Egy fiókos szekrény rajzán sok belső részlet nem látható: a fiókvezető útja, a hátfal hornyolata, a fiókfenék beillesztése, az ajtó és a homlokfelület találkozása. Ha ezeket mind szaggatott vonallal, rejtett élként rajzoljuk meg, a rajz hamar áttekinthetetlenné válik. A gyártó nem tudja eldönteni, melyik él elöl, hátul vagy belül van, és hol marad anyag a csapnak, a horonynak vagy a csavarnak.
A metszet ezt a problémát oldja meg: a tárgyat egy képzeletbeli síkkal elvágjuk, az elülső részt eltávolítjuk, és a mögötte maradt részt vetítjük. Ami a vágósíkon fekszik, azt anyagjelöléssel sraffozzuk, ami mögötte van, azt látható kontúrral rajzoljuk. Így a belső szerkezet közvetlenül olvasható, durva szaggatottvonalkaosz nélkül.

Definíció. A nézet a tárgy egy vetületi képe, amelyen a látható élek folytonos vastag vonallal, a takart, rejtett élek szaggatott vonallal szerepelnek. A metszet olyan vetületi ábrázolás, amelyben a tárgyat egy képzeletbeli metszősík vágja ketté; az elülső részt eltávolítjuk, és a megmaradt részt vetítjük. A vágott felületet anyagjelölés szerint sraffozzuk.
A metszet tehát nem külön rajzfajta, hanem a nézet egy változata: a vetítés iránya ugyanaz, mint a megfelelő nézeté, csak a tárgy egy részét „levágtuk”. A metszősík helyét a rajzon mindig meg kell érteni, mert ugyanannak a szekrénynek más-más metszete más szerkezetet mutat.
Szabály. A faipari rajzon a méret mm-ben értendő, a rajzon a mértékegységet nem írjuk ki. A metszet jelölésére a metszősík nyomvonalát betűzzük (például A–A), és a metszet ábrája fölé is ezt írjuk. A nyilak a vetítés irányát mutatják, az E vetítési rend szerint. A pontos vonalfajtát és a jelölés szabályait a rajzszabvány tartalmazza, ezért a példákban mindig jelöljük az ellenőrzési igényt.
Megjegyzés. A faipari rajzon gyakran találkozol olyan nézettel, ahol a rejtett éleket elhagyják, ha a metszet mindent megmagyaráz. A metszet célja a külső nézet tehermentesítése: a rejtett él helyett a belső szerkezet válik láthatóvá.
A tömörfa szerkezetek belső csapozásai, a korpuszbútorok fiók- és polcrögzítései, az ajtótokok, a falécek hornyai mind olyan helyek, ahol a látható nézet nem mutatja a lényeget. Egy ajtólap metszete megmutatja a betét és a keret közötti hornyot, a betét játékát, a csap hosszát. Egy szekrény vízszintes metszete megmutatja a fiókok oldalirányú helyzetét, a fiókvezető sín és az oldalfal közötti távolságot. Metszet nélkül ezeket csak szóban vagy sok szaggatott vonallal lehetne leírni, és a műhelyben bizonytalanságot okozna.
Példa. Egy egyszerű fiók homloklapja és oldala elöl fésűs fogazással kapcsolódik. A nézetben a fogak nem látszanak, mert a homloklap takarja őket. Vízszintes metszetben a vágás a fogazás vonalán megy, és a fogak váltakozása anyagjelöléssel, látható élekkel rajzolható. A rajzról az asztalos leolvassa a fogak hosszát és a fészekmélységet.
A metszeteket a metszősík terjedelme és vonala szerint csoportosítjuk.
A metszősík az egész tárgyon keresztülhalad, a teljes nézetet metszetben ábrázoljuk. Ilyenkor a metszet a nézet helyén állhat, vagy külön kiemelve.
Példa. Egy szekrény középső függőleges metszete a tetőtől a lábazatig mutatja az összes belső polcot, a hátfalat, a fiókokat és a lábazati takarólécet.
Ha a tárgy szimmetrikus, elegendő a szimmetriatengely egyik oldalát metszetben, a másik oldalát nézetben rajzolni. A határvonal a szimmetriatengely. A félmetszet takarékos, és egyszerre mutatja a külső és a belső szerkezetet.
Példa. Egy ajtótok szimmetrikus keresztmetszete: a bal oldalon a tok és a falcsatlakozás metszetben, a jobb oldalon a tok nézetben, a tok káva profiljával.
A részmetszet csak a rajz egy kisebb területén metsz, a metszés határát törésvonallal jelöljük. A törésvonal vékony, szabadkézi vagy cikkcakk vonal. A kitörés akkor jó, ha a teljes metszet felesleges, de egy belső részletet meg kell mutatni.
