Egy ügyfél azzal érkezik a műhelybe, hogy az autó fékezéskor balra húz, a fékpedál pulzál, a fékút pedig megnőtt. A szervizben az ilyen panaszok többnyire a kerékfékek kopásához, elferdültségéhez vagy a hidraulikus rendszer levegősségéhez vezethetők vissza. A hibás fékjavítás nemcsak a vizsgán való megfelelést veszélyezteti, hanem közvetlen közlekedésbiztonsági kockázat is. Ebben az alfejezetben lépésről lépésre végigmegyünk a tárcsafék betét- és tárcsacseréjén, a dobfék javításán, a főfékhenger és a csővezetékek ellenőrzésén, a légtelenítésen, valamint az ABS-, EPB- és ESP-rendszerek szerelésén, és megtanuljuk a javítás utáni fékhatásmérést is.
Álljunk egy szétbontott úszónyerges tárcsafék elé. A kerékagyra erősített féktárcsa a kerékcsapággyal együtt forog. A féknyereg mint egy C alakú konzol fogja át a tárcsa külső peremét; egyetlen dugattyú képes a nyerget a csúszkák mentén eltolni, így a belső betét a tárcsához szorul, a nyereg reakcióereje pedig a külső betétet is odanyomja. A betétek súrlódó anyagból és hátlemezből állnak, kopásjelzőjük fémes hangot ad vagy elektromos szakadást okoz. A dobféken a fékdob belsejében két fékpofa van, és a fékhenger hidraulikus nyomása a pofákat a dob belső felületéhez nyomja; az utánállító a kopást kompenzálja. A főfékhengerből kiinduló fékkörök kétkörös rendszerben, átlós vagy első-hátsó felosztásban vezetnek el a kerékfékekhez.
Az alábbi ábra felülnézeti metszetben mutatja az erőjátékot: (a) ép nyeregnél a dugattyú a belső betétet nyomja, a reakcióerő a nyerget a vezetőcsapokon eltolja, így a külső betét is szorít; (b) beragadt csúszkánál csak a belső betét szorít, a fékerő kisebb, a kopás egyenlőtlen, a jármű húz; (c) beragadt dugattyúnál a betét nyomás nélkül is a tárcsán marad, a fék melegszik és gyorsan kopik; (d) a nyomás felépülésének egy pillanata. A HTML-változatban az állapotok gombbal válthatók, a nyomás felépülése lépésenként lejátszható.

Definíció. A fékjavítás során a betét, a tárcsa, a dob, a féknyereg, a fékhenger, a tömlő és a fékfolyadék állapotát a gyártói kopási határokhoz és beállítási adatokhoz kell hasonlítani. A gyártó minden alkatrészhez megadja az új állapot és a minimális vastagság/üzemképesség értékét, valamint a szerelési nyomatékokat. A javítás akkor szakszerű, ha a biztonsági alkatrészeket a gyártó szerint, előírt célszerszámokkal és a megadott új rögzítőelemekkel szereljük vissza.
Szabály. A fékrendszer biztonsági berendezés. Minden munkát a gyártói javítási utasítás szerint, megfelelő képzettséggel és a jármű biztonságos alátámasztásával kell végezni. A fékrendszeren, ABS/ESP egységen, légzsákrendszeren vagy a fék- és menetbiztonsági elektronika összefüggő rendszerén csak az arra feljogosított személy dolgozhat.
Előírás. Az ENSZ-EGB fékre vonatkozó előírásai (személygépkocsiknál a 13-H, haszonjárműveknél a 13. előírás) határozzák meg a fékberendezés követelményeit; a hazai hatósági műszaki vizsga a hatályos 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet szerinti fékhatásmérést és műszaki állapotvizsgálatot követeli meg. (ellenőrizendő: a pontos rendeletszám és az előírás hatályos változata)
Figyelem. A fékpor belélegzése káros az egészségre. Régebbi járműveken azbesztet is tartalmazhat, ezért tilos sűrített levegővel lefújni a féket; a port nedves ronggyal vagy fékportól elszívó rendszerrel kell eltávolítani, és megfelelő légzésvédőt kell viselni. A fékfolyadék maró hatású, festéket oldhat, bőrre kerülve bőrgyulladást okoz, ezért nitril védőkesztyű és védőszemüveg szükséges. A kiömlött fékfolyadékot azonnal fel kell itatni, és veszélyes hulladékként kell gyűjteni.
