26.3 Kerékfékek: dobfék és tárcsafék, fékbetétek, utánállítás

26.3.1 Motiváció

Az ügyfél arról panaszkodik, hogy a bal első kerék fékezés közben fémes hangot ad, a fékpedál kissé pulzál, és a műszerfalon kigyulladt a fékbetét-kopásjelző lámpa. A kerék leszerelése után azt látod, hogy a tárcsafék külső betétje teljesen elkopott, a belső oldalon a fékezőfelület barázdált, a tárcsa peremén pedig éles él fut körbe. Mielőtt alkatrészt rendelnél, tudnod kell, hogyan épülnek fel a kerékfékek, miért kopnak a betétek, milyen típusú a fék, és mit kell ellenőrizni ahhoz, hogy a javítás után a fékezés biztonságos legyen.

26.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy tárcsaféket: a kerékagyhoz csavarozott öntöttvas tárcsa a kerékagyval együtt forog, a forgó tárcsa két oldalán pedig a nyeregben elhelyezett, lemezhez rögzített fékbetétek súrlódnak. A hidraulikus dugattyú benyomja a betéteket a tárcsára, a keletkező súrlódás a jármű mozgási energiáját hővé alakítja. A nyereg úszónyerges kivitelnél a dugattyú egyik oldalról nyomja a belső betétet, a reakcióerő végighúzza a nyerget a vezetőcsapokon, és a külső betét is rászorul a tárcsára. Dobféknél ezzel szemben a forgó dobban két fékpofa támaszkodik fel, és a pofák kifelé mozdulva a dob belső palástján fejtenek ki súrlódást. Az elektromos kopásjelző áramköre az alábbi ábrán látható:

Elektromos fékbetét-kopásjelző figyelmeztető kör (elvi kapcsolás) - Elvi tanulási kapcsolás, gyújtás kikapcsolva (alapállapot). Az ép kopásjelző hurok (B1) a H1 visszajelző LED-et rövidre zárja, ezért az nem világít; ha a hurok a kopás miatt elszakad, az áram az R1 előtét-ellenálláson és a LED-en át folyik, és a visszajelző kigyullad. A valós járművekben többnyire a műszerfal vagy a vezérlőegység elektronikája figyeli a hurok folytonosságát; a jelzés logikája gyártóspecifikus (ellenőrizendő: gyártói áramútrajz). Az R1 értéke szemléltető.

A kapcsolási rajz elvi kapcsolás: a gyújtáskapcsoló (15) bekapcsolása után az ép kopásjelző hurok (B1) a H1 visszajelzőt rövidre zárja, ezért az nem világít. Ha a fékbetétbe ágyazott hurok a kopás miatt elszakad, az áram az R1 előtét-ellenálláson át a visszajelzőn folyik, és az figyelmeztet a betét kopására. A mai járművekben ezt a figyelést többnyire a műszerfal vagy egy vezérlőegység elektronikája végzi (ellenőrizendő: gyártói áramútrajz).

26.3.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Kerékfék. A kerékfék (wheel brake) az a járműalkatrész, amely a kerékkel együtt forgó fékezett elemet (dobot vagy tárcsát) a nem forgó súrlódó elemhez (fékpofához vagy fékbetéthez) szorítva a jármű mozgási energiáját hővé alakítja, és ezzel fékezőnyomatékot hoz létre.

Definíció. Dobfék. A dobfék (drum brake) olyan kerékfék, amelyben két, fékbetéttel ellátott fékpofa belülről feszül egy forgó, zárt fékdob palástjához. A dobfék jellemzője a zárt hőelvezetés és az önerősítés lehetősége.

Definíció. Tárcsafék. A tárcsafék (disc brake) olyan kerékfék, amelyben egy forgó féktárcsára a nyeregben elhelyezett fékbetétek oldalirányból szorulnak. A tárcsa jellemzően nyitott, ezért hőelvezetése jobb, mint a dobféké.

Definíció. Önerősítés. Önerősítésről akkor beszélünk, ha a dobfékben a fékezés során fellépő súrlódási erő a fékpofát még erősebben szorítja a dobbal érintkező felülethez, így azonos működtető erőhöz nagyobb fékezőnyomaték tartozik.

