6.1 Menetellenállások és teljesítményszükséglet

6.1.1 Motiváció

Egy szervizben gyakran elhangzik az ügyféltől: „Az autó 130 km/h‑nál már 9 litert fogyaszt, pedig 90‑nél csak 6,5‑öt.” Autószerelőként nem elég annyit mondani: „a nagy sebesség miatt”. A pontos válaszhoz azt kell kiszámítani, mekkora erő fékezi a járművet, és mekkora teljesítményt kell a motornak leadnia ahhoz, hogy az autó egyenletes sebességgel haladjon vagy gyorsuljon. Ugyanezt a számítást használjuk akkor is, amikor egy fékpadi mérés előtt ellenőrizzük, hogy a jármű menetellenállása nem túl nagy (például alacsony gumiabroncsnyomás vagy beragadt fék miatt), vagy amikor egy fogyasztásnövekedéses panaszt hibakeresünk.

6.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy személyautót, amely sík úton, állandó sebességgel halad. A motor nyomatéka a hajtókerekeken keresztül előrehúzó vonóerőt hoz létre. Ezzel szemben három erő dolgozik: a gumiabroncs gördülési ellenállása, az autó körül áramló levegő légellenállása, valamint – ha az út emelkedik – az autó súlyából származó emelkedési ellenállás. Gyorsításkor ehhez hozzáadódik a jármű és a forgó alkatrészek tehetetlenségéből származó gyorsítási ellenállás.

Az alábbi ábra a teljesítményszükségletet mutatja a sebesség függvényében sík úton. Jól látható, hogy a kerékhez szükséges teljesítmény kis sebességnél lassan, nagy sebességnél egyre meredekebben nő, mert a légellenállás a sebesség négyzetével, a teljesítményigénye pedig köbével arányos.

Szemléltető teljesítményszükségleti görbe (sík út, emelkedő nélkül) - Szemléltető, tanulási adat: m = 1500 kg, f = 0,012, c_W = 0,30, A = 2,2 m², ρ = 1,2 kg/m³, η_hajtómű = 0,90. Folytonos: kerékteljesítmény, szaggatott: motorteljesítmény.

Az xx tengely a sebesség m/s‑ban, az yy tengely a teljesítmény kW‑ban. A folytonos görbe a kerékhez szükséges, a szaggatott az ηhajtómű=0,90\eta_{\text{hajtómű}} = 0{,}90 hajtómű‑hatásfokkal visszaszámolt motor‑teljesítmény. Például 25 m/s (90 km/h) környékén a kerék‑teljesítmény körülbelül 10,6 kW, a motor‑teljesítmény körülbelül 11,8 kW.

Az interaktív menetellenállás‑kalkulátorban (a HTML‑kiadásban elérhető) a tanuló állíthatja az autó tömegét, gördülési ellenállási tényezőjét, légellenállási tényezőjét, homlokfelületét, az emelkedő százalékát és a sebességet. A kalkulátor kirajzolja a gördülési, lég‑, emelkedési és gyorsítási ellenállás nagyságát, valamint a kerékhez és a motorhoz tartozó teljesítmény‑görbét. Az alábbi statikus ábra (a) része a négy erőt oszlopdiagramon mutatja a kidolgozott példák három esetére (sík út 90 km/h, 8 %-os emelkedő 90 km/h, gyorsítás 50 km/h-nál): emelkedőn az emelkedési, gyorsításkor a gyorsítási ellenállás a legnagyobb tag; a (b) rész a sík úti teljesítményigényt mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Sík úton 90 km/h-nál a gördülési és a légellenállás közel azonos, 8%-os emelkedőn az emelkedési, gyorsításkor a gyorsítási ellenállás dominál.
Menetellenállás-összetevők és teljesítményigény

6.1.3 Fogalmak és összefüggések

6.1.3.1 Gördülési ellenállás

Definíció. A gördülési ellenállás az az erő, amellyel a gumiabroncs és az útfelület érintkezése, a gumi hiszterézise és a kerék gördülése fékezi a járművet.

Összefüggés.

Fg=fmgcos⁡α F_{\text{g}} = f\,m\,g\cos\alpha

ahol:

A gördülési ellenállási tényező tipikus értéke személygépkocsi esetén aszfalton f=0,010…0,015f = 0{,}010\ldots0{,}015, betonon 0,015…0,0200{,}015\ldots0{,}020, rossz földúton 0,05…0,150{,}05\ldots0{,}15 (ellenőrizendő: a konkrét gumiabroncs-gyártói mérési adat). Az alacsony gumiabroncsnyomás, a szélesebb vagy erősebben deformálódó abroncs növeli az ff értékét.

6.1.3.2 Légellenállás

Definíció. A légellenállás az az erő, amelyet a jármű körül áramló levegő fejt ki mozgásiránnyal szemben.

Összefüggés.

Fl=12ρcWAv2 F_{\text{l}} = \frac{1}{2}\rho\,c_W\,A\,v^2

ahol:

A mai személyautók légellenállási tényezője jellemzően cW=0,25…0,35c_W = 0{,}25\ldots0{,}35, a homlokfelület pedig A≈2,0…2,5m2A \approx 2{,}0\ldots2{,}5\,\text{m}^2 (ellenőrizendő: a típus adatai).

