Egy egyfázisú kompresszormotor adattábláján a hálózatból felvett hatásos teljesítményként „2,1 kW” szerepel, a lakatfogóval mért áram viszont nagyobb, mint amit a teljesítményből és a feszültségből számolnál. Ha a hálózatból felvett áramot egyszerűen képlettel becsülöd, alulméretezheted a vezetéket vagy a kismegszakítót. A jelenséget a váltakozó áramú teljesítmény három összetevője magyarázza: a hatásos, a meddő és a látszólagos teljesítmény. Ugyanezért kell értened a teljesítménytényezőt () és a fázisjavítás elvét is, mert a rossz nagyobb áramot, nagyobb melegedést és nagyobb feszültségesést okoz.
Induktív fogyasztónál – például motornál, transzformátornál, régi típusú fénycsőnél – a hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény derékszögű háromszöget alkot.
A vízszintes a hasznos munkává alakuló hatásos teljesítmény, a függőleges a mágneses tér fenntartásához szükséges meddő teljesítmény, az átfogó pedig az a látszólagos teljesítmény, amelyet a hálózatból ténylegesen fel kell venni ahhoz, hogy a fogyasztó működjön. A és közötti szög a fázisszög.
Definíció.
- Hatásos teljesítmény
(,
mértékegysége watt, W): a villamos energiából időegység alatt hasznos
munkává vagy hővé alakuló átlagos teljesítmény.
- Meddő teljesítmény
(,
mértékegysége var, azaz volt-amper reaktív): a tekercsek mágneses terét,
illetve a kondenzátorok elektromos terét feltöltő-lemerítő energia
lengésének csúcsteljesítménye. Hasznos munkát átlagosan nem végez.
- Látszólagos teljesítmény
(,
mértékegysége VA, volt-amper): a feszültség és az áram effektív
értékének szorzata. Ez határozza meg a vezetékben folyó áramot, ezért a
méretezésnél ezt kell alapul venni.
- Teljesítménytényező
():
a hatásos és látszólagos teljesítmény hányadosa.
Egyfázisú, szinuszos hálózaton:
Ebből következik a teljesítményháromszög alapegyenlete:
Megjegyzés. A teljesítménytényező nem azonos a hatásfokkal. A hatásfok a hasznosított és a felvett energia aránya, míg azt mutatja, hogy a felvett látszólagos teljesítményből mennyi a hatásos. Egy motor adattábláján megadott ráadásul általában a leadott mechanikai teljesítmény, ezért a villamos hatásos teljesítményt még a hatásfokkal is korrigálni kell.
Levezetés. Legyen a feszültség és az áram szinuszos, azonos körfrekvenciájú, az áram szöggel késik a feszültséghez képest:
A pillanatnyi teljesítmény a feszültség és az áram pillanatértékének szorzata:
A trigonometriai azonosság alapján:
Itt és , ezért és . Így:
Az első tag időben állandó, ez a hatásos teljesítmény. A második tag kétszeres frekvenciával leng, egy teljes periódusra vett átlaga nulla, így a hatásos teljesítmény:
A lengő rész csúcsértékéhez tartozó meddő teljesítményt a tényezővel definiáljuk:
Ebből a összefüggés közvetlenül adódik. ∎
1. példa.
Egy egyfázisú motort
hálózatra kötünk. A lakatfogóval mért áram
,
a teljesítménytényező
,
és az áram induktív jelleggel késik. Számítsuk ki
-et,
-t,
-t
és a fázisszöget!
Megoldás.
Adott:
,
,
.
Keresett:
,
,
,
.
A meddő tényező:
A fázisszög:
Ellenőrzés.
,
míg
.
A kis eltérés a kerekítésekből adódik, így az eredmény elfogadható.
Szabály. Ugyanakkora hatásos teljesítmény felvételéhez rosszabb esetén nagyobb áram folyik, mert
A nagyobb áram nagyobb melegedést és nagyobb feszültségesést okoz, ezért a vezetéket és a védelmi készüléket a látszólagos teljesítményből adódó áramra kell méretezni.
