Képzeld el, hogy megkaptad egy lakásfelújítás tervét. A rajzos kiviteli feladatban az első, amit ellenőrizni fogsz, nem az áramkörök száma, hanem az, hogy mit ábrázol a rajz, milyen formában. Ha a rajz fejléce, a vonalak jelentése és a méretezési jelölések nem egyértelműek, akkor a legjobb szakmai szándék mellett is hibásan fogsz szerelni: rossz magasságba teszed a kapcsolót, rossz keresztmetszetű kábelt fogadsz el, vagy éppen a falba vésett horony mélységét nem tudod pontosan lekérdezni a tervről. A műszaki rajz a szerelő közös nyelve; ha mindenki ugyanazt a szabványos jelölésrendszert használja, akkor a rajzot készítő tervező, a kivitelező és a felülvizsgáló egyaránt ugyanazt érti rajta.
Ebben az alfejezetben a hagyományos műszaki rajz formai elemeit tanulod meg: a rajzlapméreteket, a vonaltípusokat, a szabványos feliratmezőt és az egyszerű méretezés alapjait. Ezek nélkül a későbbi villamos kapcsolási rajzokat sem tudnád értelmezni, mert azok is ugyanezekre az alapokra épülnek.
Tegyük fel, hogy egy A4-es lapon megkaptad egy kapcsolószekrény belső lemezének furatkiosztási tervét. A lap jobb alsó sarkán a feliratmezőben azt látod, hogy a rajz 1:2 méretarányú, tehát a lapon ábrázolt alkatrész fele akkora, mint a valóságos alkatrész. A furatok közötti távolságot vékony méretvonalak mutatják, nyílhegyekkel és számértékkel. A lemez körvonala vastag, a furatok tengelyvonala vékony lánc- (pont-vonal-) típusú. Ha ezt a néhány alapjelet már ismered, a rajz gyorsan elolvasható.
A rajz formai elemei tehát nem öncélú szabályok, hanem egy pontos olvasási rendszer. A cél, hogy a rajzról kiolvasott adat megegyezzen a valóságos alkatrész adatával, és hogy két különböző ember is ugyanazt az információt olvassa le róla.
A műszaki rajzok készítéséhez szabványos méretű lapokat használunk, amelyek elsősorban az ISO 216 A-szériájához illeszkednek. Az A-széria alapelve, hogy minden lapot a hosszabb oldalára merőlegesen megfelezve a következő méretet kapod; ezt a tulajdonságot az A-széria minden lapjánál a hosszabb és a rövidebb oldal aránya biztosítja. A szabványos alapméret az A0, amelynek területe , ezért a mérete . A további méretek:
Szabvány. A műszaki rajzok rajzlapméreteit és a rajz formai kereteit a vonatkozó ISO-szabvány fogalmazza meg: a rajzlapok és a keret az MSZ EN ISO 5457, a feliratmező az MSZ ISO 7200, a vonalak az ISO 128 sorozat, a szabványírás az ISO 3098, a méretmegadás az ISO 129 szerint (ellenőrizendő: a hazai átvétel pontos jelölése és kiadása). A mindennapi gyakorlatban A4 és A3 a leggyakoribb, míg épületvillamossági terveken A3 és A2 fordul elő.
A lapokat általában fekvő (vízszintes) helyzetben használjuk. A4-es lap kivételesen álló helyzetben is előfordul, például egyszerű alkatrészrajzokon. A rajz belső keretét a lap szélétől mintegy 10–20 mm beljebb húzzuk; a bal oldali margót azonban nagyobbra, körülbelül 20 mm-re vesszük, hogy a tervet lefűzhessük.
Minden műszaki rajzon van egy feliratmező (szövegbélyegző, címmező), amely a rajzról szóló alapinformációkat tartalmazza. A feliratmező helye a rajz jobb alsó sarkában van, vagy a rajzkeret alsó sávjában, a lap alján végighúzódva. A feliratmező tartalma jellemzően:
A feliratmező egyszerű formában is elkészíthető: egy téglalapot felosztasz néhány sorra és oszlopra, majd beírod a fenti adatokat. Oktatási rajzoknál elegendő a cím, a méretarány, a név, a csoport és a dátum.

