Egy szervizben gyakran elhangzik az ügyféltől: „Az autó 130 km/h‑nál már 9 litert fogyaszt, pedig 90‑nél csak 6,5‑öt.” Autószerelőként nem elég annyit mondani: „a nagy sebesség miatt”. A pontos válaszhoz azt kell kiszámítani, mekkora erő fékezi a járművet, és mekkora teljesítményt kell a motornak leadnia ahhoz, hogy az autó egyenletes sebességgel haladjon vagy gyorsuljon. Ugyanezt a számítást használjuk akkor is, amikor egy fékpadi mérés előtt ellenőrizzük, hogy a jármű menetellenállása nem túl nagy (például alacsony gumiabroncsnyomás vagy beragadt fék miatt), vagy amikor egy fogyasztásnövekedéses panaszt hibakeresünk.
Képzeljünk el egy személyautót, amely sík úton, állandó sebességgel halad. A motor nyomatéka a hajtókerekeken keresztül előrehúzó vonóerőt hoz létre. Ezzel szemben három erő dolgozik: a gumiabroncs gördülési ellenállása, az autó körül áramló levegő légellenállása, valamint – ha az út emelkedik – az autó súlyából származó emelkedési ellenállás. Gyorsításkor ehhez hozzáadódik a jármű és a forgó alkatrészek tehetetlenségéből származó gyorsítási ellenállás.
Az alábbi ábra a teljesítményszükségletet mutatja a sebesség függvényében sík úton. Jól látható, hogy a kerékhez szükséges teljesítmény kis sebességnél lassan, nagy sebességnél egyre meredekebben nő, mert a légellenállás a sebesség négyzetével, a teljesítményigénye pedig köbével arányos.
Az tengely a sebesség m/s‑ban, az tengely a teljesítmény kW‑ban. A folytonos görbe a kerékhez szükséges, a szaggatott az hajtómű‑hatásfokkal visszaszámolt motor‑teljesítmény. Például 25 m/s (90 km/h) környékén a kerék‑teljesítmény körülbelül 10,6 kW, a motor‑teljesítmény körülbelül 11,8 kW.
Az interaktív menetellenállás‑kalkulátorban (a HTML‑kiadásban elérhető) a tanuló állíthatja az autó tömegét, gördülési ellenállási tényezőjét, légellenállási tényezőjét, homlokfelületét, az emelkedő százalékát és a sebességet. A kalkulátor kirajzolja a gördülési, lég‑, emelkedési és gyorsítási ellenállás nagyságát, valamint a kerékhez és a motorhoz tartozó teljesítmény‑görbét. Az alábbi statikus ábra (a) része a négy erőt oszlopdiagramon mutatja a kidolgozott példák három esetére (sík út 90 km/h, 8 %-os emelkedő 90 km/h, gyorsítás 50 km/h-nál): emelkedőn az emelkedési, gyorsításkor a gyorsítási ellenállás a legnagyobb tag; a (b) rész a sík úti teljesítményigényt mutatja.

Definíció. A gördülési ellenállás az az erő, amellyel a gumiabroncs és az útfelület érintkezése, a gumi hiszterézise és a kerék gördülése fékezi a járművet.
Összefüggés.
ahol:
A gördülési ellenállási tényező tipikus értéke személygépkocsi esetén aszfalton , betonon , rossz földúton (ellenőrizendő: a konkrét gumiabroncs-gyártói mérési adat). Az alacsony gumiabroncsnyomás, a szélesebb vagy erősebben deformálódó abroncs növeli az értékét.
Definíció. A légellenállás az az erő, amelyet a jármű körül áramló levegő fejt ki mozgásiránnyal szemben.
Összefüggés.
ahol:
A mai személyautók légellenállási tényezője jellemzően , a homlokfelület pedig (ellenőrizendő: a típus adatai).
