13.2 CAD, látványtervezés, optimalizálás és CNC-adatátvitel

13.2.1 Motiváció

Egy konyhabútor-rendelés tervezésekor a vevő először látványtervet szeretne látni, hogy eldöntse, tetszik-e neki a szín, a fogantyú, az ajtók elrendezése. Ha csak papíron rajzolunk, a változtatás lassú: minden módosításhoz új rajz kell. Ha viszont számítógéppel, CAD-programban dolgozunk, a 3D-modellen gyorsan cserélhetjük a színeket, az ajtót vagy a méretet, és a program azonnal frissíti a nézeteket, az alkatrészlistát és a szabásjegyzéket is.

A második nehéz pillanat a gyártáskor jön: a rajzról a CNC-gép nem tud közvetlenül dolgozni. A tervből CAM-adatot kell készíteni, amely a gép nyelvén, koordinátákkal és szerszámparancsokkal írja le a megmunkálást. Ha ez a lánc helyesen épül fel, a tervtől a furatig és a szabásig kevesebb hibával, gyorsabban jutunk el. Ha bárhol elszakad az adatlánc, rossz méret, rossz furat vagy anyagpazarlás lehet a vége.

13.2.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy fiókos éjjeliszekrényt a képernyőn: a bal oldalon a 3D-modell forgatható, jobbra a 2D-s alkatrészrajzok nyílnak, alul pedig egy táblázat sorolja az alkatrészeket mérettel, anyaggal, furatokkal. Amikor a tervező a 3D-modellen kicseréli a fiókelőlapot magasabbra, a alkatrészlista sora automatikusan frissül, és a szabásoptimalizáló újrarendezi a lapra a vágási képet. Ezután egy gombnyomással exportáljuk a furatok és a körvonalak adatait a CNC-gép számára.

Az alábbi folyamatábra a teljes CAD–CAM adatláncot mutatja a tervtől a gépig:

A CAD–CAM adatlánc a tervtől a CNC-gépig - Szemléltető folyamatábra; a lépések szoftverenként és gépenként eltérhetnek. A gyártói adatlap és a gépkönyv az irányadó.

A lépések nem varázsütésre történnek: mindegyiknél ellenőrizni kell a méretet, az anyagot és a szerszámot. A folyamatábra inkább térkép, mint automata futószalag.

13.2.3 Definíciók és szabályok

CAD (Computer Aided Design) – számítógéppel segített tervezés. A faiparban két fő fajtája van: a 2D-s CAD, amely síkbeli rajzokat készít (vetület, méretezés, vonalak), és a 3D-s CAD, amely térbeli modellt épít. A 3D-modellből általában 2D-s rajzok is előállíthatók.

CAM (Computer Aided Manufacturing) – számítógéppel segített gyártás. A CAM-program a CAD-ből kapott geometriából megmunkálási pályákat számol: furatok, marások, vágások, zsebek. A CAM kimenete gépi vezérlőkód, amelyet a CNC-gép értelmez.

CAD–CAM lánc – az a folyamat, amely a tervtől a kész alkatrészig viszi a digitális adatot: tervezés → 3D-modell → alkatrészlista → 2D-rajz / DXF → CAM-pálya → posztprocesszor → CNC-program → megmunkálás. A lánc minden lépésénél meg kell őrizni a méretek és a koordináták helyességét.

Réteg (layer) – a CAD-rajz rendezési eszköze. Egy rétegre kerülnek például a körvonalak, egy másikra a méretek, egy harmadikra a furatok. A rétegeket ki-be kapcsolhatjuk, zárolhatjuk, eltérő vonalszínnel vagy vonaltípussal jeleníthetjük meg. Faipari rajzon érdemes külön rétegre tenni a kontúrt, a furatokat, a méretezést, az élzárást és a segédvonalakat.

