10.1 Vetületi ábrázolás: nézetek és nézetrend

10.1.1 Motiváció: amikor a szó nem elég, rajz kell

Egy vevő egyedi fiókot kér egy régi komódba. A műhelyben te készíted el a fiókoldalt, a csapot és az alj hornyát, de senki nem tudja pontosan, hol legyen a horony a 18 mm vastag bükk deszkán. Ha csak annyit mondunk: „van rajta egy 6 mm-es horony alul”, az kevés. Ha azonban nézetből látod az alkatrészt, azonnal tudod, hogy a horony az alsó éltől 10 mm-re, a belső lapon, 8 mm mélyen fut. Ezt tanítja meg a vetületi ábrázolás: a térbeli alkatrészt úgy rajzoljuk le, hogy minden fontos méretet és helyet le tudj olvasni, félreértés nélkül.

10.1.2 Szemléletes kép: az átlátszó plexi doboz

Képzeld el, hogy a fa alkatrészt egy átlátszó plexi doboz aljára állítod, és a doboz oldala a függőleges plexi képsík. Ha a tárgyat a hátoldalról egy fénycsővel merőlegesen megvilágítod, a doboz oldalán megjelenik a vetület, mintha sziluettet rajzolnál. Ezt a sziluettet egészítjük ki látható élekkel és a takart élek megkülönböztetésével – így születik a műszaki rajz.

Az ábra három lépésben mutatja a gondolatkísérletet: (1) a fiókoldal vetületei megjelennek a doboz hátsó falán, alján és jobb oldalfalán; (2) a falak kinyílnak; (3) kiterítve kapjuk az európai (E) nézetrendet: a felülnézet az elölnézet alatt, a bal oldalnézet az elölnézettől jobbra van. Az interaktív változatban a falak csúszkával nyithatók, a doboz forgatható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fiókoldal átlátszó dobozban, vetületei a doboz falain, majd a kinyitott doboz síkban az elöl-, felül- és oldalnézettel.
Az átlátszó plexi doboz: a fiókoldal vetítése a képsíkokra, a falak kinyitása és a kiterített E nézetrend (elölnézet, alatta felülnézet, jobbra bal oldalnézet)

Példa. Egy fiókoldal elölnézetben egy téglalap, felülnézetben egy hosszú keskeny téglalap, amelyen egy-két hosszanti horony fut. Mint a vetületről látni fogod, a horony a felülnézeten két párhuzamos vonal, az elölnézeten pedig középen egy szaggatott él vagy vonalpár.

10.1.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Vetület. A vetület a tárgynak egy képsíkon létrejött síkbeli képe, amelyet vetítősugarakkal hozunk létre. A faipari és gépészeti rajzokon az ún. merőleges (ortogonális) vetítést használjuk: a vetítősugarak 90°-ban esnek a képsíkhoz képest. Ez azért fontos, mert így a valódi méretek közvetlenül lemérhetők a rajzról, mentesek lesznek a ferde nézet torzításától. A vetület fogalma az egész műszaki rajz alapja; itt mondjuk ki, mert a Nézet és metszet; metszősíkok és metszetjelölés alfejezet is erre épül.

Definíció. Képsíkrendszer. A merőleges vetítéshez három fő képsíkot használunk, amelyek páronként merőlegesek egymásra:

A faipari rajzon gyakran csak elölnézetet és felülnézetet használunk, mert sok alkatrész (lap, élzáró, deszka) vékony; a harmadik nézet, az oldalnézet, csak akkor kell, ha a profil, a furat vagy a csapkiosztás térben is eltér.

Szabály. Az európai (E) vetítési rend. A könyvben és a magyarországi gyakorlatban a európai (E) vetítési rendet használjuk, amelyet a nemzetközi szabvány MSZ EN ISO 5456-2 szellemében alkalmazunk (a pontos szám ellenőrizendő). Az elnevezés onnan származik, hogy a tárgyat a képsík elé képzeljük. A kép a tárgy mögött jön létre, ezért a felülnézet az elölnézet alá kerül, a bal oldalnézet pedig az elölnézet jobbra. Ez fordított ahhoz képest, amit az amerikai (A) rendszerű rajzokon látsz, ahol a felülnézet az elölnézet fölé kerül. Az európai rajzokon a nézetrendet a szabvány szerint rajzkeretben elhelyezett jelképes nézetrenddel jelölhetjük (egy kis csonka kúp alaphelyzetű vetülete), de sok faipari műhelyrajzon elegendő a nézetek sorrendje és a megnevezés.

