12.5 Helyszíni felmérés, vázlatrajz és építőipari rajzok olvasása

12.5.1 Motiváció

Képzeld el, hogy a vevő beépített szekrényt rendel a hálószobába. A gyártás a műhelyben történik, de a méreteket a helyszínen kell felvenned. Ha a fal nem függőleges, a mennyezet nem vízszintes, vagy a sarok nem pontosan 90°, a gyárilag tökéletesen derékszögű szekrény nem fog illeszkedni. A helyszínen dől el, hogy a termék beszerelése simán megy, vagy hosszú, költséges javítással jár. Ugyanez igaz egy régi ajtótok cseréjére: ha rosszul méred fel a falnyílást vagy a tok falazatban elfoglalt helyzetét, az új tok egyszerűen nem fér be, vagy körben nagy hézagok keletkeznek. A felmérés célja, hogy a műhelyrajz és a szabásjegyzék a valóságos geometrián alapuljon, ne csak a feltételezett, elvi méreteken.

12.5.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy régi polgári lakás konyháját. A fal hosszát a mérőszalag az egyik magasságban 3010 mm-nek, a másikban 2992 mm-nek mutatja. A padló és a mennyezet között a jobb sarokban 2710 mm a távolság, a bal sarokban 2735 mm. A fal közepén egy beázás miatt régi, vastag vakolatbuborék látszik. A falon vízszintesen végigfut egy 30 mm mély gépészeti álfal, amiben a csatornacső és a vízóra helyezkedik el. Ha csak annyit írsz a felmérési lapra, hogy „konyha falhossza kb. 3 m”, akkor a konyhaszekrény pultját kénytelen lesz a helyszínen méretre vágni, a takarólécet hézaggal felszerelni, és a falon lévő kiállást sem fogja eltakarni a bútortest. A jó felmérés pontosan rögzíti ezeket a hibákat és a kiálló akadályokat, mielőtt a terv egyáltalán elkészülne.

12.5.3 Alapfogalmak és a felmérés eszközei

Definíció. A helyszíni felmérés olyan műszaki adatgyűjtés, amelynek során a beépítendő vagy javítandó termék pontos környezetét, méreteit, anyagait és a csatlakozó szerkezetek állapotát dokumentáljuk. A felmérés eredménye mindig felvételi vázlat, felmérési lap és fényképes dokumentáció.

A felmérés csak akkor pontos, ha megfelelő eszközöket használsz. A legfontosabbak: - Acél mérőszalag (5 m vagy 8 m, milliméter beosztással): Alapmérésre. A gumiból készült szabószalag nem alkalmas, mert megnyúlik; a mérőszalag elején a kampó holtjátéka miatt mindig ugyanott fogd fel az eredetet. - Lézeres távolságmérő: Hosszú falak, mennyezetmagasság mérésére. Előnye, hogy egyedül is tudsz nagy távolságot mérni; hátránya, hogy fényes, tükröződő vagy sötét, érdes felületen pontatlan lehet. Csak akkor használd, ha a lézerpont látható, és az eszköz derékszögben áll a felülethez. - Vízmérték (alumínium, 600 mm és 1200 mm): Függőleges és vízszintes síkok ellenőrzésére. A libella pontosságát rendszeresen ellenőrizni kell egy ismert függőleges élen vagy sík felületen. - Lézeres szintező / lézeres tengelyvetítő: Nagy felületek, vízszintes- és függőleges vonalak kijelölésére és ellenőrzésére. Mennyezet- és padlóvonaltávolságok mérésére is kiváló. Kerüld közvetlen napfényben, mert a lézersugár rosszul látszik. - Szögmérő / digitális szögmérő: A falak egymáshoz viszonyított szögének mérésére. A bútorok 90°-os síkok, ezért ha a falak szöge nem pontosan 90°, ezt számszerűen rögzítened kell. - Függőón vagy falvastagságmérő (tolómérő): Falnyílások káva- és falvastagságának ellenőrzésére, ahol a mérőszalag nem elérhető. - Rajzeszközök (klipboard, B vagy HB grafitceruza, radír, papír): A vázlat készítéséhez. A papírra előre rajzolhatsz négyzetrácsot, hogy az arányokat könnyebben tartsd. - Okostelefon / fényképezőgép: Fotódokumentáció, irányfénykép, beállítások rögzítése. A fénykép önállóan nem helyettesíti a méreteket, de később segít a részletek felidézésében.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Mérőszalag, lézeres távmérő és vízmérték; falnyílás három szélességi, három magassági és két átlós mérési helyével.
A felmérés eszközei és mérési helyei: acél mérőszalag a mozgó kampóval, lézeres távmérő, 600 és 1200 mm-es vízmérték, derékszög; egy beépítendő nyílásban a szélesség felül, középen és alul (Sz1–Sz3), a magasság bal oldalt, középen és jobb oldalt (M1–M3), a két átló (Á1, Á2), a káva függőlegessége vízmértékkel és a padlószint eltérése. A beépítés a legkisebb méretre, szerelési hézaggal történik.