Környezetvédelem. A fáradt olajhoz, a fékfolyadékhoz, az olajos rongyhoz és a fékporhoz egyaránt műszaki adatlap és veszélyes hulladék-minősítés tartozik. A fékfolyadékot a gyűjtőedénybe kell engedni, sem a talajba, sem a csatornába nem kerülhet; a csomagolást és a kopott alkatrészeket a veszélyes hulladék nyilvántartás szerint kell leadni. A fékfolyadék tárolása szigorúan lezárt, jelölt edényben történik, mert nedvességet köt meg, és higroszkópos (nedvszívó) tulajdonsága miatt a forráspontja lecsökken. (ellenőrizendő: a hatályos hulladékjogi előírások)
Feladat → felépítés → működés → hiba → ellenőrzés/javítás.
Dobfék. A dobfék előnye a zárt, önerősítő kialakítás, ezért gyakran a hátsó tengelyen, illetve rögzítőfék-mechanizmussal egybeépítve találjuk. A fékdobot a kerékagyhoz csavarozzák; a fékpofák a tartólemezre szerelt fékhenger és a rögzítőcsapok körül mozognak. A dob belső átmérője a kopással nő, ezért ellenőrizni kell a maximális megengedett belső átmérőt és az ellipszicitást. A fékpofák minimális súrlódóbetét-vastagsága tipikusan 1,5–2,0 mm tanulási példa (ellenőrizendő: gyártói adat). A dobfék javításánál ügyelni kell az utánállító szerkezet működésére, a fékhenger porvédőjének állapotára, és arra, hogy a rögzítőfék-bowden ne akadjon. Beszerelés után a dob és a pofák közötti hézagot a gyártói előírás szerint kell beállítani, általában a rögzítőfék-kar többszöri meghúzásával vagy az utánállító fogaskerék tekerésével.
Tárcsafék. Az úszónyerges tárcsafék egy dugattyúval, a merevnyerges kettővel szorítja a betéteket. A féknyereg csúszkáinak szabad mozgása elengedhetetlen: ha beragad, a belső betét gyorsan kopik, a tárcsa ferde lesz, a jármű fékezéskor oldalra húz. A dugattyút – ha a nyereg fel van függesztve – a régi betéttel vagy megfelelő visszanyomó szerszámmal kell visszatolni; eközben a fékfolyadék-szintet figyelni kell, és a tartály sapkáját a gyártó szerint kell nyitni, mert a visszanyomott folyadék túlcsordulhat. Az elektronikus rögzítőfékes (EPB) hátsó nyereg dugattyúját tilos kézi szorítóval visszanyomni: előbb a gyártói EPB szerviz üzemmódot kell aktiválni rendszerteszterrel, különben a villanymotoros hajtómű tönkremegy.
A féktárcsa ellenőrzése: - a vastagság mérését több ponton, a gyártói minimális vastagság értékhez képest kell elvégezni; - az ütést (oldalirányú eltérést) óramutatóval, a tárcsa felfekvési felületén mérjük, a gyártói legnagyobb ütésérték jellemzően 0,03–0,05 mm tanulási példa (ellenőrizendő: gyártói adat); - a felületi repedést, átégést, barázdát és a belső hűtőcsatorna eldugulását is vizsgálni kell.
Az új betétek és tárcsák bejáratása a gyártói utasítás szerint történik: jellemzően az első 200–300 km-en kerülni kell az erős, álló fékezést, hogy a súrlódó felületek egyenletesen össze tudjanak csiszolódni. A bejáratás elmulasztása hőfeszültséget, üvegesedést és csökkent fékhatást okozhat.
A főfékhenger a fékpedálon kifejtett erőt hidraulikus nyomássá alakítja. A tandem főfékhenger két egymás mögötti nyomókamrával biztosítja a kétkörös rendszert; ha az egyik kör meghibásodik, a másik kör még fékezni tud. Ellenőrzéskor a következőkre figyeljünk: - a fékfolyadék-szint csökkenése rendellenes-e (a kopott betéteknél a folyadékszint természetes módon csökken, de hirtelen csökkenés szivárgásra utal); - a főfékhenger, a csővezetékek és a kerékfékhengerek tömítettsége: korrózió, repedés, folyadéknyom; - a fékcsövek állapota: rozsdásodás, sérülés, a flexibilis tömlőkben duzzadás vagy repedés – a flexibilis tömlő belül összeszűkülhet, ami a kerékfék nem old ki és húz; - a kerékfékhengernél a porvédő ép legyen, a dugattyú ne ragadjon.
A hidraulikus kétkörös elrendezés (átlós vagy első/hátsó) és a fékrásegítés, a fékerő-szabályozás ellenőrzése a gyártói rajz alapján történik. A fékerő-szabályozó (mechanikus vagy elektronikus EBV) feladata, hogy a hátsó kerekek fékerő-arányát a terheléshez igazítsa, elkerülve a hátsó tengely blokkolását.
Szabály. A fékfolyadékot a gyártó által előírt időközönként (jellemzően 2–3 évente) cserélni kell, mert nedvességet köt meg és forráspontja csökken. A száraz forráspont az új folyadéké, jellemzően 230–265 °C, a nedves forráspont (kb. 3,7% víztartalom) 140–180 °C, DOT 4 esetén tanulási példa (ellenőrizendő: gyártói előírás és az ISO 4925 szerinti osztály; a DOT 4 nemzetközi minőségi jelölés). A fékfolyadék forráspontját kézi forráspontmérővel is ellenőrizhetjük; ha a mért érték a gyártó által megadott minimális nedves forráspont alá esik, a folyadék cseréje kötelező.
A légtelenítés célja a hidraulikus rendszerből a levegő eltávolítása. A levegő összenyomható, ezért a fékpedál hosszú úton, puha érzéssel működik, és a fékhatás romlik. A légtelenítés hagyományos módszere két személyes: az egyik a fékpedált pumpálja, a másik a légtelenítő csavart nyitja és zárja. A gyártói sorrendet be kell tartani – leggyakrabban a főfékhengertől legtávolabbi keréktől kezdve, de ABS/ESP rendszernél a gyártó ettől eltérő sorrendet írhat elő.
A nyomásos légtelenítő berendezés állandó nyomással (jellemzően 1–2 bar) nyomja be a friss folyadékot a tartályba, így egy személy is tudja végezni a légtelenítést. A vákuumos készülék a légtelenítő csavarra csatlakozik, és szívással húzza ki a régi folyadékot.
Figyelem. A légtelenítés során a tartály szintjét folyamatosan ellenőrizni kell; ha a tartály kiszárad, levegő kerül a főfékhengerbe, és a teljes légtelenítést elölről kell kezdeni. A leeresztett fékfolyadékot soha nem szabad visszatölteni, mert szennyezett és nedvességet tartalmaz.
Az ABS hidraulikus egységében a levegő a szelepek és az akkumulátor mögött rekedhet. A hagyományos légtelenítés ilyenkor nem elegendő; a gyártói diagnosztikai funkcióval aktiválni kell az ABS szivattyút és a szelepeket, hogy a folyadék átmossa az egységet. A rendszerteszterrel végzett ABS légtelenítés lépései: 1. csatlakoztatás a diagnosztikai csatlakozóra; 2. a fékrendszer folyadékszintjének ellenőrzése; 3. a gyártói légtelenítési program indítása; 4. a képernyőn megjelenő utasítások szerint a megadott kerék légtelenítő csavarjának nyitása/zárása; 5. a folyadékszint folyamatos ellenőrzése; 6. a műveletet addig ismételni, amíg a távozó folyadék légbuborékmentes nem lesz; 7. a program leállítása és a hibakódok törlése/ellenőrzése.
Ez a funkció a gyakorlati diagnosztikai munka része; a tanuló oktató felügyelete alatt végezheti.
Az EPB szerviz üzemmód hasonlóan gyártói funkció. Aktiválása után a rendszerteszter visszahúzza a hátsó nyereg dugattyúját, így a fékbetét eltávolítható. Az új betétek beszerelése után a szerviz üzemmódból kiléptetjük az egységet, amely a dugattyút az új betétvastagságnak megfelelően állítja be, majd a rögzítőféket kalibrálja. A pontos lépések gyártónként és típusonként eltérnek, a gyártói javítási utasítás a mérvadó.
Az ESP rendszer a hidraulikus egységbe beépített szelepekkel és nyomásszivattyúval avatkozik be; az EBV a hátsó kerekek féknyomását az ABS hidraulika módosításával szabályozza; az EBA a vészfékezést felismerve a fékrásegítő nyomását növeli. Mindhárom rendszer esetében a hidraulikus egység cseréje után a rendszerteszterrel el kell végezni a kalibrációt, alapbeállítást és a légtelenítést. Az ESP-nél a kormányszög-érzékelő, a keresztgyorsulás- és perdülési sebesség érzékelő alaphelyzetét is kalibrálni kell; az utánfutó és terhelés-változásmérő jeleket is ellenőrizni kell. Az alkatrészcserénél a fékfolyadék-leengedés és a hidraulikus egység csatlakozóinak jelölése elengedhetetlen. A rögzítőcsavarok meghúzási nyomatékát a gyártó megadja; a régi O-gyűrűket nem szabad újrafelhasználni.
Figyelem. A biztonsági elektronika (ABS, ESP, légzsák, elektronikus rögzítőfék) kalibrálás nélküli cseréje hibás működést és ellenőrző lámpa-visszajelzést okozhat. A rendszer kiszerelése előtt a jármű akkumulátorát a gyártói előírás szerint le kell kötni, és a diagnosztikai adattárolót ki kell olvasni; a légzsákrendszer elemein végzett mérés ellenállásmérővel tilos.
