A vizsga előtti hetekben a legnagyobb kérdés már nem az, hogy „tudom-e az anyagot”, hanem az, hogy „tudom-e időre, vizsgakörülmények között is megmutatni”. A tanuló gyakran otthon, tankönyvvel és megoldókulccsal dolgozik, közben véletlenül bepillant a következő bekezdésbe, vagy nem méri az időt. A valódi vizsgateremben viszont a feladatlap, az óra és a saját döntésképessége marad csak. A próbavizsga éppen ezt a részt erősíti: az igazi értéke nem a pontszám, hanem az, hogy pontosan kimutatja, mi hiányzik még.
Képzeljünk el egy vizsgára felkészítő foglalkozást a tanműhelyben. Az asztalon fekszik egy nyomtatott feladatlap, mellette toll, számológép, rajzlap, valamint egy gyakorló panel, amelyen 12 V-os indítókör, biztosító, relé, kapcsoló és indítómotor-modellező van felépítve. Az oktató megkéri a tanulót, hogy először az írásbeli részt 60 perc alatt oldja meg, utána húzzon egy szóbeli tételt, majd a panelen keresse meg a beépített hibát. A gyakorlat során nem a tananyag ismételtetése a cél, hanem annak felmérése, hogyan viselkedik a tanuló akkor, amikor mindent neki kell összeraknia. Ez a próbavizsga képe.
Definíció. A próbavizsga olyan szimulált vizsgahelyzet, amely a valódi vizsga részeit, időkeretét és eszközhasználatát utánozza, azzal a céllal, hogy a tanuló saját tudását és vizsgaképességét visszacsatolással mérje. Az önértékelés nem a pontok összeadása, hanem a hibák okainak csoportosítása és célzott javítási terv készítése.
Szabály. A próbavizsgát úgy érdemes megoldani, mintha valódi vizsga lenne:
Továbbvitt eredmény. A próbavizsga során felírt pontszámok, valamint az alábbiakban szereplő megoldókulcs és önértékelő táblázat adja a vizsgafelkészülés utolsó tanulási tervét; ezt használjuk a Gyakorlati vizsgafelkészülés során bemutatott hibakeresési és szerelési feladatok ismétléséhez is.
A próbavizsga hat lépésből áll:
Ez a folyamat mutatja meg, hogy a próbavizsga nem a tananyag ismétlése, hanem a saját vizsgateljesítmény mérése.
Az alábbi példa három részből áll: rövid válaszokból, egy motortechnikai számításból és egy fékdinamikai számításból. A pontszámok tanulási példák; a valódi vizsga szerkezete ettől eltérhet (ellenőrizendő: a hatályos szakmai és vizsgakövetelmény).
a) Írja le a 30, 15, 31, 50 kapocsjelek jelentését.
b) Nevezze meg a négyütemű Otto-motor munkaütemeit a helyes sorrendben.
c) Miért kell az indítókör feszültségesés-vizsgálatánál a testoldalt is mérni, nemcsak a pozitív vezetéket?
Egy négyütemű szívó benzinmotor lökettérfogata , effektív középnyomása , fordulatszáma .
Számítsa ki az effektív teljesítményt -t kW-ban.
Egy jármű sebességgel halad. A vezető reakcióideje , a fékezés során elért átlagos lassulás .
Számítsa ki a teljes megállási utat.
1. feladat
a) A gépjármű-villamossági kapocsjelölésben (DIN 72552 szerinti hazai gyakorlat, ellenőrizendő a gyártói rajz alapján):
30: akkumulátorról közvetlenül érkező állandó
plusz;15: gyújtáskapcsolás után kapcsolt plusz;31: test/negatív kapocs;50: indításvezérlő kapocs az indítómotor felé.b) A négyütemű motor ütemei: szívás, sűrítés, munka, kipufogás. A főtengely két fordulata alatt játszódik le egy teljes munkaciklus.
c) Az indítóáramkörben a pozitív vezeték és a testvezeték sorba kapcsolódik. A testoldalon fellépő feszültségesés ugyanúgy csökkenti az indítómotor kapcsaira jutó feszültséget, mint a pozitív oldali hiba, ezért a testelést is mérni kell.
2. feladat – kidolgozott példa
Az effektív teljesítmény négyütemű motorban:
A két osztója a négyütemű működés miatt kell, mert minden második főtengelyfordulatra jut egy munkaciklus, a pedig a percről másodpercre való átváltás.
Először alakítsuk át a mennyiségeket:
A fordulatszám munkaciklusra átszámítva:
Behelyettesítve:
Ellenőrzés: Egy 2,0 literes szívó benzinmotornál reális érték, ezért a számítás nagyságrendje megfelelő. A gyártói teljesítményadatokat mindig az adott motor típusbizonyítványából vagy javítási adatbázisából kell ellenőrizni (ellenőrizendő: gyártói adat).