Blokk (block) – ismétlődő rajzi elemek csoportja. Például egy köldökcsap-ábrázolás, egy vasalat szimbóluma vagy egy fogantyú nézete. A blokkot egy helyen kell módosítani, és a rajz minden előfordulásán frissül. Faipari rajzokon a vasalatok, a furatjelölések és a címkék jellemző blokkok.

DXF (Drawing Exchange Format) – rajzcsere-formátum, amely gyakran használt a CAD-programok és a gyártógépek közötti 2D-s geometria átadására. Nem szabványos, hanem egy elterjedt gyártói formátum (ellenőrizendő: a pontos verzió és a célgép által elfogadott DXF-változat). Emellett léteznek gyártói, gépspecifikus formátumok is.

Posztprocesszor – a CAM-program utolsó modulja, amely a géptől független szerszámpályát az adott CNC-gép nyelvére alakítja. Minden gépvezérlésnek megvan a maga dialektusa, ezért ugyanaz a furatpozíció más kódban jelenik meg egy asztali CNC-marónál, mint egy ipari megmunkálóközpontnál. A posztprocesszor kiválasztása ezért gépfüggő.

Szabály. A CAD-modell és a gyártási rajz akkor jó, ha a rajz minden mérete, furata és élzárása visszavezethető a 3D-modellre. Ha a 3D-modell és a 2D-rajz között ellentmondás van, a gép rossz alkatrészt gyárt.

13.2.4 Technológia: egy bútor 2D-s és 3D-s CAD-modellezése

13.2.4.1 2D-s CAD-rajz készítése lépésenként

  1. Rajzbeállítás: állítsuk be a mértékegységet (mm), a rajzterületet és a rajzfejet. Faipari rajzon a mm-t nem írjuk ki, a méretarányt a rajzfejben adjuk meg (például 1:1, 1:2, 1:5).
  2. Rétegszerkezet: hozzuk létre a rétegeket, például kontur, furat, meret, elzaras, segéd. A rétegeket színnel és vonaltípussal különítsük el.
  3. Kontúrok rajzolása: a bútorlap körvonalát zárt alakzatként rajzoljuk meg. Használjunk pontos koordinátákat vagy intelligens méretmegadást (például hossz 600 mm, szélesség 400 mm).
  4. Furatok és vasalatjelek: a furatokat körrel jelöljük, és a furatátmérőt, mélységet, pozíciót a méretezésben adjuk meg. A vasalatokhoz használjunk blokkokat.
  5. Méretezés: a méreteket a közös báziséltől indítsuk, hogy a hibák ne adódjanak össze. Tüntessük fel a hosszt, szélességet, furathelyeket, élzárás helyét.
  6. Szabásjegyzék-ellenőrzés: ellenőrizzük, hogy a rajzon szereplő minden alkatrész szerepel-e a szabásjegyzékben, és a méretek egyeznek-e.
  7. Nyomtatás vagy PDF-export: a rajzot PDF-be mentjük, vagy nyomtatjuk. A PDF/A formátum hosszú távú megőrzésre alkalmas (ellenőrizendő: az adott CAD-program PDF-export beállítása).

13.2.4.2 3D-s CAD-modellépítés lépésenként

  1. Alkatrész-modellek: minden bútoralkatrészt (oldallap, fiókelőlap, polc) külön 3D-testként modellezünk. A testet leggyakrabban egy 2D-s vázlat kihúzásával (extrudálással) hozzuk létre. Például rajzolunk egy téglalapot 600 × 400 mm, majd kihúzzuk 18 mm vastagságra.
  2. Furatok és zsebek: a furatokat 3D-ben hengerként kivonjuk a testből. A zsebeket, nútokat és csapokat is 3D-s kivonással vagy összeadással hozzuk létre.
  3. Összeállítás: az alkatrészeket kényszerekkel (együttálló, párhuzamos, távolság) illesztjük össze. A kényszerek segítenek a szerkezet helyes összeállításának ellenőrzésében.
  4. Anyagmegjelenés: hozzárendeljük a faanyag textúráját, színét, a vasalat megjelenését. Ez a látványtervezés alapja.
  5. Ellenőrzés: a 3D-modellt forgatva ellenőrizzük a kötéseket, a szerelvényhelyeket, a nyílások méretét. Keressünk metszési hibákat (például két alkatrész egymásba ér).
  6. 2D-rajzok generálása: a 3D-modellből automatikusan 2D-s nézeteket és metszeteket készíthetünk. A generált rajzhoz méretezést és feliratokat adunk.
  7. Szabásjegyzék-generálás: a CAD-program (vagy a faipari célszoftver) a modellből alkatrészlistát készít: megnevezés, darabszám, anyag, kész méret, furatok, élzárás.

