Ha valaha bekötöttél mágneskapcsolót, transzformátort vagy motort, akkor már dolgoztál mágneses körrel, még ha nem is így gondoltál rá. A mágneskapcsoló tekercse csak azért húzza be a főérintkezőket, mert a gerjesztett vasmag mágneses tere erőt fejt ki a mozgó armatúrára. A transzformátor csak azért működik, mert a primer tekercs árama mágneses fluxust hoz létre a vasmagban, amelyet a szekunder tekercs is körülvesz. Ha nem érted a mágneses tér, a gerjesztés, a fluxus és a mágneses kör összefüggéseit, akkor nem tudod megmagyarázni, miért melegszik túl egy relé, miért kisebb egy légréses tekercs induktivitása, vagy miért kell lemezelt vasmagot használni váltakozó áramú készülékekben.
Kezdjük egy egyszerű képpel: egy hosszú, egyenes rézvezetőn áram folyik. Iránytűt helyezve a vezető köré, a tű mindig a vezető körüli koncentrikus körök érintőjébe áll. Az áram tehát mágneses teret hoz létre maga körül; minél nagyobb az áram, annál erősebb a tér. Ha a vezetőt hurokká hajlítjuk, a hurok belsejében a tér összesűrűsödik, és már van egy északi–déli pólus jellegű elrendezés. Ha sok hurkot egymás mellé teszünk, tekercset kapunk, amelynek belsejében már viszonylag egyenletes, erős mágneses tér alakul ki. Ezt a teret vas vagy más ferromágneses anyag behelyezésével tovább erősíthetjük, mert a vas „vezeti” a mágneses teret, ahogy a réz vezeti az áramot.
Az alábbi ábra egy tipikus lágyvas jellegű anyag első mágnesezési görbéjét mutatja: vízszintes tengelyen a mágneses térerősség (), függőlegesen az ebből létrejövő mágneses indukció (). Jól látható, hogy kezdetben a görbe meredek, majd a növekvő ellenére a egyre kevésbé nő: az anyag telítődik.
A görbe alakja a gyakorlatban anyagról anyagra más, de a jellegzetes „bekanyarodás” minden ferromágneses anyagnál megfigyelhető. A pontos értékeket mindig a gyártói adatlapból vagy mérésből vesszük.
Definíció. A mágneses indukció () a mágneses tér erősségét és irányát leíró vektormennyiség. Mértékegysége a tesla: . A gyakorlatban előforduló értékek: a Föld mágneses tere néhány tíz , egy állandó mágnes felületén 0,1–1 T, egy transzformátor vasmagjában üzemszerűen 1,5–1,8 T.
Definíció. A mágneses fluxus () azt méri, hogy a mágneses indukció mekkora felületen halad át. Homogén térben, ha a felületre merőlegesen számolunk:
ahol a felület. Ha a tér nem merőleges a felületre, akkor , ahol a vektor és a felület normálisa közötti szög. A fluxus egysége a weber: .
Definíció. A gerjesztés () azt fejezi ki, hogy egy tekercs mennyire „hajtja” a mágneses teret. Értéke a menetszám és az áram szorzata:
ahol a menetszám, az áram. Bár a mértékegysége amper, gyakran ampermenet-ként (A·menet) mondjuk ki, hogy megkülönböztessük az áramtól.
Definíció. A mágneses térerősség () a gerjesztés hossz menti eloszlását adja meg. Homogén esetben, hosszúságú zárt középvonalon:
Egysége amper per méter: .
Törvény. A gerjesztési törvény (Ampere-törvény) szerint a mágneses térerősség zárt görbe menti vonalintegrálja egyenlő a görbe által körülölelt áramok algebrai összegével:
Egyszerű, homogén mágneses kör esetén ez a fenti alakra egyszerűsödik.
Definíció. A permeabilitás () az anyag mágneses „vezetőképességét” jellemzi. Vákuumban:
Anyagban a mágneses indukció:
ahol a relatív permeabilitás, dimenzió nélküli szám. Vákuumban ; levegőben gyakorlatilag szintén 1. Ferromágneses anyagokban tipikusan néhány száz és néhány százezer közötti, de erősen függ a mágnesezettségtől.
A mágneses szempontból fontos anyagokat három csoportba soroljuk:
A ferromágneses anyagoknál a és kapcsolata nem lineáris, és a görbe hiszterézist mutat. Az első mágnesezési görbe (lásd fent) a kezdetben lemágnesezett anyag felmágnesezését írja le. Ha a mágnesezést váltakozó irányban ismételjük, a – pontok zárt hurkot futnak be, ez a hiszterézishurok.