Az ábra fekvő A4-es lapot ( mm) mutat: a belső keret balra 20 mm-re, a többi oldalon 10 mm-re van a lap szélétől, a jobb alsó sarokban a mm-es feliratmező (cím, rajzszám, méretarány, név, dátum). A lapon a gyakorlati útmutató mm-es lemeze látható vastag kontúrral, két Ø8 furattal, amelyek középpontja 15 mm-re van a lemez szélétől (tengelytávolságuk 90 mm); a furatok tengelye pont-vonal. A számok a méretmegadás elemeit jelölik: 1 segédvonal, 2 méretvonal, 3 nyílhegy, 4 méretszám, 5 tengelyvonal; jobbra fent a vonalfajták jelmagyarázata. A HTML-változatban a rajz lépésenként épül fel, és az 1:2 méretarány bekapcsolásakor látszik, hogy a rajzi hossz feleződik, a méretszám viszont nem változik.
A feliratmező a rajz olvashatóságának egyik kulcsa. Ha a terepen dolgozó szerelő nem látja a méretarányt vagy a rajz azonosítóját, nem tudja eldönteni, hogy a kezében lévő terv éppen a kivitelezésre alkalmas, jóváhagyott változat-e.
A műszaki rajzon a vonalaknak meghatározott jelentésük van. Ha minden vonalat ugyanolyan vastagon húznál, a rajz olvashatatlanná válna. A leggyakoribb vonaltípusok:
A vonalvastagságokat szabványos arányokkal adjuk meg. A leggyakoribb az arány: ha a vastag vonal , akkor a vékony vonal . A villamos rajzokon a vastag vonalat az erősáramú körök, a vékony vonalat a vezérlő- és jelzőkörök ábrázolására is használjuk.
Gyakorlati szabály. A méretező vonalat soha ne húzd vastagon, mert akkor a rajzot olvasó azt hiheti, hogy az is a tárgy körvonala. A látható él kiemelése a vastag vonalé; a méretmegadás mindig vékony marad.
A ceruzás rajzolás során a vonalak minőségét a ceruza keménysége határozza meg. Közepes keménységű (HB vagy H) ceruza a vékony vonalakhoz, B vagy 2B a vastag vonalakhoz használható. A gyakorlatban ma már legtöbbször számítógépes rajzolóprogram (CAD) állítja elő a vonalakat, de a rajzolvasáshoz a vonaltípusok jelentését kézzel is ismerned kell.
A műszaki rajzokon a feliratokat, méretszámokat, megjegyzéseket szabványos írással kell feltüntetni. A szabványos írás alapja a dőlt betűs írás, amelynek dőlésszöge a vízszinteshez képest. Létezik álló betűs írás is, de a gyakorlatban a dőlt a jellemző. A betűmagasságot szabványos méretre választjuk: a leggyakoribb a , , , , , , . A számjegyeket ugyanilyen magassággal írjuk.
A rajzon szereplő feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy a lapot a feliratmezővel együtt nézve vízszintesen olvashatóak legyenek. A feliratok és méretszámok a lap alsó éléről nézve olvashatók; függőleges méretvonalaknál a méretszám a lap jobb oldaláról nézve olvasható (alulról felfelé írva) (ellenőrizendő: ISO 129). A méretfeliratokat általában a méretvonal fölé, azzal párhuzamosan írjuk.
Példa. Egy furat átmérőjének megadása:
Ø8. A Ø jel a furat átmérőjét jelenti, a szám a
milliméterben megadott átmérő. Ha a rajz másképp nem jelöli, minden
méret milliméterben értendő. Ez alól az épületvillamossági tervek sem
kivételek, bár ott a tervrajzokon gyakran méterben adják meg a
helyszínrajzi méreteket, amit a feliratmezőben külön jelölni kell.
A rajz célja, hogy a gyártandó, szerelendő alkatrészt pontosan le tudd gyártani. Ehhez méretezni kell a rajzot. A méretmegadás elemei:
Ø átmérőhöz,
R sugárhoz.A méretezés alapelvei:
20.Számítási példa: méretarány-átszámítás. Egy kapcsolószekrény oldalfala függőleges furattávolsága a valóságban . A rajz 1:2 méretarányú. Kérdés: mekkora a két furat távolsága a rajzon?
Adott: ; . Keresett: . Képlet: , ahol a rajz méretaránya, azaz . Behelyettesítés: . Ellenőrzés: a rajz fele akkora, tehát a kapott méretnek a valóságos fele kell legyen; értelmes eredmény.
Számítási példa: méretszám-olvasás. Egy furat rajzon
megadott átmérője Ø12. A rajz 2:1 méretarányú (nagyított).
Mekkora a furat valóságos átmérője? A méretszám mindig a valóságos
méret, tehát a furat átmérője
.
A rajzon a furat átmérője
lenne
(),
de a méretfeliratnak ettől függetlenül Ø12-nek kell
lennie.
A hagyományos kézi rajzolás során a méretezett rajz előállításához néhány alapszerkesztést biztonsággal kell tudnod. A cél, hogy pontos vonalakat szerkessz, nem becsülgetéssel.
Számítógépes rajzolás során ezek a szerkesztések a program parancsaival egy mozdulat, de a méretezett rajz ellenőrzésekor kézzel is gyorsan le tudod ellenőrizni egy adott furat helyzetét.
Figyelem. A rajzot ne méretezd túl, de ne hagyj el egyetlen olyan méretet sem, amely a gyártáshoz vagy szereléshez kell. A hiányzó méretet a műhelyben már nem lehet pótolni, legfeljebb a tervezőtől kérni, ami költséget és időt jelent.
A rajzlap, vonaltípus, feliratmező és méretmegadás ismeretét a Vetületi ábrázolás, metszet és axonometria alfejezetben arra használjuk, hogy egy alkatrész alakját több nézetből ábrázoljuk. A Rajzjelek és jelölések (MSZ EN 60617) alfejezetben pedig a kapcsolási rajzok jelölésrendszerét építjük fel, amely ugyanazt a méretlogikát és vonaltípus-értelmezést alkalmazza.
Egy villamos kivitelező kap egy A3-as méretű gyártói dokumentációt
egy frekvenciaváltó szellőzőnyílásainak kiosztásáról. A rajz 1:5
méretarányú, a feliratmezőben szerepel a gyártó neve és a rajzszám. A
szerelőnek egy lemezlyukasztó sablont kell elkészítenie, hogy azt a
készülékház hűtőnyílásainak kijelölésére használja. A rajzon a nyílások
méretei Ø6 és Ø9 jelöléssel szerepelnek, a
tengelytávolságok pedig vékony méretvonalakon, 35 és
50 értékkel. A szerelő felismeri, hogy a méretszámok a
valóságos milliméterek, így közvetlenül a sablonra viheti őket; nem kell
átszámolnia az 1:5 arányt. Hiba lett volna, ha a rajzon vonalzóval
leméri a távolságokat és azokat használja, mert az ötödére kicsinyített
értékek lettek volna.
Cél. Készíts egy A4-es rajzlapot feliratmezővel, és méretezz egyszerűen egy téglalap alakú lemezt két furattal.
Eszközök és anyagok. Rajzlap A4, HB és B ceruza, körző, vonalzó, derékszögű vonalzó, radír, esetleg sablon a feliratmezőhöz.
Biztonsági korlát. A feladat papír alapú rajzolás, ezért nincs villamos kockázat. Ha a rajzot törpefeszültségű tanműhelyi feladathoz készíted, a későbbi megmunkálásnál tartsd be a műhelyszabályokat. A fémlemez megmunkálását, furat készítését csak tanműhelyi kéziszerszámokkal, nem hálózati fúrógéppel végezd.
Az öt biztonsági szabály itt nem alkalmazandó villamos értelemben, de a munkaterület legyen rendben, a rajzeszközök hegyes részei tárolva legyenek.
Lépések.
Ø8. A tengelyvonalakat
húzd lánc-vonallal.2ר8. A
méretvonalakat helyezd a tárgyon kívülre, egymástól legalább
távolságra.Ellenőrzési pontok.
Tipikus hibák.
120
(a valóságos méret); a 60-at (a rajzon mért hosszt) beírni
hiba. Az ábrázolás kicsinyített, de a méretfelirat nem.8, akkor nem egyértelmű, hogy az átmérő vagy
sugár értéke. A helyes jelölés Ø8 átmérőhöz,
R4 sugárhoz.Ø10
helyett R10?1. feladat (A). Sorold fel az A-széria A4, A3, A2, A1, A0 méreteit, és indokold, miért nem kell mindegyiket fejből tudnod a szerelési gyakorlatban, ha a feliratmező és a rajzkeret megvan.
2. feladat (A). Rajzolj A4-es lapon egy -es téglalapot, és méretezd a hosszát és szélességét. Ne felejtsd el a feliratmezőt.
3. feladat (B). Egy furat átmérője Ø10,
a rajz 1:2 méretarányú. Mekkora a furat átmérője a rajzon, és mit kell
írni a méretfeliratra?
4. feladat (B). Egy lemezen négy furat van; középpontjuk a lemez bal szélétől (bázis) , , és -re van. a) Méretezd bázisról, b) méretezd láncszerűen, és magyarázd el, melyik méretezési mód miért jobb a tűrésfelhalmozódás szempontjából.
5. feladat (C). Adott egy rajz, amelyen a látható kontúrvonalat vékony vonallal, a méretvonalakat vastagon húzták, a furat tengelyvonalát pedig folytonos vékony vonallal. Sorold fel a hibákat, és mondd meg, milyen következménnyel járhat a rajzolvasás során.
6. feladat (D). Készíts egy egyszerű szerelőlemez
rajzot: egy
-es
lemez, rajta egy központi Ø12 furat, két szélső
Ø6 furat, amelyek a lemez szélétől
-re
vannak. Méretezd a lemezt úgy, hogy a furatok egymáshoz és a szélekhez
viszonyított helyzete egyértelmű legyen. A rajzot ellenőrizd a
gyakorlati útmutató ellenőrzési pontjai szerint.
Önellenőrzés – válaszok.
80 marad, mert a méret a valóságos
méretet adja.R10 sugarat jelent, ami
átmérőnek felelne meg. A furat jelölése Ø10 lenne.1. feladat megoldása. A4: ; A3: ; A2: ; A1: ; A0: (mind mm). A szerelési gyakorlatban a lapokat a keret és a feliratmező azonosítja; a fejből tudás akkor fontos, ha magad készíted a rajzot. Mindenesetre a szabványos lapkiosztás ismerete a rajzolvasás alapja.
2. feladat megoldása. Rajzolj keretet, feliratmezőt. A téglalap kontúrja vastag, hossza , szélessége mérettel. A méretvonalak vékonyak, a méretszámok a vonal fölé kerülnek.
3. feladat megoldása. Adott:
;
.
Keresett:
.
Képlet:
.
Behelyettesítés:
.
A méretfelirat: Ø10, mert a méret a valóságos átmérőt
adja.
4. feladat megoldása. Bázisméretezésnél minden méretet a lemez bal szélétől (bázisfelület) mérve adsz meg: , , , . Láncméretezésnél az osztástávolságokat láncban: , , , (a furatok közötti különbségek: , , ). A bázisméretezés előnye, hogy a tűrések nem adódnak össze: minden méret közvetlenül a bázishoz kötött, ezért a méretek tűrései egymástól függetlenek. Láncszerűnél a hibák összeadódhatnak, így a legtávolabbi furat helyzete a köztes tűrések összegével terhelt.
5. feladat megoldása. Hiba: a látványkontúr vékony, ami nem emeli ki a tárgyat. A méretvonal vastag, ezért az olvasó az élekkel keverheti. A furat tengelyvonala folytonos vékony vonal, pedig lánc-vonalat kell használni. Következmény: az olvasó nem tudja egyértelműen megkülönböztetni a valós éleket a méretezéstől, és a furat helye nem lesz szimmetriatengelyként értelmezhető. Ez téves megmunkáláshoz, rossz furatkiosztáshoz vezethet.
6. feladat megoldása. Rajzold meg a lemezt: hossz
,
szélesség
,
központi furat Ø12 a lemez közepén, két szélső furat
Ø6 a szélektől
-re.
Méretezd a furatok tengelytávolságát a lemez bal szélétől:
,
,
;
a lemez szélétől a furatok függőleges helyzetét:
(a középvonalhoz igazítva). Az átmérőket Ø12 és
Ø6 jelöléssel. Ellenőrzés: a tengelyvonalak lánc-vonallal,
a kontúr vastag, a méretvonal vékony.
A szabványos rajzlap és a rajz formai elemei a villamos- és gépészeti dokumentáció közös nyelve. Az A-széria (A4–A0) lapméretei a felezési elven alapulnak; a lapon a belső rajzkeret és a jobb alsó sarokban elhelyezett feliratmező azonosítja a rajzot. A vonaltípusok egyértelmű jelentést hordoznak: folytonos vastagon a látható élek, vékony vonallal a méretek, szaggatottal a rejtett élek, lánc-vonallal a tengelyek. A feliratok szabványos betűkkel, vízszintesen olvashatók. A méretmegadás elemei: segédvonal, méretvonal, nyílhegy, méretszám, átmérő- vagy sugárjel. A méretfelirat mindig a valóságos méretet adja meg, függetlenül a rajz méretarányától. A méretezést bázisra, nem láncszerűen érdemes felépíteni, hogy a tűrések ne összegződjenek. A rajzi alapok, amelyeket itt elsajátítottál, a vetületi ábrázolásban és a kapcsolási rajzok jelölésrendszerében térnek vissza.
Továbbvitt eredmények. A szabványos rajzlap, vonaltípus és feliratmező használatát a Vetületi ábrázolás, metszet és axonometria alfejezetben az alkatrészek több nézetű ábrázolására alkalmazzuk, a Rajzjelek és jelölések (MSZ EN 60617) alfejezetben pedig a kapcsolási rajzok jelölésrendszerének alapjaként használjuk. A méretszám mindig valóságos méretet jelöl; a rajzon a vonaltípusok a rajzolvasás egyértelműségét biztosítják.