25.1 Egyfázisú transzformátor: működés, felépítés, üresjárás és rövidzárás

25.1.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy vezérlőszekrényt szerelsz egy ipari gépsorhoz. A főáramkör 230 V-ról vagy 400 V-ról megy, de a mágneskapcsoló tekercsét 24 V váltakozó feszültséggel kell vezérelned. Vagy éppen egy családi házban kell kiépítened egy 12 V-os halogén világítási kört, miközben a lakáselosztóban 230 V áll rendelkezésre.

Mindkét helyzetben ugyanarra van szükség: egy olyan készülékre, amely a váltakozó feszültség nagyságát megváltoztatja, de a frekvenciát változatlannak hagyja. Ez a készülék a transzformátor. Ha nem értenéd a működését, a bekötését, az üresjárási és rövidzárási viselkedését, akkor alulméreteznéd, túlmelegítenéd, vagy nem vennéd észre, ha egy mérés hibás értéket mutat.

Ebben az alfejezetben tehát a transzformátort a szerelői gyakorlat felől közelítjük meg: megértjük a vasmagos, zárt mágneses körű elv lényegét, a feszültség- és áramáttételt, valamint azt, hogy mit jelent a gyakorlatban az üresjárási és a rövidzárási kísérlet.

25.1.2 Szemléletes kép: miért kell a vasmag?

Az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben megtanultad, hogy egy tekercsben csak akkor indukálódik feszültség, ha a rajta átmenő mágneses fluxus időben változik. Két egymás melletti, levegővel csatolt tekercsnél a mágneses erővonalak nagy része szétszóródik a térben, így a második tekercs csak kevés fluxust kapna. Ezt a csatolást javítja a vasmag, amely a mágneses erővonalakat nagy áteresztőképessége miatt magába zárja, és a primer tekercstől a szekunder tekercsig vezeti.

A mai transzformátorok alapelve a zárt vasmag. Ez a konstrukció a magyar villamosipar egyik legnagyobb büszkesége.

25.1.3 A feltalálók és a zárt vasmagú transzformátor

A transzformátor elve Faraday felfedezésére épül, de a ma is használt, jó hatásfokú, zárt vasmagos elrendezést a Ganz-gyárban dolgozó Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz szabadalmaztatta 1885-ben. Az ő nevük kezdőbetűiből származik a „ZBD” jelölés, amely a transzformátor történetében mérföldkő.

A korábbi, nyitott vasmagú kísérleti eszközökben a mágneses erővonalak nagy része elveszett, ezért a hatásfok rossz volt. Bláthy és munkatársai ezzel szemben zárt vasmagot alkottak: a tekercseket egy önmagába záródó, lemezelt vasmagra helyezték. Ez a felismerés tette lehetővé a nagy távolságú energiaátviteli hálózatok építését, mert így a feszültséget gazdaságosan fel lehetett transzformálni, majd a fogyasztóknál lecsökkenteni.

Figyelem. A Ganz-gyárban kifejlesztett klasszikus konstrukció alapelve változatlan, de a konkrét gyártói adatokat, anyagminőségeket és a ma kapható típusok paramétereit mindig a gyártó adatlapjáról kell ellenőrizni.

25.1.4 A transzformátor felépítése

A legegyszerűbb egyfázisú transzformátor vázlatosan a következő elemekből áll:

A világítási célú, csengőhöz való vagy vezérlőáramkörű kistranszformátoroknál gyakran a vasmag a tekercsekkel együtt műgyantába van kiöntve, vagy a tekercs egy tekercstestben ül. A szerelői gyakorlatban tehát ugyanazt az elvet kell fölismerned egy ezer kVA-es olajhűtésű elosztótranszformátornál is, mint egy 8 VA-es csengőtranszformátornál.

25.1.5 Működési elv és levezetés

Törvény. A transzformátor a nyugalmi (transzformátoros) indukció jelenségén alapul. A primer tekercsre adott váltakozó feszültség váltakozó áramot hoz létre, ez a vasmagban váltakozó mágneses fluxust kelt, és ez a fluxus a szekunder tekercsben feszültséget indukál.