A javítás után mindig ellenőrizni kell a fékhatást. A görgős fékerőmérő pad a tengelyeket külön-külön görgőkkel forgatja, és méri a kerékenkénti fékerőt. A fékhatás:
ahol az összes mért fékerő (N), a jármű súlyereje. A tengely fékhatásánál a tengelyterheléshez kell viszonyítani. A vizsgálat emellett a kerékenkénti fékerő-eltérést (bal/jobb) és az erőingadozást is értékeli; a határértékek a hatályos hazai vizsgálati előírásban találhatók (ellenőrizendő). A kerékspecifikus fékerő-eltérés nagy fékezéskor a járművet elfordítja, ezért hibás féknyereg, csúszka vagy betét esetén javítani kell.
Ha a görgős pad nem alkalmazható (például összkerékhajtású járműveknél, ahol a mérés csak meghatározott módon végezhető, vagy merev 4WD esetén), közúti lassulásmérést végzünk. A fékhatás ilyenkor a lassulásból:
ahol a fékezés kezdeti sebessége (m/s), a fékút (m). Ez a mérés azonban a tapadási viszonyoktól függ, és pontos kiértékelést igényel. A tanműhelyi gyakorlatban elsősorban a görgős fékpadot használjuk.
A haszonjárművek légfékrendszerében a fékpedál nem hidraulikusan, hanem sűrített levegővel működteti a kerékfék munkahengereit. A szereléskor a légkört mindig nyomásmentesíteni kell, a tartályokból a kondenzvizet le kell ereszteni, és a csővezetékek tömítettségét nyomáspróbával kell ellenőrizni. A rugóerőtárolós rögzítőfék kioldása csak a gyártói eljárás szerint, a biztonsági előírások betartásával történhet. A fékbetétek és fékdobok cseréje hasonló elvek szerint történik, de a beállítási adatok (légnyomás, tömítettségi idő, fékút) eltérnek. Részletesen a Légfékek és pótkocsifékek alfejezetben tárgyaljuk.
Adott: egy első féktárcsa új vastagsága , a gyártó által megadott minimális vastagság . A mért legkisebb vastagság .
Keresett: Cserélni kell-e a tárcsát?
Számítás. A vastagság kritériuma:
Behelyettesítve:
tehát a tárcsa vastagsága kisebb a megengedett minimumnál, cserélni kell. Az oldalütés-mérés óramutatóval a tárcsán egy ponton értéket adott, ami meghaladja a példaként megadott gyártói maximumot, ez is csere indok. Ellenőrzés: a mért vastagság ésszerű, hiszen a tárcsa a kopás miatt vékonyabb; a döntést a gyártói értékek szabják meg.
A mérés fogásait az alábbi ábra mutatja: (a) a vastagságot a súrlódási pálya közepén, körben nyolc ponton mérjük, és a tárcsán beütött MIN TH értékkel vetjük össze; (b) tárcsamikrométerrel, amelynek keskeny csőre a kopási peremen belül fekszik fel – a normál mikrométer a peremre ül, és nagyobb értéket mutat; (c) az oldalütést mágneses talpú mérőórával, a tapintóval merőlegesen, a tárcsa szélétől kb. 10 mm-re (gyártói előírás szerint, ellenőrizendő), a kerékcsavarok helyett távtartó hüvelyekkel rögzített tárcsán, egy teljes fordulat alatt mérjük; (d) a példa értékelése. A HTML-változatban a tárcsa forog, a mérőóra mutatója kileng, és a példa értékei állíthatók.

Adott: személygépkocsi tömege , a görgős padon mért összes fékerő .
Keresett: a jármű fékhatása százalékban.
Számítás. Először a súlyerő:
Ezután a fékhatás:
Ellenőrzés: a kapott érték a valós járművek üzemi fékhatás-tartományába esik, és megfelel a tipikus üzemi fékhatás-minimum 50–58%-os követelményének (ellenőrizendő: hatályos vizsgálati határérték). A mértékegység ellenőrzése: N/N, dimenzió nélküli. A feladatból jól látszik, hogy a fékhatás a testtömeg növekedésével csökken, ha a fékerő változatlan.
A fékjavítás után a következőket mindig ellenőrizzük:
| Vizsgálat | Műszer / módszer | Példaérték | Minősítés |
|---|---|---|---|
| Fékbetét vastagság | tolómérő / betét-vastagságmérő | min. 3,0 mm belső, 5,0 mm külső (ellenőrizendő) | alatta csere |
| Féktárcsa vastagság | mikrométer | min. vastagság a tárcsán jelölve | alatta csere |
| Féktárcsa oldalütés | óramutató mérőóra | max. 0,03–0,05 mm (ellenőrizendő) | felette csere/megmunkálás |
| Dob belső átmérő | belső mikrométer / idomszer | max. gyártói átmérő (ellenőrizendő) | felette csere |
| Fékfolyadék-forráspont | forráspontmérő | nedves DOT 4: jellemzően ≥155 °C (ellenőrizendő) | alatta csere |
| Fékpedál-út | próbanyomás, szivárgás | kemény pedál, állandó szint | hosszú/puha pedál = légtelenítés |
| Fékhatás | görgős fékerőmérő | üzemi fékhatás min. 50–58% (ellenőrizendő) | alatta hibás |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).
Valós eset. Egy ferde hátú személygépkocsi bal első kerekének fékbetétje 2 mm-re kopott, a jobb elsőé 5 mm. A fékpadon bal-jobb fékerő-eltérés 35%-ot mutat, fékhatás közben a jármű balra húz. A tünet alapján a bal oldali fék nem old ki teljesen (beragadó dugattyú vagy csúszka): a kerék kézzel nehezen forog, a tárcsa melegebb. A szerelő a kereket leveszi, a csúszkák ellenőrzésénél az egyik csúszka mozgása akadozik, a gumiharang repedt. A dugattyú a porvédő alatt rozsdás, nem tér vissza, ezért a nyereg felújításra szorul. A betétek cseréje mellett a csúszkákat megtisztítják, a nyerget felújítják vagy cserélik, a tárcsát megmérik és esztergálják vagy cserélik. A légtelenítés után a fékpad már 12% eltérést mutat, a fékhatás 88%. Tanulság: a kerékfékeket mindig párokban kell karbantartani, és a csúszkák mozgását minden betétcserekor ellenőrizni kell.
Cél. Az elkopott fékbetétek és/vagy féktárcsa cseréje úszónyerges tárcsaféken.
Jármű- és adatazonosítás. Rögzítsük a jármű azonosítóját, a futóműtípus számát, kérjük le a gyártói javítási adatokat (nyomaték, minimális vastagság, légtelenítési sorrend, esetleges EPB-típus).
Szükséges szerszámok, célszerszámok, mérőeszközök, anyagok. Emelő, bakok, kerékcsavar-oldó, nyomatékkulcs, dugattyú-visszanyomó szerszám (EPB-vel szerelt nyereghez gyártói diagnosztikai műszer), lapos fogó vagy csavarhúzó a csúszkákhoz, réz kefe, fékrostély-tisztító (klórmentes), új fékbetét-tartozék, új csúszka-kenőanyag (réz- vagy szilikonpaszta a gyártó szerint), új rögzítőelemek, mikrométer, mérőóra, fékzsír, fékfolyadék, edény, nitril kesztyű, védőszemüveg, pormaszk.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések. A járművet csak a gyártói emelési pontokon emeljük, kocsiemelővel tartott jármű alá nem nyúlunk; mindig bakot használunk. A kerékcsavarokat a gyártói sorrendben és nyomatékkal húzzuk. A fékport nem fújjuk le levegővel; a kopott alkatrészeket veszélyes hulladékként gyűjtjük.
Számozott munkalépések: 1. Rögzítsük a járművet, oldjuk a kerékcsavarokat, emeljük fel, támasztjuk alá, vegyük le a kereket. 2. Csavarjuk ki a féknyereg rögzítőcsavarjait; a nyerget akasszuk fel dróttal, ne lógjon a féktömlőn. 3. Távolítsuk el a külső és belső fékbetéteket, a kopásjelző szenzort, a csúszkákat. 4. Tisztítsuk meg a nyerget és a tartókonzolt fékportól (nedves rongy, elszívó). 5. Ellenőrizzük a dugattyút, a porvédőt, a csúszkákat; a sérült alkatrészt cseréljük. 6. Nyomjuk vissza a dugattyút a megfelelő szerszámmal; közben figyeljük a fékfolyadék-szintet, szükség szerint szívjunk le a tartályból. 7. Távolítsuk el a féktárcsát rögzítő csavart, ha van; cseréljük a tárcsát. 8. Mérjük meg az új tárcsa ütését; győződjünk meg a felfekvő felület tisztaságáról. 9. Kenjük meg a csúszkákat a gyártó által előírt kenőanyaggal, szereljük vissza a tartókonzolt. 10. Helyezzük be az új betéteket, a csúszólemezeket, a kopásjelzőt. 11. Szereljük a nyerget, húzzuk meg a rögzítőcsavarokat a megadott nyomatékkal (például 30 Nm tanulási példa (ellenőrizendő)). 12. Szereljük a kereket, húzzuk keresztsorrendben a gyártói nyomatékkal. 13. Nyomjuk fel a fékpedált, amíg a dugattyú a betétekhez nem simul, ellenőrizzük a fékfolyadékszintet. 14. Végezzünk fékhatásmérést vagy próbafékezést; hívjuk fel a figyelmet a bejáratásra.
Az alábbi képsor a munkalépések kézi fogásait mutatja nyolc képkockában; a két tilalom – a féktömlőn lógó nyereg és a fékpor sűrített levegős lefújása – áthúzva szerepel. A HTML-változatban a képsor lépésenként lejátszható.

Ellenőrzési pontok. A pedál kemény, szint stabil; a tárcsaütés a megengedett; a csúszkák szabadon mozognak; nincs folyadékszivárgás; a kerék szabadon forog fékezés nélkül.
Tipikus hibák. A dugattyú ferdén való visszanyomása; a féknyereg rögzítőcsavarjainak nyomatékkulcs nélküli meghúzása; a tárcsa felfekvő felületének szennyezett volta miatt nem azonos ütés; a kopásjelző szenzor figyelmen kívül hagyása.
Dokumentálás. Töltsük ki a munkalapot: beépített alkatrészek, mért vastagságok, meghúzási nyomatékok, próbaút/fékpad eredmény, ügyfél tájékoztatása a bejáratásról.
Továbbvitt eredmény. Ezt a munkalapot és a fékhatásmérési lépéseket a Gyakorlati vizsgafelkészülés: komplex hibakeresési és szerelési feladatok alfejezetben a vizsgamunkához fogjuk felhasználni.
Kiemelt, számozott lépések. 1. Kérjük le a gyártói légtelenítési sorrendet; EPB-vel, ABS-sel, ESP-vel szerelt járművön rendszerteszter szükséges. 2. Emeljük fel és bakoljuk alá a járművet; vegyük le a kerekeket, ha a légtelenítő csavarhoz így férünk hozzá. 3. Szívjuk le a régi fékfolyadékot a tartályból, töltsük fel friss, gyártói előírású folyadékkal. 4. Csatlakoztassuk a nyomásos légtelenítőt (vagy használjunk két személyes módszert). 5. A gyártói sorrend szerint az első légtelenítő csavarra átlátszó tömlőt húzunk, a végét gyűjtőedénybe vezetjük. 6. Nyomjuk a fékpedált (vagy nyissuk a nyomásos berendezés szelepét), nyissuk a légtelenítő csavart, figyeljük a kijövő folyadékot. 7. Zárjuk a csavart, mielőtt a pedált felengednénk; ismételjük, amíg légbuborékmentes friss folyadék nem jön. 8. Közben a tartály szintjét folyamatosan tartsuk; soha ne hagyjuk kiszáradni. 9. Folytassuk a következő kerékkel a gyártói sorrend szerint. 10. Ellenőrizzük a pedálutat, fékhatást, folyadékszintet; töröljük a hibakódokat, végezzünk próbafékezést.
Az alábbi ábra a légtelenítés fogásait és sorrendjét mutatja: (a) példa-sorrend a főfékhengertől legtávolabbi kerékkel kezdve (a gyártói sorrend az irányadó), (b) gyűrűs kulcs a légtelenítő csavaron, átlátszó tömlő a gyűjtőpalackba, a tömlő vége a folyadék alatt, (c) nyomásos légtelenítő a tartályon, (d) a tartály szintje MIN fölött – a kiürült tartályon át levegő jut a rendszerbe. A HTML-változatban a kerekek sorrendje lépésenként lejátszható.

EPB-vel szerelt hátsó fékbetét cseréjénél a dugattyú kézi visszanyomása. A villanymotoros hajtómű megsérül, a rögzítőfék kalibrációja elvész. Helyes: mindig EPB szerviz üzemmódot aktiválni.
A fékrendszer légtelenítésénél a tartály szintjének elhanyagolása. Levegő kerül a főfékhengerbe, a légtelenítést elölről kell kezdeni. Helyes: minden keréknél ellenőrizni és utántölteni.
A fékfolyadék-forráspont figyelmen kívül hagyása. Régi, nedves folyadéknál intenzív fékezéskor gőzbuborék keletkezhet, ami fékfakuláshoz vezet. Helyes: rendszeres forráspontmérés és csere.
A féktárcsa oldalütésének mérési hibája. Ha a mérőórát nem a megfelelő ponton vagy nem merőlegesen teszik, hamis értéket kapnak. Helyes: a gyártói utasítás szerint, a felfekvő felületen mérni.
