Képzeld el, hogy egy vezérlőszekrényt szerelsz egy ipari gépsorhoz. A főáramkör 230 V-ról vagy 400 V-ról megy, de a mágneskapcsoló tekercsét 24 V váltakozó feszültséggel kell vezérelned. Vagy éppen egy családi házban kell kiépítened egy 12 V-os halogén világítási kört, miközben a lakáselosztóban 230 V áll rendelkezésre.
Mindkét helyzetben ugyanarra van szükség: egy olyan készülékre, amely a váltakozó feszültség nagyságát megváltoztatja, de a frekvenciát változatlannak hagyja. Ez a készülék a transzformátor. Ha nem értenéd a működését, a bekötését, az üresjárási és rövidzárási viselkedését, akkor alulméreteznéd, túlmelegítenéd, vagy nem vennéd észre, ha egy mérés hibás értéket mutat.
Ebben az alfejezetben tehát a transzformátort a szerelői gyakorlat felől közelítjük meg: megértjük a vasmagos, zárt mágneses körű elv lényegét, a feszültség- és áramáttételt, valamint azt, hogy mit jelent a gyakorlatban az üresjárási és a rövidzárási kísérlet.
Az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben megtanultad, hogy egy tekercsben csak akkor indukálódik feszültség, ha a rajta átmenő mágneses fluxus időben változik. Két egymás melletti, levegővel csatolt tekercsnél a mágneses erővonalak nagy része szétszóródik a térben, így a második tekercs csak kevés fluxust kapna. Ezt a csatolást javítja a vasmag, amely a mágneses erővonalakat nagy áteresztőképessége miatt magába zárja, és a primer tekercstől a szekunder tekercsig vezeti.
A mai transzformátorok alapelve a zárt vasmag. Ez a konstrukció a magyar villamosipar egyik legnagyobb büszkesége.
A transzformátor elve Faraday felfedezésére épül, de a ma is használt, jó hatásfokú, zárt vasmagos elrendezést a Ganz-gyárban dolgozó Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz szabadalmaztatta 1885-ben. Az ő nevük kezdőbetűiből származik a „ZBD” jelölés, amely a transzformátor történetében mérföldkő.
A korábbi, nyitott vasmagú kísérleti eszközökben a mágneses erővonalak nagy része elveszett, ezért a hatásfok rossz volt. Bláthy és munkatársai ezzel szemben zárt vasmagot alkottak: a tekercseket egy önmagába záródó, lemezelt vasmagra helyezték. Ez a felismerés tette lehetővé a nagy távolságú energiaátviteli hálózatok építését, mert így a feszültséget gazdaságosan fel lehetett transzformálni, majd a fogyasztóknál lecsökkenteni.
Figyelem. A Ganz-gyárban kifejlesztett klasszikus konstrukció alapelve változatlan, de a konkrét gyártói adatokat, anyagminőségeket és a ma kapható típusok paramétereit mindig a gyártó adatlapjáról kell ellenőrizni.
A legegyszerűbb egyfázisú transzformátor vázlatosan a következő elemekből áll:
A világítási célú, csengőhöz való vagy vezérlőáramkörű kistranszformátoroknál gyakran a vasmag a tekercsekkel együtt műgyantába van kiöntve, vagy a tekercs egy tekercstestben ül. A szerelői gyakorlatban tehát ugyanazt az elvet kell fölismerned egy ezer kVA-es olajhűtésű elosztótranszformátornál is, mint egy 8 VA-es csengőtranszformátornál.
Törvény. A transzformátor a nyugalmi (transzformátoros) indukció jelenségén alapul. A primer tekercsre adott váltakozó feszültség váltakozó áramot hoz létre, ez a vasmagban váltakozó mágneses fluxust kelt, és ez a fluxus a szekunder tekercsben feszültséget indukál.
