11.1 Szélesítő toldások és erősítéseik ábrázolása

Mikor egy asztalos műhelyében egy keskeny deszkából széles asztallapot kell készíteni, a mester nem ragaszthatja össze az anyagot rajz nélkül. A rajz dönti el, hogy a tábla a műhelyben és a fűtött szobában is sík marad-e. Ebben az alfejezetben a szélesítő toldások és azok erősítéseinek rajzi megjelenítését tanulod meg, amit a későbbi technológiai és gyártási fejezetekben közvetlenül felhasználsz.

11.1.1 Szemléletes kép

Képzelj el egy tömörfa asztallapot, amely öt darab, egyenként 120 mm széles bükk lécből készül. A lap rajzán a lécek nem egyszerűen egymás mellett fekszenek, hanem ragasztott illesztéssel kapcsolódnak. A rajzon a szálirányt nyilakkal, az évgyűrűállást pedig a lap élén, metszetben ívekkel jelöljük. Ha a rajz ezt nem mutatja, a kivitelező rosszul rakhatja össze a táblát, és a kész asztallap vetemedni fog.

11.1.2 Definíciók és szabályok

Definíció. Szélesítő toldásnak (szélesbítő toldásnak) nevezzük azokat a faipari kötéseket, amelyekkel keskeny fűrészáru elemekből a darabok szélességének összeragasztásával nagyobb szélességű, táblásított alkatrészt hozunk létre. A toldás célja a méretnövelés és a vetemedés csökkentése.

Szabály. A szélesítő toldások rajzán mindig adjuk meg: 1. a látható toldási vonalakat a felülnézetben, 2. a metszetben a toldás profilját (ha van), 3. az elemek szálirányát, 4. a ragasztandó felületek minőségére utaló megjegyzést (pl. „ragasztott élillesztés”), 5. az erősítések (heveder, fejelőléc) pontos méreteit.

Szabvány. A faipari rajzokon a szélesítő toldások ábrázolása az MSZ EN ISO 128 sorozat (műszaki rajzok általános elvei) és a faipari szakrajzi gyakorlat szerint történik. A nézetek az európai (E) vetítési rendben állnak; a metszetekben a faanyagot a faipari anyagjelölésekkel (évgyűrű-ívekkel, szálirányt jelző vonalakkal) sraffozzuk (ellenőrizendő: a pontos szabványszám és a faipari anyagjelölés szabványa).

Továbbvitt eredmény. A szélesítő toldások itt megtanult rajzjeleit és felépítését a későbbi alfejezetekben használod: a Hosszabbító és vastagító toldások ábrázolása, a Keretkötések ábrázolása: sarok-, T- és keresztkötések, valamint a Szélesbítő toldások készítése kézzel és gépekkel technológiai műveleteinél.

11.1.3 A szélesítő toldások típusainak rajza

11.1.3.1 1. Egyenes és ferde élillesztés

Az egyenes élillesztés a legegyszerűbb szélesítő toldás. Két deszka tökéletesen egyenes, derékszögű éle találkozik ragasztással. Rajzon felülnézetben a toldási vonal egy vékony folytonos vonal a két elem között; a léc végét (bütüjét) mutató nézetben vagy metszetben a toldási vonal függőleges egyenes. A metszetben a ragasztási hézagot nem szabad nagy résként jelölni, legfeljebb egy érintkező vonallal. A ferde élillesztés (rézsútos élillesztés) esetén a két élt a vastagság mentén azonos szögben, egymást kiegészítően munkáljuk le. A ferdeség a metszetben látszik; ott adjuk meg a szöget (pl. 45°) vagy a ferde rész szélességét (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyv). Felülnézetben a toldási vonal itt is a hosszél mentén futó egyenes. A ferde illesztés növeli a ragasztási felületet.

