Az ügyfél arról panaszkodik, hogy a bal első kerék fékezés közben fémes hangot ad, a fékpedál kissé pulzál, és a műszerfalon kigyulladt a fékbetét-kopásjelző lámpa. A kerék leszerelése után azt látod, hogy a tárcsafék külső betétje teljesen elkopott, a belső oldalon a fékezőfelület barázdált, a tárcsa peremén pedig éles él fut körbe. Mielőtt alkatrészt rendelnél, tudnod kell, hogyan épülnek fel a kerékfékek, miért kopnak a betétek, milyen típusú a fék, és mit kell ellenőrizni ahhoz, hogy a javítás után a fékezés biztonságos legyen.
Képzelj el egy tárcsaféket: a kerékagyhoz csavarozott öntöttvas tárcsa a kerékagyval együtt forog, a forgó tárcsa két oldalán pedig a nyeregben elhelyezett, lemezhez rögzített fékbetétek súrlódnak. A hidraulikus dugattyú benyomja a betéteket a tárcsára, a keletkező súrlódás a jármű mozgási energiáját hővé alakítja. A nyereg úszónyerges kivitelnél a dugattyú egyik oldalról nyomja a belső betétet, a reakcióerő végighúzza a nyerget a vezetőcsapokon, és a külső betét is rászorul a tárcsára. Dobféknél ezzel szemben a forgó dobban két fékpofa támaszkodik fel, és a pofák kifelé mozdulva a dob belső palástján fejtenek ki súrlódást. Az elektromos kopásjelző áramköre az alábbi ábrán látható:
A kapcsolási rajz elvi kapcsolás: a gyújtáskapcsoló (15) bekapcsolása után az ép kopásjelző hurok (B1) a H1 visszajelzőt rövidre zárja, ezért az nem világít. Ha a fékbetétbe ágyazott hurok a kopás miatt elszakad, az áram az R1 előtét-ellenálláson át a visszajelzőn folyik, és az figyelmeztet a betét kopására. A mai járművekben ezt a figyelést többnyire a műszerfal vagy egy vezérlőegység elektronikája végzi (ellenőrizendő: gyártói áramútrajz).
Definíció. Kerékfék. A kerékfék (wheel brake) az a járműalkatrész, amely a kerékkel együtt forgó fékezett elemet (dobot vagy tárcsát) a nem forgó súrlódó elemhez (fékpofához vagy fékbetéthez) szorítva a jármű mozgási energiáját hővé alakítja, és ezzel fékezőnyomatékot hoz létre.
Definíció. Dobfék. A dobfék (drum brake) olyan kerékfék, amelyben két, fékbetéttel ellátott fékpofa belülről feszül egy forgó, zárt fékdob palástjához. A dobfék jellemzője a zárt hőelvezetés és az önerősítés lehetősége.
Definíció. Tárcsafék. A tárcsafék (disc brake) olyan kerékfék, amelyben egy forgó féktárcsára a nyeregben elhelyezett fékbetétek oldalirányból szorulnak. A tárcsa jellemzően nyitott, ezért hőelvezetése jobb, mint a dobféké.
Definíció. Önerősítés. Önerősítésről akkor beszélünk, ha a dobfékben a fékezés során fellépő súrlódási erő a fékpofát még erősebben szorítja a dobbal érintkező felülethez, így azonos működtető erőhöz nagyobb fékezőnyomaték tartozik.
A dobfék fő részei: a fékdob (általában öntöttvas), a hátlemezhez rögzített fékpofák, a pofákon lévő fékbetétek (súrlódó anyag), a fékhenger vagy fékék, a visszahúzó rugók, és az utánállító szerkezet. A dobfék működtetésének változatai:
A dobfék utánállító szerkezete a fékbetétek kopásával növekvő pofa–dob hézagot automatikusan vagy kézi úton csökkenti. Jellemző típusok:
A tárcsafék fő részei: a féktárcsa, a féknyereg (nyereg), a fékbetétek, a dugattyú, a vezetőcsapok és a porvédő hüvelyek. A tárcsafék nyereg két alapváltozata:

Az (a) részen a dob az óramutató járásával egyezően forog, a fékhenger fent, a pofák közös támaszpontja lent van: a jobb pofán a súrlódási erő a pofát a dobhoz szorítja (ráfutó pofa), a bal pofán elemeli (elfutó pofa). A (b) részen a nyomás () a dugattyút és a belső betétet a tárcsához nyomja, a reakcióerő a nyerget a vezetőcsapon befelé húzza, így a külső betét is a tárcsára szorul. A (c) merevnyerges kivitelnél mindkét oldalon dugattyú van, a nyereg nem mozdul. A HTML-kiadásban a tárcsafék működése lépésenként követhető, és a „megszorult vezetőcsap” lépés megmutatja, miért kopik ilyenkor csak a belső betét.
Féktárcsa kivitelek. A leggyakoribb a szellőztetett (belsőhűtésű) tárcsa, amely két súrlódó felületű tárcsalemezből áll, köztük radiális hűtőbordákkal. A szellőztetés növeli a levegőáramlást és a hőelvezetést, ezért első tengelyen általában ezt használják. A tömör tárcsa olcsóbb, kisebb tömegű, és főleg hátsó tengelyen található. A kerámia féktárcsa (pontosabban szénszálas kerámia kompozit) nagyon nagy hőállóságú, kisebb tömegű, de lényegesen drágább; nagy teljesítményű sport- és prémium járműveken alkalmazzák.
Fékbetétek anyaga. A fékbetétek súrlódó anyaga a fékbetét fém hordozólemezéhez rögzített réteg. A keverék jellemzően fém, kerámia, szerves anyag, grafit és fenolgyanta kötőanyag kombinációja. A mai közúti járművekben elterjedtek az alacsony réztartalmú vagy rézmentes betétek; a korábban használt azbeszt tartalmú betétek az EU-ban tilosak (ellenőrizendő: hatályos uniós és hazai anyagkorlátozási előírás). A fékbetét kopásjelző lehet:

A betét a rögzítőrugóból, a zajcsillapító lemezből, a hordozólemezből, az alsó rétegből és a horonnyal, letöréssel ellátott súrlódó anyagból áll. A kopáshatáron a mechanikus jelző lemeze a tárcsához ér és csikorog, az elektromos jelző hurka átkopik és megszakad. A dobfék automata utánállítójában a kilincs a csillagkereket fogankénti léptetéssel állítja, ha a pofa útja nagyobb a beállított hézagnál. A HTML-kiadásban a betétvastagság (új, félig kopott, kopáshatár) váltogatható.
Bejáratás. Új fékbetét és tárcsa felszerelése után a teljes fékerő nem áll rendelkezésre azonnal. A bejáratás során a betét és a tárcsa felületei egymáshoz igazodnak, és kialakul a megfelelő súrlódó réteg. A bejáratás tipikusan több, enyhe lassulású fékezésből áll közúti haladás közben, a gyártói utasítás szerint; az első néhány száz kilométeren kerülni kell a hosszan tartó, nagy energiájú fékezéseket (ellenőrizendő: gyártói előírás).
1. példa. Egy úszónyerges tárcsafékben a dugattyú felülete (kb. átmérő), a hidraulikus nyomás . A fékbetét súrlódási tényezője , a hatékony súrlódási sugár . Mekkora fékezőnyomaték ébred egy kerékben?
Megoldás. A dugattyúerő:
A tárcsafékben a két oldalról ható súrlódási erő nyomatéka:
Ellenőrzés. Az eredmény nagyságrendileg reális: egy személygépkocsi első kerékfékjében fékezéskor néhány száz Nm–1 000 Nm fékezőnyomaték ébred.
2. példa. Egy fékbetét súrlódó anyagának vastagsága újkor , a gyártói minimális kopási határ . A mért vastagság . Hány százaléka használódott el a hasznos kopási tartománynak, és mekkora a fennmaradó tartalék?
Megoldás. A hasznos kopási tartomány:
Az eddigi kopás:
A hasznos tartománynak elfogyott hányada:
A fennmaradó tartalék:
A betét cserére érett, mert a hasznos vastagság 86%-a elhasználódott, és a tartalék már csak 1,5 mm (a gyártói határ közelében).
Előírás. A közúti járművek fékeire vonatkozóan az ENSZ-EGB R13-H (M1 és N1 kategória) és R13 (M2, M3, N2, N3 és O kategória) előírás határozza meg a fékezési teljesítményre és a rendszer viselkedésére vonatkozó követelményeket (ellenőrizendő: hatályos ECE-előírások és a hazai rendeletek pontos megnevezése). A csere-fékbetétek és -tárcsák jóváhagyására az ENSZ-EGB R90 előírás vonatkozik (ellenőrizendő); a gyártói jóváhagyással rendelkező alkatrész forgalmazható (ellenőrizendő: hatályos uniós alkatrész-jóváhagyási szabályozás).
Előírás. A fékbetétek minimális vastagságát, a féktárcsa legkisebb megengedett vastagságát, az oldalütés- és a felületi érdesség-határokat mindig a gyártói javítási utasításból kell venni; a könyvben szereplő értékek tanulási példák, és nem helyettesítik a gyártói adatot (ellenőrizendő: gyártói javítási adat).
A kerékfékek javítása előtt a következőket kell mérni és ellenőrizni:
A fékerőmérés a jármű diagnosztikai előkészítéseként a hatósági vizsgálat része, de műhelyi körülmények között például a fékpadon mért egyenlőtlenség a kerékfék oldalankénti eltéréseire utalhat. A pontos fékerőmérést a Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata alfejezetben tárgyaljuk részletesen.
Egy személygépkocsi tulajdonosa fékezéskor húzást érez balra, és a jobb első kereke erősen melegszik. A vizsgálat során a járművet biztonságosan felemelik, a jobb első kereket leszerelik. A fékbetét vastagsága bal oldalon 8,5 mm, a jobb oldalon 2,5 mm; a jobb oldali nyereg vezetőcsapja megszorult, a belső (dugattyú felőli) betét 2,5 mm-ig kopott, a külső alig használódott. A jobb oldali féktárcsa belső felülete barázdált, vastagsága a gyártói minimális érték alatt van. A javítás: az első tengely mindkét oldali tárcsájának és betétjeinek cseréje (a jobb oldali tárcsa a minimum alatt van; tengelyenként párban kell cserélni, ellenőrizendő: gyártói előírás), a vezetőcsapok tisztítása/cseréje és kenése az előírt kenőanyaggal, próbaút és bejáratás. A tanulság: az egyenlőtlen kopás nem „a betét hibája”, hanem a nyeregvezetés elégtelensége, ezért a szerelés során a vezetőcsapok karbantartása ugyanolyan fontos, mint a betétek cseréje.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Környezetvédelem. A fékbetétek kopásából származó fékpor nem fújható sűrített levegővel, mert az apró részecskék belélegezhetők; a leesett port, a kopott betéteket és a féktárcsát a műhely veszélyes hulladékokra vonatkozó gyűjtőrendszerében kell kezelni. A por eltávolításához használj fékportisztítót vagy zárt elszívást; a régi járművekből származó fékbetétek azbesztet tartalmazhatnak, ezért ilyenkor fokozott védőfelszerelés szükséges.
1. feladat (A) Sorold fel a dobfék három változatát, és jellemezd önerősítésüket.
2. feladat (A) Egy fékbetét új vastagsága 12 mm, a minimális kopási határ 3 mm. A mért vastagság 6 mm. Számítsd ki a hasznos kopási tartomány hány százalékát használtuk el, és mennyi a tartalék.
3. feladat (B) Egy tárcsafék dugattyúátmérője 57 mm, a hidraulikus nyomás fékezéskor 3,2 MPa. A hatékony súrlódási sugár 0,115 m, a súrlódási tényező 0,33. Számítsd ki a fékezőnyomatékot.
4. feladat (B) Rajzolj fel egy úszónyerges tárcsafék metszetét, és jelöld a fő részeket: dugattyú, fékbetétek, féktárcsa, nyereg, vezetőcsap. Magyarázd el lépésről lépésre, hogyan fejti ki a fékerőt.
5. feladat (C) Milyen következményei lehetnek annak, ha a jobb első nyereg vezetőcsapja korrodált, és a fékbetét csak az egyik oldalon kopik? Vezesd le a hiba tüneteit és javítását.
6. feladat (D) Egy jármű fékezéskor jobbra húz, a jobb első kerék kopásjelzője jelez, a fékfolyadék-szint normális. Sorold fel a lehetséges okokat, és add meg a vizsgálat lépéseit a tünet alapján.
Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. Szimplex dobfékben csak az egyik (ráfutó) pofa önerősítő, a másik elfutó pofa nem. 2. Az úszónyergesnek egy dugattyúja van, a nyereg csúszik, a merevnyergesnek két dugattyúja van és a nyereg mereven rögzített. 3. A dobfék zárt dobban dolgozik, a hő a dob belsejében reked, míg a tárcsafék nyitott, és a tárcsa levegővel érintkezik. 4. Az elektromos jelző a betétbe ágyazott vezeték; amikor a kopás eléri, a vezeték megszakad, és a műszerfalon lámpa gyullad. 5. A bejáratás az új súrlódó felületek egymáshoz igazodása, amelynél kialakul a megfelelő érintkezés; enélkül a fékhatás csökken és üvegesedés jöhet létre. 6. A túl vékony tárcsa túlmelegedésre, vetemedésre repedésre hajlamos, a fékhatás romlik, balesetveszély.
1. feladat megoldása. A dobfék változatai: szimplex (egy fékhenger, egy ráfutó és egy elfutó pofa), duplex (két fékhenger, mindkét pofa ráfutó előremenetben), szervo (a pofák összekapcsoltak, mindkettő önerősítő; a súrlódási erő átadódik a másik pofára).
2. feladat megoldása. Hasznos kopási tartomány: . Elhasznált kopás: . Hányad: , azaz 66,7%-a elhasználódott. Tartalék: .
3. feladat megoldása. A dugattyú felülete: . A dugattyúerő: . A fékezőnyomaték:
4. feladat megoldása. (Lásd a Felépítés és működés szakasz kerékfék-ábrájának (b) részét.) A rajzon a féktárcsa függőleges lemez, két oldalán a fékbetétek; a belső oldalon a dugattyú a nyeregben ül, a nyereg a vezetőcsapokon csúszik. Működés: a hidraulikus nyomás a dugattyút kifelé nyomja, a belső betét a tárcsához szorul; a reakcióerő a nyerget hátrafelé mozdítja, és a külső betét is rászorul a tárcsára.
5. feladat megoldása. A korrodált vezetőcsap miatt a nyereg nem tud egyenletesen csúszni; a belső betét jobban kopik, a külső kevésbé, a fékhatás egyenetlen, a jármű félrehúz, a kerék túlmelegszik. Javítás: a nyereg lebontása, a vezetőcsapok tisztítása/kenése vagy cseréje, fékbetétek cseréje, majd próbaút.
6. feladat megoldása. A fék húzhat jobbra, ha a jobb oldali kerék fékez jobban, vagy a bal oldali nem fékez. Lehetséges okok: jobb oldali nyereg megszorult, bal oldali nyereg dugattyúja beragadt, bal oldali fékbetét kopott, a jobb oldali kopásjelző jelez. Vizsgálat: kerék felemelése, szabad forgás ellenőrzése, betétvastagság mérés, fékerőmérés fékpadon, hidraulikus nyomás oldalankénti ellenőrzése. A hibás oldal alapján célzott javítás.
A kerékfékek a jármű mozgási energiáját súrlódással hővé alakítják. A dobfék zárt, önerősítő változatai (szimplex, duplex, szervo) elsősorban hátsó tengelyen és kézifékként fordulnak elő, utánállítójuk a kopást egyenlíti ki. A tárcsafék nyitott, jobb hőelvezetésű; az úszónyerges egy dugattyúval, a merevnyerges kettővel működik. A belsőhűtésű tárcsa javítja a hűtést, a kerámia tárcsa nagyobb hőállóságú. A fékbetétek kopását mechanikus (hang) vagy elektromos (szakadó vezeték) jelző mutatja; a bejáratás elengedhetetlen a jó fékhatáshoz. A javításnál a betét- és tárcsavastagságot a gyártói minimális értékhez kell hasonlítani; a fékpor veszélyes hulladékként kezelendő. Továbbvitt eredmény. A kerékfék-típusok ismeretét és a kopási jelek felismerését a Rögzítőfékek és tartós lassító fékek, a Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata és a Fékjavítás: betét, tárcsa, dob, nyereg, légtelenítés, ABS és EPB alfejezetben használjuk fel.
Forrástípusok: ENSZ-EGB ECE R13/R13-H fékre vonatkozó előírások (ellenőrizendő: hatályos szabályozás); gyártói javítási utasítások a betét- és tárcsavastagságra, meghúzási nyomatékokra; munkavédelmi és hulladékkezelési jogszabályok (ellenőrizendő: hatályos magyar rendeletek). A fékbetétek anyagösszetételére vonatkozó uniós korlátozások (ellenőrizendő: REACH és egyéb előírások). A táblázatban és a példákban szereplő számértékek tanulási példák, nem helyettesítik a gyártói vagy hatósági adatokat.