16.2 Motorjellemzők: lökettérfogat, sűrítési arány, középnyomás, teljesítmény, nyomaték, hatásfok és fogyasztás

16.2.1 Miért kell ezt tudnom a műhelyben?

Egy autót azért hoznak be, mert „gyenge”, „többet fogyaszt”, vagy éppen motorhiba gyanúja miatt. Ilyenkor a szerelőnek tudnia kell, hogy a mért hengernyomás, a fékpadi teljesítmény vagy az üzemanyag-fogyasztás összefügg-e a motor geometriai adataival: a furattal, a lökettel, a hengerszámmal és a sűrítési aránnyal. Ha egy motornak ismerjük a lökettérfogatát és az effektív középnyomását, meg tudjuk becsülni a várt teljesítményt; ha a mért érték jelentősen elmarad, az a kopás, a tömítetlenség vagy a vezérlés hibájának jele lehet.

16.2.2 Szemléletes kép: a henger mint levegőpumpa

Képzeljünk el egy négyütemű motor hengerét metszetben. A dugattyú két szélső helyzete között mozog: az alsó holtpont (AHP) és a felső holtpont (FHP) közötti út a löket. A henger átmérője a furat. Amikor a dugattyú FHP-ból AHP-ba mozdul, a hengerben lévő térfogat a legkisebb értékről a legnagyobbra nő: ezt a kiszorított térfogatot nevezzük lökettérfogatnak. Egy 82 mm furatú és 93 mm löketű hengerben ez nagyjából fél liter. Ha a motornak négy ilyen hengere van, akkor a teljes hengerűrtartalom körülbelül 2,0 liter.

A sűrítési arány pedig azt mutatja meg, hogy a dugattyú felső holtpontján a tömített égéstér hányadrészére préseli össze a beszívott levegőt vagy keveréket. Ha a kompressziótérfogat 50 cm³, a lökettérfogat 491 cm³, akkor a sűrítési arány körülbelül 10,8: ez már elegendő ahhoz, hogy a benzin-levegő keverék gyújtás után gyorsan égjen, de ne gyulladjon be magától (kopogás) a motor üzemanyagához tervezett határon belül.

Henger AHP- és FHP-helyzetben: furat, löket, lökettérfogat és kompressziótérfogat jelölve.
Henger AHP- és FHP-helyzetben: furat, löket, lökettérfogat és kompressziótérfogat

A bal oldali hengerben a dugattyú AHP-ban áll: a sraffozott rész a lökettérfogat (VhV_h, D=82D = 82 mm, s=93s = 93 mm, 491,1 cm³), fölötte sötétszürkén a kompressziótérfogat (Vc=50V_c = 50 cm³). A jobb oldalon a dugattyú FHP-ban van, a töltet a VcV_c-be szorul, így ε=(491,1+50)/50≈10,8\varepsilon = (491{,}1 + 50)/50 \approx 10{,}8. A forgattyúsugár a löket fele (r=s/2r = s/2).

16.2.3 Definiált motorjellemzők

Definíció. A motor furata DD, lökete ss, hengerszáma ii. Egy henger lökettérfogata az a geometriai térfogat, amelyet a dugattyú FHP és AHP között kiszorít:

Vh=D2π4s.V_{\text{h}}=\frac{D^{2}\pi}{4}\,s.

Többhengeres motor teljes hengerűrtartalma (lökettérfogata):

VH=iVh.V_{\text{H}}=i\,V_{\text{h}}.

A kompressziótérfogat VcV_{\text{c}} a dugattyú FHP-ja fölött bezárt térfogat (égéstér, a tömítések és a dugattyútető kialakítása miatt nem egyszerű henger).

Definíció. A sűrítési arány (kompresszióviszony) a dugattyú AHP-jánál mért legnagyobb hengertérfogat és az FHP-nál megmaradó kompressziótérfogat viszonya:

ε=Vh+VcVc.\varepsilon=\frac{V_{\text{h}}+V_{\text{c}}}{V_{\text{c}}}.

A sűrítési arány mértékegység nélküli viszonyszám, gyakran ε=10,5:1\varepsilon = 10{,}5{:}1 alakban írják.

