31.1 A bútor fogalma, rendeltetése, csoportosítása és funkcionális méretei

31.1.1 Motiváció: miért kell ismerned a bútort és a méreteit?

Egy vevő azzal keres meg, hogy konyhabútort szeretne. Elmondja, hogy a felesége alacsonyabb, ő viszont magas, és szeretné, ha nem fájdulna meg a hátuk a főzéstől. Egy másik megrendelő komódot kér az előszobába, de kisgyerek is van a lakásban. Az asztalosnak ilyenkor nem elég szépen rajzolni és pontosan megmunkálni: ismernie kell, mire való a bútor, milyen emberi testméretekhez kell igazítani, milyen szerkezetből lesz stabil, és mikor kell a falhoz rögzíteni.

A bútor nem csak „valami fából”. Olyan használati tárgy, amely az ember testéhez, mozgásához és tárgyaihoz illeszkedik. Ha rossz a magassága, kényelmetlen; ha rossz a szerkezete, lötyög vagy felborul; ha rossz az anyaga, hamar tönkremegy. Ezért ebben az alfejezetben először a bútor fogalmát, rendeltetését és csoportosítását tanulod meg, majd a legfontosabb ergonómiai és funkcionális méreteket.

31.1.2 Szemléletes kép: a bútor, mint rendszer

Képzeld el a következő helyzetet a tanműhelyben: egy szoba berendezését tervezed. Egymás mellett áll egy gardróbszekrény, egy íróasztal székkel, mellette polc, az ágy mellett éjjeliszekrény, a bejáratnál fogas. Mindegyik más feladatot lát el, de együtt kell működniük az emberrel és a térrel.

A bútorokat legkönnyebben funkciójuk szerint csoportosíthatjuk. Ezt mutatja az alábbi rétegábra.

A bútorok csoportosítása funkció szerint - Szemléltető felosztás, nem léptékhelyes ábra.

A rétegek nem azt jelentik, hogy a bútorok egymásra épülnek, hanem azt, hogy a tervezésnél minden bútort a saját csoportjában érdemes vizsgálni. A tárolóbútorok a tárgyaknak adnak helyet, az asztalbútorok a különböző tevékenységek munkafelületét adják, az ülőbútorok a testet támasztják meg, a fekvőbútorok a pihenést szolgálják, a kiegészítő bútorok pedig kisebb, de hasznos feladatokat látnak el.

31.1.3 A bútor fogalma és rendeltetése

Definíció. A bútor olyan berendezési tárgy, amely az ember testi kényelmét, testhelyzetét, tevékenységét vagy a tárgyak tárolását szolgálja, és az épített környezet – lakás, munkahely, középület – használhatóságát javítja. A bútor lehet szabadon álló vagy beépített, hordozható vagy rögzített, készen vásárolt vagy egyedi gyártású.

A bútor rendeltetése három nagy területre bontható:

  1. Testi rendeltetés. A bútor megtámasztja a testet ülés, fekvés, támaszkodás közben, és a testméretnek megfelelő magasságot biztosít a munkához, étkezéshez, pihenéshez.
  2. Tároló rendeltetés. A bútor elzárja, rendszerezi, védi a ruhát, könyvet, edényt, szerszámot, élelmiszert vagy más tárgyat.
  3. Tér- és hangulati rendeltetés. A bútor tagolja a teret, meghatározza a közlekedési utakat, otthonosságot, hivatalosságot vagy éppen munkahelyi jelleget ad a helyiségnek.

Egy bútor gyakran egyszerre több rendeltetést is ellát. Például az íróasztal munkafelületet ad, fiókjaiban tárol, és a szoba képét is alakítja.

31.1.4 Bútorasztalos alapismeretek

Az asztalos szakmában bútorasztalosnak nevezzük azt a szakembert, aki elsősorban bútorokat – szekrényeket, asztalokat, ülő- és fekvőbútorokat, beépített bútorokat – tervez, gyárt, szerel és javít. A bútorasztalos munkája eltér az épületasztalostól, aki ajtókat, ablakokat, lépcsőket készít, bár a két terület sokszor összeér.