Az egyenes és a ferde élillesztés keresztmetszetét a szélesítő toldásokat összefoglaló ábra 1. és 2. része mutatja (22 mm vastag lécek, 45°-os ferde illesztés, a ragasztott felület vastag vonallal, a két léc évgyűrű-ívei ellentétes állásban).

11.1.3.2 2. Rálapolás

A rálapolás (lapolással szélesített toldás) esetén mindkét deszka szélén az anyagvastagság felét lemunkálják, és a két félvastagságú vállat egymásra ragasztják. A lapolás növeli a ragasztási felületet. Rajzán a metszet a legfontosabb: itt lépcsős vonal mutatja a vállat. Meg kell adni a váll mélységét (pl. v/2v/2) és a rálapolás hosszát (pl. 15 mm). Felülnézetben a toldási vonal a két elem közötti határvonal, mivel a rálapolás a széles oldalon nem feltétlenül látszik.

Méretezési szokás. A rálapolás rajzán a felülnézetben mindig megadjuk a két elem teljes szélességét (b1b_1, b2b_2), a metszetben pedig a lapolás mélységét (v/2v/2) és szélességét (ll). A méreteket mm-ben, a méretvonalakat a kontúron kívül helyezzük el.

11.1.3.3 3. Saját csap: horony–eresztés

Amikor a toldásnak nagyobb szakítószilárdságra van szüksége, saját csapos toldást alkalmazunk. A leggyakoribb a horony–eresztés: az egyik elem szélébe hornyot marnak, a másikéba pedig eresztéket (csapot), amely pontosan illeszkedik. A horony–eresztés rajzán a metszet mutatja a téglalap alakú csapot és a hozzá tartozó hornyot. Meg kell adni a csap vastagságát (cc), a horony mélységét (hh) és a csap hosszát (ll). A rajzon a csap kontúrja a metszetben folytonos, a horony feneke szintén folytonos. A felülnézetben a csap és a horony illesztési vonala a toldás teljes hosszában látszik.

Definíció. Horony–eresztésnek (műhelyi szóval nút–féder, németül Nut und Feder) nevezzük azt a szélesítő toldást, ahol az egyik elemben kialakított horonyba a másik elemen kialakított, pontosan illeszkedő ereszték (nyelv) csatlakozik.

11.1.3.4 4. Idegen csap: köldökcsap, lamelló, léc

Ha a deszkák élében nem akarunk anyagot elveszíteni, idegen csapokat használunk. Az idegen csap önálló, külön gyártott kötőelem: - Köldökcsap (tipli): hengeres, bordázott vagy sima facsap. A rajzon a furatokat szaggatott vonallal jelöljük a rejtett furat helyén, mert a csap a felülnézetben nem látható. Meg kell adni a csap átmérőjét (dd) és hosszát (ll), valamint a furat mélységét. A metszetben a csapot hosszirányú sraffozással, anyagában (pl. bükk) ábrázoljuk. - Lamelló (laposcsap): ovális, préselt bükk csap. A rajzon a lamelló furatait rejtett vonallal ábrázoljuk. A furat hossza nagyobb, mint a lamelló hossza, hogy az oldalirányú játékot biztosítsa. A méretmegadásnál a lamelló típusát (pl. 10×50) kiírjuk. - Léc idegen csap: hosszú, keskeny léc, amelyet mindkét elem hornyába beragasztanak. Rajzán a horony és a léc együtt látszik a metszetben.

Tipikus hiba. A köldökcsap furatának fenekét a használt fúró alakja szerint rajzoljuk: a faipari központcsúcsos fúró közel sík feneket ad, a csigafúró kúposat. A furatmélységet mindig a sík fenékig mérjük; a csap legyen 1–2 mm-rel rövidebb, mint a két furat mélységének összege (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyv). A pontatlan rajz téves furási mélységet eredményez.