A primer tekercsben indukált feszültség nagysága szinuszos táplálásnál közelítőleg:
A szekunder tekercsben indukált feszültség:
A két egyenletben a egy, a szinuszos váltakozásból adódó állandó, a frekvencia (Magyarországon ), pedig a vasmagban fellépő legnagyobb mágneses fluxus. A levezetés teljes részletességű alakja a Faraday-törvényből származik, amelyet az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben ismertettünk.
Ha a két egyenletet elosztjuk egymással, megkapjuk a feszültségáttételt:
Definíció. A feszültségáttétel () a primer és a szekunder menetszám hányadosa:
Ideális, veszteségmentes transzformátornál és , így:
Megjegyzés. A feszültségáttételt nem a névleges feszültségek hányadosaként, hanem a menetszámok hányadosaként érdemes megjegyezned, mert így válik érthetővé, miért függ a tényleges feszültség a terheléstől.
Most vizsgáljuk az áramokat. Ha a transzformátorban nincs teljesítményveszteség, akkor a primer oldalon felvett látszólagos teljesítmény egyenlő a szekunder oldalon leadott látszólagos teljesítménnyel:
Ebből következik:
Szabály. Feltranszformálásnál a feszültség nő, az áram csökken; letranszformálásnál fordítva. Az energia- és teljesítményviszonyokat eddig is így tanultad, hiszen ; ha állandó, akkor és fordítottan arányos.
Példa. Egy egyfázisú biztonsági (törpefeszültségű) transzformátor primer névleges feszültsége , szekunder névleges feszültsége . A szekunder oldalra egy olyan fogyasztót kapcsolunk, amely hatásos teljesítményt vesz fel mellett. Számítsuk ki a menetszám-áttételt, a szekunder áramot, a primer áramot és a szükséges látszólagos teljesítményt.
Megoldás.
Ellenőrzés. A primer oldalon felvett teljesítmény ideális esetben ugyanennyi: (a közbenső értékeket három tizedesre kerekítettük, hogy a kerekítési hiba ne torzítsa az eredményt). A két oldal teljesítménye tehát megegyezik, de az áramok a menetszám-áttétel szerint különböznek.
Az ideális transzformátor csak fogalmi segédeszköz, a valóságos készülékben veszteségek is fellépnek. A két legfontosabb veszteségfajta:
Definíció. A helyettesítő kép olyan egyszerűsített kapcsolási rajz, amely a valóságos transzformátort egy ideális transzformátorral és hozzá kapcsolt ellenállásokkal, tekercsekkel ábrázolja. A tekercsek ellenállását és , a szórt fluxus hatását és , a vasmag veszteséges mágneses viselkedését pedig egy vasveszteségi ellenállással és mágnesező reaktanciával szokás modellezni.
Az alábbi rajz ezt a helyettesítő képet mutatja (úgynevezett T-kép). Balról jobbra: az primer kapcsokra a soros és csatlakozik, középen a vasmagot jelentő söntág (keresztág) áll, amelyben és párhuzamosan kapcsolódik (árama az üresjárási áram), utána a primer oldalra redukált (vesszővel jelölt) szekunder elemek, és jönnek sorosan, végül az kapcsokra a terhelés.
A két mérési kísérlet azért választja szét az elemeket, mert mindegyikben az egyik ág elhanyagolható: üresjárásnál () a soros ágon alig esik feszültség, így csak a söntág marad (); rövidzárásnál a kis feszültség mellett a söntág árama elhanyagolható, így csak a soros ág marad, és eredővel ():
A szerelői gyakorlatban ritkán kell a teljes helyettesítő képpel számolnod, de két jelenség fontos:
Ezt a két viselkedést mérhetjük ki a két klasszikus kísérlettel: az üresjárási és a rövidzárási kísérlettel.
Az üresjárási kísérletet a következőképpen végezzük: a szekunder oldalt nyitva hagyjuk, tehát nincs terhelés (). A primer oldalra névleges frekvenciájú, szinuszos feszültséget kapcsolunk, és mérjük:
Mire következtetünk belőle?
