Mikor egy asztalos műhelyében egy keskeny deszkából széles asztallapot kell készíteni, a mester nem ragaszthatja össze az anyagot rajz nélkül. A rajz dönti el, hogy a tábla a műhelyben és a fűtött szobában is sík marad-e. Ebben az alfejezetben a szélesítő toldások és azok erősítéseinek rajzi megjelenítését tanulod meg, amit a későbbi technológiai és gyártási fejezetekben közvetlenül felhasználsz.
Képzelj el egy tömörfa asztallapot, amely öt darab, egyenként 120 mm széles bükk lécből készül. A lap rajzán a lécek nem egyszerűen egymás mellett fekszenek, hanem ragasztott illesztéssel kapcsolódnak. A rajzon a szálirányt nyilakkal, az évgyűrűállást pedig a lap élén, metszetben ívekkel jelöljük. Ha a rajz ezt nem mutatja, a kivitelező rosszul rakhatja össze a táblát, és a kész asztallap vetemedni fog.
Definíció. Szélesítő toldásnak (szélesbítő toldásnak) nevezzük azokat a faipari kötéseket, amelyekkel keskeny fűrészáru elemekből a darabok szélességének összeragasztásával nagyobb szélességű, táblásított alkatrészt hozunk létre. A toldás célja a méretnövelés és a vetemedés csökkentése.
Szabály. A szélesítő toldások rajzán mindig adjuk meg: 1. a látható toldási vonalakat a felülnézetben, 2. a metszetben a toldás profilját (ha van), 3. az elemek szálirányát, 4. a ragasztandó felületek minőségére utaló megjegyzést (pl. „ragasztott élillesztés”), 5. az erősítések (heveder, fejelőléc) pontos méreteit.
Szabvány. A faipari rajzokon a szélesítő toldások ábrázolása az MSZ EN ISO 128 sorozat (műszaki rajzok általános elvei) és a faipari szakrajzi gyakorlat szerint történik. A nézetek az európai (E) vetítési rendben állnak; a metszetekben a faanyagot a faipari anyagjelölésekkel (évgyűrű-ívekkel, szálirányt jelző vonalakkal) sraffozzuk (ellenőrizendő: a pontos szabványszám és a faipari anyagjelölés szabványa).
Továbbvitt eredmény. A szélesítő toldások itt megtanult rajzjeleit és felépítését a későbbi alfejezetekben használod: a Hosszabbító és vastagító toldások ábrázolása, a Keretkötések ábrázolása: sarok-, T- és keresztkötések, valamint a Szélesbítő toldások készítése kézzel és gépekkel technológiai műveleteinél.
Az egyenes élillesztés a legegyszerűbb szélesítő toldás. Két deszka tökéletesen egyenes, derékszögű éle találkozik ragasztással. Rajzon felülnézetben a toldási vonal egy vékony folytonos vonal a két elem között; a léc végét (bütüjét) mutató nézetben vagy metszetben a toldási vonal függőleges egyenes. A metszetben a ragasztási hézagot nem szabad nagy résként jelölni, legfeljebb egy érintkező vonallal. A ferde élillesztés (rézsútos élillesztés) esetén a két élt a vastagság mentén azonos szögben, egymást kiegészítően munkáljuk le. A ferdeség a metszetben látszik; ott adjuk meg a szöget (pl. 45°) vagy a ferde rész szélességét (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyv). Felülnézetben a toldási vonal itt is a hosszél mentén futó egyenes. A ferde illesztés növeli a ragasztási felületet.
Az egyenes és a ferde élillesztés keresztmetszetét a szélesítő toldásokat összefoglaló ábra 1. és 2. része mutatja (22 mm vastag lécek, 45°-os ferde illesztés, a ragasztott felület vastag vonallal, a két léc évgyűrű-ívei ellentétes állásban).