A bútorasztalos alapismeretek közé tartozik:

Ezeket az ismereteket a későbbi fejezetek – például a szekrények, asztalok, ülő- és fekvőbútorok tervezése és gyártása – használják fel.

31.1.5 A bútorok csoportosítása

31.1.5.1 Csoportosítás funkció szerint

Ez a legfontosabb felosztás a mindennapi munkában.

31.1.5.2 Csoportosítás szerkezet szerint

Ezt a felosztást a Faipari alapszerkezetek: lap-, keret-, káva- és állványszerkezet alfejezetben már megismerted. A bútorok jellemzően a négy alapszerkezet valamelyikéből vagy ezek kombinációjából épülnek fel.

Sok bútor összetett szerkezetű: például egy íróasztal teteje lapszerkezet, fiókjai kávaszerkezet, lába pedig állványszerkezet.

31.1.5.3 Csoportosítás anyag szerint

31.1.5.4 Csoportosítás elhelyezés szerint

A gyakorlatban a vevő és a terv dönti el, hogy szabadon álló vagy beépített bútort készítünk. A beépített bútornál a helyszíni felmérés, a falak, padló és mennyezet egyenetlenségeinek figyelembevétele különösen fontos.

31.1.6 A bútorok jellemzői: funkció, szerkezet, anyag, forma, ár

Egy bútor kiválasztásánál vagy tervezésénél mindig öt alapvető jellemzőt vizsgálunk.

  1. Funkció: mire használjuk a bútort? Hány ember használja egyszerre? Milyen gyakran? Milyen terhelést kell elviselnie?
  2. Szerkezet: milyen szerkezeti elven épül fel? Kell-e mozgó alkatrész, például ajtó, fiók? Mennyire merev, mennyire bontható?
  3. Anyag: milyen alapanyagból készül? Milyen a kopásállósága, nedvességállósága, javíthatósága? A gyártási technológia ebből következik.
  4. Forma: hogyan néz ki a bútor? Illeszkedik-e a lakás stílusához, a használó ízléséhez? A forma és a funkció nem lehet ellentétben.
  5. Ár: mennyibe kerül az anyag, a munka, a vasalat, a felületkezelés? Az árnak arányban kell lennie a minőséggel és a vevő elvárásával.

Ezeket a jellemzőket mindig együtt kell gondolkodni. Például egy olcsó forgácslapból készült gardrób lehet funkcionális, de rövid élettartamú; egy tömör tölgy szekrény drágább, de javítható és hosszú évtizedekig szolgál.

31.1.7 Ergonómia és funkcionális méretek

Az ergonómia az ember és a használati tárgy, a munkakörnyezet kölcsönhatását vizsgálja. A bútor tervezésénél az emberi testméreteket, a mozgástartományokat és a használat módját kell alapul venni.

Az itt megadott méretek tájékoztató értékek, nem tervezési előírások. A pontos adatot mindig a felhasználó testmérete, a termék rendeltetése, a gyártó adatlapja és a hatályos szabvány dönti el. Például egy irodabútorra szigorúbb előírások vonatkoznak, mint egy alkalmi dohányzóasztalra.

31.1.7.1 Legfontosabb ergonómiai méretek

Bútor vagy helyzet Jellemző méret (mm) Tájékoztató tartomány (mm)
Étkezőszék ülésmagassága 450 430–470
Íróasztal munkamagassága 740 720–760
Étkezőasztal magassága 750 720–760
Konyhai munkalap magassága 900 850–920
Dohányzóasztal magassága 450 400–500
Éjjeliszekrény magassága 600 550–650
Könyvespolc mélysége 280 250–300
Ruhás gardrób mélysége 550 500–600
Fogas alsó akasztómagassága 1100 1000–1200
Magas tárolóbútor (komód, szekrény) felső fiókjának fogantyúja – álló használat 1150 1000–1200

A táblázatban a méretek mm-ben értendők. A rajzon a mm-t nem írjuk ki, de a táblázatban a félreértés elkerülése miatt feltüntettük.