Mivel a szekunder oldalon nem folyik áram, a szekunder tekercs rézvesztesége nulla. A primer tekercsben folyó üresjárási áram nagy transzformátoroknál a névleges áramnak csak néhány százaléka, kistranszformátoroknál 10–20 %-a is lehet (a lenti példában ); a primer rézveszteség ennek négyzetével arányos, ezért így is kicsi. Az üresjárási teljesítmény tehát gyakorlatilag a vasveszteséggel egyenlő:
Példa. Egy névleges látszólagos teljesítményű, -os transzformátor üresjárási kísérleténél , , . Becsüljük meg a vasveszteséget és a mágnesező áramot.
Megoldás. A vasveszteség . A felvett látszólagos teljesítmény:
Az üresjárási teljesítménytényező:
Ez az alacsony azt mutatja, hogy az üresjárási áram nagy része meddő, mágnesező áram, és csak kis része a vasveszteséget fedező hatásos összetevő. A hatásos összetevő:
A meddő, mágnesező összetevő:
Figyelem. Az üresjárási mérésnél a szekunder oldal feszültség alatt van. Ha nyitott kapocsról van szó, ott a teljes szekunder feszültség megjelenik. Hálózati feszültségű mérést csak jogosult, szakképzett személy végezhet, és a védőföldelést, a biztonságos mérővezetékeket és a műszer mérési kategóriáját (CAT) ellenőrizni kell.
A rövidzárási kísérletnél a szekunder oldalt rövidre zárjuk, de természetesen nem névleges primer feszültséggel, mert akkor károsan nagy áram folyna. Pontosan ezt a jelenséget ismerjük a Valódi feszültségforrás: üresjárás, rövidzárás és illesztés alfejezet logikájából is.
Az eljárás a következő: a szekunder oldalt rövidre zárjuk, és a primer oldalra csak akkora feszültséget adunk, hogy a tekercsekben éppen a névleges áram folyjék. Ezt a feszültséget rövidzárási feszültségnek nevezzük, és -val jelöljük. A névleges feszültséghez viszonyított százalékos értéke a százalékos rövidzárási feszültség ():
Mire következtetünk belőle?
Mivel a rövidzárási feszültség nagyon kicsi, a vasmag fluxusa, és így a vasveszteség is elhanyagolható. A mért teljesítmény tehát gyakorlatilag a rézveszteséggel egyenlő:
Példa. Ugyanennek a , transzformátornak a rövidzárási kísérleténél és . Számítsuk ki az értékét és a transzformátor névleges áramait.
Megoldás. A rövidzárási feszültség százalékban:
A primer névleges áram:
A szekunder névleges áram:
A rövidzárási kísérletet úgy végezték, hogy a primer tekercsben éppen folyt, ezért a mért a névleges áramhoz tartozó rézveszteség.
Ellenőrzés. A rezisztív összetevő , ami kisebb, mint , tehát az adatok összeférnek (mindig kell legyen). A rövidzárási teljesítménytényező , a reaktív összetevő .
Megjegyzés. Az értéke a transzformátor belső feszültségesését jellemzi. Minél kisebb ez az érték, annál „merevebb” a transzformátor, vagyis annál kisebb a feszültségesés a terhelés hatására. A nagyobb viszont korlátozza a zárlati áramot, ez a készülékvédelem szempontjából hasznos lehet.
A primer oldalon ampermérőt (A1), feszültségmérőt (V1) és wattmérőt (W1) használunk; a szekunder oldalon üresjárásnál csak feszültségmérő (V2), rövidzárásnál csak ampermérő (A2) kell, szekunder oldali wattmérőre egyik kísérletnél sincs szükség, mert a felvett teljesítményt (a veszteséget) a primer oldali W1 méri. A wattmérő áramtekercse a fogyasztóval sorba, feszültségtekercse pedig a fogyasztóval párhuzamosan csatlakozik.
