38.4 Hidraulikus rendszerek és a szervokormány diagnosztikája

38.4.1 Bevezetés: miért kell mérni a hidraulikus rendszert?

A műhelyben gyakori panasz: „nehéz a kormány”, „búg a szervó”, „fogja a kormányt”, „rezeg a kormány beállásnál”. Az autószerelő ilyenkor ne csak alkatrészt cseréljen, hanem mérje meg a hidraulikus kör jellemzőit: nyomás, térfogatáram, szivárgás, hőmérséklet. Ugyanez a gondolkodásmód kell más hidraulikus rendszereknél – például hidraulikus ventilátornál, tehergépkocsi-platóemelőnél, szerszámhordozó körnél –, mert a panasz hátterében lehet szivattyú, szelep, munkahenger, tömlő vagy akár rossz folyadék is.

Ebben az alfejezetben a zárt és nyitott hidraulikus körök ellenőrző méréseit, a hidraulikus szervokormány diagnosztikáját és az elektromechanikus szervokormány (EPS) hibakeresését tanuljuk meg.

38.4.2 Szemléletes kép: nyomásmérő a szervokormány körben

Képzelj el egy fogasléces, hidraulikus szervokormányt. A szivattyú a motor ékszíjáról hajtva a tartályból szívja az olajat, és a nyomóvezetéken a szervoszelephez szállítja. A szervoszelep a kormánykerékre kifejtett nyomatékkal nyit, és a megfelelő irányba engedi az olajat a munkahenger egyik oldalába. A másik oldali olaj a visszatérő vezetéken át a tartályba jut. A diagnosztika során egy T-idommal a nyomóágba kötünk be egy hitelesített manométert, a visszatérő ágba pedig térfogatáram-mérőt vagy legalább mérőedényt és stopperórát. Így látjuk a kettős jellemzőt: mekkora nyomást tud a szivattyú felépíteni, és mennyi olaj áramlik ténylegesen.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szervokormány hidraulikus köre a sorosan bekötött nyomás- és átfolyásmérővel; (a) zárt zárószeleppel a holtnyomás, (b) nyitott szeleppel, leütközésben a kormányművel együtt mért nyomás.
A szervokormány hidraulikus köre a sorosan bekötött mérőblokkal (példaértékek, ellenőrizendő)

Az ábrán a mérőblokk a szivattyú és a szervoszelep közé, sorosan kerül: elöl a manométer (1), utána a zárószelep (2) és az átfolyásmérő (3). Zárt zárószelepnél (a) a manométer a szivattyú holtnyomását mutatja (példa: 98 bar), nyitott szeleppel és leütközésben tartott kormánnyal (b) a kormányművel együtt mért nyomást (példa: 55 bar). Ha a holtnyomás jó, de leütközésben a nyomás jóval kisebb, a nyomás a kormányműben (szervoszelep vagy munkahenger) szökik el; ha már a holtnyomás is alacsony, a szivattyú vagy a nyomáshatároló a hibás. A HTML-változat a mérést lépésenként játssza le.

38.4.3 Zárt és nyitott hidraulikus körök: fogalmak és mérési szemlélet

Definíció. Nyitott hidraulikus rendszer az, amelyben a szivattyú a szabad – a légkörrel érintkező – tartályból szív, a visszatérő olaj pedig ugyanabba a tartályba kerül vissza. A nyitott rendszer szivattyúja gyakran állandó térfogatáramú, és a fogyasztó nem működésekor a folyadék egy nyitott középállású szelepen vagy nyomáshatárolón át recirkulál.

Definíció. Zárt hidraulikus rendszer – más néven hidrosztatikus kör – az, amelyben a folyadék a szivattyú és a fogyasztó (hidromotor, munkahenger) között zárt körben áramlik, a szivattyú bemenetét nem a tartály adja, hanem a fogyasztó visszatérő ága. A belső szivárgások miatt egy kis töltőszivattyú pótolja a folyadékot.

A két rendszer mérési pontjai ezért különböznek:

Összefüggés. A hidraulikus teljesítmény:

Phidr=p⋅Q,P_{\text{hidr}} = p \cdot Q,

ahol pp a nyomáskülönbség (Pa), QQ a térfogatáram (m³/s). A szivattyút meghajtó mechanikai teljesítmény:

Pmech=Phidrη,P_{\text{mech}} = \frac{P_{\text{hidr}}}{\eta},

ahol η\eta a hidraulikus és mechanikai hatásfok szorzata.