Definíció. A középnyomás olyan képzeletbeli állandó nyomás, amely a lökettérfogatot egy teljes munkavégző ütem alatt átölelő dugattyún ugyanannyi munkát végez, mint a valóságos, változó nyomású körfolyamat. Az indikált középnyomást pip_{\text{i}}, az effektív (hasznos tengelyvégi) középnyomást pep_{\text{e}} vagy pmep_{\text{me}} jelöli. Négyütemű motorban a gyújtás és a hasznos munkavégzés minden második fordulatban történik, ezért az effektív teljesítmény:

Pe=peVHn2⋅60,P_{\text{e}}=\frac{p_{\text{e}}\,V_{\text{H}}\,n}{2\cdot 60},

ahol pep_{\text{e}} Pa, VHV_{\text{H}} m³, nn fordulatszám 1/min, PeP_{\text{e}} W. A gyakorlatban bar, liter és kW egységekkel dolgozunk; az átváltásból adódik:

Pe(kW)=pe(bar)⋅VH(l)⋅n(1/min)1200.P_{\text{e}}\;(\text{kW})=\frac{p_{\text{e}}\;(\text{bar})\cdot V_{\text{H}}\;(\text{l})\cdot n\;(\text{1/min})}{1200}.

Definíció. A nyomaték a motor forgattyús tengelyén leadott forgatónyomaték:

M=Peω,ω=2πn60.M=\frac{P_{\text{e}}}{\omega},\qquad \omega=2\pi\frac{n}{60}.

A gyakorlati számításhoz, ha PeP_{\text{e}} kW-ban és nn 1/min-ben adott:

M(Nm)=9549⋅Pe(kW)n(1/min).M\;(\text{Nm})=9549\cdot\frac{P_{\text{e}}\;(\text{kW})}{n\;(\text{1/min})}.

Definíció. A hatásfokok a motorban bevitt tüzelőanyag-energia és a hasznosított munka viszonyát jellemzik. Az indikált hatásfok ηi\eta_{\text{i}} a hengerben lévő gáz munkáját viszonyítja a bevitt hőhöz; a mechanikai hatásfok ηm\eta_{\text{m}} az effektív és indikált teljesítmény aránya; az effektív hatásfok ηe\eta_{\text{e}} a tengelyen leadott hasznos munka és a tüzelőanyag hőenergiájának aránya:

ηe=ηi⋅ηm=PeṁBHu,ηi=PiṁBHu,ηm=PePi=pepi.\eta_{\text{e}}=\eta_{\text{i}}\cdot\eta_{\text{m}}=\frac{P_{\text{e}}}{\dot m_{\text{B}}\,H_{\text{u}}},\qquad \eta_{\text{i}}=\frac{P_{\text{i}}}{\dot m_{\text{B}}\,H_{\text{u}}},\qquad \eta_{\text{m}}=\frac{P_{\text{e}}}{P_{\text{i}}}=\frac{p_{\text{e}}}{p_{\text{i}}}.

Definíció. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás az effektív teljesítményre vonatkoztatott tüzelőanyag-tömegáram:

be=ṁBPe,b_{\text{e}}=\frac{\dot{m}_{\text{B}}}{P_{\text{e}}},

mértékegysége a gyakorlatban g/kWh. Az effektív hatásfok és a fajlagos fogyasztás közötti kapcsolat, ha beb_{\text{e}} g/kWh-ban és a tüzelőanyag fűtőértéke HuH_{\text{u}} MJ/kg-ban adott:

ηe=3600be⋅Hu.\eta_{\text{e}}=\frac{3600}{b_{\text{e}}\cdot H_{\text{u}}}.

Definíció. A légviszony a ténylegesen beszívott levegőtömeg és az elégetéshez szükséges elméleti (sztöchiometrikus) levegőtömeg aránya:

λ=mLmB⋅Lst,\lambda=\frac{m_{\text{L}}}{m_{\text{B}}\cdot L_{\text{st}}},

ahol mLm_{\text{L}} a levegő tömegárama, mBm_{\text{B}} a tüzelőanyag tömegárama, LstL_{\text{st}} pedig a sztöchiometrikus levegőigény (benzinre tanulási érték: kb. 14,7 kg levegő / kg benzin, dízeltüzelőanyagra kb. 14,5 kg/kg; ellenőrizendő: az adott tüzelőanyag pontos adata). A λ=1\lambda=1 jelenti a sztöchiometrikus (elméleti) keveréket, λ<1\lambda<1 a dús, λ>1\lambda>1 a szegény keveréket.