Megjegyzés. A légellenállási erő négyzetesen nő a sebességgel: ha a sebesség duplájára nő, a légellenállás négyszeres. A teljesítményigény azonban még gyorsabban, köbösen nő, mert a teljesítmény .
Definíció. Az emelkedési ellenállás a jármű tömegéből származó, az emelkedő irányába visszahúzó erő.
Összefüggés.
Az út meredekségét Magyarországon gyakran százalékban adják meg:
ahol az emelkedő százalékban megadott meredeksége. Kis szögek esetén (gyakorlatilag ‑ig) a közelítés jó, ezért:
Definíció. A gyorsítási ellenállás az az erő, amely a jármű tömegének és a forgó alkatrészek (kerék, féktárcsa, hajtómű) tehetetlenségi nyomatékának gyorsításához szükséges.
Összefüggés.
ahol:
A értéke azt mutatja meg, hogy a forgó alkatrészek miatt mekkora többlet‑erő szükséges. Alacsony sebességfokozatban, nagyobb áttételnél a motor és a hajtómű forgó tömegei erősebben éreztetik hatásukat, ezért nagyobb, például . Magasabb sebességfokozatban (ellenőrizendő: a gyártói járműmodell pontos értéke). A példákban ‑zel számolunk.
A keréknél jelentkező összes menetellenállás legyőzéséhez a hajtóművön keresztül átvitt nyomaték többlet‑teljesítményt igényel, mert a hajtóműben is keletkezik veszteség (fogaskerék‑súrlódás, olaj, csapágyak, tömítések). Ezt egyetlen, ‑vel jelölt hatásfokkal vesszük figyelembe. A hajtómű‑veszteség mint „ellenállás” teljesítmény formában:
Összefüggés.
A hajtóműben elvesző teljesítmény:
A hajtómű‑hatásfok jellemző értéke kézi sebességváltós személyautónál (ellenőrizendő: a gyártói hajtáslánc‑adat).
Figyelem. A kerékhez szükséges teljesítmény nem azonos a motortól elvárt teljesítménnyel. Ha a kézikönyv szerint az autó motorjának maximális teljesítménye 80 kW, abból a hajtómű veszteségei miatt nem lesz 80 kW a keréknél. A tervezésnél ezt mindig figyelembe kell venni.
Továbbvitt eredmény. A menetellenállások fenti képletei és a teljesítményigény (, ) közvetlenül felhasználhatók a Vonóerő-diagram, menetteljesítmény-diagram és áttételválasztás alfejezetben, ahol a teljesítmény‑ és nyomaték‑fokozati görbéket összevetjük a menetellenállási görbével.
Adott: , , , , , , , .
Keresett: a menetellenállások és a motortól elvárt teljesítmény.
Megoldás:
Sík úton és , mert nincs emelkedő és nincs gyorsulás.
Ellenőrzés: Egy átlagos, 1500 kg‑os autó motorjának 90 km/h‑nál valóban 10–15 kW terhelésre van szüksége. Az eredmény nagyságrendje helyes. ∎
Adott: ugyanaz az autó, .
Keresett: a menetellenállások, a teljesítményigény és a növekedés aránya.
Megoldás:
A teljesítményigény növekedése 90‑ről 130 km/h‑ra:
Ellenőrzés: Bár a sebesség csak 1,44‑szeres, a légellenállás négyzetes, a teljesítmény pedig közel 2,4‑szeres. Ez magyarázza, miért nő jelentősen a fogyasztás nagy sebességnél. ∎
Adott: ugyanaz az autó, , .
Keresett: a menetellenállások és a teljesítményigény.
Megoldás: Először számítsuk ki a szöget:
A pontos érték:
Közelítőleg: . A két érték eltérése kisebb, mint 0,5%.
Ellenőrzés: Ugyanaz az autó 8%-os emelkedőn 90 km/h‑nál 44,3 kW‑ot igényel, szemben a sík úti 11,8 kW‑tal. Ez 3,75‑szörös terhelés, ami jól mutatja, miért kell erőteljesebb motor egy megrakott autóhoz hegyi úton. ∎
Adott: ugyanaz az autó, , , , sík út.