Szabály. A mérés során mindig a gyártói javítási utasításban megadott mérési pontokon, mérési csatlakozókon és lezárási eljárással dolgozzunk. A mért értéket a gyártói határértékekkel hasonlítjuk össze.

38.4.4 Felépítés és működés: mérési elrendezés

38.4.4.1 Nyomásmérés

A nyomásmérőt mindig a nyomóágba, a szivattyú és a fogyasztó közé, lehetőleg a gyártói tesztcsatlakozóra kötjük. A mérőműszer legyen az adott nyomástartományra alkalmas; hidraulikus szervokormánynál a csúcsnyomás gyakran 80–120 bar körül van, ezért legalább 160–250 bar méréshatárú műszert válasszunk (ellenőrizendő: a jármű gyártói adata, mert típusfüggő). A mérőcsatlakozó gyári O-gyűrűjét sérülésmentesen kell visszaszerelni. A méréshez a motort alacsony fordulaton járatjuk.

Figyelem. A kilépő hidraulikafolyadék-sugár a bőrbe hatolva súlyos, akár maradandó sérülést okoz; a nyomás alatti rendszert tilos bontani. A nyomásmentesítést a gyártói eljárás szerint végezzük, a kormányt a mérés közben ne tarthassuk hosszan leütközésben, mert az olaj hirtelen felmelegszik.

38.4.4.2 Térfogatáram-mérés

A térfogatáramot a nyomó- (vagy visszatérő) ágba sorosan bekötött átfolyásmérővel mérjük, járó motornál, zárt körben (ellenőrizendő: gyártói mérési eljárás és határérték). A visszatérő ágat nyitott mérőedénybe vezetni tilos: a szivattyú teljes szállítása (néhány l/min) a tartályt másodpercek alatt kiüríti, a szivattyú szárazon fut, és a forró olaj kifröccsenhet. A mérés előtt az olajszintet a gyártói jelölésre ellenőrizzük, és a rendszert légtelenítjük. A szivattyú hideg olajjal nagyobb térfogatáramot szállíthat, mint melegen, ezért a mérési feltételeket – hőmérséklet, fordulatszám – rögzíteni kell.

A szivárgásmérés a belső tömítések állapotáról ad képet: ha a szivattyú meleg olajjal, terhelés alatt nem tudja a gyártói térfogatáramot, akkor a szivattyú belső szivárgása nőtt meg, vagy a szervoszelep fojtása hibás.

38.4.5 Kidolgozott példák

1. példa – nyomáskülönbségből származó rásegítő erő.
Adott: a szervokormány munkahengerének hatásos dugattyúfelülete A=8,04cm2A = 8{,}04\,\text{cm}^2, a mért nyomáskülönbség Δp=80bar\Delta p = 80\,\text{bar}.
Keresett: a munkahenger rásegítő ereje.
Képlet: F=Δp⋅AF = \Delta p \cdot A.
Behelyettesítés: A=8,04cm2=8,04×10−4m2A = 8{,}04\,\text{cm}^2 = 8{,}04 \times 10^{-4}\,\text{m}^2; Δp=80bar=8,0×106Pa\Delta p = 80\,\text{bar} = 8{,}0 \times 10^6\,\text{Pa}.
Számolás: F=8,0×106Pa⋅8,04×10−4m2=6432NF = 8{,}0 \times 10^6\,\text{Pa} \cdot 8{,}04 \times 10^{-4}\,\text{m}^2 = 6432\,\text{N}.
Ellenőrzés: egy 8 cm² felületű dugattyú 80 baron 6,4 kN erőt ad, ami a valós szervorásegítő erő nagyságrendjébe illik.

2. példa – hidraulikus teljesítmény és szivattyúhajtás.
Adott: nyomáskülönbség p=90barp = 90\,\text{bar}, térfogatáram Q=6l/minQ = 6\,\text{l/min}, összhatásfok η=0,75\eta = 0{,}75.
Keresett: a hidraulikus teljesítmény és a szivattyú mechanikai teljesítményigénye.
Képlet: Phidr=p⋅QP_{\text{hidr}} = p \cdot Q; Pmech=Phidr/ηP_{\text{mech}} = P_{\text{hidr}} / \eta.
Átváltás: p=9,0×106Pap = 9{,}0 \times 10^6\,\text{Pa}; Q=6l/min=0,1l/s=1,0×10−4m3/sQ = 6\,\text{l/min} = 0{,}1\,\text{l/s} = 1{,}0 \times 10^{-4}\,\text{m}^3/\text{s}.
Számolás: Phidr=9,0×106⋅1,0×10−4=900WP_{\text{hidr}} = 9{,}0 \times 10^6 \cdot 1{,}0 \times 10^{-4} = 900\,\text{W}.
Pmech=900/0,75=1200WP_{\text{mech}} = 900 / 0{,}75 = 1200\,\text{W}.
Ellenőrzés: a hidraulikus szervó szivattyúja terhelés alatt valóban 1–2 kW körüli tengelyteljesítményt vehet fel, a mért adatsor tehát reális.

38.4.6 A hidraulikus szervokormány diagnosztikája

38.4.6.1 Nyomás- és szivárgásmérés

A hidraulikus szervokormány diagnosztikájának lelke a leütközési nyomásmérés. A kormányt óvatosan, lassan a végállásig forgatjuk, és a manométerről leolvassuk a csúcsnyomást. A végállásban a szervoszelep egyrészt zár, másrészt a nyomáshatároló is működésbe lép; az elérhető csúcsnyomást ezért a nyomáshatároló beállítása szabja meg; ha a csúcsnyomás a gyártói érték alatt marad, a szivattyú, a nyomáshatároló vagy a belső szivárgás a gyanús. A holtnyomás-mérést a manométerrel együtt kötött zárószeleppel végezzük: a szelepet legfeljebb néhány másodpercre zárjuk (ellenőrizendő: gyártói előírás, jellemzően 5 s), mert hosszabb zárásnál az olaj hirtelen túlmelegszik, a szivattyú és a tömlők károsodnak. Ha a holtnyomás eléri a gyártói értéket, de leütközéskor kisebb nyomást mérünk, a szivárgás a kormányműben (szervoszelep, munkahenger) van; ha a holtnyomás is alacsony, a szivattyú vagy a nyomáshatároló a hibás.

Ha a nyomás gyengén épül fel:

  1. olajszint, szívóoldali tömítés, szívószűrő;
  2. ékszíj feszessége, csúszása, szivattyú fordulatszáma;
  3. szivattyú belső szivárgása;
  4. szervoszelep belső szivárgása;
  5. munkahenger dugattyú–rúd tömítésének átfolyása.

A szivárgás közvetett meghatározása nyomás alatt, szabályozott terheléssel, az átfolyásmérő és a manométer adataiból történik. Ha a szállított térfogatáram a gyártói érték alatt marad, és a nyomás sem éri el a gyártói csúcsértéket, a szivárgás a rendszeren belül van – leginkább a szivattyú vagy a szervoszelep felületpárjain. A mérési adatokból gyakran nem lehet egyértelműen azonosítani a hibás komponenst, ezért jól bevált módszer a szekunder mérés: a nyomóvezeték és a szervoszelep közötti szakasz fokozatos lezárása, a szivattyú holtnyomásának mérése, majd összehasonlítás a rendszerből származó csúcsnyomással.

38.4.6.2 Elektromechanikus szervokormány (EPS)

Az EPS-ről az Szervokormányok: hidraulikus, elektrohidraulikus, elektromechanikus és aktív kormányzás alfejezetben tanultuk: nincs hidraulikaolaj, a rásegítést villanymotor adja. A diagnosztika itt három pilléren áll:

Példa. Ha az EPS hibakódja „nyomatékérzékelő belső ellenőrző jel eltérés”, akkor az érzékelőt nem szabad azonnal cserélni; előbb a csatlakozó tápfeszültségét, a jelvezetékek állapotát, a vezérlőegység szoftverfrissítését és a gyártói mérési útmutatót kell követni. A hibakód a vezérlés biztonsági kikapcsolását is okozhatja, ami nehéz kormányzást eredményez.

38.4.7 Előírások és biztonság

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Figyelem. A hidraulikus rendszer nyomás alatt álló csatlakozóját, tömlőjét vagy mérőpontját tilos megbontani. A mérés megkezdése előtt a rendszert a gyártói eljárás szerint nyomásmentesíteni kell, a motor leállításával, a kormány óvatos mozgatásával (hidraulikus szervokormánynál), és a csatlakozókat csak ezután szabad oldani. A kifutó olajat gyűjtőedénnyel kell felfogni; a forró folyadék égési sérülést okozhat.

Környezetvédelem. A hidraulikaolaj veszélyes hulladék lehet, ezért fáradt olajat, tisztítórongyot és szűrőket a műhely veszélyeshulladék-nyilvántartása szerint kell gyűjteni (ellenőrizendő: a hatályos hulladékgazdálkodási előírás). A kiömlött olajat fel kell itatni, és nem mosható csatornába.

38.4.8 Minőségellenőrzés: mit mérünk?

Az alábbi ellenőrzőlista segít a mérési terv felállításában:

  1. Olajszint és olajállapot (elszíneződés, habzás, égett szag).
  2. Szívóoldali vákuum és tömítettség (levegőbeszívás).
  3. Ékszíj feszessége, kopása, szivattyú fordulatszáma.
  4. Csúcsnyomás leütközés közben.
  5. Alapjárati és terhelési térfogatáram.
  6. Olaj hőmérséklete és a szállított térfogatáram.
  7. EPS esetén hibakód, élő adat, nullpont-kalibráció.

38.4.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy személyautó ügyfele arról panaszkodik, hogy hideg motorral a kormány könnyű, de melegen, városi araszolás után nehézzé válik. Az olajszint jó, a szíj feszes, szivárgás nem látható. A nyomásmérőt a nyomóágba kötve hidegen a csúcsnyomás 98 bar, melegen 55 bar; az átfolyásmérővel mért térfogatáram melegen feltűnően kicsi. A kopás miatt megnőtt a belső rés; meleg olajnál a viszkozitás erősen csökken, ezért ugyanazon a résen sokkal több olaj folyik vissza, és a szivattyú nem tudja felépíteni a nyomást. A javítás a szivattyú felújítása, mert a belső rés a gyártói kopási határ felett volt. A csere után a légtelenítést és a leütközési nyomás ellenőrzését is elvégeztük.

38.4.10 Gyakorlati útmutató: hidraulikus szervokormány nyomás- és térfogatáram-mérése

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Cél: a nehéz kormányzás okának behatárolása.

Szükséges eszközök: védőkesztyű, védőszemüveg, gyűjtőedény, tisztítórongy; kulcskészlet, racsni, nyomatékkulcs; gyártói mérési adatok; hidraulikus manométer (0–250 bar) zárószeleppel, T-idom és adaptersorozat; átfolyásmérő; rendszerteszter EPS-vizsgálathoz; hőmérő.

Munkalépések:

  1. Azonosítsd a járművet, a szervokormány típusát (hidraulikus, elektrohidraulikus, EPS), és ellenőrizd a gyártói javítási utasítást.
  2. Rögzítsd az ügyfélpanaszt és a próbaút tapasztalatait.
  3. A motort leállítva, a kormányt nem forgatva ellenőrizd az olajszintet a tartályon.
  4. Ellenőrizd az ékszíjfeszességet és a szivattyú körüli szivárgásnyomokat.
  5. Nyomásmentesítsd a rendszert a gyártói eljárás szerint; a motort leállítva, a kormányt egyszer-kétszer óvatosan mozgasd, majd a gyártói mérési ponton köss be a manométert.
  6. Indítsd be a motort, légtelenítsd a rendszert a gyártói utasítás szerint (a kormány lassú, teljes kitérítése mindkét irányba, a szintet pótolva).
  7. Mérd meg az alapjárati nyomást – jellemzően 10–30 bar közötti, de mindig a gyártói értékhez viszonyítsd (ellenőrizendő: gyártói adat).
  8. Lassan forgasd a kormányt az egyik leütközésig, és olvasd le a csúcsnyomást. A végállást ne tartsd 5 másodpercnél tovább.
  9. Ismételd meg a másik irányban.
  10. Olvasd le az átfolyásmérőről a térfogatáramot alapjáraton és a gyártó által előírt fordulaton, meleg olajjal.
  11. Hasonlítsd össze a csúcsnyomást, az átfolyást és a hőmérsékletet a gyártói határértékekkel.
  12. Rögzítsd a mérési adatokat, az elvégzett beavatkozásokat és a légtelenítést a munkalapon.

