46.3 Próbavizsga és önértékelés

46.3.1 Miért éppen próbavizsga?

A vizsga előtti hetekben a legnagyobb kérdés már nem az, hogy „tudom-e az anyagot”, hanem az, hogy „tudom-e időre, vizsgakörülmények között is megmutatni”. A tanuló gyakran otthon, tankönyvvel és megoldókulccsal dolgozik, közben véletlenül bepillant a következő bekezdésbe, vagy nem méri az időt. A valódi vizsgateremben viszont a feladatlap, az óra és a saját döntésképessége marad csak. A próbavizsga éppen ezt a részt erősíti: az igazi értéke nem a pontszám, hanem az, hogy pontosan kimutatja, mi hiányzik még.

46.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy vizsgára felkészítő foglalkozást a tanműhelyben. Az asztalon fekszik egy nyomtatott feladatlap, mellette toll, számológép, rajzlap, valamint egy gyakorló panel, amelyen 12 V-os indítókör, biztosító, relé, kapcsoló és indítómotor-modellező van felépítve. Az oktató megkéri a tanulót, hogy először az írásbeli részt 60 perc alatt oldja meg, utána húzzon egy szóbeli tételt, majd a panelen keresse meg a beépített hibát. A gyakorlat során nem a tananyag ismételtetése a cél, hanem annak felmérése, hogyan viselkedik a tanuló akkor, amikor mindent neki kell összeraknia. Ez a próbavizsga képe.

46.3.3 Próbavizsga és önértékelés alapjai

Definíció. A próbavizsga olyan szimulált vizsgahelyzet, amely a valódi vizsga részeit, időkeretét és eszközhasználatát utánozza, azzal a céllal, hogy a tanuló saját tudását és vizsgaképességét visszacsatolással mérje. Az önértékelés nem a pontok összeadása, hanem a hibák okainak csoportosítása és célzott javítási terv készítése.

Szabály. A próbavizsgát úgy érdemes megoldani, mintha valódi vizsga lenne:

Továbbvitt eredmény. A próbavizsga során felírt pontszámok, valamint az alábbiakban szereplő megoldókulcs és önértékelő táblázat adja a vizsgafelkészülés utolsó tanulási tervét; ezt használjuk a Gyakorlati vizsgafelkészülés során bemutatott hibakeresési és szerelési feladatok ismétléséhez is.

46.3.4 A próbavizsga lefolytatása (recept)

A próbavizsga hat lépésből áll:

  1. Készítsd elő a környezetet. Válassz csendes helyet, készíts ki feladatlapot, üres lapot, számológépet, rajzeszközt és órát. A gyakorlati részhez kérj oktatói felügyeletet, mert áram alatt lévő panelen és járművön önállóan nem dolgozhatsz tanulóként.
  2. Oldd meg az írásbeli feladatokat időre. Például 60 perc áll rendelkezésre a rövid válaszokra és a számítási feladatokra (ellenőrizendő: a hatályos vizsgaszabályzat időkerete). Írj minden számításnál képletet, behelyettesítést, mértékegységet és ellenőrző megjegyzést.
  3. Elemezd ki a hibákat megoldókulcs alapján. Jelöld meg, hogy tudás-, számolási vagy figyelmetlenségi hiba-e. A tudáshiba más tanulási tervet igényel, mint a számolási hiba.
  4. Tedd le a szóbeli tételeket hangosan. Tarts 10–15 perces kidolgozási időt, majd mondd el a vázlatot kerek mondatokban. Rögzítheted hangfelvételen, és visszahallgathatod.
  5. Végezd el a gyakorlati hibakeresési vagy szerelési feladatot. Tartsd be a gyártói utasítás szerinti munkavédelmi lépéseket, a feszültségmentesítést, a szerszám- és mérőeszköz-ellenőrzést.
  6. Készíts önértékelő táblázatot és tanulási tervet. A táblázatból látni fogod, melyik témakörben kell ismételned, és melyik készséget kell gyakorolnod.