Keresett: a gyorsítási ellenállás és a pillanatnyi teljesítményigény.
Megoldás:
A gördülési és légellenállás ekkor:
Ellenőrzés: A gyorsítási ellenállás itt 3300 N, közel 19-szerese a gördülési ellenállásnak. Gyorsításkor a motornak közel 55 kW‑ot kell leadnia, miközben ugyanazon a sebességen egyenletes haladáshoz csak kb. 3,9 kW kellene (≈ 3,5 kW a keréken). Ezért fogyaszt az autó többet városi, gyorsítós üzemmódban. ∎
A számítás helyességét az alábbi ellenőrzőlistával értékelhetjük:
Mértékegység‑ellenőrzés. A sebességet mindig m/s‑ban kell használni. A km/h → m/s átváltás: . Az eredményül kapott erő mértékegysége N, a teljesítmény W vagy kW. Az egységek írása a képletben jobb oldali oszlopban ellenőrizhető.
Gyártói adatok. A , és a gyártói műszaki adatlapból, a járműmodellből vagy szakirodalmi becslésből származik; a gördülési ellenállási tényező a gumiabroncs‑gyártó mérési adata (az EU-gumiabroncscímke gördülési osztálya tájékoztat; ellenőrizendő: a konkrét abroncs adatlapja). Ha a mért menetellenállás lényegesen nagyobb, mint a számított, akkor a fékberendezés vagy a gumiabroncsnyomás hibájára kell gondolni.
Emelkedő szöge. Ellenőrizni kell, hogy a érték százalékban adott. Ha valaki 0,08‑at használ 8% helyett, akkor 100‑szoros hibát vét. A pontos és a közelítés közötti eltérés kis emelkedőnél elhanyagolható. Ha a közelítés hibája 1%-nál nagyobb, akkor pontos szöget kell számolni.
Hajtómű‑hatásfok. A motor által szolgáltatandó teljesítmény mindig nagyobb, mint a kerékhez szükséges teljesítmény. Ha a számításban a kerék‑teljesítményt adjuk meg motorteljesítményként, a hibahatás a hanyagul kezelt hatásfok miatt 10–15% is lehet.
Egy 8 éves, 1,6 literes benzines autó tulajdonosa arról panaszkodik, hogy az autó városban is, de főleg országúton többet fogyaszt, mint korábban, és a fékpadi gurulási tesztnél a műszer nagyobb ellenállást jelez. A szervizben a diagnosztikai mérés a következőket mutatja:
Az alacsony gumiabroncsnyomás miatt a gördülési ellenállási tényező a normál ‑ről körülbelül ‑ra nő (ellenőrizendő: a gumiabroncs‑gyártó görbéje). A húzó fék további, körülbelül ellenállást ad a keréken. Az autó tömege , , , , .
A normál gördülési ellenállás: . A megnövekedett gördülési ellenállás: . A légellenállás: .
A kerékhez szükséges teljesítmény normál esetben:
Hibás állapotban:
A növekedés , azaz 31%-kal nagyobb teljesítmény kell a keréknél. A motor terhelése is hasonló mértékben nő. A javítás: a gumiabroncsnyomás beállítása a gyártói értékre, a féknyereg vezetőcsapjainak tisztítása és kenése, majd a fékpadon a gurulási ellenállás újramérése. A szervizben az ilyen számítás segít megindokolni az ügyfélnek, miért is volt magasabb a fogyasztás.
A sebességet km/h‑ban írják be a képletbe. A légellenállásnál ez 12,9‑szeres hibát okoz (). Mindig m/s‑ban kell számolni.
A hajtómű hatásfokát kihagyják. A keréknél számított teljesítményt motor‑teljesítményként adják meg. A helyes eljárás: .
