Amikor egy szervizben kinyitunk egy régi, kapcsolóüzemű tápegységet, hiába húztuk ki a hálózati csatlakozót, a nagy méretű szűrőkondenzátor kapcsain még hosszú másodpercekig – rossz esetben percekig – életveszélyes feszültség lehet. Ugyanazt a töltéstároló viselkedést használja az egyszerű RC-időzítő is, például amikor egy relé kikapcsolás után még néhány másodpercig működtet egy ventilátort. Ebben az alfejezetben azt tanuljuk meg, hogyan viselkedik a kondenzátor soros és párhuzamos kapcsolásban, mennyi idő alatt töltődik, illetve sül ki, és hogyan lehet biztonságosan kisütni.
A kondenzátor viselkedését úgy képzelhetjük el, mint egy kezdetben üres, rugalmas falú víztartályt. Ha vékony csövön (ellenálláson) keresztül töltjük, a vízszint (feszültség) először gyorsan emelkedik, majd egyre lassabban közelíti a maximális szintet. Ha kinyitjuk a leeresztő csapot, a vízszint fordított görbe szerint csökken: először gyorsan, majd egyre lassabban. A cső vastagsága az ellenállásnak, a tartály térfogata a kapacitásnak felel meg.
Az alábbi kapcsolás a legalapvetőbb RC-tag egyenfeszültséggel. Az S1 kapcsoló zárása után a kondenzátor az ellenálláson keresztül töltődik. Az S1 nyitása önmagában nem süti ki: a kondenzátor töltve marad, mert nincs zárt áramkör. Kisütéshez a külön S2– ágat zárjuk, így a kondenzátor az kisütőellenálláson át sül ki (ugyanazon az -en csak váltókapcsolóval lehetne, amely az szabad végét a negatív sínre kapcsolja).
A rajzon a tápfeszültség, a töltőellenállás, a kisütőellenállás, a kondenzátor. A feszültséget a kondenzátor kapcsain mérjük; a rajz szerinti irányok szemléltető jellegűek.
Definíció. Párhuzamos kapcsolásnál a kondenzátorok feszültsége azonos, az eredő kapacitás:
Soros kapcsolásnál a kondenzátorok töltése azonos, és az eredő kapacitás reciproka:
Két sorba kötött kondenzátor esetén az eredő:
Megjegyzés. A képletek a soros és párhuzamos ellenállásokéhoz képest „éppen fordítottak”: a soros kapacitások eredője mindig kisebb a legkisebb sorba kötött kapacitásnál, a párhuzamos eredő pedig mindig nagyobb a legnagyobb párhuzamosan kötött kapacitásnál.
Az ok fizikailag egyszerű: a kapacitás a töltés és a feszültség hányadosa, . Párhuzamos kapcsolásnál azonos -n több töltést tárol a rendszer, ezért a kapacitások összeadódnak. Soros kapcsolásnál ugyanaz az áram hozza létre a töltést, de az egyes kondenzátorok feszültségei összeadódnak, így az eredő kapacitás kisebb lesz.
Adott három kondenzátor: , , . A és párhuzamosan van kötve, ezzel a párhuzamos csoporttal a sorba kapcsolódik. Mennyi az eredő kapacitás?
Megoldás.
Ellenőrzés. A soros eredő kisebb, mint a legkisebb sorba kötött elem (), tehát a nagyságrend helyes.
Ha egy kezdetben kisütött, kapacitású kondenzátort ellenálláson keresztül feszültségre kapcsolunk, a kondenzátor feszültsége nem ugrik azonnal -ra, hanem exponenciális görbe szerint közelíti azt:
ahol a természetes logaritmus alapja, az eltelt idő, pedig az úgynevezett időállandó. A töltőáram kezdetben , majd exponenciálisan csökken:
Definíció. Az RC-tag időállandója:
Mértékegysége: , tehát másodperc.
Ha a feltöltött kondenzátort ugyanazon az ellenálláson át kisütjük, a feszültség a kezdeti értékről csökken:
A kisütőáram kezdeti értéke , iránya ellentétes a töltőárammal.
Az időállandó fizikai jelentése: minden másodperc alatt a feszültség a még hátralévő különbség kb. -át teszi meg. A feszültség tehát soha nem éri el pontosan a végértéket, de a gyakorlatban után már a telítettség:
| Eltelt idő | Töltéskor elért feszültség | Kisütéskor megmaradt feszültség |
|---|---|---|
Az alábbi ábra a töltés (felül) és a kisütés (alul) feszültség- és áramgörbéjét mutatja a gyakorlati útmutató adataival (, , , tehát és ). A -beli érintő éppen -nál éri el a végértéket; az , , jelölések a fenti táblázat százalékait adják. A HTML-kiadás interaktív változatában az , a és az csúszkával állítható, és a program kiírja a , az , a kezdeti áram, a kezdeti teljesítmény és a tárolt energia értékét.

