A munkahelyeden sokszor nem „kész” feszültségre van szükséged. Előfordul, hogy a rendelkezésre álló 24 V-os tápegységből kell egy érzékelőnek 5 V-ot, egy jelző LED-nek 2 V-ot, vagy egy régi, érzékeny műszernek illesztett jelet előállítanod. Ilyenkor az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a soros kapcsolás és az abból következő feszültségosztás.
Ha ezt az alfejezetet megérted, nemcsak számolni tudsz majd, hanem azt is látni fogod, miért ég ki azonnal egy LED, ha előtét-ellenállás nélkül kötöd rá a 12 V-ra, és miért nem lehet egy feszültségosztóval nagyobb teljesítményű motort szabályozni.
Nézzünk a legegyszerűbb soros kapcsolást. Az ábrán egy valós munkahelyi helyzetet modellezünk: van egy 24 V-os egyenfeszültségű tápegységünk, és két ellenállást kötünk egymás után.
Ábra leírása: Az áramkör egyetlen zárt hurkot alkot. A tápegység (Ut) bal oldalon függőlegesen áll, pozitív pólusa felfelé mutat. A felső vízszintes ágon az R1 (100 Ω) és R2 (300 Ω) ellenállások követik egymást. A jobb oldali függőleges és az alsó vízszintes vezeték zárja vissza az áramkört a tápegység negatív pólusához. Az áramkörben nincs elágazás.
Figyeld meg: a vezetékeknek itt nincs elágazása. Az áramkör egyetlen, folytonos körben folyik. Ebből következik a soros kapcsolás legfontosabb tulajdonsága:
Definíció. Soros kapcsolásról akkor beszélünk, ha az áramköri elemek (ellenállások, fogyasztók) egymás után, elágazás nélkül kapcsolódnak. A soros körben minden elemen ugyanaz az áram folyik át.
Szabály. Ha a soros körben bárhol megszakítjuk az áramkört, az áram mindenhol megszűnik. Ez az oka annak, hogy a régi karácsonyfaégősoroknál egyetlen izzó kiégése esetén az összes többi is elaludt.
A fenti áramkörben a 24 V-os tápfeszültség „ráfeszül” a két ellenállás sorozatára. Az energia megmaradásából következik, hogy a feszültségeknek a hurokban össze kell adódniuk. Ezt Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény) mondja ki, amellyel később a Kirchhoff-törvények és hálózatszámítás alfejezetben részletesen is foglalkozol.
Törvény. Huroktörvény (Kirchhoff II.): Egy zárt áramköri hurokban a feszültségek előjeles összege nulla. Soros kapcsolás esetén ez azt jelenti, hogy a tápfeszültség megegyezik a részfeszültségek összegével:
Továbbvitt eredmény. Ezt az összefüggést használjuk minden több hurkos hálózat számításánál a Kirchhoff-törvények és hálózatszámítás alfejezetben, valamint a váltakozó áramú feszültségosztásnál a Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag részben.
Mivel a soros körben mindenhol ugyanaz az áram folyik, az és összefüggéseket beírhatjuk a huroktörvénybe:
Ebből láthatjuk, hogy a két ellenállás úgy viselkedik, mintha egyetlen, nagyobb ellenállás lenne.
Definíció. Eredő ellenállás (): az az egyetlen ellenállás, amellyel egy hálózatot helyettesítve a tápfeszültség mellett ugyanaz az áram folyik. Soros kapcsolás esetén az eredő ellenállás az egyes ellenállások összege:
Megjegyzés. A soros eredő mindig nagyobb, mint bármelyik alkotó ellenállás. Ez logikus, hiszen az áramnak egymás után mindegyik ellenálláson „át kell küzdenie magát”.
Az előzőekből kiindulva kiszámíthatjuk, hogyan oszlik meg a tápfeszültség az egyes ellenállásokon.
Összefüggés. Terheletlen feszültségosztó: Ha a soros körön átfolyó áram , akkor az ellenálláson eső feszültség:
Két ellenállás esetén a leggyakrabban használt alakok:
Továbbvitt eredmény. Ez a feszültségosztó képlete, amelyet az egész továbbképzés során használni fogsz. Konkrétan visszatér: - a Párhuzamos kapcsolás és áramosztó alfejezetben, - a valódi feszültségforrás illesztésénél Valódi feszültségforrás: üresjárás, rövidzárás és illesztés, - a váltakozó áramú RC-körök vágási frekvenciájánál Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag, - valamint a mágneses körök analógiájánál: Mágneses tér, indukció és mágneses kör.
