11.1 Szabványos rajzlap, vonalak, felirat és méretezés

11.1.1 Miért kell a szabványos rajzot ismerned?

Képzeld el, hogy megkaptad egy lakásfelújítás tervét. A rajzos kiviteli feladatban az első, amit ellenőrizni fogsz, nem az áramkörök száma, hanem az, hogy mit ábrázol a rajz, milyen formában. Ha a rajz fejléce, a vonalak jelentése és a méretezési jelölések nem egyértelműek, akkor a legjobb szakmai szándék mellett is hibásan fogsz szerelni: rossz magasságba teszed a kapcsolót, rossz keresztmetszetű kábelt fogadsz el, vagy éppen a falba vésett horony mélységét nem tudod pontosan lekérdezni a tervről. A műszaki rajz a szerelő közös nyelve; ha mindenki ugyanazt a szabványos jelölésrendszert használja, akkor a rajzot készítő tervező, a kivitelező és a felülvizsgáló egyaránt ugyanazt érti rajta.

Ebben az alfejezetben a hagyományos műszaki rajz formai elemeit tanulod meg: a rajzlapméreteket, a vonaltípusokat, a szabványos feliratmezőt és az egyszerű méretezés alapjait. Ezek nélkül a későbbi villamos kapcsolási rajzokat sem tudnád értelmezni, mert azok is ugyanezekre az alapokra épülnek.

11.1.2 Szemléletes helyzetkép: egy tervlap, amit meg kell értened

Tegyük fel, hogy egy A4-es lapon megkaptad egy kapcsolószekrény belső lemezének furatkiosztási tervét. A lap jobb alsó sarkán a feliratmezőben azt látod, hogy a rajz 1:2 méretarányú, tehát a lapon ábrázolt alkatrész fele akkora, mint a valóságos alkatrész. A furatok közötti távolságot vékony méretvonalak mutatják, nyílhegyekkel és számértékkel. A lemez körvonala vastag, a furatok tengelyvonala vékony lánc- (pont-vonal-) típusú. Ha ezt a néhány alapjelet már ismered, a rajz gyorsan elolvasható.

A rajz formai elemei tehát nem öncélú szabályok, hanem egy pontos olvasási rendszer. A cél, hogy a rajzról kiolvasott adat megegyezzen a valóságos alkatrész adatával, és hogy két különböző ember is ugyanazt az információt olvassa le róla.

11.1.3 A rajzlapok mérete és tájolása

A műszaki rajzok készítéséhez szabványos méretű lapokat használunk, amelyek elsősorban az ISO 216 A-szériájához illeszkednek. Az A-széria alapelve, hogy minden lapot a hosszabb oldalára merőlegesen megfelezve a következő méretet kapod; ezt a tulajdonságot az A-széria minden lapjánál a hosszabb és a rövidebb oldal 2\sqrt{2} aránya biztosítja. A szabványos alapméret az A0, amelynek területe 1m21\,\text{m}^2, ezért a mérete 841mm×1189mm841\,\text{mm} \times 1189\,\text{mm}. A további méretek:

Szabvány. A műszaki rajzok rajzlapméreteit és a rajz formai kereteit a vonatkozó ISO-szabvány fogalmazza meg: a rajzlapok és a keret az MSZ EN ISO 5457, a feliratmező az MSZ ISO 7200, a vonalak az ISO 128 sorozat, a szabványírás az ISO 3098, a méretmegadás az ISO 129 szerint (ellenőrizendő: a hazai átvétel pontos jelölése és kiadása). A mindennapi gyakorlatban A4 és A3 a leggyakoribb, míg épületvillamossági terveken A3 és A2 fordul elő.

A lapokat általában fekvő (vízszintes) helyzetben használjuk. A4-es lap kivételesen álló helyzetben is előfordul, például egyszerű alkatrészrajzokon. A rajz belső keretét a lap szélétől mintegy 10–20 mm beljebb húzzuk; a bal oldali margót azonban nagyobbra, körülbelül 20 mm-re vesszük, hogy a tervet lefűzhessük.