Megjegyzés. A légellenállási erő négyzetesen nő a sebességgel: ha a sebesség duplájára nő, a légellenállás négyszeres. A teljesítményigény azonban még gyorsabban, köbösen nő, mert a teljesítmény P=FvP = F v.

6.1.3.3 Emelkedési ellenállás

Definíció. Az emelkedési ellenállás a jármű tömegéből származó, az emelkedő irányába visszahúzó erő.

Összefüggés.

Fe=mgsin⁡α F_{\text{e}} = m\,g\sin\alpha

Az út meredekségét Magyarországon gyakran százalékban adják meg:

tan⁡α=q100 \tan\alpha = \frac{q}{100}

ahol qq az emelkedő százalékban megadott meredeksége. Kis szögek esetén (gyakorlatilag q≤20%q \le 20\,\%‑ig) a sin⁡α≈tan⁡α\sin\alpha \approx \tan\alpha közelítés jó, ezért:

Fe≈mgq100. F_{\text{e}} \approx m\,g\,\frac{q}{100}.

6.1.3.4 Gyorsítási ellenállás

Definíció. A gyorsítási ellenállás az az erő, amely a jármű tömegének és a forgó alkatrészek (kerék, féktárcsa, hajtómű) tehetetlenségi nyomatékának gyorsításához szükséges.

Összefüggés.

Fa=λma F_{\text{a}} = \lambda\,m\,a

ahol:

A λ\lambda értéke azt mutatja meg, hogy a forgó alkatrészek miatt mekkora többlet‑erő szükséges. Alacsony sebességfokozatban, nagyobb áttételnél a motor és a hajtómű forgó tömegei erősebben éreztetik hatásukat, ezért λ\lambda nagyobb, például 1,2…1,41{,}2\ldots1{,}4. Magasabb sebességfokozatban λ≈1,05…1,1\lambda \approx 1{,}05\ldots1{,}1 (ellenőrizendő: a gyártói járműmodell pontos értéke). A példákban λ=1,10\lambda = 1{,}10‑zel számolunk.

6.1.3.5 Hajtómű-ellenállás és a motortól elvárt teljesítmény

A keréknél jelentkező összes menetellenállás legyőzéséhez a hajtóművön keresztül átvitt nyomaték többlet‑teljesítményt igényel, mert a hajtóműben is keletkezik veszteség (fogaskerék‑súrlódás, olaj, csapágyak, tömítések). Ezt egyetlen, ηhajtómű\eta_{\text{hajtómű}}‑vel jelölt hatásfokkal vesszük figyelembe. A hajtómű‑veszteség mint „ellenállás” teljesítmény formában:

Összefüggés.

Pkerék=∑Fi⋅v=(Fg+Fl+Fe+Fa)v P_{\text{kerék}} = \sum F_i \cdot v = \left(F_{\text{g}} + F_{\text{l}} + F_{\text{e}} + F_{\text{a}}\right)\,v

Pmotor=Pkerékηhajtómű P_{\text{motor}} = \frac{P_{\text{kerék}}}{\eta_{\text{hajtómű}}}

A hajtóműben elvesző teljesítmény:

ΔPhajtómű=Pmotor−Pkerék=Pkerék(1ηhajtómű−1). \Delta P_{\text{hajtómű}} = P_{\text{motor}} - P_{\text{kerék}} = P_{\text{kerék}}\left(\frac{1}{\eta_{\text{hajtómű}}}-1\right).

A hajtómű‑hatásfok jellemző értéke kézi sebességváltós személyautónál ηhajtómű=0,85…0,95\eta_{\text{hajtómű}} = 0{,}85\ldots0{,}95 (ellenőrizendő: a gyártói hajtáslánc‑adat).

Figyelem. A kerékhez szükséges teljesítmény nem azonos a motortól elvárt teljesítménnyel. Ha a kézikönyv szerint az autó motorjának maximális teljesítménye 80 kW, abból a hajtómű veszteségei miatt nem lesz 80 kW a keréknél. A tervezésnél ezt mindig figyelembe kell venni.

Továbbvitt eredmény. A menetellenállások fenti képletei és a teljesítményigény (Pkerék=FellenállásvP_{\text{kerék}}=F_{\text{ellenállás}}\,v, Pmotor=Pkerék/ηhajtóműP_{\text{motor}}=P_{\text{kerék}}/\eta_{\text{hajtómű}}) közvetlenül felhasználhatók a Vonóerő-diagram, menetteljesítmény-diagram és áttételválasztás alfejezetben, ahol a teljesítmény‑ és nyomaték‑fokozati görbéket összevetjük a menetellenállási görbével.

6.1.4 Kidolgozott példák

6.1.4.1 1. példa: sík út, 90 km/h

Adott: m=1500kgm = 1500\,\text{kg}, f=0,012f = 0{,}012, α=0\alpha = 0, cW=0,30c_W = 0{,}30, A=2,2m2A = 2{,}2\,\text{m}^2, ρ=1,2kg/m3\rho = 1{,}2\,\text{kg/m}^3, v=90km/h=25,0m/sv = 90\,\text{km/h} = 25{,}0\,\text{m/s}, ηhajtómű=0,90\eta_{\text{hajtómű}} = 0{,}90.

Keresett: a menetellenállások és a motortól elvárt teljesítmény.

Megoldás:

Fg=fmgcos⁡0∘=0,012⋅1500⋅9,81⋅1=176,6N. F_{\text{g}} = f\,m\,g\cos 0^{\circ} = 0{,}012 \cdot 1500 \cdot 9{,}81 \cdot 1 = 176{,}6\,\text{N}.

Fl=12⋅1,2⋅0,30⋅2,2⋅25,02=0,396⋅625=247,5N. F_{\text{l}} = \frac{1}{2} \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}30 \cdot 2{,}2 \cdot 25{,}0^2 = 0{,}396 \cdot 625 = 247{,}5\,\text{N}.

Sík úton Fe=0F_{\text{e}} = 0 és Fa=0F_{\text{a}} = 0, mert nincs emelkedő és nincs gyorsulás.

Fösszes=176,6+247,5=424,1N. F_{\text{összes}} = 176{,}6 + 247{,}5 = 424{,}1\,\text{N}.

Pkerék=Fösszes⋅v=424,1⋅25,0=10602W≈10,6kW. P_{\text{kerék}} = F_{\text{összes}} \cdot v = 424{,}1 \cdot 25{,}0 = 10\,602\,\text{W} \approx 10{,}6\,\text{kW}.

Pmotor=10,60,90=11,8kW. P_{\text{motor}} = \frac{10{,}6}{0{,}90} = 11{,}8\,\text{kW}.

Ellenőrzés: Egy átlagos, 1500 kg‑os autó motorjának 90 km/h‑nál valóban 10–15 kW terhelésre van szüksége. Az eredmény nagyságrendje helyes. ∎

6.1.4.2 2. példa: sík út, 130 km/h

Adott: ugyanaz az autó, v=130km/h=36,11m/sv = 130\,\text{km/h} = 36{,}11\,\text{m/s}.

Keresett: a menetellenállások, a teljesítményigény és a növekedés aránya.

Megoldás:

Fg=176,6N. F_{\text{g}} = 176{,}6\,\text{N}.

Fl=0,396⋅36,112=0,396⋅1303,9=516,3N. F_{\text{l}} = 0{,}396 \cdot 36{,}11^2 = 0{,}396 \cdot 1303{,}9 = 516{,}3\,\text{N}.

Fösszes=176,6+516,3=692,9N. F_{\text{összes}} = 176{,}6 + 516{,}3 = 692{,}9\,\text{N}.

Pkerék=692,9⋅36,11=25017W≈25,0kW. P_{\text{kerék}} = 692{,}9 \cdot 36{,}11 = 25\,017\,\text{W} \approx 25{,}0\,\text{kW}.

Pmotor=25,00,90=27,8kW. P_{\text{motor}} = \frac{25{,}0}{0{,}90} = 27{,}8\,\text{kW}.

A teljesítményigény növekedése 90‑ről 130 km/h‑ra:

P130P90=25,010,6≈2,4. \frac{P_{130}}{P_{90}} = \frac{25{,}0}{10{,}6} \approx 2{,}4.

Ellenőrzés: Bár a sebesség csak 1,44‑szeres, a légellenállás négyzetes, a teljesítmény pedig közel 2,4‑szeres. Ez magyarázza, miért nő jelentősen a fogyasztás nagy sebességnél. ∎

6.1.4.3 3. példa: 8%-os emelkedő, 90 km/h

Adott: ugyanaz az autó, v=90km/h=25,0m/sv = 90\,\text{km/h} = 25{,}0\,\text{m/s}, q=8%q = 8\,\%.

Keresett: a menetellenállások és a teljesítményigény.

Megoldás: Először számítsuk ki a szöget:

α=arctan⁡(8100)=4,574∘. \alpha = \arctan\left(\frac{8}{100}\right) = 4{,}574^{\circ}.

sin⁡α=0,0797,cos⁡α=0,9968. \sin\alpha = 0{,}0797, \quad \cos\alpha = 0{,}9968.

A pontos érték:

Fg=0,012⋅1500⋅9,81⋅0,9968=176,1N. F_{\text{g}} = 0{,}012 \cdot 1500 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}9968 = 176{,}1\,\text{N}.

Fl=0,396⋅625=247,5N. F_{\text{l}} = 0{,}396 \cdot 625 = 247{,}5\,\text{N}.

Fe=1500⋅9,81⋅0,0797=1172,7N. F_{\text{e}} = 1500 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}0797 = 1172{,}7\,\text{N}.

Közelítőleg: Fe≈1500⋅9,81⋅0,08=1177,2NF_{\text{e}} \approx 1500 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}08 = 1177{,}2\,\text{N}. A két érték eltérése kisebb, mint 0,5%.