3. feladat – fékút
A sebességet -ra váltjuk:
A teljes megállási út a reakcióidő alatt megtett út és a fékezési út összege:
Értelmezés. A példa száraz útra, jó fékbetétekkel és megfelelő gumiabronccsal, tanulási célú lassulásértékkel készült. A valós fékutat a fékhatás, az útburkolat, a tömeg és a gumiabroncs tapadása is befolyásolja; hatósági megfelelőségi mérést mindig a hatályos előírás szerinti görgős fékpadon kell végezni (ellenőrizendő: hatályos vizsgálati előírás).
A szóbeli vizsgán nem a függvényszerű bemagolás a mérce, hanem a szakmai összefüggések bemutatása. Jó, ha a válasz a következő ívre épül: feladat → felépítés → működés → jellemző hiba → ellenőrzés → javítás → biztonsági szabály.
30 állandó plusz,
15 gyújtáskapcsolás utáni, 31 test,
50 indítás.HV-biztonság. A nagyfeszültségű rendszeren csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat a gyártói eljárás szerint. A narancssárga HV-vezetékeket és csatlakozókat csak a gyártói eljárás szerint feszültségmentesített rendszeren, arra jogosult személy bonthatja meg; a tanuló ezt csak jogosult oktató irányításával, feszültségmentesített rendszeren végezheti (ellenőrizendő: hazai HV-jogosultsági szintek). A feszültségmentesítés lépései a gyártó által előírt sorrend szerint:
A tanulónak hivatkoznia kell a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése alfejezetre.
Cím: Indítókör feszültségesés-mérése és hibakeresés gyakorló panelen.
Időkeret: 45 perc (tanulási példa; a valódi vizsga időkerete ellenőrizendő).
Cél: A panelt úgy állították be, hogy az indítókör testoldalán hibás feszültségesés van. A tanulónak a tünetből kiindulva mérésekkel kell beazonosítania a hibát, és javaslatot kell tennie a javításra.
Szükséges eszközök: digitális multiméter, lakatfogó, gyakorló panel, személyi védőfelszerelés, munkalap.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
30-as kapocstól az indítómotor pozitív csatlakozójáig
.
Ez tanulási példa szerint elfogadható (ellenőrizendő: a gyártói küszöb
lehet szigorúbb).Környezetvédelem. Az elektromos mérés és a kötések tisztítása során a keletkező hulladékot – például szennyezett rongyot, csiszolópapírt – a tanműhely veszélyesanyag-kezelési szabályzata szerint kell gyűjteni (ellenőrizendő: a hulladékkezelési útmutató).
A gyakorlati feladatot például az alábbi szempontok szerint lehet értékelni:
Az alábbi táblázat az önértékeléshez használható.
| Terület | Kérdés | Maximális pont (példa) | Elért pont | Gyengeség | Teendő |
|---|---|---|---|---|---|
| Írásbeli rövidválaszok | 30, 15, 31, 50 kapocsjelek, ütemek, tesztelés | 6 | |||
| Írásbeli számítás | motorteljesítmény, fékút | 6 | |||
| Szóbeli vázlat | tétel kifejtése | 6 | |||
| Gyakorlati előkészítés | munkavédelem, mérőműszer-ellenőrzés | 2 | |||
| Gyakorlati mérés | indítókör feszültségesés | 4 | |||
| Gyakorlati diagnózis | hiba pontos azonosítása | 4 | |||
| Dokumentálás | munkalap, mért értékek | 2 |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: hatályos vizsgaszabályzat / oktatói értékelési útmutató).
A próbavizsga után ne csak a pontszámot tekintsd; a hiba típusa dönti el, mit kell gyakorolni.
Recept a javító tanulási tervhez:
A gyakorlati hibáknál a leggyakoribb lépés a mérési sorrend kihagyása. Ilyenkor a(z) Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája és az Áramút-alapú hibakeresés fejezetek ismételt elolvasása mellett érdemes a panelt újraépíteni.
Egy tanuló a vizsga előtti héten tette le a próbavizsgát. Az írásbeli eredménye 80% felett volt, de a gyakorlati hibakeresésnél megállt. Azt mondta, hogy „az akkumulátor biztosan rossz”, mert alacsony feszültséget látott indítás közben. A mérőjegyzőkönyv szerint azonban a nyugalmi feszültség jó volt, a pozitív oldali feszültségesés is rendben volt, viszont a testoldali kötésen esett. A tanuló a valódi hibát nem a pontszáma miatt ismerte fel, hanem azért, mert a próbavizsga után az oktatóval közösen felírták a mérési útvonalat. A következő héten a valódi vizsgán hasonló feladatot kapott, és a rendszeres mérési protokollnak köszönhetően hibátlanul azonosította a testelési hiba helyét. A tanulság az, hogy a próbavizsga legfontosabb hozadéka a visszacsatolási adat, nem pedig a „meglett-e”.
Hiba 1: A próbavizsgát nyitott könyvvel, megoldókulccsal
oldja meg.
Így nem derül ki, mi az, amit valóban tud. A helyes gyakorlat az, hogy a
próbavizsga alatt a vizsgához hasonló feltételeket tartasz, és csak
utána javítasz.
Hiba 2: A számításnál elfelejti a négyütemű motor 2-es
osztóját.
Ha a lökettérfogatot, a középnyomást és a fordulatszámot közvetlenül
összeszorzod, akkor a munkaciklusonkénti teljesítmény helyett dupla
értéket kaphatsz. A helyes gyakorlat:
.
Hiba 3: A gyakorlati hibakeresésnél azonnal alkatrészcserét
javasol mérés nélkül.
Az indítókörben nem cserélünk akkumulátort csak azért, mert alacsony az
indítási feszültség. Először meg kell mérni a nyugalmi feszültséget,
majd a pozitív és a testoldali feszültségesést. Ha a feszültségesés a
testoldalon nagy, akkor a testelést kell javítani.
Hiba 4: A szóbeli tételt csak felsorolásszerűen mondja
el.
A tételvázlatoknak a mondatba fűzött magyarázat a lényege. A puszta
felsorolás kevés. A helyes gyakorlat: minden szerkezeti elemnél egy-egy
mondatban el kell mondani a feladatát, működését, majd a
hibalehetőséget.
A válaszok a ### Megoldások elején találhatók.
1. feladat (A)
Írja le a 30, 15, 31, 50 kapocsjelek jelentését, és mondja meg, melyik
kapcsolódik közvetlenül az akkumulátor pozitívhoz.
2. feladat (A)
Egy Otto-motor
,
.
Számítsa ki a sűrítési arányt.
3. feladat (B)
Egy négyütemű motor
,
,
.
Számítsa ki a teljesítményt kW-ban.
4. feladat (B)
Egy jármű
sebességgel halad.
,
.
Számítsa ki a teljes megállási utat.
5. feladat (C)
Hasonlítsa össze az indítókör pozitív és testoldali feszültségesésére
vonatkozó szokásos tanulási küszöböket (pl. pozitív oldal 0,5 V,
testoldal 0,3 V – ellenőrizendő). Miért lehet a testoldali határ
szigorúbb?
6. feladat (D)
Egy gyakorló panelen az alábbi mérési adatokat kaptad:
,
indítás közben
,
pozitív oldali feszültségesés
,
testoldali feszültségesés
.
Melyik hiba valószínű, és mi a javítási lépés?
15 kapocsjel jelöli a gyújtáskapcsolás után kapcsolt
pluszt.1. feladat
30: akkumulátorról közvetlenül érkező állandó
plusz;15: gyújtáskapcsolás utáni plusz;31: test/negatív;50: indításvezérlő kapocs.Közvetlenül az akkumulátor pozitívjához a 30-as kapocs
kapcsolódik.
2. feladat
A sűrítési arány:
A motor sűrítési aránya 11:1.
3. feladat
4. feladat
A tanulási példa szerinti teljes megállási út .
5. feladat
A testoldali határ azért lehet szigorúbb, mert a jármű karosszériája és a motorblokk nagyon jó vezető. Ha mégis feletti feszültségesés jelenik meg, az laza, korrodált vagy rosszul kialakított testelésre utal. A pozitív oldalon az indítókábel hossza és a kapcsok miatt valamivel nagyobb, például is elfogadható lehet, de a pontos küszöböt a gyártói javítási adat rögzíti (ellenőrizendő).
6. feladat
A mért adatok szerint a nyugalmi feszültség rendben van, a pozitív oldali feszültségesés kicsi, viszont a testoldali feszültségesés , ami túl magas. Ez arra utal, hogy a testkábel vagy annak kötése rossz. A javítás: a testelő kötés tisztítása, meghúzása, szükség esetén új testkábel vagy új testpont kialakítása, majd a mérés megismétlése.
A próbavizsga a vizsgafelkészülés utolsó mérőeszköze. Az írásbeli rész a fogalmakat, a képleteket és a számítási pontosságot méri; a szóbeli vázlat a szakmai gondolkodásmódot és a biztonsági szabályok beépülését; a gyakorlati hibakeresés a mérési sorrendet, az ok-okozati elemzést és a javítási fegyelmet. A motorteljesítmény számításakor a négyütemű működés miatt a fordulatszámot -nal kell osztani, így . A fékutat a reakcióút és a fékezési út összegeként számítjuk: . A gyakorlati elektromos hibakeresés során mindig a gyártói rajz és adat elsőbbsége, valamint a tünet–mérés–ok–javítás sorrend érvényes. A próbavizsga után az önértékelő táblázatból készített tanulási terv a gyenge pontok célzott pótlását szolgálja. Továbbvitt eredmény. Az önértékelés pontosan akkor ér valamit, ha a hibákat témakörre bontva rögzítjük, majd rövid, mérhető céllal újabb próbavizsgát teszünk. A vizsgafelkészülés során ez a ciklus adja a folyamatos fejlődés visszajelzését.