A párhuzamos kapcsolás a lakás- és épületvillamosság leggyakoribb üzemmódja: a dugaszoló aljzatok, a lámpák és a beépített fogyasztók szinte mindig párhuzamosan kapcsolódnak a hálózatra. Ezért mindegyik ugyanazt a hálózati feszültséget kapja, az áramok azonban összeadódnak a közös vezetőben. Ebben az alfejezetben az eredő ellenállás, az áramosztás és az árammérő méréshatár-kiterjesztésének számítását tanuljuk meg.
Képzeljünk el egy vízvezeték-elosztót, amelyből két külön ág indul, majd a két ág újra összefut. A nyomáskülönbség mindkét ágon ugyanakkora, viszont a vízhozam megoszlik a két ág között: a bővebb, kisebb ellenállású ágon több víz folyik. A villamos párhuzamos kapcsolás ugyanilyen: a feszültség közös, az áramok összegződnek, és a kisebb ellenállású ágon nagyobb áram folyik.
Definíció. Párhuzamos kapcsolásról akkor beszélünk, ha az alkatrészek két közös csomópontra csatlakoznak, ezért mindegyikük feszültsége azonos:
Törvény. Kirchhoff I. törvénye, azaz a csomóponti törvény: egy villamos csomópontba befolyó áramok összege egyenlő az onnan elfolyó áramok összegével. Párhuzamos ágakra:
A következő kapcsolási rajzon két ellenállás párhuzamos kapcsolása látható:
A felső (A) csomópontban az főáram két ágra (, ) válik szét, majd az alsó (B) csomópontban újra egyesül. A rajzon jól látható, hogy mindkét ellenállás ugyanarra a két csomópontra csatlakozik, tehát a feszültségük azonos.
A párhuzamos kapcsolás számításához a vezetés fogalmát használjuk.
Összefüggés. A villamos vezetés az ellenállás reciproka:
Vezetés mértékegysége: siemens, jele S. Párhuzamos kapcsolásban az eredő vezetés az ágak vezetésének összege:
Az eredő ellenállás ezért:
Két ellenállás esetén az összefüggés egyszerűbb alakra hozható:
Ha darab azonos ellenállást kapcsolunk párhuzamosan, akkor az eredő ellenállás:
Megjegyzés. A párhuzamos eredő ellenállás mindig kisebb, mint a legkisebb ágellenállás, mert az áram számára minden párhuzamos ág újabb utat nyit. Ez fontos tervezői ellenőrzés: ha például egy számításból nagyobb eredő jön ki, mint valamelyik alkatrész ellenállása, akkor valahol fordítva írtunk be egy reciprokot.
Levezetés. Két párhuzamos ellenállás esetén az áramok összege:
A kapcsolás eredője , amelyre . A két kifejezést összehasonlítva:
amiből közös nevezőre hozás után:
A párhuzamos kapcsolás másik alapkérdése: hogyan oszlik meg a főáram az egyes ágak között?
Összefüggés. Két párhuzamos ellenállás áramosztó képlete:
A képlet számlálójában mindig a másik ág ellenállása szerepel. Ennek oka, hogy a kisebb ellenálláson nagyobb áram folyik: ha kicsi, akkor nagy lesz, mert ekkor a képlet számlálójában a nagyobb áll, a nevező pedig .
Példa. Ha , és a főáram , akkor:
A kisebb ellenálláson, -en valóban nagyobb áram folyik.∎
Számítás. Egy tanműhelyi mérőkapcsolásban és ellenállást kapcsolunk párhuzamosan feszültségre.
Adott:
,
,
.
Keresett:
,
,
,
,
,
,
.
Először az eredő ellenállást számítjuk:
A főáram:
Az ágáramok közvetlenül Ohm törvényéből:
Ellenőrzés a csomóponti törvénnyel:
A teljesítmények:
A teljesítmények is összeadódnak, mert a feszültség közös:
A párhuzamos kapcsolás gyakorlati alkalmazása az analóg árammérő méréshatárának kiterjesztése. Egy alapműszernek adott a végkitéréshez tartozó árama és az belső ellenállása. Ha ennél nagyobb áramot szeretnénk mérni, akkor a műszerrel párhuzamosan úgynevezett söntellenállást kapcsolunk.
Definíció. A sönt egy kis ellenállású, nagy áramú ág, amelyet az árammérővel párhuzamosan kapcsolunk. A mérendő áram nagyobb része a söntön folyik, a műszeren pedig csak a saját végkitéréséhez tartozó áram marad.
A mérendő áram és a műszer végkitérésének aránya a méréshatár-kiterjesztés tényezője:
A sönt értékét a párhuzamos feszültségegyenlőségből vezetjük le:
ahol . Ebből:
Szabály. A söntellenállás értéke:
ahol a kiterjesztés aránya. Minél nagyobb mérendő áramot akarunk mérni, annál kisebb söntellenállásra van szükség.
Példa. Egy analóg alapműszer végkitérése , belső ellenállása . Szeretnénk méréshatárt.
A kiterjesztés aránya:
A söntellenállás:
Ellenőrzés: a műszer feszültsége végkitéréskor:
a sönt ág árama:
a teljes mérendő áram pedig:
Így a műszer valóban -ig mér.∎
Biztonsági korlát. Az árammérő bekötése és a méréshatár-kiterjesztés tanműhelyi, törpefeszültségű gyakorlatra vonatkozik. Hálózati feszültségű áramkörön csak jogosult személy mérhet, feszültségmentesítés után bekötve, megfelelő CAT-besorolású műszerrel és mérőzsinórral.
A lakáselosztóban a világítási áramkörök és az aljzatkörök párhuzamosan kapcsolódnak a hálózathoz. Ezért minden dugaszoló aljzat ugyanazt a -os hálózati feszültséget kapja, függetlenül attól, hogy hány fogyasztó működik éppen. Ha az egyik fogyasztót kikapcsoljuk, a többi továbbra is teljes feszültséget kap, mert nem soros láncban helyezkednek el.
A párhuzamos üzem következménye azonban az is, hogy a közös bevezető vezetékben az ágáramok összege folyik. Ha például egy konyhai körre vízforralót, kenyérpirítót és kávéfőzőt csatlakoztatunk, akkor:
Továbbvitt eredmény. A párhuzamos fogyasztók áramát így összesítjük: a feszültség közös, az ágáramokat az áramosztó vagy Ohm törvény adja, az eredő áram pedig a csomóponti törvényből az ágáramok összege. Ezt az eredőre redukálást használjuk a Vegyes kapcsolások és eredő ellenállás alfejezetben, amikor soros és párhuzamos részeket egyetlen ellenállássá vonunk össze. A sönt számítása a Mérés alapjai, mérési hibák és műszerosztályok alfejezetben tér vissza, amikor a mérőműszerek belső ellenállásának hatását értelmezzük.
Egy felnőttképzésben tanuló szerelő felújított egy konyhai áramkört. A tulajdonos szerint a vízforraló körülbelül -t vesz fel, a mikrohullámú sütő körülbelül -t, a kenyérpirító pedig körülbelül -t. A tulajdonos úgy gondolta, hogy ezeket egyszerre is használhatja, mert a vezeték elbírja.
A szerelő elmagyarázta, hogy a konyhai dugaszoló aljzatok párhuzamosan csatlakoznak a körre. Ezért a közös vezetőben az ágáramok összege folyik:
Ha a kismegszakító névleges árama , akkor a a névleges áramnál nagyobb, tartós túlterhelés. A kismegszakító ilyen kis túlterhelésnél nem azonnal old ki: a jelleggörbe szerint -ig () egy órán belül nem, -nél () egy órán belül biztosan kiold (ellenőrizendő: MSZ EN 60898-1). -nél tehát a vezeték akár hosszabb ideig is túlterhelt lehet – ezért kell a fogyasztókat külön áramkörökre osztani; részletesen a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék (B, C, D) alfejezet. A megoldás az volt, hogy a vízforralót és a mikrohullámú sütőt külön áramkörökre osztották. A példa jól mutatja: párhuzamos fogyasztóknál nem az átlag, hanem az összeg számít.
Hiba 1. A párhuzamos eredőt az ellenállások átlagaként számolják. Például és párhuzamos eredőjére -t kapnak. Helyes:
Hiba 2. Az áramosztó képletben a saját ág ellenállását írják a számlálóba. A helyes képletben mindig a másik ág ellenállása szerepel, mert a kisebb ellenállásra nagyobb áram jut.
Hiba 3. Azt gondolják, hogy párhuzamos kapcsolásban a nagyobb ellenállású fogyasztón nagyobb áram folyik. Valójában a nagyobb ellenálláson kisebb áram folyik, mert a feszültség közös és .
Hiba 4. A sönt méretezésénél az képletet használják. Ez azért hibás, mert a teljes áram a műszer és a sönt együttese; a helyes osztó . A két képlet csak nagyon nagy esetén közelít egymáshoz.
1. feladat (A). Definiáld a párhuzamos kapcsolást, és írd fel a csomóponti törvényt két párhuzamos ellenállásra.
2. feladat (A). Számítsd ki és párhuzamos eredőjét! Mekkora a főáram és az ágáramok, ha a kapcsolásra jut?
3. feladat (B). Három ellenállást kapcsolunk párhuzamosan: , , . A kapcsolás feszültsége . Számítsd ki az eredő ellenállást, a főáramot és az egyes ágáramokat!
4. feladat (B). Egy analóg alapműszer végkitérése , belső ellenállása . Szeretnénk méréshatárt elérni. Mekkora söntellenállást kell a műszerrel párhuzamosan kötni?
5. feladat (C). Egy konyhai aljzatkörön vízforraló, kenyérpirító és kávéfőző működik párhuzamosan. Ellenállásos fogyasztónak tekintjük őket. A teljesítmények: , , , a hálózati feszültség . Számítsd ki az ágáramokat és a közös bevezető áramot! Túllépi-e a közös áram a -es kismegszakító névleges áramát?
6. feladat (D). Egy párhuzamos hálózatban , és . A kapcsolás feszültsége . Számítsd ki az ágáramokat és a főáramot! Ezután az ág kiesik. Mekkora lesz az új eredő ellenállás és az új főáram? Hibakeresési szempontból hogyan lehet megkülönböztetni egy ág kiesését egy zárlatossá vált alkatrésztől a főáram változása alapján?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása
Párhuzamos kapcsolásban az alkatrészek két közös csomópontra csatlakoznak, ezért feszültségük azonos. A csomóponti törvény szerint a közös főáram az ágáramok összege:
2. feladat megoldása
Adott:
,
,
.
Keresett:
,
,
,
.
Eredő:
Főáram:
Ágáramok:
Ellenőrzés: .
3. feladat megoldása
Adott:
,
,
,
.
Keresett:
,
,
,
,
.
Eredő vezetéssel:
Közös nevezőre hozva:
Ezért:
Főáram:
Ágáramok:
Ellenőrzés: .
4. feladat megoldása
Adott:
,
,
.
Keresett:
.
A kiterjesztés aránya:
Söntellenállás:
Ellenőrzés: a műszer feszültsége végkitéréskor:
A sönt áram:
a teljes áram:
5. feladat megoldása
Adott:
,
,
,
.
Keresett:
,
,
,
.
Ellenállásos fogyasztóknál , tehát :
A közös bevezető áram:
Ez meghaladja a -es kismegszakító névleges áramát, tehát tartós túlterhelés; a kismegszakító ennél a kis túlterhelésnél () csak hosszú idő után vagy egyáltalán nem old ki, ezért a terhelést szét kell osztani külön áramkörökre.
6. feladat megoldása
Adott:
,
,
,
.
Keresett:
,
,
,
;
majd
kiesése utáni
és
.
Eredeti ágáramok:
Főáram:
Ha kiesik, csak és marad párhuzamosan:
Az új főáram:
Hibakeresési szempontból: ha a mért főáram kisebb, mint az előre számolt érték, akkor valamelyik ág kiesett vagy megnövekedett az ellenállása. Ha a mért főáram nagyobb, mint a számolt érték, akkor az eredő ellenállás lecsökkent, ami zárlatra, átvezetésre vagy hibásan bekötött, kisebb értékű alkatrészre utalhat.
Párhuzamos kapcsolásban az alkatrészek két közös csomópontra csatlakoznak, ezért feszültségük azonos. A csomóponti törvény szerint a főáram az ágáramok összege: . Az eredő vezetés az ágak vezetésének összege, így az eredő ellenállás reciproka az ágellenállások reciprokainak összege. Két ellenállásra , azonos ellenállásokra pedig . Az áramosztó képletben a keresett ág árama egyenesen arányos a másik ág ellenállásával: . Az árammérő méréshatár-kiterjesztéséhez párhuzamos söntöt használunk, amelynek értéke , ahol . A párhuzamos fogyasztók árama a közös bevezetőben összeadódik; ezért méretezéskor az ágáramok összegét kell figyelembe venni. Ezt az eredőre redukálást használjuk a vegyes kapcsolások számításánál, a sönt elvét pedig a mérőműszerek méréshatárának értelmezésénél.
A levezetések és a példák az elektrotechnika klasszikus, stabil összefüggésein alapulnak. A műszerek tényleges belső ellenállását és a söntök terhelhetőségét mindig az adott gyártó adatlapjából kell ellenőrizni.