5.2 Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag

Amikor egy szervizben kinyitunk egy régi, kapcsolóüzemű tápegységet, hiába húztuk ki a hálózati csatlakozót, a nagy méretű szűrőkondenzátor kapcsain még hosszú másodpercekig – rossz esetben percekig – életveszélyes feszültség lehet. Ugyanazt a töltéstároló viselkedést használja az egyszerű RC-időzítő is, például amikor egy relé kikapcsolás után még néhány másodpercig működtet egy ventilátort. Ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, hogyan viselkedik a kondenzátor soros és párhuzamos kapcsolásban, mennyi idő alatt töltődik, illetve sül ki, és hogyan lehet biztonságosan kisütni.

5.2.1 Szemléletes kép: a kondenzátor mint „rugalmas víztartály”

A kondenzátor viselkedését úgy képzelhetjük el, mint egy kezdetben üres, rugalmas falú víztartályt. Ha vékony csövön (ellenálláson) keresztül töltjük, a vízszint (feszültség) először gyorsan emelkedik, majd egyre lassabban közelíti a maximális szintet. Ha kinyitjuk a leeresztő csapot, a vízszint fordított görbe szerint csökken: először gyorsan, majd egyre lassabban. A cső vastagsága az RR ellenállásnak, a tartály térfogata a CC kapacitásnak felel meg.

Az alábbi kapcsolás a legalapvetőbb RC-tag egyenfeszültséggel. Az S1 kapcsoló zárása után a kondenzátor az RR ellenálláson keresztül töltődik. Az S1 nyitása önmagában nem süti ki: a kondenzátor töltve marad, mert nincs zárt áramkör. Kisütéshez a külön S2–RkR_k ágat zárjuk, így a kondenzátor az RkR_k kisütőellenálláson át sül ki (ugyanazon az RR-en csak váltókapcsolóval lehetne, amely az RR szabad végét a negatív sínre kapcsolja).

RC-tag töltő- és kisütőággal - Töltés: S1 zárva, S2 nyitva – a kondenzátor az R ellenálláson át töltődik. Kisütés: S1 nyitva, S2 zárva – a kondenzátor az Rk kisütőellenálláson át sül ki (Rk = R = 10 kΩ esetén τ ugyanakkora). Nyitott S1 és S2 mellett a kondenzátor töltve marad.

A rajzon U0U_0 a tápfeszültség, RR a töltőellenállás, RkR_k a kisütőellenállás, CC a kondenzátor. A feszültséget a kondenzátor kapcsain mérjük; a rajz szerinti irányok szemléltető jellegűek.

5.2.2 Eredő kapacitás soros és párhuzamos kapcsolásnál

Definíció. Párhuzamos kapcsolásnál a kondenzátorok feszültsége azonos, az eredő kapacitás:

Ce=C1+C2+…+Cn.C_e = C_1 + C_2 + \dots + C_n.

Soros kapcsolásnál a kondenzátorok töltése azonos, és az eredő kapacitás reciproka:

1Ce=1C1+1C2+…+1Cn.\frac{1}{C_e} = \frac{1}{C_1} + \frac{1}{C_2} + \dots + \frac{1}{C_n}.

Két sorba kötött kondenzátor esetén az eredő:

Ce=C1⋅C2C1+C2.C_e = \frac{C_1 \cdot C_2}{C_1 + C_2}.

Megjegyzés. A képletek a soros és párhuzamos ellenállásokéhoz képest „éppen fordítottak”: a soros kapacitások eredője mindig kisebb a legkisebb sorba kötött kapacitásnál, a párhuzamos eredő pedig mindig nagyobb a legnagyobb párhuzamosan kötött kapacitásnál.

Az ok fizikailag egyszerű: a kapacitás a töltés és a feszültség hányadosa, C=Q/UC = Q/U. Párhuzamos kapcsolásnál azonos UU-n több töltést tárol a rendszer, ezért a kapacitások összeadódnak. Soros kapcsolásnál ugyanaz az áram hozza létre a töltést, de az egyes kondenzátorok feszültségei összeadódnak, így az eredő kapacitás kisebb lesz.