16.2.4 A motorjellemzők felépítése és működési háttere

A lökettérfogat és a sűrítési arány geometriai adat, amelyet a gyártó a motor tervezésekor rögzít. A középnyomás viszont üzemi és égési jellemző: függ a feltöltés mértékétől, a töltéscsere minőségétől, a gyújtás vagy a befecskendezés időzítésétől, az égési hatásfoktól és a hőveszteségektől. Szívó benzinmotorok jellemző effektív középnyomása teljes terhelésen a nyomatékcsúcs környékén kb. 10–13 bar, turbófeltöltésű motoroké 15–25 bar is lehet (tanulási példa, ellenőrizendő: az adott motor mérési adata).

Többhengeres motorok, hengerszámozás, gyújtási sorrend. A motor hengerszámozása a gyártó konvenciója, és nem feltétlenül azonos a fizikai sorrenddel. Gyakori, hogy a számozás a szíj/lánc hajtás felőli oldaltól, vagy a lendkerék felőli oldaltól indul; ezt mindig a gyártói javítási adatból kell kiolvasni. A gyújtási sorrend az a sorrend, amelyben az egyes hengerekben a munkavégző ütem a főtengely két fordulata alatt bekövetkezik. Például egy soros négyhengeres motor tipikus gyújtási sorrendje 1–3–4–2, egy soros hathengeresé gyakran 1–5–3–6–2–4, de ezek gyártónként és motortípusonként eltérhetnek (ellenőrizendő: gyártói adat). A sorrendet a forgattyús tengely hajtókarcsapjainak szöghelyzete és a vezérműtengely bütyökrendje határozza meg, nem a hengerszámozás önmagában.

A hengerszámozás és a gyújtási sorrend ismerete azért fontos, mert a későbbi diagnosztikai fejezetekben A forgattyús hajtómű: dugattyú, dugattyúgyűrűk, csapszeg és hajtórúd során a szerelő csak így tudja azonosítani, melyik hengerben dolgozik, és az Égés, kopogás és jelleggörbék alfejezetben a gyújtási sorrendhez igazodva értelmezi a henger-egyenetlenséget.

16.2.5 Kidolgozott számítási példák

16.2.5.1 1. példa: lökettérfogat egy hengerben és a teljes motorban

Adott: D=82mmD=82\,\text{mm}, s=93mms=93\,\text{mm}, i=4i=4 henger.

Keresett: VhV_{\text{h}} és VHV_{\text{H}}.

Először a furatot és a löketet váltsuk át cm-re: D=8,2cmD=8{,}2\,\text{cm}, s=9,3cms=9{,}3\,\text{cm}.

Vh=D2π4s=(8,2)2⋅π4⋅9,3.V_{\text{h}}=\frac{D^{2}\pi}{4}s=\frac{(8{,}2)^{2}\cdot\pi}{4}\cdot 9{,}3.

(8,2)2=67,24;67,24⋅π4=52,81cm2;Vh=52,81⋅9,3=491,1cm3.(8{,}2)^{2}=67{,}24;\qquad \frac{67{,}24\cdot\pi}{4}=52{,}81\,\text{cm}^{2};\qquad V_{\text{h}}=52{,}81\cdot 9{,}3=491{,}1\,\text{cm}^{3}.

A teljes lökettérfogat:

VH=4⋅491,1=1964,4cm3≈1,96l.V_{\text{H}}=4\cdot 491{,}1=1964{,}4\,\text{cm}^{3}\approx1{,}96\,\text{l}.

Ellenőrzés: egy 2,0 literes motorhoz illik a kapott érték.

16.2.5.2 2. példa: sűrítési arány

Adott: D=86mmD=86\,\text{mm}, s=86mms=86\,\text{mm}, egy henger kompressziótérfogata Vc=52cm3V_{\text{c}}=52\,\text{cm}^{3}.

Keresett: ε\varepsilon.

A lökettérfogat:

Vh=8,62⋅π4⋅8,6=73,96⋅π4⋅8,6=58,09⋅8,6≈499,6cm3.V_{\text{h}}=\frac{8{,}6^{2}\cdot\pi}{4}\cdot 8{,}6=\frac{73{,}96\cdot\pi}{4}\cdot 8{,}6 =58{,}09\cdot 8{,}6 \approx 499{,}6\,\text{cm}^{3}.

A sűrítési arány:

ε=Vh+VcVc=499,6+5252=551,652≈10,6.\varepsilon=\frac{V_{\text{h}}+V_{\text{c}}}{V_{\text{c}}}=\frac{499{,}6+52}{52}=\frac{551{,}6}{52}\approx 10{,}6.

