4.5 Valódi feszültségforrás: üresjárás, rövidzárás és illesztés

4.5.1 Motiváció: miért esik le a kapocsfeszültség?

Amikor az autószerelő a 12 V-os akkumulátort méri, üresjárásban 12,6 V-ot lát, indítózás közben viszont a fényszóró elhalványul, és a kapocsfeszültség 9–10 V-ra eshet. Ugyanezen az elven működik az épületvillamossági zárlatszámítás is: a 230 V-os hálózat sem ideális feszültségforrás, hanem a mögötte lévő transzformátornak és kábeleknek van belső impedanciája, ezért zárlatkor a zárlati áram nem „végtelen”, hanem éppen abból az impedanciából számítható. Ebben az alfejezetben a valódi feszültségforrás soros ellenállásos modelljét, a három jellegzetes üzemállapotot (üresjárás, terhelés, rövidzárás) és a teljesítményillesztést tanulod meg.

4.5.2 Szemléletes kép a forrásmodellről

Egy valódi feszültségforrást – például akkumulátort, tápegységet, hálózatot – úgy képzelhetünk el, hogy egy tökéletes, állandó feszültségű forrás mögött egy belső ellenállás van sorba kötve. A kapcsolási rajzon:

Valódi feszültségforrás soros modellje - E az ideális forrás (üresjárási feszültség), Rb a belső ellenállás, Rt a terhelés, A–B a kapcsok. A kapocsfeszültség Uk = E − I·Rb. Az értékek a kidolgozott példa (akkumulátor és indítómotor) adatai.

A rajzon U0=EU_0 = E a forrás üresjárási feszültsége, RbR_b a belső ellenállás, RtR_t pedig a terhelő ellenállás. Az AA–BB kapcsokon mérhető feszültség a kapocsfeszültség (UkU_k). Amikor nincs terhelés, nem folyik áram, így a belső ellenálláson nincs feszültségesés, ezért a kapocsfeszültség megegyezik az ideális forrásfeszültséggel: Uk=EU_k = E. Ha terhelést kapcsolunk, áram indul, és a belső ellenálláson I⋅RbI \cdot R_b feszültség esik, ami csökkenti a kivehető feszültséget.

4.5.3 A három üzemállapot: üresjárás, terhelés, rövidzárás

Definíció.
- Üresjárás: a forrás kapcsai nyitottak, nem folyik áram (I=0I = 0). A kapocsfeszültség ekkor U0=EU_0 = E.
- Terhelés: a kapcsokra RtR_t terhelő ellenállás csatlakozik. Ekkor 0<I<Ik0 < I < I_k, és a kapocsfeszültség kisebb, mint EE.
- Rövidzárás: a kapcsokat közvetlenül, gyakorlatilag ellenállás nélkül összekötik (Rt=0R_t = 0). A rövidzárási áramot csak a belső ellenállás korlátozza. A zárlati áram jele IkI_k (az IzI_z betűjelet a könyv a vezeték terhelhetőségére használja).

Összefüggés. Terhelésnél az áramköri áram és a kapocsfeszültség:

I=ERb+Rt I = \frac{E}{R_b + R_t}

Uk=E−I⋅Rb=E⋅RtRb+Rt U_k = E - I \cdot R_b = \frac{E \cdot R_t}{R_b + R_t}

Üresjárásban Rt→∞R_t \to \infty, így I=0I = 0 és Uk=EU_k = E. Rövidzárásban Rt=0R_t = 0, így a zárlati áram:

Ik=ERb I_k = \frac{E}{R_b}

A képletből látszik, hogy a belső ellenállás kicsi értéke nagy zárlati áramot eredményez. Egy 12 V-os akkumulátor Rb=0,01ΩR_b = 0{,}01\,\Omega belső ellenállással elvileg 1200A1\,200\,\text{A} zárlati áramot adhatna; a gyakorlatban a csatlakozók, kábelek és a cella kémiai folyamatai is ellenállást képviselnek, de az áram így is veszélyesen nagy lehet. (ellenőrizendő: a konkrét akkumulátor zárlati áramadata gyártói adatlapból)

4.5.4 Belső ellenállás, kapocsfeszültség terhelésre – kidolgozott példa

Példa. Egy 12 V-os akkumulátor belső ellenállása Rb=0,05ΩR_b = 0{,}05\,\Omega. Az indítómotor hideg állapotban Rt=0,15ΩR_t = 0{,}15\,\Omega ellenállású. Számítsuk ki az áramot, a kapocsfeszültséget, a motor teljesítményét és a belső veszteséget.

Megoldás lépésenként.

  1. Áram:

I=ERb+Rt=12V0,05Ω+0,15Ω=12V0,20Ω=60A I = \frac{E}{R_b + R_t} = \frac{12\,\text{V}}{0{,}05\,\Omega + 0{,}15\,\Omega} = \frac{12\,\text{V}}{0{,}20\,\Omega} = 60\,\text{A}

  1. Kapocsfeszültség:

Uk=E−I⋅Rb=12V−60A⋅0,05Ω=12V−3V=9V U_k = E - I \cdot R_b = 12\,\text{V} - 60\,\text{A} \cdot 0{,}05\,\Omega = 12\,\text{V} - 3\,\text{V} = 9\,\text{V}

Ellenőrzés a másik képlettel: Uk=I⋅Rt=60A⋅0,15Ω=9VU_k = I \cdot R_t = 60\,\text{A} \cdot 0{,}15\,\Omega = 9\,\text{V}, a kettő egyezik. ∎

  1. A terhelés (motor) teljesítménye:

Pt=I2⋅Rt=(60A)2⋅0,15Ω=540W P_t = I^2 \cdot R_t = (60\,\text{A})^2 \cdot 0{,}15\,\Omega = 540\,\text{W}

  1. A belső ellenállás vesztesége:

Pb=I2⋅Rb=(60A)2⋅0,05Ω=180W P_b = I^2 \cdot R_b = (60\,\text{A})^2 \cdot 0{,}05\,\Omega = 180\,\text{W}

  1. A forrás leadott összes teljesítménye: Pössz=E⋅I=12V⋅60A=720WP_\text{össz} = E \cdot I = 12\,\text{V} \cdot 60\,\text{A} = 720\,\text{W}. Ellenőrzés teljesítménymérleggel: 540W+180W=720W540\,\text{W} + 180\,\text{W} = 720\,\text{W}, tehát a számítás helyes.

A példa jól mutatja, hogy a kapocsfeszültség terhelés alatt 12 V-ról 9 V-ra esett, miközben a forrás belső vesztesége 180 W volt – ez az energia hő formájában az akkumulátorban jelentkezik.

4.5.5 Teljesítményillesztés és hatásfok

Definíció. A forrás akkor adja le a lehető legnagyobb teljesítményt a terhelésre, ha a terhelő ellenállás megegyezik a belső ellenállással: Rt=RbR_t = R_b. Ezt teljesítményillesztésnek nevezzük.

Levezetés. A terhelés teljesítménye:

Pt=I2Rt=(ERb+Rt)2Rt=E2Rt(Rb+Rt)2 P_t = I^2 R_t = \left(\frac{E}{R_b + R_t}\right)^2 R_t = \frac{E^2 R_t}{(R_b + R_t)^2}

Kérdés: melyik RtR_t mellett maximális ez a kifejezés? A nevező (Rb+Rt)2(R_b + R_t)^2 gyorsan nő nagy RtR_t-nél, a számláló pedig csak lineárisan nő, ezért PtP_t nem monoton. Hogy hol a maximum, azt deriválás nélkül is megmutathatjuk. Osszuk el a számlálót és a nevezőt RtR_t-vel:

Pt=E2Rb2Rt+2Rb+Rt P_t = \frac{E^2}{\dfrac{R_b^2}{R_t} + 2R_b + R_t}

PtP_t akkor a legnagyobb, ha a nevező a legkisebb. A nevezőben

Rb2Rt+Rt=(Rt−Rb)2Rt+2Rb≥2Rb, \frac{R_b^2}{R_t} + R_t = \frac{(R_t - R_b)^2}{R_t} + 2R_b \ge 2R_b,

egyenlőség pontosan Rt=RbR_t = R_b esetén. Tehát a nevező minimuma 2Rb+2Rb=4Rb2R_b + 2R_b = 4R_b, a maximum pedig ott van, ahol Rt=RbR_t = R_b. Behelyettesítve:

Pmax=E24Rb. P_\text{max} = \frac{E^2}{4 R_b}.

∎ Ellenőrző számpélda a lenti 9 V / 2 Ω adatokkal: Rt=0,5ΩR_t = 0{,}5\,\Omega esetén Pt≈6,48WP_t \approx 6{,}48\,\text{W}, Rt=2ΩR_t = 2\,\Omega esetén 10,125W10{,}125\,\text{W}, Rt=8ΩR_t = 8\,\Omega esetén 6,48W6{,}48\,\text{W}.

Szabály. Illesztéskor (Rt=RbR_t = R_b) a felvett teljesítmény maximális, de a hatásfok csak 50 %, mert a forrás belső ellenállásán ugyanakkora teljesítmény disszipálódik, mint a terhelésen: Pb=Pt=PmaxP_b = P_t = P_\text{max}.

A hatásfok általános esetben:

η=PtPössz=I2RtI2(Rb+Rt)=RtRb+Rt=UkE \eta = \frac{P_t}{P_\text{össz}} = \frac{I^2 R_t}{I^2 (R_b + R_t)} = \frac{R_t}{R_b + R_t} = \frac{U_k}{E}

Illesztésnél Rt=RbR_t = R_b, tehát η=Rb2Rb=0,5\eta = \frac{R_b}{2R_b} = 0{,}5, azaz 50 %. Ha a terhelő ellenállás sokkal nagyobb a belsőnél (Rt≫RbR_t \gg R_b), a hatásfok közel 100 %, de a kivett teljesítmény kisebb, mint a maximális lehetne. Ha a terhelés sokkal kisebb, mint a belső, a hatásfok rossz, és a teljesítmény is kicsi.

Példa. Egy 9 V-os elem belső ellenállása Rb=2ΩR_b = 2\,\Omega. Határozzuk meg az üresjárási feszültséget, a zárlati áramot, az illesztett terhelést, a maximális teljesítményt és a hatásfokot illesztésben.

4.5.6 Akkumulátorok és elemek párosítása: soros és párhuzamos kapcsolás

A gyakorlatban gyakran több elemet kötünk sorba vagy párhuzamosan. A soros és párhuzamos eredő belső ellenállás kiszámítása ugyanúgy történik, mint a közönséges ellenállásoknál, mert a belső ellenállások is sorba vagy párhuzamosan kapcsolódnak az ideális feszültségforrásokkal.

Soros kapcsolás. nn darab, egyenként EE feszültségű és RbR_b belső ellenállású, azonos elem sorba kötve:

Eeredő=n⋅E,Rb,eredő=n⋅Rb E_\text{eredő} = n \cdot E, \qquad R_\text{b,eredő} = n \cdot R_b

A zárlati áram:

Ik=nEnRb=ERb I_k = \frac{n E}{n R_b} = \frac{E}{R_b}

Fontos észrevenni, hogy azonos elemek soros kapcsolásánál a zárlati áram nem változik, mert a feszültség és a belső ellenállás ugyanannyiszorosára nő.

Párhuzamos kapcsolás. nn darab azonos elem párhuzamosan kötve (feltéve, hogy az üresjárási feszültségük pontosan egyenlő):

Eeredő=E,Rb,eredő=Rbn E_\text{eredő} = E, \qquad R_\text{b,eredő} = \frac{R_b}{n}

A zárlati áram:

Ik=ERb/n=n⋅ERb I_k = \frac{E}{R_b / n} = n \cdot \frac{E}{R_b}

Tehát párhuzamos kapcsolással a zárlati áram nő, az üresjárási feszültség pedig változatlan marad.

Példa. Három darab 1,5 V-os, 0,2 Ω belső ellenállású elemet először sorba, majd párhuzamosan kötünk. Számítsuk ki az eredő feszültséget, az eredő belső ellenállást és a zárlati áramot mindkét esetben.

Soros kapcsolás:

Eeredő=3⋅1,5V=4,5V E_\text{eredő} = 3 \cdot 1{,}5\,\text{V} = 4{,}5\,\text{V}

Rb,eredő=3⋅0,2Ω=0,6Ω R_\text{b,eredő} = 3 \cdot 0{,}2\,\Omega = 0{,}6\,\Omega

Ik=4,5V0,6Ω=7,5A I_k = \frac{4{,}5\,\text{V}}{0{,}6\,\Omega} = 7{,}5\,\text{A}

Párhuzamos kapcsolás:

Eeredő=1,5V E_\text{eredő} = 1{,}5\,\text{V}

Rb,eredő=0,2Ω3≈0,0667Ω R_\text{b,eredő} = \frac{0{,}2\,\Omega}{3} \approx 0{,}0667\,\Omega

Ik=1,5V0,0667Ω≈22,5A I_k = \frac{1{,}5\,\text{V}}{0{,}0667\,\Omega} \approx 22{,}5\,\text{A}

Figyelem. Különböző üresjárási feszültségű, illetve eltérő töltöttségű akkumulátorokat párhuzamosan kötni tilos: a nagyobb feszültségű elem a kisebbet tölteni kezdi, és a kiegyenlítő áram csak a kicsi belső ellenállásokkal korlátozódik, ami túlmelegedést, tüzet vagy robbanást okozhat.

4.5.7 Interaktív ábra: forrás terhelési görbéi

Az alábbi interaktív ábra egy paraméterezhető valódi feszültségforrást mutat. A csúszkákkal beállíthatod az EE üresjárási feszültséget, az RbR_b belső ellenállást és az RtR_t terhelő ellenállást. A grafikon megjeleníti a terhelés teljesítményét Pt(Rt)P_t(R_t), a kapocsfeszültséget Uk(Rt)U_k(R_t) és az áramköri áramot I(Rt)I(R_t). A teljesítménygörbén jól látszik, hogy a maximum ott van, ahol Rt=RbR_t = R_b; a kapocsfeszültség pedig EE felől monoton csökken, és Rt→0R_t \to 0-nál nullához tart.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív kalkulátor: E, Rb, Rt beállításával a kapocsfeszültség és a terhelési teljesítmény görbéje
Valódi feszültségforrás terhelési görbéi

Statikus tartalék ábra leírása. A nyomtatott ábra a fejezet 9 V-os elemes példáját mutatja (E=9VE = 9\,\text{V}, Rb=2ΩR_b = 2\,\Omega): a vízszintes tengelyen a terhelő ellenállás RtR_t látható lineáris skálán (00–12Ω12\,\Omega), a felső panelen a terhelés teljesítménye, az alsó panelen a kapocsfeszültség és az áram. A PtP_t görbe kezdetben emelkedik, az Rt=RbR_t = R_b pontban eléri a Pmax=E2/(4Rb)P_\text{max} = E^2/(4R_b) értéket, majd csökken. Az UkU_k görbe monoton nő 00-tól EE felé, ahogy RtR_t nő. Az áramgörbe Ik=E/RbI_k = E/R_b értékről indul, és nagy RtR_t-nél nullához tart.

4.5.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy villanyszerelő ügyfélpanaszt vizsgál: a 12 V-os akkumulátoros hűtőláda nem indul, bár az akkumulátor üresjárási feszültsége 12,4 V-nak mutatkozik. A szerelő nem cseréli ki azonnal az akkumulátort, hanem terhelést kapcsol rá: egy 0,5 Ω-os, nagy teljesítményű ellenállást, amely a hűtőláda indítóáramát szimulálja. Terhelés alatt a kapocsfeszültség 10,2 V-ra esik. Az így felvett két pontból kiszámíthatja a belső ellenállást:

I=UkRt=10,2V0,5Ω=20,4A I = \frac{U_k}{R_t} = \frac{10{,}2\,\text{V}}{0{,}5\,\Omega} = 20{,}4\,\text{A}

Rb=E−UkI=12,4V−10,2V20,4A=2,220,4Ω≈0,108Ω R_b = \frac{E - U_k}{I} = \frac{12{,}4\,\text{V} - 10{,}2\,\text{V}}{20{,}4\,\text{A}} = \frac{2{,}2}{20{,}4}\,\Omega \approx 0{,}108\,\Omega

A mért belső ellenállás a tipikus újnál sokkal nagyobb, tehát az akkumulátor elhasználódott, hiába mutat közel teljes feszültséget. Ez a módszer mutatja, miért nem elég a feszültséget üresjárásban mérni. (ellenőrizendő: a hűtőláda tényleges indítóáramát és a pontos terhelő ellenállást a gyártói dokumentációból kell megválasztani)

4.5.9 A modell és a hálózati zárlati áram kapcsolata

Továbbvitt eredmény. Ugyanaz a gondolatmenet alkalmazható a 230 V-os hálózatra is: a mögöttes transzformátor és a vezetékek soros impedanciája ugyanúgy „belső impedanciaként” viselkedik, ezért a zárlati áramot Ik=E/ZmodellI_k = E / Z_\text{modell} alakban becsülhetjük. Ezt az eredményt használjuk a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram alfejezetben, és erre épül a hurokimpedancia-mérés is a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben. Itt nem hálózati, hanem csak tanműhelyi, törpefeszültségű vagy egyenáramú modellen gyakorolhatsz.

4.5.10 Tipikus hibák

  1. „Üresjárásban mért 12,6 V, tehát az akkumulátor jó.”
    A hibás következtetés oka, hogy a feszültségmérés nem terheli a forrást. Az elhasználódott akkumulátor belső ellenállása megnő, ezért terhelés alatt leesik a feszültség. Helyes: terheléses vizsgálatot kell végezni, és az üresjárási és terhelt kapocsfeszültségből számítani a belső ellenállást.

  2. Két különböző töltöttségű vagy feszültségű akkumulátor párhuzamos kötése.
    A nagyobb feszültségű akkumulátor visszatölti a kisebbet; a két belső ellenállás csak tized-század ohm, ezért a kiegyenlítő áram több tíz vagy száz amper lehet. Ez túlmelegedést és tüzet okozhat. Helyes: párhuzamosan mindig csak azonos típusú, azonos kapacitású és azonos feszültségű, lehetőleg azonos gyártási tételű akkumulátorokat kötni.

  3. Az illesztést minden áramkörnél célként kezelni.
    A teljesítményillesztés Rt=RbR_t = R_b esetén maximális ugyan a levett teljesítmény, de a hatásfok 50 %, tehát az energia fele a forrásban hővé válik. Ez a híradástechnikában, jeleknél lehet értelmes, de az erősáramú energiaátvitelben elfogadhatatlanul rossz hatásfokú. Helyes: erősáramú áramkörökben Rt≫RbR_t \gg R_b jellemző, mert a jó hatásfok fontosabb a maximális terhelési teljesítménynél.

  4. A zárlati áramot a kábel ellenállása nélkül, csak a transzformátor belső ellenállásából számítani.
    A kábel, a csatlakozók és az érintkező ellenállások növelik a zárlati kör teljes impedanciáját, ezért a beszámításuk nélküli érték túl nagy lehet. Helyes: a teljes hibahurkot figyelembe kell venni; a hibaszámítást a hatályos szabvány szerint, ellenőrzött adatokkal kell végezni.

4.5.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a valódi feszültségforrás kapocsfeszültsége terhelés hatására nő?
  2. Egy 12 V-os forrás belső ellenállása 0,4 Ω, a terhelés 3,6 Ω. Mennyi az áram és a kapocsfeszültség?
  3. Mi a teljesítményillesztés feltétele, és mekkora a hatásfok abban az állapotban?
  4. Miért veszélyes különböző feszültségű akkumulátorokat párhuzamosan kötni?
  5. Soros kapcsolásnál a belső ellenállás nő vagy csökken?

4.5.12 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg, mit jelent a belső ellenállás, és melyik üzemállapotban egyezik meg a kapocsfeszültség az üresjárási feszültséggel, és milyen (elméleti) forrásnál egyezne meg terhelés alatt is?

2. feladat (A). Egy 24 V-os tápegység belső ellenállása 1 Ω. Mekkora az üresjárási feszültség és a rövidzárási áram?

3. feladat (B). Egy akkumulátor üresjárási feszültsége 12,6 V. Ha 1 Ω-os ellenállással terhelik, a kapocsfeszültség 11,2 V. Számítsd ki a belső ellenállást, a zárlati áramot és a terhelés teljesítményét! Ez a feladat készíti elő a hálózati zárlatszámításhoz használt forrásmodellt.

4. feladat (B). Egy 4,5 V-os laposelem belső ellenállása 1,5 Ω. Határozd meg az illesztett terhelést, a maximális terhelési teljesítményt, az áramot és a hatásfokot illesztésben! Mennyi a terhelési teljesítmény 0,5 Ω, illetve 4,5 Ω terhelésnél?

5. feladat (C). Négy darab 1,5 V-os, 0,3 Ω belső ellenállású elemet először sorba, majd párhuzamosan kötünk. Számítsd ki mindkét esetben az eredő feszültséget, az eredő belső ellenállást és a zárlati áramot! Elemezd, miért változott meg a zárlati áram a soros esethez képest, és miért nem szabad különböző feszültségű elemeket párhuzamosan kötni.

6. feladat (D). Van egy ismeretlen belső ellenállású 12 V-os akkumulátorod, egy 1 Ω-os, legalább 200 W-os terhelő ellenállásod és egy multimétered. Biztonsági korlát. A feladat csak tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne mérj. Hogyan határoznád meg a belső ellenállást és a zárlati áramot anélkül, hogy a kapcsokat rövidre zárnád? Végezd el a számítást, ha az üresjárási feszültség mért értéke 12,4 V, a terhelő ellenálláson pedig terhelés közben 10,2 V-ot mérsz.

4.5.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Terhelés hatására áram folyik, a belső ellenálláson feszültség esik, ezért a kapocsfeszültség csökken.
  2. I=12V0,4Ω+3,6Ω=3AI = \frac{12\,\text{V}}{0{,}4\,\Omega + 3{,}6\,\Omega} = 3\,\text{A}; Uk=3A⋅3,6Ω=10,8VU_k = 3\,\text{A} \cdot 3{,}6\,\Omega = 10{,}8\,\text{V}.
  3. Illesztéskor Rt=RbR_t = R_b, a hatásfok ekkor 50 %.
  4. A nagyobb feszültségű elem a kisebbet tölteni kezdi; a belső ellenállások kicsik, ezért nagy kiegyenlítő áram folyik, ami túlmelegedést és tüzet okozhat.
  5. Soros kapcsolásnál a belső ellenállások összeadódnak, tehát nő.

Feladatok megoldásai

1. feladat (A). A belső ellenállás a valódi feszültségforrás belső, soros ellenállása, amelyen a terhelőáram feszültséget ejt, és amely a zárlati áramot korlátozza. A kapocsfeszültség üresjárásban és idealizált, zérus belső ellenállású forrásnál mindig az üresjárási feszültséggel egyezik meg; üresjárásban I=0I=0, így Uk=EU_k = E.

2. feladat (A). Üresjárási feszültség: U0=E=24VU_0 = E = 24\,\text{V}. Zárlati áram: Ik=ERb=24V1Ω=24AI_k = \frac{E}{R_b} = \frac{24\,\text{V}}{1\,\Omega} = 24\,\text{A}.

3. feladat (B). Terhelésnél az áram: I=UkRt=11,2V1Ω=11,2AI = \frac{U_k}{R_t} = \frac{11{,}2\,\text{V}}{1\,\Omega} = 11{,}2\,\text{A}. A belső feszültségesés: E−Uk=12,6V−11,2V=1,4VE - U_k = 12{,}6\,\text{V} - 11{,}2\,\text{V} = 1{,}4\,\text{V}. Így Rb=1,4V11,2A=0,125ΩR_b = \frac{1{,}4\,\text{V}}{11{,}2\,\text{A}} = 0{,}125\,\Omega. Zárlati áram: Ik=12,6V0,125Ω=100,8AI_k = \frac{12{,}6\,\text{V}}{0{,}125\,\Omega} = 100{,}8\,\text{A}. Terhelési teljesítmény: Pt=(11,2A)2⋅1Ω=125,44WP_t = (11{,}2\,\text{A})^2 \cdot 1\,\Omega = 125{,}44\,\text{W}.

4. feladat (B). Illesztett terhelés: Rt=Rb=1,5ΩR_t = R_b = 1{,}5\,\Omega. Maximális teljesítmény: Pmax=E24Rb=20,25V26Ω=3,375WP_\text{max} = \frac{E^2}{4R_b} = \frac{20{,}25\,\text{V}^2}{6\,\Omega} = 3{,}375\,\text{W}. Áram: I=4,5V3Ω=1,5AI = \frac{4{,}5\,\text{V}}{3\,\Omega} = 1{,}5\,\text{A}. Hatásfok: η=0,5\eta = 0{,}5 (50 %). Ha Rt=0,5ΩR_t = 0{,}5\,\Omega: I=4,52=2,25AI = \frac{4{,}5}{2} = 2{,}25\,\text{A}; Pt=2,252⋅0,5≈2,53WP_t = 2{,}25^2 \cdot 0{,}5 \approx 2{,}53\,\text{W}, η=0,5/2=25%\eta = 0{,}5/2 = 25\,\%. Ha Rt=4,5ΩR_t = 4{,}5\,\Omega: I=4,56=0,75AI = \frac{4{,}5}{6} = 0{,}75\,\text{A}; Pt=0,752⋅4,5≈2,53WP_t = 0{,}75^2 \cdot 4{,}5 \approx 2{,}53\,\text{W}, η=4,5/6=75%\eta = 4{,}5/6 = 75\,\%. A két utóbbi teljesítmény egyenlő (az Rt⋅RbR_t \cdot R_b szorzatuk Rb2R_b^2 – a modell szimmetriája), de a hatásfok eltérő.

5. feladat (C). Soros: Eeredő=6VE_\text{eredő} = 6\,\text{V}; Rb,eredő=1,2ΩR_\text{b,eredő} = 1{,}2\,\Omega; Ik=61,2=5AI_k = \frac{6}{1{,}2} = 5\,\text{A}. Párhuzamos: Eeredő=1,5VE_\text{eredő} = 1{,}5\,\text{V}; Rb,eredő=0,075ΩR_\text{b,eredő} = 0{,}075\,\Omega; Ik=1,50,075=20AI_k = \frac{1{,}5}{0{,}075} = 20\,\text{A}. A soros esethez képest a párhuzamos kapcsolásnál a feszültség negyedére csökkent, a belső ellenállás tizenhatodára, ezért a zárlati áram négyszeresére nőtt. Különböző feszültségű elemek párhuzamos kötésekor a feszültségkülönbségből és a kicsi belső ellenállásokból nagy kiegyenlítő áram keletkezik.

6. feladat (D). A mérés menete:
1. Kapcsold le a terhelést, mérd meg az üresjárási feszültséget (U0=12,4VU_0 = 12{,}4\,\text{V}).
2. Ellenőrizd a multimétert és a mérőzsinórokat.
3. Csatlakoztasd az 1 Ω-os terhelő ellenállást a kapcsokra, majd azonnal mérd a kapocsfeszültséget közvetlenül az akkumulátor pólusain (Uk=10,2VU_k = 10{,}2\,\text{V}).
4. Rövidre zárni tilos, a terhelést rövid ideig, csak a szükséges mérésig hagyd rákapcsolva, mert nagymértékben melegszik.
Számítás: I=UkRt=10,2AI = \frac{U_k}{R_t} = 10{,}2\,\text{A}; Rb=U0−UkI=2,2V10,2A≈0,216ΩR_b = \frac{U_0 - U_k}{I} = \frac{2{,}2\,\text{V}}{10{,}2\,\text{A}} \approx 0{,}216\,\Omega; Ik=12,4V0,216Ω≈57,4AI_k = \frac{12{,}4\,\text{V}}{0{,}216\,\Omega} \approx 57{,}4\,\text{A}. Ha a kapocsfeszültséget nem közvetlenül az akkumulátor pólusain, hanem a terhelő ellenálláson mérjük, a csatlakozó vezetékek ellenállása is a számított RbR_b-be kerül; ezért a pólusokon fellépő zárlati áram a becsültnél nagyobb is lehet. Pontosabb eredményhez a terhelt feszültséget közvetlenül a pólusokon mérd. A számítás tájékoztató becslés; a zárlati áramot soha nem mérjük valódi rövidzárral.

4.5.14 Rövid összefoglaló

A valódi feszültségforrás soros modellje szerint egy ideális EE forrás mögött RbR_b belső ellenállás van. Üresjárásban I=0I=0, ezért Uk=EU_k = E. Terhelésnél I=ERb+RtI = \frac{E}{R_b+R_t} és Uk=E−IRbU_k = E - I R_b, tehát a kapocsfeszültség a belső feszültségeséssel csökken. Rövidzárásnál Rt=0R_t=0, így a zárlati áram Ik=ERbI_k = \frac{E}{R_b}. A terhelésre jutó teljesítmény akkor maximális, ha Rt=RbR_t=R_b (teljesítményillesztés); ekkor Pmax=E24RbP_\text{max} = \frac{E^2}{4R_b}, de a hatásfok csak 50 %. Soros elemkapcsolásnál az eredő feszültség és belső ellenállás is nő, párhuzamosnál a feszültség marad, a belső ellenállás csökken, így a zárlati áram nő. Különböző feszültségű elemeket párhuzamosan kötni tilos. Továbbvitt eredmény. A forrás belső impedanciájából számítható zárlati áram modelljét használjuk a Vezetékvédelem, koordináció és zárlati áram és a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetekben; a hálózatot is soros belső impedanciájú forrásként kezeljük a hibaszámítás során.

4.5.15 Források és ellenőrzési hiányok

Ez az alfejezet klasszikus elektrotechnikai alapokon nyugszik, amelyek stabil, származtatható összefüggések. Konkrét akkumulátorok belső ellenállására, zárlati áramadataira és a hűtőláda terhelési jellemzőire vonatkozó értékeket mindig az adott gyártó adatlapja alapján kell ellenőrizni; ezeket a szövegben példaadatként jelöltem. Hálózati zárlatszámításhoz a hatályos MSZ HD 60364 sorozat, valamint a hálózati engedélyes előírásai szükségesek, ezért azok konkrét számadatai itt nem szerepelnek.