Példa. Egy munkalap rajzán a falcszélességet nem teljes metszetben, hanem a lap szélén kis kitöréssel mutatjuk. A műhelyben ebből látják a falc mélységét és a csatlakozó élzáró vastagságát.
A kitérített metszet metszősíkja két, egymással szöget bezáró síkból áll (például egy sarokszekrény két szárnyán át). A ferde síkba eső részt a képsíkba forgatjuk (kitérítjük), így a valódi alakja és mérete látszik. Párhuzamos, eltolt síkoknál lépcsős metszetről beszélünk (lásd lent). A faiparban szögben álló elemeknél, például sarokszekrénynél vagy lépcsőkar kanyarodó részénél, ez jobban mutatja a belső összefüggést, mint több külön metszet.
Figyelem. A kitérített metszeten a forgatott részt a valódi méretével rajzoljuk; a méretszámok mindig a valós szerkezeti méretek, nem a rajzról lemért hosszak.
Definíció. A szelvény olyan részletrajz, amely csak a metszősíkba eső vágott felületet ábrázolja, a metszősík mögötti részeket nem.
A szelvény akkor hasznos, ha a profil, a horony, a falc vagy a léckeresztmetszet a fontos, és a mögötte lévő anyag nem ad új információt. A szelvényt kiemelve, a metszősíkra merőlegesen, vagy a rajz bármely szabad helyére, a metszősík jelölésével együtt rajzoljuk. A vágott felületet itt is sraffozzuk.
Példa. Egy díszléc profilját A–A szelvény mutatja. A rajzon a metszősík nyomvonala a léc hosszára merőleges, a szelvény fölé A–A felirat kerül. A hornyok, a homorú és domború ívek így pontosabban rajzolhatók, mint a teljes metszeten.
A faipari rajzon a leggyakrabban két metszősík-típust használunk:
A metszősík lehet lépcsős is: egymással párhuzamos, de eltolt síkokból egy közös metszetet készítünk. Ilyenkor a metszősík nyomvonala lépcsősen megtörik, és a metszetet egy síkban rajzoljuk.
A metszősík helyét a nézeten be kell jelölni, ha a metszet nem magától értetődő. A jelölés részei:
Szabvány. A metszetkészítés és a metszetjelölés módját az MSZ EN ISO 128 sorozat írja le – ellenőrizendő: a pontos szabványrész és a hatályos jelölés. A faipari rajzokon a metszősík nyomvonala gyakran hosszú pontvonallal rajzolt, a végén vastagabb szakasszal és nyíllal, de a vonalfajtát és a nyilak kialakítását mindig a rajzszabvány vagy a cég rajzszabványa szerint kell követni.
Az ábra a jelölés részleteit mutatja egy fiókos-ajtós szekrény elölnézetén: az A–A nyomvonal vékony, hosszú pontvonal, a végein vastag rövid szakasszal; a nyilak a vetítés irányába mutatnak, mellettük az A betű. Mellette az A–A metszet anyagjelöléssel (a szomszédos elemek sraffozása ellentétes irányú), jobbra lent egy lépcsős B–B nyomvonal, amely a törési pontokon is vastag. Az interaktív változatban a metszősík húzható, és a metszet élőben mutatja, mi esik a vágásba (fiók, ajtó és polc, vagy oldalfal).

A metszetben a vágott felületet anyagjelölés szerint sraffozzuk – ezt az Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon alfejezetben tanultuk. A sraffozás általános szabálya:
A faipari anyagjelölések:
Szabály. A szomszédos alkatrészek vágott felületeit el kell különíteni. Ha két tömörfa elem találkozik, az eltérő rostirányú jel (hosszmetszet / bütü) vagy a rostvonalak eltérő iránya különbözteti meg őket; azonos jel esetén a közös kontúr vastag vonal. (A sraffozás a fémeké; lásd Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon.) A cél: a rajzoló és az asztalos lássa, hol kezdődik az egyik alkatrész, és hol ér véget a másik.
Példa. Egy fiók oldala és homloklapja fogazott kötésben találkozik. A vízszintes metszetben a fogak anyagát tömörfa-jellel rajzoljuk, a hornyok üresek maradnak. A homloklap és az oldal rostiránya egymásra merőleges, ezért a két alkatrész jele eltér (rostvonalak, illetve évgyűrű-ívek), így a fogak váltakozása olvasható. (Forgácslapon fogazott kötés nem készíthető; ott tiplis vagy excenteres kötést használunk.)