Miért pont így? Az európai (E) rendszerben a néző úgy látja a tárgyat, mintha a képsíkok középpontjából nézne a megfelelő irányba, a vetület pedig a tárgy mögé esik. Ez a mindennapi rajzolvasásnál azért kényelmes, mert az alkatrész hossza és magassága az elölnézeten, szélessége pedig a felülnézeten és az oldalnézeten jelenik meg, a nézetek sorrendje pedig jól követhető.

10.1.4 A szabványos vetületi rajz szerkezete

Elölnézet. A tárgy legjellemzőbb nézete, általában a leghosszabb oldalról nézve. Itt mutatjuk a legtöbb körvonalat, furatot és a fő szerkezeti elemeket. A faipari alkatrészeknél az elölnézet a szálirányban nézve mutatja a hosszt és a vastagságot. Például egy fiókoldal esetén az elölnézet a fiók oldalának magasságát és hosszát mutatja.

Felülnézet. A tárgyról felülről nézve készült nézet, amely az elölnézet alatt foglal helyet. Ez mutatja a szélességet és a hosszt, valamint a lap felső felületén lévő furatokat, hornyokat, letöréseket. Egy fiókoldalnál a felülnézet azt mutatja, hogy az alkatrész szélessége 18 mm, és a hátoldalon a 6 mm-es horony a középvonalban fut végig.

Bal oldalnézet. A tárgy bal oldaláról nézve készül. Az európai rendben a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára kerül. A fiókoldalnál a bal oldalnézet egy keskeny téglalap: a fiók vastagsága (18 mm) és a magassága. Ha a fiókoldalban olyan csaplyuk van, amely eltérő mélységű a bal és a jobb oldalon, az oldalnézet mutatja meg a különbséget.

Takart (láthatatlan) élek. Ami a tárgyon kívülről nem látható, de a rajzhoz fontos (pl. hátoldali horony, zsebfurat, fészkes csap mélysége), azt szaggatott vonallal jelöljük a vetületeken. A szaggatott vonal vékony, rövid szakaszokból áll (nem pontvonal), és jelzi, hogy az él mögötte van. A faipari rajzon ez nagyon gyakori, mert a furatokat és a zsebeket takarásból látjuk.

Látható élek. A tárgyon látható körvonalat és a törést folytonos vastag vonallal jelöljük.

Szabály. A vetületi rajzon a nézetet úgy választjuk meg, hogy a legkevesebb nézetből a legtöbb információ leolvasható legyen. Faipari alkatrészeknél ez általában: - egy vékony lapot (pl. 18 mm-es fenyő vagy bútorlap) egy elölnézettel és egy felülnézettel ábrázolunk, mert a vastagság a két nézetből egyértelmű; - egy körszimmetrikus vagy hengeres testet (esztergált láb) elölnézettel és felülnézettel mutatunk, a körvetület jelzi az átmérőt; - egy aszimmetrikus testet, amelyen furatok, hornyok vagy letörések vannak, három nézettel ábrázolunk: elöl-, felül- és oldalnézet. Ha az oldalnézet csak egy szimmetrikus kör vagy téglalap, elhagyható.

10.1.5 Az elölnézet megválasztása

Az elölnézet a tárgy fő nézete, ezért a rajzoló dönti el, honnan „fotózza” a tárgyat. A faipari gyakorlatban az elölnézetet úgy választjuk, hogy:

Példa. Egy csapozott léc, amelynek egyik végén 20 mm hosszú, 10 mm mély nyitott csap (ollós csap) van. Az elölnézet a léc hosszabbik oldalát mutatja, így a csap hossza a vonalhálón leolvasható; a felülnézet mutatja a léc szélességét és a csap teljes szélességét, amely egyenlő a deszka szélességével; az oldalnézet mutatja a csap vastagságát, azaz a léc vastagságának egyharmadát.