Ez a folyamat mutatja meg, hogy a próbavizsga nem a tananyag ismétlése, hanem a saját vizsgateljesítmény mérése.

46.3.5 Írásbeli próbavizsga minta

Az alábbi példa három részből áll: rövid válaszokból, egy motortechnikai számításból és egy fékdinamikai számításból. A pontszámok tanulási példák; a valódi vizsga szerkezete ettől eltérhet (ellenőrizendő: a hatályos szakmai és vizsgakövetelmény).

46.3.5.1 1. feladat (rövid válaszok, 6 pont)

a) Írja le a 30, 15, 31, 50 kapocsjelek jelentését.

b) Nevezze meg a négyütemű Otto-motor munkaütemeit a helyes sorrendben.

c) Miért kell az indítókör feszültségesés-vizsgálatánál a testoldalt is mérni, nemcsak a pozitív vezetéket?

46.3.5.2 2. feladat (motorteljesítmény, 6 pont)

Egy négyütemű szívó benzinmotor lökettérfogata VH=1,998LV_{\mathrm{H}} = 1{,}998\,\text{L}, effektív középnyomása pme=12barp_{\mathrm{me}} = 12\,\text{bar}, fordulatszáma n=42001/minn = 4200\,\text{1/min}.

Számítsa ki az effektív teljesítményt PeP_{\mathrm{e}}-t kW-ban.

46.3.5.3 3. feladat (fékút, 6 pont)

Egy jármű v=50km/hv = 50\,\text{km/h} sebességgel halad. A vezető reakcióideje tr=0,8st_{\mathrm{r}} = 0{,}8\,\text{s}, a fékezés során elért átlagos lassulás a=8,0m/s2a = 8{,}0\,\text{m/s}^2.

Számítsa ki a teljes megállási utat.

46.3.6 Megoldási kulcs az írásbeli próbavizsgához

1. feladat

a) A gépjármű-villamossági kapocsjelölésben (DIN 72552 szerinti hazai gyakorlat, ellenőrizendő a gyártói rajz alapján):

b) A négyütemű motor ütemei: szívás, sűrítés, munka, kipufogás. A főtengely két fordulata alatt játszódik le egy teljes munkaciklus.

c) Az indítóáramkörben a pozitív vezeték és a testvezeték sorba kapcsolódik. A testoldalon fellépő feszültségesés ugyanúgy csökkenti az indítómotor kapcsaira jutó feszültséget, mint a pozitív oldali hiba, ezért a testelést is mérni kell.

2. feladat – kidolgozott példa

Az effektív teljesítmény négyütemű motorban:

Pe=pme⋅VH⋅n2⋅60 P_{\mathrm{e}} = p_{\mathrm{me}} \cdot V_{\mathrm{H}} \cdot \frac{n}{2 \cdot 60}

A két osztója a négyütemű működés miatt kell, mert minden második főtengelyfordulatra jut egy munkaciklus, a 6060 pedig a percről másodpercre való átváltás.

Először alakítsuk át a mennyiségeket:

VH=1,998L=0,001998m3 V_{\mathrm{H}} = 1{,}998\,\text{L} = 0{,}001998\,\text{m}^3

pme=12bar=12⋅105Pa p_{\mathrm{me}} = 12\,\text{bar} = 12 \cdot 10^{5}\,\text{Pa}

A fordulatszám munkaciklusra átszámítva:

n2⋅60=4200120=35s−1 \frac{n}{2 \cdot 60} = \frac{4200}{120} = 35\,\text{s}^{-1}

Behelyettesítve:

Pe=12⋅105Pa⋅0,001998m3⋅35s−1 P_{\mathrm{e}} = 12 \cdot 10^{5}\,\text{Pa} \cdot 0{,}001998\,\text{m}^3 \cdot 35\,\text{s}^{-1}

Pe=83916W≈83,9kW P_{\mathrm{e}} = 83\,916\,\text{W} \approx 83{,}9\,\text{kW}

Ellenőrzés: Egy 2,0 literes szívó benzinmotornál 83,9kW83{,}9\,\text{kW} reális érték, ezért a számítás nagyságrendje megfelelő. A gyártói teljesítményadatokat mindig az adott motor típusbizonyítványából vagy javítási adatbázisából kell ellenőrizni (ellenőrizendő: gyártói adat).