A rajzon A1 és a W1 áramköre a primer tekerccsel sorosan, V1 és a W1 feszültségköre a primer kapcsokkal párhuzamosan kapcsolódik; a szekunder nyitott, rajta csak a V2 feszültségmérő van, a primer és a szekunder oldal galvanikusan elválasztott. A rövidzárási kísérletnél a primer oldali elrendezés ugyanez, de a szekundert az A2 ampermérőn át rövidre zárjuk, és a primer feszültséget nulláról indítva csak addig növeljük, amíg A1 a névleges primer áramot mutatja:
A következő ábra azt mutatja, hogyan változik a szekunder feszültség az üresjárási kísérlet során, ha a primer feszültséget növeljük.

Az interaktív változatban a csúszkán megadhatod a primer feszültséget, és a grafikonon azonnal látod a szekunder feszültség alakulását. A statikus tartalék ábrán az látszik, hogy a szekunder feszültség a primer feszültség közelítőleg lineáris függvénye, hiszen a menetszám-áttétel állandó.
Valós eset. Egy szerelő egy régi épületben lépcsőházi világítást épít, amelyhez egy 230/24 V-os transzformátort kell beépítenie. A lámpatestek összteljesítménye 120 W. Az árajánlathoz meg kell határoznia, mekkora látszólagos teljesítményű transzformátorra van szükség, és mekkora lesz a primer oldali megszakító árama.
A szerelő először csak a 120 W-ot olvassa le a lámpatestekről, és egy 130 VA-es készüléket választ. A bekötés után azonban a transzformátor túlmelegszik és búg. Kiderül, hogy a lámpatestek elektronikus tápegységei miatt a teljesítménytényező , így a látszólagos teljesítmény:
A primer oldali áram pedig:
A transzformátor tehát azért melegszik és búg, mert 160 VA-t kellene leadnia 130 VA helyett (túlterhelés). Bekapcsoláskor a primer oldali, B jelleggörbéjű kismegszakító ráadásul időnként kiold: ezt a vasmag felmágnesezési áramlökése okozza, amely a névleges áram többszöröse lehet, de csak rövid ideig tart; a primer védelmet ezért a gyártó ajánlása szerint kell megválasztani (például C vagy K jelleggörbe; ellenőrizendő: gyártói adatlap). A megszakító kioldása és a transzformátor melegedése két különböző jelenség: az első áramlökés, a második tartós túlterhelés. A tanulság: a látszólagos teljesítményt és a bekapcsolási jelleget is figyelembe kell venni a kiválasztásnál. A konkrét megszakítót és a vezetéket mindig a gyártói adatok és a hatályos szabvány szerint kell kiválasztani.
1. feladat (A). Egy transzformátor primer menetszáma , szekunder menetszáma . Mekkora a szekunder feszültség, ha a primer oldalt táplálja?
2. feladat (A). Egy csengőtranszformátor névleges teljesítménye , primer feszültsége , szekunder feszültsége . Számold ki a primer és szekunder névleges áramot.
3. feladat (B). Egy -es, -os transzformátor üresjárási kísérleténél , , . Mekkora a vasveszteség? Mekkora a mágnesező áram összetevője?
4. feladat (B). Egy -os, -es transzformátor rövidzárási kísérleténél , . Számítsd ki az értékét és a transzformátor névleges primer áramát.
5. feladat (C). Egy szerelő egy -os, -es transzformátort akar használni 90 W-os halogén izzókhoz. A lámpatestek értékkel számolhatók. Elég-e a 100 VA-es transzformátor? Mit kell még figyelembe venni (tartalék, bekapcsolási áramlökés, környezeti hőmérséklet), és milyen névleges teljesítményt választanál?