Néhány elemet a metszetben akkor sem sraffozunk, ha a metszősík áthalad rajtuk. Ez a szabály a hossztengelyük mentén metszett standard elemekre vonatkozik:
Ezeket a metszetben körvonalukkal rajzoljuk, sraffozás nélkül. A cél az áttekinthetőség: ezeket az elemeket jól ismeri az asztalos, a sraffozásuk feleslegesen sűrítené a rajzot, és összetéveszthetővé tenné a szerkezeti anyag jelölését.
Fontos. Ha a metszősík a csavart, tiplit vagy lamellót keresztben vágja, akkor a vágott felületet sraffozni kell, mert ekkor a szerkezeti anyag valódi keresztmetszete jelenik meg.
Példa. Egy polctartó csavart a metszősík hosszában vág. A csavart nem sraffozzuk, de a csavar fejét, menetét egyszerűsített körvonallal rajzoljuk. A polclap anyagát sraffozzuk. Így a rajzon azonnal látszik, hogy a csavar behatolt a lapba, és hol a menet hossza.
A faipari rajzokon két gyakori, hagyományos ábrázolás könnyíti a rajzolvasást.
A kitört metszet olyan részmetszet, amelynél a metszősík a tárgy fontos belső részleténél halad át, de a lényegtelen vagy a rajzot zavaró részeket kihagyja. A törésvonal szabadkézi vonallal jelzi, hol „törtük ki” az anyagot.
Példa. Egy ajtótok és a fal csatlakozásánál a tokot csak a falc és a csavar magasságában törjük ki. A teljes tokprofil metszete nem kell, mert a többi részletet a nézet vagy a szelvény mutatja.
Ha egy hosszú, azonos keresztmetszetű alkatrészt – például díszlécet, élzárót, padlófugát, ablaklécet – kell rajzolni, a közbülső hosszúságot nem rajzoljuk le teljes hosszában. A nézetet megszakítjuk, a szelvényt megrajzoljuk, és a hosszt mérettel adjuk meg.
A rajz két rövid darabot mutat törésvonalakkal, közöttük a teljes hossz megadva. Így a keresztmetszet pontosan látható, a hossz méretből olvasható, és a rajz rövidebb, átláthatóbb lesz.
Figyelem. A megszakított nézet teljes értékű gyártási rajz, de a valódi hosszat csak a méretszám adja: a megszakított rajzról hosszt lemérni tilos. A törésvonal vékony szabadkézi vagy cikkcakkos vonal. A megszakított ábrázoláson a szelvény lehet sraffozott.
Vegyünk egy egyszerű konyhaszekrényt, amelynek felső része fiókos, alsó része ajtós. A szekrény külső méretei: magasság 800 mm, szélesség 600 mm, mélység 400 mm. A korpusz 18 mm vastag forgácslapból készült, a hátfal 3 mm-es HDF, a fiókok oldala 12 mm-es forgácslap, a homlok 18 mm, a munkalap 28 mm vastag. A fiókok görgős kihúzós vasalattal futnak. A méretek itt tanulási példák; a gyártáshoz a gyártói és tervezői adatok mérvadók.
Az ábra a szekrény elölnézetét és két metszetét mutatja E rendben. Az A–A vízszintes metszet a munkalap teteje alatt 150 mm-rel, a fiók magasságában vág: látszanak az oldalfalak (18), a hátfal (HDF 3), a fiókhomlok (18), a 12 mm-es fiókoldalak és a fiók hátlapja. Mivel forgácslapon fogazott kötés nem készíthető, a fiókoldal a homlokhoz tiplivel (köldökcsappal) és ragasztással kapcsolódik; a tipli, az oldalfalra csavarozott fióksín és a csavarok hossztengelyük mentén metszve sraffozatlanok, csak a körvonaluk látszik. A B–B függőleges metszet a középvonalban vág: munkalap, fiókhomlok, fiók alja és hátlapja, köztes polc, ajtó, polc, fenéklap, lábazat és hátfal; a szomszédos elemek jele eltér, azonos jelnél a közös kontúr vastag vonal. Az interaktív változatban az A–A sík magassága csúszkával állítható.

Magyarázat a rajzhoz. Az A–A metszet a felső fiók magasságában vízszintesen vág. A metszetben a fiók homloklapja és oldala elöl tiplivel (köldökcsappal) és ragasztással kapcsolódik; a tipli hossztengelye mentén metszve sraffozatlan. A fiók vezetősínje a korpusz oldalához csavarral van rögzítve; a csavart hossztengelye miatt nem sraffozzuk. A B–B metszet a szekrény közepén függőlegesen vágja a fiókos és az ajtós részt is. A fiók homloklapja a metszetben elöl, a fiók hátlapja hátul látszik; a fiók alja hornyoltan csatlakozik. Az ajtó a keretre szerelt zsanérral nyílik, a zsanér csapja nem metszett.
