26.1 A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások

26.1.1 Motiváció

A műhelyben az egyik leggyakoribb ügyfélpanasz: „hosszú a fékút”, „a fék nem fog rendesen”, vagy éppen „a műszaki vizsgán megbukott a fékhatás”. Ilyenkor nem elég betétet cserélni: a szerelőnek tudnia kell, mit jelent a fékhatás, hogyan függ a fékút a sebességtől, miért tolódik el a tengelyterhelés fékezéskor, és miért követeli meg az előírás a kétkörös fékrendszert. Ez az alfejezet ezt az alapot adja meg: a fékezés fizikáját, a fékek osztályozását és a hatósági követelmények szerkezetét.

26.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy átlagos személyautót, amely 50 km/h sebességről vészfékez. A vezető észleli az akadályt, majd kb. 1 másodperc elteltével teljes erővel lenyomja a fékpedált. A fékek néhány tizedmásodperc alatt felépítik a lassulást, közben a karosszéria előrebólint, az első rugók összenyomódnak, a hátsók megemelkednek. A kerekek az út és a gumi közötti tapadási erőt használják fel, hogy a jármű mozgási energiáját hővé alakítsák. Az alábbi diagram a tengelyterhelés-áthelyeződést mutatja a lassulás függvényében egy szemléltető, 1500 kg tömegű járműre.

Tengelyterhelés-áthelyeződés fékezéskor - Szemléltető, számított értékek m=1500 kg, tengelytáv 2,6 m, súlypontmagasság 0,5 m esetén; statikus megoszlás 56:44 (8240 N + 6475 N = mg = 14 715 N), a meredekség m·h_s/l = 288,46 N/(m/s²).

A diagram azt mutatja, hogy a lassulás növekedésével az első tengely terhelése nő, a hátsóé csökken. Ezért a fékerőt nem lehet egyenlő arányban elosztani, hanem a tényleges dinamikus tengelyterheléshez kell igazítani.

26.1.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A fékrendszer a jármű mozgását lassító, megállító, illetve álló helyzetben rögzítő szerkezetek összessége. A fék a mozgási energiát elsősorban súrlódás útján hővé alakítja.

A fékrendszereket feladatuk szerint osztályozzuk:

Definíció. A lassulás aa a sebesség csökkenésének időbeli mértéke, mértékegysége m/s2\text{m/s}^2. A fékhatás zz a lassulás és a nehézségi gyorsulás hányadosa, gyakran százalékban adják meg:

z=agz=\frac{a}{g} ahol g=9,81m/s2g=9{,}81\,\text{m/s}^2. Például ha egy jármű 7,85m/s27{,}85\,\text{m/s}^2 lassulással fékez, a fékhatása z=7,85/9,81=0,8z=7{,}85/9{,}81=0{,}8, azaz 80%80\,\%.

Definíció. A fékút a fékezés megkezdésétől a jármű megállásáig megtett út. A reakcióidő trt_r a vezető észlelésétől a fékpedál megnyomásáig eltelő idő, jellemzően 0,60{,}6–1,2s1{,}2\,\text{s}. A fékkésedelem a fékpedál lenyomásától a tényleges fékhatás fellépéséig tartó idő, jellemzően 0,10{,}1–0,3s0{,}3\,\text{s}. A reakcióidő és a fékkésedelem alatt a jármű közel állandó sebességgel továbbhalad, ezért a teljes megállási út nagyobb, mint a tiszta fékút.

26.1.4 A fékút összefüggése

Egyenletes lassulást feltételezve a Kinematika és kinetika: mozgás, erő, munka, teljesítmény, energia alfejezetben tanult kinematikai képletből v2=v02+2asv^2 = v_0^2 + 2 a s indulunk ki. Mivel a sebesség a végén nulla, v=0v=0, és a lassulás negatív, a megálláshoz szükséges tiszta fékút:

sfék=v022a=v022zgs_{\text{fék}} = \frac{v_0^2}{2a} = \frac{v_0^2}{2 z g}

Ha a fékezést a tapadási tényező korlátozza, a maximális lassulás amax=μga_{\max} = \mu g, ezért zmax=μz_{\max} = \mu. A teljes megállási út a reakcióidő és a fékkésedelem alatt megtett úttal növelt érték:

smegállás=v0(tr+tk)+v022zgs_{\text{megállás}} = v_0\,(t_r + t_k) + \frac{v_0^2}{2 z g}

ahol tkt_k a fékkésedelem. A példákban tkt_k-t elhanyagoljuk, így a képlet s=v0tr+v02/(2zg)s = v_0 t_r + v_0^2/(2zg) alakra egyszerűsödik.

A sebességet általában km/h\text{km/h}-ban adják meg, ezért át kell váltani m/s\text{m/s}-ra: v0(m/s)=v0(km/h)/3,6v_0\,\text{(m/s)} = v_0\,\text{(km/h)} / 3{,}6.

26.1.5 Tengelyterhelés-áthelyeződés fékezéskor

Fékezéskor a jármű tömegközéppontjában ható tehetetlenségi erő Ft=maF_t = m a előre mutat. Ez az erő a súlypont magasságában (hsh_{\text{s}}) támad, és előrebillentő nyomatékot hoz létre. A tengelyeknél ébredő függőleges támasztóerők megváltoznak: az első tengely terhelése megnő, a hátsóé csökken. A terhelésváltozás nagysága:

ΔF=mahsl\Delta F = \frac{m a h_{\text{s}}}{l}

ahol ll a tengelytáv, mm a jármű tömege, aa a lassulás, hsh_{\text{s}} a súlypontmagasság. A dinamikus tengelyterhelések:

Felöl,din=Felöl,stat+ΔF,Fhátul,din=Fhátul,stat−ΔFF_{\text{elöl,din}} = F_{\text{elöl,stat}} + \Delta F,\qquad F_{\text{hátul,din}} = F_{\text{hátul,stat}} - \Delta F

Ebből következik, hogy nagyobb lassulásnál a hátsó tengely terhelése annyira lecsökkenhet, hogy a hátsó kerekek hamarabb blokkolnak, ha a fékrendszer fékerő-elosztása merev. Ezért az ideális fékerő-elosztás olyan eloszlás, amely a tényleges dinamikus tengelyterhelésekhez igazodik, így minden kerék a tapadási határ közelében dolgozik, és egyik tengely sem blokkol korábban. A mai járművekben ezt az ABS és az elektronikus fékerő-elosztó (EBV) valósítja meg.

26.1.6 Kidolgozott példák

Számítás.
Egy személyautó 50km/h50\,\text{km/h} sebességről vészfékez. A fékhatás z=0,8z = 0{,}8, a reakcióidő tr=1,0st_r = 1{,}0\,\text{s}, a fékkésedelmet elhanyagoljuk. Mekkora a tiszta fékút és a teljes megállási út?

Adott: v0=50km/hv_0 = 50\,\text{km/h}, z=0,8z = 0{,}8, tr=1,0st_r = 1{,}0\,\text{s}.
Keresett: sféks_{\text{fék}}, smegálláss_{\text{megállás}}.
Átváltás: v0=50/3,6=13,9m/sv_0 = 50 / 3{,}6 = 13{,}9\,\text{m/s}.
Tiszta fékút:
sfék=v022zg=(13,9)22⋅0,8⋅9,81=193,215,70≈12,3ms_{\text{fék}} = \frac{v_0^2}{2 z g} = \frac{(13{,}9)^2}{2 \cdot 0{,}8 \cdot 9{,}81} = \frac{193{,}2}{15{,}70} \approx 12{,}3\,\text{m} A reakcióidő alatt megtett út:
sreakció=v0tr=13,9⋅1,0=13,9ms_{\text{reakció}} = v_0 t_r = 13{,}9 \cdot 1{,}0 = 13{,}9\,\text{m} Teljes megállási út:
smegállás=13,9+12,3≈26,2ms_{\text{megállás}} = 13{,}9 + 12{,}3 \approx 26{,}2\,\text{m} Ellenőrzés: 80%80\,\% fékhatás mellett a lassulás 0,8⋅9,81=7,85m/s20{,}8 \cdot 9{,}81 = 7{,}85\,\text{m/s}^2, a fékút nagyságrendje reális.

Számítás.
Ugyanaz a jármű 100km/h100\,\text{km/h} sebességről fékez, a fékhatás csak 0,70{,}7, a reakcióidő 1,2s1{,}2\,\text{s}.
Átváltás: v0=100/3,6=27,78m/sv_0 = 100 / 3{,}6 = 27{,}78\,\text{m/s}.
Tiszta fékút:
sfék=27,7822⋅0,7⋅9,81=771,713,73≈56,2ms_{\text{fék}} = \frac{27{,}78^2}{2 \cdot 0{,}7 \cdot 9{,}81} = \frac{771{,}7}{13{,}73} \approx 56{,}2\,\text{m} Reakcióút: 27,78⋅1,2=33,3m27{,}78 \cdot 1{,}2 = 33{,}3\,\text{m}.
Teljes megállási út: 56,2+33,3≈89,5m56{,}2 + 33{,}3 \approx 89{,}5\,\text{m}.
Tanulság: a sebesség duplázásával a tiszta fékút négyszeresére nő, a reakcióút pedig kétszeresére, ezért a teljes megállási út a nagyobb sebességnél aránytalanul nő.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A megállási út a sebességgel gyorsabban nő: a reakcióút egyenesen, a fékút négyzetesen.
Megállási út a kezdősebesség függvényében: reakcióút (tr=1,0t_r = 1{,}0 s) és tiszta fékút (z=0,8z = 0{,}8) egymásra halmozva

Az ábrán a sraffozott reakcióút a sebességgel egyenes arányban, a szürke fékút a sebesség négyzetével nő: 50 km/h-nál 13,9+12,3=26,213{,}9 + 12{,}3 = 26{,}2 m, 100 km/h-nál (azonos trt_r és zz mellett) 27,8+49,2=77,027{,}8 + 49{,}2 = 77{,}0 m, vagyis a kétszeres sebességhez kb. háromszoros megállási út tartozik. A HTML-kiadás kalkulátorában a kezdősebesség, a reakcióidő, a fékkésedelem és a fékhatás állítható; a sebesség–idő diagramon a reakcióút a téglalap, a fékút a háromszög területe.

Számítás és ellenőrzés.
Egy fékpadon mért átlagos lassulás 7,1m/s27{,}1\,\text{m/s}^2. Mekkora a fékhatás?
z=ag=7,19,81≈0,724(72,4%)z = \frac{a}{g} = \frac{7{,}1}{9{,}81} \approx 0{,}724 \quad (72{,}4\,\%) Ez rendszerint megfelel a műszaki vizsga követelményeinek, de a pontos határértéket a hatályos előírás adja meg (ellenőrizendő).

Hibás példa.
Egy tanuló a fékutat így számolja: v0=50km/hv_0 = 50\,\text{km/h}, a=8m/s2a = 8\,\text{m/s}^2, ezért s=v02/(2a)=502/(2⋅8)=156ms = v_0^2/(2a) = 50^2/(2\cdot 8) = 156\,\text{m}. Mi a hiba?
A hiba: a sebességet nem váltotta át m/s\text{m/s}-ra. Helyesen 13,9m/s13{,}9\,\text{m/s}, így s≈12,1ms \approx 12{,}1\,\text{m}. Ez a nagyságrendi hiba tipikus.

26.1.7 Előírások a fékezéssel kapcsolatban

Előírás.
A közúti járművek fékrendszereire az ENSZ-EGB előírásai vonatkoznak, különösen az ECE R13 (nagyobb járművek és légfékek) és az ECE R13-H (személygépkocsik hidraulikus fékrendszerei). Az EU típusjóváhagyási keretében ezeket az előírásokat alkalmazzák. A pontos számértékeket nem adjuk meg általánosan, mert járműkategóriánként eltérőek, és a hatályos szövegekben ellenőrizendők: az üzemi fékre előírt minimális fékhatás jellemzően 6060–75%75\,\% körüli, a rögzítőféknek pedig adott emelkedésű lejtőn kell megtartani a járművet (ellenőrizendő: ECE R13-H és a hazai rendelet aktuális követelményei).

Előírás.
A hidraulikus fékrendszernek kétkörösnek kell lennie: a rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyik kör meghibásodása (például csőtörés) esetén a másik kör még fékhatást biztosítson. Ez általában átlós (X) elrendezéssel vagy elöl–hátul osztással valósul meg. A kétkörösség követelménye az ECE előírásokból és a hazai műszaki vizsgálati szabályokból következik (ellenőrizendő: 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és módosításai). A műszaki vizsgán a fékhatást fékerő-mérő padon vagy lassulásmérővel ellenőrzik, és a két kör egyenként is vizsgálható.

Előírás.
A fékrendszer elemeire gyártói javítási adatokat kell használni: a betétek, tárcsák, dobok kopási határait, a fékfolyadék cseréjének intervallumát, a légtelenítési sorrendet és a meghúzási nyomatékokat mindig a gyártó dokumentációja adja meg. A fejezetben szereplő értékek tanulási példák, nem helyettesítik a gyártói adatokat.

26.1.8 Minőségellenőrzés

A fékrendszer ellenőrzése során a következőket mérjük:

26.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél azt panaszolja, hogy autója „hosszú fékúttal” áll meg, és a fékpedál mélyen jár. A szerelő először kiolvassa a hibakódokat, mert az ABS/ESP rendszer hibája is okozhat csökkent fékhatást. Ezután fékpadon megméri a kerékenkénti fékerőt: a bal hátsó kerék fékerője feltűnően alacsony, a pedál mélyen jár. A vizsgálat során kiderül, hogy a bal hátsó féknyereg dugattyúja szorul, ezért az a kerék alig dolgozik; a dugattyú porvédőjének sérülésén át a nyeregnél fékfolyadék szivárog, emiatt a rendszerbe levegő került – ezért jár mélyen a pedál. A javítás a féknyereg felújítása, a fékfolyadék légtelenítése és csere. A próbaút után újra fékpadra állnak, a fékerők kiegyenlítődnek, a fékhatás eléri az előírt értéket. A tanulság: a fékhatás nemcsak a betétektől függ, hanem a hidraulika állapotától és a fékerő-elosztástól is.

26.1.10 Tipikus hibák

  1. Mértékegység-váltás elmulasztása. A fékút számításakor a sebességet km/h\text{km/h}-ban helyettesítik be, így irreálisan nagy értéket kapnak. Helyes: először átváltás m/s\text{m/s}-ra.
  2. A reakcióidő elhanyagolása. A teljes megállási út számításánál figyelmen kívül hagyják a reakcióidőt, ezért alábecsülik a veszélyhelyzetben szükséges utat. A reakcióidő alatt a jármű jelentős utat tesz meg, különösen nagy sebességnél.
  3. Merev fékerő-elosztás feltételezése. Azt gondolják, hogy az első és hátsó kerekekre egyenlő fékerő jut. Valójában fékezéskor a tengelyterhelés-áthelyeződés miatt az első tengelyre nagyobb fékerőt kell adni, különben a hátsó kerekek blokkolnak.
  4. A kétkörösség szerepének félreértése. Azt hiszik, hogy a kétkörös rendszer csak redundancia; pedig a két kör együttesen biztosítja a stabilitást és a rövidebb fékutat, egy kör kiesésekor a másik kör a járművet még biztonságosan lassítja.

26.1.11 Önellenőrzés

1. Igaz vagy hamis? A fékhatás z=a/gz = a/g értéke soha nem lehet nagyobb 1-nél.
2. Igaz vagy hamis? A fékút egyenesen arányos a kezdeti sebességgel.
3. Mennyi a fékhatás, ha a mért lassulás 6,5m/s26{,}5\,\text{m/s}^2?
4. Egy 1200 kg tömegű jármű tengelytávja 2,5 m, súlypontmagassága 0,45 m, lassulása 6 m/s². Mekkora a tengelyterhelés-áthelyeződés?
5. Miért nő meg az első tengely terhelése fékezéskor?
6. Mi a hiba ebben a leírásban? „A fékút v0=90km/hv_0 = 90\,\text{km/h}, a=7m/s2a = 7\,\text{m/s}^2 esetén s=902/(2⋅7)=578ms = 90^2/(2\cdot 7) = 578\,\text{m}.”

26.1.12 Feladatok

1. feladat (A)
Definiálja a fékhatást és a fékutat. Milyen mértékegységben mérjük őket?

2. feladat (A)
Egy jármű 80km/h80\,\text{km/h} sebességről 0,750{,}75 fékhatással fékez. Mennyi a tiszta fékút? (A reakcióidőt hanyagolja el.)

3. feladat (B)
Számítsa ki a teljes megállási utat, ha a jármű 54km/h54\,\text{km/h} sebességről fékez, a fékhatás 0,70{,}7, a reakcióidő 1,1s1{,}1\,\text{s}. Értelmezze a két részút arányát.

4. feladat (B)
Egy személyautó tömege 1400 kg, tengelytávja 2,6 m, súlypontmagassága 0,5 m. Statikus első tengelyterhelés 7700 N, hátsó 6034 N (összegük mg=1400⋅9,81≈13734Nmg = 1400 \cdot 9{,}81 \approx 13\,734\,\text{N}). Mekkora a dinamikus tengelyterhelés 8m/s28\,\text{m/s}^2 lassulásnál? Melyik tengely blokkolna hamarabb merev 50–50% fékerő-elosztás esetén?

5. feladat (C)
Hasonlítsa össze a fékutat 50km/h50\,\text{km/h} és 100km/h100\,\text{km/h} sebességnél, ha a fékhatás mindkét esetben 0,80{,}8, és a reakcióidő 1s1\,\text{s}. Mennyivel nő a teljes megállási út? Mit mond ez a biztonságos követési távolságról?

6. feladat (D)
Egy ügyfél autója az ABS-szabályozás sűrű beavatkozását jelzi vészfékezéskor, és a fékút hosszú. A fékpadon az első tengely fékerője jóval nagyobb a hátsónál, de a hátsó kerekek hamar blokkolnak. Milyen hibát gyanít a fékerő-elosztásban, és hogyan ellenőrzi?

26.1.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Jó tapadású abronccsal, száraz úton μ>1\mu > 1 is lehet, sportautóknál z>1z > 1.
  2. Hamis. A fékút a kezdősebesség négyzetével arányos.
  3. z=6,5/9,81≈0,663z = 6{,}5/9{,}81 \approx 0{,}663 (66,3%).
  4. ΔF=mahsl=1200⋅6⋅0,452,5=1296N\Delta F = \dfrac{m a h_{\text{s}}}{l} = \dfrac{1200 \cdot 6 \cdot 0{,}45}{2{,}5} = 1296\,\text{N}.
  5. A súlypontban ható tehetetlenségi erő előrebillentő nyomatékot hoz létre, ezért a terhelés az első tengelyre helyeződik át.
  6. A 90 km/h-t nem váltották át m/s-ra: v0=25m/sv_0 = 25\,\text{m/s}, így s=625/14≈44,6ms = 625/14 \approx 44{,}6\,\text{m}.

Feladatok – megoldások

1. feladat (A)
A fékhatás z=a/gz = a/g, a lassulás és a nehézségi gyorsulás hányadosa, dimenzió nélküli szám vagy százalék. A fékút a fékezés kezdetétől a megállásig megtett út, mértékegysége méter (m).

2. feladat (A)
v0=80/3,6=22,22m/sv_0 = 80/3{,}6 = 22{,}22\,\text{m/s}, z=0,75z = 0{,}75. sfék=22,2222⋅0,75⋅9,81=493,714,72≈33,5ms_{\text{fék}} = \frac{22{,}22^2}{2 \cdot 0{,}75 \cdot 9{,}81} = \frac{493{,}7}{14{,}72} \approx 33{,}5\,\text{m}

3. feladat (B)
v0=54/3,6=15m/sv_0 = 54/3{,}6 = 15\,\text{m/s}.
Tiszta fékút: sfék=152/(2⋅0,7⋅9,81)=225/13,73≈16,4ms_{\text{fék}} = 15^2/(2 \cdot 0{,}7 \cdot 9{,}81) = 225/13{,}73 \approx 16{,}4\,\text{m}.
Reakcióút: sreakció=15⋅1,1=16,5ms_{\text{reakció}} = 15 \cdot 1{,}1 = 16{,}5\,\text{m}.
Teljes megállási út: 32,9m32{,}9\,\text{m}. A reakcióút és a fékút közel azonos arányú, ami mutatja, hogy a reakcióidő jelentős része a teljes megállási útnak.

4. feladat (B)
ΔF=mahs/l=1400⋅8⋅0,5/2,6=5600/2,6≈2154N\Delta F = m a h_{\text{s}}/l = 1400 \cdot 8 \cdot 0{,}5 / 2{,}6 = 5600/2{,}6 \approx 2154\,\text{N}.
Dinamikus első tengely: 7700+2154=9854N7700 + 2154 = 9854\,\text{N}.
Dinamikus hátsó tengely: 6034−2154=3880N6034 - 2154 = 3880\,\text{N}. Ellenőrzés: 9854+3880=13734N=mg9854 + 3880 = 13\,734\,\text{N} = mg.
Merev 50–50% fékerő-eloszlásnál a hátsó tengelyre jutó fékerő a teljes fékerő fele lenne, de a hátsó tengely terhelése kisebb, ezért a hátsó kerekek hamarabb blokkolnának. Az ideális eloszlás körülbelül 72%72\,\% első, 28%28\,\% hátsó (a dinamikus terhelések arányában: 9854/13734≈0,729854/13\,734 \approx 0{,}72).

5. feladat (C)
50 km/h esetén (13,9 m/s, z=0,8): fékút ≈12,3m\approx 12{,}3\,\text{m}, reakcióút 13,9 m, teljes 26,2 m.
100 km/h esetén (27,78 m/s, z=0,8): fékút 27,782/(2⋅0,8⋅9,81)≈49,2m27{,}78^2/(2\cdot 0{,}8\cdot 9{,}81) \approx 49{,}2\,\text{m}, reakcióút 27,78 m, teljes 77,0 m.
A teljes megállási út közel háromszoros, pedig a sebesség csak kétszeres. Ezért nagyobb sebességnél lényegesen nagyobb követési távolság kell.

6. feladat (D)
A hátsó kerekek blokkolása azt jelzi, hogy a hátsó tengelyre túl nagy fékerő jut a dinamikus terheléséhez képest, vagy az ABS/EBV rendszer nem szabályozza megfelelően a hátsó fékerőt. Ellenőrzés: fékpadon mérjük a kerékenkénti fékerőt és a blokkolási sorrendet, kiolvassuk az ABS vezérlő adatait, ellenőrizzük a kerékfordulatszám-jeladókat és a hidraulikus egységet. Ha a szenzorok jók, akkor a fékerő-elosztó szelep vagy az EBV programozása lehet hibás.

26.1.14 Rövid összefoglaló

A fékezés során a jármű mozgási energiája a fékeknél hővé alakul. A lassulás aa, a fékhatás z=a/gz = a/g. A tiszta fékút sfék=v02/(2zg)s_{\text{fék}} = v_0^2/(2 z g), a teljes megállási út ehhez hozzáadja a reakcióidő alatt megtett utat v0trv_0 t_r. A fékút a sebesség négyzetével arányos, ezért a sebesség duplázása négyszeres fékutat ad. Fékezéskor a tehetetlenségi erő a tengelyterhelést az első tengely felé tolja el: ΔF=mahs/l\Delta F = m a h_{\text{s}}/l, így az ideális fékerő-elosztás az első tengelyre nagyobb fékerőt rendel. A fékrendszerek feladat szerint üzemi, rögzítő, segéd- és tartós lassító fékek; a hidraulikus rendszernek kétkörösnek kell lennie. A hatósági követelményeket az ECE R13-H és a hazai műszaki vizsga előírása rögzíti, amelyek a fékhatásra, a kétkörösségre és a rögzítőfékre adnak határértékeket. Továbbvitt eredmény. A fékút, a fékhatás és a tengelyterhelés-áthelyeződés ezen összefüggéseit használjuk a hidraulikus fékrendszer méretezésénél (A hidraulikus fékrendszer: főfékhenger, kétkörös elrendezés, fékrásegítés, fékfolyadék), a fékdiagnosztikai és hatósági vizsgálatnál (Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata), valamint a kerékpárfékek ellenőrzésénél (Kerékpárok üzembe helyezése, karbantartása és javítása).

26.1.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ENSZ-EGB előírások (különösen ECE R13 és R13-H), az Európai Unió típusjóváhagyási keretrendelete (2018/858, ellenőrizendő), a hazai közúti járművek műszaki vizsgálatára vonatkozó 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és módosításai, gyártói javítási adatok, mechanika és féktechnika tankönyvek.

Ellenőrizendő állítások: az üzemi fék minimális fékhatásának pontos értéke járműkategóriánként, a rögzítőfék lejtőn tartási követelménye, a reakcióidő és fékkésedelem jellemző értékei, a fékpadon mért határértékek, a diagram és a példákban szereplő tengelyterhelés-értékek, valamint a gyártói kopási és beállítási adatok.