6. feladat (D). Rajzold le a rövidzárási kísérlet kapcsolási vázlatát. Hová kell kapcsolni a wattmérőt? Mi a teendő a feszültség bekapcsolása előtt? (A rajz leírását szavakkal is megadhatod.)
1. feladat (A). Az áttétel: . A szekunder feszültség .
2. feladat (A). Primer névleges áram: . Szekunder névleges áram: .
3. feladat (B). Vasveszteség . A hatásos összetevő: . A teljes üresjárási áram , így a meddő mágnesező összetevő:
4. feladat (B). (ellenőrzés: , az adatok összeférnek). A primer névleges áram . A rövidzárási kísérletet tehát akkora szabályozott feszültséggel végezték, hogy a primer áram éppen legyen.
5. feladat (C). A látszólagos teljesítmény . Válasz: a 90 VA számítás szerint a 100 VA-es transzformátor elvileg elég (nincs számítási hiba), de a bekapcsolási áramlökés és a hosszú távú üzemi melegedés miatt a kiválasztásnál a gyártói ajánlást is ellenőrizni kell. A gyakorlatban biztonsági tartalékkal, például 120 VA-es készüléket szokás választani, vagy a gyártó által javasolt túlméretezést kell alkalmazni.
6. feladat (D). A rövidzárási kísérlet vázlatos rajzán a primer oldalra kerül egy szabályozható feszültségű váltakozó forrás, utána ampermérő, feszültségmérő és wattmérő, majd a transzformátor primer oldala. A szekunder oldal kimeneteit rövidre zárjuk, és oda is kötünk egy ampermérőt. Bekötés előtt a mérőkört feszültségmentesítsd az öt biztonsági lépéssel: lekapcsolás (leválasztás), visszakapcsolás elleni biztosítás, a feszültségmentesség ellenőrzése (kétpólusú feszültségvizsgálóval (MSZ EN 61243-3) minden vezetőpáron (L–L, L–PE), a vizsgáló működését előtte és utána ismert forráson ellenőrizve), földelés és rövidre zárás (ahol előírt), a szomszédos feszültség alatti részek lefedése. A wattmérő áramtekercsét a primer körrel sorba, feszültségtekercsét a primer oldallal párhuzamosan kell kapcsolni. Bekapcsolás előtt a forrásfeszültséget nullára kell állítani, majd óvatosan növelni addig, amíg a primer ampermérő a névleges áramot mutatja. Biztonsági korlát. A kört feszültségmentesen kösd be; feszültség alá helyezni és mérni csak jogosult oktató felügyeletével, megfelelő mérési kategóriájú (CAT) műszerekkel és mérőzsinórokkal szabad, hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
A transzformátor a nyugalmi indukción alapul. A primer tekercsbe vezetett váltakozó áram a vasmagban váltakozó fluxust kelt, ezt a szekunder tekercs érzékeli, és benne feszültség indukálódik. A feszültségáttétel , ahol a primer, a szekunder menetszám. Ideális esetben és : ahol a feszültség nagyobb, ott az áram arányosan kisebb, a látszólagos teljesítmény () a két oldalon egyenlő. A valóságos transzformátorban réz- és vasveszteség lép fel. A két veszteséget az üresjárási és a rövidzárási kísérlettel becsülhetjük meg. Üresjárásban a szekunder oldal nyitva van, a felvett teljesítmény a vasveszteséget mutatja. Rövidzárásnál a szekunder oldalt rövidre zárjuk, és olyan kis feszültséget adunk a primer oldalra, hogy éppen névleges áram folyjon; a mért a rézveszteséget mutatja. A az a százalékos feszültségesés, amely a transzformátor belső impedanciáját jellemzi. Továbbvitt eredmény. A feszültség- és áramáttételt, a veszteségeket és a fogalmát a Terhelés, hatásfok, veszteségek és kapcsolások és a Vaslemezek, tekercsvezetők és szigetelési osztályok alfejezetekben használjuk majd a gyakorlati méretezéshez és a hatásfok számításához.