11.1.3.5 5. Gépi toldás (profilmarás)

A gépi szélesítő toldás leggyakoribb formája a profilmarás, amely hullámos, egymásba illeszkedő éleket ad. A rajzon a profil pontos geometriája a metszetben látszik, mivel a felülnézetben a toldás egy vonalnak tűnik. A profil megrajzolásakor a marószerszám kontúrját adjuk meg, és megadjuk a profil mélységét (pp) és osztástávolságát (tt). A gépi toldás előnye a nagy pontosság és a megnövelt ragasztási felület.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hat szélesítő toldás keresztmetszete méretezve: egyenes és ferde élillesztés, rálapolás, horony–eresztés, idegen léc, köldökcsap.
Hat szélesítő toldás keresztmetszete két 22 mm vastag lécen: egyenes és ferde élillesztés, rálapolás (v/2 = 11 mm, 15 mm), horony–eresztés (8 × 11 mm-es ereszték 12 mm mély horonyban), idegen léc (6 × 24 mm, 12,5 mm mély hornyokban) és köldökcsap (Ø8 × 40). A vastag vonal a ragasztott felület; a két léc évgyűrű-ívei ellentétes állásúak.

Az ábra alatt minden toldásnál a ragasztott felület keresztmetszeti hossza áll (egyenes élillesztés 22 mm, rálapolás 37 mm, idegen léc 64 mm): minél hosszabb, annál nagyobb a ragasztási felület. A HTML-változat toldásonként lépteti és kiemeli a ragasztott felületet.

11.1.4 Az évgyűrűállás jelölése

A fa zsugorodása és dagadása irányfüggő. A húrirányú zsugorodás kb. kétszerese a sugárirányúnak (tájékoztató érték, ellenőrizendő). Ezért a szélesítő toldás rajzán az évgyűrűállást kötelező megadni. A metszeti rajzon az évgyűrűket koncentrikus ívekkel, a szálirányt a lap síkjával párhuzamos vonalakkal jelöljük. A táblásításhoz a léceket úgy kell elhelyezni, hogy az évgyűrűk iránya váltakozzon (hol jobbra, hol balra íveljen), vagy mindenhol azonos legyen, de ekkor a vetemedés kockázata nagyobb. A rajzon a váltakozó állást a metszetben az ívek ellentétes irányával ábrázoljuk.

Definíció. Az évgyűrűállás az évgyűrűk érintőjének hajlásszöge a munkadarab széles oldalához képest. A rajzon ezt a várható méretváltozás iránya miatt adjuk meg.

11.1.5 Erősítések: lapheveder, élheveder, fejelőléc

A táblásított lapok a nedvesség hatására keresztirányban dolgoznak (zsugorodnak, dagadnak), és vetemedhetnek. A vetemedés megakadályozására a lapra erősítéseket szerelnek.

11.1.5.1 1. Lapheveder

A lapheveder a táblásított lapra (általában az alsó oldalra) szerelt, a lap szálirányára merőleges szálirányú léc. Mereven, teljes hosszban nem ragasztjuk: csavarral hosszított (ovális) furatokon át, vagy fecskefarkú horonyba tolva rögzítjük, hogy a lap szélességben dolgozhasson. Rajzon a felülnézetben a heveder kontúrját folytonos vonallal, a csavarokat és a hosszított furatokat rejtett (szaggatott) vonallal jelöljük. A metszetben a heveder rétegét külön sraffozással emeljük ki. Meg kell adni a heveder vastagságát (vhv_\text{h}) és szélességét (bhb_\text{h}).

11.1.5.2 2. Élheveder

Az élheveder a táblásított lap élére szerelt erősítés. Készülhet: - beeresztett élhevederként: a lap élén hornyot készítenek, és a hevedert beeresztik, - fecskefarkú élhevederként: a lap élébe trapéz alakú hornyot marnak, és a hasonló profilú hevedert oldalról tolják be.

A rajzon a beeresztett heveder metszete a legfontosabb: a horony mélységét (hh), a heveder szélességét (bhb_\text{h}) és a heveder vastagságát (vhv_\text{h}) meg kell adni. A fecskefarkú élnél a trapéz szöge (pl. 15°) is méret. A felülnézetben az élheveder határoló vonalát folytonos vonallal rajzoljuk.

11.1.5.3 3. Fejelőléc

A fejelőléc a táblásított lap (pl. asztallap) végeire, a lap síkjában szerelt, a lap szálirányára merőleges szálirányú erősítő léc, általában a lap vastagságával megegyező vastagságú. Feladata a lap síkban tartása és a vetemedés megakadályozása. A fejelőléces toldás rajza a szélesítő toldások legösszetettebb rajza. A fejelőlécet a lap végén kialakított csappal (a fejelőlécben ennek megfelelő horony van) és csavarral rögzítik; a csap csak középen ragasztott, a szélső csavarok hosszított furatban ülnek, hogy a lap szélességi irányban (keresztirányban) dolgozhasson.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fejelőléces asztallap felülnézete, elölnézete és A–A metszete a csap, a horony és a hosszított csavarfuratok jelölésével.
Fejelőléces táblásított asztallap gyakorló rajza: elölnézet, alatta felülnézet (M 1:5) és A–A metszet a szélső csavaron át. A teljes hossz 1200 mm = 2 × 80 mm fejelőléc + 1040 mm táblásított mező; a lécek végén 10 mm vastag, 40 mm hosszú csap ül a fejelőléc 41 mm mély hornyában. A csap csak középen ragasztott, a szélső csavarok a lap szélességi irányában hosszított furatban ülnek, így a lap keresztirányban dolgozhat.

A HTML-változatban a fanedvesség csúszkájával kipróbálható, hogyan változik a lap szélessége (tájékoztató modell: 0,3 % / 1 % nedvességváltozás), és mennyit mozdul a szélső csavar a hosszított furatban.

11.1.6 Kidolgozott példa: táblásított asztallap rajza

Példa. Egy megrendelő tölgyfa asztallapot kér: hossza l = 1200 mm, szélessége b = 600 mm, vastagsága v = 22 mm. A lapot 5 darab, egyenként 120 mm széles lécekből táblásítjuk. A lap végeit fejelőléccel erősítjük: a teljes hossz 1200 mm = 2 × 80 mm fejelőléc + 1040 mm táblásított mező.

Megoldás lépései (rajzolvasás és -készítés): 1. Alakfelvétel: Meghatározzuk a kész méretet (1200 × 600 × 22 mm). A rajzon a méretarányt 1:5-ben választjuk, így a rajz a papíron 240 × 120 mm. 2. Felülnézet rajza: Felrajzoljuk a 1200 × 600 mm-es téglalapot. Behúzzuk a 4 toldási vonalat a lécek között (minden 120 mm-nél). A toldási vonalakat vékony folytonos vonallal rajzoljuk. A lap két végén a fejelőléceket rajzoljuk: a felülnézetben a fejelőléc vetülete 80 mm széles téglalap. A fejelőlécet itt a lap síkjában ábrázoljuk, a teljes 1200 mm-en belül; a lécek így 1040 mm-es mezőt és a végeken 40 mm-es csapot adnak. 3. Elölnézet rajza: Az elölnézet a 1200 × 22 mm-es téglalap. A fejelőléc az elölnézetben nem teljes hosszban látszik, hanem csak a profilja: a fejelőlécben lévő horony és a csap. A fejelőlécet a lap végétől 80 mm szélesen rajzoljuk; a lécek végén a 10 mm vastag, 40 mm hosszú csap a fejelőléc kb. 41 mm mély hornyába illeszkedik. 4. A-A metszet: A metszősíkot a lap szélességén, a fejelőléccel párhuzamosan vesszük fel. A metszet mutatja a lapot, az évgyűrűket, a hornyot, a csapot és a csavart. A lapot folytonos, az évgyűrűket íves sraffozással jelöljük. A fejelőlécet a laphoz tartozó, de ellenkező szálirányú anyagként jelöljük. 5. Méretezés: A rajzról leolvasható minden, a gyártáshoz szükséges méret: a lécek szélessége 5 × 120 mm, a lap teljes mérete, a fejelőléc szélessége 80 mm, a csap hossza 40 mm és vastagsága 10 mm, a horony mélysége kb. 41 mm. 6. Anyagjegyzék: A szabásjegyzékben az alábbi tételeket soroljuk fel: - 5 db tölgy léc 1120 × 120 × 22 mm (nyers: 1140 × 125 × 25 mm) – táblásításhoz (1040 mm mező + 2 · 40 mm csap) - 2 db tölgy fejelőléc 600 × 80 × 22 mm (nyers: 620 × 85 × 25 mm) – fejelőléchez - 6 db facsavar (pl. 5 × 70 mm, fejelőlécenként 3 db, a szélsők hosszított furaton át) – fejelőléc rögzítéséhez (ellenőrizendő: a gyártói adat)