Ellenőrzés: Ez szívó benzinmotorra jellemző. Ha a hengerfejet síkolják, a kompressziótérfogat csökken, így a sűrítési arány nő; ezt a motornál újra kell számolni és ellenőrizni kell, hogy az adott tüzelőanyaghoz még megengedett-e.

16.2.5.3 3. példa: effektív teljesítmény és nyomaték

Adott: pe=12barp_{\text{e}}=12\,\text{bar}, VH=2,0lV_{\text{H}}=2{,}0\,\text{l}, n=40001/minn=4000\,\text{1/min}.

Keresett: PeP_{\text{e}} és MM.

A gyakorlati képletbe behelyettesítünk:

Pe=12⋅2,0⋅40001200=80kW.P_{\text{e}}=\frac{12\cdot 2{,}0\cdot 4000}{1200}=80\,\text{kW}.

A nyomaték:

M=9549⋅804000=9549⋅0,02=190,98Nm≈191Nm.M=9549\cdot\frac{80}{4000}=9549\cdot 0{,}02=190{,}98\,\text{Nm}\approx191\,\text{Nm}.

Ellenőrzés: 2,0 literes szívó benzinmotorra 80 kW körülbelül 4000 1/min-nél reális; a nyomaték is tipikus.

16.2.5.4 4. példa: hatásfok és fajlagos fogyasztás

Adott: egy dízelmotor effektív teljesítménye Pe=120kWP_{\text{e}}=120\,\text{kW}, fajlagos fogyasztása be=210g/kWhb_{\text{e}}=210\,\text{g/kWh}, a gázolaj fűtőértéke Hu=42MJ/kgH_{\text{u}}=42\,\text{MJ/kg}.

Keresett: az effektív hatásfok ηe\eta_{\text{e}}.

ηe=3600be⋅Hu=3600210⋅42.\eta_{\text{e}}=\frac{3600}{b_{\text{e}}\cdot H_{\text{u}}}=\frac{3600}{210\cdot 42}.

A nevező: 210⋅42=8820210\cdot 42=8820. Ezért:

ηe=36008820≈0,408=40,8%.\eta_{\text{e}}=\frac{3600}{8820}\approx 0{,}408=40{,}8\,\%.

Ellenőrzés: Modern dízelmotorok effektív hatásfoka tipikusan 40–45% körüli; az eredmény összhangban van ezzel.

16.2.5.5 5. példa: légviszony

Adott: benzinmotorban a beszívott levegő tömegárama mL=0,15kg/sm_{\text{L}}=0{,}15\,\text{kg/s}, a befecskendezett benzin tömegárama mB=0,010kg/sm_{\text{B}}=0{,}010\,\text{kg/s}, a sztöchiometrikus levegőigény Lst=14,7L_{\text{st}}=14{,}7.

Keresett: λ\lambda.

λ=0,150,010⋅14,7=0,150,147≈1,02.\lambda=\frac{0{,}15}{0{,}010\cdot 14{,}7}=\frac{0{,}15}{0{,}147}\approx 1{,}02.

Ellenőrzés: A motor közel sztöchiometrikus keverékkel jár, ami a háromutas katalizátoros benzinmotoroknál kívánatos.

16.2.6 Interaktív kalkulátor

A HTML-kiadásban ehhez az alfejezethez interaktív motorjellemző-kalkulátor tartozik. Beállítható a furat DD, a löket ss, a hengerszám ii, a kompressziótérfogat VcV_{\text{c}}, az effektív középnyomás pep_{\text{e}} és a fordulatszám nn. A kalkulátor kiszámolja a lökettérfogatot, a teljes hengerűrtartalmat, a sűrítési arányt, az effektív teljesítményt és a nyomatékot.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Motorjellemző-kalkulátor: furat, löket, hengerszám, kompressziótérfogat, középnyomás és fordulatszám alapján lökettérfogat, sűrítési arány, teljesítmény és nyomaték.
Motorjellemző-kalkulátor: eredménytábla az alapértékekkel és a P_e(n), M(n) görbe állandó középnyomásnál

A statikus ábra az alapértékekkel (D=82D = 82 mm, s=93s = 93 mm, i=4i = 4, Vc=50V_c = 50 cm³, pe=12p_e = 12 bar, n=4000n = 4000 1/min) kitöltött eredménytáblát mutatja (Vh=491,1V_h = 491{,}1 cm³, VH≈1964V_H \approx 1964 cm³, ε≈10,8\varepsilon \approx 10{,}8, Pe≈78,6P_e \approx 78{,}6 kW, M≈188M \approx 188 Nm), mellette a Pe(n)P_e(n) (folytonos) és az M(n)M(n) (szaggatott) vonalat 1000–6000 1/min között: állandó pep_e mellett a teljesítmény a fordulatszámmal arányosan nő, a nyomaték állandó. A HTML-változat hengervázlata a furat, a löket és a kompressziótérfogat változását is mutatja.