10.1.6 Kidolgozott példa: vetületi rajz készítése

Vegyünk egy fenyő fiókoldalt. Az alkatrész hossza 400 mm, szélessége 180 mm, vastagsága 18 mm. A fiókoldal belső lapján, a szálirányban, az alsó éltől 10 mm-re egy 6 mm széles és 8 mm mély horony fut a teljes hosszon, amelybe a fiók alja csúszik. A fiókoldal két végén, a belső lapba fúrva, a végtől 9 mm-re, két magasságban egy-egy Ø8 × 10 mm-es furat van a köldökcsapok számára (a 18 mm-es lapba nem fér el mélyebb furat).

Mit ábrázolunk?

  1. Elölnézet (a belső lap felénk néz): egy 400 × 180 mm-es téglalap. A horony a belső lapon van, ezért látható: két vízszintes, a teljes hosszon végigfutó folytonos vastag vonal az alsó éltől 10 mm-re és 16 mm-re. A köldökcsapfuratok a belső lapba vannak fúrva, tengelyük a nézési iránnyal párhuzamos, ezért az elölnézeten látható körök (Ø8), a végektől 9 mm-re, két magasságban (az alsó éltől 50 mm-re és 130 mm-re; tanulási példa), vékony pontvonalas tengelykereszttel.

  2. Felülnézet (az elölnézet alatt): egy 400 × 18 mm-es téglalap. A horony az alsó élen van, felülről nem látszik, ezért a belső laptól 8 mm-re egy szaggatott vonal jelzi a horony felső határát. A furatok tengelye a nézési irányra merőleges, ezért itt nem körök: mindegyik furat két szaggatott vonal a belső laptól 10 mm mélyen, egymástól 8 mm távolságban, a végektől 9 mm-re középvonallal.

  3. Bal oldalnézet (az elölnézet jobb oldalán): egy 18 mm széles, 180 mm magas téglalap. A teljes hosszon átfutó, 6 mm magas és 8 mm mély horony itt a kontúr bemélyedéseként látszik (az alsó éltől 10 mm-re, a belső lap oldalán), ezért folytonos vastag vonal. A furatok itt is takartak: két-két rövid, 10 mm hosszú szaggatott vonalpár a belső laptól, vízszintesen, 8 mm távolságban. Összefoglalva: egy furat csak abban a nézetben kör, amelyben a tengelye a nézési iránnyal párhuzamos.

Mire figyelj a rajzon?

10.1.7 A fiókoldal három nézete ábrán

Az ábra a fiókoldalt három nézetben, E rendben mutatja (fenyő, 400 × 180 × 18; horony a belső lapon az alsó éltől 10 mm-re, 6 mm széles, 8 mm mély; köldökcsapfuratok Ø8 × 10). A horony az elölnézeten két látható vonal, a felülnézeten takart (szaggatott) vonal, a bal oldalnézeten a kontúr bemélyedése. Minden furat csak az elölnézeten kör; a másik két nézetben rövid, szaggatott vonalpár. Az interaktív változatban a horonyra vagy a furatra mutatva mindhárom nézetben ugyanaz az elem emelődik ki.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fiókoldal elöl-, felül- és bal oldalnézete európai rendben; a horony és a furatok nézetenként helyes jelölésével.
Fiókoldal elöl-, felül- és bal oldalnézete E rendben, a horony és a furatok nézetenként helyes jelölésével

10.1.8 Harmadik nézet szerkesztése két nézetből

A gyakorlatban sokszor két nézetből kell megszerkeszteni a harmadikat, mert a rajz hiányos. Ezt a feladatot térlátás-fejlesztőnek is hívjuk.

Szabály. A harmadik nézetet a vetületi összerendeléssel szerkesztjük: a hosszméreteket az elölnézetről, a szélességeket pedig a meglévő nézetből visszük át. A szerkesztéshez vetületvonalakat használhatunk, amelyek a nézetektől 45 fokos segédvonallal vezetik át a méreteket.

Példa. Adott az elölnézet: egy 60 mm magas, 30 mm széles téglalap, közepén egy Ø10 kör (a furat tengelye a nézési iránnyal párhuzamos, átmenő). Adott a felülnézet: egy 30 mm × 30 mm-es négyzet, benne két függőleges szaggatott vonal 10 mm távolságban, középvonallal. Kérdés: milyen a bal oldalnézet?