Fázisjavítás elve. Az induktív fogyasztó meddő teljesítményt vesz fel a hálózatból. Ha vele párhuzamosan kapacitív fogyasztót – fázisjavító kondenzátort – kapcsolunk, a kondenzátor meddő teljesítményt termel, így a hálózatból felvett meddő teljesítmény csökken. A hatásos teljesítmény közel változatlan marad, mert a kondenzátor vesztesége kicsi. A szükséges kondenzátor-meddőteljesítmény:
ahol az eredeti, a javítás utáni fázisszög. Egyfázisú hálózaton a kondenzátor meddő teljesítménye:
Ebből a szükséges kapacitás:
2. példa.
Az előző,
hatásos teljesítményű,
teljesítménytényezőjű fogyasztót
-re
akarjuk javítani
,
hálózaton. Mekkora kondenzátorra van szükség?
Megoldás.
Először a szögfüggvényeket határozzuk meg:
A szükséges meddőteljesítmény:
A kapacitás:
Ellenőrzés.
Ha
-ot
beépítünk, akkor
,
tehát a számítás konzisztens.
Interaktív ábra. Az alábbi interaktív kalkulátorban beállíthatod a hálózati feszültséget, az áramot és a -t. Az ábra kiszámolja a , , értékeket, megrajzolja a teljesítményháromszöget, és megmutatja, mekkora és kell egy megadott cél- eléréséhez. A statikus tartalék ábrán ugyanez látható: a vízszintes tengelyen a , a függőleges tengelyen a , az átfogón az szerepel, és a nyíl mutatja, hogy a hogyan csökkenti a fogyasztó által felvett meddő teljesítményt.

Egy kisüzemi műhelyben az egyfázisú kompresszormotor adattáblája szerint a hálózatból felvett hatásos teljesítménye (nem a tengelyen leadott teljesítmény: azt a hatásfokkal kellene visszaszámolni, lásd a Hiba 3. pontot), (ellenőrizendő: adattábla). A szerelő azt tapasztalja, hogy a -es kismegszakító időnként leold, pedig a gép „csak két kilowattos”. A feszültség , a mért áram . A számítás:
A tartós áram közel van a kismegszakító névleges áramához, de még alatta marad: a -es kismegszakító szokásos nem-kioldási árama (a szokásos kioldási áram ; ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1, és a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék (B, C, D) alfejezet jelleggörbéi). Névleges környezeti hőmérsékleten a tartós áram tehát önmagában nem okoz hőkioldást, ezért a leoldás okát tovább kell keresni: az indítási áramlökés (mágneses kioldás: jelleggörbe, lágyindítás), a kompresszor terhelési csúcsai, a zsúfolt elosztóban egymást melegítő készülékek (magas környezeti hőmérséklet), laza kötés melegedése, vagy maga a motor (beszorult indítókapcsoló, hibás futókondenzátor) vesz fel nagyobb áramot. A fázisjavítás ezek egyikét sem szünteti meg, és a motor kapcsaira kötve önállóan nem ajánlott hibaelhárítás. A kondenzátoros számítás ezért itt csak számpélda arra, hogy mennyivel csökken a vezeték árama és melegedése: a szerelő egy -os fázisjavító kondenzátort vesz fontolóra. A kondenzátor meddő teljesítménye:
Az eredeti meddő teljesítmény:
A javított meddő teljesítmény:
Az új látszólagos teljesítmény és áram:
A tartós áram így csökken, ezért kisebb a vezeték terhelése és melegedése, de a leoldás okát ez nem szünteti meg; az indítási áramlökést sem csökkenti érdemben. Figyelem. A fázisjavító kondenzátort motorüzemi célra kell kiválasztani, és gondoskodni kell a kisütéséről, mert kikapcsolás után veszélyes feszültség maradhat rajta. A pontos értéket a gyártói adatlap és a hatályos előírások szerint kell ellenőrizni.
Hiba 1. A látszólagos teljesítményt algebrai összegként számolják: . Ez hibás, mert a háromszögben a Pitagorasz-tétel érvényes: . A mértékegységek is eltérőek: W, var és VA.
Hiba 2. A fázisjavító kondenzátort a értékek különbségéből méretezik: . Helyesen a tangensek különbségével kell számolni, mert a meddő teljesítmény a összefüggésből adódik.