A primer tekercsben indukált feszültség nagysága szinuszos táplálásnál közelítőleg:

Ui1≈4,44⋅f⋅N1⋅ΦmaxU_{i1} \approx 4{,}44 \cdot f \cdot N_1 \cdot \Phi_{max}

A szekunder tekercsben indukált feszültség:

Ui2≈4,44⋅f⋅N2⋅ΦmaxU_{i2} \approx 4{,}44 \cdot f \cdot N_2 \cdot \Phi_{max}

A két egyenletben a 4,444{,}44 egy, a szinuszos váltakozásból adódó állandó, ff a frekvencia (Magyarországon 50Hz50\,\text{Hz}), Φmax\Phi_{max} pedig a vasmagban fellépő legnagyobb mágneses fluxus. A levezetés teljes részletességű alakja a Faraday-törvényből származik, amelyet az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben ismertettünk.

Ha a két egyenletet elosztjuk egymással, megkapjuk a feszültségáttételt:

Ui1Ui2=N1N2 \frac{U_{i1}}{U_{i2}} = \frac{N_1}{N_2}

Definíció. A feszültségáttétel (aa) a primer és a szekunder menetszám hányadosa:

a=N1N2a = \frac{N_1}{N_2}

Ideális, veszteségmentes transzformátornál U1≈Ui1U_1 \approx U_{i1} és U2≈Ui2U_2 \approx U_{i2}, így:

U1U2≈N1N2=a \frac{U_1}{U_2} \approx \frac{N_1}{N_2} = a

Megjegyzés. A feszültségáttételt nem a névleges feszültségek hányadosaként, hanem a menetszámok hányadosaként érdemes megjegyezned, mert így válik érthetővé, miért függ a tényleges feszültség a terheléstől.

Most vizsgáljuk az áramokat. Ha a transzformátorban nincs teljesítményveszteség, akkor a primer oldalon felvett látszólagos teljesítmény egyenlő a szekunder oldalon leadott látszólagos teljesítménnyel:

U1I1=U2I2U_1 I_1 = U_2 I_2

Ebből következik:

I1I2=U2U1≈N2N1=1a \frac{I_1}{I_2} = \frac{U_2}{U_1} \approx \frac{N_2}{N_1} = \frac{1}{a}

Szabály. Feltranszformálásnál a feszültség nő, az áram csökken; letranszformálásnál fordítva. Az energia- és teljesítményviszonyokat eddig is így tanultad, hiszen P=UIP = U\,I; ha PP állandó, akkor UU és II fordítottan arányos.

25.1.6 Kidolgozott példa: áttétel és áramok

Példa. Egy egyfázisú biztonsági (törpefeszültségű) transzformátor primer névleges feszültsége U1=230VU_1 = 230\,\text{V}, szekunder névleges feszültsége U2=24VU_2 = 24\,\text{V}. A szekunder oldalra egy olyan fogyasztót kapcsolunk, amely P2=96WP_2 = 96\,\text{W} hatásos teljesítményt vesz fel cos⁡φ2=0,85\cos\varphi_2 = 0{,}85 mellett. Számítsuk ki a menetszám-áttételt, a szekunder áramot, a primer áramot és a szükséges látszólagos teljesítményt.

Megoldás.

  1. Áttétel (közelítésként a névleges feszültségekből becsülve; a valóságos menetszám-áttétel az üresjárási feszültségekből, U10/U20U_{10}/U_{20} adódik, és kistranszformátornál néhány százalékkal kisebb, mint U1n/U2nU_{1\text{n}}/U_{2\text{n}}):

a=U1U2=23024≈9,58 a = \frac{U_1}{U_2} = \frac{230}{24} \approx 9{,}58

  1. Szekunder áram a P2=U2I2cos⁡φ2P_2 = U_2 I_2 \cos\varphi_2 összefüggésből:

I2=P2U2cos⁡φ2=9624⋅0,85≈4,706A I_2 = \frac{P_2}{U_2 \cos\varphi_2} = \frac{96}{24 \cdot 0{,}85} \approx 4{,}706\,\text{A}

  1. Primer áram ideális esetben:

I1≈I2a=4,7069,583≈0,491A I_1 \approx \frac{I_2}{a} = \frac{4{,}706}{9{,}583} \approx 0{,}491\,\text{A}

  1. Látszólagos teljesítmény:

S=U2I2=24⋅4,706≈113VA S = U_2 I_2 = 24 \cdot 4{,}706 \approx 113\,\text{VA}

Ellenőrzés. A primer oldalon felvett teljesítmény ideális esetben ugyanennyi: S=U1I1=230⋅0,491≈113VAS = U_1 I_1 = 230 \cdot 0{,}491 \approx 113\,\text{VA} (a közbenső értékeket három tizedesre kerekítettük, hogy a kerekítési hiba ne torzítsa az eredményt). A két oldal teljesítménye tehát megegyezik, de az áramok a menetszám-áttétel szerint különböznek.