Fösszes=176,1+247,5+1172,7=1596,3N. F_{\text{összes}} = 176{,}1 + 247{,}5 + 1172{,}7 = 1596{,}3\,\text{N}.

Pkerék=1596,3⋅25,0=39908W≈39,9kW. P_{\text{kerék}} = 1596{,}3 \cdot 25{,}0 = 39\,908\,\text{W} \approx 39{,}9\,\text{kW}.

Pmotor=39,90,90=44,3kW. P_{\text{motor}} = \frac{39{,}9}{0{,}90} = 44{,}3\,\text{kW}.

Ellenőrzés: Ugyanaz az autó 8%-os emelkedőn 90 km/h‑nál 44,3 kW‑ot igényel, szemben a sík úti 11,8 kW‑tal. Ez 3,75‑szörös terhelés, ami jól mutatja, miért kell erőteljesebb motor egy megrakott autóhoz hegyi úton. ∎

6.1.4.4 4. példa: gyorsítás 50 km/h‑nál

Adott: ugyanaz az autó, v=50km/h=13,89m/sv = 50\,\text{km/h} = 13{,}89\,\text{m/s}, a=2,0m/s2a = 2{,}0\,\text{m/s}^2, λ=1,10\lambda = 1{,}10, sík út.

Keresett: a gyorsítási ellenállás és a pillanatnyi teljesítményigény.

Megoldás:

Fa=λma=1,10⋅1500⋅2,0=3300N. F_{\text{a}} = \lambda\,m\,a = 1{,}10 \cdot 1500 \cdot 2{,}0 = 3300\,\text{N}.

A gördülési és légellenállás ekkor:

Fg=176,6N,Fl=0,396⋅13,892=0,396⋅192,9=76,4N. F_{\text{g}} = 176{,}6\,\text{N},\quad F_{\text{l}} = 0{,}396 \cdot 13{,}89^2 = 0{,}396 \cdot 192{,}9 = 76{,}4\,\text{N}.

Pkerék=(176,6+76,4+3300)⋅13,89=3553,0⋅13,89=49349W≈49,3kW. P_{\text{kerék}} = \left(176{,}6 + 76{,}4 + 3300\right) \cdot 13{,}89 = 3553{,}0 \cdot 13{,}89 = 49\,349\,\text{W} \approx 49{,}3\,\text{kW}.

Pmotor=49,30,90=54,8kW. P_{\text{motor}} = \frac{49{,}3}{0{,}90} = 54{,}8\,\text{kW}.

Ellenőrzés: A gyorsítási ellenállás itt 3300 N, közel 19-szerese a gördülési ellenállásnak. Gyorsításkor a motornak közel 55 kW‑ot kell leadnia, miközben ugyanazon a sebességen egyenletes haladáshoz csak kb. 3,9 kW kellene (≈ 3,5 kW a keréken). Ezért fogyaszt az autó többet városi, gyorsítós üzemmódban. ∎

6.1.5 Minőségellenőrzés

A számítás helyességét az alábbi ellenőrzőlistával értékelhetjük:

  1. Mértékegység‑ellenőrzés. A sebességet mindig m/s‑ban kell használni. A km/h → m/s átváltás: vm/s=vkm/h/3,6v_{\text{m/s}} = v_{\text{km/h}} / 3{,}6. Az eredményül kapott erő mértékegysége N, a teljesítmény W vagy kW. Az egységek írása a képletben jobb oldali oszlopban ellenőrizhető.

  2. Gyártói adatok. A cWc_W, AA és mm a gyártói műszaki adatlapból, a λ\lambda járműmodellből vagy szakirodalmi becslésből származik; a gördülési ellenállási tényező a gumiabroncs‑gyártó mérési adata (az EU-gumiabroncscímke gördülési osztálya tájékoztat; ellenőrizendő: a konkrét abroncs adatlapja). Ha a mért menetellenállás lényegesen nagyobb, mint a számított, akkor a fékberendezés vagy a gumiabroncsnyomás hibájára kell gondolni.

  3. Emelkedő szöge. Ellenőrizni kell, hogy a qq érték százalékban adott. Ha valaki 0,08‑at használ 8% helyett, akkor 100‑szoros hibát vét. A pontos sin⁡α\sin\alpha és a q/100q/100 közelítés közötti eltérés kis emelkedőnél elhanyagolható. Ha a közelítés hibája 1%-nál nagyobb, akkor pontos szöget kell számolni.

  4. Hajtómű‑hatásfok. A motor által szolgáltatandó teljesítmény mindig nagyobb, mint a kerékhez szükséges teljesítmény. Ha a számításban a kerék‑teljesítményt adjuk meg motorteljesítményként, a hibahatás a hanyagul kezelt hatásfok miatt 10–15% is lehet.