11.1.4 A feliratmező

Minden műszaki rajzon van egy feliratmező (szövegbélyegző, címmező), amely a rajzról szóló alapinformációkat tartalmazza. A feliratmező helye a rajz jobb alsó sarkában van, vagy a rajzkeret alsó sávjában, a lap alján végighúzódva. A feliratmező tartalma jellemzően:

A feliratmező egyszerű formában is elkészíthető: egy téglalapot felosztasz néhány sorra és oszlopra, majd beírod a fenti adatokat. Oktatási rajzoknál elegendő a cím, a méretarány, a név, a csoport és a dátum.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A4-es rajzlap belső kerettel, jobb alsó feliratmezővel; 120×50 mm-es lemez két Ø8 furattal, 90 mm tengelytávolsággal, a vonalfajták megnevezésével.
Szabványos A4-es rajzlap feliratmezővel: a gyakorlati útmutató szerelőlemezének mintarajza

Az ábra fekvő A4-es lapot (297×210297 \times 210 mm) mutat: a belső keret balra 20 mm-re, a többi oldalon 10 mm-re van a lap szélétől, a jobb alsó sarokban a 180×40180 \times 40 mm-es feliratmező (cím, rajzszám, méretarány, név, dátum). A lapon a gyakorlati útmutató 120×50120 \times 50 mm-es lemeze látható vastag kontúrral, két Ø8 furattal, amelyek középpontja 15 mm-re van a lemez szélétől (tengelytávolságuk 90 mm); a furatok tengelye pont-vonal. A számok a méretmegadás elemeit jelölik: 1 segédvonal, 2 méretvonal, 3 nyílhegy, 4 méretszám, 5 tengelyvonal; jobbra fent a vonalfajták jelmagyarázata. A HTML-változatban a rajz lépésenként épül fel, és az 1:2 méretarány bekapcsolásakor látszik, hogy a rajzi hossz feleződik, a méretszám viszont nem változik.

A feliratmező a rajz olvashatóságának egyik kulcsa. Ha a terepen dolgozó szerelő nem látja a méretarányt vagy a rajz azonosítóját, nem tudja eldönteni, hogy a kezében lévő terv éppen a kivitelezésre alkalmas, jóváhagyott változat-e.

11.1.5 Vonalfajták és használatuk

A műszaki rajzon a vonalaknak meghatározott jelentésük van. Ha minden vonalat ugyanolyan vastagon húznál, a rajz olvashatatlanná válna. A leggyakoribb vonaltípusok:

A vonalvastagságokat szabványos arányokkal adjuk meg. A leggyakoribb az 1:21:2 arány: ha a vastag vonal 0,5mm0{,}5\,\text{mm}, akkor a vékony vonal 0,25mm0{,}25\,\text{mm}. A villamos rajzokon a vastag vonalat az erősáramú körök, a vékony vonalat a vezérlő- és jelzőkörök ábrázolására is használjuk.

Gyakorlati szabály. A méretező vonalat soha ne húzd vastagon, mert akkor a rajzot olvasó azt hiheti, hogy az is a tárgy körvonala. A látható él kiemelése a vastag vonalé; a méretmegadás mindig vékony marad.

A ceruzás rajzolás során a vonalak minőségét a ceruza keménysége határozza meg. Közepes keménységű (HB vagy H) ceruza a vékony vonalakhoz, B vagy 2B a vastag vonalakhoz használható. A gyakorlatban ma már legtöbbször számítógépes rajzolóprogram (CAD) állítja elő a vonalakat, de a rajzolvasáshoz a vonaltípusok jelentését kézzel is ismerned kell.

11.1.6 Szabványbetűk

A műszaki rajzokon a feliratokat, méretszámokat, megjegyzéseket szabványos írással kell feltüntetni. A szabványos írás alapja a dőlt betűs írás, amelynek dőlésszöge 75∘75^{\circ} a vízszinteshez képest. Létezik álló betűs írás is, de a gyakorlatban a dőlt a jellemző. A betűmagasságot szabványos méretre választjuk: a leggyakoribb a 2,5mm2{,}5\,\text{mm}, 3,5mm3{,}5\,\text{mm}, 5mm5\,\text{mm}, 7mm7\,\text{mm}, 10mm10\,\text{mm}, 14mm14\,\text{mm}, 20mm20\,\text{mm}. A számjegyeket ugyanilyen magassággal írjuk.

A rajzon szereplő feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy a lapot a feliratmezővel együtt nézve vízszintesen olvashatóak legyenek. A feliratok és méretszámok a lap alsó éléről nézve olvashatók; függőleges méretvonalaknál a méretszám a lap jobb oldaláról nézve olvasható (alulról felfelé írva) (ellenőrizendő: ISO 129). A méretfeliratokat általában a méretvonal fölé, azzal párhuzamosan írjuk.