Törvény. A kondenzátor feszültsége nem változhat ugrásszerűen. Ha a feszültség egy pillanat alatt megváltozna, a töltési áram pillanatszerűen végtelen nagy lenne, ami a valóságban csak ívvel vagy káros túlárammal járna. Ez az „ugrástilalom” az alapja annak, hogy az RC-tag késleltetni tud reléket, jelfolyamatokat vagy feszültségmegjelenést.
Egy kapacitású kondenzátort kisütőellenálláson keresztül sütünk ki a kezdeti feszültségről. Mennyi az időállandó, és mennyi idő alatt csökken a feszültség a kiindulási érték -ára?
Megoldás.
Az időállandó:
A eléréséhez idő kell:
Ellenőrzés. után a feszültség , ami gyakorlatilag kisütött állapot, de mindig mérővel győződjünk meg róla.
A kondenzátor viselkedését három üzemállapot szerint érdemes megkülönböztetni:
Továbbvitt eredmény. Az itt megismert összefüggést és az időállandó fogalmát használni fogjuk az Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag alfejezetben az RL-kör analógiájaként, a Passzív alkatrészek: ellenállás, kondenzátor, tekercs alfejezetben a kondenzátor kiválasztásánál, valamint az Egyfázisú aszinkron motorok alfejezetben az indító- és üzemi kondenzátorok szerepénél.
Biztonsági korlát. Hálózati feszültségű berendezés kondenzátorának kisütését, mérését és javítását csak jogosult, arra feljogosított személy végezheti, a feszültségmentesítés öt szabálya szerint. A tanuló önállóan nem dolgozhat hálózati feszültségen.
Szabály. A kondenzátort mindig addig kell feszültség alatt állónak tekinteni, amíg a kapcsain mért feszültség – ismételt ellenőrzéssel is – biztonságos érték alá nem csökken. A biztonságos értéket a berendezés előírása és a mérési körülmények határozzák meg (ellenőrizendő: aktuális munkavédelmi előírás, gyártói adat).
A gyakorlatban a kisütést célszerű kisütőellenálláson keresztül végezni, nem pedig a kivezetések közvetlen rövidre zárásával. A közvetlen rövidzár ugyanis igen nagy, íves áramot okozhat, károsíthatja a kondenzátort, és balesetet idézhet elő. A kisütőellenállás értékét úgy választjuk meg, hogy az időállandó elérje a kívánt kisütési időt, ugyanakkor a kezdeti áram és az ellenállás teljesítményterhelése ne legyen túl nagy.
Egy kapacitású kondenzátor kezdeti feszültsége . Olyan kisütőellenállást keresünk, amelynél kisebb, mint másodperc, és az ellenállás kezdeti árama nem haladja meg a -t.
Megoldás.
A feltételből:
Mivel , így:
A kezdeti áramra vonatkozó feltétel:
Ebből:
A két feltételt egyszerre teljesíti. Válasszunk például ellenállást! Ekkor:
Az ellenállás kezdeti csúcsteljesítménye:
A teljesítmény azonban az exponenciális görbe szerint csökken, ezért tartós üzemre nem kell a csúcsteljesítményt állandóan elviselni, de a kisütőellenállás kiválasztásánál mindig a gyártói adatlapot kell figyelembe venni (ellenőrizendő: gyártói adatlap, túlterhelési jelleggörbe).
Egy gyakran előforduló szerelői helyzet: kapcsolóüzemű tápegységben a bemeneti egyenirányító után egy , névleges feszültségű szűrőkondenzátor helyezkedik el. A hálózati csatlakozó kihúzása után a kondenzátor feszültsége akár közelében is maradhat. A táp belső áramkörei nem mindig sütik ki azonnal, ezért a szerelő a burkolat megbontása előtt mérje meg a feszültséget; ha szükséges, kisütőellenálláson keresztül süsse ki. A kapacitás és a feszültség ismeretében a tárolt energia:
Ez rövid idő alatt leadva már fájdalmas áramütést okozhat; ezért nem szabad a kivezetéseket kézzel érinteni. A biztonságos munkához először feszültségmentesítés, majd kisütés, majd ismételt feszültségmérés szükséges.
Cél. A tanuló tanműhelyi környezetben mérje meg a kondenzátor töltési és kisütési feszültséggörbéjét, és győződjön meg az időállandó számított értékéről.
Eszközök és anyagok. Tanműhelyi törpefeszültségű tápegység, ; multiméter; stopper vagy oszcilloszkóp; két -os ellenállás ( töltő-, kisütőellenállás); kondenzátor; két kapcsoló (, ); mérőzsinórok; védőszemüveg.
Biztonsági korlát. Ez a feladat csak tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vonatkozik, jogosult oktató felügyeletével. Hálózati feszültségen önállóan ne gyakorolj. A kondenzátort a feladat előtt és után is kisütött állapotba kell hozni.
Ellenőrzési pontok. A számított és mért időtartamnak közelítőleg egyeznie kell; az eltérés tipikusan az alkatrész-tűrésből vagy a multiméter belső ellenállásából adódik.
Dokumentálás. Jegyezd fel a felhasznált és értékeket, a számított és értékeket, valamint a mért feszültségeket az és időpontokban.
1. feladat (A). Két kondenzátor, és , sorba van kötve. Mennyi az eredő kapacitás?
2. feladat (A). Számold ki az időállandót, ha és !
3. feladat (B). Három kondenzátor, , , . A és párhuzamosan van kötve, és ezzel a párhuzamos csoporttal a sorba. Mennyi az eredő kapacitás?
4. feladat (B). Egy kondenzátort ellenálláson keresztül sütünk ki feszültségről. Mennyi a feszültség idő elteltével?
5. feladat (C). Egy kondenzátor kezdeti feszültsége . Válassz olyan kisütőellenállást, hogy legyen, és az ellenállás kezdeti csúcsteljesítménye ne haladja meg a -ot! Ellenőrizd a feltételeket a választott értékre!
6. feladat (D). Egy tápegységben egy kapacitású szűrőkondenzátort találsz, amelynek a feszültsége a kikapcsolás után -ot mutat. A rendelkezésedre áll egy , névleges teljesítményű ellenállás. Indokoltan használható-e ez a kondenzátor kisütésére? Végezd el a számítást, és mondd el a mérési sorrendet a biztonságos kisütéshez!
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) megoldása.
A soros kapcsolás képlete:
Ellenőrzés: , tehát a soros eredő valóban kisebb a legkisebb elemtől.
2. feladat (A) megoldása.
3. feladat (B) megoldása.
A párhuzamos rész:
A soros eredő:
Ellenőrzés: .
4. feladat (B) megoldása.
Az időállandó:
elteltével a kisütő feszültség:
5. feladat (C) megoldása.
A feltételből , tehát:
A csúcsteljesítményre:
Tehát teljesülhet. Válasszunk értéket! Ekkor:
6. feladat (D) megoldása.
Az ellenállással az időállandó:
A kezdeti áram:
A kezdeti csúcsteljesítmény:
A kezdeti csúcsteljesítmény , de ez gyorsan csökken: a teljesítmény időállandója , az elnyelt teljes energia pedig . Egy -os ellenállás ezt egyetlen kisütésnél rövid idejű túlterhelésként általában elviseli (ellenőrizendő: gyártói adatlap, impulzusterhelhetőség). Ismételt kisütésre, vagy ha az adatlap nem engedi, válasszunk -os típust vagy nagyobb ellenállást (pl. : , ). Az eljárás során először feszültségmentesítés, majd multiméterrel feszültségmérés, majd a kisütőellenállás bekötése, végül ismételt feszültségmérés.
Soros kondenzátorok eredő kapacitását a reciprokösszeg adja, párhuzamos kapcsolásnál a kapacitások összegződnek. A soros eredő mindig kisebb a legkisebb sorbakötött kapacitásnál, a párhuzamos eredő mindig nagyobb a legnagyobb párhuzamos kapacitásnál. Az RC-tag időállandója , mértékegysége másodperc. Töltéskor a kondenzátor feszültsége , kisütéskor ; idő alatt a folyamat -ban lezajlik. A kondenzátor feszültsége nem változhat ugrásszerűen, egyenáramú tartós állapotban szakadásként viselkedik. A feltöltött kondenzátort mindig kisütőellenálláson keresztül kell kisütni, soha nem közvetlen rövidzárral; a kisütést feszültségmentesítés után, méréssel ellenőrizve végezzük. Az RC-időzítés fogalmát a későbbi RL-tag, kondenzátor-kiválasztás és egyfázisú aszinkron motor alfejezetekben használjuk fel.
A leírt kapcsolások és matematikai összefüggések az elektrotechnika klasszikus alapegyenletein alapulnak. A munkavédelmi határértékek, a kisütőellenállás kiválasztásának gyakorlati szabályai és a berendezések paraméterei a mindenkori előírásoktól és gyártói adatoktól függenek; a szövegben jelzett helyeken ellenőrizni kell az aktuális szabványt, rendeletet és adatlapot. Az RC-tag töltési és kisütési görbéjét a „Töltés és kisütés exponenciális görbéje” szakasz ábrája mutatja; a HTML-kiadás interaktív változatában az , a és az értéke csúszkával állítható, a statikus tartalék ábrán a feszültség- és áramgörbe, valamint az , , jelölés szerepel.