A műhelyben gyakori panasz: „90 és 110 km/h között remeg a kormány”, vagy „a kocsi úszkál az úton, mint egy hajó”. A futómű és a kerék állapota ilyenkor a fő gyanúsított. A kopott lengéscsillapító rontja a kerék úttal való érintkezését, a kiegyensúlyozatlan kerék pedig periodikus erővel rázza a kormányt és a karosszériát. Ebben az alfejezetben a lengéscsillapító-vizsgálat és a kerékkiegyensúlyozás gyakorlati módszereit tanuljuk meg, mert ezek a műszaki vizsga és a mindennapi szervizmunka alapvető diagnosztikai lépései. A mérési eljárások ismerete nélkül nem tudjuk eldönteni, hogy a panaszt a csillapító, a kiegyensúlyozatlanság vagy éppen a gumiabroncs okozza.
Képzeljünk el egy lengéscsillapító-vizsgáló próbapadot. A jármű egyik kereke egy mozgatható talplemezre áll. A pad elektromos motorja egy excenter segítségével függőleges rezgésbe hozza a talplemezt, jellemzően a kerékfelfüggesztés sajátfrekvenciájának közelében (kb. 10–15 Hz, ellenőrizendő). Az út egyenetlenségeit szimuláló mozgás hatására a kerék elkezd fel-le lengeni. A talplemezbe épített erőmérő cella folyamatosan méri a kerék és a lemez közötti nyomóerőt. Ha a lengéscsillapító jó, a kerék erősen nyomja a lemezt, és a talperő kevésbé ingadozik. Ha a csillapító kopott, a kerék elválik a lemeztől, a talperő időnként közel nullára esik, és a kijelzett tapadási arány alacsony lesz.
A kiegyensúlyozó gépnél a kereket egy tengelyre fogatjuk fel, és a gép megforgatja. A tengelyágyazásba épített rezgésérzékelők mérik a forgó kerék által keltett centrifugális erő okozta rezgéseket. A gép ebből kiszámítja, hogy a kerék melyik síkjában, mekkora ellensúlyt kell elhelyezni. A kijelzőn két érték jelenik meg: a belső és a külső síkra előírt tömeg grammban.
Definíció. A lengéscsillapító-vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a lengéscsillapító képes-e a rugózatlan tömeg lengéseit hatékonyan csillapítani. A vizsgálat során a kerék és a talplemez közötti dinamikus tapadási arányt (jele: ) mérjük, amely a minimális talperő és a statikus kerékterhelés hányadosa. A hatósági műszaki vizsgán jellemzően az a követelmény, hogy a tapadási arány egy előírt küszöb felett legyen (gyakran 40–50%, de a pontos érték jogszabályi, ellenőrizendő).
Definíció. A kiegyensúlyozatlanság a forgó kerék tömegeloszlásának hibája, amelynek következtében a tehetetlenségi erők eredője nem nulla, vagy nem esik egybe a forgástengellyel. Ennek következménye a kerék periodikus erejű gerjesztése, ami rezgést és kopást okoz.
Összefüggés. A kiegyensúlyozatlanságból származó centrifugális erő:
ahol a kiegyensúlyozatlan tömeg, a tömegközéppont távolsága a forgástengelytől, a szögsebesség. Az erő a fordulatszám négyzetével nő, ezért nagy sebességnél válik érezhetővé a rezgés.
Definíció. A kiegyensúlyozatlanság fajtái: - Statikus kiegyensúlyozatlanság: a kerék súlypontja a forgástengelyen kívül helyezkedik el. A kerék ilyenkor függőleges irányban „ugrál”. A kiegyensúlyozó gép a kerék középső síkjában lévő egyetlen ellensúllyal korrigálja. - Kvázistatikus kiegyensúlyozatlanság: a statikus és a nyomaték-kiegyensúlyozatlanság kombinációja, de a kiegyensúlyozatlan tömeg ugyanazon a sugár síkjában van. Gyakorlatilag a statikus eset speciális változata. - Nyomaték (páros) kiegyensúlyozatlanság: két, egymással ellentétes oldalon lévő tömeg a kerék két különböző síkjában. A kerék „billeg” a tengely körül. Csak két különböző síkban elhelyezett ellensúllyal szüntethető meg. - Dinamikus kiegyensúlyozatlanság: általános eset, amely statikus és nyomaték-kiegyensúlyozatlanság kombinációja. Minden valós keréknél ez fordul elő.