Példa. Egy furat átmérőjének megadása: Ø8. A Ø jel a furat átmérőjét jelenti, a szám a milliméterben megadott átmérő. Ha a rajz másképp nem jelöli, minden méret milliméterben értendő. Ez alól az épületvillamossági tervek sem kivételek, bár ott a tervrajzokon gyakran méterben adják meg a helyszínrajzi méreteket, amit a feliratmezőben külön jelölni kell.

11.1.7 A méretmegadás elemei

A rajz célja, hogy a gyártandó, szerelendő alkatrészt pontosan le tudd gyártani. Ehhez méretezni kell a rajzot. A méretmegadás elemei:

  1. Segédvonal (kiterjesztővonal): vékony, az alkatrész körvonalától induló, a méretvonalon túl kicsit (kb. 1–2 mm) túlnyúló vonal. Kijelöli a mérendő pontokat.
  2. Méretvonal: vékony vonal, a segédvonalakra merőlegesen, a segédvonalak között helyezkedik el. A méretvonalra kerül a méretszám.
  3. Méretszám: a tényleges nagyságot adja meg, függetlenül a rajz méretarányától.
  4. Nyílhegyek: a méretvonal végein, a segédvonalakhoz érve, mutatják a méret irányát.
  5. Átmérő- és sugárjelek: Ø átmérőhöz, R sugárhoz.

A méretezés alapelvei:

Számítási példa: méretarány-átszámítás. Egy kapcsolószekrény oldalfala függőleges furattávolsága a valóságban 120mm120\,\text{mm}. A rajz 1:2 méretarányú. Kérdés: mekkora a két furat távolsága a rajzon?

Adott: tvalós=120mmt_{\text{valós}}=120\,\text{mm}; M=1:2M=1:2. Keresett: trajzt_{\text{rajz}}. Képlet: trajz=M⋅tvalóst_{\text{rajz}} = M \cdot t_{\text{valós}}, ahol MM a rajz méretaránya, azaz M=1/2=0,5M=1/2=0{,}5. Behelyettesítés: trajz=0,5⋅120mm=60mmt_{\text{rajz}}=0{,}5\cdot 120\,\text{mm}=60\,\text{mm}. Ellenőrzés: a rajz fele akkora, tehát a kapott méretnek a valóságos fele kell legyen; 60mm60\,\text{mm} értelmes eredmény.

Számítási példa: méretszám-olvasás. Egy furat rajzon megadott átmérője Ø12. A rajz 2:1 méretarányú (nagyított). Mekkora a furat valóságos átmérője? A méretszám mindig a valóságos méret, tehát a furat átmérője 12mm12\,\text{mm}. A rajzon a furat átmérője 24mm24\,\text{mm} lenne (2⋅122\cdot 12), de a méretfeliratnak ettől függetlenül Ø12-nek kell lennie.

11.1.8 Szerkesztések: merőleges, párhuzamos, szögfelezés, alapidomok

A hagyományos kézi rajzolás során a méretezett rajz előállításához néhány alapszerkesztést biztonsággal kell tudnod. A cél, hogy pontos vonalakat szerkessz, nem becsülgetéssel.

Számítógépes rajzolás során ezek a szerkesztések a program parancsaival egy mozdulat, de a méretezett rajz ellenőrzésekor kézzel is gyorsan le tudod ellenőrizni egy adott furat helyzetét.

Figyelem. A rajzot ne méretezd túl, de ne hagyj el egyetlen olyan méretet sem, amely a gyártáshoz vagy szereléshez kell. A hiányzó méretet a műhelyben már nem lehet pótolni, legfeljebb a tervezőtől kérni, ami költséget és időt jelent.

11.1.9 Továbbvitt eredmény

A rajzlap, vonaltípus, feliratmező és méretmegadás ismeretét a Vetületi ábrázolás, metszet és axonometria alfejezetben arra használjuk, hogy egy alkatrész alakját több nézetből ábrázoljuk. A Rajzjelek és jelölések (MSZ EN 60617) alfejezetben pedig a kapcsolási rajzok jelölésrendszerét építjük fel, amely ugyanazt a méretlogikát és vonaltípus-értelmezést alkalmazza.