A rálapolás (lapolással szélesített toldás) esetén mindkét deszka szélén az anyagvastagság felét lemunkálják, és a két félvastagságú vállat egymásra ragasztják. A lapolás növeli a ragasztási felületet. Rajzán a metszet a legfontosabb: itt lépcsős vonal mutatja a vállat. Meg kell adni a váll mélységét (pl. ) és a rálapolás hosszát (pl. 15 mm). Felülnézetben a toldási vonal a két elem közötti határvonal, mivel a rálapolás a széles oldalon nem feltétlenül látszik.
Méretezési szokás. A rálapolás rajzán a felülnézetben mindig megadjuk a két elem teljes szélességét (, ), a metszetben pedig a lapolás mélységét () és szélességét (). A méreteket mm-ben, a méretvonalakat a kontúron kívül helyezzük el.
Amikor a toldásnak nagyobb szakítószilárdságra van szüksége, saját csapos toldást alkalmazunk. A leggyakoribb a horony–eresztés: az egyik elem szélébe hornyot marnak, a másikéba pedig eresztéket (csapot), amely pontosan illeszkedik. A horony–eresztés rajzán a metszet mutatja a téglalap alakú csapot és a hozzá tartozó hornyot. Meg kell adni a csap vastagságát (), a horony mélységét () és a csap hosszát (). A rajzon a csap kontúrja a metszetben folytonos, a horony feneke szintén folytonos. A felülnézetben a csap és a horony illesztési vonala a toldás teljes hosszában látszik.
Definíció. Horony–eresztésnek (műhelyi szóval nút–féder, németül Nut und Feder) nevezzük azt a szélesítő toldást, ahol az egyik elemben kialakított horonyba a másik elemen kialakított, pontosan illeszkedő ereszték (nyelv) csatlakozik.
Ha a deszkák élében nem akarunk anyagot elveszíteni, idegen csapokat használunk. Az idegen csap önálló, külön gyártott kötőelem: - Köldökcsap (tipli): hengeres, bordázott vagy sima facsap. A rajzon a furatokat szaggatott vonallal jelöljük a rejtett furat helyén, mert a csap a felülnézetben nem látható. Meg kell adni a csap átmérőjét () és hosszát (), valamint a furat mélységét. A metszetben a csapot hosszirányú sraffozással, anyagában (pl. bükk) ábrázoljuk. - Lamelló (laposcsap): ovális, préselt bükk csap. A rajzon a lamelló furatait rejtett vonallal ábrázoljuk. A furat hossza nagyobb, mint a lamelló hossza, hogy az oldalirányú játékot biztosítsa. A méretmegadásnál a lamelló típusát (pl. 10×50) kiírjuk. - Léc idegen csap: hosszú, keskeny léc, amelyet mindkét elem hornyába beragasztanak. Rajzán a horony és a léc együtt látszik a metszetben.
Tipikus hiba. A köldökcsap furatának fenekét a használt fúró alakja szerint rajzoljuk: a faipari központcsúcsos fúró közel sík feneket ad, a csigafúró kúposat. A furatmélységet mindig a sík fenékig mérjük; a csap legyen 1–2 mm-rel rövidebb, mint a két furat mélységének összege (ellenőrizendő: szakrajzi tankönyv). A pontatlan rajz téves furási mélységet eredményez.
A gépi szélesítő toldás leggyakoribb formája a profilmarás, amely hullámos, egymásba illeszkedő éleket ad. A rajzon a profil pontos geometriája a metszetben látszik, mivel a felülnézetben a toldás egy vonalnak tűnik. A profil megrajzolásakor a marószerszám kontúrját adjuk meg, és megadjuk a profil mélységét () és osztástávolságát (). A gépi toldás előnye a nagy pontosság és a megnövelt ragasztási felület.

Az ábra alatt minden toldásnál a ragasztott felület keresztmetszeti hossza áll (egyenes élillesztés 22 mm, rálapolás 37 mm, idegen léc 64 mm): minél hosszabb, annál nagyobb a ragasztási felület. A HTML-változat toldásonként lépteti és kiemeli a ragasztott felületet.
