12.2 Szabásjegyzék és anyagnorma

12.2.1 Miért van szükség szabásjegyzékre?

Egy asztalostanuló megrendelést kap: konyhaasztalt kell készítenie tömör fából, meghatározott méretek szerint. A művezető azt mondja: „Hozd ki a szabásjegyzéket, és rendeld meg az anyagot!” Ha a tanuló csak a kész méreteket adja meg, az asztal nem fog elkészülni, mert a fa megmunkálás közben veszít a méretéből. Ha viszont túl nagy ráhagyással rendel, felesleges anyagköltséget okoz. A szabásjegyzék a rajz és az anyagbeszerzés közötti híd: pontosan megmondja, hogy az egyes alkatrészeket milyen nyers méretben kell levágni, és összesen mennyi anyag szükséges. A szabásjegyzékből készül az anyagnorma, amely a megrendeléshez, a költségszámításhoz és a hulladék tervezéséhez kell.

12.2.2 Szemléletes kép: a rajztól az anyagrendelésig

Az alábbi folyamat mutatja, hogyan jutunk el a darabjegyzéktől a szabásjegyzéken át az anyagnormáig. A szabásjegyzék a rajz és a raktár közötti kapocs.

A szabásjegyzék és az anyagnorma előkészítésének lépései - Az ellenőrző lépés a ráhagyások és a méretek összevetése a gép- és anyagadatokkal. A folyamat a szabástervben és az anyagszükséglet-számításban folytatódik.

A gyakorlatban ez így működik: a műhelyrajz megmondja az alkatrész kész méretét. A fa azonban gyaluláskor, csiszoláskor és vágáskor anyagot veszít, a szélezett fűrészáru pedig zsugorodhat. Ezért nyers méretet kell rendelni, amely nagyobb, mint a kész méret. A szabásjegyzék oszlopaiban soronként rögzítjük az alkatrészt, a darabszámot, az anyagot, a kész és a nyers méretet, a szálirányt és az élzárási igényt. Az anyagnorma pedig az összes sor anyagszükségletét foglalja össze tömörfánál köbméterben, lapanyagnál négyzetméterben, élzárónál folyóméterben, vasalatból darabban.

12.2.3 Definíciók

Definíció. A kész méret a rajzon szereplő, a termék összeállítása utáni megmunkált, kész alkatrész mérete. A rajzon a méret mm-ben értendő, a mm mértékegységet nem írjuk ki. Sorrend: hossz × szélesség × vastagság.

Definíció. A tisztított méret az a méret, amelyet a megmunkálás közbenső fázisában, például gyalulás előtt kapunk. Sok műhely a tisztított méretet nem különbözteti meg, hanem közvetlenül a kész mérettel dolgozik; ha van, akkor a ráhagyások tervezésénél használjuk.

Definíció. A nyers (szabási) méret az a méret, amelyre a fűrészárut vagy a lapanyagot a szabásnál le kell vágni. Ez a kész méret és a megmunkálási ráhagyások összege.

Definíció. A megmunkálási ráhagyás a kész méret és a nyers méret közötti különbség, amely fedezi a gyalulási, csiszolási, vágási, zsugorodási és beigazítási méretveszteséget.

Szabály. A nyers méretet mindig úgy kell meghatározni, hogy az alkatrészt a megmunkálás során ismételten, méretre lehessen munkálni. A ráhagyás nagysága függ a fa fajtájától, a nedvességtartalomtól, a megmunkálás módjától, a gépektől és a kész felület minőségétől. Az itt megadott értékek tájékoztató jellegűek, a konkrét műhelyben a gyártástechnológus vagy a műhelygyakorlat határozza meg. (ellenőrizendő: a helyi technológiai előírások)

12.2.4 Megmunkálási ráhagyások

A ráhagyásokat három irányban adjuk meg. A hossz menti ráhagyás a darabolást és a bütü tisztázását, a szélességi ráhagyás az élellenőrzést és a szélezést, a vastagsági ráhagyás a vastagsági gyalulást fedezi. Tájékoztató értékek:

Megmunkálás Hosszráhagyás (mm) Szélességi ráhagyás (mm) Vastagsági ráhagyás (mm)
Kézi gyalulás, fűrészelés 10–20 5–10 2–4
Gépi egyengetés, vastagsági gyalulás 10–15 5–8 2–3
Lapszabás első fázisban (majd élzárás) 5–10 5–10 a lap vastagsága általában kész méret
Furnérozás utáni tisztázó vágás 10–20 10–20 a lap vastagsága + furnérok

Ezek a számok csak kiindulópontok. Például egy erősen vetemedett, szélezetlen fűrészáruból sokkal többet kell elhadni, mint egy szélezett, szárított, osztályozott deszkából. A hosszráhagyás azért nagyobb, mert a bütü sokszor repedezett, és a végső méretre vágás után csiszolni is kell. A vastagsági ráhagyás a próbagyalulás után növelhető, ha a deszka görbe.