A biztonsági rendszerek kalibrálás nélküli cseréje. Az ABS/ESP/EPB alkatrész cseréje után az ellenőrző lámpa világít, a rendszer hibás lehet. Helyes: rendszerteszterrel mindig elvégezni a légtelenítést, alaphelyzetbe állítást, kalibrálást.
A fékpor sűrített levegővel való eltávolítása. A por az egész műhelybe szétterjed, és egészségkárosító lehet. Helyes: nedves rongy, elszívás, pormaszk.
Igaz vagy hamis? Az úszónyerges tárcsaféknél a féknyereg csúszkájának beragadása miatt a jármű fékezéskor az ellenkező irányba húz. Indokold!
Milyen műszerrel mérjük a fékfolyadék forráspontját, és miért fontos ez?
Egy gépkocsi tömege 1200 kg, a mért összes fékerő 10 500 N. Mennyi a fékhatás százalékban? (g = 9,81 m/s²)
Mi a helyes sorrend a légtelenítésnél egy hagyományos, ABS nélküli rendszerben? Mit kell ellenőrizni a művelet közben?
Mi a hiba ebben a leírásban? „Az EPB-vel szerelt hátsó tárcsafék betétcseréjénél a dugattyút kézi szorítóval nyomjuk vissza, mert így gyorsabb.”
Önellenőrzés – válaszok
Igaz. A beragadt csúszkájú oldal fékereje csökken (a nyereg nem tud eltolódni, csak a belső betét szorít), ezért a jármű a másik oldal felé húz. Ha viszont a dugattyú ragad be behúzott állapotban, az az oldal állandóan fékez, és a jármű arra húz. Az irányt a fékpadi mérés mutatja.
A fékfolyadék forráspontját forráspontmérővel (kézi műszer, amely a mintát felforrósítja) mérjük. Azért fontos, mert a fékfolyadék nedvességet köt meg, forráspontja csökken, és intenzív fékezéskor gőzbuborék keletkezhet, ami fékfakulást okoz.
;
.
A hagyományos rendszerben általában a főfékhengertől legtávolabbi keréktől kezdve haladunk, például jobb hátsó → bal hátsó → jobb első → bal első (a tényleges sorrendet a gyártó határozza meg). A művelet közben folyamatosan ellenőrizni kell a fékfolyadékszintet, hogy ne kerüljön levegő a rendszerbe, és csak friss, előírt folyadékot használjunk.
A hiba: EPB-vel szerelt nyereg dugattyúját tilos kézi szorítóval visszanyomni. Először a gyártói EPB szerviz üzemmódot kell aktiválni rendszerteszterrel; különben a villanymotoros hajtómű megsérül, és a rögzítőfék kalibrációja elvész.
1. feladat (A) Sorold fel az úszónyerges tárcsafék fő alkatrészeit, és írd le a féknyereg csúszkájának szerepét!
2. feladat (A) Egy féktárcsa új vastagsága 25,0 mm, a gyártó által megadott minimális vastagság 23,0 mm. A mért vastagság 23,5 mm. Cserélhető-e? Indokold!
3. feladat (B) Egy görgős fékpadon az első tengely mért fékerői: bal 4,2 kN, jobb 3,0 kN. Az első tengely terhelése 7800 N. Számítsd ki a tengely fékhatását, és értékeld a kerékenkénti eltérést!
4. feladat (B) Írd le a fékfolyadék-csere és légtelenítés munkalépéseit, beleértve a nyomásos légtelenítő használatát, ABS nélküli járművön.
5. feladat (C) Miért kell az ABS légtelenítésénél rendszertesztert használni? Mi történik, ha hagyományos légtelenítést végzünk csak?
6. feladat (D) Egy ügyfél panasza: a fékpedál puha, a fékút hosszú, a fékfolyadék-szint a tartályban nem csökken, de a fékhatásmérés görgős padon csak 62%-ot mutat. A kerékfékek kopása normál mértékű. Milyen hibalehetőségeket gyanítasz, és milyen mérésekkel döntöd el?
1. feladat (A) Az úszónyerges tárcsafék fő alkatrészei: féknyereg, féknyereg-tartó konzol, egy dugattyú, fékbetétek (súrlódó anyag + hátlemez), kopásjelző, csúszkák (vezetőcsapok), porvédő gumiharang, féktárcsa. A csúszka szerepe: lehetővé teszi, hogy a nyereg oldalirányban el tudjon csúszni, így a dugattyúerő a belső betétre, a reakcióerő pedig a külső betétre egyenletesen adódjon át.
2. feladat (A) A mért vastagság 23,5 mm, ami nagyobb, mint a 23,0 mm minimális érték, ezért a tárcsa elvileg még használható, ha az egyéb ellenőrzések (oldalütés, repedés, felületi állapot) rendben vannak. Azonban a 0,5 mm-es tartalék csekély; a kopást rendszeresen ellenőrizni kell, és a beépítés előtt a tárcsa ütését is meg kell mérni.
3. feladat (B) Első tengely összes fékerő:
.
Tengely fékhatás:
.
A kerékenkénti eltérés:
,
ami jelentős; a hatósági vizsgálaton ez jellemzően nem megengedett
(ellenőrizendő: határérték). A jármű fékezéskor erősen
húz, a fékrendszert javítani kell (csúszka, betét, nyereg).
4. feladat (B) A munkalépéseket lásd a
### Fékfolyadék-csere és légtelenítés fejezetben. A gyártói
sorrend betartása, a tartály szintjének folyamatos ellenőrzése, a
levegőmentes folyadék kijövetele, és a pedál próba a fő elemek. A
nyomásos légtelenítővel állandó nyomáson (jellemzően 1–2 bar tanulási
példa (ellenőrizendő: gyártói adat)) dolgozunk; a
légtelenítő csavart csak addig nyitjuk, amíg buborékmentes folyadék nem
jön.
5. feladat (C) Az ABS hidraulikus egységben a levegő a szelepek és az akkumulátorok mögött rekedhet, amit a hagyományos, passzív légtelenítés nem tud eltávolítani. A rendszerteszter segítségével az ABS szivattyú és a szelepek aktiválhatók, így a folyadék átmossa az egységet. Ha ezt kihagyjuk, a rendszerben levegő marad, a pedál puha lesz, és az ABS működése hibássá válhat; emellett a hibakódok is megmaradhatnak.
6. feladat (D) A puha pedál és a hosszú fékút, normális kopás mellett általában levegő a hidraulikus rendszerben vagy főfékhenger belső tömítetlenség, esetleg fékfolyadék-forráspont-csökkenés következménye. A fékfolyadék-szint nem csökken, ezért külső szivárgás nem valószínű. Mérések: - fékfolyadék-forráspont mérés: ha alacsony, csere; - fékpedál-próba és tömítettségi ellenőrzés: a pedál lassan besüpped-e; - a főfékhenger belső tömítetlenségét a pedál lassú süllyedése jelzi; - ABS/ESP rendszernél gyártói diagnosztika a rendszer hibáinak feltárására; - a rendszer nyomás alatti ellenőrzése, ha van csőtömörségi gyanú. A javítás általában a folyadékcsere, légtelenítés, szükség esetén főfékhenger felújítása/cseréje, majd fékhatásmérés.
A fékjavítás során a dobfék és a tárcsafék szerkezeti elemeit a gyártói kopási határértékek szerint ellenőrizzük, és a biztonsági alkatrészeket csak a gyártói előírás szerint javítjuk. Az úszónyerges tárcsafék csúszkájának szabad mozgása, a dugattyú és a porvédő állapota meghatározza a fékhatást; a tárcsa vastagságát és oldalütését mikrométerrel és mérőórával mérjük. A fékfolyadékot higroszkópos (nedvszívó) tulajdonsága miatt rendszeresen cserélni kell, a légtelenítésnél a gyártói sorrendet és a folyadékszintet mindig be kell tartani. Az ABS légtelenítése rendszerteszterrel történik, mert a levegő a hidraulikus egységben rekedhet; az EPB-vel szerelt féknyereg dugattyúját csak szerviz üzemmódban szabad visszahúzni, erővel nyomni tilos. Az ESP, EBV és EBA alkatrészek cseréje után kalibráció szükséges. A javítás után a fékhatást görgős padon mérjük: , vagy közúton a lassulásból. A fékport és fékfolyadékot veszélyes hulladékként kezeljük. Továbbvitt eredmény. A fékjavítás munkalapja és a fékhatásmérés lépései a vizsgafelkészülés komplex gyakorlati feladatában és a próbavizsgán térnek vissza.
Forrástípusok: ENSZ-EGB 13. és 13-H. előírás a fékberendezésekre (ellenőrizendő: hatályos változat); hazai 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (ellenőrizendő: pontos jogszabály és hatály); gyártói javítási utasítások (betét- és tárcsavastagság, oldalütés-határ, légtelenítési sorrend, meghúzási nyomatékok, EPB és ABS eljárások); a fékfolyadék fizikai-kémiai adatai a gyártói specifikáció szerint (DOT osztály, forráspont – ellenőrizendő: a hatályos szabvány); munkavédelmi és hulladékkezelési jogszabályok (ellenőrizendő: a hatályos magyar rendeletek). A példákban szereplő számértékek tanulási példák, nem helyettesítik a gyártói vagy hatósági adatokat.