Számítás. Nézzük meg az ábrán szereplő konkrét értékekkel.
Adott: .
Keresett: .
1. lépés: Eredő ellenállás.
2. lépés: Áram.
3. lépés: Részfeszültségek (Ohm-törvénnyel).
Ellenőrzés: A huroktörvény szerint . A számítás helyes. ∎
Megjegyzés. Figyeld meg az arányt: a 100 Ω-os ellenállásra az összes feszültség negyede (6 V) jut, mert az ellenállások összege 400 Ω, és .
A feszültségosztó elvét szinte minden villanyszerelő kézben tartja, amikor egy analóg vagy digitális multimétert használ. A mérőmű alapból csak egy nagyon kis feszültséget (pl. ) tud közvetlenül mérni. Ahhoz, hogy 10 V-ot vagy 1000 V-ot tudjunk mérni, egy soros előtét-ellenállást kell beépíteni.
A kapcsolás gyakorlatilag ugyanaz: az előtét-ellenállás () és a mérőmű belső ellenállása () soros kapcsolást alkot. A mérendő feszültség () a teljes soros láncra jut, míg a mérőmű csak a saját belső ellenállásán eső feszültséget „érzékeli”. A fennmaradó feszültséget az előtét-ellenállásnak kell elnyelnie.
Számítás. Méréshatár kiterjesztése.
Adott: A mérőmű alapérzékenysége . A belső ellenállása . A műszeren átfolyó maximális áram (végkitérésnél): .
Cél: méréshatár elérése.
Keresett: A szükséges előtét-ellenállás () értéke.
Megoldás: A soros körben az előtétre feszültségnek kell jutnia, miközben ugyanaz az áram folyik át rajta.
Ellenőrzés a feszültségosztó képlettel: Ha rákötjük a 10 V-ot a és a soros láncára, a mérőműre jutó feszültség: . A számítás helyes. ∎
Szabály. Analóg (mutatós) műszernél a méréshatár kiterjesztéséhez szükséges előtét-ellenállás általános képlete: ahol a kiterjesztés tényezője.
A gyakorlatban a legjobb, ha magad elé képzeled, mi történik az arányok változásával.

Az ábra leírása / mit próbálj ki: A nyomtatott ábra az előző példa osztóját (, , ) mutatja, amikor a kimenetére (az -vel párhuzamosan) egy terhelő ellenállást kötünk: a szaggatott vízszintes vonal a terheletlen , a folytonos görbe a terhelt kimeneti feszültség. -nál és párhuzamos eredője , így ; nagy -nél a görbe a 18 V-hoz simul, kis -nél néhány voltra esik. Az interaktív változatban négy csúszka van: , , és a terhelés (); a kapcsolási rajz alatt a kék sáv a terheletlen, a narancs sáv a terhelt -t mutatja, a fejléc pedig -et is kiírja. Az alapbeállításban a terheletlen értékek 6 V és 18 V. Húzd az csúszkát -ról -ra: a terheletlen részfeszültségek kiegyenlítődnek (12 V – 12 V). Ha -t nagyon megnöveled, a terheletlen a teljes tápfeszültséghez közelít, mert a feszültség nagy része a nagyobb ellenálláson esik. Végül növeld az -t: a narancs sáv a kékhez közelít – a terhelés annál kevésbé „húzza le” a kimenetet, minél nagyobb ellenállású (ezt a Párhuzamos kapcsolás és áramosztó alfejezet számolja ki pontosan).
A potenciométer (köznyelvben potméter) nem más, mint egy változtatható ellenállás, amelynek három kivezetése van. Ha a két szélső kivezetésre rákötjük a tápfeszültséget, a középső csúszó kivezetés és a negatív pólus között egy állítható feszültségosztót kapunk.
Gyakorlat. Hogyan használjuk? 1. Képzelj el egy -os potenciométert, amelyet -ra kötünk. 2. Ha a csúszkát pontosan középre állítjuk, az ellenállás kettéoszlik: az egyik, a másik oldalon. 3. A kimenő feszültség a csúszka és a negatív pólus között: . 4. Ha a csúszka egészen felül van, , így . 5. Ha a csúszka alul van, , így .
Valós eset. Egy jelzőpanelen egy zöld színű LED-del akarod jelezni a 12 V-os tápfeszültség meglétét. A gyártói katalógus szerint a LED nyitófeszültsége , és a megengedett üzemi áram .
