26.6 Légfékek és pótkocsifékek

26.6.1 Motiváció

Egy nyergesvontatóból és pótkocsiból álló szerelvény műszaki vizsgája előtt a sofőr azt jelzi: a vontató levegőnyomása rendben felépül, de a pótkocsi fékje késve old, és a pótkocsi kereke időnként melegszik. A műhelyben nem elég csak a vontató manométerére nézni: a hibához végig kell követni a sűrített levegő útját a kompresszortól a fékkamráig, és meg kell érteni, miért úgy van kialakítva a rendszer, hogy levegő hiányában is biztonságosan rögzítsen. A légfék a nehéz haszonjárművek és a szerelvények alapvető biztonsági rendszere; hibás pótkocsifék nem csupán műszaki vizsgabukás, hanem közvetlen balesetveszély.

26.6.2 Szemléletes kép

A légfékrendszer energiaellátási és irányítási lánca rétegenként ábrázolható: a kompresszor sűríti a levegőt, a nyomásszabályozó és a légszárító előkészíti, a négykörös védőszelep szétválasztja a köröket, a légtartályok tárolják a nyomástartalékot, a fékszelep és a relészelepek irányítanak, a fékkamrák pedig a kerékféket működtetik.

A haszonjármű-légfékrendszer energiaellátó és irányító lánca - Szemléltető vázlat; a tényleges körökhöz mindig a gyártói kapcsolási rajzot és javítási utasítást használd.

A levegő útja tehát: kompresszor → nyomásszabályozó/légszárító → négykörös védőszelep → légtartályok → fékszelep → relészelep/ALB → fékkamra. A pótkocsi felé ebből az energiaellátásból egy tápvezeték és egy vezérlővezeték ágazik le.

26.6.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A légfékrendszer olyan súrlódó fékrendszer, amely a pedálerőt sűrített levegő segítségével erősíti és osztja el, és amely nyomástartalékkal (légtartályokkal) rendelkezik; jellemzően M2, M3, N2, N3 járműveken, mezőgazdasági vontatókon és pótkocsikon használjuk.

Definíció. A négykörös védőszelep a kompresszor–tartály közötti elosztó védőberendezés, amely az egyes légkörök betáplálását nyomásfüggően nyitja, és egyik kör meghibásodása esetén a többi kör nyomását visszatartja. A gyakorlatban több kör is lehet; a „négykörös” elnevezés a jellemző felosztást takarja (első/hátsó üzemi fék, rögzítőfék/segédkörök).

Definíció. A rugóerőtárolós fékkamra kombinált fékkamra: az üzemi féket sűrített levegővel, a rögzítőféket pedig erős rugóval működteti. Ha a kamrában nincs elég nyomás, a rugó kinyomja a tolórudat, tehát a rögzítőfék energia nélkül is biztonságosan zár.

Definíció. A terheléssel arányos fékerő-szabályozó (ALB, automatikus terheléstől függő fékerőszabályozó) a hátsó tengely aktuális terhelése alapján csökkenti vagy növeli a hátsó kerékfékekhez jutó légnyomást, megakadályozva, hogy üres járműnél a hátsó kerekek a fékezéskor idő előtt blokkoljanak.

Definíció. A kétvezetékes pótkocsifék olyan kapcsolat, amelyben a vontató és a pótkocsi között két fő légvezeték van: a tápvezeték (a pótkocsi légtartályát tölti, a gyakorlati színezés gyakran piros) és a vezérlővezeték (a pótkocsi fékszelepének vezérlőnyomását szállítja, gyakran sárga). A rendszer biztonsági tulajdonsága, hogy a tápvezeték szakadása vagy nyomásesése a pótkocsit automatikusan lefékezi – vészfékezést hoz létre.

Összefüggés. A fékkamra által kifejtett elvi tolórúderő: F=p⋅A,F = p \cdot A, ahol pp a kamrában uralkodó túlnyomás, AA a membrán/dugattyú hatásos felülete. A tényleges tolórúderő ettől kisebb, mert a visszatérítő rugó, a tömítések súrlódása és a kinematikai veszteségek csökkentik. A nyomás átváltása: 1bar=100kPa=105Pa1\,\text{bar} = 100\,\text{kPa} = 10^5\,\text{Pa}.

26.6.4 Felépítés és működés

26.6.4.1 Energiaellátás

A motor által hajtott kompresszor a rendszer nyomását jellemzően kb. 8,0–10,0 bar közötti értékre emeli (ellenőrizendő: a gyártói beállítás). A nyomásszabályozó a kompresszor üresjáratát kapcsolja: felső kapcsolási nyomásnál a kompresszor nem szállít a tartályba, alsó kapcsolási nyomásnál újra rákapcsol. A légszárító a levegő nedvességét és olajpáráját csökkenti; regeneráló üzemben a száraz levegő egy része visszaöblíti a szárítóbetétet, így télen a fagyás és a szelepdugulás kockázata kisebb. A négykörös védőszelep a nyomás alatti levegőt körönként szétosztja, és az egyes köröket egymástól védi. A légtartályok biztosítják, hogy a fékezéshez akkor is legyen energia, ha a kompresszor éppen nem szállít; emellett a tartályok alján időszakosan lecsapolják a kondenzvizet.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A kompresszor a nyomásszabályozón és a levegőszárítón át a négykörös védőszelephez juttatja a levegőt, amely négy tartálykört táplál.
A légfékrendszer energiaellátó egységei a járművön (egyszerűsített felülnézet)

Az ábrán a levegő útja balról jobbra követhető: kompresszor (1) → nyomásszabályozó (2) → levegőszárító (3) → négykörös védőszelep (4) → az I–IV. kör tartályai (5), alul a víztelenítő szelepekkel (6) és a mérőcsatlakozókkal (7). Az interaktív változatban kipróbálható, hogy a IV. kör sérülésekor a többi kör nyomása megmarad.

26.6.4.2 Fékszelep, relészelepek és fékerő-szabályozás

A fékszelep (a pedálhoz kapcsolt lábszelep) a vezető pedálerőjét légnyomás-jellé alakítja. Többkörös kivitelben egy pedállal két kört vezérel, és az egyik kör meghibásodása esetén a másik kör tovább működtethető. A hosszú haszonjárművön a fékszelep és a hátsó kamrák közötti nagy távolság késleltetést okozna, ezért relészelepeket építenek be: ezek a kapott vezérlőnyomást a hozzájuk legközelebbi légtartályból gyorsan, nagyobb keresztmetszeten juttatják a fékkamrákhoz. A terheléssel arányos fékerő-szabályozó (ALB) a hátsó tengely terhelését mechanikus rugó feszességével vagy légrugós nyomásjellel érzékeli, és a hátsó kör nyomását ennek megfelelően korlátozza. A modern járműveken ezt a EBS (elektronikus fékrendszer) végzi szenzorokkal és tengelyenkénti modulátorokkal; itt az ABS-funkció is beépül.

26.6.4.3 Kerékfék-működtetés

A legegyszerűbb membrános fékkamrában egy membrán és egy tolórúd helyezkedik el. A levegőnyomás a membránt kinyomja, a tolórúd a fékdob bütykös tengelyét vagy a tárcsafék emelőkarját forgatja. Nyomásmentes állapotban a visszatérítő rugó a féket kiengedett helyzetben tartja.

A rugóerőtárolós fékkamra két részből áll. A membrános oldal az üzemi fék, a rugóerőtároló oldal a rögzítőfék. Ha a rugótérben nincs nyomás, a tárolt rugóerő a tolórudat kinyomja, tehát a kereket rögzíti. A rugót csak akkor lehet oldani, ha a rugótérbe a gyártó által megadott oldási nyomásnál nagyobb nyomást vezetnek. Vontatáskor, ha a járműnek nincs levegője, a rugóerőtároló oldócsavarjával kézi úton lehet a rugót összenyomni; ez csak vontatáshoz való ideiglenes oldás, és a fék működését részben kiiktatja.