Az ábrán a tömör pont a kiegyensúlyozatlan tömeg, a nyíl a centrifugális erő, az üres pont a szükséges ellensúly. Statikus esetben egy tömeg a középsíkban van (a kerék ugrál); kvázistatikus esetben egyetlen tömeg a középsíkon kívül, ezért egy ellensúly ugyanabban a síkban kiegyenlíti; nyomaték-kiegyensúlyozatlanságnál két ellentétes tömeg két síkban billegést okoz; a dinamikus eset a kettő keveréke, és két síkban kell kiegyenlíteni. A HTML-változat lassítva forgatja a kereket, és a fordulatszám szerint kiszámítja az erőt.
Mérőszám. A kiegyensúlyozó gép a szükséges ellensúly tömegét grammban adja meg, egy adott tárcsaátmérőhöz és a tárcsa peremének sugarához viszonyítva. A modern gépek két síkban mérik és jelzik az értéket.
1. Ejtéses vizsgálat (ritkán használt). A jármű egyik sarkát felemeljük, majd hirtelen elengedjük. A karosszéria lengéseit megfigyeljük: a jó csillapítóval a lengés legfeljebb 1–2 periódus alatt lecsillapodik. A módszer szubjektív, nem elég pontos a műszaki vizsgához, de gyors tájékozódó ellenőrzésre alkalmas.
2. Kerék lengetése (kézi). A jármű sarkát megnyomjuk és elengedjük. Ha a lengés sokáig tart, vagy a kerék többször átlendül, a csillapító gyenge. Ez is inkább tapasztalati módszer.
3. Dinamikus talperő-ingadozás (EUSAMA-elv). A próbapad méri a talperőt, miközben a talplemez rezeg. A tapadási arányt a következőképpen számítja:
ahol
a mért minimális talperő,
a statikus kerékterhelés. A hatósági vizsgán az az elv, hogy ha a
tapadási arány egy előírt érték alatt van, a csillapító nem megfelelő.
Az EUSAMA-pad a gerjesztési frekvenciát a kerékfelfüggesztés (rugózatlan
tömeg) sajátfrekvenciáján vezeti át; a rezonanciánál a legnagyobb a
talperő-ingadozás, és itt mutatkozik meg leginkább, mennyire képes a
csillapító a lengést fékezni
(ellenőrizendő: frekvenciatartomány).
Befolyásoló tényezők: - Gumiabroncs nyomása: alacsony nyomás növeli a gumi rugalmasságát, ami javíthatja a mért tapadási arányt, és elfedi a csillapító hibáját. - Terhelés: a nagyobb statikus terhelés nagyobb értéket ad, ami jobb arányt eredményezhet. - Hőmérséklet: hideg csillapító olaja viszkózusabb, ezért a csillapítás erősebb lehet. A vizsgálatot üzemi hőmérsékleten kell végezni. - A pad kalibrálása: a mérőcellát és a frekvenciát rendszeresen ellenőrizni kell.
A kiegyensúlyozatlanság okai: gyártási tűrések, az abroncs és a tárcsa tömegeloszlásának hibái, kopás, sérülés, illetve helytelen szerelés. A nagy sebességű forgásnál a kis tömegeltérés is jelentős erőt kelt.
Stabil és mobil kiegyensúlyozó gépek: - A stabil gép a műhelyben rögzített. A kereket egy tengelyre fogatjuk, a gép megforgatja, és a rezgésérzékelők segítségével kiszámolja az ellensúlyokat. A gép két síkban mér, ezért a statikus és a dinamikus kiegyensúlyozatlanságot is korrigálja. - A mobil gép (gyakran teherautóknál, pálya mellett) maga a jármű kerekén dolgozik, vagy egy hordozható egység. Elve hasonló, de a mérési pontosság kisebb lehet.