6.1.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy 8 éves, 1,6 literes benzines autó tulajdonosa arról panaszkodik, hogy az autó városban is, de főleg országúton többet fogyaszt, mint korábban, és a fékpadi gurulási tesztnél a műszer nagyobb ellenállást jelez. A szervizben a diagnosztikai mérés a következőket mutatja:

Az alacsony gumiabroncsnyomás miatt a gördülési ellenállási tényező a normál 0,0120{,}012‑ről körülbelül 0,0180{,}018‑ra nő (ellenőrizendő: a gumiabroncs‑gyártó görbéje). A húzó fék további, körülbelül 50N50\,\text{N} ellenállást ad a keréken. Az autó tömege m=1500kgm = 1500\,\text{kg}, cW=0,32c_W = 0{,}32, A=2,15m2A = 2{,}15\,\text{m}^2, v=90km/h=25m/sv = 90\,\text{km/h} = 25\,\text{m/s}, ηhajtómű=0,90\eta_{\text{hajtómű}} = 0{,}90.

A normál gördülési ellenállás: Fg,norm=0,012⋅1500⋅9,81=176,6NF_{\text{g,norm}} = 0{,}012 \cdot 1500 \cdot 9{,}81 = 176{,}6\,\text{N}. A megnövekedett gördülési ellenállás: Fg,hibás=0,018⋅1500⋅9,81+50=264,9+50=314,9NF_{\text{g,hibás}} = 0{,}018 \cdot 1500 \cdot 9{,}81 + 50 = 264{,}9 + 50 = 314{,}9\,\text{N}. A légellenállás: Fl=0,5⋅1,2⋅0,32⋅2,15⋅252=0,4128⋅625=258,0NF_{\text{l}} = 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}32 \cdot 2{,}15 \cdot 25^2 = 0{,}4128 \cdot 625 = 258{,}0\,\text{N}.

A kerékhez szükséges teljesítmény normál esetben:

Pnorm=(176,6+258,0)⋅25=10865W≈10,9kW. P_{\text{norm}} = (176{,}6 + 258{,}0) \cdot 25 = 10\,865\,\text{W} \approx 10{,}9\,\text{kW}.

Hibás állapotban:

Phibás=(314,9+258,0)⋅25=14322,5W≈14,3kW. P_{\text{hibás}} = (314{,}9 + 258{,}0) \cdot 25 = 14\,322{,}5\,\text{W} \approx 14{,}3\,\text{kW}.

A növekedés 14,3/10,9≈1,3114{,}3 / 10{,}9 \approx 1{,}31, azaz 31%-kal nagyobb teljesítmény kell a keréknél. A motor terhelése is hasonló mértékben nő. A javítás: a gumiabroncsnyomás beállítása a gyártói értékre, a féknyereg vezetőcsapjainak tisztítása és kenése, majd a fékpadon a gurulási ellenállás újramérése. A szervizben az ilyen számítás segít megindokolni az ügyfélnek, miért is volt magasabb a fogyasztás.

6.1.7 Tipikus hibák

  1. A sebességet km/h‑ban írják be a képletbe. A légellenállásnál ez 12,9‑szeres hibát okoz (3,623{,}6^2). Mindig m/s‑ban kell számolni.

  2. A hajtómű hatásfokát kihagyják. A keréknél számított teljesítményt motor‑teljesítményként adják meg. A helyes eljárás: Pmotor=Pkerék/ηhajtóműP_{\text{motor}} = P_{\text{kerék}} / \eta_{\text{hajtómű}}.

  3. Nagy sebességnél lineárisan becsülik a fogyasztás növekedését. Sokan úgy gondolják, hogy ha 90‑ről 130 km/h‑ra nő a sebesség, a fogyasztás is csak 44%-kal nő. Valójában a légellenállás négyzetes, a légellenállás leküzdéséhez szükséges teljesítmény köbös, a 100 km-re jutó fogyasztás pedig a menetellenállási erővel (állandó tag plusz a v2v^2-tel arányos tag) nő, ezért a fogyasztásnövekedés ennél jóval nagyobb.

  4. A 8%-os emelkedőt 8°-nak veszik. A 8% meredekség tan⁡α=0,08\tan\alpha = 0{,}08, azaz α≈4,57°\alpha \approx 4{,}57°; 8°-kal számolva az emelkedési ellenállás kb. 75%-kal nagyobb lenne (sin⁡8°=0,139\sin 8° = 0{,}139 a 0,0800{,}080 helyett). A százalék és a fok keverése súlyos hiba.

6.1.8 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A gördülési ellenállás független a jármű sebességétől, ha a gördülési ellenállási tényező állandó. Indokoljon röviden.

  2. Mekkora a légellenállás 60 km/h‑nál, ha cW=0,30c_W = 0{,}30, A=2,2m2A = 2{,}2\,\text{m}^2, ρ=1,2kg/m3\rho = 1{,}2\,\text{kg/m}^3?

  3. Melyik a nagyobb hiba? a) A hajtómű hatásfokot kihagyni, vagy b) a légellenállásnál a sebességet km/h‑ban használni? Indokoljon.

  4. A q=10%q = 10\,\% emelkedőn a sin⁡α≈q/100\sin\alpha \approx q/100 közelítés hibája elfogadható‑e? Számolja ki a pontos és a közelítő emelkedési ellenállást, ha m=1200kgm = 1200\,\text{kg}.

  5. Miért nő a fogyasztás gyorsabban, mint a sebesség?

A válaszok a következő részben találhatók.