11.1.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy villamos kivitelező kap egy A3-as méretű gyártói dokumentációt egy frekvenciaváltó szellőzőnyílásainak kiosztásáról. A rajz 1:5 méretarányú, a feliratmezőben szerepel a gyártó neve és a rajzszám. A szerelőnek egy lemezlyukasztó sablont kell elkészítenie, hogy azt a készülékház hűtőnyílásainak kijelölésére használja. A rajzon a nyílások méretei Ø6 és Ø9 jelöléssel szerepelnek, a tengelytávolságok pedig vékony méretvonalakon, 35 és 50 értékkel. A szerelő felismeri, hogy a méretszámok a valóságos milliméterek, így közvetlenül a sablonra viheti őket; nem kell átszámolnia az 1:5 arányt. Hiba lett volna, ha a rajzon vonalzóval leméri a távolságokat és azokat használja, mert az ötödére kicsinyített értékek lettek volna.

11.1.11 Gyakorlati útmutató: egyszerű alkatrész rajzlapjának elkészítése

Cél. Készíts egy A4-es rajzlapot feliratmezővel, és méretezz egyszerűen egy téglalap alakú lemezt két furattal.

Eszközök és anyagok. Rajzlap A4, HB és B ceruza, körző, vonalzó, derékszögű vonalzó, radír, esetleg sablon a feliratmezőhöz.

Biztonsági korlát. A feladat papír alapú rajzolás, ezért nincs villamos kockázat. Ha a rajzot törpefeszültségű tanműhelyi feladathoz készíted, a későbbi megmunkálásnál tartsd be a műhelyszabályokat. A fémlemez megmunkálását, furat készítését csak tanműhelyi kéziszerszámokkal, nem hálózati fúrógéppel végezd.

Az öt biztonsági szabály itt nem alkalmazandó villamos értelemben, de a munkaterület legyen rendben, a rajzeszközök hegyes részei tárolva legyenek.

Lépések.

  1. Húzd meg a lap belső keretét: bal oldalon 20 mm, többi oldalon 10 mm margóval.
  2. Rajzold meg a feliratmezőt a jobb alsó sarokban: körülbelül 180 mm széles és 40 mm magas téglalap. Oszd négy-öt sorra, és tüntesd fel a rajz címét, rajzszámot, méretarányt, nevet, dátumot.
  3. Vékony (szerkesztő) vonallal szerkeszd meg a lemez téglalapját a lap bal felső harmadában, például 120×50mm120 \times 50\,\text{mm} méretben, 1:1 méretarányban; a méretezés előtt húzd át a kontúrt folytonos vastag vonallal (0,5 mm).
  4. Rajzold meg a furatok tengelyvonalait: a lemez szélétől a furatok középpontja 15mm15\,\text{mm} távolságra legyen, a furatátmérő Ø8. A tengelyvonalakat húzd lánc-vonallal.
  5. Rajzold meg a furatok látható körvonalát vastag folytonos vonallal.
  6. Méretezd a lemezt: hossz 120120, szélesség 5050; a bal furat helye a bal széltől 1515 (bázis), a furatok tengelytávolsága 9090 (vagy bázisról: 1515 és 105105); a furatok magassága az alsó éltől 2525 (vagy szimmetriatengellyel jelölve); átmérő 2ר8. A méretvonalakat helyezd a tárgyon kívülre, egymástól legalább 7mm7\,\text{mm} távolságra.
  7. Ellenőrizd, hogy a segédvonalak a kontúrtól indulnak, és 11–2mm2\,\text{mm}-rel túlnyúlnak a méretvonalon, és hogy a méretszámok a méretvonal fölött olvashatók-e.

Ellenőrzési pontok.

Tipikus hibák.

11.1.12 Tipikus hibák

  1. A méretszámot a rajzról mért értékből számolod. A méretszámnak a valóságos méretet kell adnia. Ha a rajz 1:2 méretarányú (kicsinyített), és a rajzon 60 mm-t mérsz, a méretszám 120 (a valóságos méret); a 60-at (a rajzon mért hosszt) beírni hiba. Az ábrázolás kicsinyített, de a méretfelirat nem.
  2. A látható élt és a méretvonalat összekevered. Ha a méretvonalat vastagra húzod, a rajzolvasó azt hiheti, hogy az is a tárgy éle. A méret mindig vékony marad.
  3. A furatot nem jelölöd átmérővel. Ha csak annyit írsz, hogy 8, akkor nem egyértelmű, hogy az átmérő vagy sugár értéke. A helyes jelölés Ø8 átmérőhöz, R4 sugárhoz.
  4. A feliratmezőt elhagyod. A rajz azonosítás nélkül nem tudható, hogy melyik tervváltozat, milyen méretarányban készült, és ki a tervező. Tervátadáskor ez szakmai dokumentációs hiba.