Keréksúlyok: A felütő (ütött) súlyt a tárcsa
peremére ütjük, a ragasztós súlyokat a tárcsa belső felületére
ragasztjuk, esztétikusabb és jobban védett. A felütő és ragasztós súlyok
ma acélból vagy cinkből készülnek; az ólom keréksúlyt az elhasznált
járművekről szóló uniós szabályozás tiltja
(ellenőrizendő: 2000/53/EK irányelv II. melléklet, hatály és járműkategóriák).
Matching-eljárás: A gumiabroncs és a tárcsa gyártási tűréseiből adódó radiális erő-ingadozást csökkenthetjük, ha az abroncsot a tárcsán optimális helyzetbe forgatjuk. A mérőgép megméri a tárcsa és az abroncs radiális ütését, majd megadja, hogy az abroncsot hány fokkal kell elforgatni a tárcsához képest. Így a két hiba kioltja egymást, és kisebb lesz a kerékgerjesztési erő.
Radiális talperő-ingadozás (RFV): Az abroncs gyártási és szerkezeti egyenetlenségei miatt a gördülés során a talperő periodikusan változik. Ez a kerékgerjesztési erő okozhat kormányremegést és vibrációt még akkor is, ha a kiegyensúlyozás tökéletes. Az RFV mérésére speciális pad szolgál, amely a gördülő kereket terhelt dobhoz nyomja, és méri a sugárirányú erő ingadozását. A hiba feltárható a kerékfutás-optimalizálással (matching) vagy az abroncs cseréjével.
Adott: Egy kerék átmérője , a kiegyensúlyozatlan tömeg , a tömeg a keréktárcsa peremén, sugáron helyezkedik el (az abroncs külső sugara , de ellensúly a futófelületen nem lehet). A kerék fordulatszáma .
Keresett: A kiegyensúlyozatlanságból származó centrifugális erő .
Számítás:
Ellenőrzés: 20 g tömeg 800 1/min fordulaton kb. 28 N erőt ad, ez kb. 2,9 kg tömeg súlyának megfelelő erő, ami jelentős rezgést okozhat. 1600 1/min fordulatnál (dupla szögsebesség) az erő négyszeresére, kb. 112 N-re nő. ∎
Adott: A kiegyensúlyozó gép a külső síkra , a belső síkra ellensúlyt ír elő. A gépbe beállított tárcsaátmérő , tehát a súlyok helyének sugara . A szerelő azonban a súlyt a tárcsa peremén, sugáron helyezi el, mert ott jobban hozzáfér.
Keresett: Mekkora tényleges tömeget kell elhelyeznie a kisebb sugáron, hogy ugyanazt a kiegyensúlyozó hatást érje el?
Számítás: A kiegyensúlyozás feltétele, hogy a kiegyensúlyozatlanság (az szorzat) azonos legyen. Mivel a szögsebesség mindkét esetben ugyanaz, a tömeg és a sugár szorzata állandó:
A külső síkra:
A belső síkra:
Ellenőrzés: Ha a súlyt közelebb tesszük a tengelyhez, nagyobb tömeget kell használni, mert az szorzatnak változatlannak kell maradnia. A gép által kiírt érték csak a beállított sugárra érvényes. ∎
Egy szerelő a kereket a kiegyensúlyozó gépre úgy fogatja fel, hogy a központosító kúp nincs rendesen meghúzva, ezért a kerék tengelye 0,5 mm-rel eltér a gép tengelyétől. A gép 25 g kiegyensúlyozatlanságot mutat, a szerelő elhelyezi az ellensúlyt, de a kerék továbbra is ráz. A hiba oka: a gép a felfogatási excentricitást is kiegyensúlyozatlanságként mérte, így a valódi hibát nem szüntette meg. A helyes gyakorlat: mindig ellenőrizni kell a felfogatás központosságát és a rögzítést.
Előírás. A közúti járművek időszakos műszaki
vizsgáján a lengéscsillapító állapotát az EUSAMA-elvű mérőpadon vagy a
gyártó által elfogadott, kalibrált mérési módszerrel kell ellenőrizni. A
vizsgálati módszert és az értékelést a műszaki megvizsgálásról szóló
5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet és a 2014/45/EU irányelv szerinti
vizsgálati módszertan adja meg
(ellenőrizendő: van-e számszerű tapadásiarány-küszöb, és melyik jogszabályban).
A pontos százalékos követelményt és a mérési frekvenciát a kiadás előtt
ellenőrizni kell (ellenőrizendő: hatályos
határérték).
A kerékkiegyensúlyozás nem része a hatósági vizsgának, de a jármű biztonságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen. A keréksúlyok anyagára vonatkozóan az ólom használatát az elhasznált járművekről szóló uniós irányelv tiltja (ellenőrizendő: 2000/53/EK irányelv II. melléklet, hatály és járműkategóriák).
Lengéscsillapító-vizsgálat: - Ellenőrizzük a gumiabroncs nyomását a gyártó előírása szerint. - A jármű terhelése üres, a vizsgálat előtt a csillapítót fel kell melegíteni (néhány lassú fékezés vagy lassú haladás). - A mérőpadot naponta kalibrálni kell, vagy a mérés előtt ellenőrizni kell. - A mérési eredményt mind a négy kerékre rögzítsük, és hasonlítsuk össze a gyártói vagy hatósági küszöbbel. - Ha egy kerék értéke jelentősen eltér a többitől, vizsgáljuk a csillapító olajszivárgását, a rugó állapotát és a felfüggesztés szilentjeit.
Kerékkiegyensúlyozás: - A kiegyensúlyozó gép beállításait (tárcsaátmérő, szélesség, távolság a gép tengelyétől) mindig ellenőrizzük a kerék adataival. - A kerék felfogatása után forgassuk meg kézzel, hogy szabadon forog-e, és nincs-e ütése. - A gép által kiírt tömeg elhelyezése után futtassunk le egy ellenőrző mérést: az eredménynek 0–5 g alatt kell lennie. - A kiegyensúlyozott kereket próbaúttal ellenőrizzük: a kormányremegésnek meg kell szűnnie a kritikus sebességtartományban.
Egy ügyfél panasza: „120 km/h környékén a kormány remeg, és az egész ülés vibrál.” A szerelő először ellenőrzi a keréknyomást és a felfüggesztés holtjátékait, majd a kerekeket kiegyensúlyozza. A gép az első bal keréken 30 g kiegyensúlyozatlanságot mutat. Az ellensúly elhelyezése után a mérés 2 g, a próbaút során a remegés megszűnik. Ez tipikus eset, de ha a kiegyensúlyozás után is marad rezgés, akkor radiális talperő-ingadozást (RFV) vagy a fékrendszer, esetleg a hajtáslánc hibáját kell keresni.
Egy másik eset: a műszaki vizsgán a lengéscsillapító-vizsgálat az első tengelyen 32% tapadási arányt mutat. A szerelő megvizsgálja a lengéscsillapítót, olajszivárgást talál a dugattyúrúdon. A csillapító pár cseréje után az ismételt vizsgálat 68%-ot mutat, és a jármű átmegy a vizsgán.
Cél: Annak megállapítása, hogy a lengéscsillapítók megfelelnek-e a biztonságos úttartás követelményének.
Jármű- és adatazonosítás: Rendszám, alvázszám, gyártmány, típus, kerékméret, előírt gumiabroncsnyomás.
Szükséges szerszámok és eszközök: Kalibrált lengéscsillapító-vizsgáló pad, gumiabroncs-nyomásmérő, légtöltő, kesztyű, tiszta rongy.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Lépések: 1. Győződj meg arról, hogy a pad tiszta, a talplemez sértetlen, és a kalibrálás érvényes. 2. Állítsd be a jármű adatait a pad vezérlőegységén (kerékterhelés, tengelytáv, ha szükséges). 3. Ellenőrizd és állítsd be a gumiabroncsnyomást a gyártói előírás szerint. 4. Helyezd a járművet a padra úgy, hogy a vizsgálandó kerék pontosan a talplemez közepén álljon. 5. Rögzítsd a járművet a gyártói utasítás szerint (a legtöbb pad nem igényel kéziféket vagy sebességváltót a vizsgálat közben, de a gép utasításait kövesd). 6. Indítsd el a mérést. A pad először megméri a statikus kerékterhelést, majd rezgésbe hozza a talplemezt. 7. Figyeld a kijelzőn a tapadási arányt. A mérési folyamat általában 10–30 másodperc. 8. Jegyezd fel az eredményt mind a négy kerékre. 9. Az eredményeket hasonlítsd össze a hatósági vagy gyártói küszöbbel. Ha bármelyik kerék alatta van, javasold a lengéscsillapítók párban történő cseréjét. 10. A mérés után engedd le a talplemezt, és vezesd le a járművet a padról.
Ellenőrzési pontok: A tapadási arány jellemzően 60–90% közötti jó csillapítónál. 40% alatt a csillapító kopott. A bal és jobb oldal közötti eltérés nem haladhat meg egy bizonyos értéket (ellenőrizendő: gyártói adat).
Dokumentálás: A mérési jegyzőkönyvben rögzítsd a dátumot, a jármű adatait, a gumiabroncsnyomást, a mért értékeket és a kiértékelést.

Az (a) részábrán a kereket a középfurathoz illő központosító kúp (1) és a gyorsanya (2) fogja a géptengelyre (6); a mérőkar (3) a tárcsa távolságát és átmérőjét veszi fel, a mérés csak lehajtott védőburkolattal (4) indul, a kijelző (5) a belső és a külső síkra szükséges súlyt és a pozíciót mutatja. A (b) részábra a két korrekciós síkot: a beütős súly az acéltárcsa peremére, a ragasztós súly a könnyűfém tárcsa belső felületére kerül, a gép által jelzett 12 órás helyzetben. A (c) pár szerint rossz kúp vagy szennyezett felfekvés mellett az ismételt mérés más értéket ad.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
(ellenőrizendő: a gép kezelési utasítása).Környezetvédelem. A régi keréksúlyokat, különösen az ólom súlyokat veszélyes hulladékként kell gyűjteni. A szennyezett rongyokat és a használt tisztítószereket a hulladékkezelési szabályok szerint kell kezelni.
A kiegyensúlyozó gép paramétereinek helytelen beállítása. Ha a tárcsaátmérőt vagy a szélességet rosszul adjuk meg, a gép hibás súlyt és pozíciót számol. A kerék így kiegyensúlyozatlan marad. Helyes gyakorlat: mindig ellenőrizni a beállításokat a keréken lévő jelölés alapján.
A kerék rossz felfogatása. A nem központos felfogás (pl. sérült kúp, nem megfelelően meghúzott anya) miatt a gép excentricitást mér kiegyensúlyozatlanságként. A mért érték hamis lesz. Helyes gyakorlat: a felfogatást mindig ellenőrizni, a központosító elemeket tisztán tartani.
A lengéscsillapító-vizsgálat hideg csillapítóval. Hidegen az olaj viszkózusabb, a csillapító merevebb, ezért a tapadási arány jobbnak tűnhet, mint üzemi hőmérsékleten. Helyes gyakorlat: a vizsgálat előtt néhány percig melegíteni a csillapítót lassú haladással.
Alacsony gumiabroncsnyomás a lengéscsillapító-vizsgálaton. A puha abroncs elnyeli a talplemez mozgását, javítva a mért tapadási arányt, és elfedi a csillapító hibáját. Helyes gyakorlat: mindig az előírt nyomást beállítani.
Igaz vagy hamis? A statikus kiegyensúlyozatlanság a kerék két különböző síkjában lévő ellentétes tömegek okozzák. Indokold.
Számítsd ki a centrifugális erőt, ha a kiegyensúlyozatlan tömeg 15 g, a sugár 0,28 m, és a fordulatszám 1200 1/min.
Mi a különbség a statikus és a dinamikus kiegyensúlyozatlanság között?
A lengéscsillapító-vizsgálat során a tapadási arány 35%. Mit jelent ez?
Miért befolyásolja a gumiabroncs nyomása a lengéscsillapító-vizsgálat eredményét?
1. feladat (A) Definiáld a kiegyensúlyozatlanságot, és sorold fel a négy fajtáját.
2. feladat (A) Egy kerék kiegyensúlyozatlansága 10 g a kerék peremén, amelynek sugara 0,30 m. A kerék fordulatszáma 600 1/min. Számítsd ki a keletkező centrifugális erőt.
3. feladat (B) A kiegyensúlyozó gép a külső síkra 20 g ellensúlyt ír elő, a belsőre 12 g-ot. A gépbe beállított sugár 200 mm. A szerelő a külső síkon a súlyt 170 mm sugáron helyezi el. Mekkora tömeget kell használnia a külső síkon, hogy ugyanazt a hatást érje el?
4. feladat (B) Sorold fel a lengéscsillapító-vizsgálat elvégzésének lépéseit EUSAMA-próbapadon.
5. feladat (C) Magyarázd meg, miért okozhat kormányremegést a nyomaték-kiegyensúlyozatlanság, még akkor is, ha a kerék statikusan kiegyensúlyozottnak tűnik.
6. feladat (D) Egy műhelyben az ügyfél panasza: 100 km/h felett a kormány remeg, de a lengéscsillapító-vizsgálat minden keréken 70% feletti tapadási arányt mutat. A kerekek kiegyensúlyozása után a remegés csökkent, de nem szűnt meg. Milyen további vizsgálatokat végeznél?
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok megoldása
1. feladat. A kiegyensúlyozatlanság a forgó kerék tömegeloszlásának hibája, amelynél a tehetetlenségi erők eredője nem nulla vagy nem esik a forgástengelybe. Fajtái: statikus, kvázistatikus, nyomaték (páros), dinamikus.
2. feladat. ; .
3. feladat. .
4. feladat. A lépések: 1) pad ellenőrzése, 2) gumiabroncsnyomás beállítása, 3) jármű ráállítása a talplemezre, 4) mérés indítása, 5) tapadási arány leolvasása, 6) eredmény rögzítése, 7) kiértékelés, 8) szükség esetén javaslat.
5. feladat. A nyomaték-kiegyensúlyozatlanság két ellentétes tömeget tartalmaz a kerék két oldalán. A statikus kiegyensúlyozás (amely egy középső síkban mért tömeggel korrigál) nem szünteti meg a tengely körüli billegést. Forgás közben ez a billegető nyomaték periodikus erőt ad át a kerékagyra, ami a kormányberendezésen keresztül remegést okoz.
6. feladat. A lengéscsillapító jó, a kiegyensúlyozás csökkentette a rezgést, tehát a maradék remegés oka lehet radiális talperő-ingadozás (RFV), sérült vagy deformálódott keréktárcsa, fékrotor ütése, vagy hajtáslánc-hiba. Először RFV-mérést végeznék, ellenőrizném a tárcsák futását, és szükség esetén matching-eljárást alkalmaznék.
A lengéscsillapító-vizsgálat és a kerékkiegyensúlyozás a futóműdiagnosztika két alapvető módszere. Az EUSAMA-elvű próbapad a lengéscsillapító hatékonyságát méri a kerék és a talplemez közötti tapadási arány százalékában. A jó csillapító jellemzően 60% feletti, a kopott 40% alatti értéket ad. A mérést befolyásolja a gumiabroncsnyomás, a hőmérséklet és a terhelés. A kiegyensúlyozatlanság statikus, kvázistatikus, nyomaték és dinamikus típusú; a közös jellemző a centrifugális erő , amely a fordulatszám négyzetével nő. A kiegyensúlyozó gép két síkban méri és adja meg az ellensúlyok tömegét. A stabil gépek a műhelyben, a mobil gépek a járművön dolgoznak. A matching-eljárás az abroncs és a tárcsa radiális ütését optimalizálja, csökkentve a talperő-ingadozást. Továbbvitt eredmény. Ezt a vizsgálati és kiegyensúlyozási módszert használjuk a Kerékcsere, gumiabroncs-szerelés és kerékkiegyensúlyozás a gyakorlatban alfejezetben, ahol a szerelési folyamatot és a gépkezelést gyakoroljuk.
Az alfejezet a mechanika és a futómű-diagnosztika alapelveire épít. Az alábbi pontok ellenőrzést igényelnek a kiadás előtt: