A szerelői munkában ritkán találkozunk „tiszta” ellenállással vagy „tiszta” tekercscsel. Egy fénycső-előtét, egy aszinkronmotor tekercselése, egy kapcsolóüzemű tápegység bemeneti szűrője vagy egy hosszú kábel egyszerre tartalmaz ohmos veszteséget, induktivitást és kapacitást (a kábelnél az ellenállás és az induktivitás a soros ágban, a kapacitás az erek között, keresztirányban van). Ha egy ilyen áramkörben csak az ellenállásokat vennénk figyelembe, a mért áram és feszültség jelentősen eltérne a számítottól, ráadásul egyes alkatrészeken a hálózati feszültségnél jóval nagyobb feszültség is megjelenhet. Ezért vezetjük be az impedanciát, amely e három hatást közös keretben írja le.
Egy soros RLC-körben – például egy fojtótekercs () és egy vele sorba kötött kondenzátor, mint a fénycső-előtétnél vagy egy hangolt szűrőágban – a feszültségek fázorai nem egyszerűen összeadódnak, hanem vektorosan. Szemléltetésül nézzük az impedancia-háromszöget:
Az ábrán vízszintesen az ellenállás feszültsége (), függőlegesen felfelé a tekercsé (), lefelé a kondenzátoré () áll; a két függőleges fázor különbsége és adja az eredő -t. Ha minden oldalt elosztunk az árammal, az impedancia-háromszöget kapjuk: vízszintes , függőleges , átfogó .

Az interaktív fázorábrán egy soros RL-kör () ellenállását, induktivitását és tápfeszültségét lehet állítani; a statikus kép az , esetet mutatja (, , ).
A fázorábrán az R ellenálláson eső feszültség az árammal fázisban van, a tekercs feszültsége 90°-kal siet, a kondenzátoré 90°-kal késik. Az eredő feszültség a három fázor összege, amelynek nagysága:
Definíció. Az impedancia (váltakozó áramú látszólagos ellenállás) a feszültség és az áram effektív értékének hányadosa:
mértékegysége az ohm (). Az impedancia két részből áll: az ohmos (hatásos) ellenállásból és a reaktanciából . Komplex jelöléssel:
ahol a képzetes egység. A reaktancia a tekercs és a kondenzátor eredő váltakozó áramú ellenállása:
ahol a körfrekvencia, az induktivitás, a kapacitás. A soros RLC-kör impedanciájának nagysága:
Definíció. Az admittancia az impedancia reciproka, jele , mértékegysége a siemens (S):
Az admittancia is felbontható valós és képzetes részre: a konduktancia (hatásos vezetés) és a szuszceptancia (meddő vezetés) összegére. Komplex jelöléssel:
A szuszceptancia a tekercs és a kondenzátor meddő vezetéseiből adódik, előjelhelyesen: és , így .
Fázisszög. Az impedancia fázisszöge megadja, hogy az áram mennyivel siet vagy késik a feszültséghez képest. Soros RLC-körre:
Ha , a kör induktív jellegű, az áram késik a feszültséghez képest (). Ha , a kör kapacitív jellegű, az áram siet (). Ha , a fázisszög nulla, az áramkör rezonanciában van.
Szabály. Az impedanciákat soros kapcsolásban nem lehet egyszerűen skalárként összeadni; a reaktanciák előjelhelyesen adódnak össze, és a nagyságot a Pitagorasz-tétel adja. Az admittanciákat párhuzamos kapcsolásban hasonlóan kezeljük: a konduktanciák és a szuszceptanciák előjelhelyesen összegződnek.
Deriváció. Induljunk ki abból, hogy a soros körben minden elemen ugyanaz az áram folyik. Az ohmos ellenálláson , a tekercsen , a kondenzátoron feszültség esik, de ezek fázisa eltér. A feszültség-fázorok összegének nagysága:
Helyettesítsük be az egyes feszültségeket:
Mivel , így:
A fázisszög abból adódik, hogy a feszültség-háromszögben a vízszintes oldal , a függőleges oldal , így:
Ez a levezetés mutatja, miért fontos a reaktanciák előjelhelyes kivonása: ha például egy tekercs és egy kondenzátor részben kioltja egymás hatását, az eredő impedancia kisebb lehet, mint az egyes reaktanciák külön-külön, sőt rezonanciánál éppen az ohmos ellenállás marad csak. ∎
Párhuzamos kapcsolásnál minden ágon ugyanaz a feszültség, az ágáramok fázorai adódnak össze. Az ágáramok az áram-fázorábrán:
Az eredő áramerősség nagysága:
Az admittancia nagysága tehát:
és a fázisszög:
A fázisszöget itt is a soros körrel azonos módon értelmezzük (a feszültség és az áram fázisszöge, induktív jellegnél pozitív). Párhuzamos körnél az áram fázisszöge: ha , az áram késik (induktív jelleg), ha , az áram siet (kapacitív jelleg). Rezonanciánál , az admittancia minimális, és az áram a lehető legkisebb.
Definíció. Rezonanciáról beszélünk, amikor a tekercs és a kondenzátor reaktanciája egyenlő nagyságú, azaz , illetve . A rezonanciafrekvencia:
Következmény. Soros RLC-körben rezonanciánál az impedancia a lehető legkisebb, , ezért az áram maximális. A tekercsen és a kondenzátoron azonban a feszültség – jó minőségű tekercs esetén – a tápfeszültség sokszorosa is lehet: . Ezt feszültségrezonanciának nevezzük, és ezért kell a szűrőkörök tervezésekor nagyon vigyázni: a rezonanciafrekvencia közelében az alkatrészeken túlfeszültség léphet fel.
Párhuzamos RLC-körben rezonanciánál az admittancia minimális, az impedancia maximális, ezért a főágban folyó áram a lehető legkisebb. Az ágakban ugyanakkor nagy áramok folyhatnak, egymást kioltó fázisban; ezt áramrezonanciának nevezzük. A fázisjavító kondenzátorok és a hálózati induktivitások párhuzamos rezonanciája valós veszélyt jelent, mert a hálózati harmonikus frekvenciákon a kondenzátorágban túláram alakulhat ki.
1. példa (A) – soros RLC-kör. Adott: , , , a tápfeszültség , frekvencia . Keresett: az áram, az egyes feszültségek és a fázisszög.
Megoldás. Először a körfrekvencia:
A reaktanciák:
Az eredő reaktancia:
Az impedancia:
Az áram:
A fázisszög:
Mivel , a kör induktív, az áram késik. A feszültségek:
Ellenőrzés: a fázorfeszültség nagysága , ami visszaadja a tápfeszültséget. ∎
2. példa (B) – párhuzamos RLC-kör. Adott: , , , , . Keresett: az eredő áram, az admittancia és a fázisszög.
Megoldás. A körfrekvencia . A konduktancia:
A szuszceptanciák:
Az eredő szuszceptancia:
Az admittancia nagysága:
Az eredő áram:
A fázisszög:
A pozitív szög azt jelzi, hogy az áram késik a feszültséghez képest, azaz a kör induktív jellegű (ugyanaz az előjelkonvenció, mint a soros körnél). ∎
3. példa (C) – rezonanciafrekvencia. Adott: , . Keresett: a rezonanciafrekvencia.
Megoldás.
Ez azt jelenti, hogy ezen a frekvencián a soros kör impedanciája minimális, a párhuzamos köré pedig maximális. ∎
A rezonancia jelenségét akkor értjük meg igazán, ha látjuk, hogyan változik az impedancia a frekvencia függvényében. Az alábbi ábra ezt mutatja soros RLC-körre:
Az ábrán jól látszik, hogy a rezonanciafrekvenciánál az impedancia éppen az ohmos ellenállással egyenlő (100 Ω), attól távolodva pedig nő. A gyakorlatban a szűrők tervezésekor ezt a görbét használjuk: a rezonanciafrekvencia fölött vagy alatt az áramkör másként viselkedik.

Interaktív ábra leírása. Az interaktív ábrán az és értékek csúszkákkal változtathatók. A grafikon az impedancia nagyságát rajzolja ki a frekvencia függvényében, és jelöli a rezonanciafrekvenciát. Próbáld ki, hogy ha növeled vagy értékét, a rezonanciafrekvencia csökken, ha csökkented, akkor nő. Figyeld meg azt is, hogy rezonanciánál az impedancia mindig nagyságú.
Szabvány. A villamos berendezések zavarszűrő áramköreinek és meddőkompenzáló egységeinek méretezésekor a gyártói adatlapok és a vonatkozó termékszabványok az irányadók. A hálózati feszültségminőségre és a harmonikusokra vonatkozó követelmények közül a közcélú hálózat feszültségjellemzőit az MSZ EN 50160, a készülékek felharmonikus-kibocsátását az MSZ EN IEC 61000-3 sorozat tárgyalja (ellenőrizendő: aktuális kiadás és jelzet). A szerelő számára a legfontosabb, hogy soha ne kössön fázisjavító kondenzátort vagy nagy induktivitású fojtót ellenőrizetlen hálózati környezetbe, mert a hálózati induktivitással rezonancia léphet fel.
A mérő- és vizsgálati eljárásokban az impedancia fogalmára épül a hurokimpedancia mérése is. Ennek során a hibahurokban lévő vezetők, transzformátor és érintkezők eredő impedanciáját határozzuk meg, és abból számítjuk a várható zárlati áramot. A részletekkel a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezet foglalkozik, az impedancia és a teljesítmény összekapcsolását pedig a Teljesítmények és teljesítménytényező alfejezetben használjuk fel.
Továbbvitt eredmény. A soros RLC-kör impedanciája , és a fázisszög . A párhuzamos kör admittanciája . Ezt a számítási módszert használjuk a hurokimpedancia kiértékelésekor és a teljesítménytényező javításakor. A rezonanciafrekvencia megmutatja, hol omlik össze vagy ugrik meg az impedancia, amit szűrők és kompenzáló egységek méretezésekor mindig figyelembe kell venni.
Egy ipari üzemben a meddőkompenzáló berendezés kondenzátorfokozatait a hálózat 50 Hz-es frekvenciájára méretezték. A hálózaton azonban nagy teljesítményű frekvenciaváltók is üzemeltek, amelyek erős harmonikus áramokat termeltek. A kondenzátorok kapacitása és a betápláló transzformátor, valamint a kábelek induktivitása egy olyan párhuzamos rezgőkört alkotott, amelynek rezonanciafrekvenciája éppen a 7. harmonikus (350 Hz) közelébe esett. A rezonancia miatt a kondenzátorágban a névleges áram többszöröse folyt, a kondenzátorok túlmelegedtek, és a védelmük leoldott. A szerelő hálózatminőség-elemzővel megmérte a feszültség és a kondenzátorági áram felharmonikus-tartalmát (THD, 7. harmonikus), majd a megoldás az volt, hogy a kondenzátorral sorba hangolófojtót építettek be, amely a rezonanciafrekvenciát a káros harmonikus alá vitte. Ez az eset jól mutatja, hogy az impedancia és a rezonancia nemcsak elméleti kérdés: a rosszul kiválasztott kompenzáló egység valós károkat okozhat.
Cél: állíts össze soros RLC-kört, mérd meg az impedanciáját, és határozd meg a rezonanciafrekvenciát.
Eszközök és anyagok: függvénygenerátor (szinuszos kimenet), digitális multiméter (TRMS), oszcilloszkóp, két mérőzsinór, egy -os ellenállás, egy -os (légréses vagy vasmag nélküli, kis ohmos ellenállású) tekercs, egy -os fólia- (MKP) vagy bipoláris (nem polarizált) motorkondenzátor; polarizált elektrolitkondenzátor nem használható, próbapanel, jegyzőkönyv. Ezekkel , , ; a várt áram -on: -en kb. , -en kb. , -nál . A generátor belső ellenállása (pl. ) soros ellenállásként viselkedik, és laposítja a görbét; ezért a kapcsokon mért feszültséget tartsd -on.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A függvénygenerátor kimeneti feszültsége legfeljebb 12 V effektív, a kimenetet ne zárd rövidre.
Lépések:
Ellenőrzési pontok: A rezonanciafrekvencián a mért impedancia közelítőleg nagyságú. A fázorösszegzés hibája ne haladja meg a műszer pontosságából adódó néhány százalékot.
Tipikus hibák a mérés során: a tekercset és a kondenzátort párhuzamosan kötöd; a multimétert feszültség-állásban hagyod és áramot próbálsz mérni; a generátor kimenetét túl nagyra állítod, és a jel levágódik. Mindegyik hibát azonnal javítsd, mielőtt továbblépnél.
Dokumentálás: rögzítsd a műszer típusát, a beállításokat, a mért értékeket és a számított impedanciát. A jegyzőkönyv legyen olyan, hogy később bárki megismételhesse a mérést.
A reaktanciák abszolút értékének összeadása. Hiba: használata a soros körben. A helyes képlet , mert a tekercs és a kondenzátor feszültsége ellentétes fázisú. Ha valaki összeadja, az impedancia nagyobb lesz, mint a valóság, és az áramot alulbecsüli.
A fázisszög előjelének eltévesztése. Induktív körben az áram késik, ezért pozitív; kapacitív körben az áram siet, negatív. A hurokimpedancia-mérésnél a hiba a védelmi számítások téves irányát okozhatja.
A mértékegység-átváltás elhanyagolása. Az értékét mH-ban, a értékét µF-ban adják meg, de a képletben henry és farad kell. A nem , hanem ; a pedig .
A rezonancia veszélyének alábecsülése. Soros rezonanciánál a tekercsen és kondenzátoron a tápfeszültség többszöröse is felléphet. A szerelő ne feltételezze, hogy a hálózati feszültségű alkatrészeken mindig legfeljebb 230 V jelenik meg; a megfelelő szigetelést és a gyártói előírásokat be kell tartani.
1. feladat (A). Soros körben , , , . Számítsd ki az impedanciát és a fázisszöget.
2. feladat (A). Add meg az admittancia képletét párhuzamos RLC-körre, és sorold fel az egységeit.
3. feladat (B). Egy soros RLC-körre , , , , . Mekkora az áram, és mekkora feszültség esik a tekercsen?
4. feladat (B). Párhuzamos körben , , , , . Számítsd ki az eredő áramot és az admittanciát.
5. feladat (C). Igazold, hogy a soros RLC-kör rezonanciafrekvenciáján a tekercs feszültsége , ahol a jósági tényező. Milyen feltétel mellett lesz ez a feszültség nagyobb a tápfeszültségnél?
6. feladat (D). A gyakorlati útmutató mérésében a generátorfeszültség , a mért áram 100 Hz-en, és a rezonanciafrekvencián a mért áram . Határozd meg a kör ellenállását, és ellenőrizd, hogy a rezonanciánál a mért impedancia közelítőleg nagyságú-e.
1. feladat. . . . . . , induktív.
2. feladat. , ahol , , , mértékegysége siemens (S).
3. feladat. . . . . . . .
4. feladat. . . . . . . .
5. feladat. Rezonancián , így , és . Ekkor . A tekercsfeszültség akkor nagyobb a tápfeszültségnél, ha , azaz . Jó minőségű tekercsnél a jósági tényező tíz vagy száz is lehet, ezért a rezonancia közeli túlfeszültség valós veszély.
6. feladat. 100 Hz-en a mért impedancia (a számított érték: ). A rezonanciánál a mért áram maximális, tehát , ekkor , így . A rezonanciánál a mért impedancia éppen nagyságú, ami összhangban van az elmélettel.
Az impedancia a váltakozó áramú körben a feszültség és az áram effektív értékének hányadosa, mértékegysége ohm. Soros RLC-körben , ahol és . Az impedancia fázisszöge ; pozitív érték induktív, negatív kapacitív jelleget jelent. Párhuzamos RLC-körben az admittancia siemensben, ahol , , . Rezonancián , illetve , a rezonanciafrekvencia . Soros rezonanciánál az impedancia minimális, és a tekercsen/kondenzátoron nagy túlfeszültség léphet fel; párhuzamos rezonanciánál a főág árama minimális, de az ágakban túláram alakulhat ki. A hálózati harmonikusok és a fázisjavító kondenzátorok rezonanciája valós szerelői kockázat. Ezt a számítási módszert használjuk a hurokimpedancia kiértékelésénél és a teljesítménytényező javításánál, amit a Teljesítmények és teljesítménytényező alfejezetben részletezünk.
A levezetések és a példák az elektrotechnika klasszikus, stabil összefüggésein alapulnak, ezért külön forrásmegjelölés nem szükséges. A szabványhivatkozásoknál az aktuális EMC- és feszültségminőségi szabványok pontos jelzete ellenőrzendő; a hurokimpedancia-mérés szabványi hátterét a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezet tárgyalja.