12.2.5 A szabásjegyzék oszlopai

A szabásjegyzék a dokumentáció része, és a darabjegyzékből indul ki. A darabjegyzék a termék összes alkatrészét felsorolja kész mérettel, anyaggal és darabszámmal. A szabásjegyzék ettől annyiban több, hogy minden alkatrészhez megadja a nyers méretet, a szabáshoz szükséges adatokat, a szálirányt és az élzárási igényt, valamint az anyag besorolását. A javasolt oszlopok:

  1. Tétel – azonosító, például A1, A2, B1; ez a darabjegyzékre is hivatkozhat.
  2. Megnevezés – az alkatrész neve, például asztallap, keretléc, láb.
  3. Darab – hány azonos alkatrész készül.
  4. Anyag – fafaj, minőségi osztály vagy lapanyag megnevezése, például tölgy, P2 forgácslap, MDF, bükk.
  5. Kész méret h × sz × v (mm) – sorrend: hossz × szélesség × vastagság; a rajz méretét ismétli.
  6. Nyers méret h × sz × v (mm) – a ráhagyásokkal megnövelt szabási méret.
  7. Szálirány / élzárás – a szálirány fontos a szilárdság és a vetemedés szempontjából; az élzárás jelzi, mely élekre kell élzáró csíkot ragasztani.
  8. Megjegyzés – például „hibát dobni”, „szélezetlen”, „furnérozott oldal kívülre”, „fúrt vasalatok”.

A szabásjegyzékben minden méret mm-ben szerepel; az anyagnormában viszont a tömör fát m³-ben, a lapanyagot m²-ben, az élzárót folyóméterben számoljuk. A mértékegységváltásnál mindig ellenőrizzük a nagyságrendet: 1 m³ = 1 000 000 000 mm³, tehát egy 1000 × 100 × 25 mm-es deszka térfogata 0,0025 m³, nem 2,5 m³.

12.2.6 Anyagnorma

Definíció. Az anyagnorma az adott termék egy darabjához szükséges összes anyag mennyiségét adja meg, beszerzésre, raktárra vagy kalkulációra bontva.

Definíció. A nettó (kész) anyagmennyiség az a mennyiség, amely a kész alkatrészekbe ténylegesen beépül: a kész méretekből számított térfogat, terület vagy folyóméter (VkészV_{\text{kész}}). A nyers (szabási) mennyiség a nyers méretekből számított mennyiség (VnyersV_{\text{nyers}}), amely a megmunkálási ráhagyásokat is tartalmazza. A bruttó szükséglet a nyers mennyiség és a vágási, illesztési, hibakiejtési veszteség (hulladék) együttes összege (VbruttóV_{\text{bruttó}}): ennyit kell megvásárolni.

Definíció. Az anyagkihozatal a nettó (kész) anyagmennyiség és a bruttó szükséglet hányadosa, százalékban kifejezve:

ηanyag=VkészVbruttó⋅100%\eta_{\text{anyag}} = \frac{V_{\text{kész}}}{V_{\text{bruttó}}} \cdot 100\,\%

Ahol ηanyag\eta_{\text{anyag}} az anyagkihozatali tényező, VkészV_{\text{kész}} a tiszta, beépülő anyag, VbruttóV_{\text{bruttó}} a megvásárolt vagy feldolgozandó anyag.

