10.3 Nézet és metszet; metszősíkok és metszetjelölés

10.3.1 Miért kell a metszet?

Egy fiókos szekrény rajzán sok belső részlet nem látható: a fiókvezető útja, a hátfal hornyolata, a fiókfenék beillesztése, az ajtó és a homlokfelület találkozása. Ha ezeket mind szaggatott vonallal, rejtett élként rajzoljuk meg, a rajz hamar áttekinthetetlenné válik. A gyártó nem tudja eldönteni, melyik él elöl, hátul vagy belül van, és hol marad anyag a csapnak, a horonynak vagy a csavarnak.

A metszet ezt a problémát oldja meg: a tárgyat egy képzeletbeli síkkal elvágjuk, az elülső részt eltávolítjuk, és a mögötte maradt részt vetítjük. Ami a vágósíkon fekszik, azt anyagjelöléssel sraffozzuk, ami mögötte van, azt látható kontúrral rajzoljuk. Így a belső szerkezet közvetlenül olvasható, durva szaggatottvonalkaosz nélkül.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A metszetkészítés lépései: belső szerkezet megértése, metszősík kiválasztása, nyomvonal jelölése, elülső rész eltávolítása, vágott felületek sraffozása, nem metszett elemek megrajzolása, ellenőrzés.
A metszetkészítés lépései a faipari rajzon

10.3.2 A nézet és a metszet fogalma

Definíció. A nézet a tárgy egy vetületi képe, amelyen a látható élek folytonos vastag vonallal, a takart, rejtett élek szaggatott vonallal szerepelnek. A metszet olyan vetületi ábrázolás, amelyben a tárgyat egy képzeletbeli metszősík vágja ketté; az elülső részt eltávolítjuk, és a megmaradt részt vetítjük. A vágott felületet anyagjelölés szerint sraffozzuk.

A metszet tehát nem külön rajzfajta, hanem a nézet egy változata: a vetítés iránya ugyanaz, mint a megfelelő nézeté, csak a tárgy egy részét „levágtuk”. A metszősík helyét a rajzon mindig meg kell érteni, mert ugyanannak a szekrénynek más-más metszete más szerkezetet mutat.

Szabály. A faipari rajzon a méret mm-ben értendő, a rajzon a mértékegységet nem írjuk ki. A metszet jelölésére a metszősík nyomvonalát betűzzük (például A–A), és a metszet ábrája fölé is ezt írjuk. A nyilak a vetítés irányát mutatják, az E vetítési rend szerint. A pontos vonalfajtát és a jelölés szabályait a rajzszabvány tartalmazza, ezért a példákban mindig jelöljük az ellenőrzési igényt.

Megjegyzés. A faipari rajzon gyakran találkozol olyan nézettel, ahol a rejtett éleket elhagyják, ha a metszet mindent megmagyaráz. A metszet célja a külső nézet tehermentesítése: a rejtett él helyett a belső szerkezet válik láthatóvá.

10.3.3 Miért van szükség metszetre?

A tömörfa szerkezetek belső csapozásai, a korpuszbútorok fiók- és polcrögzítései, az ajtótokok, a falécek hornyai mind olyan helyek, ahol a látható nézet nem mutatja a lényeget. Egy ajtólap metszete megmutatja a betét és a keret közötti hornyot, a betét játékát, a csap hosszát. Egy szekrény vízszintes metszete megmutatja a fiókok oldalirányú helyzetét, a fiókvezető sín és az oldalfal közötti távolságot. Metszet nélkül ezeket csak szóban vagy sok szaggatott vonallal lehetne leírni, és a műhelyben bizonytalanságot okozna.

Példa. Egy egyszerű fiók homloklapja és oldala elöl fésűs fogazással kapcsolódik. A nézetben a fogak nem látszanak, mert a homloklap takarja őket. Vízszintes metszetben a vágás a fogazás vonalán megy, és a fogak váltakozása anyagjelöléssel, látható élekkel rajzolható. A rajzról az asztalos leolvassa a fogak hosszát és a fészekmélységet.

10.3.4 Metszetfajták

A metszeteket a metszősík terjedelme és vonala szerint csoportosítjuk.