Megoldás.

  1. Elölnézet: 60 mm magas, 30 mm széles – ez a tárgy magassága és szélessége.
  2. Felülnézet: 30 mm × 30 mm – a tárgy felülnézetben négyzet. Ez azt jelenti, hogy a test mélysége is 30 mm.
  3. Harmadik nézet: a bal oldalnézet egy 30 mm széles (mélység), 60 mm magas téglalap. A furat tengelye az elölnézetben a nézési irány, az oldalnézetben viszont vízszintes, ezért itt nem kör: két vízszintes szaggatott vonal 10 mm távolságban (a 60 mm magas test közepén, 25 mm-nél és 35 mm-nél), a teljes 30 mm szélességben, köztük vékony pontvonalas középvonallal. Szabály: a furat csak abban a nézetben kör, amelyben a tengelye a nézési iránnyal párhuzamos.
  4. Ellenőrzés: a furat középvonala mindhárom nézeten egybeesik (az elölnézeten a kör középpontja, a felülnézeten és az oldalnézeten a pontvonal). A magasság az elölnézetről, a szélesség a felülnézetről, a mélység mindkét másik nézetről egyező.

10.1.9 Interaktív tartalom és gyakoroltatás

Interaktív. A könyv HTML-változatában az alábbi ábra vetületi kalkulátorként működik: a léc hossza, magassága, mélysége és a furat helye állítható, a három nézet és a vetítővonalak frissülnek; egy kapcsolóval az amerikai (A) rendre váltva látszik a különbség, a nézetre kattintva pedig a térbeli képen kiemelődik a hozzá tartozó lap. A nyomtatott változatban a statikus ábra egy 80 × 40 × 20 mm-es bükk léc (Ø10 átmenő furat, felül 6 × 5-ös horony) térbeli képét és három nézetét mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Bükk léc térbeli képe és három nézete európai vetítési rendben, vetítővonalakkal.
Bükk léc (80 × 40 × 20, Ø10 átmenő furat, 6 × 5 horony) térbeli képe és három nézete E rendben, vetítővonalakkal és 45°-os segédvonallal; a furat csak az elölnézetben kör

10.1.10 Minőségellenőrzés

A vetületi rajz akkor jó, ha a nézetek sorfolytonosan összerendelhetők.

Szempontok:

Ha eltérést találsz, először a vetületi vonalakat ellenőrizd. Gyakori, hogy a 45 fokos segédvonal rosszul van megrajzolva, és emiatt az oldalnézet nem illeszkedik a többihez.

10.1.11 Tipikus hibák és okaik

1. Hiba: a felülnézet az elölnézet fölé kerül.
Ok: a tanuló amerikai (A) rendszerhez szokott, vagy szabadkézi rajzolásnál nem figyel a szabványra.
Javítás: mindig a könyvben tanított európai (E) rendet alkalmazzuk: az elölnézet alá kerül a felülnézet, jobbra a bal oldalnézet. Ha kétség merül fel, rajzold be a vetületi doboz csonka kúp-jelét.

2. Hiba: hiányzik a takart él.
Ok: a tanuló csak a látható éleket rajzolja, és elfelejti, hogy a furat vagy a horony a másik oldalon fut.
Következmény: a gyártásnál rossz helyen fúrnak, és a fiók alját nem lehet beilleszteni.
Helyes gyakorlat: nézd át a tárgy minden oldalát, és kérdezd meg: mi az, ami a másik nézeten kívülről nem látható, de mérete kell a gyártáshoz? Az ilyen éleket szaggatott vonallal jelöld.

3. Hiba: a nézetek nem illeszkednek.
Ok: a vetületi vonalak rosszul vannak felvéve, vagy a méretek nem azonos léptékűek.
Javítás: szerkessz 45 fokos segédvonalat, és ellenőrizd a hossz/vastagság azonos nagyságát. A vetületi rajz nem önálló három kép, hanem egyetlen rendszer.