Hiba. Ha a LED-et közvetlenül a 12 V-ra kötöd, a LED gyakorlatilag azonnal meghibásodik, mert a 12 V-ból a LED csak 2 V-ot tud „elnyelni”, a többlet áram pedig elszáll.
Megoldás: Soros ellenállást () kell beépíteni. Ez az ellenállás „elviszi” a maradék feszültséget.
Számítás. Adott: .
Keresett: .
A soros hurokban az ellenállásra jutó feszültség: .
Mivel a soros körben az áram közös, az ellenálláson is folyik át. Ohm-törvényből:
Ilyen érték a kereskedelmi sorokban nincs: a következő nagyobb E24-sorértéket, az 510 Ω-ot választjuk; ekkor , ami a 20 mA alatt marad.
Teljesítmény-ellenőrzés: Az ellenálláson hővé alakuló teljesítmény: . Ha 0,25 W-os ellenállást választasz, az kellemesen melegedhet, de méretezésileg elfogadható. Gyakorlati szempontból érdemesebb nagyobbat, pl. -os ellenállást betenni a tartósság érdekében. ∎
A hurok feszültségeinek összeadása helyett az áramot osztják meg. A leggyakoribb fogalmi tévedés. Soros kapcsolásban az áram közös, a feszültség oszlik. Az ellenálláson nem „fogy el” az áram, csak a töltéshordozók energiája csökken (ezt látjuk feszültségesésként).
A terhelt feszültségosztó figyelmen kívül hagyása. A tanulók gyakran megvalósítanak egy nagy ellenállású osztót (pl. 1 kΩ – 1 kΩ, 12 V-ról 6 V-ra), majd rákötnek egy nagy fogyasztót, és csodálkoznak, hogy a feszültség leesik. A terhelés párhuzamosan kapcsolódik az alsó ellenállással, lecsökkenti annak értékét, így az osztásarány is megváltozik. Ezt a Párhuzamos kapcsolás és áramosztó alfejezetben fogod pontosan kiszámolni.
A soros ellenállás teljesítményének elfelejtése. Amikor előtét-ellenállást méretezel, a LED-példában szereplő hő nem tűnik el. Ha egy nagyobb feszültségkülönbséget kell elnyeletni, az ellenállás könnyen megéghet.
1. kérdés (Igaz/Hamis). Ha egy soros körhöz hozzáadunk egy újabb ellenállást, az áramkörben folyó áram megnő. (Indokold a választ!)
2. kérdés (Gyors számolás). Egy 10 V-os áramkörben van egy 2 kΩ-os és egy 8 kΩ-os ellenállás sorosan. Mennyi a feszültség a 8 kΩ-os ellenálláson?
3. kérdés (Fogalom). Mit jelent az, hogy a feszültségosztó „terheletlen”?
4. kérdés (Gyakorlat). Miért fontos a multiméter méréshatárának kiterjesztésénél, hogy az előtét-ellenállás hőmérséklet-álló legyen?
5. kérdés (Számítás). Mekkora előtét-ellenállás szükséges ahhoz, hogy egy végkitérésű, belső ellenállású műszerrel -ot mérhessünk?
1. feladat (A) – Alap. Az ábrán látható kapcsolásban . Számold ki az eredő ellenállást, az áramköri áramot, és a két részfeszültséget. Ellenőrizd a hurok törvényét!
2. feladat (A) – Feszültségosztó. Egy érzékelő 5 V-os jelet igényel. Rendelkezésre áll egy 12 V-os akkumulátor. Tervezz feszültségosztót, ha az osztó teljes ellenállása 1200 Ω legyen! Add meg a két ellenállást!
3. feladat (B) – Előtét. Egy mutatós feszültségmérő alapérzékenysége , belső ellenállása . Mekkora előtét-ellenállást kell beépíteni, hogy 30 V végkitérésű műszert kapjunk? Mennyi teljesítmény disszipálódik az előtéten végkitérésnél?
4. feladat (B) – Terhelt osztó (előkészítés a Párhuzamos kapcsolás és áramosztó alfejezethez). Egy 10 kΩ-os potenciométert 12 V-ra kötünk. A csúszkát éppen félútra állítjuk. A kimenő pontra rákötünk egy 10 kΩ-os fogyasztót (terhelést). a) Mekkora a potenciométer alsó felének és a terhelésnek az eredője? b) Mennyi lesz a kimenő feszültség terhelés alatt?