26.6.4.4 Pótkocsifékek

A kétvezetékes kapcsolatnál a vontató tápvezetéke állandóan tölti a pótkocsi tartályát, a vezérlővezeték pedig a vontató fékezési nyomását közvetíti a pótkocsi-fékszelepnek. A pótkocsi-fékszelep ezt a jelet a pótkocsi saját légtartályából származó nyomással erősíti, és a pótkocsi fékkamráit működteti. Ha a tápvezeték szakad, a pótkocsi-fékszelep automatikusan a tartály nyomását a fékkamrákra engedi, így a pótkocsi lefékez. Ugyanezért a kapcsolófej nyitott vagy sérült tömítése is azonnal vészfékezéshez vezethet.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Rugóerőtárolós fékkamra három állapotban; kétvezetékes pótkocsifék táp- és vezérlővezetékkel.
Rugóerőtárolós fékkamra három állapotban és a kétvezetékes pótkocsifék

Az (a) részábra a rugóerőtárolós fékkamrát mutatja menetkész, üzemi fékező és parkoló (levegőhiányos) állapotban; a (b) részábra a vontató és a pótkocsi közötti táp- és vezérlővezetéket. Az interaktív változatban a rugótér nyomása állítható: 3,8 bar-nál (a Valós eset értéke) a rugó a 2. példa 4,5 bar-os oldási nyomása alatt részben befékezve tartja a kereket; a tápvezeték szakadása a pótkocsit vészfékezi.

26.6.4.5 Tartós lassítás: kipufogófék

A tartós lassító fékekről részletesebben a Rögzítőfékek és tartós lassító fékek alfejezet szól.

A kipufogófék a kipufogórendszerbe épített fojtószelep, amely a kipufogógáz útját részben lezárva növeli a motor fékező hatását. Előnye, hogy a kerékfékbetétek kopása nélkül ad tartós lassítást hosszú lejtőkön; hátránya, hogy nem a keréktapadásnál hat, hanem a hajtásláncon keresztül, ezért a fékhatás függ a besorolt fokozattól és a motor fordulatszámától.

26.6.5 Kidolgozott példák

Példa 1 – Membrános fékkamra tolóereje.
Számítás. Adott: a fékkamra hatásos felülete A=140cm2A = 140\,\text{cm}^2, a hozzávezetett légnyomás p=7,0barp = 7{,}0\,\text{bar}. A felületet m²-be váltjuk: A=140cm2=0,0140m2,p=7,0bar=700kPa=700000Pa.A = 140\,\text{cm}^2 = 0{,}0140\,\text{m}^2,\qquad p = 7{,}0\,\text{bar} = 700\,\text{kPa} = 700\,000\,\text{Pa}. Az elvi tolórúderő: F=p⋅A=700000Pa⋅0,0140m2=9800N=9,8kN.F = p \cdot A = 700\,000\,\text{Pa} \cdot 0{,}0140\,\text{m}^2 = 9\,800\,\text{N} = 9{,}8\,\text{kN}. A tényleges erő kisebb a visszatérítő rugó és a súrlódás miatt (ellenőrizendő: a gyártói adat). ∎

Példa 2 – Rugóerőtároló oldási nyomása.
Számítás. Adott: a rögzítőrugó elvi ereje Fr=6300NF_r = 6\,300\,\text{N}, a rugódugattyú hatásos felülete A=140cm2A = 140\,\text{cm}^2. A rugót akkor tartja oldva a levegő, ha a légnyomásból származó erő legalább a rugóerővel egyenlő: pold=FrA=6300N0,0140m2=450000Pa=450kPa=4,5bar.p_{\text{old}} = \frac{F_r}{A} = \frac{6\,300\,\text{N}}{0{,}0140\,\text{m}^2} = 450\,000\,\text{Pa} = 450\,\text{kPa} = 4{,}5\,\text{bar}. Tehát a rögzítőfék kb. 4,5 bar alatt fog; a rendszer üzemi nyomása jellemzően 8–10 bar, így normál töltött rendszerben a rugó oldva van. Ez az érték tanulási példa (ellenőrizendő: a gyártói adat). ∎