Tipikus hibák a mérés közben: a leütközés túl hosszú tartása, a gyári mérési pont elkerülése, az eltérő viszkozitású, nem megfelelő olaj használata.

38.4.11 Diagnosztikai recept: nehéz kormányzás behatárolása

A következő számozott lépéssor a hibakeresés vázlata:

  1. Ügyfélpanasz és próbaút: mikor nehéz, egyenletes-e, van-e zaj.
  2. Szint, olaj, szivárgás, szíjfeszesség, szivattyúzaj.
  3. Hibakód és élő adat kiolvasása (EPS esetén kötelező, hidraulikusnál támogató).
  4. Nyomásmérés a gyártói mérési ponton.
  5. Térfogatáram- és szivárgásmérés.
  6. A mért adatokból a hiba behatárolása: szivattyú, szervoszelep, munkahenger vagy elektronika.
  7. Javítás, légtelenítés, kalibrálás, próbaút.
  8. Visszamérés és dokumentálás.
Nehéz kormányzás behatárolása hidraulikus szervokormányon - Szemléltető diagnosztikai lépéssor; a gyártói javítási utasítás és határértékek az elsődlegesek.

38.4.12 Tipikus hibák

  1. Nyomás alatti bontás. A legveszélyesebb hiba, amikor a szerelő a járó motor mellett, nyomás alatt lazítja meg a hidraulikus csatlakozót. Helyes eljárás: motor leállítása, nyomásmentesítés, csak utána bontás.
  2. Fékfolyadék betöltése a szervokormányba. A fékfolyadék nem hidraulikaolaj, tönkreteheti a tömítéseket, habzást, szivárgást okoz. Mindig a gyártó által előírt hidraulikafolyadékot használjuk.
  3. Légtelenítés elmulasztása. Szivattyú- vagy csőcsere után a bennmaradt levegő miatt búgó hang, habzó olaj, csökkent rásegítés jelentkezik. A légtelenítést a gyártói eljárás szerint, a kormány lassú kitérítésével kell elvégezni.
  4. A leütközési nyomást hosszú ideig tartják. A végállásban a nyomáscsúcs és a recirkuláció hirtelen felmelegítheti az olajat, ami károsítja a tömítéseket és a szivattyút.
  5. Hibakód alapján azonnali alkatrészcsere. EPS-rendszernél a nyomatékérzékelő hibakódja mögött lehet rossz csatlakozó, testzárlat, feszültségcsökkenés vagy szoftverprobléma is; előbb célzott mérést kell végezni.

38.4.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Nyitott hidraulikus rendszerben a szivattyú a tartályból szív, és a visszatérő olaj is a tartályba kerül. Indokold!
  2. Számold ki: mekkora erőt ad egy 6cm26\,\text{cm}^2 hatásos felületű dugattyú, ha a nyomáskülönbség 100bar100\,\text{bar}?
  3. Mi a hiba abban a leírásban, hogy „a hidraulikus szervokormány nyomóoldali T-idomát járó motor mellett lazítjuk meg, hogy a szivárgást lássuk”?
  4. Miért kell az EPS-nél a kormányszög-érzékelő nullpontját kalibrálni a kerékbeállítás után?
  5. Egy szervokormány hideg motorral 95 bar leütközési nyomást ad, meleg motorral 40 bar-t. Melyik alkatrészre gyanakszol, és milyen méréssel erősíted meg?

38.4.14 Feladatok

1. feladat (A)
Egy hidraulikus munkahenger dugattyúfelülete A=10cm2A = 10\,\text{cm}^2, a mért nyomáskülönbség Δp=60bar\Delta p = 60\,\text{bar}. Mekkora a rásegítő erő? Az eredményt add meg newtonban.

2. feladat (A)
Egy hidraulikus szivattyú Q=8l/minQ = 8\,\text{l/min} térfogatáramot szállít p=70barp = 70\,\text{bar} nyomáskülönbség mellett. Hatásfoka η=0,8\eta = 0{,}8. Mekkora a hidraulikus teljesítmény és a szivattyú mechanikai teljesítményigénye?

3. feladat (B)
Sorold fel két oszlopban a nyitott és a zárt hidraulikus kör legfontosabb mérési pontjait, és indokold, miért nem mérhető ugyanott a szivárgás a két rendszerben.

4. feladat (B)
A szervokormány mérésénél hideg olajjal a csúcsnyomás 92 bar, az átfolyásmérő 6,5 l/min térfogatáramot mutat. Melegen a csúcsnyomás 50 bar, a térfogatáram 3,8 l/min. Értékeld az eredményt: mi a valószínűsíthető hiba, és milyen további mérést javasolsz?

5. feladat (C)
Egy EPS-rendszerű autó kormánya jobbra könnyű, balra nehéz, egyenes úton a jármű enyhén jobbra húz. Hibakód nincs. A nyomatékérzékelő jele középállásban 2,9 V, jobbra terhelve 4,0 V, balra 1,8 V (gyártói példaérték: középen 2,5 ± 0,1 V; ellenőrizendő). Milyen hiba lehetséges, és miért nem szabad alkatrészt cserélni a mérés nélkül?

6. feladat (D)
Írd le a hidraulikus szervokormány diagnosztikai mérésének lépéseit, ha az ügyfél panasza „reggel első indításnál csikorog, és a kormány akadozik”. Melyik mérési pontot ellenőrzöd először, és mi a lehetséges ok?

38.4.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A nyitott kör definíciója szerint a tartály szabad, a szivattyú onnan szív, és a visszatérő olaj is oda kerül.
  2. A=6cm2=6×10−4m2A = 6\,\text{cm}^2 = 6 \times 10^{-4}\,\text{m}^2; Δp=100bar=107Pa\Delta p = 100\,\text{bar} = 10^7\,\text{Pa}; F=Δp⋅A=107⋅6×10−4=6000NF = \Delta p \cdot A = 10^7 \cdot 6 \times 10^{-4} = 6000\,\text{N}.
  3. A leírás veszélyes: nyomás alatt tilos a T-idomot lazítani. A nyomásmentesítés után, leállított motornál, gyűjtőedény mellett lehet mérni.
  4. A kormányszög-jel az ESP, sávtartás és más rendszerek számára alapvető; a kerékbeállítás után a nullpontnak meg kell egyeznie a jármű egyenes irányával, ezért kalibrálni kell.
  5. A melegre csökkenő nyomás a hőfüggő belső szivárgásra utal, elsősorban a szivattyúra. A szivárgásmérés (térfogatáram meleg olajjal, terhelés alatt) és a szivattyú holtnyomása erősíti meg.

1. feladat megoldása
A=10cm2=10−3m2A = 10\,\text{cm}^2 = 10^{-3}\,\text{m}^2; Δp=60bar=6×106Pa\Delta p = 60\,\text{bar} = 6 \times 10^6\,\text{Pa};
F=6×106⋅10−3=6000NF = 6 \times 10^6 \cdot 10^{-3} = 6000\,\text{N}.

2. feladat megoldása
Q=8l/min=8/60=0,133l/s=1,33×10−4m3/sQ = 8\,\text{l/min} = 8/60 = 0{,}133\,\text{l/s} = 1{,}33 \times 10^{-4}\,\text{m}^3/\text{s};
p=70bar=7×106Pap = 70\,\text{bar} = 7 \times 10^6\,\text{Pa};
Phidr=7×106⋅1,33×10−4=933WP_{\text{hidr}} = 7 \times 10^6 \cdot 1{,}33 \times 10^{-4} = 933\,\text{W}.
Pmech=933/0,8=1166W≈1,17kWP_{\text{mech}} = 933 / 0{,}8 = 1166\,\text{W} \approx 1{,}17\,\text{kW}.

3. feladat megoldása
Nyitott rendszerben a szivattyú szívóágában vákuumot, a nyomóágban nyomást, a visszatérő ágban nyomást és térfogatáramot mérünk; a szivárgás a rendszerből a tartályba folyó olajmennyiségből látható. Zárt rendszerben a kör zárt, a szivárgás a töltőszivattyú által pótolt folyadékmennyiségből, a töltőnyomásból és a rendszer melegedéséből állapítható meg. Ugyanott mérni szivárgást nem lehet, mert a zárt körön belül a folyadék nem a tartályba távozik.

4. feladat megoldása
Hidegen a térfogatáram 6,5 l/min, melegen 3,8 l/min (a csökkenés 2,7 l/min, azaz kb. 42%). A melegen lecsökkenő csúcsnyomás és a lecsökkent szállított mennyiség a kopott, nagy résű szivattyú meleg olajnál (a viszkozitás csökkenése miatt) fellépő megnövekedett belső szivárgására utal. Javasolt: a szivattyú holtnyomásának mérése, a szívóoldali vákuum ellenőrzése, majd a szivattyú felújítása vagy cseréje a gyártói útmutató szerint.

5. feladat megoldása
A jel +0,4 V nullponteltolódást mutat (2,9 V a 2,5 V helyett), ezért a vezérlő jobbra irányuló kézi nyomatékot érzékel, és jobbra rásegít. Mivel a jel a megengedett tartományon belül van, hibakód nem keletkezik. Teendő: tápfeszültség és testpont mérése, csatlakozó ellenőrzése, majd a nyomatékérzékelő nullpont-kalibrálása a gyártói eljárással; csere csak sikertelen kalibrálás után.

6. feladat megoldása
Első lépés a szint, az olaj habzásának, a szivattyú szívóoldali tömítésének ellenőrzése, mert a reggeli csikorgás és akadozás leggyakrabban levegőbeszívás miatti habzó olaj. Ezt követően hideg indításnál szívóoldali vákuummérést végzünk, ellenőrizzük a szíjfeszességet, majd nyomásmérést. A levegő a szívócső repedésén, rossz tömítésén juthat be; a javítás után légtelenítés és próbaút szükséges.

38.4.16 Rövid összefoglaló

A hidraulikus rendszer diagnosztikája a nyomás, térfogatáram, szivárgás és hőmérséklet együttes mérésére épül. Nyitott körben a szivattyú szívóoldala, nyomóoldala, visszatérő ága és a tartály folyadékmennyisége mérhető; zárt körben a főági nyomáskülönbség, a töltőnyomás és a pótolt folyadékmennyiség a jellemző adat. A hidraulikus szervokormánynál a leütközési csúcsnyomás, a visszatérő szivárgás és a szívóoldali tömítettség a hibabehatárolás kulcsmérései; a hiba lehet szivattyú, szervoszelep, munkahenger, szíjhajtás vagy levegős rendszer. Az elektromechanikus szervokormány diagnosztikája hibakód-, élő adat-, nyomaték- és kormányszög-jel-mérésre, valamint kalibrálásra épül. Nyomás alatt a hidraulikus rendszert tilos bontani; a munkát a gyártói javítási utasítás szerint, légtelenítéssel és a használt olaj szakszerű kezelésével kell végezni.

Továbbvitt eredmény. A hidraulikus kör mérése – nyomás, térfogatáram, szivárgás – és a gyártói adatokkal való összehasonlítás az Futómű és kormány szerelése: kerékcsapágy, szilent, gömbcsukló, rugó, lengéscsillapító, kormánymű alfejezetben a szervokormány-javításnál, valamint a Gépkezelő általános ismeretei: hidraulika, pneumatika, gazdaságos üzemeltetés, adminisztráció, hibaelhárítás alfejezetben az általános hidraulika-hibaelhárításnál tér vissza.

38.4.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási utasítások (szervokormány rendszerdiagnosztika, EPS-kalibrálás), ISO 1219 szabványcsalád a hidraulikus rajzjelekre, járművillamossági és hidraulikus diagnosztikai tankönyvek, valamint a munkavédelmi és hulladékgazdálkodási előírások. A megadott nyomás- és térfogatáram-értékek, csúcsnyomások, hatásfokok, kopási határok és a kalibrációs eljárások tanulási példák (ellenőrizendő: az adott jármű gyártói adatai; a hidraulikus rendszer biztonsági előírásai, a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályok).