A műhelyben gyakran hangzik el ügyfélpanaszként, hogy „a motor nem húz”, „hidegen nehezen indul”, „egyenetlenül jár”, „kopog”, vagy „megeszik az olajat”. Ezek mögött sokszor ugyanaz áll: az egyik hengerben a négy ütem során nem keletkezik elég hasznos munka. Ha nem értjük pontosan, mi történik a szívás, sűrítés, munka és kipufogás közben, akkor a kompressziómérés, a szivárgásvizsgálat, a vezérlés ellenőrzése és a motorvezérlő hibakódjai is csak számsorok maradnak. Ez az alfejezet a motor termodinamikai gondolkodásának alapját adja, és előkészíti a motorjellemzők számítását.
Képzelj el egy benzinmotor hengerét metszetben. A hengerben a dugattyú a hajtórúdon keresztül a forgattyús tengelyhez kapcsolódik. A hengerfejben két szelep ül: a szívószelep, amely a friss levegő–üzemanyag keveréket engedi be, és a kipufogószelep, amely az égett gázt engedi ki. A hengerfej közepén a gyújtógyertya szikrája indítja el az égést. A dugattyú két szélső helyzete a felső holtpont (TDC) és az alsó holtpont (BDC). A dugattyú útja az egyik holtponttól a másikig egy löket (fél főtengely-fordulat); négy löket, azaz a főtengely két fordulata egy teljes négyütemű munkaciklus. Ezt a mozgást a későbbi diagnosztikai méréseknél mindig fejben kell tartanunk: ha például kompressziót mérünk, akkor a sűrítési ütem csúcsnyomását keressük.

A képsor az elvi munkafolyamatot mutatja: szívás (0–180°, szívószelep nyitva, FHP → AHP), sűrítés (180–360°, mindkét szelep zárva, AHP → FHP), munkaütem (360–540°, égés, a gáznyomás a dugattyút AHP felé nyomja) és kipufogás (540–720°, kipufogószelep nyitva, AHP → FHP). A HTML-változatban a forgattyúszög 0–720° között csúszkával vagy lejátszással állítható, és egy szemléltető p–V diagramon a munkapont együtt mozog a dugattyúval.
Definíció. A belső égésű motor olyan hőerőgép, amely a tüzelőanyag kémiai energiáját hengerben, égés útján hővé, majd a dugattyú elmozdulásával mechanikai munkává alakítja. A hő közvetlenül a munkaközegben – az égő gázban – szabadul fel, szemben a külső égésű hőerőgépekkel, például a gőzgéppel.
Definíció. A négyütemű motor olyan dugattyús belső égésű motor, amelyben egy munkaciklus négy dugattyúlöketből áll: szívás, sűrítés, munka és kipufogás. A főtengely eközben két fordulatot tesz meg.
Definíció. Az Otto-motor szikragyújtású belső égésű motor, amelyben a keverék égését gyújtógyertya szikrája indítja el. A dízelmotor ezzel szemben öngyulladású: a levegő magas sűrítési végnyomása és hőmérséklete gyújtja meg a befecskendezett tüzelőanyagot.
Definíció. A sűrítési arány a legnagyobb hengertérfogat és a legkisebb hengertérfogat viszonya:
ahol a lökettérfogat, a kompressziótérfogat. A szokásos Otto-motoroknál jellemzően 9–13 közé esik, dízelmotoroknál 15–22 közé (tanulási példa, ellenőrizendő: adott motortípusra).
A belső égésű motorokat több szempont szerint csoportosítjuk. A gyakorlatban ugyanaz a motor egyszerre több kategóriába is tartozik.
| Szempont | Változatok | Jellemző példa |
|---|---|---|
| Ütemszám | négyütemű, kétütemű | személyautó, robogó, régi Trabant |
| Keverékképzés | külső, belső | szívócső-befecskendezés, közvetlen befecskendezés |
| Gyújtás | szikragyújtás, öngyulladás | Otto-motor, dízelmotor |
| Hűtés | folyadékhűtés, léghűtés | vízhűtéses autómotor, léghűtéses régi motor |
| Hengerelrendezés | soros, V, boxer, W, csillag | R4, V6/V8, boxer, W12, repülőgép-csillagmotor |
| Töltés | szívó, feltöltött | szívómotor, turbófeltöltős motor |
A keverékképzést és a dízel eltéréseit később a Dízelmotor működése és keverékképzése, illetve a Tüzelőanyag-ellátás, a karburátor és a mechanikus befecskendezés (régi járműveken) alfejezetek tárgyalják.
A négy ütem során a két szelep nyitása és zárása határozza meg, hogy a henger töltődik, zárt térben sűrít, égést végez, vagy éppen ürül. A leírásban a holtponti szelepállapotok az elvi munkafolyamatra vonatkoznak; a valós vezérlés ettől kissé eltér, mert a szelepek korábban nyitnak és később zárnak. Ezt a(z) A töltéscsere vezérlése alfejezet részletezi.
A dugattyú a felső holtpontból az alsó holtpont felé mozog. A szívószelep nyitva, a kipufogószelep zárva van. A dugattyú lefelé mozgása a hengerben enyhe vákuumot kelt, ezért a szívócsőből a friss levegő–üzemanyag keverék beáramlik. A henger nyomása a légköri nyomásnál kissé kisebb, jellemzően (tanulási példa, ellenőrizendő: adott motor mérési adata).
A szívószelep és a kipufogószelep egyaránt zár. A dugattyú az alsó holtpontból a felső holtpont felé halad, és a bezárt gázkeveréket a kompressziótérbe sűríti. A nyomás és a hőmérséklet erősen megnő; a sűrítési ütem végén a gyújtógyertya a felső holtpont előtt szikrát ad.
A gyertyaszikra után a keverék égése megindul. A forró égésgáz nyomása hirtelen megnövekszik, és a dugattyút az alsó holtpont felé nyomja. Csak ez az ütem ad hasznos munkát a jármű hajtásához, valamint a többi ütem és a segédberendezések működtetéséhez. Mindkét szelep zárva van. A valóságban az égés nem egyetlen pillanatban, hanem rövid idő alatt játszódik le, így a nyomáscsúcs kissé a felső holtpont után jelentkezik.
A kipufogószelep nyit, a szívószelep zárva marad. A dugattyú az alsó holtpontból a felső holtpont felé mozog, és a hengerből kinyomja az égett gázt a kipufogórendszerbe. A henger nyomása a légköri nyomásnál kissé nagyobb, mert a dugattyúnak a kipufogó ellenállása ellen kell dolgoznia.
Szabály. Négyütemű motornál egy teljes ciklus alatt a főtengely -ot fordul el, tehát két fordulat tartozik egy munkaciklushoz. Egy hengerben főtengely-fordulatszámnál a munkaciklusok száma másodpercenként:
ha mértékegysége .
A valós motorban lejátszódó folyamatok bonyolultak, ezért a termodinamika egy egyszerűsített, zárt rendszerű modellt használ. Ez a modell a tüzelőanyag elégetését hőbevitellel, a kipufogást pedig hőelvonással helyettesíti. A modell feltételezi, hogy a munkaközeg ideális gáz, a folyamat zárt, és nincs gázcsere.
Az elméleti Otto-körfolyamat négy állapotváltozásból áll a – diagramon:
A pontokhoz tartozó térfogatok: , .
Összefüggés. Az elméleti Otto-ciklus hatásfoka csak a sűrítési aránytól és a munkaközeg fajhőviszonyától függ. Levegőre . A hatásfok:
A levezetéshez használjuk fel, hogy az adiabatikus sűrítésre és expanzióra fennáll:
és
Ebből következik, hogy
A hőbevitel , a hőelvonás abszolút értéke . A hatásfok:
Mivel , a különbségek aránya is ugyanannyi, tehát:
A valós motor nyitott rendszerű, és a folyamatai nem ideálisak. A legfontosabb eltérések:
A valós folyamatot a – indikátordiagram mutatja meg. Az elnevezés a korábbi mechanikus indikátor műszerre utal, amely a henger nyomását a dugattyúmozgással összekapcsolva rajzolta fel a görbét. Ma ezt a jelet hengernyomás-érzékelővel és gyors mérőrendszerrel veszik fel.
Az indikátordiagram (a következő ábra jobb oldala) felső, nagy területű hurka a sűrítés–égés–expanzió folyamatát mutatja. Az alsó, kis hurok – amelyet a fenti diagram a 0,8–1,2 bar tartományra nagyítva mutat, mert a teljes nyomástartományban egyetlen vonallá olvadna – a gázcsere vesztesége: a szívási vonal a légköri nyomás alatt, a kipufogási vonal felette fut. A két görbe közötti alsó hurok területe ezért nem hasznos munka, hanem a szívási és kipufogási folyamatok közötti töltéscsere-veszteség. A nagy felső hurok területéből kivonva a kis alsó hurok területét kapjuk a ciklus indikált munkáját:
A körüljárási irányon látszik, hogy a felső hurok az óramutató járásával megegyező irányban jár körbe, ezért pozitív munkát ad; az alsó hurok ellentétes irányú, ezért veszteséget jelent.

Az interaktív ábrán az sűrítési arányt tolókával vagy beviteli mezővel tudod változtatni. A program kirajzolja az elméleti Otto-ciklus p–V görbéjét, kiszámítja a fajhőviszonyhoz tartozó elméleti hatásfokot, és mellé rajzolja a valós indikátordiagram jellegét. Próbáld ki, mi történik, ha értékét -ról -re növeled: az elméleti hatásfok nő, de a valós diagramon a nagyobb sűrítési nyomás és hőmérséklet kopogásveszélyt is jelenthet a benzinnél.
A statikus tartalék ábra ugyanezt mutatja: bal oldalon az elméleti Otto-ciklus éles sarkokkal megrajzolt p–V görbéje, jobb oldalon a valós indikátordiagram lekerekített égési csúcsával, a körüljárási irányt jelző nyilakkal és a 0,6–1,5 bar-ra nagyított gázcsere-hurokkal. A HTML-változatban a nyomástengely a nagyított alsó tartományra is átkapcsolható.
Példa. Egy négyütemű Otto-motor főtengely-fordulatszáma . Hány munkaciklus játszódik le másodpercenként egy hengerben?
Megoldás. Egy ciklus két főtengely-fordulat, ezért:
Egy hengerben tehát másodpercenként teljes négyütemű ciklus fut le, és ebből munkaütem van.
Számítás. Egy Otto-motor sűrítési aránya . A szívási ütem végén, a sűrítés kezdetén a hengernyomás . Kérdés: mekkora lenne az elméleti adiabatikus kompresszió végnyomása, ha a folyamat veszteségmentes lenne, és ? Mekkora az elméleti Otto-hatásfok?
Megoldás. Adiabatikus sűrítésre:
Behelyettesítve:
Az elméleti hatásfok:
Mivel :
A valós motor ennél kisebb sűrítési végnyomást és kisebb effektív hatásfokot ad, mert a fal hővesztesége, a szivárgás, a gázcsere-veszteség és a mechanikai súrlódás mind csökkenti a hasznos munkát.
A négyütemű munkafolyamat ismerete a műhelyi mérések értelmezésének alapja. A leggyakoribb ellenőrző lépések:
A mérési értékeket mindig a gyártói javítási utasítással hasonlítsuk össze; önmagában egyetlen kompressziós szám nem biztos diagnózis.
Eset. Ügyfél panasza: literes szívó benzinmotor hidegen nehezen indul, alapjáraton ráz, gyorsításkor pedig visszaesik a teljesítmény. A hibakódolvasás nem mutat égéskihagyást. A szerelő kompressziómérést végez. A mért példaértékek: 1. henger , 2. henger , 3. henger , 4. henger (szemléltető adatok, ellenőrizendő: gyártói határ). A második henger értéke jelentősen alacsonyabb. A szivárgásvizsgálat a szívószelepnél enyhe gázszökést mutat. A hiba oka a nem tökéletesen záró szívószelep: a sűrítési ütemben keverék szökik vissza, ezért a sűrítési végnyomás kisebb, az égés rosszabb, a ciklusmunka pedig hengerenként eltérő. A javítás: a hengerfej leszerelése, a szívószelep és az ülék megmunkálása (csiszolása), a szétszereléskor szokásos cserealkatrészek (szelepszár-szimeringek, hengerfejtömítés, új hengerfejcsavarok – a gyártó szerint), majd a szelephézag beállítása. A próbaút után az alapjárat és a hidegindítás helyreállt.
Tanulság. A motor hengerei közötti ciklusmunka-különbség műszer nélkül is gyanítható, de a pontos rész a mérés. A kompressziómérés a sűrítési ütem csúcsnyomását mutatja, a szivárgásvizsgálat pedig megmutatja, hová szökik a nyomás.
Hiba. Sok tanuló azt hiszi, hogy a négyütemű motor főtengely-fordulatonként ad egy munkaütemet. A valóság: két főtengely-fordulatonként egy munkaciklus, mert a négy ütem négy löket, vagyis két oda-vissza dugattyúmozgás.
Hiba. A kompressziós végnyomás becslésekor a tanuló lineárisan számol: . Ez téves, mert az adiabatikus sűrítésben a nyomás -nal nő, ahol .
Hiba. A p–V diagramon az alsó gázcsere-hurok területét hasznos munkának nézik. Az alsó hurok negatív munkát, azaz töltőcsere-veszteséget jelent; a hasznos ciklusmunka a nagy felső hurok és az alsó hurok területének különbsége.
Hiba. A gyakorlatban a vezérlési időket ellenőrzés nélkül a gyújtásidőzítést állítják. Ha a szelepek nem a gyártói vezérlési szögek szerint zárnak, a sűrítési ütem nem megfelelő, és a gyújtásállítás önmagában nem oldja meg a hibát.
1. feladat (A). Sorold fel a négyütemű Otto-motor négy ütemét, és mindegyiknél add meg, hogy a szívó- és kipufogószelep milyen állapotban van az elvi munkafolyamat szerint.