Számítás. A bruttó anyagszükséglet a nyers méretekből adódik. Egy léc nyers mérete 1140 × 125 × 25 mm:

Vléc=1140⋅125⋅25109=0,0035625m3V_{\text{léc}} = \frac{1140 \cdot 125 \cdot 25}{10^9} = 0{,}003\,5625\,\text{m}^3

Öt léc: 5⋅0,0035625=0,0178125m35 \cdot 0{,}003\,5625 = 0{,}017\,8125\,\text{m}^3. A fejelőléc nyers mérete 620 × 85 × 25 mm:

Vfejelőléc=2⋅620⋅85⋅25109=2⋅0,0013175=0,002635m3V_{\text{fejelőléc}} = 2 \cdot \frac{620 \cdot 85 \cdot 25}{10^9} = 2 \cdot 0{,}001\,3175 = 0{,}002\,635\,\text{m}^3

A teljes anyagszükséglet: 0,0178125+0,002635≈0,0204m30{,}017\,8125 + 0{,}002\,635 \approx 0{,}0204\,\text{m}^3 tölgy (a kész nettó térfogat kisebb: a lécekre 5⋅1120⋅120⋅22/109=0,0148m35 \cdot 1120 \cdot 120 \cdot 22 / 10^9 = 0{,}0148\,\text{m}^3, a fejelécekre 2⋅600⋅80⋅22/109=0,0021m32 \cdot 600 \cdot 80 \cdot 22 / 10^9 = 0{,}0021\,\text{m}^3). A számítás a szabásjegyzékben folytatódik a Szabásjegyzék és anyagnorma alfejezetben.

11.1.7 Minőségellenőrzés a rajzon

Minőségellenőrzés. - A toldási vonalakat minden nézetben folytonos vonallal jelöltük-e? - A metszetben a faanyag sraffozása a száliránynak megfelel-e? - Az évgyűrűállást minden szélesítő léc metszetén jelöltük-e? - A fejelőléc rögzítéséhez szükséges csavarok furatait a metszetben jelöltük-e? - A méretvonalak és a méretek a rajzon a gyártáshoz elegendőek-e (minden profil és csap hossza megadva)?

11.1.8 Tipikus hibák és okaik

Hiba Ok Helyes gyakorlat
1. A ragasztott toldást hézaggal rajzolják. A rajzoló a ragasztást hézagként képzeli el. A toldási vonalat érintkező, hézag nélküli vonallal kell rajzolni, mert a ragasztási film nulla közelítő vastagságú.
2. A köldökcsapot a felülnézetben folytonos vonallal rajzolják. A csap nem látható, de a rajzoló nem ismeri a rejtett vonal szabályát. A rejtett furatot és csapot szaggatott vonallal kell jelölni.
3. A fejelőléces rajzon a csavarok furatait nem jelölik. A rajzoló a fejelőlécet csak ragasztottnak hiszi. A fejelőlécet csappal és csavarral rögzítik, ezért a csavarok helyét és méretét fel kell tüntetni.
4. A metszetben az évgyűrűket elhagyják. A rajzoló a faanyagot homogén anyagnak tekinti. A fa anyagjelölésének része az évgyűrű, amely a zsugorodási irányt mutatja, így kötelező.