Összefüggés. A bruttó szükséglet a nyers mennyiségből és a hulladékszázalékból:

Vbruttó=Vnyers⋅(1+h100)V_{\text{bruttó}} = V_{\text{nyers}} \cdot \left(1 + \frac{h}{100}\right)

Ahol hh a hulladék- és vágási veszteség százaléka. Ha a ráhagyást külön nem számoljuk (Vnyers≈VkészV_{\text{nyers}} \approx V_{\text{kész}}, a hh a teljes veszteséget tartalmazza), a százalékos veszteség és az anyagkihozatal közötti kapcsolat:

h=100ηanyag−100illetveηanyag=100100+h⋅100%h = \frac{100}{\eta_{\text{anyag}}} - 100 \quad \text{illetve} \quad \eta_{\text{anyag}} = \frac{100}{100 + h} \cdot 100\,\%

Például ha a hulladékszázalék 20%, akkor az anyagkihozatal 83,3%. A hulladékszázalék a tömörfa szabásánál jellemzően 20–40%, lapanyagnál 5–15%, ha a lapszabás optimális, de a pontos érték a terméktől, az anyag minőségétől és a szabástérképtől függ. (ellenőrizendő: műszaki gyakorlat, szabásterv)

Tömörfa anyagnorma számítása. Minden alkatrész nyers méretéből kiszámoljuk a térfogatot köbméterben:

Vi=li⋅bi⋅vi[m3]V_i = l_i \cdot b_i \cdot v_i \quad [\text{m}^3]

A méreteket méterre átváltva. Az összes azonos anyagú alkatrész térfogatát összegezzük, majd hozzáadjuk a hulladékszázalékot. Az így kapott bruttó mennyiséget a fűrészáru-kereskedésben m³-ben rendeljük.

Lapanyag anyagnorma számítása. A bútorlapokat, MDF-et, forgácslapot táblaméretben, általában 2800 × 2070 mm vagy 2800 × 1300 mm méretben, illetve a gyártó egyéb méreteiben vásároljuk. Az anyagnorma azt adja meg, hogy a szükséges alkatrészek hány táblányi lapot igényelnek. Ehhez először az alkatrészek nyers méretéből területet számolunk m²-ben, majd a táblaméret segítségével meghatározzuk a szükséges táblák számát. A hulladékszázalék a szabástervből, illetve a tábla méretéből adódó levágásokból származik. Ha nincs szabásterv, tájékoztató becslésként 10–20% hulladékot számolunk. (ellenőrizendő: szabásterv)

Élzáró anyagnorma. Az élzáró csíkot folyóméterben (fm) mérjük. Minden élzárást igénylő alkatrész élhosszát összeadjuk a kész (formatizált) méretből, mert az élzáró a kész méretű élre kerül. Az élzáró anyagmennyiség:

Lélzáró=∑(2l+2b)élzárásL_{\text{élzáró}} = \sum (2l + 2b)_{\text{élzárás}}

Ha csak bizonyos éleket zárunk le, akkor csak azokat. A kapott folyóméterhez általában 3–8% ráhagyást adunk az összeillesztések és a végek levágása miatt. (ellenőrizendő: élzárási technológia)

Vasalatok és szerelvények. A vasalatok anyagigénye darabszámban szerepel, közvetlenül a darabjegyzékből. A csavarokat gyakran kiszerelésben vagy tömegre rendelik; ilyenkor a darabszámból kiszámoljuk a dobozszámot.

12.2.7 Kidolgozott példa: keretszerkezetű asztal tömörfából

Készítsünk szabásjegyzéket és anyagnormát egy keretszerkezetű, tömör bükk asztalhoz. A termék: 800 mm hosszú, 600 mm széles, 40 mm vastag asztallap, alatta 80 × 22 mm-es keretlécek (kávák), 60 × 60 mm-es lábak. A lábak külső széle 50 mm-rel van beljebb a lap szélénél (laptúllógás): a lábak külső távolsága hosszirányban 800−2⋅50=700800 - 2 \cdot 50 = 700 mm, szélességben 600−2⋅50=500600 - 2 \cdot 50 = 500 mm, a lábközi méret ennél 2 · 60 mm-rel kisebb: 580 mm, ill. 380 mm. A kávák kész hossza a lábközi méret + 2 · 25 mm csap: 630 mm, ill. 430 mm. A kész méreteket a darabjegyzék tartalmazza. Tételezzük fel, hogy a fűrészáru 12% nedvességtartalmú, szélezett, osztályozott; a hulladékszázalék 25% (tájékoztató érték, mert a görcsök és repedések miatt kiesés van). A megmunkálási ráhagyások: hosszra 15 mm, szélességre 8 mm, vastagságra 3 mm. A lábnál a vastagsági ráhagyás 4 mm (az anyag görbe lehet), a szélességi ráhagyás marad 8 mm.

