6.4 Teljesítmények és teljesítménytényező

6.4.1 Miért kell ezt tudnod a műhelyben?

Egy egyfázisú kompresszormotor adattábláján a hálózatból felvett hatásos teljesítményként „2,1 kW” szerepel, a lakatfogóval mért áram viszont nagyobb, mint amit a teljesítményből és a feszültségből számolnál. Ha a hálózatból felvett áramot egyszerűen I=P/UI = P/U képlettel becsülöd, alulméretezheted a vezetéket vagy a kismegszakítót. A jelenséget a váltakozó áramú teljesítmény három összetevője magyarázza: a hatásos, a meddő és a látszólagos teljesítmény. Ugyanezért kell értened a teljesítménytényezőt (cos⁡φ\cos\varphi) és a fázisjavítás elvét is, mert a rossz cos⁡φ\cos\varphi nagyobb áramot, nagyobb melegedést és nagyobb feszültségesést okoz.

6.4.2 Szemléletes kép: a teljesítményháromszög

Induktív fogyasztónál – például motornál, transzformátornál, régi típusú fénycsőnél – a hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény derékszögű háromszöget alkot.

Teljesítményháromszög induktív fogyasztónál - Méretarányos rajz az 1. példa adataival (tengelyek: 100 W, 100 var, 100 VA egységben): P = 1035 W, Q = 913 var, S = 1380 VA; a P és S közötti szög φ = arccos 0,75 ≈ 41,4°.

A vízszintes PP a hasznos munkává alakuló hatásos teljesítmény, a függőleges QQ a mágneses tér fenntartásához szükséges meddő teljesítmény, az átfogó SS pedig az a látszólagos teljesítmény, amelyet a hálózatból ténylegesen fel kell venni ahhoz, hogy a fogyasztó működjön. A PP és SS közötti szög a φ\varphi fázisszög.

6.4.3 Hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény

Definíció.
- Hatásos teljesítmény (PP, mértékegysége watt, W): a villamos energiából időegység alatt hasznos munkává vagy hővé alakuló átlagos teljesítmény.
- Meddő teljesítmény (QQ, mértékegysége var, azaz volt-amper reaktív): a tekercsek mágneses terét, illetve a kondenzátorok elektromos terét feltöltő-lemerítő energia lengésének csúcsteljesítménye. Hasznos munkát átlagosan nem végez.
- Látszólagos teljesítmény (SS, mértékegysége VA, volt-amper): a feszültség és az áram effektív értékének szorzata. Ez határozza meg a vezetékben folyó áramot, ezért a méretezésnél ezt kell alapul venni.
- Teljesítménytényező (cos⁡φ\cos\varphi): a hatásos és látszólagos teljesítmény hányadosa.

Egyfázisú, szinuszos hálózaton:

P=UIcos⁡φ, P = U\,I\,\cos\varphi,

Q=UIsin⁡φ, Q = U\,I\,\sin\varphi,

S=UI. S = U\,I.

Ebből következik a teljesítményháromszög alapegyenlete:

S2=P2+Q2. S^2 = P^2 + Q^2.

Megjegyzés. A teljesítménytényező nem azonos a hatásfokkal. A hatásfok a hasznosított és a felvett energia aránya, míg cos⁡φ\cos\varphi azt mutatja, hogy a felvett látszólagos teljesítményből mennyi a hatásos. Egy motor adattábláján megadott PP ráadásul általában a leadott mechanikai teljesítmény, ezért a villamos hatásos teljesítményt még a hatásfokkal is korrigálni kell.

6.4.4 Honnan jön a P=UIcos⁡φP = U\,I\,\cos\varphi?

Levezetés. Legyen a feszültség és az áram szinuszos, azonos körfrekvenciájú, az áram φ\varphi szöggel késik a feszültséghez képest:

u(t)=2Usin⁡(ωt), u(t) = \sqrt{2}\,U\,\sin(\omega t),

i(t)=2Isin⁡(ωt−φ). i(t) = \sqrt{2}\,I\,\sin(\omega t - \varphi).

A pillanatnyi teljesítmény a feszültség és az áram pillanatértékének szorzata:

p(t)=u(t)i(t)=2UIsin⁡(ωt)sin⁡(ωt−φ). p(t) = u(t)\,i(t) = 2\,U\,I\,\sin(\omega t)\,\sin(\omega t - \varphi).

A trigonometriai azonosság alapján:

2sin⁡Asin⁡B=cos⁡(A−B)−cos⁡(A+B). 2\,\sin A\,\sin B = \cos(A-B) - \cos(A+B).

Itt A=ωtA = \omega t és B=ωt−φB = \omega t - \varphi, ezért A−B=φA - B = \varphi és A+B=2ωt−φA + B = 2\omega t - \varphi. Így:

p(t)=UIcos⁡φ−UIcos⁡(2ωt−φ). p(t) = U\,I\,\cos\varphi - U\,I\,\cos(2\omega t - \varphi).

Az első tag időben állandó, ez a hatásos teljesítmény. A második tag kétszeres frekvenciával leng, egy teljes periódusra vett átlaga nulla, így a hatásos teljesítmény:

P=UIcos⁡φ. P = U\,I\,\cos\varphi.

A lengő rész csúcsértékéhez tartozó meddő teljesítményt a sin⁡φ\sin\varphi tényezővel definiáljuk:

Q=UIsin⁡φ. Q = U\,I\,\sin\varphi.

Ebből a P2+Q2=(UI)2(cos⁡2φ+sin⁡2φ)=(UI)2=S2P^2 + Q^2 = (UI)^2(\cos^2\varphi + \sin^2\varphi) = (UI)^2 = S^2 összefüggés közvetlenül adódik. ∎

6.4.5 Számítási példa: egyfázisú motor teljesítményei

1. példa.
Egy egyfázisú motort 230V230\,\text{V} hálózatra kötünk. A lakatfogóval mért áram 6A6\,\text{A}, a teljesítménytényező cos⁡φ=0,75\cos\varphi = 0{,}75, és az áram induktív jelleggel késik. Számítsuk ki SS-et, PP-t, QQ-t és a fázisszöget!

Megoldás.
Adott: U=230VU = 230\,\text{V}, I=6AI = 6\,\text{A}, cos⁡φ=0,75\cos\varphi = 0{,}75.
Keresett: SS, PP, QQ, φ\varphi.

S=UI=230V⋅6A=1380VA, S = U\,I = 230\,\text{V} \cdot 6\,\text{A} = 1380\,\text{VA},

P=UIcos⁡φ=1380VA⋅0,75=1035W. P = U\,I\,\cos\varphi = 1380\,\text{VA} \cdot 0{,}75 = 1035\,\text{W}.

A meddő tényező:

sin⁡φ=1−cos⁡2φ=1−0,752=0,6614. \sin\varphi = \sqrt{1 - \cos^2\varphi} = \sqrt{1 - 0{,}75^2} = 0{,}6614.

Q=UIsin⁡φ=230V⋅6A⋅0,6614≈913var. Q = U\,I\,\sin\varphi = 230\,\text{V} \cdot 6\,\text{A} \cdot 0{,}6614 \approx 913\,\text{var}.

A fázisszög:

φ=arccos⁡0,75≈41,4∘. \varphi = \arccos 0{,}75 \approx 41{,}4^{\circ}.

Ellenőrzés.
P2+Q2=10352+9132≈1071225+833569=1904794P^2 + Q^2 = 1035^2 + 913^2 \approx 1\,071\,225 + 833\,569 = 1\,904\,794, míg S2=13802=1904400S^2 = 1380^2 = 1\,904\,400. A kis eltérés a kerekítésekből adódik, így az eredmény elfogadható.

6.4.6 A kis cos⁡φ\cos\varphi következménye és a fázisjavítás elve

Szabály. Ugyanakkora hatásos teljesítmény felvételéhez rosszabb cos⁡φ\cos\varphi esetén nagyobb áram folyik, mert

I=PUcos⁡φ. I = \frac{P}{U\,\cos\varphi}.

A nagyobb áram nagyobb melegedést és nagyobb feszültségesést okoz, ezért a vezetéket és a védelmi készüléket a látszólagos teljesítményből adódó áramra kell méretezni.

Fázisjavítás elve. Az induktív fogyasztó meddő teljesítményt vesz fel a hálózatból. Ha vele párhuzamosan kapacitív fogyasztót – fázisjavító kondenzátort – kapcsolunk, a kondenzátor meddő teljesítményt termel, így a hálózatból felvett meddő teljesítmény csökken. A hatásos teljesítmény közel változatlan marad, mert a kondenzátor vesztesége kicsi. A szükséges kondenzátor-meddőteljesítmény:

QC=P(tanφ1−tanφ2), Q_C = P\left(\tan\varphi_1 - \tan\varphi_2\right),

ahol φ1\varphi_1 az eredeti, φ2\varphi_2 a javítás utáni fázisszög. Egyfázisú hálózaton a kondenzátor meddő teljesítménye:

QC=U2ωC=2πfU2C. Q_C = U^2\,\omega\,C = 2\pi f\,U^2\,C.

Ebből a szükséges kapacitás:

C=QC2πfU2. C = \frac{Q_C}{2\pi f\,U^2}.

2. példa.
Az előző, 1035W1035\,\text{W} hatásos teljesítményű, cos⁡φ1=0,75\cos\varphi_1 = 0{,}75 teljesítménytényezőjű fogyasztót cos⁡φ2=0,95\cos\varphi_2 = 0{,}95-re akarjuk javítani 230V230\,\text{V}, 50Hz50\,\text{Hz} hálózaton. Mekkora kondenzátorra van szükség?

Megoldás.
Először a szögfüggvényeket határozzuk meg:

tan⁡φ1=sin⁡(arccos⁡0,75)0,75≈0,8819, \tan\varphi_1 = \frac{\sin(\arccos 0{,}75)}{0{,}75} \approx 0{,}8819,

tan⁡φ2=sin⁡(arccos⁡0,95)0,95≈0,3287. \tan\varphi_2 = \frac{\sin(\arccos 0{,}95)}{0{,}95} \approx 0{,}3287.

A szükséges meddőteljesítmény:

QC=1035W⋅(0,8819−0,3287)=572,6var. Q_C = 1035\,\text{W}\cdot(0{,}8819 - 0{,}3287) = 572{,}6\,\text{var}.

A kapacitás:

C=572,6var2π⋅50Hz⋅(230V)2=572,616619000≈34,5μF. C = \frac{572{,}6\,\text{var}}{2\pi\cdot 50\,\text{Hz}\cdot (230\,\text{V})^2} = \frac{572{,}6}{16\,619\,000} \approx 34{,}5\,\mu\text{F}.

Ellenőrzés.
Ha C=34,5μFC = 34{,}5\,\mu\text{F}-ot beépítünk, akkor QC=(230)2⋅314,16⋅34,5⋅10−6≈572,6varQ_C = (230)^2\cdot 314{,}16\cdot 34{,}5\cdot 10^{-6} \approx 572{,}6\,\text{var}, tehát a számítás konzisztens.

6.4.7 Interaktív ábra

Interaktív ábra. Az alábbi interaktív kalkulátorban beállíthatod a hálózati feszültséget, az áramot és a cos⁡φ\cos\varphi-t. Az ábra kiszámolja a PP, QQ, SS értékeket, megrajzolja a teljesítményháromszöget, és megmutatja, mekkora QCQ_C és CC kell egy megadott cél-cos⁡φ\cos\varphi eléréséhez. A statikus tartalék ábrán ugyanez látható: a vízszintes tengelyen a PP, a függőleges tengelyen a QQ, az átfogón az SS szerepel, és a nyíl mutatja, hogy a QCQ_C hogyan csökkenti a fogyasztó által felvett meddő teljesítményt.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív kalkulátor: U, I és cosφ alapján P, Q, S, valamint a cél cosφ-hoz szükséges Q_C és C kiszámítása, a teljesítményháromszög rajzával.
Teljesítményháromszög és fázisjavító kalkulátor

6.4.8 Valós életbeli alkalmazás: kompresszor és a leoldó kismegszakító

Egy kisüzemi műhelyben az egyfázisú kompresszormotor adattáblája szerint a hálózatból felvett hatásos teljesítménye 2,1kW2{,}1\,\text{kW} (nem a tengelyen leadott teljesítmény: azt a hatásfokkal kellene visszaszámolni, lásd a Hiba 3. pontot), cos⁡φ=0,65\cos\varphi = 0{,}65 (ellenőrizendő: adattábla). A szerelő azt tapasztalja, hogy a 16A16\,\text{A}-es kismegszakító időnként leold, pedig a gép „csak két kilowattos”. A feszültség 228V228\,\text{V}, a mért áram 14,1A14{,}1\,\text{A}. A számítás:

S=Pcos⁡φ=2100W0,65≈3231VA, S = \frac{P}{\cos\varphi} = \frac{2100\,\text{W}}{0{,}65} \approx 3231\,\text{VA},

I=SU=3231VA228V≈14,2A. I = \frac{S}{U} = \frac{3231\,\text{VA}}{228\,\text{V}} \approx 14{,}2\,\text{A}.

A tartós áram közel van a kismegszakító névleges áramához, de még alatta marad: a 16A16\,\text{A}-es kismegszakító szokásos nem-kioldási árama 1,13⋅In≈18A1{,}13\cdot I_n \approx 18\,\text{A} (a szokásos kioldási áram 1,45⋅In=23,2A1{,}45\cdot I_n = 23{,}2\,\text{A}; ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, és a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék (B, C, D) alfejezet jelleggörbéi). Névleges környezeti hőmérsékleten a 14,2A14{,}2\,\text{A} tartós áram tehát önmagában nem okoz hőkioldást, ezért a leoldás okát tovább kell keresni: az indítási áramlökés (mágneses kioldás: jelleggörbe, lágyindítás), a kompresszor terhelési csúcsai, a zsúfolt elosztóban egymást melegítő készülékek (magas környezeti hőmérséklet), laza kötés melegedése, vagy maga a motor (beszorult indítókapcsoló, hibás futókondenzátor) vesz fel nagyobb áramot. A fázisjavítás ezek egyikét sem szünteti meg, és a motor kapcsaira kötve önállóan nem ajánlott hibaelhárítás. A kondenzátoros számítás ezért itt csak számpélda arra, hogy mennyivel csökken a vezeték árama és melegedése: a szerelő egy 30μF30\,\mu\text{F}-os fázisjavító kondenzátort vesz fontolóra. A kondenzátor meddő teljesítménye:

QC=2π⋅50Hz⋅(228V)2⋅30⋅10−6F≈490var. Q_C = 2\pi\cdot 50\,\text{Hz}\cdot (228\,\text{V})^2\cdot 30\cdot 10^{-6}\,\text{F} \approx 490\,\text{var}.

Az eredeti meddő teljesítmény:

Q1=2100W⋅tan⁡(arccos⁡0,65)≈2455var. Q_1 = 2100\,\text{W}\cdot\tan(\arccos 0{,}65) \approx 2455\,\text{var}.

A javított meddő teljesítmény:

Q2=2455−490=1965var. Q_2 = 2455 - 490 = 1965\,\text{var}.

Az új látszólagos teljesítmény és áram:

S2=21002+19652≈2876VA, S_2 = \sqrt{2100^2 + 1965^2} \approx 2876\,\text{VA},

I2=2876VA228V≈12,6A. I_2 = \frac{2876\,\text{VA}}{228\,\text{V}} \approx 12{,}6\,\text{A}.

A tartós áram így csökken, ezért kisebb a vezeték terhelése és melegedése, de a leoldás okát ez nem szünteti meg; az indítási áramlökést sem csökkenti érdemben. Figyelem. A fázisjavító kondenzátort motorüzemi célra kell kiválasztani, és gondoskodni kell a kisütéséről, mert kikapcsolás után veszélyes feszültség maradhat rajta. A pontos értéket a gyártói adatlap és a hatályos előírások szerint kell ellenőrizni.

6.4.9 Tipikus hibák

Hiba 1. A látszólagos teljesítményt algebrai összegként számolják: S=P+QS = P + Q. Ez hibás, mert a háromszögben a Pitagorasz-tétel érvényes: S=P2+Q2S = \sqrt{P^2 + Q^2}. A mértékegységek is eltérőek: W, var és VA.

Hiba 2. A fázisjavító kondenzátort a cos⁡φ\cos\varphi értékek különbségéből méretezik: QC=P(cos⁡φ1−cos⁡φ2)Q_C = P(\cos\varphi_1 - \cos\varphi_2). Helyesen a tangensek különbségével kell számolni, mert a meddő teljesítmény a Q=Ptan⁡φQ = P\tan\varphi összefüggésből adódik.

Hiba 3. A motor adattábláján szereplő kW-ot közvetlenül villamos hatásos teljesítményként használják. A motor leadott mechanikai teljesítménye van megadva, a villamos felvett hatásos teljesítmény ennél nagyobb, mert a hatásfok miatt Pvill=Plead/ηP_{\text{vill}} = P_{\text{lead}}/\eta.

Hiba 4. A lakatfogóval mért áramból egyszerűen P=UIP = U\,I képlettel számolnak, és elfelejtik a cos⁡φ\cos\varphi-t. Így látszólagos teljesítményt kapnak, nem hatásosat.

6.4.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Ha egy fogyasztóra U=230VU = 230\,\text{V}, I=4AI = 4\,\text{A} és cos⁡φ=0,9\cos\varphi = 0{,}9, akkor a hatásos teljesítmény 828W828\,\text{W}.
  2. Számítsd ki a fenti adatokból SS-t és QQ-t!
  3. Mi a hiba ebben az összefüggésben: S=P+QS = P + Q?
  4. Miért nem egyenlő a motor adattábláján szereplő kW a villamos hatásos teljesítménnyel?
  5. Miért csökken a hálózati áram a fázisjavítás után, ha a hatásos teljesítmény változatlan?
  6. Rajzold le a teljesítményháromszöget, és jelöld be, hol van az induktív meddő teljesítmény!

6.4.11 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld röviden a hatásos, meddő és látszólagos teljesítményt, valamint a teljesítménytényezőt!

2. feladat (A). Egy 230V230\,\text{V} hálózatra kapcsolt fűtőbetét ellenállása 50Ω50\,\Omega. Számítsd ki II, PP, QQ, SS és cos⁡φ\cos\varphi értékét!

3. feladat (B). Egy egyfázisú motor 230V230\,\text{V} feszültségről 8A8\,\text{A} áramot vesz fel, a wattmérővel mért hatásos teljesítmény 1380W1380\,\text{W}. Számítsd ki SS, cos⁡φ\cos\varphi, sin⁡φ\sin\varphi és QQ értékét!

4. feladat (B). Az előző motort fázisjavítással cos⁡φ=0,95\cos\varphi = 0{,}95-re akarjuk hozni. Mekkora QCQ_C és mekkora CC szükséges 230V230\,\text{V}, 50Hz50\,\text{Hz} hálózaton?

5. feladat (C). Egy műhelyben 230V230\,\text{V} feszültségről egy fogyasztó 3,0kW3{,}0\,\text{kW} hatásos teljesítményt vesz fel, cos⁡φ=0,6\cos\varphi = 0{,}6 teljesítménytényezővel. A betápláló kismegszakító névleges árama 20A20\,\text{A}. Elfér-e a fogyasztó a védelmen? Ha nem, mekkora QCQ_C és CC kell ahhoz, hogy a javított teljesítménytényező cos⁡φ=0,95\cos\varphi = 0{,}95 legyen, és az áram 16A16\,\text{A} alá csökkenjen?

6. feladat (D). Egy mérés során a következő értékeket rögzítik: U=230VU = 230\,\text{V}, I=5,5AI = 5{,}5\,\text{A}, P=950WP = 950\,\text{W}. Számítsd ki SS-t, cos⁡φ\cos\varphi-t és QQ-t! Ellenőrizd, hogy reális-e a kapott cos⁡φ\cos\varphi, és nevezd meg, milyen műszerekkel lehet a mérést elvégezni!

6.4.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. P=UIcos⁡φ=230⋅4⋅0,9=828WP = U\,I\,\cos\varphi = 230\cdot 4\cdot 0{,}9 = 828\,\text{W}.
  2. S=230⋅4=920VAS = 230\cdot 4 = 920\,\text{VA}; sin⁡φ=1−0,92≈0,4359\sin\varphi = \sqrt{1 - 0{,}9^2} \approx 0{,}4359; Q=230⋅4⋅0,4359≈401varQ = 230\cdot 4\cdot 0{,}4359 \approx 401\,\text{var}.
  3. A látszólagos teljesítmény nem algebrai, hanem Pitagorasz-tétel szerinti összeg: S=P2+Q2S = \sqrt{P^2 + Q^2}.
  4. Az adattáblán a motor leadott mechanikai teljesítménye szerepel, a villamos felvett hatásos teljesítmény ennél nagyobb, mert a veszteségeket is fedezni kell.
  5. A fázisjavítás csökkenti a hálózatból felvett meddő teljesítményt, így SS és vele az áram is csökken, miközben PP változatlan.
  6. A háromszögben a vízszintes PP, az átfogó SS, az induktív QQ pedig a függőleges pozitív irányba mutat; kapacitív QQ esetén lefelé mutatna.

Feladatok – megoldások

1. feladat.
A hatásos teljesítmény a hasznos munkává alakuló átlagos teljesítmény, jele PP, mértékegysége W. A meddő teljesítmény a reaktív elemek energialengésének csúcsteljesítménye, jele QQ, mértékegysége var. A látszólagos teljesítmény a feszültség és az áram effektív értékének szorzata, jele SS, mértékegysége VA. A teljesítménytényező a hatásos és látszólagos teljesítmény hányadosa: cos⁡φ=P/S\cos\varphi = P/S.

2. feladat.
Adott: U=230VU = 230\,\text{V}, R=50ΩR = 50\,\Omega.
Az áram:

I=UR=23050=4,6A. I = \frac{U}{R} = \frac{230}{50} = 4{,}6\,\text{A}.

Fűtőbetétnél cos⁡φ=1\cos\varphi = 1, ezért:

P=UI=230⋅4,6=1058W, P = U\,I = 230\cdot 4{,}6 = 1058\,\text{W},

S=P=1058VA, S = P = 1058\,\text{VA},

Q=0var. Q = 0\,\text{var}.

Ellenőrzés. P=U2/R=2302/50=1058WP = U^2/R = 230^2/50 = 1058\,\text{W}, tehát az eredmény helyes.

3. feladat.
Adott: U=230VU = 230\,\text{V}, I=8AI = 8\,\text{A}, P=1380WP = 1380\,\text{W}.
Keresett: SS, cos⁡φ\cos\varphi, sin⁡φ\sin\varphi, QQ.

S=UI=230⋅8=1840VA. S = U\,I = 230\cdot 8 = 1840\,\text{VA}.

cos⁡φ=PS=13801840=0,75. \cos\varphi = \frac{P}{S} = \frac{1380}{1840} = 0{,}75.

sin⁡φ=1−cos⁡2φ=1−0,752=0,6614. \sin\varphi = \sqrt{1 - \cos^2\varphi} = \sqrt{1 - 0{,}75^2} = 0{,}6614.

Q=UIsin⁡φ=1840⋅0,6614≈1217var. Q = U\,I\,\sin\varphi = 1840\cdot 0{,}6614 \approx 1217\,\text{var}.

Ellenőrzés. S2=3385600S^2 = 3\,385\,600, és P2+Q2≈1904400+1481100=3385500P^2 + Q^2 \approx 1\,904\,400 + 1\,481\,100 = 3\,385\,500, ami kerekítési pontossággal egyezik.

4. feladat.
Adott: P=1380WP = 1380\,\text{W}, cos⁡φ1=0,75\cos\varphi_1 = 0{,}75, cos⁡φ2=0,95\cos\varphi_2 = 0{,}95.
Először a tangenseket számoljuk:

tan⁡φ1=0,66140,75=0,8819, \tan\varphi_1 = \frac{0{,}6614}{0{,}75} = 0{,}8819,

tan⁡φ2=0,31220,95=0,3287. \tan\varphi_2 = \frac{0{,}3122}{0{,}95} = 0{,}3287.

A szükséges meddőteljesítmény:

QC=P(tan⁡φ1−tan⁡φ2)=1380⋅(0,8819−0,3287)≈763var. Q_C = P(\tan\varphi_1 - \tan\varphi_2) = 1380\cdot(0{,}8819 - 0{,}3287) \approx 763\,\text{var}.

A kondenzátor kapacitása:

C=QC2πfU2=7632π⋅50⋅2302≈45,9μF. C = \frac{Q_C}{2\pi f U^2} = \frac{763}{2\pi\cdot 50\cdot 230^2} \approx 45{,}9\,\mu\text{F}.