A fa zsugorodása és dagadása irányfüggő. A húrirányú zsugorodás kb. kétszerese a sugárirányúnak (tájékoztató érték, ellenőrizendő). Ezért a szélesítő toldás rajzán az évgyűrűállást kötelező megadni. A metszeti rajzon az évgyűrűket koncentrikus ívekkel, a szálirányt a lap síkjával párhuzamos vonalakkal jelöljük. A táblásításhoz a léceket úgy kell elhelyezni, hogy az évgyűrűk iránya váltakozzon (hol jobbra, hol balra íveljen), vagy mindenhol azonos legyen, de ekkor a vetemedés kockázata nagyobb. A rajzon a váltakozó állást a metszetben az ívek ellentétes irányával ábrázoljuk.
Definíció. Az évgyűrűállás az évgyűrűk érintőjének hajlásszöge a munkadarab széles oldalához képest. A rajzon ezt a várható méretváltozás iránya miatt adjuk meg.
A táblásított lapok a nedvesség hatására keresztirányban dolgoznak (zsugorodnak, dagadnak), és vetemedhetnek. A vetemedés megakadályozására a lapra erősítéseket szerelnek.
A lapheveder a táblásított lapra (általában az alsó oldalra) szerelt, a lap szálirányára merőleges szálirányú léc. Mereven, teljes hosszban nem ragasztjuk: csavarral hosszított (ovális) furatokon át, vagy fecskefarkú horonyba tolva rögzítjük, hogy a lap szélességben dolgozhasson. Rajzon a felülnézetben a heveder kontúrját folytonos vonallal, a csavarokat és a hosszított furatokat rejtett (szaggatott) vonallal jelöljük. A metszetben a heveder rétegét külön sraffozással emeljük ki. Meg kell adni a heveder vastagságát () és szélességét ().
Az élheveder a táblásított lap élére szerelt erősítés. Készülhet: - beeresztett élhevederként: a lap élén hornyot készítenek, és a hevedert beeresztik, - fecskefarkú élhevederként: a lap élébe trapéz alakú hornyot marnak, és a hasonló profilú hevedert oldalról tolják be.
A rajzon a beeresztett heveder metszete a legfontosabb: a horony mélységét (), a heveder szélességét () és a heveder vastagságát () meg kell adni. A fecskefarkú élnél a trapéz szöge (pl. 15°) is méret. A felülnézetben az élheveder határoló vonalát folytonos vonallal rajzoljuk.
A fejelőléc a táblásított lap (pl. asztallap) végeire, a lap síkjában szerelt, a lap szálirányára merőleges szálirányú erősítő léc, általában a lap vastagságával megegyező vastagságú. Feladata a lap síkban tartása és a vetemedés megakadályozása. A fejelőléces toldás rajza a szélesítő toldások legösszetettebb rajza. A fejelőlécet a lap végén kialakított csappal (a fejelőlécben ennek megfelelő horony van) és csavarral rögzítik; a csap csak középen ragasztott, a szélső csavarok hosszított furatban ülnek, hogy a lap szélességi irányban (keresztirányban) dolgozhasson.

A HTML-változatban a fanedvesség csúszkájával kipróbálható, hogyan változik a lap szélessége (tájékoztató modell: 0,3 % / 1 % nedvességváltozás), és mennyit mozdul a szélső csavar a hosszított furatban.
Példa. Egy megrendelő tölgyfa asztallapot kér: hossza l = 1200 mm, szélessége b = 600 mm, vastagsága v = 22 mm. A lapot 5 darab, egyenként 120 mm széles lécekből táblásítjuk. A lap végeit fejelőléccel erősítjük: a teljes hossz 1200 mm = 2 × 80 mm fejelőléc + 1040 mm táblásított mező.