A darabjegyzék kész méretekkel:

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret h × sz × v (mm)
A1 Asztallap 3 bükk 800 × 200 × 40
A2 Keretléc (káva) hosszú 2 bükk 630 × 80 × 22
A3 Keretléc (káva) rövid 2 bükk 430 × 80 × 22
B1 Láb 4 bükk 720 × 60 × 60

(Megjegyzés: az asztallap három összeragasztott pallóból készül, ezért a darabjegyzékben 3 alkatrészt veszünk fel, mindegyik 200 mm széles, 40 mm vastag; ezeket szélesbítő toldással táblásítjuk.)

A szabásjegyzék a ráhagyásokkal:

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret (mm) Nyers méret (mm) Szálirány / élzárás Megjegyzés
A1 Asztallap palló 3 bükk 800 × 200 × 40 815 × 208 × 43 rost hosszirányban táblásításra, szívoldal azonos irányba
A2 Keretléc hosszú 2 bükk 630 × 80 × 22 645 × 88 × 25 rost hosszirányban szél gyalulva
A3 Keretléc rövid 2 bükk 430 × 80 × 22 445 × 88 × 25 rost hosszirányban szél gyalulva
B1 Láb 4 bükk 720 × 60 × 60 735 × 68 × 64 rost hosszirányban; nincs élzárás szélességi ráhagyás 8 mm, vastagsági 4 mm

A nyers méretek számítása például az A1 asztallapnál: - hossz: 800 + 15 = 815 mm - szélesség: 200 + 8 = 208 mm - vastagság: 40 + 3 = 43 mm

A nyers méret 815 × 208 × 43 mm.

Anyagnorma tömörfára (m³). Minden nyers méretet méterre váltunk, és kiszámoljuk a térfogatot:

Összes nyers (szabási) térfogat: Vnyers=0,0219+0,0028+0,0020+0,0128≈0,0395m3V_{\text{nyers}} = 0{,}0219 + 0{,}0028 + 0{,}0020 + 0{,}0128 \approx 0{,}0395\,\text{m}^3.

A bruttó szükséglet a nyers térfogatra számított 25% hulladékkal:

Vbruttó=0,0395⋅1,25=0,0493m3V_{\text{bruttó}} = 0{,}0395 \cdot 1{,}25 = 0{,}0493\,\text{m}^3

A megrendelésnél tehát kb. 0,049 m³ bükk fűrészárut kell kérnünk. A beépülő kész anyag térfogata a kész méretekből:

Összes kész (nettó) térfogat: Vkész≈0,0333m3V_{\text{kész}} \approx 0{,}0333\,\text{m}^3. Az anyagkihozatal a definíció szerint:

η=VkészVbruttó⋅100%=0,03330,0493⋅100%≈68%\eta = \frac{V_{\text{kész}}}{V_{\text{bruttó}}} \cdot 100\,\% = \frac{0{,}0333}{0{,}0493} \cdot 100\,\% \approx 68\,\%

A különbség a ráhagyásokból és a hulladékból adódik. (A csak a ráhagyást mutató „szabási kihozatal” Vkész/Vnyers=0,0333/0,0395≈84%V_{\text{kész}}/V_{\text{nyers}} = 0{,}0333/0{,}0395 \approx 84\,\%; ezt ne keverd az anyagkihozatallal.)

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szabásjegyzék-kalkulátor: kész, nyers és bruttó térfogat oszlopdiagramja a keretszerkezetű asztal példáján.
Szabásjegyzék-kalkulátor a keretszerkezetű asztal példáján: a kész méretekből a ráhagyásokkal nyers méret, ebből térfogat; a három mennyiség oszlopdiagramon. Kész (nettó) térfogat 0,0333 m³, nyers (szabási) térfogat 0,0395 m³, bruttó szükséglet 25 % hulladékkal 0,0493 m³; anyagkihozatal η=Vkész/Vbruttó≈68%\eta = V_{\text{kész}}/V_{\text{bruttó}} \approx 68\,\%.

A HTML-változatban a táblázat mezői (darabszám, kész méret, ráhagyás) és a hulladékszázalék szerkeszthetők; a kalkulátor lépésenként kiírja a kész, a nyers és a bruttó térfogatot és az anyagkihozatalt.

12.2.8 Kidolgozott példa: kávás szekrény bútorlapból

Egy kávás szekrény külső mérete 800 mm széles, 500 mm mély, 850 mm magas (lábazat nélkül), a hátfal 3 mm-es HDF. A szekrény 18 mm vastag, melaminbevonatú P2 forgácslapból készül, a látható éleken élzáró csíkkal. A lapanyag táblaméret 2800 × 2070 mm. A hulladékszázalék lapanyagnál 12% (tájékoztató becslés, szabásterv nélkül).