11.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Az A4-es lap mérete 210×297mm210 \times 297\,\text{mm}, és a lap felezésével az A-széria minden további mérete levezethető.
  2. Igaz vagy hamis? A szaggatott vonal a látható éleket ábrázolja.
  3. Igaz vagy hamis? A méretvonalat vastag folytonos vonallal kell húzni.
  4. Számítás: egy alkatrész hossza a valóságban 80mm80\,\text{mm}. Milyen hosszon rajzolod 2:1 méretarányban, és mit írsz a méretfeliratra?
  5. Mi a hiba egy olyan rajzon, ahol a furat jelölése Ø10 helyett R10?
  6. Hová kell rajzolni a feliratmezőt, és miért fontos a méretarány feltüntetése?

11.1.14 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel az A-széria A4, A3, A2, A1, A0 méreteit, és indokold, miért nem kell mindegyiket fejből tudnod a szerelési gyakorlatban, ha a feliratmező és a rajzkeret megvan.

2. feladat (A). Rajzolj A4-es lapon egy 60×30mm60 \times 30\,\text{mm}-es téglalapot, és méretezd a hosszát és szélességét. Ne felejtsd el a feliratmezőt.

3. feladat (B). Egy furat átmérője Ø10, a rajz 1:2 méretarányú. Mekkora a furat átmérője a rajzon, és mit kell írni a méretfeliratra?

4. feladat (B). Egy lemezen négy furat van; középpontjuk a lemez bal szélétől (bázis) 2525, 4040, 6565 és 90mm90\,\text{mm}-re van. a) Méretezd bázisról, b) méretezd láncszerűen, és magyarázd el, melyik méretezési mód miért jobb a tűrésfelhalmozódás szempontjából.

5. feladat (C). Adott egy rajz, amelyen a látható kontúrvonalat vékony vonallal, a méretvonalakat vastagon húzták, a furat tengelyvonalát pedig folytonos vékony vonallal. Sorold fel a hibákat, és mondd meg, milyen következménnyel járhat a rajzolvasás során.

6. feladat (D). Készíts egy egyszerű szerelőlemez rajzot: egy 100×40mm100 \times 40\,\text{mm}-es lemez, rajta egy központi Ø12 furat, két szélső Ø6 furat, amelyek a lemez szélétől 10mm10\,\text{mm}-re vannak. Méretezd a lemezt úgy, hogy a furatok egymáshoz és a szélekhez viszonyított helyzete egyértelmű legyen. A rajzot ellenőrizd a gyakorlati útmutató ellenőrzési pontjai szerint.

11.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Igaz. Az A4-es lap felezésével A5-öt kapnánk, a felezési elv az egész A-szériára igaz.
  2. Hamis. A látható éleket folytonos vastag vonal jelöli, a szaggatott a rejtett, nem látható éleket.
  3. Hamis. A méretvonal vékony folytonos vonal, hogy elkülönüljön a tárgy élétől.
  4. 2:12:1 arányban a rajzon a hossz 2⋅80mm=160mm2\cdot 80\,\text{mm}=160\,\text{mm}, de a méretfelirat 80 marad, mert a méret a valóságos méretet adja.
  5. R10 sugarat jelent, ami 20mm20\,\text{mm} átmérőnek felelne meg. A furat jelölése Ø10 lenne.
  6. A feliratmezőt a jobb alsó sarokba kell rajzolni. A méretarányt azért fontos feltüntetni, mert a rajzolvasó csak így tudja a méretezett adatokat a rajzon megjelenő geometriához viszonyítani, és így tévedésmentesen értelmezhető a terv.

1. feladat megoldása. A4: 210×297210 \times 297; A3: 297×420297 \times 420; A2: 420×594420 \times 594; A1: 594×841594 \times 841; A0: 841×1189841 \times 1189 (mind mm). A szerelési gyakorlatban a lapokat a keret és a feliratmező azonosítja; a fejből tudás akkor fontos, ha magad készíted a rajzot. Mindenesetre a szabványos lapkiosztás ismerete a rajzolvasás alapja.