13.2.5 Kidolgozott példa: fiókos éjjeliszekrény CAD-modellje és szabásoptimalizálása

Termék: egyszerű fiókos éjjeliszekrény. Méretek: szélesség 500 mm, mélység 400 mm, magasság 600 mm. Anyag: 18 mm vastag laminált forgácslap (a fiók oldalai 16 mm-es laminált forgácslapból). Szerkezet: két oldallap, egy fedőlap, egy fenéklap, egy hátlap (farostlemez), két polc, egy fiókelőlap, a fiók oldalai, hátlapja és belső eleje, valamint egy fiókfenék.

13.2.5.1 1. CAD-modellezés lépései

A 3D-modellben minden alkatrészt külön testként hozunk létre:

A 3D-összeállításban az alkatrészeket kényszerekkel illesztjük: az oldallapok párhuzamosak, távolságuk 464 mm; a fedőlap az oldallapok tetején fekszik; a fiókelőlap a fiók oldalaira illeszkedik. Az összeállítás így megmutatja, hogy a fiók becsukott állapotban szorul-e, vagy a polcok elférnek-e.

13.2.5.2 2. Alkatrészlista generálása

A CAD-program az alábbi szabásjegyzéket készíti (kivonat):

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret h × sz × v (mm) Megjegyzés
1 Oldallap 2 Laminált forgácslap 582 × 400 × 18 32-es furatsor, élzárás elöl
2 Fedőlap 1 Laminált forgácslap 500 × 400 × 18 élzárás 3 oldalon
3 Fenéklap 1 Laminált forgácslap 464 × 400 × 18 élzárás elöl
4 Polc 2 Laminált forgácslap 464 × 380 × 18 élzárás elöl
5 Fiókelőlap 1 Laminált forgácslap 500 × 200 × 18 élzárás 4 oldalon
6 Fiók oldallap 2 16 mm laminált forgácslap 350 × 120 × 16 élzárás felül
7 Fiókhátlap, fiók-belső elő 2 16 mm laminált forgácslap 406 × 120 × 16 élzárás felül
8 Fiókfenék 1 HDF 430 × 350 × 3 —
9 Hátlap 1 HDF 468 × 550 × 3 —

Ellenőrzés: a szélességi méretek összhangja: 2 × 18 mm oldallap + 464 mm belső = 500 mm. A magassági méret: 582 mm oldallap + 18 mm fedőlap = 600 mm. A polcok állíthatók, ezért a belső szabad magasságot külön ellenőrizzük. A listát mindig a 3D-modellhez viszonyítva ellenőrizzük.

13.2.5.3 3. Szabásoptimalizálás

A laminált forgácslap táblamérete szabványosan 2800 × 2070 mm (tájékoztató, ellenőrizendő a beszállítónál). Az alkatrészeket ebből kell kiszabni. A szabásoptimalizáló program a táblára helyezi az alkatrészeket úgy, hogy a hulladék a lehető legkisebb legyen, figyelembe véve a fűrészvágás rést (például 4 mm) és a szálirányt.

Számítsuk ki a nettó anyagszükségletet:

A nagy alkatrészek területe (a fűrészrést most elhanyagoljuk, csak a kihozatali arányt becsüljük):

18 mm-es laminált forgácslap:

16 mm-es laminált forgácslap (külön sor, külön anyag):

HDF (3 mm): hátlap 0,468 × 0,550 = 0,2574 m², fiókfenék 0,430 × 0,350 = 0,1505 m².