A HTML-változat gyakorló lapján a mért értékek beállíthatók: a lap kiemeli a legkisebb szélességet és magasságot, és kiszámolja az átlók különbségét.

Szabály. Mindig a termék beépíthetőségét mérd fel, nem csak a helyiség elvi méretét. A termék mérete nem egyenlő a fal hosszával; minden beépítési feltételt (hézag, gépészet, falhiba, szintek) külön kell rögzíteni.

12.5.4 A felmérés menete

A helyszíni felmérés meghatározott sorrendben halad, mert ha csak összevissza méregetsz, előbb-utóbb kihagysz egy sarkot vagy egy átlót. A menet három részre bontható: előfelmérés, főmérés és ellenőrző mérések.

  1. Előfelmérés. Körbejárod a helyszínt, lefotózod, szabadkézzel megrajzolod az alaprajzi vázlatot, és megkeresed az akadályokat (gépészet, nyílások, falhibák). Ebben a lépésben még nem méretezel.
  2. Főmérés. A vázlatra felírod a falak hosszát három magasságban, a belmagasságot legalább három pontban, a nyílások szélességét és magasságát, a falvastagságot. Mindig az azonos típusú méreteket gyűjtsd egy sorba.
  3. Ellenőrző mérések. Derékszög (átlómérés vagy 3-4-5 háromszög), függőlegesség, vízszintesség, szintek, majd a mért értékek visszaellenőrzése egy másik úton (pl. a három falhossz összevetése). Az alábbi Technológiai lap lépései ezt részletezik.

Átlómérés. Nyílásnál vagy sarkos beépítésnél a két átlót (Á1, Á2) is megmérjük. Ha a két átló különbsége nagyobb néhány milliméternél (tájékoztató: 3 mm, ellenőrizendő), a nyílás nem derékszögű, és ezt a vázlatra kell írni; a bútort ilyenkor a legkisebb méretre, illesztőléccel építjük be.

Függőlegesség. A falat vagy a nyílás szárát a vízmértékkel mérjük: a vízmérték hosszán leolvasott eltérést mm-ben felírjuk, majd mm/m-re átszámoljuk. Példa: 1200 mm-es vízmértéken 3 mm eltérés 3/1,2=2,53 / 1{,}2 = 2{,}5 mm/m, egy 2,7 m magas falon kb. 2,5⋅2,7≈6,82{,}5 \cdot 2{,}7 \approx 6{,}8 mm.

Szintek. A szintet egy kijelölt alaphoz (a kész padlószinthez, jele ±0,00) viszonyítva jelöljük; a parapetmagasságot és a gépészeti kiállások magasságát ebből mérjük (pl. +0,90). A padlólejtést külön felírjuk.

Nyílászáró-méret leolvasása. Az alaprajzon a nyílás mellett jellemzően a szélesség/magasság áll (pl. 900/2100); ez elvi méret, a helyszínen újra megmérjük (jelölési konvenció, ellenőrizendő a rajzszabvány szerint).