Hiba 3. A motor adattábláján szereplő kW-ot közvetlenül villamos hatásos teljesítményként használják. A motor leadott mechanikai teljesítménye van megadva, a villamos felvett hatásos teljesítmény ennél nagyobb, mert a hatásfok miatt .
Hiba 4. A lakatfogóval mért áramból egyszerűen képlettel számolnak, és elfelejtik a -t. Így látszólagos teljesítményt kapnak, nem hatásosat.
1. feladat (A). Definiáld röviden a hatásos, meddő és látszólagos teljesítményt, valamint a teljesítménytényezőt!
2. feladat (A). Egy hálózatra kapcsolt fűtőbetét ellenállása . Számítsd ki , , , és értékét!
3. feladat (B). Egy egyfázisú motor feszültségről áramot vesz fel, a wattmérővel mért hatásos teljesítmény . Számítsd ki , , és értékét!
4. feladat (B). Az előző motort fázisjavítással -re akarjuk hozni. Mekkora és mekkora szükséges , hálózaton?
5. feladat (C). Egy műhelyben feszültségről egy fogyasztó hatásos teljesítményt vesz fel, teljesítménytényezővel. A betápláló kismegszakító névleges árama . Elfér-e a fogyasztó a védelmen? Ha nem, mekkora és kell ahhoz, hogy a javított teljesítménytényező legyen, és az áram alá csökkenjen?
6. feladat (D). Egy mérés során a következő értékeket rögzítik: , , . Számítsd ki -t, -t és -t! Ellenőrizd, hogy reális-e a kapott , és nevezd meg, milyen műszerekkel lehet a mérést elvégezni!
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok – megoldások
1. feladat.
A hatásos teljesítmény a hasznos munkává alakuló átlagos teljesítmény,
jele
,
mértékegysége W. A meddő teljesítmény a reaktív elemek energialengésének
csúcsteljesítménye, jele
,
mértékegysége var. A látszólagos teljesítmény a feszültség és az áram
effektív értékének szorzata, jele
,
mértékegysége VA. A teljesítménytényező a hatásos és látszólagos
teljesítmény hányadosa:
.
2. feladat.
Adott:
,
.
Az áram:
Fűtőbetétnél , ezért:
Ellenőrzés. , tehát az eredmény helyes.
3. feladat.
Adott:
,
,
.
Keresett:
,
,
,
.
Ellenőrzés. , és , ami kerekítési pontossággal egyezik.
4. feladat.
Adott:
,
,
.
Először a tangenseket számoljuk:
A szükséges meddőteljesítmény:
A kondenzátor kapacitása:
5. feladat.
Adott:
,
,
,
.
Az eredeti áram:
Ez meghaladja a
-es
kismegszakító névleges áramát, tehát a fogyasztó nem fér el.
A tangensek:
A javított áram:
tehát a alatti cél teljesül.
6. feladat.
Adott:
,
,
.
A reális érték egy induktív fogyasztónál, például motornál. A méréshez voltmérő, lakatfogó vagy beépített ampermérő és wattmérő szükséges. A wattmérő a hatásos teljesítményt méri, a feszültség- és árammérőből a látszólagos teljesítményt számoljuk.
Egyfázisú, szinuszos hálózaton a hatásos teljesítmény , a meddő teljesítmény , a látszólagos teljesítmény pedig . A három mennyiség derékszögű háromszöget alkot: . A teljesítménytényező azt mutatja, hogy a felvett látszólagos teljesítményből mekkora hányad alakul hasznos teljesítménnyé. Rossz esetén ugyanakkora -hez nagyobb áram tartozik, ezért a vezetéken nagyobb a melegedés és a feszültségesés. A fázisjavítás induktív fogyasztónál párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral történik, amelynek szükséges meddőteljesítménye , a kapacitás pedig . Továbbvitt eredmény. A , , és összefüggéseit használjuk az A háromfázisú rendszer és a hálózati jellemzők, a Háromfázisú teljesítmény, aszimmetria és a nullavezető, a Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők, a Fénytechnikai alapok és fényforrások és az Egyfázisú transzformátor: működés, felépítés, üresjárás és rövidzárás alfejezetekben.