Egy tábla: 2,800 m × 2,070 m = 5,796 m²

Elméleti kihozatal a 18 mm-es anyagra: $ \frac{1{,}30384}{5{,}796} \cdot 100,% = 22{,}5,% $. Ez nem hulladékarány: egyetlen éjjeliszekrényhez a tábla kb. negyede kell, a tábla többi része maradéklapként más munkához (vagy több darab egyidejű gyártásához) használható. Az optimalizáló ezért a maradéklap méretét is kiírja; kihozatalt sorozatra vagy maradéklap-kezeléssel értelmes számolni. A 16 mm-es fiókelemek külön (16 mm-es) lapból vagy maradéklapból készülnek.

A pontos számításhoz a szabásrészt is hozzá kell adni: ha minden vágás 4 mm-t vesz el, akkor a nettó méretekhez ráhagyást kell adni a szabásjegyzék nyers méreteinél. Ezt a Szabásjegyzék és anyagnorma és a Szabásterv és szabástérkép, anyagkihozatal alfejezetekben részletezzük.

13.2.5.4 4. Adatátvitel a CNC-gépre

A 2D-s gyártási rajzot DXF formátumban exportáljuk. A DXF-ben az alkatrész kontúrja, a furatok középpontja és átmérője, valamint a zsebek geometriája szerepel. Az export előtt ellenőrizzük:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Oldallap CAD-rajza rétegenként (kontúr, furat, méret, élzárás) a CNC-nullponttal és a négy tipikus exporthiba kis képével.
Az oldallap 2D-rajza DXF-rétegek szerint, a CNC-nullponttal és a négy tipikus exporthibával

Az ábrán az éjjeliszekrény 582 × 400 × 18 mm-es oldallapja látható (a fedőlap az oldallapok tetején fekszik, ezért az oldallap 600 − 18 = 582 mm magas). A rétegeket vonaltípus különíti el: kontur vastag folytonos, furat kör, meret vékony, elzaras szaggatott. A nullpont (X0/Y0) a bal alsó bázissarok; a CAM-ban és a gépen ugyanennek kell lennie. Jobbra lent a négy tipikus hiba: rossz réteg, eltérő origó, robbantatlan blokk, nyitott kontúr. A HTML-változatban a rétegek ki-be kapcsolhatók, és az origó eltolásával látható, hova kerülnének a furatok.

Egy rövid, magyarázott fúrási programrészlet (a pontos szintaxis vezérlőfüggő, ellenőrizendő: a gép vezérlőjének dokumentációja):

; Oldallap 582 x 400 x 18 – nullpont: bal alsó bázissarok (X0 Y0), Z0 a lap felső síkja
T1 M6                  ; szerszámcsere: 5 mm-es fúró a 32-es sorhoz
S4000 M3               ; orsó be, fordulatszám (szerszámadatlap szerint)
G0 X37 Y96 Z5          ; gyorsmenet az első furat fölé, 5 mm biztonsági magasságba
G81 Z-12 R2 F1500      ; fúróciklus: 12 mm mély furat, előtolás mm/min-ben
Y128                   ; következő furat 32 mm-rel feljebb (a ciklus ismétlődik)
G80 G0 Z50 M5          ; ciklus vége, kiemelés, orsó le

A CNC-gép CAM-programja beolvassa a DXF-et, a kezelő kiválasztja a szerszámokat (például 5 mm-es fúró, 8 mm-es maró), majd a posztprocesszor legenerálja a gépi programot. A program már koordinátákat, fordulatszámot, előtolást és szerszámcserét tartalmaz. A generált programot szimulációval ellenőrizzük, hogy ne legyen ütközés vagy rossz mélység.