31.1.7.2 Néhány fontos összefüggés

Az ülésmagasság egy széknél elsősorban a térdhajlat belső magasságától függ. Ez függőlegesen a talajtól a térdhajlatig mért távolság. Az ülésmagasság a (mezítláb mért) térdhajlat-magasság plusz a cipő vastagsága (kb. 2–3 cm), mínusz egy kis ráhagyás, hogy az ülés éle a comb alsó felét ne nyomja (kb. 2–3 cm). A két korrekció nagyjából kiegyenlíti egymást, ezért tanulási példaként a tájékoztató becslőképlet (cipőráhagyással, ellenőrizendő: ergonómiai táblázat):

hülés≈hpopliteális+2cm,h_{\text{ülés}} \approx h_{\text{popliteális}} + 2\,\text{cm}, ahol a popliteális magasságot közelíthetjük a testmagasság arányával, például: hpopliteális≈0,24⋅Htest.h_{\text{popliteális}} \approx 0{,}24 \cdot H_{\text{test}}. Ezek az összefüggések tanulási példák, az arányszámokat és a pontos korrekciókat mindig az aktuális ergonómiai táblázatból vagy szabványból kell ellenőrizni (ellenőrizendő).

Az asztalmagasság ülőmunkánál az ülésmagasságtól függ. Íróasztalnál a munkalap körülbelül 27–30 cm-rel legyen a szék ülőfelülete felett, ahogy az alábbi képlet is mutatja:

hasztal≈hülés+27cm.h_{\text{asztal}} \approx h_{\text{ülés}} + 27\,\text{cm}. Ismét hangsúlyozzuk: ez tájékoztató érték, a pontos asztalmagasság a felhasználó testarányaitól, a feladat jellegétől és a szabványtól függ.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ülő ember oldalnézetben székkel és íróasztallal: a térdhajlat-magasság 42,7 cm, a cipőráhagyás 2 cm, az ülésmagasság 45 cm, az asztal–ülés különbség 27 cm, az asztalmagasság 72 cm méretvonallal.
Ülésmagasság és asztalmagasság levezetése a testmagasságból (178 cm-es példa; tájékoztató becslőképletek)

Az ábrán a méretvonalak egymásra épülnek: a térdhajlat-magasságból a cipőráhagyással lesz ülésmagasság, ehhez adódik a 27 cm-es asztal–ülés különbség. Az interaktív változatban a testmagasság csúszkával állítható; a táblázat tartományán kívül eső érték figyelmeztetést kap.

A polcmélység a tárolt tárgy mélységétől függ. Könyvekhez 250–300 mm elegendő, ruhákhoz 500–600 mm kell, konyhai felsőszekrényhez 300–350 mm a gyakori, íróasztal polcához pedig 250–300 mm. A túl mély polc hátránya, hogy a hátsó sor nehezen elérhető, és a polc hajlamosabb a belógásra.

A fogantyúmagasság az ajtók és fiókok kényelmes nyitását szolgálja. Álló használatú tárolóbútoron (komód, szekrény) a leggyakoribb tartomány 850–1200 mm közötti; az ülve használt íróasztal fiókja a lap alatt van, fogantyúja ennél jóval alacsonyabban. A felső fiók fogantyúja ne kerüljön 1200 mm fölé, az alsó fiók pedig ne legyen 300 mm-nél alacsonyabban, mert akkor már mélyen le kell hajolni (tájékoztató).

A fekvőfelület hossza ágyaknál a testmagasságnál legalább 100–150 mm-rel nagyobb legyen. Például egy 180 cm magas embernek 190–200 cm hosszú fekvőfelület javasolt (tájékoztató).

Ezekből az adatokból látszik, hogy a bútor méreteit nem találomra vesszük fel, hanem a használó testméreteiből és a tevékenységből vezetjük le. Ilyenkor mindig a használati oldalt nézzük: hol áll, ül, hajol, nyújtózik az ember, és mennyi hely kell a mozgáshoz.

