kuplung nem old ki teljesen, a váltó fokozatai nehezen kapcsolhatók.

  5. A lendkerék futófelületének elhanyagolása. A szerelő új tárcsát épít be repedt, hőkárosodott vagy barázdált lendkerékre. Az új tárcsa egyenetlenül kopik, rángatás és idő előtti meghibásodás lesz a következmény.

22.1.10 Önellenőrzés

  1. Miért z=2z = 2 az egytárcsás tengelykapcsoló súrlódó felületpárjainak száma?
  2. Igaz vagy hamis: a tányérrugó a kinyomócsapágyon keresztül a szorítótárcsát a lendkerékhez nyomja.
  3. Melyik hibát okozza a túl kicsi pedál-holtjáték?
  4. Számítsd ki az átvihető nyomatékot, ha z=2z = 2, μ=0,4\mu = 0{,}4, Fn=5000NF_{\text{n}} = 5\,000\,\text{N}, rm=0,1mr_{\text{m}} = 0{,}1\,\text{m}.
  5. Mi a kettős tömegű lendkerék feladata?
  6. Miért kisebb a hidrodinamikus tengelykapcsoló hatásfoka, mint egy mechanikusan zárt kuplungé?

22.1.11 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel az egytárcsás, tányérrugós tengelykapcsoló hét fő elemét.

2. feladat (A) Határozd meg, mekkora szorítóerőre van szükség ahhoz, hogy az egytárcsás kuplung MK=280NmM_{\text{K}} = 280\,\text{Nm} nyomatékot vigyen át, ha μ=0,35\mu = 0{,}35, rm=0,09mr_{\text{m}} = 0{,}09\,\text{m}, z=2z = 2.

3. feladat (B) Egy motor maximális nyomatéka Mmotor,max=260NmM_{\text{motor,max}} = 260\,\text{Nm}, a biztonsági tényező β=1,5\beta = 1{,}5. Mekkora legyen az átvihető MKM_{\text{K}}? Ha a súrlódó felület közepes sugara rm=0,095mr_{\text{m}} = 0{,}095\,\text{m} és μ=0,36\mu = 0{,}36, z=2z = 2, mekkora szorítóerő szükséges?

4. feladat (B) Rajzold le szövegesen vagy egyszerű vázlattal a száraz súrlódó kuplung erőfolyamát: motor, lendkerék, szorítótárcsa, tárcsa, bordázott agy, váltó bemenő tengely. Jelöld, hol keletkezik a súrlódási nyomaték.

5. feladat (C) Egy kuplungtárcsa betétvastagsága újkor 8,4 mm, a szerelő 6,1 mm-t mér. A gyártói kopási határ 7,0 mm. Értékeld, hogy cserés-e a tárcsa, és magyarázd el, mi történik, ha tovább használják.

6. feladat (D) Egy kézi váltós járműnél a kuplung nem old ki teljesen: a váltó fokozatai nehezen kapcsolhatók, és a kinyomócsapágy felől nyikorgó hang hallatszik. Sorold fel a lehetséges okokat és a sorrendet, ahogyan a hibát vizsgálnád.

22.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Mert a tárcsa mindkét oldalán van súrlódó felület: a lendkerék és a szorítótárcsa felől is súrlódik.
  2. Hamis. A tányérrugó a szorítótárcsát nyomja a lendkerék felé; a kinyomócsapágy a tányérrugó belső nyelvén keresztül oldja a nyomást.
  3. Nincs megfelelő holtjáték, a kinyomócsapágy folyamatosan nyomja a tányérrugót, ezért a kuplung csúszik, a csapágy és a betét kopik.
  4. M=2⋅0,4⋅5000⋅0,1=400NmM = 2 \cdot 0{,}4 \cdot 5\,000 \cdot 0{,}1 = 400\,\text{Nm}.
  5. A DMF elnyeli a motor torziós lengéseit, csökkenti a hajtáslánc rezgését, zaját, és lágyabb, csendesebb járást tesz lehetővé.
  6. Mert a hidrodinamikus tengelykapcsolóban mindig van csúszás: a turbina fordulatszáma kisebb a szivattyúkerekénél, ez teljesítményveszteséggel jár.

1. feladat megoldása. A hét fő elem: lendkerék, tengelykapcsoló tárcsa, szorítótárcsa, tányérrugó, kinyomócsapágy, kinyomó villa, pedál/hidraulikus munkahenger. (A válaszban a bordázott agy is a tárcsa része.)

2. feladat megoldása. A képlet: Fn=MKzμrm=2802⋅0,35⋅0,09=2800,063≈4444N=4,44kNF_{\text{n}} = \frac{M_{\text{K}}}{z \, \mu \, r_{\text{m}}} = \frac{280}{2 \cdot 0{,}35 \cdot 0{,}09} = \frac{280}{0{,}063} \approx 4\,444\,\text{N} = 4{,}44\,\text{kN}.