A szekrény darabjegyzéke kész méretekkel (hossz × szélesség × vastagság):

Tétel Megnevezés Db Kész méret (mm) Anyag Élzárás
L1 Oldallap 2 832 × 470 × 18 P2 forgácslap mind a 4 él
L2 Fenéklap 1 764 × 470 × 18 P2 forgácslap elülső él
L3 Fedőlap 1 800 × 500 × 18 P2 forgácslap mind a 4 él
L4 Polc 2 764 × 450 × 18 P2 forgácslap elülső él
L5 Ajtó 2 780 × 392 × 18 P2 forgácslap mind a 4 él
L6 Hátlap 1 830 × 796 × 3 HDF nincs élzárás

(Az oldallap magassága: 850 − 18 = 832 mm, mert a fedőlap felül ül, a fenék az oldalak közé kerül; a fenék hossza 800 − 2 · 18 = 764 mm.) A hátlap más anyag (HDF), ezért külön sorban, külön anyagszükséglettel számoljuk, nem a forgácslap táblájából.

A lapszabásnál a lapokat formatizáló fűrészen jellemzően közvetlenül kész méretre szabjuk (ellenőrizendő: üzemi technológia); ráhagyást csak akkor adunk, ha a lapot utólag élmarással vagy furnérozás után munkáljuk készre. Ebben a példában a forgácslap-alkatrészeket 6 mm ráhagyással szabjuk, majd az élzárás előtt méretre vágjuk (formatizáljuk), így az élzáró a kész méretű élekre kerül. A HDF hátlapot csak méretre vágjuk, ráhagyás 5 mm. A szabásjegyzék nyers méretekkel és az élzáró hosszával (a kész méret éleiből):

Tétel Megnevezés Db Kész méret (mm) Nyers méret (mm) Élzárás (a kész méret éleiből)
L1 Oldallap 2 832 × 470 × 18 838 × 476 × 18 2 · (832 + 470) = 2604 mm / lap
L2 Fenéklap 1 764 × 470 × 18 770 × 476 × 18 764 mm
L3 Fedőlap 1 800 × 500 × 18 806 × 506 × 18 2 · (800 + 500) = 2600 mm
L4 Polc 2 764 × 450 × 18 770 × 456 × 18 764 mm / polc
L5 Ajtó 2 780 × 392 × 18 786 × 398 × 18 2 · (780 + 392) = 2344 mm / ajtó
L6 Hátlap 1 830 × 796 × 3 835 × 801 × 3 nincs

A forgácslap nettó (nyers) területe a nyers méretekből:

Összes forgácslap (nyers): 0,7978+0,3665+0,4078+0,7022+0,6257=2,9000m20{,}7978 + 0{,}3665 + 0{,}4078 + 0{,}7022 + 0{,}6257 = 2{,}9000\,\text{m}^2.

A bruttó szükséglet 12% hulladékkal:

Abruttó=2,900⋅1,12=3,248m2A_{\text{bruttó}} = 2{,}900 \cdot 1{,}12 = 3{,}248\,\text{m}^2

Egy tábla területe: 2,800⋅2,070=5,796m22{,}800 \cdot 2{,}070 = 5{,}796\,\text{m}^2. Ezért egyetlen forgácslap-tábla elég, mert 3,25<5,7963{,}25 < 5{,}796. A szabásterv elkészítése után derül ki, hogy valóban kijön-e egy táblából; ha nem, akkor két táblát kell rendelni. Mivel egész táblát vásárolunk, a tényleges beszerzési mennyiség 5,796 m², a kalkulációnál ezt kell figyelembe venni.

A HDF hátlap külön sor: nyers 0,835⋅0,801=0,669m20{,}835 \cdot 0{,}801 = 0{,}669\,\text{m}^2, 12% hulladékkal 0,749 m²; HDF-ből a gyártó táblaméretétől (vagy darabra szabott méretétől) függően 1 tábla vagy kisebb vágott lap rendelhető (ellenőrizendő: gyártói kínálat).