A metszetrajzok így átadják a gyártónak a belső kapcsolatokat, a fúrási pontokat és a szerelési sorrendet.
A metszetet a rajzon a következő gondolatmenettel készítsük el:
A lépések sorrendjét az alfejezet elején álló folyamatábra foglalja össze.
A metszetrajzot a gyártás előtt ellenőrizni kell. Nem elég megrajzolni, a rajz akkor jó, ha a műhelyben dolgozó kolléga egyértelműen le tudja olvasni róla a szerkezetet.
Mit ellenőrizünk:
Ha a rajzon a metszetjelölés hiányzik, a gyártó bizonytalan lehet, honnan látta a szerkezetet. A metszetet ilyenkor javítani kell.
Hiányzó metszetjelölés. A rajzon A–A metszet van, de a metszősík nincs bejelölve, vagy nincs betűzve. A gyártó nem tudja, hol vágta a rajzoló. Helyes: mindig jelölni a metszősíkot.
Sraffozatlan vágott felület. A rajzoló elfelejti az anyagjelölést, így a vágott alkatrész úgy néz ki, mint egy nézeti kontúr. Helyes: minden vágott felület sraffozandó.
A metszősík rossz helyen halad. Például a metszet a szekrényben a polcok közötti üres részen megy, és nem mutat fiókvezetőt, fogazást vagy vasalatot. Helyes: a metszősíkot a jellemző szerkezeti részlethez kell igazítani.
A hossztengely mentén metszett csavart is sraffozzák. Ez sűríti a rajzot, és a csavar anyagát tévesen a szerkezeti anyaggal keveri. Helyes: a csavart, tiplit, lamellót hossztengely mentén nem sraffozzuk, csak körvonal.
A szomszédos elemek sraffozása azonos irányú és távolságú. Ilyenkor a két alkatrész összeolvad. Helyes: eltérő irány vagy távolság.
Egy asztalosműhelyben beépített konyhaszekrényt gyártottak. A tervező adott egy formatervet és egy belső elrendezési rajzot, de a fiók és az ajtó közötti oszlop csomópontjáról nem készült metszet. A gyártó a fiókvezető sínt a belső oldalfalra szerelte, de a fiók homloklapja a szereléskor nekiütközött az ajtó zsanérjának. A helyszínen utólag kellett a fiók homloklapot visszamarni, és a zsanért áthelyezni.
A helyes megoldás egy vízszintes metszet lett volna a fiók és az ajtó találkozási magasságában. A metszeten látszott volna a fiók homloklapja, a fiók oldala, a fiókvezető sín, az ajtó és a zsanér. A metszet megmutatja az ütközési pontot, a szükséges szerelési hézagot (általában 2–3 mm-es hézag – ellenőrizendő a vasalatgyártó adata), és a sín helyzetét. A metszet tehát nem felesleges rajzi dísz, hanem a gyártási hibák megelőzésének eszköze.
Definiáld a nézetet és a metszetet. Mondd el, mi a különbség a rejtett él és a metszet között.
Írd le, milyen anyagjelölést használnál egy forgácslapból készült szekrényoldal és egy HDF hátfal metszetén. Miért fontos a szomszédos elemek sraffozásának elkülönítése?
Egy egyszerű tömörfa (bükk) fiók elölnézete adott. A fiók magassága 180 mm, szélessége 500 mm, oldalfala 15 mm, homloklapja 18 mm. Készítsd el szöveges rajzleírással a fiók vízszintes metszetét a felső perem alatt 60 mm-rel. Nevezd meg a metszősíkot, és írd le, mit látsz, milyen sraffozást használsz.
Rajzolj egy szekrény függőleges metszetét a középső polcon át. A szekrény oldala 18 mm forgácslap, a polc 18 mm forgácslap, a hátfal 3 mm HDF. Írd le a metszősík jelölését, a metszet fölötti feliratot, a vágott felület anyagjelölését és a polc csatlakozását.
Egy beépített gardróbszekrényben fiókos és akasztós rész is van. Hová tennéd a vízszintes metszetet, ha a fiókok oldalirányú szerelését és az akasztórúd rögzítését is meg kell mutatni? Indokold a választ. Milyen metszetfajtát használnál, ha a szekrény szimmetrikus?