5. feladat (C) – Gondolkodtató. Egy izzósoron 20 darab egyforma izzó van sorba kötve. A tápfeszültség 24 V (törpefeszültségű transzformátorról). Egy izzó kiég. A boltban kapható cseredarab, amit a szerelő betesz, rossz típusú: a réginek kétszerese az ellenállása. Hogyan változik meg a többi 19 izzó feszültsége? Veszélyes-e ez?
6. feladat (D) – Hibakeresés. Egy elosztószekrényben 3 darab, egyenként 10 Ω-os fűtőtest van sorosan kötve egy 24 V-os tápegységre. A feszültségmérések a következőket mutatják: . Melyik alkatrész hibásodott meg, és milyen hibával? Magyarázd a feszültségek arányából!
1. feladat. Adott: . Eredő: . Áram: . Részfeszültségek: . . Ellenőrzés: . Helyes.
2. feladat. Adott: . A feszültségosztó képlet szerint a kimenő feszültség a 2-es ellenálláson van. Képlet: . Átrendezve: . . Ellenőrzés: . Helyes.
3. feladat. Adott: . Áram: . Előtét: . Teljesítmény: . Egy 0,25 W-os ellenállás bőven elegendő, de hősokk miatt 0,5 W-os is választható.
4. feladat. Adott: , csúszka félúton, tehát . Terhelés: . a) Az alsó fél és a terhelés párhuzamosan kapcsolódnak: . b) A teljes hurok eredője: . A hurok árama: . Kimenő feszültség (terhelve): . Tanulság: Terhelés nélkül 6 V, terheléssel 4,8 V. Az osztó feszültsége leesik.
5. feladat. A 20 izzóból 19 megmaradjon „eredeti” ellenállású (). A csereizzó ellenállása . Összesen: 19R + 2R = 21R. Az áramkör árama: . Az eredeti izzók feszültsége: . A csereizzó feszültsége: . Normál esetben mindegyik éppen 1,2 V-ot kapna. A rossz cseredarab miatt a csereizzó túlfeszültséget kap, a többi izzó pedig kicsit halványabban világít. Veszélyes-e? Hálózati feszültség esetén (pl. 230 V-on 20 darabbal) a túlfeszültség túlterhelést és túl nagy hőt okozhat a nem megfelelő izzóban.
6. feladat. Hibátlan állapotban a 24 V három egyforma, 10 Ω-os fűtőtesten egyenlően oszlik meg, tehát mindegyiken 8 V esne. Most (nőtt), . A 12 V-os részfeszültség tehát azt mutatja, hogy a körben folyik áram: . A második fűtőtesten , tehát : az R2 zárlatos (rövidre záródott), a többi két fűtőtest ép.
Ellenőrzés: a részfeszültségek összege (huroktörvény). Ha R2 szakadt volna, a körben nem folyna áram, és a tápfeszültség teljes egésze (24 V) a szakadt elemen jelenne meg, a másik kettőn 0 V lenne (, , ). A 0 V tehát soros körben csak zárlatra utal (vagy arra, hogy a kör áramtalan), a szakadást a teljes tápfeszültség jelzi.
A soros kapcsolás az áramkörök alapvető kapcsolási módja, ahol az elemek egymás után, elágazás nélkül következnek. A megmaradó jellemző az áram: a soros körben minden pillanatban minden elemen ugyanaz az áram folyik. A huroktörvény (Kirchhoff II.) alapján a tápfeszültség egyenlő az alkatrészeken eső részfeszültségek összegével. Az egyes elemeket helyettesítő összegzett érték az eredő ellenállás: . Ebből származik a gyakorlatban leggyakrabban használt összefüggés, a feszültségosztó képlete: . Ezt az eredményt elsősorban feszültségmérő méréshatárának kiterjesztésére (előtét-ellenállás), potenciométeres beállításra és LED-ek előtétjének méretezésére használjuk. A leggyakoribb szerelői tévedés, hogy az osztó áramát a feszültséggel keverik, vagy nem számolnak a fogyasztó (terhelés) árammal párhuzamos hatásával, ami a kimenő feszültséget lecsökkenti (ez utóbbi pontos számítása a következő, Párhuzamos kapcsolás és áramosztó alfejezet tárgya).
Ez az alfejezet a klasszikus elektrotechnika (Ohm-törvény, Kirchhoff-törvények) stabil matematikai alapjain nyugszik. A LED-es példa nyitófeszültsége és üzemi árama típustól függően változik, ezért éles alkalmazásnál mindig a gyártói adatlap (datasheet) a mérvadó. A multiméterek belső ellenállására és méréshatárára vonatkozó konkrét értékek a gyártói specifikációkban találhatók.