4. Hiba: túl sok nézet.
Ok: a tanuló automatikusan mindig három nézetet rajzol, pedig egy vékony laphoz vagy egy esztergált lához kettő is elég.
Következmény: a rajz feleslegesen bonyolult, és az olvasó figyelme elterelődik.
Helyes gyakorlat: a nézetválasztás előtt kérdezd meg: elég-e a plusz nézet a méret egyértelműsítéséhez? Ha nem, hagyd el.

10.1.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy tanuló az első munkadarabját, egy kis tölgyfa éjjeliszekrény fiókját készítette. A fiókoldal rajzán a hátoldali köldökcsap-furatot szaggatott vonallal jelölte. A tanműhelyben a társa a rajz alapján fúrta a furatot. Mivel a szaggatott körvonal a felülnézeten is szerepelt, pontosan tudta, hogy a furat a fiókoldal belső oldala felől indul, és nem fúrt át a külső oldalon. Amikor a fiókot összeszerelték, a csapok tökéletesen illeszkedtek. A rajz nélkül valószínűleg a rossz oldalon fúrtak volna, és az egész fiók selejtes lett volna.

10.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy európai (E) rendben a felülnézet az elölnézet fölé kerül? Indokold!
  2. Milyen vonallal jelöljük a takart éleket?
  3. Egy fa léc elölnézete 120 mm hosszú, 40 mm magas; a felülnézete 120 mm hosszú, 20 mm széles. Mekkora a léc oldalnézetének magassága és szélessége?
  4. Hány nézet szükséges egy egyszerű, 18 mm vastag, tengelyirányban két furattal ellátott bútorlap alkatrészhez?
  5. Mi a különbség a látható és a takart él rajzi jelölése között?
  6. Mire szolgál a 45 fokos segédvonal a harmadik nézet szerkesztésénél?

10.1.14 Feladatok

1. feladat (A) Rajzold le szabadkézzel egy 100 mm hosszú, 40 mm széles, 20 mm vastag fenyő léc elöl- és felülnézetét európai rendben. Írd be a méreteket.

2. feladat (A) Rajzold át helyesen a következő vetületi rajzot: az elölnézet egy 50 mm magas, 30 mm széles téglalap; a bal oldalnézet jobbra helyezkedik el, és egy 50 mm magas, 20 mm széles téglalap. Mekkora a hiányzó felülnézet, és hová kerül?

3. feladat (B) Szerkessz harmadik nézetet! Adott felülnézet: 25 mm × 25 mm-es négyzet, középen 12 × 8 mm-es téglalap alakú, függőleges, átmenő nyílás (a 12 mm a szélesség, a 8 mm a mélység irányában). Az elölnézet 60 mm magas, 25 mm széles téglalap. Rajzold le a bal oldalnézetet, és jelöld a takart éleket.

4. feladat (B) Egészítsd ki a rajzot! Egy fiókoldal elölnézete 350 × 150 mm; felülnézete 350 × 18 mm; a fiókoldal belső oldalán, az alsó éltől 8 mm-re, egy 6 mm széles horony fut. Rajzold le a három vetületet, és jelöld a horonyt a felülnézeten és az oldalnézeten. Melyik nézeten lesz látható, és melyiken takart a horony?

5. feladat (C) Két nézetből döntsd el, milyen testről van szó. Elölnézet: 80 mm átmérőjű kör. Felülnézet: 20 mm magas téglalap (80×20 mm). Mi lehet a test? Indokold a választ a vetületek alapján.

6. feladat (D) Készíts egy 30×30×30 mm-es fenyő kockát: vagy kérd az oktatótól, vagy vágd le kézi fűrésszel, gérvágó ládában egy hosszú lécből (a darabolást körfűrészen ne végezd: a 30 mm-es darab túl kicsi). A 10 mm átmérőjű, függőleges (felülről lefelé) átmenő furatot oszlopos fúrógépen fúrd, a kockát gépsatuba fogva (soha nem kézben tartva), alá áldozati lapot téve; betanítva, felügyelettel, védőszemüvegben, kesztyű nélkül. (Ha nincs lehetőség, elég a kockát rajzban adottnak venni.) Rajzold le róla a három vetületet, pontosan méretarányosan, a takart élek jelölésével. Ellenőrizd a rajzot a méretekkel.