16.2.7 Minőségellenőrzés

A motor geometriai adatait a gyártói adatból vagy a jármű azonosító adataiból ellenőrizzük. A lökettérfogat és a sűrítési arány a motor kopásával nem változik a teljes élettartam alatt, kivéve, ha a hengerfejet síkolják vagy más beavatkozás történt. A tényleges hengernyomást kompressziómérővel mérjük, de a mért kompresszióvégnyomás nem közvetlenül a sűrítési arány, mert a sűrítés során a gáz hőmérséklete is emelkedik, és a szelepzáródási idő, valamint a tömítetlenségek is befolyásolják.

A fékpadi mérésből a mért Pe(n)P_{\text{e}}(n) és M(n)M(n) görbéket a gyártói adattal összevetve megállapítható, hogy a motor megfelelő-e. A fajlagos fogyasztást a motor fékpadi mérése során tömegárammérővel és a teljesítmény egyidejű mérésével számítják; a műhelyben a jármű útfogyasztását nem szabad összetéveszteni a beb_{\text{e}} értékkel.

Ellenőrzőlista:

  1. Jármű- és motorazonosító a gyártói adatból.
  2. Furat, löket, hengerszám, lökettérfogat a gyártói specifikáció szerint.
  3. Kompressziómérés: minden henger értéke a gyártói tartományban; a hengerek közötti eltérés ne haladja meg a gyártói határt (ellenőrizendő: gyártói adat).
  4. Fékpadi teljesítmény és nyomaték a gyártói görbével összevetve.
  5. Fajlagos fogyasztás a mért munkapontokban a gyártói jelleggörbéhez képest.
  6. Légviszony a gázelemzővel, szükség szerint a motor szabályozásához.

16.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy autótulajdonos panasza: az autó lassan gyorsul, és szerinte többet fogyaszt. A szerelő először kiolvassa a hibakódokat, de nincs tárolt hiba. Ezután elvégzi a kompressziómérést: a négy hengerben 13,5–14,0 bar értéket mér, ami a gyártói tűrésen belül van (példaérték, ellenőrizendő: gyártói adat). A motort kiguruló fékpadon is lemérik, és a mért teljesítmény 4000 1/min-nél 78 kW a gyári 85 kW helyett. A szerelő kiszámolja az effektív középnyomást:

pe=1200⋅PeVH⋅n=1200⋅782,0⋅4000=11,7bar.p_{\text{e}}=\frac{1200\cdot P_{\text{e}}}{V_{\text{H}}\cdot n}=\frac{1200\cdot 78}{2{,}0\cdot 4000}=11{,}7\,\text{bar}.

A gyári középnyomás ugyanezen a fordulatszámon 12,8 bar. A különbség utalhat arra, hogy a motor nem tölt jól, a szelepvezérlés elkopott, vagy a szívórendszerben szivárgás van. A további vizsgálat során kiderül, hogy a vezérműszíj egy fogat ugrott: a szívószelepek késnek. A javítás után a motor visszanyeri a gyári teljesítményt. Ez az eset jól mutatja, hogy a középnyomás és a sűrítési arány ismerete nélkül a hiba nehezen lenne értelmezhető.

16.2.9 Tipikus hibák

  1. A kompresszióvégnyomásból közvetlenül a sűrítési arányra következtetni. A mért hengernyomás nem egyenlő a kezdeti nyomás ε\varepsilon-szorosával, mert a sűrítés során a gáz hőmérséklete is emelkedik. A helyes megközelítés: a sűrítési arány geometriai adat, a kompressziómérés pedig a tömítettség és a szelepzáródás ellenőrzésére való.

  2. Az egy hengerre vonatkozó lökettérfogat és a motor teljes hengerűrtartalmának összekeverése. Ha valaki a képletben VhV_{\text{h}} helyett VHV_{\text{H}}-t használ, a teljesítmény számításánál téves eredményt kap. A teljesítmény képletébe mindig a teljes VHV_{\text{H}}-t kell írni.