25.1.7 A valóságos transzformátor: mit veszítünk el?

Az ideális transzformátor csak fogalmi segédeszköz, a valóságos készülékben veszteségek is fellépnek. A két legfontosabb veszteségfajta:

Definíció. A helyettesítő kép olyan egyszerűsített kapcsolási rajz, amely a valóságos transzformátort egy ideális transzformátorral és hozzá kapcsolt ellenállásokkal, tekercsekkel ábrázolja. A tekercsek ellenállását R1R_1 és R2R_2, a szórt fluxus hatását X1X_1 és X2X_2, a vasmag veszteséges mágneses viselkedését pedig egy RvR_v vasveszteségi ellenállással és XmX_m mágnesező reaktanciával szokás modellezni.

Az alábbi rajz ezt a helyettesítő képet mutatja (úgynevezett T-kép). Balról jobbra: az U1U_1 primer kapcsokra a soros R1R_1 és X1X_1 csatlakozik, középen a vasmagot jelentő söntág (keresztág) áll, amelyben RvR_v és XmX_m párhuzamosan kapcsolódik (árama az I0=Iv+ImI_0 = I_v + I_m üresjárási áram), utána a primer oldalra redukált (vesszővel jelölt) szekunder elemek, X2′X_2' és R2′R_2' jönnek sorosan, végül az U2′U_2' kapcsokra a terhelés.

A transzformátor T-helyettesítő képe (szekunder mennyiségek a primer oldalra redukálva) - Soros ág: R_1, X_1 (primer tekercs ellenállása és szórása), R_2’, X_2’ (a primer oldalra redukált szekunder ellenállás és szórás). Söntág (keresztág): a vasmagot jelentő R_v (vasveszteség) és X_m (mágnesezés) párhuzamosan; I_0 = I_v + I_m az üresjárási áram. A vesszős (‘) mennyiségek redukáltak (R_2’ = a²·R_2), ezért az ideális transzformátor a rajzról elhagyható. Z_t a terhelés.

A két mérési kísérlet azért választja szét az elemeket, mert mindegyikben az egyik ág elhanyagolható: üresjárásnál (I2=0I_2 = 0) a soros ágon alig esik feszültség, így csak a söntág marad (P10≈PvasP_{10} \approx P_{\text{vas}}); rövidzárásnál a kis UkU_k feszültség mellett a söntág árama elhanyagolható, így csak a soros ág marad, Rk=R1+R2′R_k = R_1 + R_2' és Xk=X1+X2′X_k = X_1 + X_2' eredővel (Pk≈PCuP_k \approx P_{\text{Cu}}):

A két kísérlet egyszerűsített helyettesítő képe - (a) Üresjárásnál I_2 = 0, a kis soros impedancián alig esik feszültség, ezért csak a söntág marad: a felvett P_10 gyakorlatilag a vasveszteség. (b) Rövidzárásnál a primer feszültség csak U_k (a névlegesnek néhány százaléka), a söntág árama elhanyagolható, ezért csak a soros ág marad: R_k = R_1 + R_2’, X_k = X_1 + X_2’, a felvett P_k gyakorlatilag a rézveszteség.

A szerelői gyakorlatban ritkán kell a teljes helyettesítő képpel számolnod, de két jelenség fontos:

  1. Ha a szekunder oldalt terheled, a szekunder tekercs ellenállásán és szórásán feszültség esik, ezért a tényleges U2U_2 kisebb, mint az üresjárási feszültség.
  2. A vasmagban melegedés lép fel akkor is, ha semmilyen fogyasztó nincs a szekunder oldalon.

Ezt a két viselkedést mérhetjük ki a két klasszikus kísérlettel: az üresjárási és a rövidzárási kísérlettel.

25.1.8 Üresjárási kísérlet

Az üresjárási kísérletet a következőképpen végezzük: a szekunder oldalt nyitva hagyjuk, tehát nincs terhelés (I2=0I_2 = 0). A primer oldalra névleges frekvenciájú, szinuszos feszültséget kapcsolunk, és mérjük:

Mire következtetünk belőle?

Mivel a szekunder oldalon nem folyik áram, a szekunder tekercs rézvesztesége nulla. A primer tekercsben folyó üresjárási áram nagy transzformátoroknál a névleges áramnak csak néhány százaléka, kistranszformátoroknál 10–20 %-a is lehet (a lenti példában 0,08A/0,435A≈18%0{,}08\,\text{A} / 0{,}435\,\text{A} \approx 18\,\%); a primer rézveszteség ennek négyzetével arányos, ezért így is kicsi. Az üresjárási teljesítmény tehát gyakorlatilag a vasveszteséggel egyenlő:

P10≈PvasP_{10} \approx P_{vas}

Példa. Egy Sn=100VAS_n = 100\,\text{VA} névleges látszólagos teljesítményű, 230/24V230/24\,\text{V}-os transzformátor üresjárási kísérleténél U10=230VU_{10} = 230\,\text{V}, I10=0,08AI_{10} = 0{,}08\,\text{A}, P10=4,5WP_{10} = 4{,}5\,\text{W}. Becsüljük meg a vasveszteséget és a mágnesező áramot.

Megoldás. A vasveszteség Pvas≈4,5WP_{vas} \approx 4{,}5\,\text{W}. A felvett látszólagos teljesítmény:

S10=U10I10=230⋅0,08=18,4VA S_{10} = U_{10} I_{10} = 230 \cdot 0{,}08 = 18{,}4\,\text{VA}

Az üresjárási teljesítménytényező:

cos⁡φ10=P10S10=4,518,4≈0,245 \cos\varphi_{10} = \frac{P_{10}}{S_{10}} = \frac{4{,}5}{18{,}4} \approx 0{,}245

Ez az alacsony cos⁡φ\cos\varphi azt mutatja, hogy az üresjárási áram nagy része meddő, mágnesező áram, és csak kis része a vasveszteséget fedező hatásos összetevő. A hatásos összetevő:

I10vas=I10cos⁡φ10=0,08⋅0,245≈0,0196A I_{10\,vas} = I_{10} \cos\varphi_{10} = 0{,}08 \cdot 0{,}245 \approx 0{,}0196\,\text{A}

A meddő, mágnesező összetevő:

I10mag≈I102−I10vas2=0,082−0,01962≈0,0776A I_{10\,mag} \approx \sqrt{I_{10}^2 - I_{10\,vas}^2} = \sqrt{0{,}08^2 - 0{,}0196^2} \approx 0{,}0776\,\text{A}

Figyelem. Az üresjárási mérésnél a szekunder oldal feszültség alatt van. Ha nyitott kapocsról van szó, ott a teljes szekunder feszültség megjelenik. Hálózati feszültségű mérést csak jogosult, szakképzett személy végezhet, és a védőföldelést, a biztonságos mérővezetékeket és a műszer mérési kategóriáját (CAT) ellenőrizni kell.

25.1.9 Rövidzárási kísérlet

A rövidzárási kísérletnél a szekunder oldalt rövidre zárjuk, de természetesen nem névleges primer feszültséggel, mert akkor károsan nagy áram folyna. Pontosan ezt a jelenséget ismerjük a Valódi feszültségforrás: üresjárás, rövidzárás és illesztés alfejezet logikájából is.

Az eljárás a következő: a szekunder oldalt rövidre zárjuk, és a primer oldalra csak akkora feszültséget adunk, hogy a tekercsekben éppen a névleges áram folyjék. Ezt a feszültséget rövidzárási feszültségnek nevezzük, és UkU_k-val jelöljük. A névleges feszültséghez viszonyított százalékos értéke a százalékos rövidzárási feszültség (uk%u_k\%):

uk%=UkUn⋅100u_k\% = \frac{U_k}{U_n} \cdot 100

Mire következtetünk belőle?

Mivel a rövidzárási feszültség nagyon kicsi, a vasmag fluxusa, és így a vasveszteség is elhanyagolható. A mért teljesítmény PkP_k tehát gyakorlatilag a rézveszteséggel egyenlő:

Pk≈PCuP_k \approx P_{Cu}

Példa. Ugyanennek a 100VA-es100\,\text{VA-es}, 230/24V-os230/24\,\text{V-os} transzformátornak a rövidzárási kísérleténél Uk=17,5VU_k = 17{,}5\,\text{V} és Pk=6,2WP_k = 6{,}2\,\text{W}. Számítsuk ki az uk%u_k\% értékét és a transzformátor névleges áramait.

Megoldás. A rövidzárási feszültség százalékban:

uk%=17,5230⋅100≈7,61% u_k\% = \frac{17{,}5}{230} \cdot 100 \approx 7{,}61\%

A primer névleges áram:

I1n=SnU1n=100230≈0,435A I_{1n} = \frac{S_n}{U_{1n}} = \frac{100}{230} \approx 0{,}435\,\text{A}

A szekunder névleges áram:

I2n=SnU2n=10024≈4,17A I_{2n} = \frac{S_n}{U_{2n}} = \frac{100}{24} \approx 4{,}17\,\text{A}

A rövidzárási kísérletet úgy végezték, hogy a primer tekercsben éppen I1n≈0,435AI_{1n} \approx 0{,}435\,\text{A} folyt, ezért a mért Pk=6,2WP_k = 6{,}2\,\text{W} a névleges áramhoz tartozó rézveszteség.

Ellenőrzés. A rezisztív összetevő uR%=Pk/Sn⋅100=6,2/100⋅100=6,2%u_R\% = P_k/S_n \cdot 100 = 6{,}2/100 \cdot 100 = 6{,}2\%, ami kisebb, mint uk%=7,61%u_k\% = 7{,}61\%, tehát az adatok összeférnek (mindig uk≥uRu_k \ge u_R kell legyen). A rövidzárási teljesítménytényező cos⁡φk=Pk/(UkI1n)=6,2/(17,5⋅0,435)≈0,81\cos\varphi_k = P_k/(U_k I_{1n}) = 6{,}2/(17{,}5 \cdot 0{,}435) \approx 0{,}81, a reaktív összetevő uX=7,612−6,22≈4,4%u_X = \sqrt{7{,}61^2 - 6{,}2^2} \approx 4{,}4\%.

Megjegyzés. Az uk%u_k\% értéke a transzformátor belső feszültségesését jellemzi. Minél kisebb ez az érték, annál „merevebb” a transzformátor, vagyis annál kisebb a feszültségesés a terhelés hatására. A nagyobb uk%u_k\% viszont korlátozza a zárlati áramot, ez a készülékvédelem szempontjából hasznos lehet.

25.1.10 A helyes mérési elrendezés

A primer oldalon ampermérőt (A1), feszültségmérőt (V1) és wattmérőt (W1) használunk; a szekunder oldalon üresjárásnál csak feszültségmérő (V2), rövidzárásnál csak ampermérő (A2) kell, szekunder oldali wattmérőre egyik kísérletnél sincs szükség, mert a felvett teljesítményt (a veszteséget) a primer oldali W1 méri. A wattmérő áramtekercse a fogyasztóval sorba, feszültségtekercse pedig a fogyasztóval párhuzamosan csatlakozik.

Egyfázisú transzformátor üresjárási kísérlete - Üresjárás: a primerre a névleges feszültséget adjuk (V1 = 230 V), a szekunder nyitott, csak a nagy belső ellenállású V2 csatlakozik rá. A1 és a W1 áramköre sorosan, V1 és a W1 feszültségköre a primer kapcsokkal párhuzamosan; a W1 egyetlen műszer, két mérőkörrel. A primer és a szekunder oldal galvanikusan elválasztott. Mérés csak megfelelő mérési kategóriájú műszerekkel, felügyelet mellett.

A rajzon A1 és a W1 áramköre a primer tekerccsel sorosan, V1 és a W1 feszültségköre a primer kapcsokkal párhuzamosan kapcsolódik; a szekunder nyitott, rajta csak a V2 feszültségmérő van, a primer és a szekunder oldal galvanikusan elválasztott. A rövidzárási kísérletnél a primer oldali elrendezés ugyanez, de a szekundert az A2 ampermérőn át rövidre zárjuk, és a primer feszültséget nulláról indítva csak addig növeljük, amíg A1 a névleges primer áramot mutatja:

Egyfázisú transzformátor rövidzárási kísérlete - Rövidzárás: a szekunder az A2 ampermérőn át rövidre zárt; a primer feszültséget nulláról lassan addig növeljük, amíg A1 a névleges primer áramot (kb. 0,435 A) mutatja – ekkor V1 = U_k, W1 = P_k. Névleges primer feszültséget rövidzárt szekunder mellett adni tilos.

25.1.11 Interaktív szemléltetés

A következő ábra azt mutatja, hogyan változik a szekunder feszültség az üresjárási kísérlet során, ha a primer feszültséget növeljük.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vonalgrafikon: a szekunder feszültség a primer feszültséggel közelítőleg egyenesen arányosan növekszik.
Üresjárási feszültség a primer feszültség függvényében

Az interaktív változatban a csúszkán megadhatod a primer feszültséget, és a grafikonon azonnal látod a szekunder feszültség alakulását. A statikus tartalék ábrán az látszik, hogy a szekunder feszültség a primer feszültség közelítőleg lineáris függvénye, hiszen a menetszám-áttétel állandó.

25.1.12 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy szerelő egy régi épületben lépcsőházi világítást épít, amelyhez egy 230/24 V-os transzformátort kell beépítenie. A lámpatestek összteljesítménye 120 W. Az árajánlathoz meg kell határoznia, mekkora látszólagos teljesítményű transzformátorra van szükség, és mekkora lesz a primer oldali megszakító árama.

A szerelő először csak a 120 W-ot olvassa le a lámpatestekről, és egy 130 VA-es készüléket választ. A bekötés után azonban a transzformátor túlmelegszik és búg. Kiderül, hogy a lámpatestek elektronikus tápegységei miatt a teljesítménytényező cos⁡φ≈0,75\cos\varphi \approx 0{,}75, így a látszólagos teljesítmény:

S=Pcos⁡φ=1200,75=160VAS = \frac{P}{\cos\varphi} = \frac{120}{0{,}75} = 160\,\text{VA}

A primer oldali áram pedig:

I1=SU1=160230≈0,696AI_1 = \frac{S}{U_1} = \frac{160}{230} \approx 0{,}696\,\text{A}

A transzformátor tehát azért melegszik és búg, mert 160 VA-t kellene leadnia 130 VA helyett (túlterhelés). Bekapcsoláskor a primer oldali, B jelleggörbéjű kismegszakító ráadásul időnként kiold: ezt a vasmag felmágnesezési áramlökése okozza, amely a névleges áram többszöröse lehet, de csak rövid ideig tart; a primer védelmet ezért a gyártó ajánlása szerint kell megválasztani (például C vagy K jelleggörbe; ellenőrizendő: gyártói adatlap). A megszakító kioldása és a transzformátor melegedése két különböző jelenség: az első áramlökés, a második tartós túlterhelés. A tanulság: a látszólagos teljesítményt és a bekapcsolási jelleget is figyelembe kell venni a kiválasztásnál. A konkrét megszakítót és a vezetéket mindig a gyártói adatok és a hatályos szabvány szerint kell kiválasztani.

25.1.13 Tipikus hibák

  1. Hiba a fogalmi összekeverés: „a transzformátor feszültséget csinál”. A transzformátor nem termel feszültséget. A primer oldalon felvett feszültséget és áramot alakítja át egy másik feszültségű és áramú oldallá a mágneses fluxus segítségével. A szekunder oldal energiája mindig a primer oldalról származik.
  2. Hiba az üresjárási és rövidzárási kísérlet felcserélésénél. Üresjárásnál a vasmag viselkedését, rövidzárásnál a tekercsek ellenállásának hatását mérjük. Ha valaki a rövidzárási kísérletet névleges feszültséggel végezné, károsan nagy áramot hozna létre, és tönkretenné a transzformátort. Tilos.
  3. Gyakorlati hiba: a vezérlőtranszformátor méretezése csak a hatásos teljesítmény (W) alapján. Ha csak a wattban megadott fogyasztót nézzük, alulméretezzük a transzformátort. A látszólagos teljesítményt (VA) kell számolni a cos⁡φ\cos\varphi figyelembevételével, továbbá a bekapcsolási áramlökésre is gondolni kell.

25.1.14 Önellenőrzés

  1. Milyen fizikai jelenség hozza létre a szekunder feszültséget? Mit nevezünk feszültségáttételnek?
  2. Egy transzformátor primer oldalán U1=230VU_1 = 230\,\text{V}, szekunder oldalán U2=12VU_2 = 12\,\text{V}. A szekunder oldalról I2=2AI_2 = 2\,\text{A} áramot veszünk le. Becsüljük meg ideális esetben a primer áramot.
  3. Mi az üresjárási kísérlet lényege, és melyik veszteséget méri elsősorban?
  4. Mi az a rövidzárási feszültség (uk%u_k\%), és miért nem szabad a rövidzárási kísérletet névleges feszültséggel elvégezni?
  5. Igaz vagy hamis: minél kisebb a uk%u_k\%, annál nagyobb a feszültségesés a transzformátoron terhelésnél.

25.1.15 Feladatok

1. feladat (A). Egy transzformátor primer menetszáma N1=1500N_1 = 1500, szekunder menetszáma N2=150N_2 = 150. Mekkora a szekunder feszültség, ha a primer oldalt U1=230VU_1 = 230\,\text{V} táplálja?

2. feladat (A). Egy csengőtranszformátor névleges teljesítménye S=16VAS = 16\,\text{VA}, primer feszültsége 230V230\,\text{V}, szekunder feszültsége 8V8\,\text{V}. Számold ki a primer és szekunder névleges áramot.

3. feladat (B). Egy 500VA500\,\text{VA}-es, 230/48V230/48\,\text{V}-os transzformátor üresjárási kísérleténél U10=230VU_{10} = 230\,\text{V}, I10=0,25AI_{10} = 0{,}25\,\text{A}, P10=12WP_{10} = 12\,\text{W}. Mekkora a vasveszteség? Mekkora a mágnesező áram összetevője?

4. feladat (B). Egy 230/24V230/24\,\text{V}-os, 240VA240\,\text{VA}-es transzformátor rövidzárási kísérleténél Uk=12VU_k = 12\,\text{V}, Pk=8,4WP_k = 8{,}4\,\text{W}. Számítsd ki az uk%u_k\% értékét és a transzformátor névleges primer áramát.

5. feladat (C). Egy szerelő egy 230/12V230/12\,\text{V}-os, 100VA100\,\text{VA}-es transzformátort akar használni 90 W-os halogén izzókhoz. A lámpatestek cos⁡φ=1\cos\varphi = 1 értékkel számolhatók. Elég-e a 100 VA-es transzformátor? Mit kell még figyelembe venni (tartalék, bekapcsolási áramlökés, környezeti hőmérséklet), és milyen névleges teljesítményt választanál?

6. feladat (D). Rajzold le a rövidzárási kísérlet kapcsolási vázlatát. Hová kell kapcsolni a wattmérőt? Mi a teendő a feszültség bekapcsolása előtt? (A rajz leírását szavakkal is megadhatod.)

25.1.16 Megoldások

25.1.16.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A szekunder feszültséget a változó mágneses fluxus, vagyis a Faraday-törvény szerinti nyugalmi indukció hozza létre. A feszültségáttétel a primer és szekunder menetszám hányadosa: a=N1/N2a = N_1/N_2.
  2. I1I2≈N2N1=U2U1\frac{I_1}{I_2} \approx \frac{N_2}{N_1} = \frac{U_2}{U_1}. Innen I1≈I2U2U1=2⋅12/230≈0,104AI_1 \approx I_2 \frac{U_2}{U_1} = 2 \cdot 12/230 \approx 0{,}104\,\text{A}.
  3. Az üresjárási kísérletnél a szekunder oldal nyitva van, a primer oldalt névleges feszültséggel tápláljuk. A felvett teljesítmény elsősorban a vasveszteséget mutatja, mert a szekunder áram nulla, a primer áram pedig kicsi.
  4. Az uk%u_k\% a rövidzárási feszültség százalékban a névleges feszültséghez képest. Ha a rövidzárási kísérletet névleges feszültséggel végeznénk, akkora áram folyna, hogy a transzformátor leégne.
  5. Hamis. Minél kisebb a uk%u_k\%, annál kisebb a feszültségesés a transzformátoron.

25.1.16.2 Feladatok részletes megoldása

1. feladat (A). Az áttétel: a=N1/N2=1500/150=10a = N_1/N_2 = 1500/150 = 10. A szekunder feszültség U2=U1/a=230/10=23VU_2 = U_1/a = 230/10 = 23\,\text{V}.

2. feladat (A). Primer névleges áram: I1=S/U1=16/230≈0,07AI_1 = S/U_1 = 16/230 \approx 0{,}07\,\text{A}. Szekunder névleges áram: I2=S/U2=16/8=2AI_2 = S/U_2 = 16/8 = 2\,\text{A}.

3. feladat (B). Vasveszteség Pvas≈P10=12WP_{vas} \approx P_{10} = 12\,\text{W}. A hatásos összetevő: I10vas=P10/U10=12/230≈0,052AI_{10\,vas} = P_{10}/U_{10} = 12/230 \approx 0{,}052\,\text{A}. A teljes üresjárási áram 0,25A0{,}25\,\text{A}, így a meddő mágnesező összetevő:

I10mag=0,252−0,0522≈0,244A I_{10\,mag} = \sqrt{0{,}25^2 - 0{,}052^2} \approx 0{,}244\,\text{A}

4. feladat (B). uk%=12/230⋅100≈5,22%u_k\% = 12/230 \cdot 100 \approx 5{,}22\% (ellenőrzés: Pk/Sn=8,4/240=3,5%<uk%P_k/S_n = 8{,}4/240 = 3{,}5\% < u_k\%, az adatok összeférnek). A primer névleges áram I1n=240/230≈1,043AI_{1n} = 240/230 \approx 1{,}043\,\text{A}. A rövidzárási kísérletet tehát akkora szabályozott feszültséggel végezték, hogy a primer áram éppen 1,043A1{,}043\,\text{A} legyen.

5. feladat (C). A látszólagos teljesítmény S=90/1=90VAS = 90/1 = 90\,\text{VA}. Válasz: a 90 VA számítás szerint a 100 VA-es transzformátor elvileg elég (nincs számítási hiba), de a bekapcsolási áramlökés és a hosszú távú üzemi melegedés miatt a kiválasztásnál a gyártói ajánlást is ellenőrizni kell. A gyakorlatban biztonsági tartalékkal, például 120 VA-es készüléket szokás választani, vagy a gyártó által javasolt túlméretezést kell alkalmazni.

6. feladat (D). A rövidzárási kísérlet vázlatos rajzán a primer oldalra kerül egy szabályozható feszültségű váltakozó forrás, utána ampermérő, feszültségmérő és wattmérő, majd a transzformátor primer oldala. A szekunder oldal kimeneteit rövidre zárjuk, és oda is kötünk egy ampermérőt. Bekötés előtt a mérőkört feszültségmentesítsd az öt biztonsági lépéssel: lekapcsolás (leválasztás), visszakapcsolás elleni biztosítás, a feszültségmentesség ellenőrzése (kétpólusú feszültségvizsgálóval (MSZ EN 61243-3) minden vezetőpáron (L–L, L–PE), a vizsgáló működését előtte és utána ismert forráson ellenőrizve), földelés és rövidre zárás (ahol előírt), a szomszédos feszültség alatti részek lefedése. A wattmérő áramtekercsét a primer körrel sorba, feszültségtekercsét a primer oldallal párhuzamosan kell kapcsolni. Bekapcsolás előtt a forrásfeszültséget nullára kell állítani, majd óvatosan növelni addig, amíg a primer ampermérő a névleges áramot mutatja. Biztonsági korlát. A kört feszültségmentesen kösd be; feszültség alá helyezni és mérni csak jogosult oktató felügyeletével, megfelelő mérési kategóriájú (CAT) műszerekkel és mérőzsinórokkal szabad, hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

25.1.17 Rövid összefoglaló

A transzformátor a nyugalmi indukción alapul. A primer tekercsbe vezetett váltakozó áram a vasmagban váltakozó fluxust kelt, ezt a szekunder tekercs érzékeli, és benne feszültség indukálódik. A feszültségáttétel a=N1/N2a = N_1/N_2, ahol N1N_1 a primer, N2N_2 a szekunder menetszám. Ideális esetben U1/U2=N1/N2=aU_1/U_2 = N_1/N_2 = a és I1/I2=1/aI_1/I_2 = 1/a: ahol a feszültség nagyobb, ott az áram arányosan kisebb, a látszólagos teljesítmény (U1I1=U2I2U_1 I_1 = U_2 I_2) a két oldalon egyenlő. A valóságos transzformátorban réz- és vasveszteség lép fel. A két veszteséget az üresjárási és a rövidzárási kísérlettel becsülhetjük meg. Üresjárásban a szekunder oldal nyitva van, a felvett P10P_{10} teljesítmény a vasveszteséget mutatja. Rövidzárásnál a szekunder oldalt rövidre zárjuk, és olyan kis UkU_k feszültséget adunk a primer oldalra, hogy éppen névleges áram folyjon; a mért PkP_k a rézveszteséget mutatja. A uk%=Uk/Un⋅100u_k\% = U_k/U_n \cdot 100 az a százalékos feszültségesés, amely a transzformátor belső impedanciáját jellemzi. Továbbvitt eredmény. A feszültség- és áramáttételt, a veszteségeket és a uk%u_k\% fogalmát a Terhelés, hatásfok, veszteségek és kapcsolások és a Vaslemezek, tekercsvezetők és szigetelési osztályok alfejezetekben használjuk majd a gyakorlati méretezéshez és a hatásfok számításához.