3. feladat – fékút

A vv sebességet m/s\text{m/s}-ra váltjuk:

v=50km/h=503,6=13,9m/s v = 50\,\text{km/h} = \frac{50}{3{,}6} = 13{,}9\,\text{m/s}

A teljes megállási út a reakcióidő alatt megtett út és a fékezési út összege:

sf=v⋅tr+v22a s_{\mathrm{f}} = v \cdot t_{\mathrm{r}} + \frac{v^2}{2a}

sf=13,9m/s⋅0,8s+(13,9m/s)22⋅8,0m/s2 s_{\mathrm{f}} = 13{,}9\,\text{m/s} \cdot 0{,}8\,\text{s} + \frac{(13{,}9\,\text{m/s})^2}{2 \cdot 8{,}0\,\text{m/s}^2}

sf≈11,1m+12,1m=23,2m s_{\mathrm{f}} \approx 11{,}1\,\text{m} + 12{,}1\,\text{m} = 23{,}2\,\text{m}

Értelmezés. A példa száraz útra, jó fékbetétekkel és megfelelő gumiabronccsal, tanulási célú lassulásértékkel készült. A valós fékutat a fékhatás, az útburkolat, a tömeg és a gumiabroncs tapadása is befolyásolja; hatósági megfelelőségi mérést mindig a hatályos előírás szerinti görgős fékpadon kell végezni (ellenőrizendő: hatályos vizsgálati előírás).

46.3.7 Szóbeli mintatételek

A szóbeli vizsgán nem a függvényszerű bemagolás a mérce, hanem a szakmai összefüggések bemutatása. Jó, ha a válasz a következő ívre épül: feladat → felépítés → működés → jellemző hiba → ellenőrzés → javítás → biztonsági szabály.

46.3.7.1 1. tételvázlat: Az indítóakkumulátor és az indítókör ellenőrzése

46.3.7.2 2. tételvázlat: HV-rendszer feszültségmentesítése

HV-biztonság. A nagyfeszültségű rendszeren csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat a gyártói eljárás szerint. A narancssárga HV-vezetékeket és csatlakozókat csak a gyártói eljárás szerint feszültségmentesített rendszeren, arra jogosult személy bonthatja meg; a tanuló ezt csak jogosult oktató irányításával, feszültségmentesített rendszeren végezheti (ellenőrizendő: hazai HV-jogosultsági szintek). A feszültségmentesítés lépései a gyártó által előírt sorrend szerint:

A tanulónak hivatkoznia kell a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése alfejezetre.

46.3.7.3 3. tételvázlat: CAN-adatbusz

46.3.8 Gyakorlati vizsgafeladat

Cím: Indítókör feszültségesés-mérése és hibakeresés gyakorló panelen.

Időkeret: 45 perc (tanulási példa; a valódi vizsga időkerete ellenőrizendő).

Cél: A panelt úgy állították be, hogy az indítókör testoldalán hibás feszültségesés van. A tanulónak a tünetből kiindulva mérésekkel kell beazonosítania a hibát, és javaslatot kell tennie a javításra.

