Képzeld el, hogy egy régi lakáselosztóban a kismegszakító leoldott, mert a mosógép testén zárlat keletkezett. A hibavédelem feladata ilyenkor az, hogy a zárlati áramot olyan gyorsan és biztonságosan vezesse vissza a transzformátorhoz, hogy a megszakító leoldjon, mielőtt a fém testen megjelenő feszültség veszélyes ideig fennállna. Ezt a visszavezető utat részben a védővezető (PE), részben pedig a PEN-vezető biztosítja. Ha ez az út rosszul van méretezve, megszakad, vagy rosszul van bekötve, akkor a védővezető nem teljesíti a feladatát, és a berendezés fém teste veszélyes, akár halálos feszültségen maradhat. Ezért ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, hogyan méretezzük és alakítsuk ki a védővezetőket és a PEN-vezetőt, és miért tilos őket megszakítani.
Képzelj el egy TN-C-S rendszerű lakáscsatlakozást. A közcélú hálózatból érkező kábelben addig egyetlen közösített vezető (PEN) fut, amíg el nem érik a fogyasztói főelosztót. Itt a PEN-t a fő földelőkapocsnál (EPH-csomópont) fel kell bontani egy világoskék nulla (N) és egy zöld-sárga védővezető (PE) ágra. Innen kezdve a két vezető nem köthető össze, nem cserélhető fel, és a védővezetőn – ellentétben a nullával – nem folytathat üzemi áram.
Egy lehetséges elrendezés:
A rajzon látható, hogy a bejövő PEN a fő földelőkapocsként szolgáló PE-sínre fut, innen egy áthidalás vezet az N-sínre, a PE-sín pedig a földelővezetőn át a földelőhöz csatlakozik; a felbontás után a védővezetői és a nullavezetői ág külön halad. Ez a rajz az alapja a védővezetői hálózat megértésének.
Definíció. A védővezető (PE) olyan vezető, amely kizárólag hibavédelem céljára szolgál. Rendeltetése, hogy a testzárlati hibát követően a zárlati áramot a védelmi készülék felé visszavezesse, hogy az leoldjon, és a fém test ne kerüljön tartósan veszélyes feszültségre.
Definíció. A PEN-vezető olyan vezető, amely egyesíti a védővezető (PE) és a nullavezető (N) feladatát. A TN-C rendszerekben, illetve a TN-C-S rendszerek hálózati oldalán alkalmazzák. A PEN-vezetőn üzemi áram is folyhat.
Szabály. A védővezetőt tilos megszakítani. Ez azt jelenti, hogy a védővezetőbe nem iktatható be kapcsoló, biztosíték, kismegszakító, szakaszoló vagy bármilyen olyan elem, amely az áramkört megszakíthatja. A védővezetőt csak szerszámmal oldható, véletlenül nem oldódó kötésekkel szabad csatlakoztatni. A dugaszolóaljzatokban a védőérintkezőnek mindig előbb kell érintkeznie, mint a fázis- és nullavezetőnek, és kihúzáskor utoljára szabad elválnia.
Szabály. A PEN-vezetőt tilos megszakítani, és tilos benne védelmi vagy kapcsolóelemet elhelyezni. A PEN-vezető megszakadása különösen veszélyes, mert ilyenkor a mögötte lévő, „védettnek hitt” fém testekre – a nullavezetőre kötött üzemi áramkörökön keresztül – hálózati feszültség juthat.
Szabály. TN-C-S rendszerben a PEN-vezető felbontása után a PE és az N vezetőt tilos újra összekötni. A felbontás után az egyes áramkörökben csak külön PE és N vezető használható. A PE és az N szerepét soha nem szabad felcserélni.
A védővezető keresztmetszetét általában a fázisvezető keresztmetszete alapján határozzuk meg. A gyakorlatban két módszer terjedt el: a szabványos minimális értékek és a számítás (hőterhelés, zárlati áram). A legegyszerűbb, a szerelési gyakorlatban jól használható módszer a fázisvezető keresztmetszete és a védővezető minimális keresztmetszete közötti összefüggés.
Szabvány. A kisfeszültségű villamos berendezések védővezetőinek és a PEN-vezetőknek a méretezésére, kialakítására és jelölésére a hatályos MSZ HD 60364 szabvány vonatkozik. A védővezető minimális keresztmetszete általában: - ha a fázisvezető keresztmetszete , akkor a védővezető ; - ha , akkor ; - ha , akkor .
Ezeket az értékeket a mindenkori szabvány és a gyártói adatlapok szerint kell ellenőrizni.
Számítás. Ha a védővezető anyaga más, mint a fázisvezetőé (például fázis réz, PE alumínium), akkor a táblázatot a fázisvezető saját anyagára kell alkalmazni, majd az eredményt a hőállósági tényezők () arányával kell átszámolni a védővezető anyagára: (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-54, a -értékek a szabványban). A -arány nem azonos a vezetőképesség-aránnyal (az Al/Cu -arány kb. , a vezetőképesség-arány kb. 1,6).
Összefüggés. A védővezető hőterhelés szempontjából úgy méretezhető, hogy a zárlati áram által okozott melegedés ne haladja meg a megengedett hőmérsékletet. A szükséges keresztmetszet közelítőleg:
ahol a várható zárlati áram (A), a kioldási idő (s), pedig az anyagtól és a szigeteléstől függő hőállósági állandó (pl. réz PVC-szigetelésnél Amm² – csak tájékoztató érték, ellenőrizendő a szabványban). A gyakorlatban azonban a legtöbb épületvillamossági és kisebb ipari szerelésnél az előző táblázat szerinti méretezés elegendő, mert a zárlati áramok nem okoznak a fázisvezetőénél nagyobb hőterhelést.
Példa. Egy lakáselosztóban a csatlakozó fázisvezető keresztmetszete réz. Mekkora legyen a hozzá tartozó védővezető minimális keresztmetszete?
Megoldás. Mivel , a szabály első sora szerint . A gyakorlatban a lakáselosztókban a fázis és a védővezető gyakran együtt, azonos keresztmetszettel van szerelve, ami megfelel ennek a szabálynak.
Példa. Egy ipari betáplálásnál a fázisvezető réz. Mekkora legyen a védővezető minimális keresztmetszete?
Megoldás. Mivel , a szabály szerint . Tehát a védővezetőnek legalább keresztmetszetűnek kell lennie.
Példa. Egy régi elosztóban a fázisvezető alumínium. Mekkora legyen a védővezető minimális keresztmetszete rézből, ha a védővezető réz, de a fázis alumínium?
Megoldás. A alumínium fázishoz a táblázat () alumínium-egyenértékű védővezetőt ad. Réz védővezetőnél , a következő szabványos méret Cu. (ellenőrizendő: a -értékek a szabványban.)
A PEN-vezető keresztmetszete legalább akkora, mint a fázisvezetőé, ha a PEN vezetéken üzemi áram folyik. Réznél legalább , alumíniumnál legalább , ha a PEN egyben a védővezetői feladatot is ellátja. A pontos minimális érték a szabványban és a hálózati engedélyes előírásában található. A PEN-vezetőt mindenütt zöld-sárga színnel kell jelölni, és a végein világoskékkel kell jelölni, hogy azonosítható legyen a PEN-vezető. Ha a PEN-vezetőként használt vezetéken a zöld-sárga jelölés nem elég egyértelmű, a kábelvégeket szigetelőszalaggal vagy zsugorcsővel kell kiegészíteni.
Tilos. A PEN-vezetőt bármilyen kapcsoló, biztosíték vagy megszakító közbeiktatásával megszakítani. A PEN-vezető megszakadása esetén a mögötte lévő, védővezetőként használt fém testek a fázisra kerülhetnek.
Szabály. TN-C-S rendszerben a PEN-felbontást csak a berendezés egy pontján, általában a főelosztóban szabad elvégezni. A felbontás után a PE és az N vezetőt külön kell vezetni.
Figyelem. A szétválasztási pont után az N és a PE két külön vezetőként fut; egyetlen összekötésük a szétválasztási pontban van, máshol tilos őket összekötni. (Ezért a lakáselosztóban az N és a PE között mérhető folytonosság a szétválasztási ponton át záródik; a lakáson belüli összekötést leválasztott N-nel lehet kimutatni, lásd a Mérések I.: folytonosság, szigetelési ellenállás, földelés alfejezetet.) A PE-vezetőre terhelő áramkörök (pl. egyes régi megoldások) nem köthetők. A PE-vezetőn normál üzemben nem folyik áram.
A védővezető folytonossága a hibavédelem alapfeltétele. Ha a védővezető megszakad, a mögötte lévő fém testen testzárlat esetén a teljes fázisfeszültség megjelenhet anélkül, hogy a védelmi készülék leoldana. Ezért a védővezetőt mechanikailag és villamosan is folytonosnak kell tartani.
Szabály. A védővezetőt csak szerszámmal oldható, rázkódásnak ellenálló kötésekkel szabad csatlakoztatni. Az olyan kötések, amelyek kézzel oldhatók (pl. banándugó, csipesz), nem használhatók védővezetőként. A hagyományos dugaszolóaljzatokban a védőérintkező nem szakítható meg; a dugós csatlakoztatás a védővezető esetében csak akkor fogadható el, ha a védőérintkező kialakítása biztosítja a folytonosságot a fázis- és nullavezetővel szemben.
Hiba. Egy szerelő a lakáselosztóban a védővezetőt a nulla sínről vette le, mert „úgyis össze vannak kötve a transzformátornál”. Ez azonban TN-C-S rendszerben súlyos hiba, mert a PEN-felbontás után a nulla és a védővezető már nem azonos potenciálú, és a védővezetőre üzemi áramok kerülhetnek, ami a fém testek veszélyes feszültségét és egyben az áram-védőkapcsoló téves kioldását okozhatja.
Hiba. A védővezetőbe szerelt kismegszakító vagy szakaszoló beiktatása. Ilyenkor a megszakító leold, vagy a szakaszoló véletlenül nyitva marad, és a védővezető megszakad. Ez életveszélyes, és tilos.
Hiba. A PEN-vezető felbontása után a kék nullát és a zöld-sárga védővezetőt egy sorkapocsban újra összekötik. Ezzel a rendszer visszaalakul TN-C-re, és a védővezetőre üzemi áramok jutnak, ami feszültségkülönbséget okoz a fém testek között.
A fém védőcsövek, kábelrendszerek, kábeltálcák és a kábelárnyékolás bizonyos feltételekkel felhasználhatók védővezetőként, de ennek szigorú korlátai vannak.
Szabály. A fém védőcső, kábeltálca vagy kábelpáncél akkor használható védővezetőként, ha: - a folytonossága biztosított (a hosszirányú villamos ellenállása elég kicsi, a kötések megbízhatók), - a keresztmetszete megfelel a védővezetőre előírt minimumnak, - a gyártó adatlapja szerint arra alkalmas, - a korrózió ellen védett.
Azonban a fém védőcsövek és tálcák inkább kiegészítő, nem elsődleges védővezetők. A gyakorlatban a kisfeszültségű berendezésekben önálló, szigetelt védővezetőt kell vezetni, mert a fémcső csatlakozásai laza korrózió vagy szerelés miatt megnövelhetik az ellenállást, és a kötések nem mindig biztosítanak megbízható folytonosságot.
Figyelem. A kábelárnyékolás vagy páncélzat csak akkor használható védővezetőként, ha a kábel konstrukciója és a gyártó azt hibavédelmi védővezetői célra jóváhagyta. Az adatkábelek árnyékolása általában nem alkalmas védővezetőnek, mert keresztmetszete kicsi, és feladata a zavarvédelem, nem a hibavédelem.
Példa. Egy motorvédelem előtti zárlati áram várható értéke , a kismegszakító kioldási ideje a zárlat megszakítására . A védővezető réz, PVC-szigetelésű. Becsüljük meg a szükséges védővezető keresztmetszetet a értékkel.
Megoldás. A képlet:
Számoljuk ki: , így
Tehát hőterhelés szempontjából a következő szabványos méret, elegendő lenne (a már kisebb, mint a szükséges ), de a fázisvezetőhöz tartozó minimális érték (ha a fázis pl. ) miatt lesz a választott védővezető, mert a táblázatban szereplő szabály erősebb. Ez jól mutatja, hogy a hőterhelési számítás gyakran kisebb, mint a szabványos minimális keresztmetszet.
