Egy lakáselosztóban a fázis-, a nullavezető és több fogyasztói kör találkozásánál az áramok elágaznak, és a hurokban megjelenő feszültségeséseket már nem tudjuk pusztán soros vagy párhuzamos eredőkkel átlátni. Ugyanez a helyzet, amikor egy kapcsolószekrényben két tápforrás – például hálózati tápegység és tartalék akkumulátor – egyszerre dolgozik, vagy amikor egy hibás bekötés miatt két kör egy közös ponton összeér. A Kirchhoff-törvények és a hurokáramok módszere az az általános eszköz, amellyel a csomóponti áramokat és a hurkokban fellépő feszültségeséseket szisztematikusan felírjuk, és a hibakeresés során a mért értékeket számszerűen ellenőrizzük.
Képzeljünk el egy egyenáramú hálózatot két feszültségforrással és három ellenállással. A bal oldali forrás táplál egy ellenálláson keresztül egy közös csomópontot, a jobb oldali forrás pedig egy másik ellenálláson át ugyanarra a csomópontra csatlakozik; a csomópontból egy függőleges ellenállás vezet a közös visszavezetésre.
A rajz bal hurokja: E1 – R1 – R3. A jobb hurok: E2 – R2 – R3. A két hurok közös ága az R3, ezért az R3-ban a két hurok árama egyszerre jelenik meg. A hurokegyenletekkel ezt a közös ágat is kezeljük.
Definíció. Egy villamos csomópontba befolyó áramok előjeles összege nulla:
ahol a befolyó áramokat például pozitívnak, a kifolyókat negatívnak vesszük – a választás lehet fordított is, de egy feladaton belül egységesnek kell maradnia.
Törvény. A csomóponti törvény a töltésmegmaradást fejezi ki: egy csomópontban töltés nem halmozódhat fel, így ami befolyik, annak ugyanannyi ki is kell folynia.
A gyakorlati szerelői gondolat: a fogyasztásmérő utáni fő nullavezetőben ugyanakkora áram folyik, mint a fázisvezetők áramainak vektoros összege, ha a hálózat tökéletes és nincs szivárgó áram. Egy hibás, rosszul kötött csomópontnál ez a mérleg felborul.
Példa. Egy elosztó csomópontjába 3 A folyik be, két elmenő kör pedig 1,2 A és 1,8 A áramot visz. A harmadik elmenő kör árama:
Ha a mért érték mégsem nulla, akkor valamelyik körben hiba van, vagy van egy nem mért (elfelejtett) leágazás.
Definíció. Egy zárt hurok mentén a feszültségek előjeles összege nulla:
A feszültségforrás feszültségét akkor vesszük pozitívnak, ha a hurok körbejárási iránya a negatív kapocstól a pozitív felé halad, vagyis a forrás emeli a potenciált. Az ellenállásokon a körbejárási irányban folyó áram feszültségesést hoz létre, ezért az ellenállás feszültségét a körbejárás iránya szerint vesszük pozitívnak.
Előjelkonvenció a példákhoz. Körbejárva a potenciálváltozásokat adjuk össze: forráson negatívtól pozitív felé haladva , ellenálláson az áram irányában , az árammal szemben ; az összeg nulla. Ha a forrásokat átrendezzük a másik oldalra, ugyanez a „forrás = ellenállásokon eső feszültségek összege” alakot adja (így íródik a bal hurok egyenlete); a két alak egyenértékű, csak az előjelek helye különbözik.
Törvény. A huroktörvény a potenciál egyértékűségét fejezi ki: ha egy töltést egy zárt hurkon végigviszünk, a potenciál visszaáll a kiindulási értékre.
A szerelői gyakorlatban ezt a törvényt akkor használjuk, amikor a mérőműszerrel ellenőrizzük, hogy a táplálás feszültsége egyenlő a fogyasztók és a vezetékek feszültségeséseinek összegével. Ha a számított hurokösszeg nem nulla, a kapcsolásban hiba van.
A hurokáramok módszere a huroktörvényt rendszerezetten alkalmazza. Két egymás melletti „ablakhurok” esetén a lépések:
A fenti áramkör adatai: , , , , .
Bal hurok. Az hurokáram körbejárása az óramutató szerint: E1-en alulról felfelé, R1-en jobbra, R3-on lefelé. Az E1 emeli a potenciált, ezért . Az R1-en feszültségesést hoz létre: . R3-ban lefelé az , felfelé az folyik, ezért a lefelé irányú eredő áram , így az R3 feszültségesése . A hurokegyenlet:
Jobb hurok. Az hurokáram körbejárása az óramutató szerint: R2-n jobbra, E2-n lefelé, R3-on felfelé. Az R2-n az áram irányában haladunk, ezért a potenciál -vel csökken: . Az E2-n a pozitív kapocstól a negatív felé haladunk: . Az R3-on az eredő árammal szemben haladunk felfelé, ezért a potenciál nő: . A hurokegyenlet:
amit rendezve:
Helyettesítsünk be:
Az első egyenletből:
A másodikból:
Ezt beírva az elsőbe:
Ezután:
Az ágáramok:
Ellenőrzés a hurokegyenletekkel:
Bal hurok:
,
tehát a bal oldal valóban
.
Jobb hurok:
,
tehát a jobb oldal valóban
.
Törvény. Lineáris hálózatban több forrás együttes hatása egyenlő a források egyenkénti hatásának összegével. A vizsgált forrás hatását úgy számoljuk, hogy a többi feszültségforrást rövidzárral helyettesítjük, a kikapcsolt áramforrásokat pedig szakadással.
A módszer akkor hasznos, ha egy-egy forrás hatására a hálózat soros/párhuzamos egyszerűsítéssel könnyebben átlátható, mint a teljes hurokegyenlet-rendszer.
Ugyanezt a példát oldjuk meg szuperpozícióval.
E2-t rövidzárral helyettesítjük. Ekkor a jobb oldali forrás helyén a felső sín és az alsó sín közvetlenül összekapcsolódik, ezért R2 és R3 párhuzamosan kapcsolódik, és ezekkel sorban van R1. Az eredő:
Az E1 árama:
Ez az áram folyik R1-en jobbra. A csomóponton R2 és R3 azonos ellenállású, ezért az áram feleződik:
Az R2 árama jobbra, az R3 árama lefelé folyik.
Most E1-et helyettesítjük rövidzárral. Ilyenkor R1 és R3 párhuzamosan kapcsolódik, és ezekkel sorban van R2. Az eredő:
Az E2 árama:
Ez az áram R2-n balra folyik. A párhuzamos R1 és R3 áramosztásából:
Az R1 árama balra, az R3 árama lefelé folyik.
R1 árama jobbra:
R2 árama jobbra:
R3 árama lefelé:
A kapott értékek ugyanazok, mint a hurokáramok módszerénél. A szuperpozíció tehát ellenőrzésre is kiváló, mert más úton kapjuk ugyanazt az eredményt.
A számítás ellenőrzése a munkában sem maradhat el. Két egyszerű ellenőrzési lehetőség:
A fenti példa teljesítménymérlege:
Az E2 forrás teljesítménye negatív, mert az áram a pozitív kapcsán befelé folyik: itt a forrás töltődik, nem ad le teljesítményt. Ez nem hiba, hanem a két forrás feszültségviszonyainak következménye.
Az ellenállásokon:
A források összege:
az ellenállások összege:
A kerekítések miatt minimális eltérés elfogadható. Ha az eltérés jelentős, az egyenlet felírását vagy a behelyettesítést kell ellenőrizni.
Szabvány. A Kirchhoff-törvények a villamos hálózatok leírásának általános fizikai alapjai, ezért a kisfeszültségű berendezések ellenőrzésekor a zárlati áramok és feszültségesések egyszerű hálózatrészekre való számítása is ezekre épül. Az MSZ HD 60364 sorozat ellenőrzési és méretezési követelményeihez a mindenkor hatályos kiadást kell figyelembe venni, a gyártói adatlapokkal együtt (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás és a konkrét berendezés adatai).
Valós eset. Egy karbantartó egy 24 V-os tápegység és egy 12 V-os tartalék akkumulátor párhuzamos üzemét ellenőrizte: közös ellenállás-hálózaton keresztül tápláltak egy vezérlőmodult. A műszerrel mért áramok nem feleltek meg a kapcsolási rajz alapján várt értékeknek. A szerelő a csomóponti törvénnyel ellenőrizte a csomópontba befolyó és kifolyó áramokat: a főágban 2,6 A-t mért, a két leágazásban 0,3 A-t és 2,3 A-t, ami éppen kiadta a csomóponti mérleget. A feszültségesést a hurokegyenlettel is kiszámolta, és a mért értékekkel összevetette. Kiderült, hogy az akkumulátor nem adott le teljesítményt, hanem a tápegység töltötte (a negatív teljesítmény a mérlegben ezt jelzi) – ellenőrizetlen töltőáram folyt, és az akkumulátor melegedett. A hibát töltésvezérlő, illetve diódás leválasztás beépítésével oldották meg. Két különböző feszültségű tápegységet visszáram-védelem nélkül soha ne köss össze: a kisebb feszültségű kimenetébe folyó áram tönkreteheti.
A példa tanulsága: a Kirchhoff-törvények nem elméleti játékok, hanem a mindennapi hibakeresés ellenőrző eszközei.
Hiba. A huroktörvénynél a feszültségforrás előjelét a körbejárási iránytól függetlenül mindig pozitívnak veszik. Ha a körbejárás a pozitív kapocs felől a negatív felé halad, a forrás feszültsége negatív. A helyes gyakorlat: először rögzítsük a hurok körbejárási irányát, majd minden forráson aszerint döntsük el az előjelet, hogy a negatív pólustól a pozitív felé haladunk-e.
Hiba. Szuperpozíciónál a kikapcsolt feszültségforrást szakadásként kezelik. A feszültségforrást rövidzárral, az áramforrást szakadással kell helyettesíteni. Ha valaki szakadást tesz be feszültségforrás helyére, a hálózat szerkezete megváltozik, és az eredmény hibás lesz.
Hiba. A csomóponti törvénynél a befolyó és kifolyó áramok előjelét következetlenül váltogatják. Az egyenlet felírása előtt meg kell állapodni: például a csomópontba befolyó áram pozitív, a kifolyó negatív, és ezt a teljes feladatban tartani kell.
1. feladat (A)
Egy csomópontba 4,5 A folyik be. Két kimenő vezetéken 1,2 A és 2,1 A
folyik. Mekkora a harmadik kimenő vezeték árama?
2. feladat (A)
Egy soros áramkörben
,
és
.
Írd fel a hurokegyenletet, és add meg az áramerősséget!
3. feladat (B)
Adott az alábbi hálózat:
,
,
,
,
,
a topológia megegyezik a fejezet ábrájával. Hurokáramok módszerével
számítsd ki az R1, R2 és R3 áramát, és jelöld az irányt!
4. feladat (B)
Oldd meg a 3. feladat hálózatát szuperpozícióval, és vesd össze a kapott
áramokat!
5. feladat (C)
A 3. feladat eredményeit ellenőrizd teljesítménymérleggel. Melyik forrás
ad le teljesítményt, és melyik viselkedik fogyasztóként?
6. feladat (D)
Egy egyfázisú alelosztó betápláló fázisvezetőjében 10 A,
nullavezetőjében 9,5 A folyik (lakatfogóval mérve). A három leágazó kör
fázisáramai: 3 A, 4 A és 2 A. a) Mit mond a csomóponti törvény a
fázisoldalon? b) Hová folyhat a fázis- és a nullaáram 0,5 A-es
különbsége?
1. feladat
A csomóponti törvény: befolyó 4,5 A, kifolyó 1,2 A, 2,1 A és I.
Tehát:
2. feladat
A hurokegyenlet:
,
azaz
.
Ezért:
3. feladat
Az egyenletrendszer ugyanolyan szerkezetű, mint a fejezetben:
Behelyettesítve:
Az első egyenletet 2-vel elosztva: . A másodikat 3-mal osztva: , ahonnan .
Beírva az elsőbe:
Az ágáramok: R1 árama jobbra, R2 árama jobbra, R3 árama lefelé .
4. feladat
Csak E1 hat: E2 rövidzár. R2 és R3 párhuzamos:
.
Eredő:
.
.
Ez oszlik meg R2 és R3 között:
jobbra R2-ben és
lefelé R3-ban.
Csak E2 hat: E1 rövidzár. R1 és R3 párhuzamos: . Eredő: . balra R2-ben. Áramosztás R1 és R3 között: R1 áram = balra, R3 áram = lefelé.
Szuperpozíció: R1 jobbra ; R2 jobbra ; R3 lefelé . Egyezik a hurokáram-módszerrel.
5. feladat
Teljesítmények:
;
;
R1:
;
R2:
;
R3:
.
A források összege:
.
Az ellenállások összege:
.
Az E1 lead, az E2 felvesz (fogyasztóként viselkedik).
6. feladat
a)
:
1 A-t egy nem mért (pl. elfelejtett) leágazás visz el, vagy mérési hiba
van – a csomópontban áram nem tűnik el. b) A visszatérő áram 0,5 A-rel
kevesebb, mint a betáplált: ez az áram nem a nullavezetőn, hanem a
védővezetőn vagy a földön át záródik – testzárlat, szigetelési hiba vagy
hibás N–PE összekötés (szivárgó áram). Egy 30 mA-es áram-védőkapcsoló
ekkora különbségnél kioldana; ha nincs, a hibát szigetelésméréssel kell
felkutatni (lásd a Mérések I.: folytonosság,
szigetelési ellenállás, földelés alfejezetet).
A Kirchhoff-törvények a villamos hálózatok rendszerezett számításának alapjai. Az I. törvény szerint egy csomópontba befolyó és kifolyó áramok előjeles összege nulla, mert töltés nem tűnhet el. A II. törvény szerint egy zárt hurok mentén a feszültségek előjeles összege nulla, mert a potenciál körbejárás után visszaáll. A hurokáramok módszere két egymás melletti hurokra úgy alkalmazza ezt, hogy minden hurokhoz felveszünk egy-egy hurokáramot, a közös ágon a különbségüket vesszük, majd megoldjuk a kétismeretlenes egyenletrendszert. A szuperpozíció elve szerint több forrás hatása a források egyenkénti hatásának összege, ahol a kikapcsolt feszültségforrás rövidzár. Az eredményt teljesítménymérleggel ellenőrizzük: a források leadott teljesítményeinek algebrai összege megegyezik az ellenállásokon disszipált teljesítményekkel. Továbbvitt eredmény. A csomóponti és hurokegyenletek felírásának módszerét a későbbi fejezetekben a váltakozó áramú hálózatoknál, a hurokimpedancia és a zárlati áram számításánál, valamint a gépek és elosztók áramviszonyainak elemzésénél használjuk fel: akik a Váltakozó áram és az Áramütés elleni védelem fejezeteket tanulják, erre a módszerre építenek. A szerelői munka során a hálózatszámítás mindig kapcsolódik a méréshez: a számított és mért értékek eltérése hibát jelez.
A fejezet klasszikus hálózatelméleti anyag, ezért szabványhivatkozást csak ott használtam, ahol az a gyakorlati ellenőrzéshez kapcsolódik. A konkrét szerelési és ellenőrzési határértékeket a hatályos MSZ HD 60364 sorozat és a gyártói adatlapok szerint kell ellenőrizni.