26.3.4 Felépítés és működés

26.3.4.1 Dobfékek

A dobfék fő részei: a fékdob (általában öntöttvas), a hátlemezhez rögzített fékpofák, a pofákon lévő fékbetétek (súrlódó anyag), a fékhenger vagy fékék, a visszahúzó rugók, és az utánállító szerkezet. A dobfék működtetésének változatai:

A dobfék utánállító szerkezete a fékbetétek kopásával növekvő pofa–dob hézagot automatikusan vagy kézi úton csökkenti. Jellemző típusok:

26.3.4.2 Tárcsafékek

A tárcsafék fő részei: a féktárcsa, a féknyereg (nyereg), a fékbetétek, a dugattyú, a vezetőcsapok és a porvédő hüvelyek. A tárcsafék nyereg két alapváltozata:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szimplex dobfék ráfutó és elfutó pofával; úszónyerges tárcsafék metszete erőnyilakkal.
Kerékfékek: (a) szimplex dobfék ráfutó és elfutó pofával, (b) úszónyerges tárcsafék metszete erőnyilakkal, (c) merevnyerges tárcsafék

Az (a) részen a dob az óramutató járásával egyezően forog, a fékhenger fent, a pofák közös támaszpontja lent van: a jobb pofán a súrlódási erő a pofát a dobhoz szorítja (ráfutó pofa), a bal pofán elemeli (elfutó pofa). A (b) részen a nyomás (p⋅Ap \cdot A) a dugattyút és a belső betétet a tárcsához nyomja, a reakcióerő a nyerget a vezetőcsapon befelé húzza, így a külső betét is a tárcsára szorul. A (c) merevnyerges kivitelnél mindkét oldalon dugattyú van, a nyereg nem mozdul. A HTML-kiadásban a tárcsafék működése lépésenként követhető, és a „megszorult vezetőcsap” lépés megmutatja, miért kopik ilyenkor csak a belső betét.

Féktárcsa kivitelek. A leggyakoribb a szellőztetett (belsőhűtésű) tárcsa, amely két súrlódó felületű tárcsalemezből áll, köztük radiális hűtőbordákkal. A szellőztetés növeli a levegőáramlást és a hőelvezetést, ezért első tengelyen általában ezt használják. A tömör tárcsa olcsóbb, kisebb tömegű, és főleg hátsó tengelyen található. A kerámia féktárcsa (pontosabban szénszálas kerámia kompozit) nagyon nagy hőállóságú, kisebb tömegű, de lényegesen drágább; nagy teljesítményű sport- és prémium járműveken alkalmazzák.

Fékbetétek anyaga. A fékbetétek súrlódó anyaga a fékbetét fém hordozólemezéhez rögzített réteg. A keverék jellemzően fém, kerámia, szerves anyag, grafit és fenolgyanta kötőanyag kombinációja. A mai közúti járművekben elterjedtek az alacsony réztartalmú vagy rézmentes betétek; a korábban használt azbeszt tartalmú betétek az EU-ban tilosak (ellenőrizendő: hatályos uniós és hazai anyagkorlátozási előírás). A fékbetét kopásjelző lehet:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fékbetét rétegei és kopásjelzői új és kopott állapotban; dobfék automata utánállítója csillagkerékkel és kilinccsel.
(a) Tárcsafékbetét rétegei, (b) mechanikus és elektromos kopásjelző a kopáshatáron, (c) a dobfék automata utánállítója

A betét a rögzítőrugóból, a zajcsillapító lemezből, a hordozólemezből, az alsó rétegből és a horonnyal, letöréssel ellátott súrlódó anyagból áll. A kopáshatáron a mechanikus jelző lemeze a tárcsához ér és csikorog, az elektromos jelző hurka átkopik és megszakad. A dobfék automata utánállítójában a kilincs a csillagkereket fogankénti léptetéssel állítja, ha a pofa útja nagyobb a beállított hézagnál. A HTML-kiadásban a betétvastagság (új, félig kopott, kopáshatár) váltogatható.

Bejáratás. Új fékbetét és tárcsa felszerelése után a teljes fékerő nem áll rendelkezésre azonnal. A bejáratás során a betét és a tárcsa felületei egymáshoz igazodnak, és kialakul a megfelelő súrlódó réteg. A bejáratás tipikusan több, enyhe lassulású fékezésből áll közúti haladás közben, a gyártói utasítás szerint; az első néhány száz kilométeren kerülni kell a hosszan tartó, nagy energiájú fékezéseket (ellenőrizendő: gyártói előírás).

26.3.5 Kidolgozott példák

1. példa. Egy úszónyerges tárcsafékben a dugattyú felülete A=0,0025m2A = 0{,}0025\,\text{m}^2 (kb. 56mm56\,\text{mm} átmérő), a hidraulikus nyomás p=3,0MPap = 3{,}0\,\text{MPa}. A fékbetét súrlódási tényezője μ=0,35\mu = 0{,}35, a hatékony súrlódási sugár reff=0,12mr_{\text{eff}} = 0{,}12\,\text{m}. Mekkora fékezőnyomaték ébred egy kerékben?

Megoldás. A dugattyúerő:

Fp=pA=3,0×106Pa⋅0,0025m2=7500N F_p = p \, A = 3{,}0 \times 10^6\,\text{Pa} \cdot 0{,}0025\,\text{m}^2 = 7\,500\,\text{N}

A tárcsafékben a két oldalról ható súrlódási erő nyomatéka:

Mf=2μFpreff=2⋅0,35⋅7500N⋅0,12m=630Nm M_f = 2 \,\mu\, F_p\, r_{\text{eff}} = 2 \cdot 0{,}35 \cdot 7\,500\,\text{N} \cdot 0{,}12\,\text{m} = 630\,\text{Nm}

Ellenőrzés. Az eredmény nagyságrendileg reális: egy személygépkocsi első kerékfékjében fékezéskor néhány száz Nm–1 000 Nm fékezőnyomaték ébred.

2. példa. Egy fékbetét súrlódó anyagának vastagsága újkor dúj=14,0mmd_{\text{új}} = 14{,}0\,\text{mm}, a gyártói minimális kopási határ dmin=3,0mmd_{\text{min}} = 3{,}0\,\text{mm}. A mért vastagság d=4,5mmd = 4{,}5\,\text{mm}. Hány százaléka használódott el a hasznos kopási tartománynak, és mekkora a fennmaradó tartalék?

Megoldás. A hasznos kopási tartomány:

dhasznos=dúj−dmin=14,0−3,0=11,0mm d_{\text{hasznos}} = d_{\text{új}} - d_{\text{min}} = 14{,}0 - 3{,}0 = 11{,}0\,\text{mm}

Az eddigi kopás:

dkopott=dúj−d=14,0−4,5=9,5mm d_{\text{kopott}} = d_{\text{új}} - d = 14{,}0 - 4{,}5 = 9{,}5\,\text{mm}

A hasznos tartománynak elfogyott hányada:

dkopottdhasznos=9,511,0≈0,86(86%) \frac{d_{\text{kopott}}}{d_{\text{hasznos}}} = \frac{9{,}5}{11{,}0} \approx 0{,}86 \quad (86\%)

A fennmaradó tartalék:

d−dmin=4,5−3,0=1,5mm d - d_{\text{min}} = 4{,}5 - 3{,}0 = 1{,}5\,\text{mm}

A betét cserére érett, mert a hasznos vastagság 86%-a elhasználódott, és a tartalék már csak 1,5 mm (a gyártói határ közelében).

26.3.6 Előírások

Előírás. A közúti járművek fékeire vonatkozóan az ENSZ-EGB R13-H (M1 és N1 kategória) és R13 (M2, M3, N2, N3 és O kategória) előírás határozza meg a fékezési teljesítményre és a rendszer viselkedésére vonatkozó követelményeket (ellenőrizendő: hatályos ECE-előírások és a hazai rendeletek pontos megnevezése). A csere-fékbetétek és -tárcsák jóváhagyására az ENSZ-EGB R90 előírás vonatkozik (ellenőrizendő); a gyártói jóváhagyással rendelkező alkatrész forgalmazható (ellenőrizendő: hatályos uniós alkatrész-jóváhagyási szabályozás).

Előírás. A fékbetétek minimális vastagságát, a féktárcsa legkisebb megengedett vastagságát, az oldalütés- és a felületi érdesség-határokat mindig a gyártói javítási utasításból kell venni; a könyvben szereplő értékek tanulási példák, és nem helyettesítik a gyártói adatot (ellenőrizendő: gyártói javítási adat).

26.3.7 Minőségellenőrzés

A kerékfékek javítása előtt a következőket kell mérni és ellenőrizni:

  1. Fékbetét-vastagság: tolómérővel a hordozólemez nélkül, a legvékonyabb ponton; a mért érték ne legyen kisebb a gyártói minimumnál.
  2. Féktárcsa-vastagság: mikrométerrel a kopott felület 4–8 pontján; a legkisebb mért értéket kell a gyártói minimális vastagsághoz hasonlítani.
  3. Féktárcsa oldalütés: mérőórával a tárcsa forgatása közben; a megengedett érték jellemzően 0,03–0,05 mm (ellenőrizendő).
  4. Féktárcsa felületi érdesség és barázdák: a mély barázdák, hőrepedések, elszíneződés a tárcsa cseréjét vagy felújítását igénylik.
  5. A vezetőcsapok és porvédő hüvelyek mozgathatósága, szakadás mentessége.
  6. Kopásjelző működése: elektromos jelzőnél multiméterrel ellenőrizhető a vezeték folytonossága; mechanikus jelzőnél a fém érintkező távolsága a tárcsától.
  7. A dobféknél a dob belső palástjának átmérője, ovalitása, a pofa-emelő és az utánállító működése.

A fékerőmérés a jármű diagnosztikai előkészítéseként a hatósági vizsgálat része, de műhelyi körülmények között például a fékpadon mért egyenlőtlenség a kerékfék oldalankénti eltéréseire utalhat. A pontos fékerőmérést a Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata alfejezetben tárgyaljuk részletesen.

26.3.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy személygépkocsi tulajdonosa fékezéskor húzást érez balra, és a jobb első kereke erősen melegszik. A vizsgálat során a járművet biztonságosan felemelik, a jobb első kereket leszerelik. A fékbetét vastagsága bal oldalon 8,5 mm, a jobb oldalon 2,5 mm; a jobb oldali nyereg vezetőcsapja megszorult, a belső (dugattyú felőli) betét 2,5 mm-ig kopott, a külső alig használódott. A jobb oldali féktárcsa belső felülete barázdált, vastagsága a gyártói minimális érték alatt van. A javítás: az első tengely mindkét oldali tárcsájának és betétjeinek cseréje (a jobb oldali tárcsa a minimum alatt van; tengelyenként párban kell cserélni, ellenőrizendő: gyártói előírás), a vezetőcsapok tisztítása/cseréje és kenése az előírt kenőanyaggal, próbaút és bejáratás. A tanulság: az egyenlőtlen kopás nem „a betét hibája”, hanem a nyeregvezetés elégtelensége, ezért a szerelés során a vezetőcsapok karbantartása ugyanolyan fontos, mint a betétek cseréje.

26.3.9 Gyakorlati útmutató: első féktárcsa és fékbetét csere (szemléltető lépéssor)

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

  1. Győződj meg arról, hogy a jármű stabilan, a gyártói emelési pontokon áll, és a kereket alátámasztottad; a kocsiemelő alatt tilos dolgozni.
  2. Kösd le a negatív akkumulátorkábelt (a gyártói előírás szerint).
  3. Szereld le a kereket, távolítsd el a porvédő lemezt.
  4. Nyomd vissza a dugattyút a nyeregben a megfelelő célszerszámmal; előtte olvasd el a gyártói utasítást a fékfolyadék-tartály szintjének csökkentéséről.
  5. Csavarozd le a nyerget és akaszd fel dróttal vagy kampóval úgy, hogy a fékcső ne feszüljön.
  6. Távolítsd el a régi fékbetéteket, a kopásjelzőt, és tisztítsd meg a nyereg vezetőfelületeit.
  7. Ellenőrizd a féktárcsa vastagságát, oldalütését és felületi állapotát; ha eléri a kopási határt, cseréld.
  8. Szereld be az új féktárcsát, majd az új fékbetéteket és kopásjelzőt a gyártói nyomatékra húzással (ellenőrizendő: gyártói meghúzási nyomaték).
  9. Szereld vissza a nyerget, a kereket, engedd le a járművet, kösd vissza az akkumulátort.
  10. Fékezd be a fékpedált többször, amíg kemény nem lesz; ellenőrizd a fékfolyadék szintjét, végezz szivárgás-ellenőrzést, majd próbaút közben végezd el a bejáratást.

Környezetvédelem. A fékbetétek kopásából származó fékpor nem fújható sűrített levegővel, mert az apró részecskék belélegezhetők; a leesett port, a kopott betéteket és a féktárcsát a műhely veszélyes hulladékokra vonatkozó gyűjtőrendszerében kell kezelni. A por eltávolításához használj fékportisztítót vagy zárt elszívást; a régi járművekből származó fékbetétek azbesztet tartalmazhatnak, ezért ilyenkor fokozott védőfelszerelés szükséges.

26.3.10 Tipikus hibák

  1. A féktárcsa minimum vastagságának figyelmen kívül hagyása. Sokan csak a betétet cserélik, és a már kopott tárcsát meghagyják; a túl vékony tárcsa hő hatására megvetemedhet, repedhet, fékezési lengést okoz.
  2. A vezetőcsapok és a nyereg megfelelő tisztításának elmulasztása. A por, korrózió miatt megszoruló nyereg egyenlőtlen fékhatást és egyoldali kopást okoz; a kenőanyagot a gumihüvelyeket védő fajtából kell választani.
  3. Az utánállító rossz irányba állítása dobféknél. A pofák cseréjekor az utánállító túlfeszítése a dob felszerelése után a fék szorulását okoz, és a dob alulhűtött vagy túlhevült működést produkálhat.
  4. A bejáratás elmulasztása. Új betét és tárcsa esetén azonnali erős fékezés üvegesedett súrlódófelületet okoz, ami csökkenti a fékhatást és visító hangot kelt.

26.3.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis: a szimplex dobfékben mindkét fékpofa egyformán önerősítő. Indokold!
  2. Mi a különbség az úszónyerges és a merevnyerges tárcsafék között?
  3. Miért kedvezőtlen a dobfék hőelvezetése a tárcsafékhez képest?
  4. Hogyan működik az elektromos fékbetét-kopásjelző?
  5. Mit jelent a bejáratás, és miért szükséges?
  6. Mi a veszélye annak, ha a féktárcsa vastagsága a gyártói minimum alá csökken?

26.3.12 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a dobfék három változatát, és jellemezd önerősítésüket.

2. feladat (A) Egy fékbetét új vastagsága 12 mm, a minimális kopási határ 3 mm. A mért vastagság 6 mm. Számítsd ki a hasznos kopási tartomány hány százalékát használtuk el, és mennyi a tartalék.

3. feladat (B) Egy tárcsafék dugattyúátmérője 57 mm, a hidraulikus nyomás fékezéskor 3,2 MPa. A hatékony súrlódási sugár 0,115 m, a súrlódási tényező 0,33. Számítsd ki a fékezőnyomatékot.

4. feladat (B) Rajzolj fel egy úszónyerges tárcsafék metszetét, és jelöld a fő részeket: dugattyú, fékbetétek, féktárcsa, nyereg, vezetőcsap. Magyarázd el lépésről lépésre, hogyan fejti ki a fékerőt.

5. feladat (C) Milyen következményei lehetnek annak, ha a jobb első nyereg vezetőcsapja korrodált, és a fékbetét csak az egyik oldalon kopik? Vezesd le a hiba tüneteit és javítását.

6. feladat (D) Egy jármű fékezéskor jobbra húz, a jobb első kerék kopásjelzője jelez, a fékfolyadék-szint normális. Sorold fel a lehetséges okokat, és add meg a vizsgálat lépéseit a tünet alapján.

26.3.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. Szimplex dobfékben csak az egyik (ráfutó) pofa önerősítő, a másik elfutó pofa nem. 2. Az úszónyergesnek egy dugattyúja van, a nyereg csúszik, a merevnyergesnek két dugattyúja van és a nyereg mereven rögzített. 3. A dobfék zárt dobban dolgozik, a hő a dob belsejében reked, míg a tárcsafék nyitott, és a tárcsa levegővel érintkezik. 4. Az elektromos jelző a betétbe ágyazott vezeték; amikor a kopás eléri, a vezeték megszakad, és a műszerfalon lámpa gyullad. 5. A bejáratás az új súrlódó felületek egymáshoz igazodása, amelynél kialakul a megfelelő érintkezés; enélkül a fékhatás csökken és üvegesedés jöhet létre. 6. A túl vékony tárcsa túlmelegedésre, vetemedésre repedésre hajlamos, a fékhatás romlik, balesetveszély.

1. feladat megoldása. A dobfék változatai: szimplex (egy fékhenger, egy ráfutó és egy elfutó pofa), duplex (két fékhenger, mindkét pofa ráfutó előremenetben), szervo (a pofák összekapcsoltak, mindkettő önerősítő; a súrlódási erő átadódik a másik pofára).