Megoldás lépései (rajzolvasás és -készítés): 1. Alakfelvétel: Meghatározzuk a kész méretet (1200 × 600 × 22 mm). A rajzon a méretarányt 1:5-ben választjuk, így a rajz a papíron 240 × 120 mm. 2. Felülnézet rajza: Felrajzoljuk a 1200 × 600 mm-es téglalapot. Behúzzuk a 4 toldási vonalat a lécek között (minden 120 mm-nél). A toldási vonalakat vékony folytonos vonallal rajzoljuk. A lap két végén a fejelőléceket rajzoljuk: a felülnézetben a fejelőléc vetülete 80 mm széles téglalap. A fejelőlécet itt a lap síkjában ábrázoljuk, a teljes 1200 mm-en belül; a lécek így 1040 mm-es mezőt és a végeken 40 mm-es csapot adnak. 3. Elölnézet rajza: Az elölnézet a 1200 × 22 mm-es téglalap. A fejelőléc az elölnézetben nem teljes hosszban látszik, hanem csak a profilja: a fejelőlécben lévő horony és a csap. A fejelőlécet a lap végétől 80 mm szélesen rajzoljuk; a lécek végén a 10 mm vastag, 40 mm hosszú csap a fejelőléc kb. 41 mm mély hornyába illeszkedik. 4. A-A metszet: A metszősíkot a lap szélességén, a fejelőléccel párhuzamosan vesszük fel. A metszet mutatja a lapot, az évgyűrűket, a hornyot, a csapot és a csavart. A lapot folytonos, az évgyűrűket íves sraffozással jelöljük. A fejelőlécet a laphoz tartozó, de ellenkező szálirányú anyagként jelöljük. 5. Méretezés: A rajzról leolvasható minden, a gyártáshoz szükséges méret: a lécek szélessége 5 × 120 mm, a lap teljes mérete, a fejelőléc szélessége 80 mm, a csap hossza 40 mm és vastagsága 10 mm, a horony mélysége kb. 41 mm. 6. Anyagjegyzék: A szabásjegyzékben az alábbi tételeket soroljuk fel: - 5 db tölgy léc 1120 × 120 × 22 mm (nyers: 1140 × 125 × 25 mm) – táblásításhoz (1040 mm mező + 2 · 40 mm csap) - 2 db tölgy fejelőléc 600 × 80 × 22 mm (nyers: 620 × 85 × 25 mm) – fejelőléchez - 6 db facsavar (pl. 5 × 70 mm, fejelőlécenként 3 db, a szélsők hosszított furaton át) – fejelőléc rögzítéséhez (ellenőrizendő: a gyártói adat)
Számítás. A bruttó anyagszükséglet a nyers méretekből adódik. Egy léc nyers mérete 1140 × 125 × 25 mm:
Öt léc: . A fejelőléc nyers mérete 620 × 85 × 25 mm:
A teljes anyagszükséglet: tölgy (a kész nettó térfogat kisebb: a lécekre , a fejelécekre ). A számítás a szabásjegyzékben folytatódik a Szabásjegyzék és anyagnorma alfejezetben.
Minőségellenőrzés. - A toldási vonalakat minden nézetben folytonos vonallal jelöltük-e? - A metszetben a faanyag sraffozása a száliránynak megfelel-e? - Az évgyűrűállást minden szélesítő léc metszetén jelöltük-e? - A fejelőléc rögzítéséhez szükséges csavarok furatait a metszetben jelöltük-e? - A méretvonalak és a méretek a rajzon a gyártáshoz elegendőek-e (minden profil és csap hossza megadva)?