Egy társasházi lakás felújításánál a szerelő azt tapasztalta, hogy a fürdőszobai mosógép fémtestén érintéskor csípő érzést lehetett érezni. A lakás TN-C-S rendszerű volt. Az elosztóban a PEN-vezetőt felbontották, de a védővezető sínje és a nulla sínje közé valaki egy régi, kézzel oldható csatlakozót szerelt, amely idővel meglazult. A PE-sín a szétválasztás után nem volt bekötve, csak a meglazult csatlakozón át kapcsolódott az N-sínhez: a PE-hurok impedanciája nagy lett, a mosógép testzárlati áramára a kismegszakító nem oldott ki, a test veszélyes feszültségre került (a szétválasztási ponton túli PE–N összekötés tiltott, TN-C-vé alakítja a rendszert; a szétválasztási ponton egyetlen PE–N kapcsolat szükséges). A szerelő a kört azonnal lekapcsolta, a mosógépet kivonta a használatból (szigetelési hiba, javíttatni kell), majd az öt biztonsági lépés után a PEN-t a PE-sín PEN-kapcsára kötötte, a PE-sín és az N-sín közé szerszámmal bontható, megfelelő keresztmetszetű áthidalást szerelt (ez a szétválasztási pont egyetlen PE–N kapcsolata, a kézzel oldható, meglazult csatlakozó helyett), és hurokimpedanciát mért (lásd az Automatikus lekapcsolás: TN és TT, kioldási feltétel alfejezetet).
Cél: A védővezető és a PEN-vezető folytonosságának és bekötésének ellenőrzése egy lakáselosztóban.
Eszközök és anyagok: kis ellenállásmérő / folytonosságmérő (MSZ EN 61557-4, ≥ 200 mA, zsinórkompenzációval; ellenőrizendő: aktuális kiadás), lakatfogó (árammérés), csavarhúzó, nyomatékkulcs, kétpólusú feszültségvizsgáló, munkavédelmi kesztyű, szigetelőszőnyeg, mérőzsinórok.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Az öt biztonsági szabályt mindig be kell tartani.
Lépések: 1. Feszültségmentesítsd az elosztót: kapcsold le a főkapcsolót és a kismegszakítókat. 2. Biztosítsd visszakapcsolás ellen (pl. lakat). 3. Állapítsd meg a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval minden vezető között (L1–L2–L3–N–PE), a vizsgálót előtte és utána ismert forráson ellenőrizve. 4. Földelés és rövidrezárás: kisfeszültségű lakáselosztóban, ha a munkautasítás indokolja, a munkautasítás szerint végezd el. 5. Takard le a szomszédos feszültség alatti részeket. 6. Szemrevételezd a védővezető sínjét: nincs-e benne kapcsoló, biztosíték, lazuló kötés. 7. A mérőzsinórok ellenállását mérés előtt nullázd. Ezután mérd meg a védővezető folytonosságát a legtávolabbi dugaszolóaljzat védőérintkezője és a fő EPH-csomópont között. Az ellenállásnak nagyon kicsinek (jellemzően < 1 Ω, a vezeték hosszától függően) kell lennie. 8. Ellenőrizd a PEN-felbontást: a nulla és a védővezető a felbontási pont után nem lehet összekötve. 9. Húzd meg a védővezetői kötéseket a megadott nyomatékkal. 10. Dokumentáld az eredményeket, és a visszakapcsolás után ellenőrizd működés közben is, hogy a védővezetőn nem folyik-e üzemi áram (a lakatfogóval a PE körül mérve, ha lehetséges).
Ellenőrzési pontok: folytonosság megvan; nincs védővezetőbe iktatott kapcsoló; a PE és N a felbontás után szét van választva; a csavarkötések nyomatéka megfelelő.
Tipikus hibák a gyakorlatban: a védővezetőt a nulla sínre kötik; a PEN-felbontásnál a védővezetőt nem csatlakoztatják az EPH-hoz; a kötések meglazulnak, mert nem ellenőrzik a nyomatékot.
1. feladat (A). Magyarázd el, mi a védővezető (PE) és mi a PEN-vezető, és milyen kapcsolat van köztük a TN-C-S rendszerben.
2. feladat (A). Számítsd ki a védővezető minimális keresztmetszetét, ha a fázisvezető keresztmetszete .
3. feladat (B). Egy ipari betáplálásnál a fázisvezető réz. Mekkora legyen a védővezető minimális keresztmetszete? Hogyan változik az eredmény, ha a védővezető alumíniumból készül, és a fázis réz?
4. feladat (B). Rajzold le egy TN-C-S rendszerű elosztó PEN-felbontását: a beérkező PEN-vezetőt, az EPH-csomópontot, a PE-sínt és az N-sínt. Jelöld a színeket is.