31.1.8 Minőségi és biztonsági követelmények

Szabvány. A lakossági bútorokra vonatkozó európai szabványok – például a tárolóbútorokra az MSZ EN 14749, az asztalokra az MSZ EN 12521, az ülőbútorokra az MSZ EN 12520, az irodai munkaasztal és -szék méreteire az MSZ EN 527-1 és az MSZ EN 1335-1, a gyermekágyakra az MSZ EN 716 (ellenőrizendő: hatályos kiadás és pontos cím) – stabilitási, szilárdsági és mechanikai biztonsági követelményeket írnak elő. Az alacsony, gyermekek által is használt bútoroknál a borulásveszély miatt a magas szekrényeket, komódokat, polcokat a falhoz vagy más szerkezethez kell rögzíteni, ha magasságuk, mélységük és súlyeloszlásuk ezt indokolja. A pontos határértékek gyártótól, termékszabványtól és a bútor rendeltetésétől függenek (ellenőrizendő).

A bútorok minőségi követelményei:

A borulás elleni rögzítés például magas komódoknál, könyvespolcoknál, cipősszekrényeknél kötelező biztonsági elem. A rögzítőelem lehet fali heveder, sarokvas, csavar és dűbel. Ennek felszerelését a szerelési útmutatónak tartalmaznia kell, és a helyszíni szerelésnél is ellenőrizni kell.

31.1.9 Kidolgozott példa: íróasztal és szék mérete 178 cm-es használóhoz

Egy vevő 178 cm testmagasságú, otthoni irodájába íróasztalt és hozzá illő széket kér. A feladat: határozd meg a szék ülőmagasságát, az íróasztal lapmagasságát, egy hozzá tartozó polc mélységét és a leggyakrabban használt fiók fogantyújának magasságát (az íróasztal lapja alatt).

Adott: - testmagasság Htest=178cmH_{\text{test}} = 178\,\text{cm}, - tájékoztató becslőképlet popliteális magasságra, - tájékoztató hozzáadások az ülőfelülethez, asztalmagassághoz.

Keresett: - ülőmagasság, - íróasztal magassága, - polcmélység, - felső fiók fogantyúmagassága.

Megoldás lépésenként:

  1. Becsüljük a popliteális magasságot:

hpopliteális≈0,24⋅178cm=42,7cm.h_{\text{popliteális}} \approx 0{,}24 \cdot 178\,\text{cm} = 42{,}7\,\text{cm}.

  1. Az ülőmagasságot a cipő magasságának figyelembevételével és a kényelmes combhelyzet miatt 2 cm-rel növeljük:

hülés≈42,7+2=44,7cm.h_{\text{ülés}} \approx 42{,}7 + 2 = 44{,}7\,\text{cm}.

  1. A szabadpiacon kapható székeknél jellemzően 45 cm-es ülőmagasságot választunk, mert ez a legközelebbi érték. Ez a méret illeszkedik a táblázatunk 430–470 mm-es tartományába.

  2. Az íróasztal magasságát az ülőmagasságból számítjuk:

hasztal≈hülés+27cm=45+27=72cm.h_{\text{asztal}} \approx h_{\text{ülés}} + 27\,\text{cm} = 45 + 27 = 72\,\text{cm}.

Tehát 72 cm magas munkalapot tervezünk. A táblázatunk szerint 720–760 mm közötti érték, tehát megfelelő.

  1. A polc mélységét a rendeltetésből határozzuk meg. Az íróasztal fölötti polcra dokumentumok, mappák, könyvek kerülnek. Jó választás a 300 mm mélység, mert elég nagy a mappáknak, de a hátsó sor is elérhető.

  2. Az íróasztal fiókja a lap alatt van, ezért a fogantyút a lap alatt kb. 80–120 mm-rel helyezzük el: kb. 620 mm magasságban (a 720 mm-es lapnál). Ülve így kényelmesen elérhető. (Az 1000–1200 mm-es fogantyúzóna az álló használatú magas komódokra és szekrényekre érvényes, nem az íróasztalra.)

Ellenőrzés. Minden méret a táblázatunk tájékoztató tartományában van (a fiók fogantyúja a lap alatt, ülve elérhető), és a 178 cm-es testmagassághoz illeszkedik. A pontos értékeket a gyártó szék- és asztaltípusa, valamint az adott szabvány pontosítja. ∎

Ez a példa azt is megmutatja, hogy a méreteket nem felvesszük, hanem a használó testméreteiből vezetjük le. Ugyanez a gondolatmenet kell később a szekrények, asztalok, ülő- és fekvőbútorok tervezésénél.

31.1.10 Minőségellenőrzés

A bútor készítése vagy szerelése után a következőket ellenőrizzük:

Ha eltérést találunk, a bútort ne adjuk át. Javítsuk a hibát, vagy ha nem javítható, jelöljük meg, és tájékoztassuk a megrendelőt.

31.1.11 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: az íróasztal túl magas vagy túl alacsony.
    Oka: nem mértük meg a használó testmagasságát, vagy „megszokásból” 760 mm-t választottunk.
    Helyes gyakorlat: kérdezzük meg a használó magasságát, és a becslőképlet szerint, vagy állítható asztallal dolgozzunk.

  2. Hiba: a magas komód nincs a falhoz rögzítve.
    Oka: spórolás, figyelmetlenség, vagy a szerelési útmutató figyelmen kívül hagyása.
    Helyes gyakorlat: minden borulékony bútornál rögzítőelemet szereljünk fel, és ezt ellenőrizzük a helyszíni szerelésnél.

  3. Hiba: a polc túl mély, ezért a hátsó tárgyak elérhetetlenek.
    Oka: a polcot a hely rendelkezésre álló mélységéhez terveztük, nem a tárolt tárgy mélységéhez.
    Helyes gyakorlat: először a tárgy méretét, majd a polc mélységét határozzuk meg.

  4. Hiba: a fogantyú 1300 mm magasan van, ezért alacsonyabb ember nem éri el.
    Oka: a frontfelületre „szépnek” tűnő helyre tettük a fogantyút, nem a használó kézmagasságához.
    Helyes gyakorlat: álló használatú tárolóbútoron a leggyakrabban használt fogantyú 850–1200 mm között legyen.

  5. Hiba: a szék ülőmagassága fix, de a család tagjai között 20 cm különbség van.
    Oka: egy méretet választottunk mindenkinek.
    Helyes gyakorlat: állítható magasságú széket, vagy több, eltérő ülőmagasságú széket tervezzünk.

31.1.12 Valós életbeli alkalmazás: beépített gardrób két testmagassággal

Egy családi házban beépített gardróbot tervezünk. A férj 192 cm, a feleség 158 cm. A gardrób szekrényteste 2300 mm magas, és a vevő szeretné, ha mindketten kényelmesen elérnék a ruháikat.

Megoldásunk:

Ebből a példából is látszik, hogy a bútor tervezésekor a testméretek és a használat szokásai együtt határozzák meg a belső beosztást.

31.1.13 Önellenőrzés

Válaszolj a kérdésekre! A válaszokat a Megoldások elején találod.

  1. Igaz vagy hamis? A bútor kizárólag tárolásra szolgál. Indokold.
  2. Sorolj fel legalább négy bútorcsoportot funkció szerint.
  3. Egy használó 165 cm testmagasságú. A becslőképlet szerint mennyi a popliteális magassága, és mekkora ülőmagasságot választanál?
  4. Miért kell a magas komódot a falhoz rögzíteni?
  5. Melyik polcmélység indokolt egy könyvespolcnál? Miért nem jó a 600 mm-es mélység?
  6. Sorolj fel három minőségi követelményt, amelyet egy elkészült szekrénynél ellenőrzöl.

31.1.14 Feladatok

31.1.14.1 1. feladat (A)

Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelent az, hogy egy bútor „ergonomikus”. Adj egy példát arra, amikor egy bútor ergonómiailag rossz.

31.1.14.2 2. feladat (A)

Az alábbi bútorokat sorold be funkció és szerkezet szerint: gardróbszekrény, étkezőszék, ágy, dohányzóasztal, cipősszekrény.

31.1.14.3 3. feladat (B)

Egy 165 cm testmagasságú embernek íróasztalt tervezel. A becslőképletek alapján számítsd ki: - a popliteális magasságot, - a választott ülőmagasságot, - az íróasztal magasságát.

Indokold, miért ezeket az értékeket választottad.

31.1.14.4 4. feladat (B)

Tervezd meg egy íróasztal fiókjának fogantyúmagasságát és egy felette lévő könyvespolc mélységét. A használó 160 cm magas. Válaszd ki a tájékoztató tartományból a megfelelő értékeket, és indokold.