Nagy sebességnél lineárisan becsülik a fogyasztás növekedését. Sokan úgy gondolják, hogy ha 90‑ről 130 km/h‑ra nő a sebesség, a fogyasztás is csak 44%-kal nő. Valójában a légellenállás négyzetes, a légellenállás leküzdéséhez szükséges teljesítmény köbös, a 100 km-re jutó fogyasztás pedig a menetellenállási erővel (állandó tag plusz a -tel arányos tag) nő, ezért a fogyasztásnövekedés ennél jóval nagyobb.
A 8%-os emelkedőt 8°-nak veszik. A 8% meredekség , azaz ; 8°-kal számolva az emelkedési ellenállás kb. 75%-kal nagyobb lenne ( a helyett). A százalék és a fok keverése súlyos hiba.
Igaz vagy hamis? A gördülési ellenállás független a jármű sebességétől, ha a gördülési ellenállási tényező állandó. Indokoljon röviden.
Mekkora a légellenállás 60 km/h‑nál, ha , , ?
Melyik a nagyobb hiba? a) A hajtómű hatásfokot kihagyni, vagy b) a légellenállásnál a sebességet km/h‑ban használni? Indokoljon.
A emelkedőn a közelítés hibája elfogadható‑e? Számolja ki a pontos és a közelítő emelkedési ellenállást, ha .
Miért nő a fogyasztás gyorsabban, mint a sebesség?
A válaszok a következő részben találhatók.
1. feladat (A)
Egy 1200 kg tömegű autó sík úton halad. A gördülési ellenállási tényező
.
Számítsa ki a gördülési ellenállást!
2. feladat (A)
Mekkora a légellenállás
sebességnél, ha
,
és
?
3. feladat (B)
Egy 1600 kg tömegű autó 7%-os emelkedőn halad felfelé
sebességgel.
,
,
,
.
Számítsa ki az emelkedési ellenállást, valamint a kerékhez és a motorhoz
szükséges teljesítményt!
4. feladat (B)
Egy 1400 kg tömegű autó
gyorsulással gyorsít. A forgó tömegek tényezője
.
Mekkora gyorsítási ellenállás? Mekkora a pillanatnyi teljesítményigény a
gyorsításból, ha
?
5. feladat (C)
Vezesse le, miért nő a légellenállás leküzdéséhez szükséges teljesítmény
a sebesség köbével! Számítsa ki a légellenállási teljesítményt
és
mellett
(,
,
).
Hány százalékkal nő a légellenállási teljesítmény?
6. feladat (D)
Egy 1500 kg tömegű autó normál esetben
gördülési ellenállási tényezővel és
,
adatokkal halad sík úton
.
A diagnosztika során a bal első kerék csapágyán és a féknél húzódást
találunk, ami összesen 70 N többlet‑ellenállást okoz, valamint az
alacsony gumiabroncsnyomás miatt
értéke 0{,}018‑ra nő. Hány százalékkal nő a kerékhez szükséges
teljesítmény a hibás állapotban a normálhoz képest?
Igaz. A gördülési ellenállás nem tartalmazza a sebességet, ha állandó. A gyakorlatban a gumiabroncs melegedése és a gördülési sebesség növekedése változtathatja, de alapszinten független a sebességtől.
. .
A km/h‑ban számolás a nagyobb hiba. A légellenállásnál a sebesség négyzetével, így a hiba -szoros, míg a hajtómű hatásfok kihagyása csak 10–15%‑os hibát okoz.
‑os emelkedőn . A pontos szinusz: . A közelítő: . Emelkedési ellenállás pontos: . Közelítő: . Az eltérés 0,5%, elfogadható.
Az óránkénti fogyasztás a teljesítménnyel arányos: a légellenállás -tel, az ellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény pedig ‑vel, azaz -nel nő; a 100 km-re jutó fogyasztás a menetellenállási erővel (≈ állandó + ) arányos. Mindkettő gyorsabban nő, mint a sebesség. Nagy sebességnél a légellenállás válik a legnagyobb ellenállássá.