5.2.2.1 1. kidolgozott példa – vegyes kapcsolás

Adott három kondenzátor: C1=4,7μFC_1 = 4{,}7\,\mu\text{F}, C2=10μFC_2 = 10\,\mu\text{F}, C3=22μFC_3 = 22\,\mu\text{F}. A C2C_2 és C3C_3 párhuzamosan van kötve, ezzel a párhuzamos csoporttal a C1C_1 sorba kapcsolódik. Mennyi az eredő kapacitás?

Megoldás.

  1. A párhuzamos rész eredője:

C23=C2+C3=10μF+22μF=32μF.C_{23} = C_2 + C_3 = 10\,\mu\text{F} + 22\,\mu\text{F} = 32\,\mu\text{F}.

  1. A soros eredő:

Ce=C1⋅C23C1+C23=4,7⋅324,7+32μF=150,436,7μF≈4,1μF.C_e = \frac{C_1 \cdot C_{23}}{C_1 + C_{23}} = \frac{4{,}7 \cdot 32}{4{,}7 + 32}\,\mu\text{F} = \frac{150{,}4}{36{,}7}\,\mu\text{F} \approx 4{,}1\,\mu\text{F}.

Ellenőrzés. A soros eredő kisebb, mint a legkisebb sorba kötött elem (4,7μF4{,}7\,\mu\text{F}), tehát a nagyságrend helyes.

5.2.3 Töltés és kisütés exponenciális görbéje, az időállandó

Ha egy kezdetben kisütött, CC kapacitású kondenzátort RR ellenálláson keresztül U0U_0 feszültségre kapcsolunk, a kondenzátor feszültsége nem ugrik azonnal U0U_0-ra, hanem exponenciális görbe szerint közelíti azt:

uC(t)=U0(1−e−t/τ),u_C(t) = U_0 \left(1 - e^{-t/\tau}\right),

ahol ee a természetes logaritmus alapja, tt az eltelt idő, τ\tau pedig az úgynevezett időállandó. A töltőáram kezdetben I0=U0/RI_0 = U_0 / R, majd exponenciálisan csökken:

i(t)=U0Re−t/τ.i(t) = \frac{U_0}{R} \, e^{-t/\tau}.

Definíció. Az RC-tag időállandója:

τ=R⋅C.\tau = R \cdot C.

Mértékegysége: Ω⋅F=Ω⋅CV=Ω⋅A⋅sV=s\Omega \cdot \text{F} = \Omega \cdot \frac{\text{C}}{\text{V}} = \Omega \cdot \frac{\text{A}\cdot\text{s}}{\text{V}} = \text{s}, tehát másodperc.

Ha a feltöltött kondenzátort ugyanazon az RR ellenálláson át kisütjük, a feszültség a kezdeti U0U_0 értékről csökken:

uC(t)=U0e−t/τ.u_C(t) = U_0 \, e^{-t/\tau}.

A kisütőáram kezdeti értéke U0/RU_0/R, iránya ellentétes a töltőárammal.

Az időállandó fizikai jelentése: minden τ\tau másodperc alatt a feszültség a még hátralévő különbség kb. 63,2%63{,}2\%-át teszi meg. A feszültség tehát soha nem éri el pontosan a végértéket, de a gyakorlatban 5τ5\tau után már 99,3%99{,}3\% a telítettség:

Eltelt idő Töltéskor elért feszültség Kisütéskor megmaradt feszültség
1τ1\tau 63,2%63{,}2\% 36,8%36{,}8\%
3τ3\tau 95,0%95{,}0\% 5,0%5{,}0\%
5τ5\tau 99,3%99{,}3\% 0,7%0{,}7\%
10τ10\tau 99,995%99{,}995\% 0,005%0{,}005\%