| Hiba | Ok | Helyes gyakorlat |
|---|---|---|
| 1. A ragasztott toldást hézaggal rajzolják. | A rajzoló a ragasztást hézagként képzeli el. | A toldási vonalat érintkező, hézag nélküli vonallal kell rajzolni, mert a ragasztási film nulla közelítő vastagságú. |
| 2. A köldökcsapot a felülnézetben folytonos vonallal rajzolják. | A csap nem látható, de a rajzoló nem ismeri a rejtett vonal szabályát. | A rejtett furatot és csapot szaggatott vonallal kell jelölni. |
| 3. A fejelőléces rajzon a csavarok furatait nem jelölik. | A rajzoló a fejelőlécet csak ragasztottnak hiszi. | A fejelőlécet csappal és csavarral rögzítik, ezért a csavarok helyét és méretét fel kell tüntetni. |
| 4. A metszetben az évgyűrűket elhagyják. | A rajzoló a faanyagot homogén anyagnak tekinti. | A fa anyagjelölésének része az évgyűrű, amely a zsugorodási irányt mutatja, így kötelező. |
Egy asztalos megrendelést kap egy 2 méter hosszú, 80 cm széles tölgyfa asztallapra. A műhelyben 10 cm széles lécek vannak raktáron. Az asztalos a rajzon nyolc lécből álló táblásítást tervez (800 / 100 = 8; megmunkálási ráhagyással inkább 9 nyers léc), és a végekre fejelőléceket rajzol. A rajzot a tanulója kapja, hogy készítse elő az anyagot. A tanuló a rajz alapján látja, hogy a lécek évgyűrűállását váltakozva kell beállítani, a fejelőlécek pedig 60 mm-es csappal csatlakoznak. A rajz nélkül a tanuló az évgyűrűket egy irányba rakta volna, és az asztallap a fűtési idényben teknősödött (vetemedett) volna. A pontos rajz megelőzte a reklamációt.
Önellenőrzés – válaszok 1. A rálapolás, a horony–eresztés és a ferde élillesztés növeli a ragasztási felületet. 2. Az évgyűrűállás mutatja a zsugorodás várható irányát, és előírja a lécek összeállítási sorrendjét. 3. A rejtett köldökcsapot szaggatott vonallal ábrázoljuk, mert a felülnézetből nem látható. 4. A fejelőléc a lap végeit fogja össze, és megakadályozza a vetemedést; a csavarra azért van szükség, mert a tömörfa keresztirányban (a szélességében) dolgozik; a hosszított furatú csavar ezt a mozgást engedi, miközben a lap síkját tartja.
1. feladat (A) Rajzold le egyenes élillesztéssel táblásított lap felülnézetét, ha a lap 3 darab, egyenként 90 mm széles lécekből áll. Méretezd a teljes szélességet.
2. feladat (A) Sorold fel a szélesítő toldások négy fő típusát, és egy-egy mondatban írd le, miben térnek el.
3. feladat (B) Készíts metszetrajzot horony–eresztésről: a csap vastagsága 8 mm, a horony mélysége 12 mm, a deszka vastagsága 22 mm. Írd ki a méreteket.
4. feladat (B) Egy táblásított lap 4 darab 100 mm-es lécből áll. A rajz felülnézetén a toldási vonalak 100 mm-enként követik egymást. Írd ki a lap teljes szélességét, és rajzold fel a fejelőléccel ellátott lap elölnézetét (hossz 800 mm, fejelőléc szélesség 70 mm).
5. feladat (C) Miért nem ragasztható a fejelőléc mereven a teljes hosszában a lap éléhez? Rajzold be a fejelőléc rögzítését a metszetben (csap + csavar), és magyarázd el a csavar szerepét.
6. feladat (D) Készíts el egy A4-es rajzot 1:2 méretarányban egy táblásított asztallapról (400 × 200 × 20 mm, 3 léc, 50 mm széles fejelőléccel). Tartalmazza a felülnézetet, oldalnézetet, metszetet és méretezést. Használd a faipari anyagjelölést.