6.1.9 Feladatok

1. feladat (A)
Egy 1200 kg tömegű autó sík úton halad. A gördülési ellenállási tényező f=0,015f = 0{,}015. Számítsa ki a gördülési ellenállást!

2. feladat (A)
Mekkora a légellenállás v=100km/hv = 100\,\text{km/h} sebességnél, ha cW=0,32c_W = 0{,}32, A=2,1m2A = 2{,}1\,\text{m}^2 és ρ=1,2kg/m3\rho = 1{,}2\,\text{kg/m}^3?

3. feladat (B)
Egy 1600 kg tömegű autó 7%-os emelkedőn halad felfelé v=72km/hv = 72\,\text{km/h} sebességgel. f=0,013f = 0{,}013, cW=0,31c_W = 0{,}31, A=2,3m2A = 2{,}3\,\text{m}^2, ηhajtómű=0,90\eta_{\text{hajtómű}} = 0{,}90. Számítsa ki az emelkedési ellenállást, valamint a kerékhez és a motorhoz szükséges teljesítményt!

4. feladat (B)
Egy 1400 kg tömegű autó a=2,5m/s2a = 2{,}5\,\text{m/s}^2 gyorsulással gyorsít. A forgó tömegek tényezője λ=1,12\lambda = 1{,}12. Mekkora gyorsítási ellenállás? Mekkora a pillanatnyi teljesítményigény a gyorsításból, ha v=60km/hv = 60\,\text{km/h}?

5. feladat (C)
Vezesse le, miért nő a légellenállás leküzdéséhez szükséges teljesítmény a sebesség köbével! Számítsa ki a légellenállási teljesítményt v1=90km/hv_1 = 90\,\text{km/h} és v2=130km/hv_2 = 130\,\text{km/h} mellett (cW=0,30c_W = 0{,}30, A=2,2m2A = 2{,}2\,\text{m}^2, ρ=1,2kg/m3\rho = 1{,}2\,\text{kg/m}^3). Hány százalékkal nő a légellenállási teljesítmény?

6. feladat (D)
Egy 1500 kg tömegű autó normál esetben f=0,012f = 0{,}012 gördülési ellenállási tényezővel és cW=0,30c_W = 0{,}30, A=2,2m2A = 2{,}2\,\text{m}^2 adatokkal halad sík úton v=90km/hv = 90\,\text{km/h}. A diagnosztika során a bal első kerék csapágyán és a féknél húzódást találunk, ami összesen 70 N többlet‑ellenállást okoz, valamint az alacsony gumiabroncsnyomás miatt ff értéke 0{,}018‑ra nő. Hány százalékkal nő a kerékhez szükséges teljesítmény a hibás állapotban a normálhoz képest?

6.1.10 Megoldások

6.1.10.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A gördülési ellenállás Fg=fmgcos⁡αF_{\text{g}} = f\,m\,g\cos\alpha nem tartalmazza a sebességet, ha ff állandó. A gyakorlatban a gumiabroncs melegedése és a gördülési sebesség növekedése változtathatja, de alapszinten független a sebességtől.

  2. 60km/h=16,67m/s60\,\text{km/h} = 16{,}67\,\text{m/s}. Fl=0,5⋅1,2⋅0,30⋅2,2⋅16,672=0,396⋅277,9=110,0NF_{\text{l}} = 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}30 \cdot 2{,}2 \cdot 16{,}67^2 = 0{,}396 \cdot 277{,}9 = 110{,}0\,\text{N}.

  3. A km/h‑ban számolás a nagyobb hiba. A légellenállásnál a sebesség négyzetével, így a hiba 3,62≈133{,}6^2 \approx 13-szoros, míg a hajtómű hatásfok kihagyása csak 10–15%‑os hibát okoz.

  4. 10%10\%‑os emelkedőn α=arctan⁡(0,10)=5,711∘\alpha = \arctan(0{,}10) = 5{,}711^{\circ}. A pontos szinusz: sin⁡5,711∘=0,0995\sin 5{,}711^{\circ} = 0{,}0995. A közelítő: 0,100{,}10. Emelkedési ellenállás pontos: Fe=1200⋅9,81⋅0,0995=1171,3NF_{\text{e}} = 1200 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}0995 = 1171{,}3\,\text{N}. Közelítő: Fe≈1200⋅9,81⋅0,10=1177,2NF_{\text{e}} \approx 1200 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}10 = 1177{,}2\,\text{N}. Az eltérés 0,5%, elfogadható.

  5. Az óránkénti fogyasztás a teljesítménnyel arányos: a légellenállás v2v^2-tel, az ellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény pedig FlvF_{\text{l}} v‑vel, azaz v3v^3-nel nő; a 100 km-re jutó fogyasztás a menetellenállási erővel (≈ állandó + v2v^2) arányos. Mindkettő gyorsabban nő, mint a sebesség. Nagy sebességnél a légellenállás válik a legnagyobb ellenállássá.

