Amikor az autószerelő a 12 V-os akkumulátort méri, üresjárásban 12,6 V-ot lát, indítózás közben viszont a fényszóró elhalványul, és a kapocsfeszültség 9–10 V-ra eshet. Ugyanezen az elven működik az épületvillamossági zárlatszámítás is: a 230 V-os hálózat sem ideális feszültségforrás, hanem a mögötte lévő transzformátornak és kábeleknek van belső impedanciája, ezért zárlatkor a zárlati áram nem „végtelen”, hanem éppen abból az impedanciából számítható. Ebben az alfejezetben a valódi feszültségforrás soros ellenállásos modelljét, a három jellegzetes üzemállapotot (üresjárás, terhelés, rövidzárás) és a teljesítményillesztést tanulod meg.
Egy valódi feszültségforrást – például akkumulátort, tápegységet, hálózatot – úgy képzelhetünk el, hogy egy tökéletes, állandó feszültségű forrás mögött egy belső ellenállás van sorba kötve. A kapcsolási rajzon:
A rajzon a forrás üresjárási feszültsége, a belső ellenállás, pedig a terhelő ellenállás. Az – kapcsokon mérhető feszültség a kapocsfeszültség (). Amikor nincs terhelés, nem folyik áram, így a belső ellenálláson nincs feszültségesés, ezért a kapocsfeszültség megegyezik az ideális forrásfeszültséggel: . Ha terhelést kapcsolunk, áram indul, és a belső ellenálláson feszültség esik, ami csökkenti a kivehető feszültséget.
Definíció.
- Üresjárás: a forrás kapcsai nyitottak, nem folyik
áram
().
A kapocsfeszültség ekkor
.
- Terhelés: a kapcsokra
terhelő ellenállás csatlakozik. Ekkor
,
és a kapocsfeszültség kisebb, mint
.
- Rövidzárás: a kapcsokat közvetlenül, gyakorlatilag
ellenállás nélkül összekötik
().
A rövidzárási áramot csak a belső ellenállás korlátozza. A zárlati áram
jele
(az
betűjelet a könyv a vezeték terhelhetőségére használja).
Összefüggés. Terhelésnél az áramköri áram és a kapocsfeszültség:
Üresjárásban , így és . Rövidzárásban , így a zárlati áram:
A képletből látszik, hogy a belső ellenállás kicsi értéke nagy zárlati áramot eredményez. Egy 12 V-os akkumulátor belső ellenállással elvileg zárlati áramot adhatna; a gyakorlatban a csatlakozók, kábelek és a cella kémiai folyamatai is ellenállást képviselnek, de az áram így is veszélyesen nagy lehet. (ellenőrizendő: a konkrét akkumulátor zárlati áramadata gyártói adatlapból)
Példa. Egy 12 V-os akkumulátor belső ellenállása . Az indítómotor hideg állapotban ellenállású. Számítsuk ki az áramot, a kapocsfeszültséget, a motor teljesítményét és a belső veszteséget.
Megoldás lépésenként.
Ellenőrzés a másik képlettel: , a kettő egyezik. ∎
A példa jól mutatja, hogy a kapocsfeszültség terhelés alatt 12 V-ról 9 V-ra esett, miközben a forrás belső vesztesége 180 W volt – ez az energia hő formájában az akkumulátorban jelentkezik.
Definíció. A forrás akkor adja le a lehető legnagyobb teljesítményt a terhelésre, ha a terhelő ellenállás megegyezik a belső ellenállással: . Ezt teljesítményillesztésnek nevezzük.
Levezetés. A terhelés teljesítménye:
Kérdés: melyik mellett maximális ez a kifejezés? A nevező gyorsan nő nagy -nél, a számláló pedig csak lineárisan nő, ezért nem monoton. Hogy hol a maximum, azt deriválás nélkül is megmutathatjuk. Osszuk el a számlálót és a nevezőt -vel:
akkor a legnagyobb, ha a nevező a legkisebb. A nevezőben
egyenlőség pontosan esetén. Tehát a nevező minimuma , a maximum pedig ott van, ahol . Behelyettesítve:
∎ Ellenőrző számpélda a lenti 9 V / 2 Ω adatokkal: esetén , esetén , esetén .
Szabály. Illesztéskor () a felvett teljesítmény maximális, de a hatásfok csak 50 %, mert a forrás belső ellenállásán ugyanakkora teljesítmény disszipálódik, mint a terhelésen: .
A hatásfok általános esetben:
Illesztésnél , tehát , azaz 50 %. Ha a terhelő ellenállás sokkal nagyobb a belsőnél (), a hatásfok közel 100 %, de a kivett teljesítmény kisebb, mint a maximális lehetne. Ha a terhelés sokkal kisebb, mint a belső, a hatásfok rossz, és a teljesítmény is kicsi.
Példa. Egy 9 V-os elem belső ellenállása . Határozzuk meg az üresjárási feszültséget, a zárlati áramot, az illesztett terhelést, a maximális teljesítményt és a hatásfokot illesztésben.
A gyakorlatban gyakran több elemet kötünk sorba vagy párhuzamosan. A soros és párhuzamos eredő belső ellenállás kiszámítása ugyanúgy történik, mint a közönséges ellenállásoknál, mert a belső ellenállások is sorba vagy párhuzamosan kapcsolódnak az ideális feszültségforrásokkal.
Soros kapcsolás. darab, egyenként feszültségű és belső ellenállású, azonos elem sorba kötve:
A zárlati áram:
Fontos észrevenni, hogy azonos elemek soros kapcsolásánál a zárlati áram nem változik, mert a feszültség és a belső ellenállás ugyanannyiszorosára nő.
Párhuzamos kapcsolás. darab azonos elem párhuzamosan kötve (feltéve, hogy az üresjárási feszültségük pontosan egyenlő):
A zárlati áram:
Tehát párhuzamos kapcsolással a zárlati áram nő, az üresjárási feszültség pedig változatlan marad.
Példa. Három darab 1,5 V-os, 0,2 Ω belső ellenállású elemet először sorba, majd párhuzamosan kötünk. Számítsuk ki az eredő feszültséget, az eredő belső ellenállást és a zárlati áramot mindkét esetben.
Soros kapcsolás:
Párhuzamos kapcsolás:
Figyelem. Különböző üresjárási feszültségű, illetve eltérő töltöttségű akkumulátorokat párhuzamosan kötni tilos: a nagyobb feszültségű elem a kisebbet tölteni kezdi, és a kiegyenlítő áram csak a kicsi belső ellenállásokkal korlátozódik, ami túlmelegedést, tüzet vagy robbanást okozhat.
Az alábbi interaktív ábra egy paraméterezhető valódi feszültségforrást mutat. A csúszkákkal beállíthatod az üresjárási feszültséget, az belső ellenállást és az terhelő ellenállást. A grafikon megjeleníti a terhelés teljesítményét , a kapocsfeszültséget és az áramköri áramot . A teljesítménygörbén jól látszik, hogy a maximum ott van, ahol ; a kapocsfeszültség pedig felől monoton csökken, és -nál nullához tart.

Statikus tartalék ábra leírása. A nyomtatott ábra a fejezet 9 V-os elemes példáját mutatja (, ): a vízszintes tengelyen a terhelő ellenállás látható lineáris skálán (–), a felső panelen a terhelés teljesítménye, az alsó panelen a kapocsfeszültség és az áram. A görbe kezdetben emelkedik, az pontban eléri a értéket, majd csökken. Az görbe monoton nő -tól felé, ahogy nő. Az áramgörbe értékről indul, és nagy -nél nullához tart.
Egy villanyszerelő ügyfélpanaszt vizsgál: a 12 V-os akkumulátoros hűtőláda nem indul, bár az akkumulátor üresjárási feszültsége 12,4 V-nak mutatkozik. A szerelő nem cseréli ki azonnal az akkumulátort, hanem terhelést kapcsol rá: egy 0,5 Ω-os, nagy teljesítményű ellenállást, amely a hűtőláda indítóáramát szimulálja. Terhelés alatt a kapocsfeszültség 10,2 V-ra esik. Az így felvett két pontból kiszámíthatja a belső ellenállást:
A mért belső ellenállás a tipikus újnál sokkal nagyobb, tehát az akkumulátor elhasználódott, hiába mutat közel teljes feszültséget. Ez a módszer mutatja, miért nem elég a feszültséget üresjárásban mérni. (ellenőrizendő: a hűtőláda tényleges indítóáramát és a pontos terhelő ellenállást a gyártói dokumentációból kell megválasztani)
Továbbvitt eredmény. Ugyanaz a gondolatmenet alkalmazható a 230 V-os hálózatra is: a mögöttes transzformátor és a vezetékek soros impedanciája ugyanúgy „belső impedanciaként” viselkedik, ezért a zárlati áramot alakban becsülhetjük. Ezt az eredményt használjuk a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezetben, és erre épül a hurokimpedancia-mérés is a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben. Itt nem hálózati, hanem csak tanműhelyi, törpefeszültségű vagy egyenáramú modellen gyakorolhatsz.
„Üresjárásban mért 12,6 V, tehát az akkumulátor
jó.”
A hibás következtetés oka, hogy a feszültségmérés nem terheli a forrást.
Az elhasználódott akkumulátor belső ellenállása megnő, ezért terhelés
alatt leesik a feszültség. Helyes: terheléses vizsgálatot kell végezni,
és az üresjárási és terhelt kapocsfeszültségből számítani a belső
ellenállást.
Két különböző töltöttségű vagy feszültségű akkumulátor
párhuzamos kötése.
A nagyobb feszültségű akkumulátor visszatölti a kisebbet; a két belső
ellenállás csak tized-század ohm, ezért a kiegyenlítő áram több tíz vagy
száz amper lehet. Ez túlmelegedést és tüzet okozhat. Helyes:
párhuzamosan mindig csak azonos típusú, azonos kapacitású és azonos
feszültségű, lehetőleg azonos gyártási tételű akkumulátorokat
kötni.
Az illesztést minden áramkörnél célként
kezelni.
A teljesítményillesztés
esetén maximális ugyan a levett teljesítmény, de a hatásfok 50 %, tehát
az energia fele a forrásban hővé válik. Ez a híradástechnikában,
jeleknél lehet értelmes, de az erősáramú energiaátvitelben
elfogadhatatlanul rossz hatásfokú. Helyes: erősáramú áramkörökben
jellemző, mert a jó hatásfok fontosabb a maximális terhelési
teljesítménynél.
A zárlati áramot a kábel ellenállása nélkül, csak a
transzformátor belső ellenállásából számítani.
A kábel, a csatlakozók és az érintkező ellenállások növelik a zárlati
kör teljes impedanciáját, ezért a beszámításuk nélküli érték túl nagy
lehet. Helyes: a teljes hibahurkot figyelembe kell venni; a
hibaszámítást a hatályos szabvány szerint, ellenőrzött adatokkal kell
végezni.
1. feladat (A). Fogalmazd meg, mit jelent a belső ellenállás, és melyik üzemállapotban egyezik meg a kapocsfeszültség az üresjárási feszültséggel, és milyen (elméleti) forrásnál egyezne meg terhelés alatt is?
2. feladat (A). Egy 24 V-os tápegység belső ellenállása 1 Ω. Mekkora az üresjárási feszültség és a rövidzárási áram?
3. feladat (B). Egy akkumulátor üresjárási feszültsége 12,6 V. Ha 1 Ω-os ellenállással terhelik, a kapocsfeszültség 11,2 V. Számítsd ki a belső ellenállást, a zárlati áramot és a terhelés teljesítményét! Ez a feladat készíti elő a hálózati zárlatszámításhoz használt forrásmodellt.
4. feladat (B). Egy 4,5 V-os laposelem belső ellenállása 1,5 Ω. Határozd meg az illesztett terhelést, a maximális terhelési teljesítményt, az áramot és a hatásfokot illesztésben! Mennyi a terhelési teljesítmény 0,5 Ω, illetve 4,5 Ω terhelésnél?
5. feladat (C). Négy darab 1,5 V-os, 0,3 Ω belső ellenállású elemet először sorba, majd párhuzamosan kötünk. Számítsd ki mindkét esetben az eredő feszültséget, az eredő belső ellenállást és a zárlati áramot! Elemezd, miért változott meg a zárlati áram a soros esethez képest, és miért nem szabad különböző feszültségű elemeket párhuzamosan kötni.
6. feladat (D). Van egy ismeretlen belső ellenállású 12 V-os akkumulátorod, egy 1 Ω-os, legalább 200 W-os terhelő ellenállásod és egy multimétered. Biztonsági korlát. A feladat csak tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne mérj. Hogyan határoznád meg a belső ellenállást és a zárlati áramot anélkül, hogy a kapcsokat rövidre zárnád? Végezd el a számítást, ha az üresjárási feszültség mért értéke 12,4 V, a terhelő ellenálláson pedig terhelés közben 10,2 V-ot mérsz.
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok megoldásai
1. feladat (A). A belső ellenállás a valódi feszültségforrás belső, soros ellenállása, amelyen a terhelőáram feszültséget ejt, és amely a zárlati áramot korlátozza. A kapocsfeszültség üresjárásban és idealizált, zérus belső ellenállású forrásnál mindig az üresjárási feszültséggel egyezik meg; üresjárásban , így .
2. feladat (A). Üresjárási feszültség: . Zárlati áram: .
3. feladat (B). Terhelésnél az áram: . A belső feszültségesés: . Így . Zárlati áram: . Terhelési teljesítmény: .
4. feladat (B). Illesztett terhelés: . Maximális teljesítmény: . Áram: . Hatásfok: (50 %). Ha : ; , . Ha : ; , . A két utóbbi teljesítmény egyenlő (az szorzatuk – a modell szimmetriája), de a hatásfok eltérő.
5. feladat (C). Soros: ; ; . Párhuzamos: ; ; . A soros esethez képest a párhuzamos kapcsolásnál a feszültség negyedére csökkent, a belső ellenállás tizenhatodára, ezért a zárlati áram négyszeresére nőtt. Különböző feszültségű elemek párhuzamos kötésekor a feszültségkülönbségből és a kicsi belső ellenállásokból nagy kiegyenlítő áram keletkezik.
6. feladat (D). A mérés menete:
1. Kapcsold le a terhelést, mérd meg az üresjárási feszültséget
().
2. Ellenőrizd a multimétert és a mérőzsinórokat.
3. Csatlakoztasd az 1 Ω-os terhelő ellenállást a kapcsokra, majd azonnal
mérd a kapocsfeszültséget közvetlenül az akkumulátor pólusain
().
4. Rövidre zárni tilos, a terhelést rövid ideig, csak a szükséges
mérésig hagyd rákapcsolva, mert nagymértékben melegszik.
Számítás:
;
;
.
Ha a kapocsfeszültséget nem közvetlenül az akkumulátor pólusain, hanem a
terhelő ellenálláson mérjük, a csatlakozó vezetékek ellenállása is a
számított
-be
kerül; ezért a pólusokon fellépő zárlati áram a becsültnél nagyobb is
lehet. Pontosabb eredményhez a terhelt feszültséget közvetlenül a
pólusokon mérd. A számítás tájékoztató becslés; a zárlati áramot soha
nem mérjük valódi rövidzárral.
A valódi feszültségforrás soros modellje szerint egy ideális forrás mögött belső ellenállás van. Üresjárásban , ezért . Terhelésnél és , tehát a kapocsfeszültség a belső feszültségeséssel csökken. Rövidzárásnál , így a zárlati áram . A terhelésre jutó teljesítmény akkor maximális, ha (teljesítményillesztés); ekkor , de a hatásfok csak 50 %. Soros elemkapcsolásnál az eredő feszültség és belső ellenállás is nő, párhuzamosnál a feszültség marad, a belső ellenállás csökken, így a zárlati áram nő. Különböző feszültségű elemeket párhuzamosan kötni tilos. Továbbvitt eredmény. A forrás belső impedanciájából számítható zárlati áram modelljét használjuk a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram és a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetekben; a hálózatot is soros belső impedanciájú forrásként kezeljük a hibaszámítás során.
Ez az alfejezet klasszikus elektrotechnikai alapokon nyugszik, amelyek stabil, származtatható összefüggések. Konkrét akkumulátorok belső ellenállására, zárlati áramadataira és a hűtőláda terhelési jellemzőire vonatkozó értékeket mindig az adott gyártó adatlapja alapján kell ellenőrizni; ezeket a szövegben példaadatként jelöltem. Hálózati zárlatszámításhoz a hatályos MSZ HD 60364 sorozat, valamint a hálózati engedélyes előírásai szükségesek, ezért azok konkrét számadatai itt nem szerepelnek.