11.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos megrendelést kap egy 2 méter hosszú, 80 cm széles tölgyfa asztallapra. A műhelyben 10 cm széles lécek vannak raktáron. Az asztalos a rajzon nyolc lécből álló táblásítást tervez (800 / 100 = 8; megmunkálási ráhagyással inkább 9 nyers léc), és a végekre fejelőléceket rajzol. A rajzot a tanulója kapja, hogy készítse elő az anyagot. A tanuló a rajz alapján látja, hogy a lécek évgyűrűállását váltakozva kell beállítani, a fejelőlécek pedig 60 mm-es csappal csatlakoznak. A rajz nélkül a tanuló az évgyűrűket egy irányba rakta volna, és az asztallap a fűtési idényben teknősödött (vetemedett) volna. A pontos rajz megelőzte a reklamációt.

11.1.10 Önellenőrzés

  1. Melyik toldás növeli a ragasztási felületet a deszka szélén?
  2. Miért jelöljük az évgyűrűállást a szélesítő toldás rajzán?
  3. Hogyan ábrázoljuk a rejtett köldökcsapot a felülnézetben?
  4. Mi a fejelőléc szerepe, és miért kell csavart is rajzolni hozzá?

Önellenőrzés – válaszok 1. A rálapolás, a horony–eresztés és a ferde élillesztés növeli a ragasztási felületet. 2. Az évgyűrűállás mutatja a zsugorodás várható irányát, és előírja a lécek összeállítási sorrendjét. 3. A rejtett köldökcsapot szaggatott vonallal ábrázoljuk, mert a felülnézetből nem látható. 4. A fejelőléc a lap végeit fogja össze, és megakadályozza a vetemedést; a csavarra azért van szükség, mert a tömörfa keresztirányban (a szélességében) dolgozik; a hosszított furatú csavar ezt a mozgást engedi, miközben a lap síkját tartja.

11.1.11 Feladatok

1. feladat (A) Rajzold le egyenes élillesztéssel táblásított lap felülnézetét, ha a lap 3 darab, egyenként 90 mm széles lécekből áll. Méretezd a teljes szélességet.

2. feladat (A) Sorold fel a szélesítő toldások négy fő típusát, és egy-egy mondatban írd le, miben térnek el.

3. feladat (B) Készíts metszetrajzot horony–eresztésről: a csap vastagsága 8 mm, a horony mélysége 12 mm, a deszka vastagsága 22 mm. Írd ki a méreteket.

4. feladat (B) Egy táblásított lap 4 darab 100 mm-es lécből áll. A rajz felülnézetén a toldási vonalak 100 mm-enként követik egymást. Írd ki a lap teljes szélességét, és rajzold fel a fejelőléccel ellátott lap elölnézetét (hossz 800 mm, fejelőléc szélesség 70 mm).

5. feladat (C) Miért nem ragasztható a fejelőléc mereven a teljes hosszában a lap éléhez? Rajzold be a fejelőléc rögzítését a metszetben (csap + csavar), és magyarázd el a csavar szerepét.

6. feladat (D) Készíts el egy A4-es rajzot 1:2 méretarányban egy táblásított asztallapról (400 × 200 × 20 mm, 3 léc, 50 mm széles fejelőléccel). Tartalmazza a felülnézetet, oldalnézetet, metszetet és méretezést. Használd a faipari anyagjelölést.

11.1.12 Megoldások

  1. A felülnézet egy 270 mm széles, pl. 400 mm hosszú téglalap. A toldási vonalak a szélesség mentén 90 mm és 180 mm-nél húzódnak. A méretvonal a teljes szélességet 270-ként jelöli.