Gépbiztonság. A CNC-gépen a programot csak betanított, felügyelt kezelő indíthatja. Indítás előtt ellenőrizd a munkadarab rögzítését (vákuum), a szerszámok befogását és megengedett fordulatszámát, a védőberendezéseket és a vészleállítót; az új programot először szimulációban, majd csökkentett előtolással, a gép mellett állva futtasd (ellenőrizendő: gépkönyv, MSZ EN ISO 19085 sorozat). A gép munkaterébe működés közben nem nyúlunk.

13.2.6 Szabvány

Szabvány. A CAD-adatok cseréjére nincs egyetlen kötelező faipari szabvány; a gyakorlatban a DXF formátum de facto szabvánnyá vált, de a verziószám és a célgép által elfogadott elemek eltérhetnek (ellenőrizendő: a CNC-gép gyártói dokumentációja). A hosszú távú megőrzésre a PDF/A formátum (ISO 19005 sorozat) alkalmas (ellenőrizendő: a pontos szabványszám). A termékmodell-adatok cseréjére az ISO 10303 (STEP) szolgál, de az asztalosüzemi gépek és a faipari szoftverek a gyakorlatban gyakran DXF-et vagy saját formátumot használnak. A rajzok szabványos vonalait, méretezését és rétegrendjét az MSZ EN ISO 128 és MSZ EN ISO 129 alapelvei szerint alakítjuk ki (ellenőrizendő: a hatályos szabványszámok).

13.2.7 Minőségellenőrzés

A CAD-CAM láncban az ellenőrzés célja, hogy a gép ne gyártson rossz alkatrészt. Az ellenőrzési pontok:

  1. Modell ellenőrzése: a 3D-modellben minden alkatrész a helyén van, nincs átfedés, a furatok mélysége és pozíciója helyes.
  2. Rajz ellenőrzése: a generált 2D-rajz méretei egyeznek a 3D-modellel; a méretarány és a rajzfej megfelelő.
  3. Lista ellenőrzése: a szabásjegyzék darabszáma, anyaga és kész mérete megegyezik a modellel; a nyers méretek tartalmazzák a ráhagyást.
  4. DXF ellenőrzése: a kontúr zárt, a furatok külön rétegen vannak, a mértékegység mm, nincs felesleges réteg.
  5. CAM szimuláció: a generált szerszámpályát szimulációban ellenőrizzük ütközésre, rossz megmunkálási sorrendre, túl mély furatra.
  6. Próbadarab: ha lehetséges, egy hulladéklapon vagy próbadarabon teszteljük a programot, mielőtt a teljes anyagot megmunkáljuk.

Eltérés esetén a hibát a lánc legkorábbi pontján kell javítani: először a modellben, majd a rajzban, majd az exportban, végül a CAM-paraméterekben.

13.2.8 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: a CNC-gép rossz helyre fúr. Ok: a DXF-exportnál a furatok másik rétegre kerültek, vagy a koordinátarendszer origója nem egyezik. Helyes gyakorlat: mindig ellenőrizzük a rétegeket és az origót; export előtt a rajzon rajzoltassuk ki a furatok középpontját.

  2. Hiba: a generált szabásjegyzék darabszáma nem egyezik a rajzzal. Ok: a 3D-modellben egy alkatrész kétszer szerepel, vagy a blokkok beszámításra kerültek. Helyes gyakorlat: modellben minden alkatrészt egyedi, paraméterezett testként építsünk, ne blokkokból.

  3. Hiba: a szabásoptimalizáló rosszul vág, és a táblán az alkatrészek nem férnek el. Ok: nem adtuk meg a fűrészrést vagy a tábla szegélyének levágását (ráhagyást). Helyes gyakorlat: az optimalizálóban állítsuk be a fűrészrés vastagságát, a tábla szegélyét, a szálirányt, és futtassuk újra.

  4. Hiba: a CNC-program hibás szerszámot vagy fordulatot használ. Ok: rossz posztprocesszort választottunk. Helyes gyakorlat: mindig a gép típusának megfelelő posztprocesszort használjuk; a gépkönyvben ellenőrizzük a támogatott programnyelvet.