A hiszterézishurok két kitüntetett pontja:
Az anyagokat a hurok alakja alapján is csoportosíthatjuk:
A hiszterézis hurok belső területe arányos az egy mágnesezési ciklus alatt hővé alakuló energiával. Ezért váltakozó áramú vasmagoknál anyagilag is fontos, hogy keskeny hurkú, lágy anyagot válasszunk. A vaslemez lemezelése (egymástól szigetelt vékony lemezek) pedig az örvényáramú veszteséget csökkenti.
Az alábbi ábra két szemléltető hiszterézishurkot hasonlít össze. Bal oldalon egy lágy mágneses anyag keskeny hurka látszik (a fenti első mágnesezési görbével, szaggatottan): T, A/m, a hurokterület kb. 550 J/m³ ciklusonként. Jobb oldalon egy kemény mágneses anyag széles hurka (más léptékben): T, A/m, a hurokterület kb. 41 000 J/m³. A nyilak a bejárás irányát mutatják; a sraffozott terület a ciklusonként hővé alakuló energia (térfogategységenként). A HTML-kiadás interaktív változatában egy pont a szerint járja körbe a lágy anyag hurkát, és a csúszkával megfigyelhető, hogyan nő a hurok és hogyan jelenik meg a telítés.

Az áramkörök analógiájára a mágneses teret is hurokban, mágneses körben modellezzük. A mágneses körben a fluxus () az áramnak, a gerjesztés () a feszültségnek, a mágneses ellenállás (reluktancia, ) pedig az elektromos ellenállásnak felel meg.
Definíció. A mágneses ellenállás (reluktancia) egy hosszúságú, keresztmetszetű, permeabilitású szakaszra:
Egysége: .
Törvény. A Hopkinson-törvény a mágneses kör Ohm-törvénye:
Ha a mágneses kör több, sorosan kapcsolódó szakaszból áll (például vasmag + légrés), a mágneses ellenállások összeadódnak, és a gerjesztés:
Ezt úgy is írhatjuk, hogy a mágneses feszültségek () összege egyenlő a teljes gerjesztéssel:
A légrés mágneses ellenállása különösen fontos. Mivel a levegő relatív permeabilitása , a légrés ellenállása sokkal nagyobb, mint az azonos méretű vasé. Ezért már kis légrés is jelentősen megnöveli a kör teljes mágneses ellenállását, és adott fluxus eléréséhez nagyobb gerjesztést, tehát nagyobb áramot vagy több menetet igényel.
Megjegyzés. A Hopkinson-törvény csak akkor alkalmazható egyszerűen, ha a permeabilitás állandónak tekinthető. Telítésben vagy erősen nemlineáris anyagnál a függ a mágneses térerősségtől, ezért a számítás iterációt vagy mágnesezési görbe használatát igényli. A szerelői gyakorlatban a gyártók gyakran megadják a szükséges gerjesztést vagy a vasmag mágneses jelleggörbéjét.
Ha mágneses térben áramjárta vezető helyezkedik el, a vezetőre erő hat. Ez az erő a motorok, hangszórók, mágneskapcsolók és sok más villamos készülék működésének alapja.
Törvény. A Lorentz-erő nagysága egyenes vezetőre, homogén mágneses térben:
ahol a vezető hossza a mágneses térben, pedig a indukció és az áram iránya közötti szög. Ha a vezető merőleges a térre (), akkor , és .
Az erő irányát a balkéz-szabály (motorszabály) adja meg: ha a bal kezünk tenyerét úgy tartjuk, hogy a mágneses indukcióvonalak a tenyerünkbe lépnek, a kinyújtott ujjak az áram irányába mutatnak, akkor a kifeszített hüvelykujj az erő irányát mutatja. (A jobbkéz-szabályt a generátoros indukált feszültség irányára használjuk, lásd Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag.)
Példa 1. Légmagos tekercs mágneses tere
Egy hosszú, légmagos tekercs menetszáma , hossza , árama . Számítsuk ki a tekercs belsejében a mágneses térerősséget és a mágneses indukciót!
Megoldás.
A mágneses térerősség:
Mivel levegőben , az indukció:
Ez igen gyenge tér; egy ferromágneses vasmaggal ugyanez a tekercs több százszor nagyobb indukciót hozna létre.
2. példa. Vasmagos tekercs légréssel (kidolgozott mágneses kör)
Egy mágneses kör vasmagból és egy kis légrésből áll. A vasmag közepes kerülete , keresztmetszete . A légrés hossza , keresztmetszete megegyezik a vaséval. A tekercs menetszáma . A vas relatív permeabilitása a munkapontban . Célfluxus: . Mekkora gerjesztés és mekkora áram szükséges?
Megoldás.
Először számítsuk ki az indukciót, mert a fluxus és a keresztmetszet adott:
Ez reális érték, a lágyvasak jellemzően 1,0–1,8 T között üzemelnek.