Az alábbi ábra a töltés (felül) és a kisütés (alul) feszültség- és áramgörbéjét mutatja a gyakorlati útmutató adataival (R=10kΩR = 10\,\text{k}\Omega, C=100μFC = 100\,\mu\text{F}, U0=12VU_0 = 12\,\text{V}, tehát τ=1s\tau = 1\,\text{s} és I0=1,2mAI_0 = 1{,}2\,\text{mA}). A t=0t = 0-beli érintő éppen τ\tau-nál éri el a végértéket; az 1τ1\tau, 3τ3\tau, 5τ5\tau jelölések a fenti táblázat százalékait adják. A HTML-kiadás interaktív változatában az RR, a CC és az U0U_0 csúszkával állítható, és a program kiírja a τ\tau, az 5τ5\tau, a kezdeti áram, a kezdeti teljesítmény és a tárolt energia értékét.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kondenzátor töltési és kisütési feszültség- és áramgörbéje 10 kΩ és 100 µF esetén, τ = 1 s jelöléssel; töltéskor 1τ-nál 63,2 %, 3τ-nál 95,0 %, 5τ-nál 99,3 %, kisütéskor 36,8 %, 5,0 %, 0,7 %
RC-tag töltése és kisütése: feszültség- és áramgörbe, τ=RC=1\tau = RC = 1 s

Törvény. A kondenzátor feszültsége nem változhat ugrásszerűen. Ha a feszültség egy pillanat alatt megváltozna, a töltési áram pillanatszerűen végtelen nagy lenne, ami a valóságban csak ívvel vagy káros túlárammal járna. Ez az „ugrástilalom” az alapja annak, hogy az RC-tag késleltetni tud reléket, jelfolyamatokat vagy feszültségmegjelenést.

5.2.3.1 2. kidolgozott példa – időállandó és biztonsági várakozás

Egy C=470μFC = 470\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátort R=100ΩR = 100\,\Omega kisütőellenálláson keresztül sütünk ki a kezdeti U0=24VU_0 = 24\,\text{V} feszültségről. Mennyi az időállandó, és mennyi idő alatt csökken a feszültség a kiindulási érték 0,7%0{,}7\%-ára?

Megoldás.

Az időállandó:

τ=R⋅C=100Ω⋅470×10−6F=0,047s=47ms.\tau = R \cdot C = 100\,\Omega \cdot 470 \times 10^{-6}\,\text{F} = 0{,}047\,\text{s} = 47\,\text{ms}.

A 0,7%0{,}7\% eléréséhez 5τ5\tau idő kell:

t=5τ=5⋅47ms=235ms.t = 5\tau = 5 \cdot 47\,\text{ms} = 235\,\text{ms}.

Ellenőrzés. 5τ5\tau után a feszültség 24V⋅0,007≈0,17V24\,\text{V} \cdot 0{,}007 \approx 0{,}17\,\text{V}, ami gyakorlatilag kisütött állapot, de mindig mérővel győződjünk meg róla.

5.2.4 Kondenzátorok üzemállapotai

A kondenzátor viselkedését három üzemállapot szerint érdemes megkülönböztetni:

  1. Egyenáramú tartós állapot. Ha a kapcsolást hosszú ideig egyenfeszültségre kapcsolva tartjuk, a kondenzátor feltöltődik, és az áram megszűnik. A kondenzátor egyenáramú tartós állapotban szakadásként viselkedik.
  2. Átmeneti (tranziens) állapot. A be- vagy kikapcsolás utáni időben a kondenzátor töltődik vagy kisüt, és a feszültség, illetve az áram az előző pont szerinti exponenciális függvényt követi.
  3. Váltakozó áramú üzem. Váltakozó feszültség hatására a kondenzátor folyamatosan töltődik-kisüt, így váltakozó áram folyik. A kapacitív reaktanciát az Ellenállás, induktivitás és kapacitás váltakozó áramú körben alfejezet tárgyalja.

Továbbvitt eredmény. Az itt megismert uC(t)=U0(1−e−t/τ)u_C(t)=U_0(1-e^{-t/\tau}) összefüggést és az időállandó fogalmát használni fogjuk az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben az RL-kör analógiájaként, a Passzív alkatrészek: ellenállás, kondenzátor, tekercs alfejezetben a kondenzátor kiválasztásánál, valamint az Egyfázisú aszinkron motorok alfejezetben az indító- és üzemi kondenzátorok szerepénél.

5.2.5 Biztonsági szabály: kisütés

Biztonsági korlát. Hálózati feszültségű berendezés kondenzátorának kisütését, mérését és javítását csak jogosult, arra feljogosított személy végezheti, a feszültségmentesítés öt szabálya szerint. A tanuló önállóan nem dolgozhat hálózati feszültségen.

Szabály. A kondenzátort mindig addig kell feszültség alatt állónak tekinteni, amíg a kapcsain mért feszültség – ismételt ellenőrzéssel is – biztonságos érték alá nem csökken. A biztonságos értéket a berendezés előírása és a mérési körülmények határozzák meg (ellenőrizendő: aktuális munkavédelmi előírás, gyártói adat).

A gyakorlatban a kisütést célszerű kisütőellenálláson keresztül végezni, nem pedig a kivezetések közvetlen rövidre zárásával. A közvetlen rövidzár ugyanis igen nagy, íves áramot okozhat, károsíthatja a kondenzátort, és balesetet idézhet elő. A kisütőellenállás értékét úgy választjuk meg, hogy az időállandó elérje a kívánt kisütési időt, ugyanakkor a kezdeti áram és az ellenállás teljesítményterhelése ne legyen túl nagy.

5.2.5.1 3. kidolgozott példa – kisütőellenállás méretezése

Egy C=1000μFC = 1000\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátor kezdeti feszültsége U0=60VU_0 = 60\,\text{V}. Olyan kisütőellenállást keresünk, amelynél 5τ5\tau kisebb, mint 55 másodperc, és az ellenállás kezdeti árama nem haladja meg a 100mA100\,\text{mA}-t.

Megoldás.

A 5τ<5s5\tau < 5\,\text{s} feltételből:

τ<1s.\tau < 1\,\text{s}.

Mivel τ=RC\tau = R C, így:

R<1s1000×10−6F=1000Ω=1kΩ.R < \frac{1\,\text{s}}{1000 \times 10^{-6}\,\text{F}} = 1000\,\Omega = 1\,\text{k}\Omega.

A kezdeti áramra vonatkozó feltétel:

I0=U0R≤100mA.I_0 = \frac{U_0}{R} \le 100\,\text{mA}.

Ebből:

R≥60V0,1A=600Ω.R \ge \frac{60\,\text{V}}{0{,}1\,\text{A}} = 600\,\Omega.

A két feltételt egyszerre 600Ω≤R<1000Ω600\,\Omega \le R < 1000\,\Omega teljesíti. Válasszunk például R=820ΩR = 820\,\Omega ellenállást! Ekkor:

τ=820Ω⋅1000×10−6F=0,82s,\tau = 820\,\Omega \cdot 1000 \times 10^{-6}\,\text{F} = 0{,}82\,\text{s},

5τ=4,1s<5s,5\tau = 4{,}1\,\text{s} < 5\,\text{s},

I0=60V820Ω≈73mA.I_0 = \frac{60\,\text{V}}{820\,\Omega} \approx 73\,\text{mA}.

Az ellenállás kezdeti csúcsteljesítménye:

P0=U0⋅I0=60V⋅0,073A≈4,4W.P_0 = U_0 \cdot I_0 = 60\,\text{V} \cdot 0{,}073\,\text{A} \approx 4{,}4\,\text{W}.

A teljesítmény azonban az exponenciális görbe szerint csökken, ezért tartós üzemre nem kell a csúcsteljesítményt állandóan elviselni, de a kisütőellenállás kiválasztásánál mindig a gyártói adatlapot kell figyelembe venni (ellenőrizendő: gyártói adatlap, túlterhelési jelleggörbe).

5.2.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy gyakran előforduló szerelői helyzet: kapcsolóüzemű tápegységben a bemeneti egyenirányító után egy 330μF330\,\mu\text{F}, 400V400\,\text{V} névleges feszültségű szűrőkondenzátor helyezkedik el. A hálózati csatlakozó kihúzása után a kondenzátor feszültsége akár 325V325\,\text{V} közelében is maradhat. A táp belső áramkörei nem mindig sütik ki azonnal, ezért a szerelő a burkolat megbontása előtt mérje meg a feszültséget; ha szükséges, kisütőellenálláson keresztül süsse ki. A kapacitás és a feszültség ismeretében a tárolt energia:

W=12CU2=12⋅330×10−6F⋅(325V)2≈17,4J.W = \frac{1}{2} C U^2 = \frac{1}{2} \cdot 330 \times 10^{-6}\,\text{F} \cdot (325\,\text{V})^2 \approx 17{,}4\,\text{J}.