2. feladat megoldása. Hasznos kopási tartomány: 12−3=9mm12 - 3 = 9\,\text{mm}. Elhasznált kopás: 12−6=6mm12 - 6 = 6\,\text{mm}. Hányad: 6/9=0,6676/9 = 0{,}667, azaz 66,7%-a elhasználódott. Tartalék: 6−3=3mm6 - 3 = 3\,\text{mm}.

3. feladat megoldása. A dugattyú felülete: A=πd2/4=π⋅(0,057m)2/4=2,55×10−3m2A = \pi d^2/4 = \pi \cdot (0{,}057\,\text{m})^2 / 4 = 2{,}55 \times 10^{-3}\,\text{m}^2. A dugattyúerő: Fp=pA=3,2×106⋅2,55×10−3=8160NF_p = p A = 3{,}2 \times 10^6 \cdot 2{,}55 \times 10^{-3} = 8\,160\,\text{N}. A fékezőnyomaték:

Mf=2μFpreff=2⋅0,33⋅8160N⋅0,115m≈619Nm M_f = 2 \mu F_p r_{\text{eff}} = 2 \cdot 0{,}33 \cdot 8\,160\,\text{N} \cdot 0{,}115\,\text{m} \approx 619\,\text{Nm}

4. feladat megoldása. (Lásd a Felépítés és működés szakasz kerékfék-ábrájának (b) részét.) A rajzon a féktárcsa függőleges lemez, két oldalán a fékbetétek; a belső oldalon a dugattyú a nyeregben ül, a nyereg a vezetőcsapokon csúszik. Működés: a hidraulikus nyomás a dugattyút kifelé nyomja, a belső betét a tárcsához szorul; a reakcióerő a nyerget hátrafelé mozdítja, és a külső betét is rászorul a tárcsára.

5. feladat megoldása. A korrodált vezetőcsap miatt a nyereg nem tud egyenletesen csúszni; a belső betét jobban kopik, a külső kevésbé, a fékhatás egyenetlen, a jármű félrehúz, a kerék túlmelegszik. Javítás: a nyereg lebontása, a vezetőcsapok tisztítása/kenése vagy cseréje, fékbetétek cseréje, majd próbaút.

6. feladat megoldása. A fék húzhat jobbra, ha a jobb oldali kerék fékez jobban, vagy a bal oldali nem fékez. Lehetséges okok: jobb oldali nyereg megszorult, bal oldali nyereg dugattyúja beragadt, bal oldali fékbetét kopott, a jobb oldali kopásjelző jelez. Vizsgálat: kerék felemelése, szabad forgás ellenőrzése, betétvastagság mérés, fékerőmérés fékpadon, hidraulikus nyomás oldalankénti ellenőrzése. A hibás oldal alapján célzott javítás.

26.3.14 Rövid összefoglaló

A kerékfékek a jármű mozgási energiáját súrlódással hővé alakítják. A dobfék zárt, önerősítő változatai (szimplex, duplex, szervo) elsősorban hátsó tengelyen és kézifékként fordulnak elő, utánállítójuk a kopást egyenlíti ki. A tárcsafék nyitott, jobb hőelvezetésű; az úszónyerges egy dugattyúval, a merevnyerges kettővel működik. A belsőhűtésű tárcsa javítja a hűtést, a kerámia tárcsa nagyobb hőállóságú. A fékbetétek kopását mechanikus (hang) vagy elektromos (szakadó vezeték) jelző mutatja; a bejáratás elengedhetetlen a jó fékhatáshoz. A javításnál a betét- és tárcsavastagságot a gyártói minimális értékhez kell hasonlítani; a fékpor veszélyes hulladékként kezelendő. Továbbvitt eredmény. A kerékfék-típusok ismeretét és a kopási jelek felismerését a Rögzítőfékek és tartós lassító fékek, a Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata és a Fékjavítás: betét, tárcsa, dob, nyereg, légtelenítés, ABS és EPB alfejezetben használjuk fel.

26.3.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ENSZ-EGB ECE R13/R13-H fékre vonatkozó előírások (ellenőrizendő: hatályos szabályozás); gyártói javítási utasítások a betét- és tárcsavastagságra, meghúzási nyomatékokra; munkavédelmi és hulladékkezelési jogszabályok (ellenőrizendő: hatályos magyar rendeletek). A fékbetétek anyagösszetételére vonatkozó uniós korlátozások (ellenőrizendő: REACH és egyéb előírások). A táblázatban és a példákban szereplő számértékek tanulási példák, nem helyettesítik a gyártói vagy hatósági adatokat.