Szükséges eszközök: digitális multiméter, lakatfogó, gyakorló panel, személyi védőfelszerelés, munkalap.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

46.3.8.1 Munkalépések a vizsgafeladathoz

  1. Azonosítsd a járművet vagy panelt. Írd fel a típusjelet, az alkalmazott feszültségszintet (12 V) és a mérési pontokat.
  2. Végezd el a munkavédelmi előkészítést. Győződj meg róla, hogy a panel szigetelt, a mérést oktató felügyeli, és a multiméter mérési kategóriája megfelelő (ellenőrizendő: a műszer kategóriája).
  3. Ellenőrizd a mérőműszert. Kapcsold be a multimétert, ellenőrizd az egyenfeszültség- és ellenállásmérés funkciót, nézd meg a mérőzsinórok állapotát.
  4. Mérd a nyugalmi feszültséget. Ha az akkumulátor nyugalmi feszültsége például U0=12,45VU_0 = 12{,}45\,\text{V}, az megközelítőleg 70%-os töltöttségű akkumulátorra utal (ellenőrizendő: a valós hőmérsékletfüggő táblázat).
  5. Mérd a feszültséget indítás közben. Például Uind=10,1VU_{\mathrm{ind}} = 10{,}1\,\text{V}. Ez még elvileg elfogadható lehet hideg időben, de a hálózatot tovább kell vizsgálni.
  6. Mérd a pozitív oldali feszültségesést. Például a 30-as kapocstól az indítómotor pozitív csatlakozójáig U+=0,3VU_{\mathrm{+}} = 0{,}3\,\text{V}. Ez tanulási példa szerint elfogadható (ellenőrizendő: a gyártói küszöb lehet szigorúbb).
  7. Mérd a testoldali feszültségesést. Például az indítómotor testpontja és az akkumulátor negatív kapcsa között U−=0,8VU_{\mathrm{-}} = 0{,}8\,\text{V}. Ez túl nagy, tipikus testelési hiba.
  8. Szemrevételezéssel erősítsd meg. Keresd meg a laza, korrodált testkábelt vagy szennyezett testelési pontot.
  9. Javasold a javítást. A testelő kötés tisztítása, meghúzása, szükség esetén új testkábel vagy új testpont kialakítása a gyártói előírás szerint.
  10. Dokumentáld a méréseket. Írd fel a munkalapra a mért értékeket, az elfogadási határokat, a hiba okát és az elvégzett javítást.

Környezetvédelem. Az elektromos mérés és a kötések tisztítása során a keletkező hulladékot – például szennyezett rongyot, csiszolópapírt – a tanműhely veszélyesanyag-kezelési szabályzata szerint kell gyűjteni (ellenőrizendő: a hulladékkezelési útmutató).

46.3.9 Értékelési szempontok és önértékelő táblázat

A gyakorlati feladatot például az alábbi szempontok szerint lehet értékelni:

  1. munkavédelmi előkészítés és eszközellenőrzés;
  2. mérési sorrend betartása;
  3. mért értékek és az elfogadási határok okos összehasonlítása;
  4. helyes diagnózis;
  5. javítási javaslat és dokumentálás.

Az alábbi táblázat az önértékeléshez használható.

Terület Kérdés Maximális pont (példa) Elért pont Gyengeség Teendő
Írásbeli rövidválaszok 30, 15, 31, 50 kapocsjelek, ütemek, tesztelés 6
Írásbeli számítás motorteljesítmény, fékút 6
Szóbeli vázlat tétel kifejtése 6
Gyakorlati előkészítés munkavédelem, mérőműszer-ellenőrzés 2
Gyakorlati mérés indítókör feszültségesés 4
Gyakorlati diagnózis hiba pontos azonosítása 4
Dokumentálás munkalap, mért értékek 2

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: hatályos vizsgaszabályzat / oktatói értékelési útmutató).

46.3.10 Tanulási terv a gyenge pontok pótlására

A próbavizsga után ne csak a pontszámot tekintsd; a hiba típusa dönti el, mit kell gyakorolni.

Recept a javító tanulási tervhez:

  1. Sorold fel a három leggyengébb témakört.
  2. Mindegyikhez keress megfelelő forrást: tankönyvfejezet, kapcsolási rajz, gyártói javítási utasítás, szabvány.
  3. Készíts mini célt: például „az indítókör feszültségesés-mérését hibátlanul el tudom végezni 15 perc alatt”.
  4. Tervezz be rövid, napi ismétlést: 15 perc elmélet, 15 perc rajzolvasás, 15 perc gyakorlati munka.
  5. Ellenőrizd a javulást újabb próbavizsgával vagy oktatói számonkéréssel.

