10.4 A faipari rajzok fajtái: formaterv, csomóponti, összeállítási, alkatrész- és műhelyrajz

10.4.1 Miért van szükség többféle rajzra?

Vevői megrendelésnél a vevő először látni akarja a bútor külalakját, arányait, anyagát és színét. Az asztalosnak viszont a gyártáshoz alkatrészenként kell tudnia minden méretet, furatot, kötést és élzárást. Ugyanaz a termék ezért többféle rajzot igényel.

Ha egyetlen „szép” rajz alapján próbálnánk gyártani, hiányoznának a rejtett szerkezetek, furatok és a gyártási méretek. Ha pedig minden gyártási adatot rázsúfolnánk egy látványrajzra, az áttekinthetetlen lenne. A rajzfajták pontosan ezt a munkamegosztást oldják meg.

A gyakorlatban mindig érvényesül a rajz–anyag–művelet hármas: a rajzról készíthető anyagjegyzék, az anyagjegyzékből pedig műveletsor.

Egy faipari termék rajzkészletének rétegei - A formaterv a külalakot adja meg, a műhelyrajz pedig a gyártást. A tényleges rajzkészlet a terméktől és a vállalati gyakorlattól függ.

10.4.2 A faipari rajzfajták fogalma

Definíció. A formaterv vagy jellegrajz a termék külalakját, arányait, fő befoglaló méreteit, anyagát, színét és felületkezelését mutatja. Célja, hogy a vevő vagy a tervező el tudja dönteni: ilyen bútort szeretne-e. Gyártási furatokat, csapozást és rejtett kötéseket nem kell tartalmaznia.

Definíció. Az összeállítási rajz a termék alkatrészeit egymáshoz illesztve, a szerelt állapotot mutatja. Tartalmazza a befoglaló és a legfontosabb csatlakozó méreteket, valamint tételszámokat. A tételszámok azonosítják az alkatrészeket és a beépített kötőelemeket.

Definíció. A csomóponti rajz vagy szerkezeti részletrajz egyetlen kapcsolatot, sarkot vagy kötést mutat nagy léptékben. Tipikus léptéke 1:1 vagy 1:2. Pontosan megmutatja a csapozást, a furatokat, a ragasztóvonalat, az élzárást és a hézagokat. Nem kell rajta a teljes termék.

Definíció. Az alkatrészrajz egyetlen alkatrészt ábrázol minden olyan mérettel, amely az alkatrész elkészítéséhez szükséges. A műhelyrajz az alkatrészrajz gyártásközpontú változata: kiegészül gyártási megjegyzésekkel, száliránnyal, furat- és élzárási adatokkal, bázisélekkel és megengedett eltérésekkel.

Definíció. A szabadkézi méretes vázlat nem léptékhelyes rajz, de nagyjából megtartja az arányokat, és minden lényeges méretet, anyagot, valamint megjegyzést feltüntet. Helyszíni felmérésnél, javításnál, másolásnál és gyors tervezésnél használjuk.

Szabvány. A rajzfajtákat és a rajzkészlet formai elemeit a faiparban is a szabványos rajzi alapok szerint kell készíteni és értelmezni: MSZ EN ISO 128 (műszaki rajzok ábrázolásának általános alapelvei), MSZ EN ISO 129 (méretmegadás), MSZ EN ISO 5455 (méretarányok) és MSZ EN ISO 7200 (rajzszöveg, rajzfej) – jelölve: a pontos, hatályos szabványszámok és a faipari rajzfej-formátum ellenőrizendők. A faipari rajzon a méreteket milliméterben adjuk meg, de a mm jelölést a rajz méretvonalán nem írjuk ki. Alapértelmezett vetítési rendszer: európai (E) vetítés, ahogyan azt a Vetületi ábrázolás: nézetek és nézetrend alfejezetben tanultuk.

10.4.3 A rajzfajták feladata és léptéke

A rajzfajták egymásra épülnek. A formatervből még nem lehet fűrészelni, a műhelyrajzból viszont már igen.