A vasban a mágneses térerősség:
A légrésben , tehát:
A mágneses feszültségek:
A teljes gerjesztés a két feszültség összege:
A szükséges áram:
Tanulság. Bár a légrés hossza mindössze 0,5 mm, a rajta eső mágneses feszültség () nagyobb, mint a 60 cm hosszú vasmagé (). A légrés tehát uralja a mágneses kört. Ezért a transzformátorok és relék vasmagjait igyekeznek hézagmentesen illeszteni; ahol mégis légrés kell (például egyenáramú előmágnesezésű fojtótekercseknél), ott a rést tudatosan, kis tűréssel alakítják ki.
Példa 3. Lorentz-erő számítása
Mágneses térben hosszú vezetőn áram folyik. Az indukció , a vezető merőleges a térre. Mekkora erő hat a vezetőre?
Megoldás.
Mivel , :
Ez nem tűnik nagy erőnek, de egy motor forgórészében sok, sorba kapcsolt vezetőszakasz helyezkedik el mágneses térben, így az összerő már elegendő a tengely megforgatásához.
A mágneses kör közvetlenül kapcsolódik a tekercs induktivitásához, amelyet a következő alfejezetben fogunk részletesen vizsgálni.
Továbbvitt eredmény. Ha egy menetes tekercs mágneses körében fluxus jön létre áram hatására, akkor a tekercs teljes fluxusát () felhasználva az induktivitás:
A Hopkinson-törvényből , ezért:
Ez az összefüggés az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben kulcsszerepet játszik: megmutatja, hogy a tekercs induktivitása a menetszám négyzetével arányos, és a mágneses kör ellenállásától – különösen a légréstől – erősen függ. Ezt használjuk majd a transzformátorok és fojtótekercsek viselkedésének megértéséhez.
Valós eset. Egy villanyszerelő azt tapasztalta, hogy egy mágneskapcsoló tekercse melegszik, és a főérintkezők nem húznak be megbízhatóan, pedig a vezérlőfeszültség a névleges értéken van. A kapcsoló szétszerelésekor kiderült, hogy a mozgó armatúra és az álló vasmag közé por és finom fémreszelék került, ami megnövelte a mágneses kör légrését. A megnövekedett légrés miatt a mágneses ellenállás nagyobb lett, ezért egyenáramú tekercsnél ugyanakkora gerjesztés mellett kisebb fluxus és behúzóerő alakulna ki. Váltakozó áramú tekercsnél viszont a fluxust nagyjából a tápfeszültség szabja meg, ezért a nagyobb mágneses ellenálláshoz nagyobb gerjesztés, azaz nagyobb tekercsáram kell: a nagyobb légrés csökkenti az induktivitást (), így a tekercs árama a névlegesnél jóval nagyobb lesz. Az armatúra nem zár teljesen, a kapcsoló zúg és rezeg. Ha az armatúra tartósan nem zár, a tekercs leéghet, a zúgó, rosszul záró mágneskapcsolót ezért nem szabad üzemben hagyni. A szerelő megtisztította az érintkező felületeket, ellenőrizte a légrés záródását, és a mágneskapcsoló újra megbízhatóan működött. A tanulság: a mágneses kör „légrés-érzékenysége” miatt a mágneskapcsolók, relék és kontaktorok vasmag felületeit tisztán, idegen anyagtól mentesen kell tartani, és a mechanikai ütközést, kopást rendszeresen ellenőrizni kell.
Hiba. A mágneses térerősség () és a mágneses indukció () összekeverése. Sokan azt hiszik, hogy a kettő ugyanaz, pedig a gerjesztésből származó „hajtó” mennyiség, pedig a ténylegesen kialakuló mágneses tér. A kettőt a permeabilitás köti össze.
Hiba. A légrés elhanyagolása mágneses kör számításakor. Ahogy a 2. példában láttuk, már 0,5 mm légrés is nagyobb mágneses feszültséget ejthet, mint 60 cm vasmag. Aki a légrést figyelmen kívül hagyja, irreálisan kis gerjesztést kap, és a tekercs a valóságban nem hozza létre a kívánt fluxust.
Hiba. A relatív permeabilitás állandónak feltételezése telítésben. A ferromágneses anyagok értéke nem állandó, hanem a munkaponttól függ. Telítés közelében a drasztikusan lecsökken, ezért a Hopkinson-törvénnyel való lineáris számítás hibás eredményt ad. Ilyenkor a mágnesezési görbét kell használni, vagy a gyártó által megadott gerjesztési adatokat kell figyelembe venni.