13.2.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos vállalkozó bevezette a CAD-CAM munkafolyamatot, hogy konyhabútorokat gyorsabban gyártson. Kezdetben a tervező a 3D-modellből csak látványtervet készített, a gyártáshoz viszont kézzel írta az alkatrészlistát, és a CNC-gépet is kézzel programozta. Az eredmény: a látványterv és a valódi bútor méretei eltértek, mert a kézi lista nem frissült, amikor a modellben megváltozott a fiókméret. Egy reklamáció után a cég áttért arra, hogy a CAD-program automatikusan generálja a szabásjegyzéket, és a DXF-et közvetlenül a CAM-ba küldi. Az új folyamattal a tervezésről a gyártásra fordított idő a felére csökkent, és a mérethibák megszűntek. A tanulság: a CAD-modell az egyetlen igazságforrás, a többi dokumentumot abból kell származtatni.

13.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A DXF fájl közvetlenül futtatható a CNC-gépen, mert az egy szabványos vezérlőkód. Indokold!
  2. Mi a különbség a 2D-s CAD és a 3D-s CAD között a faipari tervezésben?
  3. Miért van szükség posztprocesszorra a CAM és a CNC-gép között?
  4. Számolj: egy 600 × 400 mm-es bútorlap területe hány négyzetméter? Ha 20 darabot kell gyártani, mennyi a nettó anyagigény?
  5. Mi a szerepe a rétegeknek a CAD-rajzon? Adj három példát faipari rétegre.
  6. Mi a hiba: a szabásoptimalizáló 3 darab 2800 × 2070 mm-es táblát jelez, de a nettó anyagszükséglet csak 4,2 m²?

13.2.11 Feladatok

1. feladat (A)
Fogalmazd meg saját szavaiddal a CAD és a CAM fogalmát, majd rajzold le a CAD–CAM lánc lépéseit.

2. feladat (A)
Sorolj fel három faipari réteget, amelyet egy 2D-s műhelyrajzon használnál, és írd le, mi kerül rájuk.

3. feladat (B)
Egy 3D-s modellből generált szabásjegyzékben az oldallap mérete 800 × 600 × 19 mm, de a gyártási rajzon 800 × 600 × 18 mm szerepel. Mi lehet a probléma? Hogyan ellenőriznéd?

4. feladat (B)
Számítsd ki a nettó anyagszükségletet: 4 db oldallap 700 × 500 mm, 2 db fedőlap 900 × 550 mm, 3 db polc 650 × 450 mm. Add meg az eredményt m²-ben, és becsüld meg, hány 2800 × 2070 mm-es tábla kell, ha a fűrészrés miatt 10% ráhagyást számolunk.

5. feladat (C)
Egy CNC-gépre DXF-et exportálsz, de a gép a furatokat nem fúrja ki, csak a körvonalat marja. Mi lehet az ok? Sorolj fel legalább három lehetséges hibát, és mindegyikre add meg a javítást.

6. feladat (D)
Készíts rövid technológiai leírást (számozott lépéseket) egy 3D-s bútormodell 2D-s gyártási rajzának előállításához. Használd a fiókos éjjeliszekrény példáját, és írd be az ellenőrzési pontokat minden lépéshez.

13.2.12 Megoldások

13.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A DXF geometriai adatokat tartalmaz, nem gépvezérlő kódot. A CNC-gép a CAM-programból posztprocesszálással előállított gépi programot futtatja.

  2. A 2D-s CAD síkbeli rajzokat készít (vetület, méretezés); a 3D-s CAD térbeli modellt épít, amelyből 2D nézetek és szabásjegyzék is származtatható. A 3D-modell a teljes termék szerkezetét mutatja, a 2D-s rajz egy-egy nézetet vagy metszetet.