Kidolgozott példa: konyhafal. A Szemléletes képben szereplő fal hossza 3010 / 2992 mm (két magasságban), belmagassága a jobb sarokban 2710 mm, a bal sarokban 2735 mm. A szekrénysor szélessége legfeljebb a legkisebb falhossz mínusz a szerelési hézagok: 2992−2⋅5=29822992 - 2 \cdot 5 = 2982 mm; választott szélesség 2980 mm. A szekrénysor magassága legfeljebb a legkisebb belmagasság mínusz a felső hézag: 2710−10=27002710 - 10 = 2700 mm. A maradék hézagot illesztőléc takarja.

12.5.5 Vázlatrajz és felmérési lap

Definíció. A vázlatrajz olyan szabadkézi rajz, amely az adott helyiség vagy nyílás alaprajzát és szükséges nézeteit mutatja, méretarány nélkül, de a méreteket valóságosan feltüntetve. A vázlatnak olyannak kell lennie, hogy a műhelyben egyértelműen meg lehessen érteni belőle a termék geometriáját.

A felmérési lap legalább a következő mezőket tartalmazza: - Dátum, megrendelő neve, projekt megnevezése, helyszín címe. - A helyiség egyszerű alaprajzi vázlata (felülnézet). - Minden rögzítendő nézet (az adott falak vagy nyílások homlokzati vázlata). - A méretek milliméterben, mindig az azonos típusú méretet (pl. teljes magasság) egy vonalban vagy egyértelműen jelölve. - A felmérési kódok és jelmagyarázat (pl. „G” = gipszkarton fal, „V” = vakolat, „Cs” = csempe, „A” = akadály, „K” = kábelcsatorna). - Fotó számok és azok irányai.

Figyelem. A vázlat nem szakrajz. Neki nem kell méretarányosnak lennie, de a méretszámoknak egyértelműen hozzá kell tartozniuk a megfelelő alkatrészhez, falhoz vagy nyíláshoz. A vázlatot mindig úgy rajzold, hogy a későbbi olvasó ne tudja félreolvasni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kitöltött helyszíni felmérési lap: konyha alaprajzi és homlokzati vázlata mért méretekkel, valamint alaprajzi ajtó- és ablakjelölések.
Minta-felmérési lap a 12.5.2 konyhafaláról: (a) alaprajzi vázlat az A–D sarkokkal, az átlókkal, az ajtóval, az ablakkal, a gépészeti álfallal („A”) és a fotóirányokkal (F1, F2); (b) az A–B fal homlokzati vázlata a három magasságban mért falhosszal (3010 / 3001 / 2992 mm; a középső tájékoztató) és a két sarokmagassággal (2735 / 2710 mm); (c) alaprajzi jelek: balos és jobbos ajtó, ablak, méretlánc, szintjel ±0,00.

A HTML-változat átló-kalkulátora a két falhosszból és a mért átlóból kiszámolja a sarok szögét és a derékszögtől való eltérést 3 m-en, a három mért falhosszból pedig a szekrénysor hosszát a beállított szerelési hézaggal (a 3. feladat adataival: 2398 − 2 · 5 = 2388 mm).

12.5.6 Építőipari rajzok olvasása

A helyszíni felméréshez gyakran építész rajzok is rendelkezésre állnak. Ezek nem helyettesítik a saját mérést, de segítenek az eligazodásban és a tervezésben.

Az építőipari rajzok leggyakoribb nézetei: - Alaprajz (felülnézet): A helyiség vízszintes metszete, amelyet általában 1,0–1,5 m magasságban „vágunk el” képzeletben. Az alaprajzon látod a falak kontúrját, a nyílászárókat, a padlóburkolat váltásokat és a beépített szerkezeteket. - Metszet (függőleges metszet): A ház vagy a helyiség egy függőleges síkkal metszett képe. Ebből látod a belmagasságot, a födémvastagságot, a lépcsők magasságát, a nyílászárók parapetmagasságát és a rétegrendeket. - Homlokzati rajz: Egy fal függőleges nézete. A bútorok, nyílászárók a falon lévő helyzetét mutatja.