A felülnézet egy 270 mm széles, pl. 400 mm hosszú téglalap. A toldási vonalak a szélesség mentén 90 mm és 180 mm-nél húzódnak. A méretvonal a teljes szélességet 270-ként jelöli.
A négy típus: (a) egyenes élillesztés – derékszögű élek ragasztása; (b) rálapolás – félvastagságú vállak egymásra ragasztása; (c) saját csap (horony–eresztés) – egyik oldalon horony, másikon csap; (d) idegen csap – külön gyártott kötőelem (tipli, lamelló, léc).
A metszetben a 22 mm vastag deszkát rajzoljuk, a jobb oldali elemen a 8 mm vastag csapot, a bal oldalin a 12 mm mély, 8 mm széles hornyot. A horony mélysége 12 mm (a feladat adata), a csap (ereszték) hossza 11 mm, így a horony fenekén kb. 1 mm hézag marad a ragasztó- és forgácsfelesleg számára. A csap vastagsága 8 mm, a horony szélessége 8 mm; a csap két oldalán a váll (22 − 8) / 2 = 7 mm. A méreteket a csap és a horony kontúrjához képest kívül helyezzük el.
A teljes szélesség 4 × 100 = 400 mm. Az elölnézetben a 800 mm hosszú lap két végén a 70 mm széles fejelőléc látszik. A fejelőléc magassága megegyezik a lap vastagságával. A csapot a metszetben kell ábrázolni; az elölnézetben a fejelőléc sík, ezért a csap láthatatlan, szaggatott vonallal jelölhetjük.
A tömörfa a nedvesség hatására hosszirányban alig, keresztirányban jelentősen változtat méretet: a beépített lap évszakos mozgása 600 mm szélességen néhány mm (pl. 4 %-pontos fanedvesség-változásnál 0,3 %/% differenciális zsugorodással kb. 7 mm; tájékoztató, ellenőrizendő: szakkönyvi zsugorodási táblázat). Ha a fejelőlécet a teljes hosszon mereven ragasztanánk, a lap szélességváltozása repedést okozna. A csap és a csavar lehetővé teszi a lap mozgását, miközben a fejelőléc a síkot tartja. A rajzon a lap végén lévő csapot a fejelőléc hornyába rajzoljuk, a csavart a fejelőlécen át a lapba, a furatot hosszúkásra (oválisra) készítjük a mozgás irányában.
A rajz ellenőrzése: a felülnézet 200 × 100 mm (1:2-ben); a lécek kész szélessége 67 + 67 + 66 = 200 mm (a pontos osztás 66,7 mm), a rajzon a toldási vonalak a felső éltől 33,5 mm-re és 67 mm-re vannak (valós 67 és 134 mm), a méretszámként a valós 67, 67, 66 szerepel. Az oldalnézet 400 × 20 mm, a fejelőlécek 50 mm szélesek (a feladat adata). A metszet mutatja a lécek évgyűrűit, a hornyot és a csapot. A méretvonalak a kontúron kívül futnak, a méretadatok mm-ben.
A szélesítő toldások keskeny lécekből hoznak létre széles táblásított alkatrészt. A rajzokon megkülönböztetjük az egyenes és ferde élillesztést, a rálapolást, a saját csapot (horony–eresztés), az idegen csapokat (köldökcsap, lamelló, léc) és a gépi profiltoldást. A toldások rajzán a felülnézet mutatja a toldási vonalakat, a metszet pedig a profilokat. Az évgyűrűállást a metszetben ívekkel kötelező jelölni, mert ez határozza meg a várható méretváltozást. A vetemedés ellen laphevederrel, élhevederrel (beeresztett vagy fecskefarkú) és fejelőléccel erősítünk. A fejelőléc rajzán a csapos és csavaros rögzítést ábrázoljuk, mert a tömörfa keresztirányú mozgását engedni kell. Ez a rajztudás a Hosszabbító és vastagító toldások ábrázolása és a Szélesbítő toldások készítése kézzel és gépekkel alapja.