5. feladat (C). Egy lakáselosztóban a fázisvezető réz, a védővezető réz. Helyes-e ez a méretezés? Indokold. Mi lenne a helyzet, ha a fázis lenne?
6. feladat (D). A gyakorlati útmutató szerint ellenőrizted a védővezető folytonosságát. A mérési eredmény a legtávolabbi aljzat védőérintkezője és a fő EPH-csomópont között . A vezeték hossza kb. 40 m, réz. Gyanús-e ez az érték? Hogyan ellenőriznéd?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat. A PE vezető kizárólag hibavédelmi célú, üzemi áramot nem szállít, zöld-sárga. A PEN vezető egyesíti a PE és N szerepet, üzemi áramot is szállít, és a TN-C-S rendszer hálózati oldalán található. A PEN-t az EPH-csomópontnál bontják szét PE-re és N-re.
2. feladat. , ami és közé esik, így .
3. feladat. , így . Ha a védővezető alumínium, és a fázis réz, a táblázat szerinti réz-keresztmetszetet a -értékek arányával kell átszámítani (az alumínium kisebb -értéke miatt nagyobb keresztmetszet kell). A -értékek arányával () az alumínium védővezető legalább , a következő szabványos méret Al (ellenőrizendő: a -értékek a szabványban).
4. feladat. A rajz hasonló a fejezet elején lévő
circuit ábrához: PEN bejövő (zöld-sárga, végein kék
jelölés), EPH-csomópont, onnan PE-sín (zöld-sárga) és N-sín (kék). A két
sín között a szétválasztási ponton egyetlen, szerszámmal bontható
áthidalás van; ezen túl (a leágazó áramkörökben) az N és a PE sehol
nincs összekötve.
5. feladat. , tehát kellene. A tehát nem elegendő, helytelen a méretezés. Ha a fázis lenne, a védővezető kellene.
6. feladat. A réz fajlagos ellenállása . A mért szakasz a 40 m-es védővezető (aljzat PE-érintkezője ↔︎ EPH-csomópont): . A mért ennek kb. hatszorosa, tehát gyanús. Ellenőrzés: a hosszú mérőzsinór saját ellenállását a mérés előtt kompenzálni (nullázni) kell, majd a mérést meg kell ismételni; ha az érték továbbra is nagy, a kötéseket (aljzatok, dobozok, sorkapcsok) szakaszonként kell mérni, a korrodált vagy lazuló csatlakozás és a sérült vezeték keresése mellett. (Ha a hurok-módszert, azaz az mérést akarjuk tanítani, az L és a PE vezetőt az elosztóban össze kell kötni, és az aljzatnál L–PE között mérni: ott 80 m és a helyes.)
A védővezető (PE) kizárólag hibavédelmi célú, üzemi áramot nem szállít. A PEN-vezető a védő- és nullavezető közösített változata, amelyet a TN-C-S rendszerben a fogyasztói főelosztó EPH-csomópontjánál kell felbontani PE-re és N-re. A védővezető minimális keresztmetszetét a fázisvezető keresztmetszete alapján kell meghatározni: mm²-nél , – mm² között mm², mm²-nél . A védővezetőt és a PEN-vezetőt tilos megszakítani, bennük kapcsoló, biztosíték vagy megszakító nem lehet. A PEN-felbontás után a PE és N vezetőt nem szabad újra összekötni, és a védővezetőt a nulla sínre kötni is tilos. A védővezető folytonosságát rendszeresen ellenőrizni kell, mert a szakadás vagy a laza kötés testzárlatnál veszélyes feszültséget okozhat. A fém védőcsövek és árnyékolások csak szigorú feltételekkel használhatók védővezetőként, ezért a gyakorlatban önálló szigetelt védővezetőt kell vezetni. Ezek a szabályok alapozzák meg a Túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD): típusok és beépítés és a villámvédelmi rendszer helyes csatlakoztatását is.
Az alfejezetben szereplő védővezetői keresztmetszeti táblázat, a PEN-vezető minimális keresztmetszete, a hőállósági állandó és a védővezetőre vonatkozó szabványi követelmények a hatályos MSZ HD 60364 szabványon alapulnak, de a pontos értékeket és a táblázatok aktualitását a kiadás előtt ellenőrizni kell. A réz/alumínium fajlagos vezetőképesség aránya ismert, de a szabványos átszámítási előírás ellenőrzendő.