  3. Rossz mértékegységek behelyettesítése. Ha a teljesítményképletbe a pep_{\text{e}} értéket bar-ban, a VHV_{\text{H}}-t literben írjuk be, akkor csak a /1200/1200-as gyakorlati képlet érvényes. Ha bar helyett Pa és liter helyett m³ a képlet, akkor a /2⋅60/2\cdot 60-as alak használandó. A kettőt nem szabad keverni.

  4. A gyújtási sorrendet a hengerszámozás szerint feltételezni. A hengerek számozása és a gyújtási sorrend nem feltétlenül ugyanaz; a gyártói adat mindig irányadó. A helyes sorrendet a forgattyús tengely és a vezérműtengely kialakítása határozza meg, és rossz sorrend esetén a motor remeg vagy meg sem indul.

16.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Ha a motor hengerének sűrítési aránya 11, akkor a kompresszióvégnyomás 11 bar körül van. Indokolj.
  2. Számítsd ki egy henger lökettérfogatát, ha D=80mmD=80\,\text{mm} és s=90mms=90\,\text{mm}.
  3. Egy négyhengeres motor VH=2,0lV_{\text{H}}=2{,}0\,\text{l}, pe=10barp_{\text{e}}=10\,\text{bar}, n=30001/minn=3000\,\text{1/min}. Mekkora a teljesítmény és a nyomaték?
  4. Egy motor be=250g/kWhb_{\text{e}}=250\,\text{g/kWh}, Hu=44MJ/kgH_{\text{u}}=44\,\text{MJ/kg}. Mekkora az effektív hatásfok?
  5. Mi a hiba a következő leírásban? „A motor gyújtási sorrendje mindig 1–2–3–4, mert a hengereket így számozzák.”

16.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Egy motor furata D=84mmD=84\,\text{mm}, lökete s=90mms=90\,\text{mm}, hengerszáma i=4i=4. Számítsd ki egy henger lökettérfogatát és a motor teljes hengerűrtartalmát.

2. feladat (A). Egy henger lökettérfogata Vh=575cm3V_{\text{h}}=575\,\text{cm}^{3}, kompressziótérfogata Vc=62cm3V_{\text{c}}=62\,\text{cm}^{3}. Mekkora a sűrítési arány?

3. feladat (B). Egy motor effektív teljesítménye Pe=65kWP_{\text{e}}=65\,\text{kW} fordulatszámon n=25001/minn=2500\,\text{1/min}. Mekkora a nyomaték? Mekkora az effektív középnyomás, ha a motor teljes lökettérfogata VH=2,2lV_{\text{H}}=2{,}2\,\text{l}?

4. feladat (B). Egy turbódízel motor fajlagos fogyasztása be=205g/kWhb_{\text{e}}=205\,\text{g/kWh}, a gázolaj fűtőértéke Hu=42MJ/kgH_{\text{u}}=42\,\text{MJ/kg}. Mekkora az effektív hatásfok? Ha a motor effektív teljesítménye 130 kW, mennyi tüzelőanyagot fogyaszt el egy 4 órás út alatt, feltéve, hogy a motor végig a megadott fogyasztáson és teljesítményen üzemel (kg-ban és literben, ha a gázolaj sűrűsége 0,84 kg/l)?

5. feladat (C). Két benzinmotor azonos lökettérfogatú: VH=1,6lV_{\text{H}}=1{,}6\,\text{l}. Az első motor szívó, pe=11barp_{\text{e}}=11\,\text{bar}; a második turbófeltöltésű, pe=18barp_{\text{e}}=18\,\text{bar}. Mekkora a két motor teljesítménye n=40001/minn=4000\,\text{1/min} fordulatszámon? Melyik motornak nagyobb a nyomatéka? Magyarázd el, miért nem elegendő csak a lökettérfogat a motorteljesítmény összehasonlításához.

6. feladat (D). Egy autó panasza: gyenge, rángat, és a motor „kopog”. A szerelő megméri a kompressziót: minden hengerben 15 bar (gyári irányérték: 13–14 bar, ellenőrizendő). A hengertömítések és szelepek rendben. A motor sűrítési aránya a gyártói adat szerint 10,5. Milyen hibára gyanakszik a szerelő, ha a gyújtásbeállítás és a levegő–üzemanyag keverék is megfelelő? Milyen további mérést vagy számítást végezz?