10.3.4.1 Teljes metszet

A metszősík az egész tárgyon keresztülhalad, a teljes nézetet metszetben ábrázoljuk. Ilyenkor a metszet a nézet helyén állhat, vagy külön kiemelve.

Példa. Egy szekrény középső függőleges metszete a tetőtől a lábazatig mutatja az összes belső polcot, a hátfalat, a fiókokat és a lábazati takarólécet.

10.3.4.2 Félmetszet

Ha a tárgy szimmetrikus, elegendő a szimmetriatengely egyik oldalát metszetben, a másik oldalát nézetben rajzolni. A határvonal a szimmetriatengely. A félmetszet takarékos, és egyszerre mutatja a külső és a belső szerkezetet.

Példa. Egy ajtótok szimmetrikus keresztmetszete: a bal oldalon a tok és a falcsatlakozás metszetben, a jobb oldalon a tok nézetben, a tok káva profiljával.

10.3.4.3 Részmetszet, kitörés

A részmetszet csak a rajz egy kisebb területén metsz, a metszés határát törésvonallal jelöljük. A törésvonal vékony, szabadkézi vagy cikkcakk vonal. A kitörés akkor jó, ha a teljes metszet felesleges, de egy belső részletet meg kell mutatni.

Példa. Egy munkalap rajzán a falcszélességet nem teljes metszetben, hanem a lap szélén kis kitöréssel mutatjuk. A műhelyben ebből látják a falc mélységét és a csatlakozó élzáró vastagságát.

10.3.4.4 Kitérített metszet

A kitérített metszet metszősíkja két, egymással szöget bezáró síkból áll (például egy sarokszekrény két szárnyán át). A ferde síkba eső részt a képsíkba forgatjuk (kitérítjük), így a valódi alakja és mérete látszik. Párhuzamos, eltolt síkoknál lépcsős metszetről beszélünk (lásd lent). A faiparban szögben álló elemeknél, például sarokszekrénynél vagy lépcsőkar kanyarodó részénél, ez jobban mutatja a belső összefüggést, mint több külön metszet.

Figyelem. A kitérített metszeten a forgatott részt a valódi méretével rajzoljuk; a méretszámok mindig a valós szerkezeti méretek, nem a rajzról lemért hosszak.

10.3.5 A szelvény

Definíció. A szelvény olyan részletrajz, amely csak a metszősíkba eső vágott felületet ábrázolja, a metszősík mögötti részeket nem.

A szelvény akkor hasznos, ha a profil, a horony, a falc vagy a léckeresztmetszet a fontos, és a mögötte lévő anyag nem ad új információt. A szelvényt kiemelve, a metszősíkra merőlegesen, vagy a rajz bármely szabad helyére, a metszősík jelölésével együtt rajzoljuk. A vágott felületet itt is sraffozzuk.

Példa. Egy díszléc profilját A–A szelvény mutatja. A rajzon a metszősík nyomvonala a léc hosszára merőleges, a szelvény fölé A–A felirat kerül. A hornyok, a homorú és domború ívek így pontosabban rajzolhatók, mint a teljes metszeten.

10.3.6 Metszősíkok típusai a faipari szakrajzban

A faipari rajzon a leggyakrabban két metszősík-típust használunk:

A metszősík lehet lépcsős is: egymással párhuzamos, de eltolt síkokból egy közös metszetet készítünk. Ilyenkor a metszősík nyomvonala lépcsősen megtörik, és a metszetet egy síkban rajzoljuk.

A metszősík helyét a nézeten be kell jelölni, ha a metszet nem magától értetődő. A jelölés részei:

  1. a metszősík nyomvonala a nézeten,
  2. a vetítés irányát mutató nyilak,
  3. a metszetet azonosító betűjel (A–A, B–B),
  4. a metszet ábrája fölött ugyanez a felirat.

Szabvány. A metszetkészítés és a metszetjelölés módját az MSZ EN ISO 128 sorozat írja le – ellenőrizendő: a pontos szabványrész és a hatályos jelölés. A faipari rajzokon a metszősík nyomvonala gyakran hosszú pontvonallal rajzolt, a végén vastagabb szakasszal és nyíllal, de a vonalfajtát és a nyilak kialakítását mindig a rajzszabvány vagy a cég rajzszabványa szerint kell követni.

Az ábra a jelölés részleteit mutatja egy fiókos-ajtós szekrény elölnézetén: az A–A nyomvonal vékony, hosszú pontvonal, a végein vastag rövid szakasszal; a nyilak a vetítés irányába mutatnak, mellettük az A betű. Mellette az A–A metszet anyagjelöléssel (a szomszédos elemek sraffozása ellentétes irányú), jobbra lent egy lépcsős B–B nyomvonal, amely a törési pontokon is vastag. Az interaktív változatban a metszősík húzható, és a metszet élőben mutatja, mi esik a vágásba (fiók, ajtó és polc, vagy oldalfal).

Statikus változat (mint a PDF-ben)A–A egyenes és B–B lépcsős metszősík jelölése a nézeten, nyilakkal és betűjelekkel, mellettük a metszet.
A metszősík jelölése: A–A nyomvonal a szekrény elölnézetén nyilakkal és betűjellel, mellette az A–A metszet; lépcsős B–B nyomvonal vastag törési szakaszokkal

10.3.7 Metszetek ábrázolása anyagjelöléssel

A metszetben a vágott felületet anyagjelölés szerint sraffozzuk – ezt az Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon alfejezetben tanultuk. A sraffozás általános szabálya:

A faipari anyagjelölések:

Szabály. A szomszédos alkatrészek vágott felületeit el kell különíteni. Ha két tömörfa elem találkozik, az eltérő rostirányú jel (hosszmetszet / bütü) vagy a rostvonalak eltérő iránya különbözteti meg őket; azonos jel esetén a közös kontúr vastag vonal. (A sraffozás a fémeké; lásd Anyagjelölések és metszetsraffozás a faipari rajzon.) A cél: a rajzoló és az asztalos lássa, hol kezdődik az egyik alkatrész, és hol ér véget a másik.

Példa. Egy fiók oldala és homloklapja fogazott kötésben találkozik. A vízszintes metszetben a fogak anyagát tömörfa-jellel rajzoljuk, a hornyok üresek maradnak. A homloklap és az oldal rostiránya egymásra merőleges, ezért a két alkatrész jele eltér (rostvonalak, illetve évgyűrű-ívek), így a fogak váltakozása olvasható. (Forgácslapon fogazott kötés nem készíthető; ott tiplis vagy excenteres kötést használunk.)

10.3.8 Metszetben nem metszett elemek

Néhány elemet a metszetben akkor sem sraffozunk, ha a metszősík áthalad rajtuk. Ez a szabály a hossztengelyük mentén metszett standard elemekre vonatkozik:

Ezeket a metszetben körvonalukkal rajzoljuk, sraffozás nélkül. A cél az áttekinthetőség: ezeket az elemeket jól ismeri az asztalos, a sraffozásuk feleslegesen sűrítené a rajzot, és összetéveszthetővé tenné a szerkezeti anyag jelölését.

Fontos. Ha a metszősík a csavart, tiplit vagy lamellót keresztben vágja, akkor a vágott felületet sraffozni kell, mert ekkor a szerkezeti anyag valódi keresztmetszete jelenik meg.

Példa. Egy polctartó csavart a metszősík hosszában vág. A csavart nem sraffozzuk, de a csavar fejét, menetét egyszerűsített körvonallal rajzoljuk. A polclap anyagát sraffozzuk. Így a rajzon azonnal látszik, hogy a csavar behatolt a lapba, és hol a menet hossza.

10.3.9 Faipari szokások: kitört metszet és megszakított ábrázolás

A faipari rajzokon két gyakori, hagyományos ábrázolás könnyíti a rajzolvasást.

10.3.9.1 Kitört metszet

A kitört metszet olyan részmetszet, amelynél a metszősík a tárgy fontos belső részleténél halad át, de a lényegtelen vagy a rajzot zavaró részeket kihagyja. A törésvonal szabadkézi vonallal jelzi, hol „törtük ki” az anyagot.

Példa. Egy ajtótok és a fal csatlakozásánál a tokot csak a falc és a csavar magasságában törjük ki. A teljes tokprofil metszete nem kell, mert a többi részletet a nézet vagy a szelvény mutatja.

10.3.9.2 Megszakított ábrázolás hosszú alkatrésznél

Ha egy hosszú, azonos keresztmetszetű alkatrészt – például díszlécet, élzárót, padlófugát, ablaklécet – kell rajzolni, a közbülső hosszúságot nem rajzoljuk le teljes hosszában. A nézetet megszakítjuk, a szelvényt megrajzoljuk, és a hosszt mérettel adjuk meg.

A rajz két rövid darabot mutat törésvonalakkal, közöttük a teljes hossz megadva. Így a keresztmetszet pontosan látható, a hossz méretből olvasható, és a rajz rövidebb, átláthatóbb lesz.

Figyelem. A megszakított nézet teljes értékű gyártási rajz, de a valódi hosszat csak a méretszám adja: a megszakított rajzról hosszt lemérni tilos. A törésvonal vékony szabadkézi vagy cikkcakkos vonal. A megszakított ábrázoláson a szelvény lehet sraffozott.

10.3.10 Gyakorló feladat: szekrény vízszintes és függőleges metszete

Vegyünk egy egyszerű konyhaszekrényt, amelynek felső része fiókos, alsó része ajtós. A szekrény külső méretei: magasság 800 mm, szélesség 600 mm, mélység 400 mm. A korpusz 18 mm vastag forgácslapból készült, a hátfal 3 mm-es HDF, a fiókok oldala 12 mm-es forgácslap, a homlok 18 mm, a munkalap 28 mm vastag. A fiókok görgős kihúzós vasalattal futnak. A méretek itt tanulási példák; a gyártáshoz a gyártói és tervezői adatok mérvadók.

Az ábra a szekrény elölnézetét és két metszetét mutatja E rendben. Az A–A vízszintes metszet a munkalap teteje alatt 150 mm-rel, a fiók magasságában vág: látszanak az oldalfalak (18), a hátfal (HDF 3), a fiókhomlok (18), a 12 mm-es fiókoldalak és a fiók hátlapja. Mivel forgácslapon fogazott kötés nem készíthető, a fiókoldal a homlokhoz tiplivel (köldökcsappal) és ragasztással kapcsolódik; a tipli, az oldalfalra csavarozott fióksín és a csavarok hossztengelyük mentén metszve sraffozatlanok, csak a körvonaluk látszik. A B–B függőleges metszet a középvonalban vág: munkalap, fiókhomlok, fiók alja és hátlapja, köztes polc, ajtó, polc, fenéklap, lábazat és hátfal; a szomszédos elemek jele eltér, azonos jelnél a közös kontúr vastag vonal. Az interaktív változatban az A–A sík magassága csúszkával állítható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fiókos-ajtós szekrény vízszintes és függőleges metszete anyagjelöléssel, A–A és B–B jelöléssel.
Fiókos-ajtós szekrény (800 × 600 × 400) elölnézete A–A és B–B nyomvonallal, az A–A vízszintes és a B–B függőleges metszet anyagjelöléssel

Magyarázat a rajzhoz. Az A–A metszet a felső fiók magasságában vízszintesen vág. A metszetben a fiók homloklapja és oldala elöl tiplivel (köldökcsappal) és ragasztással kapcsolódik; a tipli hossztengelye mentén metszve sraffozatlan. A fiók vezetősínje a korpusz oldalához csavarral van rögzítve; a csavart hossztengelye miatt nem sraffozzuk. A B–B metszet a szekrény közepén függőlegesen vágja a fiókos és az ajtós részt is. A fiók homloklapja a metszetben elöl, a fiók hátlapja hátul látszik; a fiók alja hornyoltan csatlakozik. Az ajtó a keretre szerelt zsanérral nyílik, a zsanér csapja nem metszett.

A metszetrajzok így átadják a gyártónak a belső kapcsolatokat, a fúrási pontokat és a szerelési sorrendet.

10.3.11 A metszetkészítés lépései

A metszetet a rajzon a következő gondolatmenettel készítsük el:

  1. Határozzuk meg a belső szerkezeti kérdést: milyen kapcsolat, horony, vasalat, csapozás nem látható?
  2. Válasszuk ki a metszősíkot: ott vezessük, ahol a legtöbb szerkezeti részlet egy képen látható, de a sík ne törjön meg feleslegesen.
  3. Jelöljük a metszősík nyomvonalát a nézeten, betűzzük és rajzoljunk nyilat a vetítés irányába.
  4. Távolítsuk el képzeletben az elülső részt, és rajzoljuk meg a mögöttes szerkezetet látható élekkel.
  5. Sraffozzuk a vágott felületeket anyagjelölés szerint, a szomszédos elemeket eltérő iránnyal.
  6. Hagyjuk ki a nem metszett elemeket a sraffozásból, de rajzoljuk meg körvonalukat.
  7. Írjuk fölé a metszet nevét (A–A, B–B), és adjuk meg a szükséges méreteket és anyagmegjegyzéseket.

A lépések sorrendjét az alfejezet elején álló folyamatábra foglalja össze.

10.3.12 Minőségellenőrzés

A metszetrajzot a gyártás előtt ellenőrizni kell. Nem elég megrajzolni, a rajz akkor jó, ha a műhelyben dolgozó kolléga egyértelműen le tudja olvasni róla a szerkezetet.

Mit ellenőrizünk:

Ha a rajzon a metszetjelölés hiányzik, a gyártó bizonytalan lehet, honnan látta a szerkezetet. A metszetet ilyenkor javítani kell.

10.3.13 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiányzó metszetjelölés. A rajzon A–A metszet van, de a metszősík nincs bejelölve, vagy nincs betűzve. A gyártó nem tudja, hol vágta a rajzoló. Helyes: mindig jelölni a metszősíkot.

  2. Sraffozatlan vágott felület. A rajzoló elfelejti az anyagjelölést, így a vágott alkatrész úgy néz ki, mint egy nézeti kontúr. Helyes: minden vágott felület sraffozandó.

  3. A metszősík rossz helyen halad. Például a metszet a szekrényben a polcok közötti üres részen megy, és nem mutat fiókvezetőt, fogazást vagy vasalatot. Helyes: a metszősíkot a jellemző szerkezeti részlethez kell igazítani.

  4. A hossztengely mentén metszett csavart is sraffozzák. Ez sűríti a rajzot, és a csavar anyagát tévesen a szerkezeti anyaggal keveri. Helyes: a csavart, tiplit, lamellót hossztengely mentén nem sraffozzuk, csak körvonal.

  5. A szomszédos elemek sraffozása azonos irányú és távolságú. Ilyenkor a két alkatrész összeolvad. Helyes: eltérő irány vagy távolság.

10.3.14 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalosműhelyben beépített konyhaszekrényt gyártottak. A tervező adott egy formatervet és egy belső elrendezési rajzot, de a fiók és az ajtó közötti oszlop csomópontjáról nem készült metszet. A gyártó a fiókvezető sínt a belső oldalfalra szerelte, de a fiók homloklapja a szereléskor nekiütközött az ajtó zsanérjának. A helyszínen utólag kellett a fiók homloklapot visszamarni, és a zsanért áthelyezni.

A helyes megoldás egy vízszintes metszet lett volna a fiók és az ajtó találkozási magasságában. A metszeten látszott volna a fiók homloklapja, a fiók oldala, a fiókvezető sín, az ajtó és a zsanér. A metszet megmutatja az ütközési pontot, a szükséges szerelési hézagot (általában 2–3 mm-es hézag – ellenőrizendő a vasalatgyártó adata), és a sín helyzetét. A metszet tehát nem felesleges rajzi dísz, hanem a gyártási hibák megelőzésének eszköze.

10.3.15 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A metszetben a metszősík mögötti részeket sraffozzuk. Indokold.
  2. Miért nem sraffozzuk a csavart, ha a metszősík a hossztengelyén megy?
  3. Milyen metszetfajtát választanál egy teljes, szimmetrikus szekrény esetén, hogy a külső forma és a belső szerkezet is látható legyen?
  4. Rajzold le szövegesen egy A–A metszet jelölését a nézeten: milyen vonalak, nyilak, betűk kellenek?
  5. Mit jelent a megszakított ábrázolás hosszú díszlécnél? Miért használjuk?
  6. Miben különbözik a szelvény a metszettől?

10.3.16 Feladatok

10.3.16.1 1. feladat (A)

Definiáld a nézetet és a metszetet. Mondd el, mi a különbség a rejtett él és a metszet között.

10.3.16.2 2. feladat (A)

Írd le, milyen anyagjelölést használnál egy forgácslapból készült szekrényoldal és egy HDF hátfal metszetén. Miért fontos a szomszédos elemek sraffozásának elkülönítése?

10.3.16.3 3. feladat (B)

Egy egyszerű tömörfa (bükk) fiók elölnézete adott. A fiók magassága 180 mm, szélessége 500 mm, oldalfala 15 mm, homloklapja 18 mm. Készítsd el szöveges rajzleírással a fiók vízszintes metszetét a felső perem alatt 60 mm-rel. Nevezd meg a metszősíkot, és írd le, mit látsz, milyen sraffozást használsz.

10.3.16.4 4. feladat (B)

Rajzolj egy szekrény függőleges metszetét a középső polcon át. A szekrény oldala 18 mm forgácslap, a polc 18 mm forgácslap, a hátfal 3 mm HDF. Írd le a metszősík jelölését, a metszet fölötti feliratot, a vágott felület anyagjelölését és a polc csatlakozását.

10.3.16.5 5. feladat (C)

Egy beépített gardróbszekrényben fiókos és akasztós rész is van. Hová tennéd a vízszintes metszetet, ha a fiókok oldalirányú szerelését és az akasztórúd rögzítését is meg kell mutatni? Indokold a választ. Milyen metszetfajtát használnál, ha a szekrény szimmetrikus?

10.3.16.6 6. feladat (D)

Tervezz egy egyszerű dobozt (például fiók nélküli kis szekrényt, méretek: szélesség 400 mm, magasság 600 mm, mélység 300 mm). Készítsd el a doboz vízszintes metszetének szöveges rajzleírását a polc magasságában. A rajzleírásban szerepeljen a metszősík helye, a metszetjelölés, a látható anyagok és a szerkezeti csatlakozások, valamint a szelvény elkészítése a polc anyagáról.

10.3.17 Megoldások

10.3.17.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A metszetben a vágott felületet sraffozzuk, a metszősík mögötti részt látható kontúrral rajzoljuk, nem sraffozzuk.
  2. Mert a csavar, tipli, lamelló hossztengely mentén metszve standard elem, amelynek sraffozása feleslegesen sűrítené a rajzot, és a szerkezeti anyag jelölését zavarná. Körvonalban rajzoljuk.
  3. Félmetszetet választunk: a szimmetriatengely egyik oldala metszet, a másik oldala nézet, így egyszerre látjuk a külsőt és a belsőt.
  4. A nézeten a metszősík nyomvonalát hosszú pontvonallal rajzoljuk, a végein vastag rövid szakasz és nyilak, a nyilak mellett A betű. A metszet fölé A–A felirat kerül. A nyilak a vetítés irányába mutatnak.
  5. A hosszú, azonos keresztmetszetű díszlécet a rajzon megszakítjuk, a szelvényt megrajzoljuk, és a hosszt mérettel adjuk meg. Így a keresztmetszet pontos, a rajz pedig rövidebb és áttekinthetőbb.
  6. A szelvény csak a metszősíkba eső vágott felületet mutatja, a mögöttes részeket nem. A metszet a vágott felületet és a metszősík mögötti részt is ábrázolja.

10.3.17.2 1. feladat (A)

A nézet a tárgy vetületi képe, látható élekkel és rejtett élekkel. A metszet olyan vetületi ábrázolás, amelyben a tárgyat metszősík vágja, az elülső részt eltávolítjuk, és a maradékot vetítjük. A rejtett él szaggatott vonal a nézeten; a metszet a belső szerkezetet látható kontúrral és anyagjelöléssel mutatja.