1. feladat (A)
.
A motor oldalán ennél nagyobb teljesítmény kell a hajtómű vesztesége
miatt, de a keréken kifejtendő erő maga a gördülési ellenállás.
2. feladat (A)
.
.
Ez kb. 25%-kal több, mint a 90 km/h-s példa
-ja,
mert a sebesség nagyobb.
3. feladat (B)
.
,
.
.
.
,
.
.
.
(közelítő:
).
.
.
.
A számolásban a gördülési ellenálláshoz pontos
‑t
használtunk; sík úton ez
.
4. feladat (B)
.
.
.
Ehhez jön a gördülési és légellenállás, ezért a motor teljesítménye
ennél nagyobb is lehet. A gyorsítási ellenállás a teljesítményigény
nagyobbik része.
5. feladat (C)
A légellenállási erő:
.
A légellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény:
.
A teljesítmény tehát a sebesség köbével arányos.
,
.
.
.
A növekedés:
,
azaz 201%-kal nő a légellenállási teljesítmény. A sebesség 44%-kal nő, a
teljesítmény viszont háromszoros lesz.
6. feladat (D)
Normál gördülési ellenállás:
.
Légellenállás:
.
Hibás gördülési ellenállás:
.
Normál teljes összes ellenállás:
.
Hibás összes ellenállás:
.
A kerékhez szükséges teljesítmény
‑nál
normál esetben:
.
Hibás esetben:
.
A növekedés:
,
azaz 37%-kal nagyobb teljesítmény szükséges. A hibás gumiabroncsnyomás
és a húzódó fék tehát jelentős fogyasztásnövekedést okoz.
A menetellenállások négy alaperőre bonthatók. A gördülési ellenállás a gumiabroncs és az út közötti veszteséget mutatja, a légellenállás a sebesség négyzetével nő. Az emelkedési ellenállás , kis emelkedőkre (ahol százalékban adott). A gyorsítási ellenállás , ahol a forgó alkatrészek tehetetlenségi tényezője. A kerékhez szükséges teljesítmény az összes ellenállás és a sebesség szorzata: . A motortól elvárt teljesítmény ennél nagyobb a hajtómű veszteségei miatt: . Nagy sebességnél a légellenállás dominál, ezért a teljesítményigény a sebesség köbével, az egységnyi útra jutó fogyasztás (l/100 km) pedig a légellenállás miatt közel a sebesség négyzetével nő. A továbbvitt eredmény: a képletek és a teljesítményigény‑számítás közvetlenül felhasználható a vonóerő‑diagram, menetteljesítmény‑diagram és áttételválasztás alfejezetben. A gyakorlatban a gumiabroncsnyomás, a fékek húzódása vagy a csapágyhibák növelik a gördülési ellenállást, ezért a fogyasztási panaszoknál a menetellenállás‑mérés a diagnózis első lépései közé tartozik.
A fejezetben használt képletek a klasszikus mechanika és járműdinamika tankönyvekből származnak, ezek fizikailag stabil összefüggések. A konkrét járműadatok (, , , hajtómű‑hatásfok) a gyártói műszaki adatlapból vagy a jármű műhelykézikönyvéből származnak, ezért ellenőrizendők. A gumiabroncs gördülési ellenállási tényezője a gumiabroncs‑gyártó mérési adata, és függ a nyomástól, hőmérséklettől (ellenőrizendő: a konkrét abroncs adatlapja). A forgó tömegek tényezője a gyártói hajtáslánc‑modelltől függ (ellenőrizendő: gyártói szimulációs adat). A fogyasztás és emisszió kapcsolatához a menetellenállási görbét a hatósági vizsgálat során használják, a pontos eljárást a hatályos EU/ENSZ‑EGB előírások tartalmazzák (ellenőrizendő: a vonatkozó ECE‑előírás, például az ECE R83 helyébe lépő globális műszaki előírás).