16.2.12 Megoldások

16.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kompresszióvégnyomást a sűrítési arány mellett a beszívott levegő hőmérséklete és a sűrítés hőmérséklet-emelkedése is befolyásolja, ezért a gyakorlatban a mért kompresszió magasabb, mint a kezdeti nyomás ε\varepsilon-szerese. A kompressziómérés a tömítettség ellenőrzésére való, nem a sűrítési arány kiszámítására.
  2. Vh=(8,0)2π4⋅9,0=50,27⋅9=452,4cm3V_{\text{h}}=\frac{(8{,}0)^{2}\pi}{4}\cdot 9{,}0=50{,}27\cdot 9=452{,}4\,\text{cm}^{3}.
  3. Pe=10⋅2,0⋅30001200=50kWP_{\text{e}}=\frac{10\cdot 2{,}0\cdot 3000}{1200}=50\,\text{kW}; M=9549⋅503000=159,15Nm≈159NmM=9549\cdot\frac{50}{3000}=159{,}15\,\text{Nm}\approx159\,\text{Nm}.
  4. ηe=3600250⋅44=360011000=0,327=32,7%\eta_{\text{e}}=\frac{3600}{250\cdot 44}=\frac{3600}{11000}=0{,}327=32{,}7\,\%.
  5. A hiba az, hogy a gyújtási sorrend nem a hengerszámozásból következik. A gyártói adatban szereplő sorrendet kell használni, például soros négyhengeresnél gyakran 1–3–4–2, de ez motortípusonként eltérhet.

16.2.12.2 Feladatok megoldása

1. feladat. D=8,4cmD=8{,}4\,\text{cm}, s=9,0cms=9{,}0\,\text{cm}.

Vh=8,42⋅π4⋅9,0=70,56⋅π4⋅9=55,42⋅9≈498,8cm3.V_{\text{h}}=\frac{8{,}4^{2}\cdot\pi}{4}\cdot 9{,}0=\frac{70{,}56\cdot\pi}{4}\cdot 9 =55{,}42\cdot 9\approx 498{,}8\,\text{cm}^{3}.

VH=4⋅498,8=1995,2cm3≈2,0l.V_{\text{H}}=4\cdot 498{,}8=1995{,}2\,\text{cm}^{3}\approx 2{,}0\,\text{l}.

2. feladat.

ε=575+6262=63762≈10,3.\varepsilon=\frac{575+62}{62}=\frac{637}{62}\approx 10{,}3.

3. feladat. A nyomaték:

M=9549⋅652500=9549⋅0,026=248,27Nm≈248Nm.M=9549\cdot\frac{65}{2500}=9549\cdot 0{,}026=248{,}27\,\text{Nm}\approx248\,\text{Nm}.

A középnyomás:

pe=1200⋅PeVH⋅n=1200⋅652,2⋅2500=780005500=14,18bar≈14,2bar.p_{\text{e}}=\frac{1200\cdot P_{\text{e}}}{V_{\text{H}}\cdot n}=\frac{1200\cdot 65}{2{,}2\cdot 2500}=\frac{78000}{5500}=14{,}18\,\text{bar}\approx14{,}2\,\text{bar}.

4. feladat. ηe=3600be⋅Hu=36000,205⋅42000=36008610=0,418=41,8%\eta_{\text{e}}=\frac{3600}{b_{\text{e}}\cdot H_{\text{u}}}=\frac{3600}{0{,}205\cdot 42\,000}=\frac{3600}{8610}=0{,}418=41{,}8\,\% (beb_{\text{e}} kg/kWh-ban, HuH_{\text{u}} kJ/kg-ban, a 3600kJ3600\,\text{kJ} egy kWh).

A 4 órás úthoz először a tüzelőanyag-tömegáram kell:

ṁB=be⋅Pe1000=205⋅1301000=26,65kg/h.\dot{m}_{\text{B}}=\frac{b_{\text{e}}\cdot P_{\text{e}}}{1000}=\frac{205\cdot 130}{1000}=26{,}65\,\text{kg/h}.

Négy óra alatt:

mB=26,65⋅4=106,6kg.m_{\text{B}}=26{,}65\cdot 4=106{,}6\,\text{kg}.

Térfogatban:

VB=106,60,84=126,9liter.V_{\text{B}}=\frac{106{,}6}{0{,}84}=126{,}9\,\text{liter}.