Az élzáró hossza a kész (formatizált) méret éleiből, élenként a gép szerinti túlnyúlással (itt 2 · 20 mm élenként, tájékoztató, ellenőrizendő: élzárógép gépkönyve):

Összesen: 14 788 mm. Az élzárt élek száma 2 · 4 + 1 + 4 + 2 + 2 · 4 = 23, a túlnyúlás 23 · 40 = 920 mm. Az élzáró szükséglete 14 788 + 920 = 15 708 mm ≈ 15,71 fm, kerekítve 16 fm. Az élzáró vastagsága a lapvastagsághoz igazodik. A vasalatok darabszáma a szerelvényjegyzékből: zsanér 4 db, polctartó 8 db, összekötő csavar 4 db.

12.2.9 Recept: a szabásjegyzék és az anyagnorma elkészítésének lépései

Recept. A szabásjegyzék és az anyagnorma elkészítésének általános rendje:

  1. Olvasd el a műszaki rajzot és a darabjegyzéket; gyűjtsd ki az összes alkatrészt.
  2. Minden alkatrészhez írd fel a kész méretet hossz × szélesség × vastagság sorrendben.
  3. Határozd meg a megmunkálási ráhagyásokat a gyártástechnológia, a gépállapot és a fa minősége alapján.
  4. Számold ki a nyers méretet minden irányban: nyers méret = kész méret + ráhagyás.
  5. Állítsd össze a szabásjegyzéket a megadott oszlopokkal; tüntesd fel a szálirányt és az élzárási igényt.
  6. Azonos anyagú alkatrészek nyers térfogatát vagy területét add össze (nyers mennyiség); a kész méretekből számold a nettó (kész) mennyiséget is.
  7. Vedd fel a hulladék- és vágási veszteség százalékát (tömörfa 20–40%, lapanyag 5–20% irányadó, ha nincs szabásterv).
  8. Számold ki a bruttó szükségletet: nyers · (1 + h/100); az anyagkihozatal = kész / bruttó.
  9. Ellenőrizd a mértékegységeket: tömörfa m³, lapanyag m², élzáró fm, vasalat db.
  10. Készíts anyagnorma táblázatot: anyag, mennyiség, mértékegység, egységár, érték (kalkulációhoz).

12.2.10 Minőségellenőrzés

A szabásjegyzék akkor jó, ha minden alkatrészt tartalmaz, a méretek és a darabszámok megegyeznek a rajzzal, a nyers méret valóban lehetővé teszi a megmunkálást, és a szálirány, élzárás jelölése egyértelmű. Az anyagnorma akkor jó, ha a mértékegységek helyesek, a nettó összegek pontosak, a hulladékszázalék indokolt, és a végeredmény nagyságrendileg hihető. Ellenőrzésnél minden számítást kétszer, lehetőleg más úton is elvégzünk: például a tömörfa térfogatot az összes kész alkatrész méretéből is kiszámoljuk, és a ráhagyásokkal összevetjük. Ha a szabásjegyzékben hibás darabszám van, anyaghiány vagy felesleges hulladék keletkezik.

12.2.11 Tipikus hibák és okaik

Hiba. A szabásjegyzék a kész méretet adja meg nyers méretként, ráhagyás nélkül. Ok. A tanuló azt gondolja, hogy a fa mérete nem változik a megmunkálás során. Javítás. Minden irányban adjunk meg ráhagyást, és a nyers méretet is tüntessük fel.

Hiba. A tömörfa térfogatot rossz mértékegységgel számolják, például mm³-ben hagyják és m³-nek tekintik. Ok. Az átváltás elmarad. Javítás. A számolás során írjuk ki a mértékegységeket, és ellenőrizzük: 1 000 × 100 × 25 mm = 2 500 000 mm³ = 0,0025 m³.

Hiba. A hulladékszázalékot a nyers anyagmennyiségből vonják le, nem hozzáadják. Ok. A nyers és bruttó fogalmak felcserélése. Javítás. A bruttó mindig nagyobb, mint a nyers (és a kész); a hulladék a nyers mennyiségre rakódik rá.

Hiba. Az élzáró hosszához nem adnak túlnyúlást vagy ráhagyást, ezért kevés lesz. Ok. Csak a kész méret éleit mérik össze, a gép szerinti túlnyúlást és a hulladékot nem. Javítás. Az élzáró hosszát a kész (formatizált) méret éleiből számoljuk, és élenként a gép szerinti túlnyúlást (pl. 2 · 20 mm) vagy 5–10% ráhagyást adunk hozzá (tájékoztató, ellenőrizendő).