5. feladat.
Adott: U=230VU = 230\,\text{V}, P=3000WP = 3000\,\text{W}, cos⁡φ1=0,6\cos\varphi_1 = 0{,}6, cos⁡φ2=0,95\cos\varphi_2 = 0{,}95.
Az eredeti áram:

I1=PUcos⁡φ1=3000230⋅0,6≈21,7A. I_1 = \frac{P}{U\cos\varphi_1} = \frac{3000}{230\cdot 0{,}6} \approx 21{,}7\,\text{A}.

Ez meghaladja a 20A20\,\text{A}-es kismegszakító névleges áramát, tehát a fogyasztó nem fér el.
A tangensek:

tan⁡φ1=tan⁡(arccos⁡0,6)≈1,3333, \tan\varphi_1 = \tan(\arccos 0{,}6) \approx 1{,}3333,

tan⁡φ2=tan⁡(arccos⁡0,95)≈0,3287. \tan\varphi_2 = \tan(\arccos 0{,}95) \approx 0{,}3287.

QC=3000⋅(1,3333−0,3287)≈3014var. Q_C = 3000\cdot(1{,}3333 - 0{,}3287) \approx 3014\,\text{var}.

C=30142π⋅50⋅2302≈181μF. C = \frac{3014}{2\pi\cdot 50\cdot 230^2} \approx 181\,\mu\text{F}.

A javított áram:

I2=3000230⋅0,95≈13,7A, I_2 = \frac{3000}{230\cdot 0{,}95} \approx 13{,}7\,\text{A},

tehát a 16A16\,\text{A} alatti cél teljesül.

6. feladat.
Adott: U=230VU = 230\,\text{V}, I=5,5AI = 5{,}5\,\text{A}, P=950WP = 950\,\text{W}.

S=230⋅5,5=1265VA. S = 230\cdot 5{,}5 = 1265\,\text{VA}.

cos⁡φ=9501265≈0,751. \cos\varphi = \frac{950}{1265} \approx 0{,}751.

Q=S2−P2=12652−9502≈835var. Q = \sqrt{S^2 - P^2} = \sqrt{1265^2 - 950^2} \approx 835\,\text{var}.

A cos⁡φ=0,75\cos\varphi = 0{,}75 reális érték egy induktív fogyasztónál, például motornál. A méréshez voltmérő, lakatfogó vagy beépített ampermérő és wattmérő szükséges. A wattmérő a hatásos teljesítményt méri, a feszültség- és árammérőből a látszólagos teljesítményt számoljuk.

6.4.13 Rövid összefoglaló

Egyfázisú, szinuszos hálózaton a hatásos teljesítmény P=UIcos⁡φP = U\,I\,\cos\varphi, a meddő teljesítmény Q=UIsin⁡φQ = U\,I\,\sin\varphi, a látszólagos teljesítmény pedig S=UIS = U\,I. A három mennyiség derékszögű háromszöget alkot: S2=P2+Q2S^2 = P^2 + Q^2. A teljesítménytényező cos⁡φ=P/S\cos\varphi = P/S azt mutatja, hogy a felvett látszólagos teljesítményből mekkora hányad alakul hasznos teljesítménnyé. Rossz cos⁡φ\cos\varphi esetén ugyanakkora PP-hez nagyobb áram tartozik, ezért a vezetéken nagyobb a melegedés és a feszültségesés. A fázisjavítás induktív fogyasztónál párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral történik, amelynek szükséges meddőteljesítménye QC=P(tan⁡φ1−tan⁡φ2)Q_C = P(\tan\varphi_1 - \tan\varphi_2), a kapacitás pedig C=QC/(2πfU2)C = Q_C/(2\pi f U^2). Továbbvitt eredmény. A PP, QQ, SS és cos⁡φ\cos\varphi összefüggéseit használjuk az A háromfázisú rendszer és a hálózati jellemzők, a Háromfázisú teljesítmény, aszimmetria és a nullavezető, a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők, a Fénytechnikai alapok és fényforrások és az Egyfázisú transzformátor: működés, felépítés, üresjárás és rövidzárás alfejezetekben.