Nyilászáró-jelölés az alaprajzon: A nyílászárókat az építész rajzokon szabványos jelölés szerint rajzolják. Az MSZ EN ISO 128 szabványsorozat és a hazai építészgyakorlat szerint a jelölés a termék típusát és nyitásirányát is mutatja. (A pontos jelölési táblázatot mindig a hatályos rajzszabványból kell kikeresni, ellenőrizendő.) - Ajtó: Az ajtó nyílásirányát a fal síkjára merőleges vékony vonallal és egy 90°-os körívvel jelölik. A körív mutatja, merre és milyen mélységben nyílik a szárny. Az ajtó nyitásirányát (balos/jobbos) abból a térből nézve határozzuk meg, amely felé a szárny nyílik: ha a pántok bal kéz felől vannak, balos, ha jobb felől, jobbos ajtó (ellenőrizendő: MSZ EN 12519 és a gyártói katalógus jelölése, mert gyártónként eltérhet). Rendeléskor mindig rajzold le az alaprajzi ívet is. - Ablak: Egyszerű sraffozott vagy üres négyszög a falban. A nyitásszárnyakat kis körívekkel vagy jelölt tengelyvonallal mutatják. A „nyíló” (be/fel/ki) jelölést a metszeten vagy a homlokzaton tüntetik fel. - Méretláncok: Az építőipari rajzokon a méretek láncban, milliméterben (vagy néha centiméterben, jelölve) szerepelnek. A láncméret az első tengelytől a második tengelyig tart.

Szabály. A rajzról leolvasott méretet ne add meg gyártási vagy beépítési méretként. Először mindig a helyszínen mérd le, és a vázlatodra írt számot vedd alapul.

12.5.7 Technológiai lap

Cél: Egy lakószoba vagy konyha falának felmérése beépített szekrényhez. Anyag: Papír, ceruza, fényképezőgép. Gépek, szerszámok: 8 m acél mérőszalag, 600 mm vízmérték, lézeres távolságmérő, lézeres szintező, digitális szögmérő, falvastagságmérő (tolómérő), por- és ütésálló kesztyű.

Gépbiztonság. A helyszíni felmérés során nem dolgozunk géppel. Mégis tartsd be az alapvető biztonsági előírásokat: ellenőrizd a munkaterületet (laza vakolat, üvegszilánk, nyitott elektromos szerelvény), és ne állj fel bizonytalan létrára; ha lépcsős létra kell, azt stabil, sík talajon nyisd ki, és egyedül ne hajolj oldalra.

Lépések: 1. Fotózd le a helyszínt körbe, mielőtt bármit mérnél. Ellenőrzés: a fotón látszik a teljes fal és a sarkok. 2. Rajzold meg a helyiség alaprajzát szabadkézzel. Jelölj rajta minden sarkot, ajtót, ablakot, gépészeti akadályt. Ellenőrzés: az alaprajzon minden sarok azonosítható. 3. Mérd meg a falsíkok közötti belső hosszakat (a fal hosszát) a padlószint felett 100 mm-rel, az ablakpárkány magasságában és a mennyezet alatt 100 mm-rel. Mindegyiket külön-külön írd a vázlatra. Ellenőrzés: a három párhuzamos méret közötti eltérést jelöld (pl. „felső: 2985, alsó: 2996”). 4. Ellenőrizd a derékszöget háromszögeléssel. Mérj ki 3 métert az egyik falon, 4 métert a másikon, és mérd le a két pont távolságát. Ha pontosan 5000 mm, a sarok 90°. Ha nem, rajzold be a szögmérővel mért szöget. Ellenőrzés: a mért távolság a várt 5000 mm-től legfeljebb 5 mm-rel térhet el, különben a hibát ki kell írni. 5. Mérd meg a belmagasságot a fal mentén, minimum 3 pontban. Ellenőrzés: a három magasság eltérése megjelenik a vázlaton a termék méretezéséhez. 6. Mérd meg a falvastagságot a nyílásoknál, legalább 3 ponton. Ellenőrzés: a falvastagságot milliméterben rögzítsd; ha eltér, a termék tokmélysége nem fogja fedni mindenütt a falat. 7. Mérd fel a padló- és falegyenetlenséget. Húzz végig egy vízmértéket a falon, és jelöld a beugrásokat, kiállásokat milliméterben. Ugyanezt tedd a padlónál. Ellenőrzés: a kiálló vakolathibák vagy lejtések mértéke pozícióval szerepel a vázlaton. 8. Jelöld a gépészeti kiállásokat és szerelvényeket. Mérd meg a csövek, radiátorok, lefolyók helyét a faltól és az alaptól. Ellenőrzés: minden akadálynak van mérete és pozíciója.

Minőségellenőrzés. A felmérés akkor kész, ha a vázlatról a termék körberajzolható, és egy másik asztalos a vázlat alapján számítás vagy kérdezés nélkül elkészíti a műhelyrajzot. A vázlat minden pontja visszamérhető legyen a helyszínen. A fényképek sorszámai egyezzenek a vázlaton feltüntetett irányokkal.

12.5.8 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: A fal hosszát csak egy magasságban mérik. Ok: Az asztalos nem gondol arra, hogy a vakolat vagy a gipszkartonozás miatt a fal nem párhuzamos. Megoldás: Mindig 3 magasságban mérj.
  2. Hiba: A felmérési lapra csak „90°” kerül, de nem ellenőrzik. Ok: A rajzról átvett szöget valósnak feltételezik. Megoldás: Derékszöget mindig mérni kell (3-4-5 háromszög vagy szögmérő).
  3. Hiba: A gépészeti akadály magasságát a padlótól mérik, de a padló lejt. Ok: A mérés nem veszi figyelembe a padlóhibát. Megoldás: A gépészeti akadályt a helyi padlószinttől mérd, de jegyzeteld a padló lejtését is.
  4. Hiba: Az építész rajzon lévő méretet felhasználják gyártásra. Ok: A rajz a kivitelezés előtti elvi méretet mutatja, a helyszín eltérhet. Megoldás: A helyszíni méret az elsődleges.
  5. Hiba: A felmérési lapot a helyszínen nem írják alá és nem fotózzák le. Ok: Nincs dokumentáció, ha vita van a megrendelővel. Megoldás: A felmérési lapot alá kell írni vagy a megrendelő jelenlétében rögzíteni a méreteket, és fotóval dokumentálni az állapotot.

12.5.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos beépített könyvespolcot készít egy régi ház nappalijába. A megrendelő azt mondja, „a fal nagyjából 2400 mm hosszú”. Az asztalos a felmérés során megméri a falat: alul 2415 mm, felül 2398 mm, a mennyezet magassága 2705 mm, a padló lejtése a fal mentén 12 mm. A saroknál a falvastagság 145 mm, a másik végén 152 mm. A szekrényt a legkisebb mért méretnél kisebbre, 2398 − 2 · 5 = 2388 mm hosszúra készíti (tájékoztató szerelési hézaggal); a felül 10 mm-es, alul 27 mm-es hézagot a helyszínen a falhoz méretre gyalult illesztőléccel (paszléccel) takarja el. Ha a 2400 mm-es „elvi méretet” vette volna alapul, a szekrény a fal felső részénél (2398 mm) nem férne be. A helyes felmérés tehát nem csak a termék legyártását teszi lehetővé, hanem a beépítés pontosságát is.

12.5.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A lézeres távolságmérő mindig pontosabb, mint az acél mérőszalag. Indokold!
  2. Miért kell a fal hosszát több magasságban mérni?
  3. Hogyan ellenőrzöd a 90°-ot a helyszínen, ha nincs szögmérőd?
  4. Melyik építőipari rajztípus mutatja a belmagasságot?
  5. Mi a felmérési lap legfontosabb dokumentációs értéke?
  6. Az alaprajzon az ajtó pántjai bal oldalon vannak, a szárny a szoba felé nyílik. Balos vagy jobbos az ajtó?

12.5.11 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a helyszíni felmérés 5 legfontosabb mérőeszközét, és írd le, mire használod őket.

2. feladat (A) Rajzolj szabadkézzel egy szoba alaprajzát: bal oldalon ajtó, jobb oldalon ablak. Írd a vázlatra, hogy az ajtó hossza 900 mm, a fal hossza 3600 mm. A rajz nem méretarányos, de a méretek legyenek egyértelműek.

3. feladat (B) Egy fal hosszát 3 magasságban méred: 2405 mm, 2412 mm, 2398 mm. Mekkora a maximális eltérés? Mi a teendő a szekrény méretének meghatározásakor?

4. feladat (B) Készíts felmérési lapot egy külső falról: a fal hossza 3200 mm, a mennyezet magassága 2705 mm. A falon balról 300 mm-re van egy vízszintesen futó 40 mm mély gépészeti álfal, ami a mennyezettől 230 mm-re kezdődik. Rajzold a homlokzati vázlatot, tüntesd fel az összes méretet.

5. feladat (C) Egy megrendelő hozza az építész rajzot. Az alaprajzon a fal hossza 3000 mm. A helyszínen mérve a fal hossza 3018 mm. Melyik a mérvadó és miért? Mit írsz a felmérési lapra?

6. feladat (D) Menj ki a tanműhelybe vagy a saját szobádba. Mérj fel egy ajtónyílást: magasság (jobb, közép, bal), szélesség (felül, közép, alul), falvastagság (jobb, közép, bal). Készíts vázlatot, írd rá a méreteket, és ellenőrizd a derékszöget 3-4-5 háromszöggel. Fotózd le a nyílást, és ragaszd a felmérési lapra a kinyomtatott képet vagy a fotó számát.

12.5.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A lézeres távolságmérő pontossága a felület reflexiójától és a célponttól függ; a mérőszalag bizonyos esetekben megbízhatóbb.
  2. Mert a falak gyakran nem párhuzamosak; a vakolat, gipszkarton vagy falhibák miatt eltérés lehet a felső, középső és alsó méret között.
  3. A 3-4-5 háromszög szerkesztésével: 3 m az egyik falon, 4 m a másikon, a távolságnak 5 m-nek kell lennie.
  4. A függőleges metszet.
  5. Az aláírás és a dátum, mert ez bizonyítja a felmérés időpontját és a rögzített állapotot.
  6. Balos (a szárny felé nyíló oldalról nézve a pántok bal kéz felől vannak; a gyártó jelölését mindig ellenőrizd).

1. feladat (A) - 8 m acél mérőszalag: hossz- és alapméretek. - Lézeres távolságmérő: hosszú falak, belmagasság egyedül. - Vízmérték: függőleges és vízszintes ellenőrzés. - Lézeres szintező: vízszintes- és függőleges vonalak kijelölése. - Digitális szögmérő: falak szögének mérése.

2. feladat (A) A szabadkézi rajz lényege: az alaprajzon a fal egy vonal, az ajtó nyílását egy 90°-os körív mutatja, az ablakot egy vastagabb téglalap jelöli. A méretek: a teljes fal 3600 mm, az ajtó szélessége 900 mm, a jobb szélső falsaroktól az ablak szélén át a méretek láncba írva.

3. feladat (B) Legnagyobb eltérés: 2412 − 2398 = 14 mm. Ez már jelentős. A szekrény méretét a legkisebb dimenzióhoz kell igazítani, és a két oldali szerelési hézagot (pl. 2 · 5 mm, tájékoztató) le kell vonni: 2398 − 2 · 5 = 2388 mm. A hézagot és a 14 mm falhibát illesztőléc takarja, amelyet a helyszínen a falhoz illesztünk.

4. feladat (B) A homlokzati vázlat: a külső fal teljes magassága 2705 mm, hossza 3200 mm. Az álfal balról 300 mm-re kezdődik, magassága 230 mm-rel a mennyezet alatt kezdődik, tehát a padló felett 2475 mm-től a mennyezetig tart. A mélysége 40 mm. A rajzon jelölöd: „A: balról 300 mm, magasság: 2475 mm a padlótól, mélység: 40 mm.”