12.2.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis asztalosműhelyben egy asztalos elkészítette a szabásjegyzéket egy tölgyfa könyvespolchoz, de a lábaknál elfelejtette a vastagsági ráhagyást. A fűrészárut 52 × 52 mm-re rendelte (2 mm ráhagyás), a láb kész mérete 50 × 50 mm lett volna. Az anyag görbesége miatt az egyengetés után csak 47 × 47 mm-es, egyenes lábat lehetett kigyalulni, ami kisebb a rajzi méretnél: a csaplyuk falai elvékonyodtak, a lábakat újra kellett gyártani. A tanulság: a ráhagyásokat mindig a legrosszabb, még kezelhető anyagra kell méretezni, különben a gyártásban anyaghiány lesz. (ellenőrizendő: a példa fiktív, tanulási célú)

12.2.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A kész méret mindig kisebb, mint a nyers méret. Indokold!
  2. Számold át: 840 × 210 × 28 mm = hány m³?
  3. Egy szabásjegyzékben 4 db azonos alkatrész nyers mérete 1200 × 210 × 30 mm. Mennyi a nyers tömörfa-térfogat?
  4. Mi a különbség a szabásjegyzék és a darabjegyzék között?
  5. Miért kell az élzáró hosszát a kész méretből számolni, és mit adunk hozzá?
  6. Ha a nyers anyagmennyiség 0,8 m³ és a hulladék 30%, mennyi a bruttó szükséglet?

12.2.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz, mert a nyers méret tartalmazza a megmunkálási ráhagyásokat, amelyeket a kész méret eléréséhez le kell munkálni.
  2. 840 × 210 × 28 mm = 4 939 200 mm³ = 0,004 939 2 m³ ≈ 0,00494 m³.
  3. Nyers térfogat: 4 · 1,2 · 0,21 · 0,03 = 0,03024 m³ (a nyers méretekből számolva; a kész méretekből számolt nettó térfogat ennél kisebb).
  4. A darabjegyzék a kész méretekkel és anyagmegnevezésekkel sorolja fel az alkatrészeket; a szabásjegyzék ezen kívül nyers méreteket, ráhagyásokat, szálirányt, élzárást is megad.
  5. Azért, mert az élzáró a formatizált, kész méretű alkatrész élére kerül; a gép szerinti túlnyúlást (pl. 2 · 20 mm élenként) vagy 5–10% ráhagyást adunk hozzá.
  6. Bruttó = 0,8 · 1,30 = 1,04 m³.

12.2.14 Feladatok

1. feladat (A) Határozd meg a nyers méretet, ha a kész méret 600 × 300 × 22 mm, a hosszráhagyás 12 mm, a szélességi 7 mm, a vastagsági 3 mm.

2. feladat (A) Egy tömörfa polc nyers anyagmennyisége (a ráhagyással együtt) 0,010 m³, a kész térfogat is ennyinek tekintendő. A hulladékszázalék 25%. Mennyi a bruttó szükséglet és az anyagkihozatal?

3. feladat (B) Egy forgácslapból készülő ajtó kész mérete 496 × 396 × 18 mm. A lap szabásánál hosszra és szélességre 6 mm ráhagyást adunk. Az élzáró a formatizált, kész méretű lapra kerül. Mennyi élzáró szükséges, ha mind a 4 él le van zárva, és 5% ráhagyást számolunk?

4. feladat (B) Készíts szabásjegyzék-sort a következő alkatrészhez: tölgy asztallap, kész méret 1000 × 500 × 30 mm, 2 db, szálirány hosszban, nincs élzárás. A ráhagyások: hossz 15 mm, szélesség 8 mm, vastagság 3 mm. Írd be a megfelelő oszlopokba.

5. feladat (C) Egy konyhaszekrény oldallapja 720 mm magas, 560 mm mély, 18 mm vastag melaminlapból készül. A lapszabásnál 6 mm ráhagyás van hosszra és szélességre. A látható éleken élzáró szükséges. Mennyi élzáró kell a két oldallaphoz, ha az egyik hosszú és a két rövid él záródik le (a bütü nem látható)? Adjuk meg a nyers méreteket, és az élzáró hosszát a kész méretből 5% ráhagyással.