2. feladat megoldása. Rajzolj keretet, feliratmezőt. A téglalap kontúrja vastag, hossza 6060, szélessége 3030 mérettel. A méretvonalak vékonyak, a méretszámok a vonal fölé kerülnek.

3. feladat megoldása. Adott: dvalós=10mmd_{\text{valós}}=10\,\text{mm}; M=1:2=0,5M=1:2=0{,}5. Keresett: drajzd_{\text{rajz}}. Képlet: drajz=M⋅dvalósd_{\text{rajz}}=M\cdot d_{\text{valós}}. Behelyettesítés: drajz=0,5⋅10=5mmd_{\text{rajz}}=0{,}5\cdot 10=5\,\text{mm}. A méretfelirat: Ø10, mert a méret a valóságos átmérőt adja.

4. feladat megoldása. Bázisméretezésnél minden méretet a lemez bal szélétől (bázisfelület) mérve adsz meg: 2525, 4040, 6565, 9090. Láncméretezésnél az osztástávolságokat láncban: 2525, 1515, 2525, 2525 (a furatok közötti különbségek: 40−25=1540-25=15, 65−40=2565-40=25, 90−65=2590-65=25). A bázisméretezés előnye, hogy a tűrések nem adódnak össze: minden méret közvetlenül a bázishoz kötött, ezért a méretek tűrései egymástól függetlenek. Láncszerűnél a hibák összeadódhatnak, így a legtávolabbi furat helyzete a köztes tűrések összegével terhelt.

5. feladat megoldása. Hiba: a látványkontúr vékony, ami nem emeli ki a tárgyat. A méretvonal vastag, ezért az olvasó az élekkel keverheti. A furat tengelyvonala folytonos vékony vonal, pedig lánc-vonalat kell használni. Következmény: az olvasó nem tudja egyértelműen megkülönböztetni a valós éleket a méretezéstől, és a furat helye nem lesz szimmetriatengelyként értelmezhető. Ez téves megmunkáláshoz, rossz furatkiosztáshoz vezethet.

6. feladat megoldása. Rajzold meg a lemezt: hossz 100100, szélesség 4040, központi furat Ø12 a lemez közepén, két szélső furat Ø6 a szélektől 10mm10\,\text{mm}-re. Méretezd a furatok tengelytávolságát a lemez bal szélétől: 1010, 5050, 9090; a lemez szélétől a furatok függőleges helyzetét: 2020 (a középvonalhoz igazítva). Az átmérőket Ø12 és Ø6 jelöléssel. Ellenőrzés: a tengelyvonalak lánc-vonallal, a kontúr vastag, a méretvonal vékony.

11.1.16 Rövid összefoglaló

A szabványos rajzlap és a rajz formai elemei a villamos- és gépészeti dokumentáció közös nyelve. Az A-széria (A4–A0) lapméretei a felezési elven alapulnak; a lapon a belső rajzkeret és a jobb alsó sarokban elhelyezett feliratmező azonosítja a rajzot. A vonaltípusok egyértelmű jelentést hordoznak: folytonos vastagon a látható élek, vékony vonallal a méretek, szaggatottal a rejtett élek, lánc-vonallal a tengelyek. A feliratok szabványos betűkkel, vízszintesen olvashatók. A méretmegadás elemei: segédvonal, méretvonal, nyílhegy, méretszám, átmérő- vagy sugárjel. A méretfelirat mindig a valóságos méretet adja meg, függetlenül a rajz méretarányától. A méretezést bázisra, nem láncszerűen érdemes felépíteni, hogy a tűrések ne összegződjenek. A rajzi alapok, amelyeket itt elsajátítottál, a vetületi ábrázolásban és a kapcsolási rajzok jelölésrendszerében térnek vissza.

Továbbvitt eredmények. A szabványos rajzlap, vonaltípus és feliratmező használatát a Vetületi ábrázolás, metszet és axonometria alfejezetben az alkatrészek több nézetű ábrázolására alkalmazzuk, a Rajzjelek és jelölések (MSZ EN 60617) alfejezetben pedig a kapcsolási rajzok jelölésrendszerének alapjaként használjuk. A méretszám mindig valóságos méretet jelöl; a rajzon a vonaltípusok a rajzolvasás egyértelműségét biztosítják.