Hiba. A vasveszteség (hiszterézis- és örvényáram-veszteség) figyelmen kívül hagyása váltakozó áramú vasmagoknál. Ha valaki tömör vasat használ lemezelt helyett, a nagy örvényáramok miatt a mag erősen melegszik; ha széles hurkú (kemény) anyagot választ, a hiszterézisveszteség nő. Ezért a váltakozó áramú transzformátorok és motorok vasmagjait vékony, egymástól szigetelt, lágy mágneses (keskeny hurkú) lemezekből építik.
1. feladat (A). Definiáld a mágneses fluxust, és add meg a mértékegységét! Mennyiben különbözik a mágneses indukciótól?
2. feladat (A). Egy légmagos tekercs menetszáma , hossza , árama . Számítsd ki a mágneses térerősséget és a mágneses indukciót a tekercs belsejében!
3. feladat (B). Egy zárt vasmagos tekercs menetszáma . A vasmag közepes kerülete , keresztmetszete , relatív permeabilitása . Mekkora gerjesztés és áram szükséges fluxus létrehozásához? (Nincs légrés.)
4. feladat (B). Egy vezető hossza , árama , a mágneses indukció . A vezető -os szöget zár be a mágneses térrel. Mekkora a vezetőre ható erő?
5. feladat (C). Az előző zárt vasmagos körbe légrést csiszolunk, miközben a fluxust változatlanul értéken szeretnénk tartani. Mennyivel kell megnövelni a gerjesztést? Hasonlítsd össze a légréses kör eredő mágneses ellenállását a légrés nélküli körével! (Használd az adatokat: , , , .)
6. feladat (D). Egy mágneskapcsoló tekercse nem húzza be megbízhatóan a főérintkezőket, bár a tekercs feszültsége névleges. Sorolj fel legalább három lehetséges okot a mágneses kör szempontjából, és mindegyikhez add meg a javítási módot! (Gondolj a légrésre, a szennyeződésre, a mechanikai kopásra és a túlmelegedésre.)
1. feladat (A).
A mágneses fluxus a mágneses indukció és a felület skaláris szorzata:
.
Homogén, merőleges térben
.
Mértékegysége a weber (Wb). A mágneses indukció
()
a tér erősségét adja meg adott pontban (T), a fluxus pedig azt, hogy ez
a tér mekkora felületen halad át (Wb). A fluxus a térfelületi
integrál.
2. feladat (A).
Hossz:
.
3. feladat (B).
Keresztmetszet:
.
Célfluxus:
.
Indukció:
Mágneses térerősség a vasban:
Gerjesztés:
Áram:
4. feladat (B).
A Lorentz-erő:
5. feladat (C).
Először a légrés nélküli mágneses ellenállás:
A légréses kör két soros szakaszból áll: vas () és légrés (). A vas mágneses ellenállása ugyanaz, mint fent: .
A légrés mágneses ellenállása:
A teljes mágneses ellenállás:
A szükséges gerjesztés a Hopkinson-törvényből:
A növekmény a légrés nélküli esethez képest:
Tehát a légrés miatt a gerjesztést mintegy 40%-kal meg kell növelni, holott a légrés hossza mindössze 0,2 mm. Ez jól mutatja a légrés domináns szerepét.
6. feladat (D).
Lehetséges okok és javítások:
A mágneses tér alapfogalmai nélkül nem érthetők a transzformátorok, motorok és mágneskapcsolók. Az áram mágneses teret gerjeszt; a gerjesztés , a mágneses térerősség . Az anyag mágnesezhetőségét a permeabilitás jellemzi: . Ferromágneses anyagokban a – kapcsolat nemlineáris, hiszterézist mutat; a keskeny hurkú lágy anyagok váltakozó áramú vasmagokba, a széles hurkú kemény anyagok állandó mágnesekbe valók. A mágneses kör a Hopkinson-törvénnyel írható le: , ahol . A légrés mágneses ellenállása nagy, ezért már kis légrés is jelentősen növeli a szükséges gerjesztést. A mágneses térben áramjárta vezetőre Lorentz-erő hat: . Továbbvitt eredmény: a mágneses körből származtatjuk a tekercs induktivitását: , amelyet az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezet használ fel. Ez az összefüggés az alapja a transzformátorok, fojtótekercsek és relétekercsek váltakozó áramú viselkedésének.
Ez az alfejezet a klasszikus elektrotechnika stabil matematikai és fizikai alapjain nyugszik. A érték a hagyományos tankönyvi érték; az SI 2019 utáni definíciója kissé eltérhet, de a különbség a villanyszerelői gyakorlatban elhanyagolható. A mágnesezési görbe konkrét számértékei anyagtól függenek, ezért éles tervezésnél mindig a gyártói adatlap vagy mérés az irányadó. A váltakozó áramú vasmagok lemezelésére és a hiszterézisveszteségre vonatkozó követelmények a vonatkozó anyag- és gyártói specifikációkban találhatók.