6. feladat (D) Készíts anyagnorma táblázatot (mintaárral) a fenti keretszerkezetű asztalhoz. A bükk fűrészáru egységára 320 000 Ft/m³, az élzáró nem kell, csavarok és ragasztó becsült költsége 2 500 Ft, csiszolópapír 800 Ft. Az árak mintaárak. A táblázat oszlopai: Anyag, Mennyiség, Egység, Egységár (Ft/egység), Érték (Ft). A munkabérrel nem számolunk, csak anyagköltség.

12.2.15 Megoldások

1. feladat
Nyers hossz = 600 + 12 = 612 mm; nyers szélesség = 300 + 7 = 307 mm; nyers vastagság = 22 + 3 = 25 mm. A nyers méret: 612 × 307 × 25 mm.

2. feladat
Bruttó = 0,010 · (1 + 0,25) = 0,0125 m³.
Anyagkihozatal = (0,010 / 0,0125) · 100% = 80%.

3. feladat
Az élzáró hosszát a kész méret éleiből számoljuk: 2 · (496 + 396) = 1 784 mm = 1,784 fm.
Ráhagyás 5%: 1,784 · 1,05 = 1,8732 fm ≈ 1,87 fm.

4. feladat
A szabásjegyzék sor:

Tétel Megnevezés Db Anyag Kész méret (mm) Nyers méret (mm) Szálirány / élzárás Megjegyzés
A1 Asztallap 2 tölgy 1000 × 500 × 30 1015 × 508 × 33 rost hosszban; nincs élzárás táblásítás előtti palló

(A megjegyzés attól függ, hogy táblásított lapról vagy egy darab pallóról van szó; itt feltételezzük, hogy két külön asztallap alkatrész.)

5. feladat
Nyers méret oldallaponként: hossz 720 + 6 = 726 mm; szélesség 560 + 6 = 566 mm.
Az élzárás az egyik hosszú él és a két rövid él (a másik hosszú él nem látható). Élzáró hossz egy lapra a kész méretből: 720 + 2 · 560 = 1 840 mm = 1,84 fm.
Két lapra: 2 · 1,84 = 3,68 fm.
5% ráhagyás: 3,68 · 1,05 = 3,864 fm ≈ 3,86 fm.

6. feladat
Az anyagnorma táblázat a fenti asztalhoz:

Anyag Mennyiség Egység Egységár (Ft/egység) Érték (Ft)
Bükk fűrészáru 0,049 m³ 320 000 15 680
Csavar és ragasztó 1 csomag 2 500 2 500
Csiszolópapír 1 csomag 800 800
Összesen 18 980

A mintaár, a mennyiség kerekített, az értékek tájékoztató jellegűek. (ellenőrizendő: beszállítói árak)

12.2.16 Rövid összefoglaló

A szabásjegyzék a darabjegyzékből kiinduló, az anyagbeszerzést megalapozó dokumentum. Minden alkatrészhez megadja a kész méretet, a megmunkálási ráhagyásokat és a nyers (szabási) méretet. A nyers méret mindig nagyobb a kész méretnél, mert a fa a gyalulás, csiszolás, vágás során anyagot veszít. A ráhagyások nagysága függ a technológiától és az anyag minőségétől. Az anyagnorma a nyers anyagmennyiségből és a hulladék- és vágási veszteségből számítja ki a bruttó szükségletet: bruttó = nyers · (1 + h/100). Az anyagkihozatal a kész (nettó) és a bruttó hányadosa százalékban. Tömörfánál m³-ben, lapanyagnál m²-ben, élzárónál fm-ben, vasalatnál db-ban számolunk. A szabásjegyzék és az anyagnorma hibája anyaghiányt vagy felesleges költséget okoz. Továbbvitt eredmény: ez a dokumentum alapozza meg a Szabásterv és szabástérkép, anyagkihozatal, a Műszaki leírás, műveletterv, technológiai leírás és gyártási folyamatábra, valamint az Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő alfejezeteit.

12.2.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: faipari szakkönyvek a szabásjegyzék készítéséről; műszaki rajz és darabjegyzék szabványok (MSZ EN ISO 7200, MSZ EN ISO 128 – a pontos szám ellenőrizendő); gyártói lapanyag-adatlapok a táblaméretekhez; fűrészáru-termékszabványok a méret- és minőségi osztályokhoz.
Ellenőrizendő pontok: a megadott ráhagyásértékek helyi technológiai normái; a hulladékszázalékok üzemi adatai; a lapanyagok aktuális táblaméretei és vastagságai; az egységárak mintavételes beszállítói adatai; minden konkrét szabvány- és jogszabályszám hatályossága.