Ez rövid idő alatt leadva már fájdalmas áramütést okozhat; ezért nem szabad a kivezetéseket kézzel érinteni. A biztonságos munkához először feszültségmentesítés, majd kisütés, majd ismételt feszültségmérés szükséges.

5.2.7 Gyakorlati útmutató

5.2.7.1 Kondenzátor biztonságos kisütése és egy RC-időzítő megépítése

Cél. A tanuló tanműhelyi környezetben mérje meg a kondenzátor töltési és kisütési feszültséggörbéjét, és győződjön meg az időállandó számított értékéről.

Eszközök és anyagok. Tanműhelyi törpefeszültségű tápegység, U0=10−30VU_0 = 10{-}30\,\text{V}; multiméter; stopper vagy oszcilloszkóp; két 10kΩ10\,\text{k}\Omega-os ellenállás (RR töltő-, RkR_k kisütőellenállás); C=100μFC = 100\,\mu\text{F} kondenzátor; két kapcsoló (S1S_1, S2S_2); mérőzsinórok; védőszemüveg.

Biztonsági korlát. Ez a feladat csak tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vonatkozik, jogosult oktató felügyeletével. Hálózati feszültségen önállóan ne gyakorolj. A kondenzátort a feladat előtt és után is kisütött állapotba kell hozni.

  1. Lekapcsolás. Győződj meg arról, hogy a tápegység le van kapcsolva.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás. A tápegységet úgy helyezd el, hogy a csatlakozóját véletlenül se lehessen visszacsatlakoztatni.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése. A multiméterrel ellenőrizd, hogy a tápegység kimenete feszültségmentes.
  4. Áramkör összeállítása. Kösd össze a kapcsolást az előző ábra szerint: a tápegység pozitív kimenete a kapcsolóval, a kapcsoló az RR ellenállással, az ellenállás a kondenzátor pozitív kivezetésével, a kondenzátor negatív kivezetése a tápegység negatív kimenetével. A kondenzátorral párhuzamosan kösd be az S2S_2 kapcsoló és az RkR_k ellenállás soros ágát; S2S_2 kezdetben legyen nyitva. A multimétert feszültségmérésre kapcsolva kösd a kondenzátor kapcsaira párhuzamosan.
  5. Töltés mérése. Kapcsold be a tápegységet, zárd az S1S_1 kapcsolót (S2S_2 nyitva), és mérd a feszültséget. A várt görbe: a feszültség 1τ1\tau idő alatt kb. 63,2%63{,}2\%-ra nő. A megadott értékekkel τ=RC=10kΩ⋅100μF=1s\tau = R C = 10\,\text{k}\Omega \cdot 100\,\mu\text{F} = 1\,\text{s}. Tehát 11 s után a feszültség kb. 0,632⋅U00{,}632 \cdot U_0, 55 s után pedig kb. 0,993⋅U00{,}993 \cdot U_0 legyen.
  6. Kisütés mérése. Nyisd az S1S_1 kapcsolót (a kondenzátor ekkor töltve marad), majd zárd az S2S_2 kapcsolót: a kondenzátor az Rk=10kΩR_k = 10\,\text{k}\Omega kisütőellenálláson át sül ki. Indítsd a stoppert az S2S_2 zárásakor, és figyeld a feszültség csökkenését; a mérés után kapcsold ki a tápegységet. A megadott értékekkel 11 s után 36,8%36{,}8\%, 55 s után 0,7%0{,}7\% marad.
  7. Feszültségmentesítés. A mérés végén ismét süsd ki a kondenzátort, és multiméterrel ellenőrizd, hogy a kapocsfeszültség gyakorlatilag nulla.

Ellenőrzési pontok. A számított és mért 5τ5\tau időtartamnak közelítőleg egyeznie kell; az eltérés tipikusan az alkatrész-tűrésből vagy a multiméter belső ellenállásából adódik.

Dokumentálás. Jegyezd fel a felhasznált RR és CC értékeket, a számított τ\tau és 5τ5\tau értékeket, valamint a mért feszültségeket az 1τ1\tau és 5τ5\tau időpontokban.