  2. A négy típus: (a) egyenes élillesztés – derékszögű élek ragasztása; (b) rálapolás – félvastagságú vállak egymásra ragasztása; (c) saját csap (horony–eresztés) – egyik oldalon horony, másikon csap; (d) idegen csap – külön gyártott kötőelem (tipli, lamelló, léc).

  3. A metszetben a 22 mm vastag deszkát rajzoljuk, a jobb oldali elemen a 8 mm vastag csapot, a bal oldalin a 12 mm mély, 8 mm széles hornyot. A horony mélysége 12 mm (a feladat adata), a csap (ereszték) hossza 11 mm, így a horony fenekén kb. 1 mm hézag marad a ragasztó- és forgácsfelesleg számára. A csap vastagsága 8 mm, a horony szélessége 8 mm; a csap két oldalán a váll (22 − 8) / 2 = 7 mm. A méreteket a csap és a horony kontúrjához képest kívül helyezzük el.

  4. A teljes szélesség 4 × 100 = 400 mm. Az elölnézetben a 800 mm hosszú lap két végén a 70 mm széles fejelőléc látszik. A fejelőléc magassága megegyezik a lap vastagságával. A csapot a metszetben kell ábrázolni; az elölnézetben a fejelőléc sík, ezért a csap láthatatlan, szaggatott vonallal jelölhetjük.

  5. A tömörfa a nedvesség hatására hosszirányban alig, keresztirányban jelentősen változtat méretet: a beépített lap évszakos mozgása 600 mm szélességen néhány mm (pl. 4 %-pontos fanedvesség-változásnál 0,3 %/% differenciális zsugorodással kb. 7 mm; tájékoztató, ellenőrizendő: szakkönyvi zsugorodási táblázat). Ha a fejelőlécet a teljes hosszon mereven ragasztanánk, a lap szélességváltozása repedést okozna. A csap és a csavar lehetővé teszi a lap mozgását, miközben a fejelőléc a síkot tartja. A rajzon a lap végén lévő csapot a fejelőléc hornyába rajzoljuk, a csavart a fejelőlécen át a lapba, a furatot hosszúkásra (oválisra) készítjük a mozgás irányában.

  6. A rajz ellenőrzése: a felülnézet 200 × 100 mm (1:2-ben); a lécek kész szélessége 67 + 67 + 66 = 200 mm (a pontos osztás 66,7 mm), a rajzon a toldási vonalak a felső éltől 33,5 mm-re és 67 mm-re vannak (valós 67 és 134 mm), a méretszámként a valós 67, 67, 66 szerepel. Az oldalnézet 400 × 20 mm, a fejelőlécek 50 mm szélesek (a feladat adata). A metszet mutatja a lécek évgyűrűit, a hornyot és a csapot. A méretvonalak a kontúron kívül futnak, a méretadatok mm-ben.

11.1.13 Rövid összefoglaló

A szélesítő toldások keskeny lécekből hoznak létre széles táblásított alkatrészt. A rajzokon megkülönböztetjük az egyenes és ferde élillesztést, a rálapolást, a saját csapot (horony–eresztés), az idegen csapokat (köldökcsap, lamelló, léc) és a gépi profiltoldást. A toldások rajzán a felülnézet mutatja a toldási vonalakat, a metszet pedig a profilokat. Az évgyűrűállást a metszetben ívekkel kötelező jelölni, mert ez határozza meg a várható méretváltozást. A vetemedés ellen laphevederrel, élhevederrel (beeresztett vagy fecskefarkú) és fejelőléccel erősítünk. A fejelőléc rajzán a csapos és csavaros rögzítést ábrázoljuk, mert a tömörfa keresztirányú mozgását engedni kell. Ez a rajztudás a Hosszabbító és vastagító toldások ábrázolása és a Szélesbítő toldások készítése kézzel és gépekkel alapja.

11.1.14 Források és ellenőrzési hiányok