6.1.10.2 Feladatok – megoldások

1. feladat (A)
Fg=fmg=0,015⋅1200⋅9,81=176,6NF_{\text{g}} = f\,m\,g = 0{,}015 \cdot 1200 \cdot 9{,}81 = 176{,}6\,\text{N}. A motor oldalán ennél nagyobb teljesítmény kell a hajtómű vesztesége miatt, de a keréken kifejtendő erő maga a gördülési ellenállás.

2. feladat (A)
v=100km/h=27,78m/sv = 100\,\text{km/h} = 27{,}78\,\text{m/s}. Fl=0,5⋅1,2⋅0,32⋅2,1⋅27,782=0,4032⋅771,8=311,3NF_{\text{l}} = 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}32 \cdot 2{,}1 \cdot 27{,}78^2 = 0{,}4032 \cdot 771{,}8 = 311{,}3\,\text{N}. Ez kb. 25%-kal több, mint a 90 km/h-s példa 247,5N247{,}5\,\text{N}-ja, mert a sebesség nagyobb.

3. feladat (B)
v=72km/h=20,0m/sv = 72\,\text{km/h} = 20{,}0\,\text{m/s}. m=1600kgm = 1600\,\text{kg}, g=9,81g = 9{,}81. f=0,013f = 0{,}013. α=arctan⁡(0,07)=4,004∘\alpha = \arctan(0{,}07) = 4{,}004^{\circ}. cos⁡α=0,99756\cos\alpha = 0{,}99756, sin⁡α=0,06976\sin\alpha = 0{,}06976.
Fg=0,013⋅1600⋅9,81⋅0,99756=0,013⋅15696⋅0,99756=203,9NF_{\text{g}} = 0{,}013 \cdot 1600 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}99756 = 0{,}013 \cdot 15696 \cdot 0{,}99756 = 203{,}9\,\text{N}.
Fl=0,5⋅1,2⋅0,31⋅2,3⋅202=0,4278⋅400=171,1NF_{\text{l}} = 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}31 \cdot 2{,}3 \cdot 20^2 = 0{,}4278 \cdot 400 = 171{,}1\,\text{N}.
Fe=1600⋅9,81⋅0,06976=1094,9NF_{\text{e}} = 1600 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}06976 = 1094{,}9\,\text{N} (közelítő: 1600⋅9,81⋅0,07=1098,7N1600 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}07 = 1098{,}7\,\text{N}).
Fösszes=203,9+171,1+1094,9=1469,9NF_{\text{összes}} = 203{,}9 + 171{,}1 + 1094{,}9 = 1469{,}9\,\text{N}.
Pkerék=1469,9⋅20=29398W≈29,4kWP_{\text{kerék}} = 1469{,}9 \cdot 20 = 29\,398\,\text{W} \approx 29{,}4\,\text{kW}.
Pmotor=29,4/0,90=32,7kWP_{\text{motor}} = 29{,}4 / 0{,}90 = 32{,}7\,\text{kW}.
A számolásban a gördülési ellenálláshoz pontos cos⁡α\cos\alpha‑t használtunk; sík úton ez Fg=0,013⋅1600⋅9,81=204,0NF_{\text{g}} = 0{,}013 \cdot 1600 \cdot 9{,}81 = 204{,}0\,\text{N}.

4. feladat (B)
Fa=λma=1,12⋅1400⋅2,5=3920NF_{\text{a}} = \lambda m a = 1{,}12 \cdot 1400 \cdot 2{,}5 = 3920\,\text{N}.
v=60km/h=16,67m/sv = 60\,\text{km/h} = 16{,}67\,\text{m/s}.
Pa=Fa⋅v=3920⋅16,67=65326W≈65,3kWP_{\text{a}} = F_{\text{a}} \cdot v = 3920 \cdot 16{,}67 = 65\,326\,\text{W} \approx 65{,}3\,\text{kW}.
Ehhez jön a gördülési és légellenállás, ezért a motor teljesítménye ennél nagyobb is lehet. A gyorsítási ellenállás a teljesítményigény nagyobbik része.

5. feladat (C)
A légellenállási erő: Fl=12ρcWAv2F_{\text{l}} = \frac{1}{2}\rho c_W A v^2. A légellenállás legyőzéséhez szükséges teljesítmény: Pl=Fl⋅v=12ρcWAv3P_{\text{l}} = F_{\text{l}} \cdot v = \frac{1}{2}\rho c_W A v^3. A teljesítmény tehát a sebesség köbével arányos.
v1=90km/h=25m/sv_1 = 90\,\text{km/h} = 25\,\text{m/s}, v2=130km/h=36,11m/sv_2 = 130\,\text{km/h} = 36{,}11\,\text{m/s}.
Pl,1=0,5⋅1,2⋅0,30⋅2,2⋅253=0,396⋅15625=6187,5W≈6,19kWP_{\text{l,1}} = 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}30 \cdot 2{,}2 \cdot 25^3 = 0{,}396 \cdot 15\,625 = 6187{,}5\,\text{W} \approx 6{,}19\,\text{kW}.
Pl,2=0,396⋅36,113=0,396⋅47085=18641,7W≈18,64kWP_{\text{l,2}} = 0{,}396 \cdot 36{,}11^3 = 0{,}396 \cdot 47\,085 = 18\,641{,}7\,\text{W} \approx 18{,}64\,\text{kW}.
A növekedés: 18,64/6,19≈3,0118{,}64 / 6{,}19 \approx 3{,}01, azaz 201%-kal nő a légellenállási teljesítmény. A sebesség 44%-kal nő, a teljesítmény viszont háromszoros lesz.