5.2.8 Tipikus hibák

  1. A kisütés elhagyása vagy a feszültség kézzel való ellenőrzése. Sokan feltételezik, hogy a kondenzátor „úgyis kisült”, és megfogják a kivezetéseit. A helyes eljárás: mérés, kisütőellenállás, ismételt mérés.
  2. A kondenzátor rövidre zárása. A kivezetések közvetlen dróttal való összezárása nagy áramcsúcsot és ívet okozhat, ami a kondenzátort károsítja, sőt a drótot is felhevítheti. Mindig megfelelő ellenálláson keresztül süssünk ki.
  3. A soros és párhuzamos képlet felcserélése. Gyakori hiba, hogy valaki a soros kapacitások eredőjét számolja összegként. A soros eredő mindig kisebb a legkisebb sorba kötött kapacitásnál; ezt érdemes fejben ellenőrizni.
  4. Az időállandó és a teljes feltöltődési idő összekeverése. A τ\tau csak a folyamat sebességét jellemzi; a gyakorlatban általában 5τ5\tau után tekintjük a folyamatot lezajlottnak. Ha valaki azt hiszi, hogy τ\tau alatt a kondenzátor teljesen feltöltődik, tévesen méretezhet időzítőt.

5.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A soros kondenzátorok eredő kapacitása mindig nagyobb, mint bármelyik elemé. Válaszodat indokold!
  2. Számold ki a τ=RC\tau = R C időállandót, ha R=22kΩR = 22\,\text{k}\Omega és C=47μFC = 47\,\mu\text{F}!
  3. Hány τ\tau idő alatt csökken a kondenzátor feszültsége a kiindulási érték kb. 5%5\%-ára?
  4. Miért nem szabad a nagy kapacitású, feltöltött kondenzátort közvetlenül rövidre zárni?
  5. Melyik üzemállapotban viselkedik a kondenzátor egyenáramú szakadásként?
  6. Egy szerelő azt mondja: „a készüléket lekapcsoltam, a kondenzátoron már nem lehet feszültség”. Mi a hiba ebben a gondolatban?

5.2.10 Feladatok

1. feladat (A). Két kondenzátor, C1=10μFC_1 = 10\,\mu\text{F} és C2=33μFC_2 = 33\,\mu\text{F}, sorba van kötve. Mennyi az eredő kapacitás?

2. feladat (A). Számold ki az időállandót, ha R=100kΩR = 100\,\text{k}\Omega és C=4,7μFC = 4{,}7\,\mu\text{F}!

3. feladat (B). Három kondenzátor, C1=4,7μFC_1 = 4{,}7\,\mu\text{F}, C2=10μFC_2 = 10\,\mu\text{F}, C3=10μFC_3 = 10\,\mu\text{F}. A C2C_2 és C3C_3 párhuzamosan van kötve, és ezzel a párhuzamos csoporttal a C1C_1 sorba. Mennyi az eredő kapacitás?

4. feladat (B). Egy C=220μFC = 220\,\mu\text{F} kondenzátort R=1kΩR = 1\,\text{k}\Omega ellenálláson keresztül sütünk ki U0=48VU_0 = 48\,\text{V} feszültségről. Mennyi a feszültség 3τ3\tau idő elteltével?

5. feladat (C). Egy C=470μFC = 470\,\mu\text{F} kondenzátor kezdeti feszültsége U0=100VU_0 = 100\,\text{V}. Válassz olyan kisütőellenállást, hogy 5τ<10s5\tau < 10\,\text{s} legyen, és az ellenállás kezdeti csúcsteljesítménye ne haladja meg a 10W10\,\text{W}-ot! Ellenőrizd a feltételeket a választott értékre!

6. feladat (D). Egy tápegységben egy 1000μF1000\,\mu\text{F} kapacitású szűrőkondenzátort találsz, amelynek a feszültsége a kikapcsolás után 60V60\,\text{V}-ot mutat. A rendelkezésedre áll egy 820Ω820\,\Omega, 2W2\,\text{W} névleges teljesítményű ellenállás. Indokoltan használható-e ez a kondenzátor kisütésére? Végezd el a számítást, és mondd el a mérési sorrendet a biztonságos kisütéshez!

5.2.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Soros kapcsolásnál az eredő kapacitás reciproka az egyes kapacitások reciprokainak összege, így a soros eredő mindig kisebb a legkisebb sorbakötött kapacitásnál.
  2. τ=22kΩ⋅47×10−6F=1,034s≈1,03s\tau = 22\,\text{k}\Omega \cdot 47 \times 10^{-6}\,\text{F} = 1{,}034\,\text{s} \approx 1{,}03\,\text{s}.
  3. 5%5\% maradék feszültség kb. 3τ3\tau alatt érhető el (pontosabban 3τ3\tau alatt e−3≈0,05e^{-3} \approx 0{,}05).
  4. Mert a kezdeti áram U0/RU_0/R szinte végtelen nagy lehet, ami ívet, hevülést, a kondenzátor vagy a rövidzáró eszköz károsodását okozhatja.
  5. Egyenáramú tartós állapotban, amikor a kondenzátor feltöltődött, és áram már nem folyik.
  6. A hiba az, hogy a kondenzátor a lekapcsolás után is töltött maradhat (tárolja a töltését), tehát tárolhat feszültséget. A feszültségmentességet mindig mérni kell, és a kondenzátort szabályosan kisütni.

1. feladat (A) megoldása.

A soros kapcsolás képlete:

Ce=C1C2C1+C2=10⋅3310+33μF=33043μF≈7,67μF.C_e = \frac{C_1 C_2}{C_1 + C_2} = \frac{10 \cdot 33}{10 + 33}\,\mu\text{F} = \frac{330}{43}\,\mu\text{F} \approx 7{,}67\,\mu\text{F}.

Ellenőrzés: 7,67μF<10μF7{,}67\,\mu\text{F} < 10\,\mu\text{F}, tehát a soros eredő valóban kisebb a legkisebb elemtől.

2. feladat (A) megoldása.

τ=R⋅C=100×103Ω⋅4,7×10−6F=0,47s.\tau = R \cdot C = 100 \times 10^3\,\Omega \cdot 4{,}7 \times 10^{-6}\,\text{F} = 0{,}47\,\text{s}.

3. feladat (B) megoldása.

A párhuzamos rész:

C23=C2+C3=10+10=20μF.C_{23} = C_2 + C_3 = 10 + 10 = 20\,\mu\text{F}.

A soros eredő:

Ce=4,7⋅204,7+20μF=9424,7μF≈3,81μF.C_e = \frac{4{,}7 \cdot 20}{4{,}7 + 20}\,\mu\text{F} = \frac{94}{24{,}7}\,\mu\text{F} \approx 3{,}81\,\mu\text{F}.

Ellenőrzés: 3,81μF<4,7μF3{,}81\,\mu\text{F} < 4{,}7\,\mu\text{F}.

4. feladat (B) megoldása.

Az időállandó:

τ=1kΩ⋅220×10−6F=0,22s.\tau = 1\,\text{k}\Omega \cdot 220 \times 10^{-6}\,\text{F} = 0{,}22\,\text{s}.

3τ3\tau elteltével a kisütő feszültség:

uC=U0e−3=48V⋅0,0498≈2,39V.u_C = U_0 e^{-3} = 48\,\text{V} \cdot 0{,}0498 \approx 2{,}39\,\text{V}.

5. feladat (C) megoldása.

A 5τ<10s5\tau < 10\,\text{s} feltételből τ<2s\tau < 2\,\text{s}, tehát:

R<2s470×10−6F≈4255Ω.R < \frac{2\,\text{s}}{470 \times 10^{-6}\,\text{F}} \approx 4255\,\Omega.

A csúcsteljesítményre:

P0=U02R≤10W,P_0 = \frac{U_0^2}{R} \le 10\,\text{W},

R≥U02P0=100210=1000Ω.R \ge \frac{U_0^2}{P_0} = \frac{100^2}{10} = 1000\,\Omega.

Tehát 1000Ω≤R<4255Ω1000\,\Omega \le R < 4255\,\Omega teljesülhet. Válasszunk R=2200ΩR = 2200\,\Omega értéket! Ekkor:

τ=2200Ω⋅470×10−6F≈1,03s,\tau = 2200\,\Omega \cdot 470 \times 10^{-6}\,\text{F} \approx 1{,}03\,\text{s},

5τ≈5,17s<10s,5\tau \approx 5{,}17\,\text{s} < 10\,\text{s},

P0=10022200W≈4,55W<10W.P_0 = \frac{100^2}{2200}\,\text{W} \approx 4{,}55\,\text{W} < 10\,\text{W}.