2. feladat (A). Egy négyütemű motor főtengely-fordulatszáma . Számítsd ki, hogy egy hengerben másodpercenként hány teljes ciklus és hány munkaütem játszódik le.
3. feladat (B). Számítsd ki az elméleti Otto-hatásfokot és esetén.
4. feladat (B). A p–V indikátordiagramon azonosítsd a következő szakaszokat: szívás, sűrítés, égés, expanzió, kipufogás. Melyik szakasz közelít leginkább izochor hőbevitelt?
5. feladat (C). Magyarázd meg, miért növelné az Otto-motor elméleti hatásfokát a nagyobb sűrítési arány, de a benzinmotornál miért korlátozott mégis az növelése.
6. feladat (D). Egy ügyfélautó hidegen nehezen indul, alapjáraton egyenetlen, és gyorsításkor teljesítménycsökkenés érezhető. A kompressziómérés sorrendben ezt adta: , , , . Milyen további vizsgálatot javasolsz először, és mire következtethetsz a hengerek közötti eltérésből?
1. A négy ütem: szívás (szívószelep nyitva, kipufogószelep zárva), sűrítés (mindkettő zárva), munka (mindkettő zárva), kipufogás (szívószelep zárva, kipufogószelep nyitva).
2. Egy teljes ciklus két főtengely-fordulat, ezért másodpercenként:
Egy hengerben tehát másodpercenként munkaütem van.
3.
Táblázatból vagy logaritmussal , így:
4. A p–V diagramon a szívás a bal alsó vízszinteshez közeli, enyhén légköri alatti szakasz; a sűrítés a térfogat csökkenésével növekvő nyomású görbe; az égés a felső, közel függőleges nyomáscsúcs; az expanzió a térfogat növekedésével csökkenő nyomású felső görbe; a kipufogás a jobb alsó, légköri feletti szakasz. Az égési szakasz közelíti legjobban az izochor hőbevitelt, mert a térfogat alig változik, miközben a nyomás jelentősen megnő.
5. Az elméleti hatásfok képlete szerint , ezért növelésével a kivonandó tag csökken, a hatásfok nő. A benzinmotornál azonban a nagyobb sűrítési végnyomás és hőmérséklet kopogást, azaz rendellenes öngyulladást okozhat, ami károsítja a dugattyút és a csapágyakat. Ezért az Otto-motorok sűrítési arányát a kopogási hajlam korlátozza.
6. A mérés szerint a 2. henger kompressziója jelentősen alacsonyabb. Először szivárgásvizsgálatot célszerű végezni, hogy megállapítsuk, a nyomás a szívószelepen, a kipufogószelepen, a dugattyúgyűrűk mellett vagy a hengerfejtömítésnél szökik-e. Az alacsonyabb kompresszió a sűrítési ütem kisebb csúcsnyomásával és kisebb ciklusmunkájával jár, ez okozhat hidegindítási nehézséget, egyenetlen alapjáratot és gyenge gyorsítást.
A belső égésű motorokban az égés a hengerben zajlik. A négyütemű Otto-motor munkafolyamata: szívás, sűrítés, munka, kipufogás. Egy teljes ciklus két főtengely-fordulat, azaz . Szívásnál a szívószelep nyitva, kipufogónál a kipufogószelep nyitva; sűrítésnél és munkánál mindkét szelep zárva. Az elméleti Otto-ciklus izentropikus sűrítésből, izochor hőbevitelből, izentropikus expanzióból és izochor hőelvonásból áll. Elméleti hatásfoka . A valós indikátordiagram ettől eltér: az alsó kis hurok a gázcsere-veszteség, a felső nagy hurok területe a ciklusmunka. A hasznos ciklusmunka a felső és alsó hurok előjeles területének összege. Továbbvitt eredmény. A négyütemű munkafolyamat, a p–V indikátordiagram hurokjainak értelmezése és a ciklusmunka fogalma közvetlenül szükséges a Motorjellemzők: lökettérfogat, sűrítési arány, középnyomás, teljesítmény, nyomaték, hatásfok és fogyasztás alfejezetben, ahol az indikált középnyomást és a teljesítményt ebből vezetjük le.
Forrástípusok: általános gépjármű-motor tankönyvek, termodinamikai alapművek, gyártói javítási utasítások és mérési adatok, műhelyi diagnosztikai gyakorlat. A termodinamikai összefüggések és a négyütemű munkafolyamat fizikai alapelve stabil tudás. A sűrítési arány, a kompressziós végnyomás, a szívási és kipufogási nyomás, a hengerszámra jellemző tartományok, a gyújtási időpont és a vezérlési szögek ellenőrizendő gyártói vagy mérési adatok; az alfejezetben tanulási példaként szerepelnek. A p–V diagram adatai szemléltető jellegűek, nem konkrét motor mért értékei.