5. feladat (C) A helyszínen mért 3018 mm a mérvadó, mert mindig a valós méret az elsődleges. A rajz 3000 mm-es elvi méret; a kivitelezés során a fal kész mérete eltérhet. A felmérési lapra beírod: „Helyszíni mérés: 3018 mm, építész rajz szerint: 3000 mm.” Ezt át kell vezetni a műhelyrajzra és a gyártásra.

6. feladat (D) Az elkészült felmérési lapon szerepelnie kell: dátum, helyszín, a nyílás homlokzati vázlata, a méretek (jobb, közép, bal magasság; felül, közép, alul szélesség; falvastagság 3 pontban), derékszög ellenőrzése 3-4-5 háromszöggel, és a fotó dokumentációja. A derékszög méréshez használd a 3-4-5 szabályt: ha a 3000 mm-es és 4000 mm-es pont távolsága 5000 mm, akkor a falak 90°-osak.

12.5.13 Rövid összefoglaló

A helyszíni felmérés a beépítendő vagy javítandó asztalosipari termék pontos méreteinek, csatlakozásainak és akadályainak rögzítése. A felmérés eszközei között az acél mérőszalag, a lézeres távolságmérő, a vízmérték, a lézeres szintező és a digitális szögmérő a legfontosabbak. A felmérés menete mindig a teljes helyiség alaprajzi vázlatával kezdődik, majd a falak hosszát három magasságban, a belmagasságot legalább három pontban, a falvastagságot a nyílásoknál, és a derékszöget mérjük. A gépészeti kiállásokat és a fal- és padlóhibákat milliméterben, pozícióval rögzítjük. A felmérési lap tartalmazza a vázlatot, a méreteket, a jelmagyarázatot, a fotószámokat és a megrendelő jelenlétében rögzített méreteket. Az építőipari rajzok (alaprajz, metszet, homlokzat) fontos segítségek, de a rajtuk lévő méreteket nem szabad a gyártás alapjául elfogadni; mindig a helyszíni méret a mérvadó. A tipikus hiba a derékszög és a falpárhuzam elhanyagolása, ami a beszereléskor hézagokat vagy a termék be nem férhetőségét okozza.

Továbbvitt eredmény. A helyszíni felmérés során rögzített méreteket, vázlatokat és fényképeket a Beépített bútorok elhelyezése és gyártása: konyhabútor, gardrób alfejezetben a bútor bázisméretezéseként használjuk, a Rögzítéstechnika: falba, padlóba, mennyezetre alfejezetben a rögzítési pontok kijelöléséhez, a Az építőipar és a faipar kapcsolata: falazatok, falnyílások, névleges méret alfejezetben a tok és a falnyílás viszonyának meghatározásához, valamint a Csomagolás, szállítás és a helyszíni szerelés előkészítése alfejezetben a helyszíni beszerelés logisztikai tervezéséhez.

12.5.14 Források és ellenőrzési hiányok

Szabvány. Az építőipari rajzok jelöléseit az MSZ EN ISO 128 szabványsorozat (műszaki rajzok, ábrázolási elvek), az MSZ EN ISO 129 sorozat (méretmegadás), valamint a hazai építész rajzszabványok rögzítik (ellenőrizendő a pontos kódok és kiadások). A nyílászárók jelölése az építészrajzokon a hatályos rajzszabvány szerint történik (ellenőrizendő a konkrét jelölési táblázat).

Felhasznált forrástípusok. Faipari szakrajz tankönyvek, építőipari rajzolvasási útmutatók, gyártói eszközspecifikációk (pl. lézeres távolságmérő pontossága, vízmérték osztásai).

Ellenőrizendő hiányok. A fejezetben használt minden konkrét szabvány- és jogszabályszám, a gyártói adatlapokon szereplő mérési pontosságok, a lézeres eszközök osztályai és a gépészeti akadályok hivatalos jelölési módjai az adott vállalkozás műszaki leírása szerint eltérhetnek. A jelen leírás pedagógiai célú, a pontos, hatályos követelményeket mindig a vonatkozó szabványból, a gyártói adatlapból és a projekt tervdokumentációból kell kikeresni.