5. feladat. Első motor:

Pe1=11⋅1,6⋅40001200=58,67kW≈59kW.P_{\text{e}1}=\frac{11\cdot 1{,}6\cdot 4000}{1200}=58{,}67\,\text{kW}\approx59\,\text{kW}.

Második motor:

Pe2=18⋅1,6⋅40001200=96kW.P_{\text{e}2}=\frac{18\cdot 1{,}6\cdot 4000}{1200}=96\,\text{kW}.

A nyomatékok:

M1=9549⋅58,674000=140NmM_1=9549\cdot\frac{58{,}67}{4000}=140\,\text{Nm}; M2=9549⋅964000=229NmM_2=9549\cdot\frac{96}{4000}=229\,\text{Nm}.

A feltöltött motor nagyobb teljesítményű és nagyobb nyomatékú. A lökettérfogat önmagában nem elég, mert a középnyomás a feltöltéstől, a töltéscserétől és az égéstől függ. Ez a feladat előkészíti az Égés, kopogás és jelleggörbék alfejezetben tárgyalt teljesítmény-nyomaték görbék összehasonlítását.

6. feladat. A kompresszióértékek magasabbak a gyári irányértéknél, a sűrítési arány pedig 10,5. Emelkedett kompresszióvégnyomás és kopogás együttesen arra utalhat, hogy a hengerfejet korábban síkolták, így a tényleges sűrítési arány nőtt, vagy a dugattyú/égéstér geometriája megváltozott (pl. szénlerakódás csökkenti a kompressziótérfogatot). A szerelő megvizsgálja a hengerfej-tömítés vastagságát és a hengerfej-síkolás nyomait, kiszámolja a tényleges sűrítési arányt, és ellenőrzi az üzemanyag minőségét és a gyújtás időzítését. Ha a sűrítési arány valóban megnőtt, a motort vissza kell állítani a gyártói értékre, vagy magasabb oktánszámú üzemanyagot kell használni.

16.2.13 Rövid összefoglaló

A lökettérfogat a dugattyú által FHP és AHP között kiszorított térfogat: Vh=(D2π/4)sV_{\text{h}}=(D^{2}\pi/4)s, teljes hengerűrtartalom VH=iVhV_{\text{H}}=iV_{\text{h}}. A sűrítési arány ε=(Vh+Vc)/Vc\varepsilon=(V_{\text{h}}+V_{\text{c}})/V_{\text{c}}, geometriai adat, nem keverendő a kompresszióvégnyomással. Négyütemű motor effektív teljesítménye Pe=peVHn/(2⋅60)P_{\text{e}}=p_{\text{e}}V_{\text{H}}n/(2\cdot 60) SI-egységekkel, illetve Pe(kW)=pe(bar)VH(l)n(1/min)/1200P_{\text{e}}\;(\text{kW})=p_{\text{e}}\;(\text{bar})V_{\text{H}}\;(\text{l})n\;(\text{1/min})/1200; nyomaték M=9549Pe/nM=9549P_{\text{e}}/n. A mechanikai hatásfok az effektív és indikált teljesítmény hányadosa, az effektív hatásfok ηe=3600/(beHu)\eta_{\text{e}}=3600/(b_{\text{e}}H_{\text{u}}) (g/kWh, MJ/kg) összefüggéssel számolható. A légviszony a tényleges és sztöchiometrikus levegőtömeg aránya; λ=1\lambda=1 az elméleti keverék. A gyújtási sorrend a gyártói adatból olvasandó, nem a hengerszámozásból következik. Továbbvitt eredmény: a motorjellemzők számítása és az összefüggések az Égés, kopogás és jelleggörbék, a dízelmotor működése és keverékképzése és a forgattyús hajtómű alfejezetekben ismét előkerülnek.

16.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

A fizikai alapösszefüggések (térfogat, nyomás, teljesítmény, nyomaték, hatásfok) az SI-rendszeren és a termodinamika alapjain nyugszanak; ezek nem igényelnek külön jogszabályi hivatkozást. Ellenőrizendő: a sztöchiometrikus levegőigény pontos értéke az adott tüzelőanyagra; a hengerszámozás és a gyújtási sorrend mindig a gyártói javítási adatból; a megadott középnyomás- és fogyasztásértékek tanulási példák, nem mért adatok. A hatósági emissziós vagy teljesítményvizsgálati határértékek a későbbi diagnosztikai fejezetekben, a hatályos előírások jelölésével szerepelnek.