10.3.17.3 2. feladat (A)

A forgácslapot a vágott felületen forgácsszerkezetre utaló pöttyözéssel jelöljük, a HDF-et sűrűbb, finomabb mintával. A szomszédos elemeket eltérő jellel, azonos jelnél vastag közös kontúrral különítjük el, hogy a gyártó lássa az alkatrészhatárokat.

10.3.17.4 3. feladat (B)

A metszősík: A–A, vízszintes, a felső perem alatt 60 mm-rel. A metszet felülnézet. A rajzon a tömörfa fiók homloklapja (18 mm) és oldala (15 mm) fogazottan kapcsolódik. A két alkatrész eltérő rostirányú tömörfa-jelet kap (homloklap: rostvonalak, oldal: évgyűrű-ívek), így a fogak váltakozása olvasható. A fiók vezető síne az oldalhoz csavarozott, a csavarok hossztengely mentén nem sraffozottak. A metszet fölé A–A felirat.

10.3.17.5 4. feladat (B)

A metszősík: B–B, függőleges, a szekrény közepén. A metszet elölnézet. Az oldalfalakat 18 mm forgácslap-jellel (pöttyözés) jelöljük, a polcot azonos jellel, de vastag közös kontúrral elválasztva, a hátfalat HDF mintával. A polc csatlakozása az oldalaknál hagyományos polctartó csavar vagy horony szerint látszik. A metszet fölött B–B, a hátfal és a polc közötti hézagot mérettel vagy jelöléssel adjuk meg.

10.3.17.6 5. feladat (C)

A vízszintes metszetet a fiókok magasságában, a fiókoldalak és a fiókvezető sínek szintjén vesszük fel, mert ez a részlet mutatja az oldalirányú szerelést. Az akasztórúd rögzítéséhez egy másik, a rúd magasságában lévő vízszintes metszet kell, vagy egy függőleges metszet, amelyen a rúd és a rúdtartó látszik. Ha a szekrény szimmetrikus, félmetszet is használható.

10.3.17.7 6. feladat (D)

A metszősík: C–C, vízszintes, a polc magasságában. A doboz méretei: szélesség 400, magasság 600, mélység 300. A metszet felülnézet. Az oldalfalak 18 mm forgácslap, a hátfal 3 mm HDF, a polc 18 mm forgácslap. A polc az oldalakhoz csavarokkal vagy hagyományosan hornyolt kötéssel kapcsolódik. A vágott felületek anyagjelölése: oldalfal jobbra dőlő sraffozás, polc balra dőlő, hátfal sűrű HDF-minta. A csavarok a hossztengely mentén nem sraffozottak, a polc alatt alátét vagy polctartó vasalat rajza a katalógus szerint egyszerűsítve. A polc anyagáról külön szelvény: a 18 mm-es forgácslap keresztmetszete, a metszősík D–D jelöléssel.

10.3.18 Rövid összefoglaló

A metszet a faipari szakrajz legfontosabb belső ábrázolási eszköze. A tárgyat képzeletbeli metszősík vágja, az elülső részt eltávolítjuk, a mögöttes szerkezetet vetítjük, a vágott felületet anyagjelölés szerint sraffozzuk. A metszősíkot a nézeten betűzve és nyilakkal jelöljük (A–A, B–B), a metszet fölé ugyanezt írjuk. A metszetfajták: teljes, fél-, rész- (kitörés) és kitérített metszet. A szelvény csak a vágott felületet mutatja. A metszetben a hossztengely mentén metszett csavar, tipli, lamelló sraffozatlan marad, csak a körvonal rajzolt. A hosszú, azonos szelvényű elemek megszakítva ábrázolhatók. Továbbvitt eredmény. A metszetkészítés ezeket a szabályokat viszi tovább a A faipari rajzok fajtái: formaterv, csomóponti, összeállítási, alkatrész- és műhelyrajz, valamint az Az építőipar és a faipar kapcsolata: falazatok, falnyílások, névleges méret alfejezetbe: a csomóponti rajz, az ajtó- és ablakmetszet, a tok- és falcsatlakozás mind a metszet elvén épül. A metszet tehát a belső szerkezet rajzi nyelve.

10.3.19 Források és ellenőrzési hiányok