6. feladat (D) megoldása.

Az R=820ΩR = 820\,\Omega ellenállással az időállandó:

τ=820⋅1000×10−6s=0,82s,\tau = 820 \cdot 1000 \times 10^{-6}\,\text{s} = 0{,}82\,\text{s},

5τ=4,1s.5\tau = 4{,}1\,\text{s}.

A kezdeti áram:

I0=60V820Ω≈73mA.I_0 = \frac{60\,\text{V}}{820\,\Omega} \approx 73\,\text{mA}.

A kezdeti csúcsteljesítmény:

P0=U0I0≈4,4W.P_0 = U_0 I_0 \approx 4{,}4\,\text{W}.

A kezdeti csúcsteljesítmény 4,4W4{,}4\,\text{W}, de ez gyorsan csökken: a teljesítmény időállandója τ/2≈0,41s\tau/2 \approx 0{,}41\,\text{s}, az elnyelt teljes energia pedig W=12CU02=12⋅1000μF⋅(60V)2=1,8JW = \frac{1}{2} C U_0^2 = \frac{1}{2} \cdot 1000\,\mu\text{F} \cdot (60\,\text{V})^2 = 1{,}8\,\text{J}. Egy 2W2\,\text{W}-os ellenállás ezt egyetlen kisütésnél rövid idejű túlterhelésként általában elviseli (ellenőrizendő: gyártói adatlap, impulzusterhelhetőség). Ismételt kisütésre, vagy ha az adatlap nem engedi, válasszunk 5W5\,\text{W}-os típust vagy nagyobb ellenállást (pl. 2,2kΩ2{,}2\,\text{k}\Omega: P0=1,6WP_0 = 1{,}6\,\text{W}, 5τ=11s5\tau = 11\,\text{s}). Az eljárás során először feszültségmentesítés, majd multiméterrel feszültségmérés, majd a kisütőellenállás bekötése, végül ismételt feszültségmérés.

5.2.12 Rövid összefoglaló

Soros kondenzátorok eredő kapacitását a reciprokösszeg adja, párhuzamos kapcsolásnál a kapacitások összegződnek. A soros eredő mindig kisebb a legkisebb sorbakötött kapacitásnál, a párhuzamos eredő mindig nagyobb a legnagyobb párhuzamos kapacitásnál. Az RC-tag időállandója τ=RC\tau = R C, mértékegysége másodperc. Töltéskor a kondenzátor feszültsége uC(t)=U0(1−e−t/τ)u_C(t)=U_0(1-e^{-t/\tau}), kisütéskor uC(t)=U0e−t/τu_C(t)=U_0 e^{-t/\tau}; 5τ5\tau idő alatt a folyamat 99,3%99{,}3\%-ban lezajlik. A kondenzátor feszültsége nem változhat ugrásszerűen, egyenáramú tartós állapotban szakadásként viselkedik. A feltöltött kondenzátort mindig kisütőellenálláson keresztül kell kisütni, soha nem közvetlen rövidzárral; a kisütést feszültségmentesítés után, méréssel ellenőrizve végezzük. Az RC-időzítés fogalmát a későbbi RL-tag, kondenzátor-kiválasztás és egyfázisú aszinkron motor alfejezetekben használjuk fel.

5.2.13 Források és ellenőrzési hiányok

A leírt kapcsolások és matematikai összefüggések az elektrotechnika klasszikus alapegyenletein alapulnak. A munkavédelmi határértékek, a kisütőellenállás kiválasztásának gyakorlati szabályai és a berendezések paraméterei a mindenkori előírásoktól és gyártói adatoktól függenek; a szövegben jelzett helyeken ellenőrizni kell az aktuális szabványt, rendeletet és adatlapot. Az RC-tag töltési és kisütési görbéjét a „Töltés és kisütés exponenciális görbéje” szakasz ábrája mutatja; a HTML-kiadás interaktív változatában az RR, a CC és az U0U_0 értéke csúszkával állítható, a statikus tartalék ábrán a feszültség- és áramgörbe, valamint az 1τ1\tau, 3τ3\tau, 5τ5\tau jelölés szerepel.