  3. A posztprocesszor a CAM által generált általános szerszámpályát az adott CNC-gép vezérlésének nyelvére alakítja. Minden gépvezérlés eltérő dialektust használ, ezért gépfüggő.

  4. Terület: 0,6m×0,4m=0,24m20{,}6\,\text{m} \times 0{,}4\,\text{m} = 0{,}24\,\text{m}^2. 20 darab: 20×0,24=4,8m220 \times 0{,}24 = 4{,}8\,\text{m}^2.

  5. Rétegek: kontur (alkatrész körvonala, vágási geometria), furat (furatok középpontja, átmérő), meret (méretvonalak és feliratok). A rétegek segítik a logikai csoportosítást, a megjelenítést és a gyártási adatok (pl. furatok) exportálását.

  6. A nettó anyag 4,2 m², egy tábla területe 5,796 m², tehát elméletileg 1 tábla elég lenne, ha a kihozatal 100% lenne, de a fűrészvágások, a szálirány és a darabok elrendezése miatt szükséges lehet 2 tábla. A 3 tábla viszont már anyagpazarlást jelez, vagy rosszul adtuk meg a darabokat / ráhagyást.

13.2.12.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A)
CAD: számítógéppel segített tervezés, amely 2D-s rajzot vagy 3D-s modellt hoz létre. CAM: számítógéppel segített gyártás, amely a CAD-geometriából megmunkálási pályát és gépi kódot készít. A lánc: tervezés → 3D-modell → alkatrészlista → 2D-rajz / DXF → CAM-pálya → posztprocesszor → CNC-program → megmunkálás.

2. feladat (A)
Lehetséges válasz:
- kontur: az alkatrész külső és belső körvonalai, vágási geometria.
- furat: furatok középpontja, átmérője, mélysége.
- elzaras: élzáró anyag jelölése, pl. az élzárás vastagsága és anyaga.
Ezek segítenek a rajz áttekinthetőségében és a gyártási adatok exportálásában.

3. feladat (B)
Valószínűleg a 3D-modellben a lapvastagság 19 mm-re van paraméterezve, míg a rajzon kézzel átírták 18 mm-re, vagy a rajz sablonja 18 mm-ben rögzítve van. Ellenőrzés: nyisd meg a 3D-modellt, nézd meg az alkatrész vastagság-paraméterét; hasonlítsd össze a szabásjegyzék nyers és kész méretét. Ha a modellben 19 mm szerepel, akkor a rajz a hibás, javítsd a modellt vagy a rajzgenerálást. A vastagság eltérés a bútor illesztésénél problémát okoz.

4. feladat (B)
Számolás:
- Oldallap: 0,7 × 0,5 = 0,35 m², 4 db → 1,40 m²
- Fedőlap: 0,9 × 0,55 = 0,495 m², 2 db → 0,99 m²
- Polc: 0,65 × 0,45 = 0,2925 m², 3 db → 0,8775 m²
- Nettó összesen: 1,40 + 0,99 + 0,8775 = 3,2675 m²
10% ráhagyással: 3,2675×1,10=3,59425≈3,594m23{,}2675 \times 1{,}10 = 3{,}59425 \approx 3{,}594\,\text{m}^2.
Egy tábla: 5,796 m². A szükséges táblaszám: 3,594/5,796=0,623{,}594 / 5{,}796 = 0{,}62, tehát 1 tábla elvileg elegendő. Az optimalizálónál ellenőrizni kell, hogy a darabok hogyan férnek el a táblán a vágásréssel és a száliránnyal.

5. feladat (C)
Lehetséges okok és javítások:
- A furatok nem kerültek a megfelelő rétegre, ezért a CAM nem ismerte fel fúrásként. Javítás: tedd a furatokat külön furat rétegre, és ellenőrizd a CAM beállításait.
- A DXF-exportnál a furatjelek (körök) kimaradtak, mert a rajzon blokkként szerepeltek, és a blokk nem lett felrobbantva. Javítás: robbantsd fel a blokkokat exportálás előtt.
- A CAM-ban a megmunkálási művelet rossz, pl. a furat helyett kontúrmarást választottál. Javítás: a furat műveletet válaszd, és rendeld hozzá a fúrószerszámot.
- A posztprocesszor nem támogatja a fúrási ciklust, ezért marásként értelmezi. Javítás: ellenőrizd a posztprocesszort, vagy használj más, fúrást támogató stratégiát.