A gyakorlati hibáknál a leggyakoribb lépés a mérési sorrend kihagyása. Ilyenkor a(z) Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája és az Áramút-alapú hibakeresés fejezetek ismételt elolvasása mellett érdemes a panelt újraépíteni.

46.3.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy tanuló a vizsga előtti héten tette le a próbavizsgát. Az írásbeli eredménye 80% felett volt, de a gyakorlati hibakeresésnél megállt. Azt mondta, hogy „az akkumulátor biztosan rossz”, mert alacsony feszültséget látott indítás közben. A mérőjegyzőkönyv szerint azonban a nyugalmi feszültség jó volt, a pozitív oldali feszültségesés is rendben volt, viszont a testoldali kötésen 0,8V0{,}8\,\text{V} esett. A tanuló a valódi hibát nem a pontszáma miatt ismerte fel, hanem azért, mert a próbavizsga után az oktatóval közösen felírták a mérési útvonalat. A következő héten a valódi vizsgán hasonló feladatot kapott, és a rendszeres mérési protokollnak köszönhetően hibátlanul azonosította a testelési hiba helyét. A tanulság az, hogy a próbavizsga legfontosabb hozadéka a visszacsatolási adat, nem pedig a „meglett-e”.

46.3.12 Tipikus hibák

Hiba 1: A próbavizsgát nyitott könyvvel, megoldókulccsal oldja meg.
Így nem derül ki, mi az, amit valóban tud. A helyes gyakorlat az, hogy a próbavizsga alatt a vizsgához hasonló feltételeket tartasz, és csak utána javítasz.

Hiba 2: A számításnál elfelejti a négyütemű motor 2-es osztóját.
Ha a lökettérfogatot, a középnyomást és a fordulatszámot közvetlenül összeszorzod, akkor a munkaciklusonkénti teljesítmény helyett dupla értéket kaphatsz. A helyes gyakorlat: Pe=pmeVHn2⋅60P_{\mathrm{e}} = p_{\mathrm{me}}\,V_{\mathrm{H}}\,\frac{n}{2 \cdot 60}.

Hiba 3: A gyakorlati hibakeresésnél azonnal alkatrészcserét javasol mérés nélkül.
Az indítókörben nem cserélünk akkumulátort csak azért, mert alacsony az indítási feszültség. Először meg kell mérni a nyugalmi feszültséget, majd a pozitív és a testoldali feszültségesést. Ha a feszültségesés a testoldalon nagy, akkor a testelést kell javítani.

Hiba 4: A szóbeli tételt csak felsorolásszerűen mondja el.
A tételvázlatoknak a mondatba fűzött magyarázat a lényege. A puszta felsorolás kevés. A helyes gyakorlat: minden szerkezeti elemnél egy-egy mondatban el kell mondani a feladatát, működését, majd a hibalehetőséget.

46.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A négyütemű benzinmotorban egy munkaütem minden főtengelyfordulatnál lezajlik.
  2. Gyors kérdés: Melyik kapocsjel jelöli a gyújtáskapcsolás után kapcsolt pluszt?
  3. Számolás: Mennyi lóerő közelítőleg a 2. feladatban kapott 83,9kW83{,}9\,\text{kW}?
  4. Mi a hiba ebben a leírásban? „Az indítókörben mért 0,9V0{,}9\,\text{V} feszültségesés a testoldalon elfogadható, mert a test mindig nagy ellenállású.”
  5. Mérési sorrend: Miért kell a multimétert előtte–utána ellenőrizni nagyfeszültségű mérésnél?
  6. Rajz–mérés: Hova kötöd a multiméter negatív mérőzsinórját, ha az indítómotor testoldali feszültségesését mérjük?

A válaszok a ### Megoldások elején találhatók.

46.3.14 Feladatok

1. feladat (A)
Írja le a 30, 15, 31, 50 kapocsjelek jelentését, és mondja meg, melyik kapcsolódik közvetlenül az akkumulátor pozitívhoz.

2. feladat (A)
Egy Otto-motor Vh=500cm3V_{\mathrm{h}} = 500\,\text{cm}^3, Vc=50cm3V_{\mathrm{c}} = 50\,\text{cm}^3. Számítsa ki a sűrítési arányt.

3. feladat (B)
Egy négyütemű motor VH=1,6LV_{\mathrm{H}} = 1{,}6\,\text{L}, pme=10barp_{\mathrm{me}} = 10\,\text{bar}, n=50001/minn = 5000\,\text{1/min}. Számítsa ki a teljesítményt kW-ban.

4. feladat (B)
Egy jármű v=90km/hv = 90\,\text{km/h} sebességgel halad. tr=1,0st_{\mathrm{r}} = 1{,}0\,\text{s}, a=7,5m/s2a = 7{,}5\,\text{m/s}^2. Számítsa ki a teljes megállási utat.

5. feladat (C)
Hasonlítsa össze az indítókör pozitív és testoldali feszültségesésére vonatkozó szokásos tanulási küszöböket (pl. pozitív oldal 0,5 V, testoldal 0,3 V – ellenőrizendő). Miért lehet a testoldali határ szigorúbb?

6. feladat (D)
Egy gyakorló panelen az alábbi mérési adatokat kaptad: U0=12,6VU_0 = 12{,}6\,\text{V}, indítás közben Uind=9,8VU_{\mathrm{ind}} = 9{,}8\,\text{V}, pozitív oldali feszültségesés 0,2V0{,}2\,\text{V}, testoldali feszültségesés 1,4V1{,}4\,\text{V}. Melyik hiba valószínű, és mi a javítási lépés?

46.3.15 Megoldások

46.3.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A négyütemű motorban a munkaütem minden második főtengelyfordulatban van, mert a négy ütem két fordulat alatt játszódik le.
  2. A 15 kapocsjel jelöli a gyújtáskapcsolás után kapcsolt pluszt.
  3. 83,9kW≈83,9/0,7355≈114LE83{,}9\,\text{kW} \approx 83{,}9 / 0{,}7355 \approx 114\,\text{LE}, tehát nagyjából 114 lóerő (tanulási példa).
  4. A hiba az, hogy a testoldali feszültségesés nem elfogadható. A testnek minimális ellenállásúnak kell lennie, ezért 0,3 V feletti érték gyanús (tanulási példa). A megfelelő határ a gyártói előírás.
  5. A műszer előtte–utána ellenőrzése azt igazolja, hogy a műszer a mérés előtt is és után is működőképes volt, így kizárható, hogy a mért nulla érték a műszer hibájából származna. Ez a feszültségmentesség igazolásának fontos eleme.
  6. A pozitív mérőzsinórt az indítómotor házára (testpontjára), a negatívot az akkumulátor negatív kapcsára kötjük, és indítóztatás közben mérünk; így pozitív értéket kapunk és mérhető a testoldali feszültségesés; a mért érték a terhelés alatt lévő testáramkör ellenállását jellemzi.

46.3.15.2 Feladatok megoldása

1. feladat

Közvetlenül az akkumulátor pozitívjához a 30-as kapocs kapcsolódik.

2. feladat

A sűrítési arány:

ε=Vh+VcVc=500+5050=11 \varepsilon = \frac{V_{\mathrm{h}} + V_{\mathrm{c}}}{V_{\mathrm{c}}} = \frac{500 + 50}{50} = 11

A motor sűrítési aránya 11:1.

3. feladat

VH=1,6L=0,0016m3 V_{\mathrm{H}} = 1{,}6\,\text{L} = 0{,}0016\,\text{m}^3

pme=10bar=106Pa p_{\mathrm{me}} = 10\,\text{bar} = 10^{6}\,\text{Pa}

Pe=pme⋅VH⋅n2⋅60 P_{\mathrm{e}} = p_{\mathrm{me}} \cdot V_{\mathrm{H}} \cdot \frac{n}{2 \cdot 60}

Pe=106⋅0,0016⋅5000120=106⋅0,0016⋅41,67≈66667W=66,7kW P_{\mathrm{e}} = 10^{6} \cdot 0{,}0016 \cdot \frac{5000}{120} = 10^{6} \cdot 0{,}0016 \cdot 41{,}67 \approx 66\,667\,\text{W} = 66{,}7\,\text{kW}

4. feladat

v=90km/h=903,6=25m/s v = 90\,\text{km/h} = \frac{90}{3{,}6} = 25\,\text{m/s}

sf=v⋅tr+v22a s_{\mathrm{f}} = v \cdot t_{\mathrm{r}} + \frac{v^2}{2a}

sf=25⋅1,0+2522⋅7,5=25+41,7=66,7m s_{\mathrm{f}} = 25 \cdot 1{,}0 + \frac{25^2}{2 \cdot 7{,}5} = 25 + 41{,}7 = 66{,}7\,\text{m}

A tanulási példa szerinti teljes megállási út 66,7m66{,}7\,\text{m}.

5. feladat

A testoldali határ azért lehet szigorúbb, mert a jármű karosszériája és a motorblokk nagyon jó vezető. Ha mégis 0,3V0{,}3\,\text{V} feletti feszültségesés jelenik meg, az laza, korrodált vagy rosszul kialakított testelésre utal. A pozitív oldalon az indítókábel hossza és a kapcsok miatt valamivel nagyobb, például 0,5V0{,}5\,\text{V} is elfogadható lehet, de a pontos küszöböt a gyártói javítási adat rögzíti (ellenőrizendő).

6. feladat

A mért adatok szerint a nyugalmi feszültség rendben van, a pozitív oldali feszültségesés kicsi, viszont a testoldali feszültségesés 1,4V1{,}4\,\text{V}, ami túl magas. Ez arra utal, hogy a testkábel vagy annak kötése rossz. A javítás: a testelő kötés tisztítása, meghúzása, szükség esetén új testkábel vagy új testpont kialakítása, majd a mérés megismétlése.

46.3.16 Rövid összefoglaló

A próbavizsga a vizsgafelkészülés utolsó mérőeszköze. Az írásbeli rész a fogalmakat, a képleteket és a számítási pontosságot méri; a szóbeli vázlat a szakmai gondolkodásmódot és a biztonsági szabályok beépülését; a gyakorlati hibakeresés a mérési sorrendet, az ok-okozati elemzést és a javítási fegyelmet. A motorteljesítmény számításakor a négyütemű működés miatt a fordulatszámot 2⋅602\cdot60-nal kell osztani, így Pe=pmeVHn2⋅60P_{\mathrm{e}} = p_{\mathrm{me}}\,V_{\mathrm{H}}\,\frac{n}{2\cdot60}. A fékutat a reakcióút és a fékezési út összegeként számítjuk: sf=vtr+v22as_{\mathrm{f}} = v\,t_{\mathrm{r}} + \frac{v^2}{2a}. A gyakorlati elektromos hibakeresés során mindig a gyártói rajz és adat elsőbbsége, valamint a tünet–mérés–ok–javítás sorrend érvényes. A próbavizsga után az önértékelő táblázatból készített tanulási terv a gyenge pontok célzott pótlását szolgálja. Továbbvitt eredmény. Az önértékelés pontosan akkor ér valamit, ha a hibákat témakörre bontva rögzítjük, majd rövid, mérhető céllal újabb próbavizsgát teszünk. A vizsgafelkészülés során ez a ciklus adja a folyamatos fejlődés visszajelzését.

46.3.17 Források és ellenőrzési hiányok