3. feladat megoldása. A szükséges átvihető nyomaték: MK=1,5⋅260=390NmM_{\text{K}} = 1{,}5 \cdot 260 = 390\,\text{Nm}. A szorítóerő: Fn=3902⋅0,36⋅0,095=3900,0684≈5701N=5,7kNF_{\text{n}} = \frac{390}{2 \cdot 0{,}36 \cdot 0{,}095} = \frac{390}{0{,}0684} \approx 5\,701\,\text{N} = 5{,}7\,\text{kN}.

4. feladat megoldása. A motor forgatja a lendkereket. A lendkerék és a szorítótárcsa közé szorul a tengelykapcsoló tárcsa; a súrlódási nyomaték a tárcsa mindkét oldalán keletkezik. A tárcsa agya bordázott, ezért a váltó bemenő tengelyét hajtja. A szorítótárcsát a tányérrugó nyomja, a kinyomócsapágy oldja a kapcsolatot.

5. feladat megoldása. A mért 6,1 mm kisebb, mint a 7,0 mm kopási határ, tehát a tárcsa cserés. Ha tovább használják, a betét tovább kopik, a szegecsek elérhetik a lendkerék vagy a szorítótárcsa felületét, azok megsérülnek, a kuplung csúszni fog, és a motor nyomatéka nem jut el a hajtott kerekekre.

6. feladat megoldása. Lehetséges okok: kevés fékfolyadék vagy levegős hidraulikus rendszer; hibás főhenger vagy munkahenger; kopott, törött kinyomó villa vagy kinyomócsapágy; a váltó bemenő tengelyének bordázata ragad; a tányérrugó törött. Vizsgálati sorrend: pedál út és holtjáték ellenőrzése, fékfolyadék szint és szivárgás, hidraulika légtelenítés, külső szerelés szemrevételezés, majd a váltó bontása után a kinyomócsapágy, villa, tányérrugó és bordázat ellenőrzése.

22.1.13 Rövid összefoglaló

A száraz súrlódó tengelykapcsoló a motor és a váltó közötti oldható, súrlódó nyomatékátvivő kapcsolat. Az egytárcsás kuplung fő részei a lendkerék, a tengelykapcsoló tárcsa, a szorítótárcsa, a tányérrugó, a kinyomócsapágy és a működtető mechanizmus. A tárcsa mindkét oldala súrlódik, ezért z=2z = 2; a nyomaték MK=zμFnrmM_{\text{K}} = z \, \mu \, F_{\text{n}} \, r_{\text{m}}. A tengelykapcsolót a motor maximális nyomatékánál nagyobb, β\beta-biztonsági tényezővel méretezik. A tányérrugós kivitel a szorítóerőt a kopás ellenére jobban tartja, mint a csavarrugós. A pedál holtjátéka biztosítja, hogy a kinyomócsapágy ne nyomja a tányérrugót alaphelyzetben; ha nincs holtjáték, a kuplung csúszik. A kettős tömegű lendkerék a primer és szekunder tömeg közötti rugózással csillapítja a motor torziós lengéseit. A hidrodinamikus tengelykapcsoló folyadék áramlásával viszi át a nyomatékot, csúszása miatt hatásfoka kisebb, de lágy indítást biztosít. Továbbvitt eredmény. A tengelykapcsoló oldásának és zárásának, a súrlódó nyomaték képletének, valamint a DMF feladatának ismerete közvetlenül használt a Kézi kapcsolású nyomatékváltók és a szinkronszerkezet alfejezetben a fokozatváltás megértéséhez, és a Tengelykapcsoló, nyomatékváltó és automata váltó szerelése, olajcsere gyakorlati útmutatóban a kuplungcsere lépéseihez.

22.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási kézikönyvek és adatbázisok (tengelykapcsoló-alkatrészek, kopási határok, meghúzási nyomatékok), gépelem-tankönyvek (súrlódó tengelykapcsolók, hidrodinamikus hajtások). A hidrodinamikus tengelykapcsoló elve a Föttinger-féle fluid coupling klasszikus gépelem-tananyag.

Ellenőrizendő állítások: a példaként megadott súrlódási tényezők, közepes sugarak, szorítóerők, betétvastagságok, kopási határok és biztonsági tényezők; a pedál-holtjáték pontos értékei; a DMF mérési határértékei; a kuplungcsere során használt meghúzási nyomatékok és csereintervallumok; a hidrodinamikus tengelykapcsoló reteszelésének konkrét gyártói megoldásai.