6. feladat (D)
Technológiai leírás a 2D-s gyártási rajz előállításához a fiókos éjjeliszekrény példáján:

  1. Nyisd meg a 3D-modellt, ellenőrizd az alkatrészeket (nincs hibás kényszer, a vastagságok 18/16/3 mm). – Ellenőrzés: az alkatrészfa tiszta, a méretek stimmelnek.
  2. Válassz ki egy alkatrészt, pl. oldallap. Készíts róla 2D-s rajzlapot, helyezz el nézetet (elölnézet, felülnézet) és metszetet, ha szükséges. – Ellenőrzés: a nézetarány 1:1 vagy 1:2, a nézet a lap közepén van.
  3. Adj hozzá méreteket: hossz, szélesség, furathelyek, furatátmérők, élzárás. – Ellenőrzés: a méretek a báziséltől indulnak, nincs hiányzó méret.
  4. Tedd a furatokat a furat rétegre, a kontúrt a kontur rétegre. – Ellenőrzés: a rétegek ki-be kapcsolásával a furatok megjelennek.
  5. Ha a rajzon blokkot használtál (vasalat), robbantsd fel a DXF-export előtt. – Ellenőrzés: a blokk már nem szerepel zárt csoportként.
  6. Exportálj DXF-et. – Ellenőrzés: a DXF-et megnyitva a kontúr zárt, a furatok körök.
  7. Nyomtasd vagy mentsd PDF-be a műhelyrajzot. – Ellenőrzés: a nyomtatás léptékhelyes, a rajzfej tartalmazza a megnevezést, anyagot, méretarányt.

13.2.13 Rövid összefoglaló

A CAD (számítógéppel segített tervezés) és a CAM (számítógéppel segített gyártás) összekapcsolásával a tervtől a CNC-gépig egy adatlánc vezet. A folyamat lépései: 3D-modell → alkatrészlista → 2D-rajz / DXF → CAM-pálya → posztprocesszor → CNC-program → megmunkálás. A CAD-rajzok rétegekbe szervezik a kontúrokat, furatokat, méreteket és élzárásokat; a blokkok az ismétlődő elemeket fogják össze. A faipari célszoftverek a 3D-modellből szabásjegyzéket és látványtervet generálnak, az optimalizáló programok pedig a táblára rendezik az alkatrészeket, csökkentve a hulladékot. Az adatátvitel gyakori formátuma a DXF, de a gép csak a saját vezérlőnyelvén dolgozik, ezért szükséges a CAM-posztprocesszor. A lánc minden lépésénél ellenőrizni kell a méreteket, rétegeket és szerszámokat. Továbbvitt eredmény: ezt a CAD–CAM láncot használja a CNC-technika: vezérlés, koordináta-rendszer, megmunkálóközpont, programfelépítés alfejezet, amikor a megmunkálóközpont vezérlését és a programfelépítést mutatja be.

13.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a CAD-CAM alapfogalmakra, a hazai faipari gyakorlatra és a gyártói dokumentációk elveire épül. Ellenőrizendő: a DXF-verzió és a célgép által elfogadott formátum, a PDF/A szabványsorozat pontos száma, a CNC-gép posztprocesszorának elérhetősége és a gyártói CAM-beállítások. A szabásoptimalizálási példában szereplő táblaméret, fűrészrés és kihozatali értékek tanulási példák, a tényleges gyártás előtt a beszállító adatlapját és a gépkönyvet kell ellenőrizni. A fiókos éjjeliszekrény méretei és alkatrészlistája minta, nem tervezési előírás.