Tervezz egy egyszerű dobozt (például fiók nélküli kis szekrényt, méretek: szélesség 400 mm, magasság 600 mm, mélység 300 mm). Készítsd el a doboz vízszintes metszetének szöveges rajzleírását a polc magasságában. A rajzleírásban szerepeljen a metszősík helye, a metszetjelölés, a látható anyagok és a szerkezeti csatlakozások, valamint a szelvény elkészítése a polc anyagáról.
A nézet a tárgy vetületi képe, látható élekkel és rejtett élekkel. A metszet olyan vetületi ábrázolás, amelyben a tárgyat metszősík vágja, az elülső részt eltávolítjuk, és a maradékot vetítjük. A rejtett él szaggatott vonal a nézeten; a metszet a belső szerkezetet látható kontúrral és anyagjelöléssel mutatja.
A forgácslapot a vágott felületen forgácsszerkezetre utaló pöttyözéssel jelöljük, a HDF-et sűrűbb, finomabb mintával. A szomszédos elemeket eltérő jellel, azonos jelnél vastag közös kontúrral különítjük el, hogy a gyártó lássa az alkatrészhatárokat.
A metszősík: A–A, vízszintes, a felső perem alatt 60 mm-rel. A metszet felülnézet. A rajzon a tömörfa fiók homloklapja (18 mm) és oldala (15 mm) fogazottan kapcsolódik. A két alkatrész eltérő rostirányú tömörfa-jelet kap (homloklap: rostvonalak, oldal: évgyűrű-ívek), így a fogak váltakozása olvasható. A fiók vezető síne az oldalhoz csavarozott, a csavarok hossztengely mentén nem sraffozottak. A metszet fölé A–A felirat.
A metszősík: B–B, függőleges, a szekrény közepén. A metszet elölnézet. Az oldalfalakat 18 mm forgácslap-jellel (pöttyözés) jelöljük, a polcot azonos jellel, de vastag közös kontúrral elválasztva, a hátfalat HDF mintával. A polc csatlakozása az oldalaknál hagyományos polctartó csavar vagy horony szerint látszik. A metszet fölött B–B, a hátfal és a polc közötti hézagot mérettel vagy jelöléssel adjuk meg.
A vízszintes metszetet a fiókok magasságában, a fiókoldalak és a fiókvezető sínek szintjén vesszük fel, mert ez a részlet mutatja az oldalirányú szerelést. Az akasztórúd rögzítéséhez egy másik, a rúd magasságában lévő vízszintes metszet kell, vagy egy függőleges metszet, amelyen a rúd és a rúdtartó látszik. Ha a szekrény szimmetrikus, félmetszet is használható.
A metszősík: C–C, vízszintes, a polc magasságában. A doboz méretei: szélesség 400, magasság 600, mélység 300. A metszet felülnézet. Az oldalfalak 18 mm forgácslap, a hátfal 3 mm HDF, a polc 18 mm forgácslap. A polc az oldalakhoz csavarokkal vagy hagyományosan hornyolt kötéssel kapcsolódik. A vágott felületek anyagjelölése: oldalfal jobbra dőlő sraffozás, polc balra dőlő, hátfal sűrű HDF-minta. A csavarok a hossztengely mentén nem sraffozottak, a polc alatt alátét vagy polctartó vasalat rajza a katalógus szerint egyszerűsítve. A polc anyagáról külön szelvény: a 18 mm-es forgácslap keresztmetszete, a metszősík D–D jelöléssel.
A metszet a faipari szakrajz legfontosabb belső ábrázolási eszköze. A tárgyat képzeletbeli metszősík vágja, az elülső részt eltávolítjuk, a mögöttes szerkezetet vetítjük, a vágott felületet anyagjelölés szerint sraffozzuk. A metszősíkot a nézeten betűzve és nyilakkal jelöljük (A–A, B–B), a metszet fölé ugyanezt írjuk. A metszetfajták: teljes, fél-, rész- (kitörés) és kitérített metszet. A szelvény csak a vágott felületet mutatja. A metszetben a hossztengely mentén metszett csavar, tipli, lamelló sraffozatlan marad, csak a körvonal rajzolt. A hosszú, azonos szelvényű elemek megszakítva ábrázolhatók. Továbbvitt eredmény. A metszetkészítés ezeket a szabályokat viszi tovább a A faipari rajzok fajtái: formaterv, csomóponti, összeállítási, alkatrész- és műhelyrajz, valamint az Az építőipar és a faipar kapcsolata: falazatok, falnyílások, névleges méret alfejezetbe: a csomóponti rajz, az ajtó- és ablakmetszet, a tok- és falcsatlakozás mind a metszet elvén épül. A metszet tehát a belső szerkezet rajzi nyelve.