10.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. E rendben a felülnézet az elölnézet alatt van. Az amerikai (A) rendben lenne fölötte.
  2. Vékony szaggatott vonallal.
  3. Magassága 40 mm, szélessége 20 mm (a szélességet a felülnézet mutatja, a magasságot az elölnézet).
  4. Kettő: elölnézet és felülnézet. A vastagság és a furatok helye leolvasható; oldalnézet nem ad új méretet.
  5. A látható él folytonos vastag, a takart él vékony szaggatott vonal.
  6. A 45 fokos segédvonal a vetületi méretek átvezetésére szolgál, hogy a harmadik nézet pontosan illeszkedjen a másik kettőhöz.

1. feladat (A) Elölnézet: 100×20 mm-es téglalap. Felülnézet: alatta 100×40 mm-es téglalap. A méretek: hossz 100 mm, szélesség 40 mm, vastagság 20 mm. A vastagság a felülnézetről leolvasható.

2. feladat (A) A test 30 × 20 × 50 mm-es hasáb (szélesség × mélység × magasság). A hiányzó felülnézet egy 30 × 20 mm-es téglalap, az elölnézet alatt, vele azonos szélességben. A hibakeresést szándékos hibaként a (C) szintű feladatokban gyakorolhatod.

3. feladat (B) A bal oldalnézet egy 25 mm széles, 60 mm magas téglalap (a test kontúrja), benne két függőleges szaggatott vonal a középvonaltól ±4 mm-re (a nyílás 8 mm-es mélységi mérete), a teljes 60 mm magasságban: ezek a takart nyílásfalak. Az elölnézeten ugyanez két függőleges szaggatott vonal ±6 mm-re a középvonaltól.

4. feladat (B) A horony a fiókoldal belső oldalán van. Az elölnézeten, ha a belső oldalt nézzük, a horony látható, tehát folytonos vastag vonal; a felülnézeten a horony takart, szaggatott vonallal jelöljük (a belső laptól 8 mm-re); a bal oldalnézeten a teljes hosszon átfutó horony a kontúr bemélyedéseként látszik, folytonos vastag vonallal (6 mm magas, 8 mm mély, az alsó éltől 8 mm-re).

5. feladat (C) A test henger vagy korong. Az elölnézet kör, a felülnézet 20 mm magas téglalap, ami azt jelenti, hogy a test magassága 20 mm, szélessége pedig a kör átmérője, azaz 80 mm. A harmadik nézet (bal oldali) ugyanaz, mint a felülnézet: 20 mm magas, 80 mm hosszú téglalap. A test tehát egy hengeres korong (pl. kerek dobozfedél, kerék).

6. feladat (D) Felülnézet: 30 × 30 mm-es négyzet, közepén látható Ø10 kör, tengelykereszttel. Elölnézet és bal oldalnézet: 30 × 30 mm-es négyzet, benne két függőleges szaggatott vonal 10 mm távolságban (a furat falai) a teljes 30 mm magasságban, köztük függőleges pontvonal (tengely). A furat tehát csak a felülnézetben kör.

10.1.16 Rövid összefoglaló

A vetületi ábrázolás a műszaki rajz alapnyelve: a háromdimenziós tárgyat merőleges vetítéssel átalakítjuk síkbeli képekké. Az európai (E) vetítési rendben a tárgyat a képsík elé képzeljük, ezért a felülnézet az elölnézet alá, a bal oldalnézet az elölnézet jobb oldalára kerül. Minden látható élt vastag folytonos, minden takart élt vékony szaggatott vonallal rajzolunk. A rajz nézetválasztása célszerű: vékony lapnál kettő, aszimmetrikus alkatrésznél három nézet szükséges. A harmadik nézetet a vetületi vonalak és a 45 fokos segédvonal segítségével szerkesztjük. A vetületi nézetrendet a Nézet és metszet; metszősíkok és metszetjelölés, valamint az Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alfejezetek viszik tovább. Továbbvitt eredmény. A nézetrend ismerete nélkül a metszetrajzokat és a fakötések ábrázolását sem lehet értelmezni; a vetületi összerendelés szabálya biztosítja, hogy a csap, a horony és a furat minden nézeten azonos méretű legyen.

10.1.17 Források és ellenőrzési hiányok