31.1.14.5 5. feladat (C)

Egy családi gardrób tervezésénél a férj 190 cm, a feleség 160 cm. Hogyan osztanád be az akasztórudak, polcok és fiókok magasságát? Készíts rövid méretlistát (mm-ben), és indokold a zónarendszert.

31.1.14.6 6. feladat (D)

Egy 1200 mm magas, 400 mm mély, 900 mm széles komódot készítünk gyerekszobába. Milyen biztonsági vizsgálatot végeznél átadás előtt? Írj ellenőrző listát legalább öt ponttal, amely tartalmazza a stabilitásvizsgálatot és a borulás elleni rögzítést is.

31.1.15 Megoldások

31.1.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A bútor nem csak tárolásra szolgál; rendeltetése a test megtámasztása, a tevékenység segítése és a tér alakítása is.
  2. Tároló-, asztal-, ülő-, fekvő- és kiegészítő bútorok. Például szekrény, íróasztal, szék, ágy, fogas.
  3. Popliteális magasság: 0,24⋅165=39,6cm0{,}24 \cdot 165 = 39{,}6\,\text{cm}. Az ülőmagasság körülbelül 39,6+2=41,6cm39{,}6 + 2 = 41{,}6\,\text{cm}, tehát praktikusan 42 cm-t választunk.
  4. Mert a magas, keskeny komód felborulhat, ha a gyerek vagy a felnőtt meghúzza, rátámaszkodik, vagy egyszerre kinyitja a fiókokat. A fali rögzítés megakadályozza a balesetet.
  5. Könyvespolc mélysége: körülbelül 250–300 mm. A 600 mm túl mély, mert a hátsó sor könyvei nehezen elérhetők, és a polc jobban belóg.
  6. Például: stabilitás próbaterheléssel; méretek ellenőrzése; ajtók, fiókok akadásmentessége; élek sorjamentessége; felületi minőség ellenőrzése.

31.1.15.2 1. feladat (A)

Az ergonomikus bútor az emberi testméretekhez, mozgáshoz és használathoz igazodik. Például egy túl magas íróasztal ergonómiailag rossz, mert a használó felhúzott vállal dolgozik, ami nyak- és vállfájást okoz.

31.1.15.3 2. feladat (A)

31.1.15.4 3. feladat (B)

Adott: Htest=165cmH_{\text{test}} = 165\,\text{cm}.
Popliteális magasság: hpopliteális≈0,24⋅165=39,6cmh_{\text{popliteális}} \approx 0{,}24 \cdot 165 = 39{,}6\,\text{cm}.
Választott ülőmagasság: hülés≈39,6+2=41,6cmh_{\text{ülés}} \approx 39{,}6 + 2 = 41{,}6\,\text{cm}, kerekítve 42 cm.
Íróasztal magassága: hasztal≈42+27=69cmh_{\text{asztal}} \approx 42 + 27 = 69\,\text{cm}.

A 42 cm-es ülőmagasság a szokásos 430–470 mm-es tartomány alatt van; alacsony használónál ez indokolt, de egyedi méret vagy állítható szék szükséges. A 69 cm-es asztalmagasság is a 720–760 mm-es táblázati tartományon kívül esik, ezért egyedi méret (690 mm), mert a 720–760 mm a magasabb felhasználókhoz illik. Ezzel a használó válla lazán marad írás közben.

31.1.15.5 4. feladat (B)

Egy 160 cm magas használóhoz illeszkedő íróasztal: - Ülőmagasság a 3. feladat logikájából: 0,24⋅160+2=40,4cm≈40cm0{,}24 \cdot 160 + 2 = 40{,}4\,\text{cm} \approx 40\,\text{cm}. (Itt nincs szükség a pontos asztal magasságra, csak a fogantyúra és polcra.) - Fogantyúmagasság: az íróasztal fiókja a lap alatt van; a kb. 690 mm-es lap alatt 80–120 mm-rel a fogantyú kb. 590 mm magasan van, ülve kényelmesen elérhető. (A 850–1200 mm-es zóna álló használatú tárolóbútorra érvényes.) - Könyvespolc mélysége: 250 mm, mert a használó kisebb termetű, és a polc fölött lévő tárgyakat könnyebben elérje; a 300 mm is elfogadható, de a 250 mm elég könyveknek és kevésbé nyúlik előre.