Rajzfajta Fő kérdés Tartalom Tipikus lépték Elsődleges felhasználó
Formaterv / jellegrajz Hogyan néz ki a termék? befoglaló méret, arányok, anyag, szín, felület 1:5 vagy 1:10 vevő, tervező, asztalos
Összeállítási rajz Melyik alkatrész hová kerül? szerkezet, tételszámok, fő méretek, darabjegyzék 1:2, 1:5 vagy 1:10 gyártás-előkészítő, szerelő
Csomóponti rajz Hogyan kapcsolódik a két anyagdarab? kötés, furat, ragasztóvonal, élzárás, hézag 1:1 vagy 1:2 asztalos, gyártás, minőségellenőrzés
Alkatrészrajz / műhelyrajz Milyen darabot kell legyártani? minden alkatrészméret, furat, élzárás, szálirány, darabszám 1:1, 1:2 vagy 1:5 asztalos, gépkezelő

A táblázatban szereplő léptékek tájékoztató értékek, a tényleges rajz a termék méretétől, a rajzlap nagyságától és a vállalati gyakorlattól függ.

Szabály. Az összeállítási rajzon szereplő tételszámnak és a darabjegyzék tételszámának egyeznie kell. Ugyanaz az alkatrész ugyanazt a tételszámot kapja a rajzon és a jegyzékben. A rajzkészletben a tételszámok nem ismétlődhetnek.

10.4.4 Példa: egy kis falipolc teljes rajzkészlete

Készítsünk el egy kis nyitott falipolcot. A termék tömör fenyőből készül, befoglaló mérete:

500mm×180mm×140mm500\,\text{mm} \times 180\,\text{mm} \times 140\,\text{mm}

A szélesség 500 mm, a mélység 180 mm, a magasság 140 mm. A polclap két 18 mm vastag oldallap közé kerül, köldökcsappal és ragasztással.

Az oldallapok miatt a polclap hossza nem 500 mm, hanem:

500mm−2⋅18mm=464mm500\,\text{mm} - 2 \cdot 18\,\text{mm} = 464\,\text{mm}

Ez jól mutatja, hogy az összeállítási rajz befoglaló méretéből ki kell számolni az alkatrész tényleges méretét.

A példa rajzkészlete:

Rajz jele Rajzfajta Tartalom Lépték
RSZ-01 Formaterv elölnézet és oldalnézet 1:5, mellette perspektivikus látvány (lépték nélkül), anyag: fenyő, felület: olaj/viasz 1:5 / –
RSZ-02 Összeállítási rajz elölnézet, oldalnézet, felülnézet, tételszámok 1–5 1:2
RSZ-03 Csomóponti rajz A–A metszet a polclap–oldallap köldökcsapos kötéséről 1:1
RSZ-04 Műhelyrajz oldallap, 2 db, 140 × 180 × 18 mm 1:1
RSZ-05 Műhelyrajz polclap, 1 db, 464 × 180 × 18 mm 1:2
RSZ-06 Műhelyrajz hátmerevítő léc, 1 db, 464 × 60 × 12 mm 1:2

A darabjegyzék tételei:

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret h × sz × v (mm) Megjegyzés
1 Oldallap 2 fenyő, tömör 140 × 180 × 18 függőleges, belső oldalán köldökcsapfuratok
2 Polclap 1 fenyő, tömör 464 × 180 × 18 vízszintes, két végén furat
3 Hátmerevítő léc 1 fenyő, tömör 464 × 60 × 12 polclap alatt, hátul
4 Köldökcsap 4 bükk, Ø8 × 35 Ø8 × 35 példa méret, ellenőrizendő
5 Rejtett akasztó 2 fém gyártó szerint falra szereléshez

Továbbvitt eredmény. Ezt a rajzfajtákból, tételszámokból és darabjegyzékből álló rendszert használjuk később a Szélesítő toldások és erősítéseik ábrázolása, a Helyszíni felmérés, vázlatrajz és építőipari rajzok olvasása, a CAD, látványtervezés, optimalizálás és CNC-adatátvitel, a A bútor fogalma, rendeltetése, csoportosítása és funkcionális méretei és a Szerelési dokumentáció értelmezése és készítése; az összeállítás megszervezése alfejezetekben. A műhelyrajzok furatai közvetlenül a Szabásjegyzék és anyagnorma táblázatába kerülhetnek.

Rajzleírás – RSZ-02 összeállítási rajz.
A rajzon három nézet szerepel. Az elölnézet 500 mm széles és 140 mm magas téglalap. Bal és jobb oldalon egy-egy 18 mm széles, 140 mm magas oldallap látható. Felül a polclap vízszintes kontúrja húzódik a bal oldallap belső élétől a jobb oldallap belső éléig. A hátmerevítő léc takart élét szaggatott vonal jelzi. Az oldalnézet jobbról mutatja a 180 mm mély terméket. A felülnézet 500 × 180 mm-es téglalapot ad, benne a két oldallap és a polclap élvonalaival. A tételszámokat rövid mutatóvonalak kötik az alkatrészek kontúrjához.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kis falipolc összeállítási rajza három nézetben, 1–5 tételszámokkal és darabjegyzékkel.
Az RSZ-02 összeállítási rajz: elölnézet, alatta felülnézet, jobbra bal oldalnézet (E vetítés), 1–5 tételszámokkal és darabjegyzékkel. A polclap (2) felső síkja egy szintben van az oldallapok (1) tetejével; a hátmerevítő léc (3) élére állítva a polclap alatt, hátul van; a köldökcsapok (4) és a rejtett akasztók (5) takart vonallal látszanak.

A HTML-változatban a darabjegyzék egy sorára mutatva a rajzon kiemelődik az alkatrész (és fordítva); a „Robbantott nézet” gomb széthúzza az elölnézetet.

Rajzleírás – RSZ-03 csomóponti rajz.
A csomóponti rajz metszősíkja az A–A jelű függőleges sík, amely az első köldökcsap középpontján halad át. A rajz 1:1 léptékben mutatja a bal oldallap és a polclap bal végének találkozását. A polclap végén egy Ø8 mm-es, 26 mm mély furat látható. Az oldallap belső oldalán egy Ø8 mm-es, 11 mm mély vakfurat látható (együtt 37 mm). A köldökcsap Ø8 × 35 mm, így furatonként kb. 1 mm ragasztótér marad (tájékoztató, ellenőrizendő: csap- és ragasztógyártó). A ragasztóvonalat vékony folytonos vonal jelzi. A furattengelyek 9 mm-rel a polclap felső éle alatt, az első éltől mért 50 mm és 130 mm távolságra vannak.
A méretek példaértékek, a tényleges köldökcsapméretet és furatelrendezést a vasalat- és ragasztógyártó adata, valamint a gyártandó alkatrész mérete határozza meg (ellenőrizendő: szerszám- és alkatrészadat).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Polclap–oldallap köldökcsapos kötés metszete 1:1, furatmélységekkel és ragasztótérrel.
Az RSZ-03 csomóponti rajz: A–A metszet M 1:1. A furatmélységek 11 + 26 = 37 mm, a köldökcsap 35 mm, így mindkét furatfenéknél kb. 1 mm ragasztótér marad; a hossztengelye mentén metszett köldökcsapot nem sraffozzuk.

10.4.5 Alkatrészrajz és műhelyrajz különbsége

Az alkatrészrajz inkább azt mondja meg, mekkora a kész darab. A műhelyrajz azt is megmondja, hogyan gyártjuk.

A műhelyrajzon a méreteken kívül gyakran szerepel:

Szabály. A műhelyrajzon a furatokat, nútokat és csapokat mindig ugyanahhoz a bázisélhez viszonyítva adjuk meg. Ha az egyik furat az elülső éltől, a másik a hátsó éltől van méretezve, akkor a kicsi méreteltérések összeadódhatnak. A báziséltől mért adatokkal a munkadarabot megbízhatóan be lehet állítani.

A rajzon a méretmegadás sorrendje a faiparban: hossz × szélesség × vastagság, mm-ben, de a rajzon a mértékegységet nem írjuk ki. A szöveges jegyzékben viszont kiírjuk: 464 × 180 × 18 mm.

10.4.6 Szabadkézi vázlat készítése meglévő bútorról vagy helyszínről

A helyszíni felméréskor ritkán van idő pontos műszaki rajzot készíteni. Ilyenkor szabadkézi méretes vázlatot rajzolunk.

A vázlat célja, hogy a műhelyben visszaidézhető legyen:

Technológiai sorrend – helyszíni vázlat készítése

  1. Rögzítsd az azonosító adatokat. Írd fel a helyszínt, a dátumot, a termék nevét és a felmérőt.
  2. Készíts fényképfelvételeket, de ne a fotóra támaszkodj méretezés helyett. A fénykép perspektivikus torzítást és takarást tartalmaz.
  3. Rajzold meg a fő nézeteket szabadon. Kezdd a befoglaló téglalappal. Elölnézet, oldalnézet és felülnézet általában elegendő.
  4. Mérd meg a befoglaló méreteket, majd a csatlakozó alkatrészeket. Írd be a valós, mért méreteket a vázlatra, nem kell léptékhelyesen rajzolnod.
  5. Jelöld a kritikus belső méreteket. Beépített bútornál mérd meg a szélességet több magasságban, a mélységet bal és jobb oldalon, a magasságot a padló és a mennyezet több pontján.
  6. Tüntesd fel a rejtett szerkezeteket. Ha látható a csapozás, a vasalat, az élzárás vagy a falhoz rögzítés, rajzold be szaggatott vonallal vagy külön csomóponti vázlaton.
  7. Ellenőrizd a méreteket. Egy függőleges helyszíni méretnél érdemes jobb és bal oldalt is megmérni. Ha eltérnek, a legkisebb méret a korlátozó, de a döntést a beépítési mód határozza meg.
  8. Írj megjegyzést, például: „bal fal 5 mm-rel befelé dől”, „padló nem sík”, „cső a jobb sarokban takarásban”.

A fénykép mellé rajzolt méretek hasznosak, de csak kiegészítik a vázlatot. A fotón a távolabbi elemek kisebbnek látszanak; ezért a mért értéket mindig a vázlatra írjuk, nem a fotóról „becsüljük”.

10.4.7 Minőségellenőrzés

A rajzkészlet akkor jó, ha a műhelyben egy gyakorlott asztalos anélkül el tudja készíteni a terméket, hogy újra kérdeznie kellene.

Rajzdokumentum-ellenőrzés:

Ha eltérést találunk, először az összeállítási rajzot, a darabjegyzéket és a bázisméreteket javítjuk. A javítást utána vezetjük át minden érintett alkatrészrajzon.

10.4.8 Tipikus hibák és okaik

Hiba 1: A formatervet használják műhelyrajzként.
Tünete: a munkadarab szép arányú, de nincs megadva a furatok és a kötések helye. Oka: a rajzkészlet nem készült el. Helyes gyakorlat: a formatervet csak jóváhagyásra használjuk, és külön műhelyrajzot készítünk.

Hiba 2: A tételszámok nem egyeznek a darabjegyzékkel.
Tünete: a gyártás előkészítésekor az 1. tételből nem derül ki, hogy 2 db oldallap tartozik hozzá. Oka: a rajzot és a jegyzéket külön készítették, majd ellenőrzés nélkül módosították. Helyes gyakorlat: minden tételszám-változást egyszerre javítanak a rajzon és a jegyzékben.

Hiba 3: A csomóponti rajz nincs 1:1 vagy 1:2 léptékben.
Tünete: a papíron elfér a csap, a valóságban viszont nem illeszkedik. Oka: kicsinyített, szemléletrajzi csomópontból próbáltak dolgozni. Helyes gyakorlat: a csomóponti rajzot a gyártandó kapcsolat léptékében, a szerelési réteggel és furatokkal készítjük.

Hiba 4: A szabadkézi vázlat csak fényképre épül.
Tünete: a beépített bútor 10–20 mm-rel nagyobb lesz a helyénél, mert a fotó perspektívája torzít. Oka: a felmérő nem mért meg minden kritikus távolságot. Helyes gyakorlat: a fotó csak tájékoztatás, a vázlaton mindig mért érték legyen.

10.4.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy tanuló beépített gardróbszekrényt mért fel. Készített fényképet, és felírta a nyílás elülső szélességét 1200 mm-re. A műhelyben pontosan 1200 mm széles szekrényt gyártottak. A helyszínen a szekrény mégsem fért be, mert a bal oldali fal a szoba belseje felé kissé bedőlt, és a nyílás hátul már 1185 mm volt. A hiba oka az volt, hogy a vázlat csak elölnézeti szélességet tartalmazott, felülnézeti vagy vízszintes metszeti vázlatot nem. A tanulság: a helyszíni szabadkézi vázlatnak a nyílás több magasságban és mélységben mért méreteit kell tartalmaznia, és a falak ferdeségét is jelölni kell.

10.4.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A formatervből meg lehet határozni a furatok helyét.
  2. Milyen léptékben készül általában a csomóponti rajz, és miért?
  3. Egy 500 mm széles polc két 18 mm-es oldallap közé kerül. Mekkora a polclap hossza?
  4. Mit azonosít a tételszám az összeállítási rajzon és a darabjegyzékben?
  5. Miért nem szabad méretet fényképről leolvasni?
  6. Miért méretezünk közös báziséltől?

A válaszok a Megoldások elején találhatók.

10.4.11 Feladatok

1. feladat (A)
Sorold fel a faipari rajzkészlet öt rajzfajtáját, és mindegyikhez írj egy-egy rövid mondatot a céljáról.

2. feladat (A)
Egy oldallap 18 mm vastag. Egy polc teljes külső szélessége 600 mm, a polclap két oldallap közé kerül. Mekkora a polclap hossza, ha mindkét oldallap 18 mm vastag?

3. feladat (B)
A falipolc példájában az RSZ-02 összeállítási rajzról hiányzik a köldökcsapfurat mélysége. Melyik rajzra kell ez az adat? Indokold meg.

4. feladat (B)
Készíts szöveges vázlatot egy 1200 × 600 × 350 mm-es beépített cipősszekrény helyszíni felméréséhez. Milyen nézeteket és milyen kritikus méreteket írnál fel?

5. feladat (C)
Egy rajzkészletben az összeállítási rajz befoglaló magassága 800 mm, a tetőlap és az aljlap egyaránt 18 mm vastag. A tetőlap az oldallapok tetejére kerül, az aljlap az oldallapok közé. Mekkora az oldallap hossza és a szekrény belső tiszta magassága? Fogalmazd meg, miért veszélyes, ha a műhelyrajz nem rögzíti a bázist.

6. feladat (D)
Mérj fel otthon egy asztalt vagy szekrényt. Készíts szabadkézi méretes vázlatot elölnézetben és oldalnézetben, tüntesd fel a befoglaló méreteket, az anyagot és legalább egy csomóponti vázlatot. Utána készíts hozzá egy rövid rajzkészlet-listát.

10.4.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A formaterv a külalakról dönt, nem a furatokról.
  2. 1:1 vagy 1:2, mert a kötést valós szerkezeti méretben kell ellenőrizni.
  3. 464 mm, mert 500−2⋅18=464500 - 2 \cdot 18 = 464.
  4. Ugyanazt a tételt azonosítja, vagyis a rajzon a 2. tétel a darabjegyzék 2. sorával egyezik.
  5. A fotó perspektivikus torzítást tartalmaz, ezért a leolvasott méret nem megbízható.
  6. A bázisél használatával elkerüljük a többszörös méreteltérés összeadódását.

1. feladat megoldása
- Formaterv: a termék külalakját, arányait, anyagát, színét mutatja.
- Összeállítási rajz: megmutatja, melyik alkatrész hová kerül, tételszámokkal.
- Csomóponti rajz: egy kötést, sarkot, kapcsolatot mutat nagy léptékben.
- Alkatrészrajz: egy alkatrész minden kész méretét tartalmazza.
- Műhelyrajz: gyártási méreteket, furatokat, élzárást, szálirányt és megjegyzéseket ad.

2. feladat megoldása
A polc szélessége 600 mm. A két oldallap együttes vastagsága:

2⋅18mm=36mm2 \cdot 18\,\text{mm} = 36\,\text{mm}

A polclap hossza:

600mm−36mm=564mm600\,\text{mm} - 36\,\text{mm} = 564\,\text{mm}

Tehát a polclap hossza 564 mm. A számítás feltételezi, hogy a polclap a két oldallap belső síkja közé illeszkedik.

3. feladat megoldása
A furatmélység a csomóponti rajzra vagy a műhelyrajzra kerül. Az összeállítási rajz elsősorban a szerelt helyzetet és a tételszámokat mutatja, nem feltétlenül tartalmazza az egyes furatok gyártási mélységét. A csomóponti rajz 1:1 léptékben pontosan megmutatja a köldökcsap, a furatok és a ragasztóvonal kiterjedését.

4. feladat megoldása
Elölnézet: a nyílás szélessége, magassága, a lábazat magassága. Oldalnézet: a mélység, a padló és a fal esetleges dőlése. Felülnézet: a bal és jobb oldali mélység, a falak szögeltérése, vezetékek helye. Kritikus méretek: szélesség alul, középen, felül; mélység jobb és bal oldalon; magasság jobb és bal oldalon; a lábazat kiállása; a szegélyek, csövek, konnektorok helye. A bútor gyártásához a legkisebb biztonságos nyílásméretet kell megállapítani, és a hibát a vázlatra feljegyezni.

5. feladat megoldása
A teljes magasság 800 mm; a tetőlap 18 mm, az aljlap 18 mm. A tetőlap ráül az oldallapokra, az aljlap az oldallapok közé kerül, ezért:

oldallap=800mm−18mm=782mm\text{oldallap} = 800\,\text{mm} - 18\,\text{mm} = 782\,\text{mm}

belső tiszta magasság=782mm−18mm=764mm\text{belső tiszta magasság} = 782\,\text{mm} - 18\,\text{mm} = 764\,\text{mm}

Ha a műhelyrajz nem rögzíti, hogy a tetőlap ráül vagy beül, a 18 mm-es különbség (782 vagy 800 mm) selejtet okoz; ezért a bázis az aljlap alsó síkja. A műhelyrajznak meg kell adnia, honnan méri az oldallap hosszát, és a sarkok minden furatát ugyanattól a bázisél-től kell számítani.

6. feladat megoldása
A gyakorlati vázlatnak tartalmaznia kell: a bútor nevét, a felmérés dátumát, az elölnézetet és oldalnézetet, a befoglaló méreteket, az anyagot, a felületet, legalább egy csomóponti vázlatot. A hozzá tartozó rajzkészlet: formaterv, összeállítási rajz, csomóponti rajz, alkatrész- vagy műhelyrajzok. Az ellenőrzésnél azt nézzük, hogy a vázlatról egy másik asztalos is el tudná-e készíteni a bútort.

10.4.13 Rövid összefoglaló

A faipari rajzfajták egymásra épülnek. A formaterv a külalakról dönt, a csomóponti rajz a kötések szerkezetét nagy léptékben mutatja, az összeállítási rajz a tételszámok és a darabjegyzék segítségével rendezi az alkatrészeket, az alkatrészrajz és a műhelyrajz pedig a gyártáshoz szükséges minden méretet, furatot, élzárást és szálirányt adja meg. A rajzok méretét mm-ben adjuk meg, a rajzon a mm jelölést nem írjuk ki. A műhelyrajzon közös báziséltől méretezünk, hogy a kicsi eltérések ne adódjanak össze. A helyszíni felméréshez szabadkézi méretes vázlatot készítünk, amely arányaiban közelít, de a méreteket nem léptékhelyesen, hanem mért értékekkel tünteti fel. A fénykép segít, de nem helyettesíti a mérést. Továbbvitt eredmény: a rajzfajták, tételszámok és darabjegyzék rendszerét használja a fakötések rajza, a szabásjegyzék, a CAD-dokumentáció, a bútor- és nyílászárótervek, valamint a szerelési dokumentáció.

10.4.14 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a hazai faipari szakrajzi gyakorlatra és a szabványos gépészeti rajzi alapokra épül. Ellenőrizendő: az MSZ EN ISO 128, 129, 5455 és 7200 pontos hatályos szabványszámai, valamint az iskolai vagy vállalati rajzfej-kialakítás. A falipolc rajzkészletében szereplő anyag- és kötésméretek, köldökcsapméret, léptékek és gyártási adatok tanulási példák, nem tervezési előírások. Gyártás előtt mindig a tényleges termék, a gép- és szerszámadatok, valamint a vasalat- és anyaggyártó adatlapjai a mérvadók.