6. feladat (D)
Normál gördülési ellenállás: Fg,norm=0,012⋅1500⋅9,81=176,6NF_{\text{g,norm}} = 0{,}012 \cdot 1500 \cdot 9{,}81 = 176{,}6\,\text{N}.
Légellenállás: Fl=0,5⋅1,2⋅0,30⋅2,2⋅252=0,396⋅625=247,5NF_{\text{l}} = 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}30 \cdot 2{,}2 \cdot 25^2 = 0{,}396 \cdot 625 = 247{,}5\,\text{N}.
Hibás gördülési ellenállás: Fg,hibás=0,018⋅1500⋅9,81+70=264,9+70=334,9NF_{\text{g,hibás}} = 0{,}018 \cdot 1500 \cdot 9{,}81 + 70 = 264{,}9 + 70 = 334{,}9\,\text{N}.
Normál teljes összes ellenállás: 176,6+247,5=424,1N176{,}6 + 247{,}5 = 424{,}1\,\text{N}.
Hibás összes ellenállás: 334,9+247,5=582,4N334{,}9 + 247{,}5 = 582{,}4\,\text{N}.
A kerékhez szükséges teljesítmény v=25m/sv = 25\,\text{m/s}‑nál normál esetben: 424,1⋅25=10602,5W424{,}1 \cdot 25 = 10\,602{,}5\,\text{W}. Hibás esetben: 582,4⋅25=14560W582{,}4 \cdot 25 = 14\,560\,\text{W}.
A növekedés: 14560/10602,5≈1,37314\,560 / 10\,602{,}5 \approx 1{,}373, azaz 37%-kal nagyobb teljesítmény szükséges. A hibás gumiabroncsnyomás és a húzódó fék tehát jelentős fogyasztásnövekedést okoz.

6.1.11 Rövid összefoglaló

A menetellenállások négy alaperőre bonthatók. A gördülési ellenállás Fg=fmgcos⁡αF_{\text{g}} = f\,m\,g\cos\alpha a gumiabroncs és az út közötti veszteséget mutatja, a légellenállás Fl=12ρcWAv2F_{\text{l}} = \frac{1}{2}\rho\,c_W\,A\,v^2 a sebesség négyzetével nő. Az emelkedési ellenállás Fe=mgsin⁡αF_{\text{e}} = m\,g\sin\alpha, kis emelkedőkre Fe≈mgq/100F_{\text{e}} \approx m\,g\,q/100 (ahol qq százalékban adott). A gyorsítási ellenállás Fa=λmaF_{\text{a}} = \lambda\,m\,a, ahol λ\lambda a forgó alkatrészek tehetetlenségi tényezője. A kerékhez szükséges teljesítmény az összes ellenállás és a sebesség szorzata: Pkerék=∑FivP_{\text{kerék}} = \sum F_i\,v. A motortól elvárt teljesítmény ennél nagyobb a hajtómű veszteségei miatt: Pmotor=Pkerék/ηhajtóműP_{\text{motor}} = P_{\text{kerék}}/\eta_{\text{hajtómű}}. Nagy sebességnél a légellenállás dominál, ezért a teljesítményigény a sebesség köbével, az egységnyi útra jutó fogyasztás (l/100 km) pedig a légellenállás miatt közel a sebesség négyzetével nő. A továbbvitt eredmény: a képletek és a teljesítményigény‑számítás közvetlenül felhasználható a vonóerő‑diagram, menetteljesítmény‑diagram és áttételválasztás alfejezetben. A gyakorlatban a gumiabroncsnyomás, a fékek húzódása vagy a csapágyhibák növelik a gördülési ellenállást, ezért a fogyasztási panaszoknál a menetellenállás‑mérés a diagnózis első lépései közé tartozik.

6.1.12 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben használt képletek a klasszikus mechanika és járműdinamika tankönyvekből származnak, ezek fizikailag stabil összefüggések. A konkrét járműadatok (mm, cWc_W, AA, hajtómű‑hatásfok) a gyártói műszaki adatlapból vagy a jármű műhelykézikönyvéből származnak, ezért ellenőrizendők. A gumiabroncs gördülési ellenállási tényezője a gumiabroncs‑gyártó mérési adata, és függ a nyomástól, hőmérséklettől (ellenőrizendő: a konkrét abroncs adatlapja). A forgó tömegek tényezője λ\lambda a gyártói hajtáslánc‑modelltől függ (ellenőrizendő: gyártói szimulációs adat). A fogyasztás és emisszió kapcsolatához a menetellenállási görbét a hatósági vizsgálat során használják, a pontos eljárást a hatályos EU/ENSZ‑EGB előírások tartalmazzák (ellenőrizendő: a vonatkozó ECE‑előírás, például az ECE R83 helyébe lépő globális műszaki előírás).