31.1.15.6 5. feladat (C)

Rövid méretlista a családi gardróbhoz:

Indoklás: a zónarendszer a gyakoriság és a testmagasság szerint osztja el a tárolókat. A gyakran használt dolgok 800–1600 mm között, a ritkábban használtak alul-felülkapnak helyet.

31.1.15.7 6. feladat (D)

Ellenőrző lista a 1200 × 400 × 900 mm-es komódhoz gyerekszobában:

  1. Stabilitás üresen: a komód szilárdan álljon, ne inogjon.
  2. Stabilitás nyitott fiókokkal: nyissuk ki az összes fiókot, és terheljük próbával (például 5–10 kg fiókonként, tájékoztató); a bútor nem billenhet.
  3. Fali rögzítőelem megléte: a hátlapon lévő rögzítő elem, heveder vagy sarokvas fel legyen szerelve; a falhoz rögzítő csavar és dűbel megfelelő anyagú falban.
  4. Fiók kicsúszásgátló: a fiókok ne lehessenek teljesen kihúzhatóak teleszkópos sín nélkül; gyermekbiztos kiegészítő nem szükséges, de a fiók ne essen ki.
  5. Élek és sarkok: a gyerekszobában a sarkok legyenek lekerekítettek; a felület sorjamentes.
  6. Figyelmeztetés: a szerelési útmutatóban szerepeljen a fali rögzítés szükségessége; ezt a vevőnek is elmondjuk.

31.1.16 Rövid összefoglaló

A bútor olyan berendezési tárgy, amely az ember testi kényelmét, tevékenységét és a tárgyak tárolását szolgálja. Funkció szerint tároló-, asztal-, ülő-, fekvő- és kiegészítő bútorokra osztjuk. A bútor lehet szabadon álló vagy beépített, készülhet tömörfából, faalapú lapból, furnérozott lapból, fémből, műanyagból, és szerkezete lehet lap-, keret-, káva- vagy állványszerkezet, illetve ezek kombinációja. A bútor tervezésénél a funkció, szerkezet, anyag, forma és ár mellett az ergonómiai méreteket is figyelembe kell venni: ülésmagasság, asztalmagasság, polcmélység, fogantyúmagasság. A megadott értékek tájékoztatók, a pontos méret a használó testméreteitől és a szabványtól függ. A bútorokra stabilitási, teherbírási, élességi és egészségvédelmi követelmények vonatkoznak; a magas, keskeny tárolókat borulás ellen rögzíteni kell. Továbbvitt eredmény. A funkcionális méretek és a csoportosítás alapján tervezzük a történelmi bútorstílusok formajegyeit, a szekrényeket, asztalokat, ülő- és fekvőbútorokat A történelmi bútorstílusok ismertetőjegyei, Szekrények jellemző típusai és szerkezetei, Korpuszbútorok és tároló bútorok gyártástechnológiája, Asztalok jellemző típusai és szerkezetei és Ülőbútorok: típusok, állványszerkezet, ergonómia; a támlás szék szerkezeti rajza alfejezetekben.

31.1.17 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a faipari bútorasztalos szakmai ismeretekre és a hazai szakgyakorlatra épül. A funkcionális méretek táblázata tájékoztató jellegű, az értékek a szokásos ergonómiai ajánlásokból származnak, de a pontos adatokat a hatályos MSZ EN szabványok és ergonómiai táblázatok pontosítják. Ellenőrizendő: a lakossági bútorokra vonatkozó szabvány pontos száma és biztonsági követelményei (például MSZ EN 14749 sorozat), a popliteális magasság becslőképletének érvényessége és a megadott arányszám, a formaldehid-kibocsátási határértékek, valamint a gyermekbútorokra vonatkozó speciális biztonsági előírások. Gyártás előtt mindig a konkrét termékszabványt, a gyártói adatlapot és a vasalatgyártó utasításait kell követni.