Példa 3 – Terheléssel arányos fékerő-szabályozó nyomáscsökkentése.
Adott: az ALB bemenő nyomása pbe=8,0barp_{be} = 8{,}0\,\text{bar}, a terhelésarány-tényező k=0,75k = 0{,}75. A hátsó körre jutó nyomás: pki=k⋅pbe=0,75⋅8,0bar=6,0bar.p_{ki} = k \cdot p_{be} = 0{,}75 \cdot 8{,}0\,\text{bar} = 6{,}0\,\text{bar}. Ezzel üres vagy részterhelt járműnél a hátsó kerékfék kevésbé agresszív, a blokkolás elkerülhető. ∎

26.6.6 Előírások

Előírás. A haszonjárművek fékberendezéseire vonatkozó ENSZ-EGB 13. előírás – vagy az azzal egyenértékű EU-típusjóváhagyási követelmény – szerint a légfékrendszernek többek között rendelkeznie kell megfelelő nyomástartalékkal, a nyomásesésre figyelmeztető visszajelzéssel, kétkörös üzemi fékvédelemmel, valamint olyan rögzítőfékkel, amely energiaellátás nélkül is képes a járművet megtartani; a pótkocsit a tápvezeték nyomásesése automatikus vészfékezéssel kell, hogy lefékezze (ellenőrizendő: az aktuális ECE R13 és az EU-átültetés pontos megnevezése). A gyakorlati nyomásértékek, kapcsolási nyomások és a rugóerőtároló oldási nyomása mindig a gyártói adatból olvasandók.

Figyelem. A légfékrendszeren végzett minden szerelés előtt a nyomást a körökből le kell ereszteni, és a rugóerőtárolós kamrát a gyártó szerint biztosítani kell. A rugóerőtárolóban nagy előfeszítésű rugó van; a kamrát szétszedni, illetve a kioldócsavart a gyártói eljárástól eltérően működtetni tilos. A rugóerőtárolós rögzítőfék kézi oldásával vontatott járműnek nincs teljes értékű rögzítőfékje, ezért a vontatást csak a gyártó és a forgalombiztonsági előírások szerint szabad végezni.

26.6.7 Minőségellenőrzés

A légfékrendszer ellenőrzésekor a következőket vizsgáljuk (a pontos értékeket a gyártó szerint):

  1. Nyomásépítés: járó motornál a rendszer érje el a kikapcsolási nyomást a gyártói időn belül; a figyelmeztető lámpa alacsony nyomásnál világítson, majd aludjon ki.
  2. Nyomásszabályozó: a kompresszor ki- és bekapcsolási nyomása a gyártói tartományban legyen.
  3. Tömörség: leállított motor mellett, feltöltött rendszerrel a nyomásesés mértéke a gyártói határ alatt maradjon; a nagyobb csatlakozásokat, tömlőket, kapcsolófejeket szappanos vízzel vagy szivárgáskeresővel vizsgáljuk.
  4. Légszárító: a szárítóbetét és a regenerálószelep állapota, a tartályok lecsapolása; kondenzvíz ne legyen rendszeresen sok.
  5. Rugóerőtárolós kamrák: a kioldócsavarok, a fékrudazat, a membránsérülés, a kamratartó és a tolórúd hézaga.
  6. Pótkocsi-kapcsolat: a kapcsolófejek tömítése, a táp- és vezérlőnyomás a kapcsolófejnél, fékpróba leválasztott tápvezetékkel.

A légfékrendszer fékpadon mért hatásosságát a Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata alfejezetben tárgyaljuk. Továbbvitt eredmény. Az itt megismert légköri felosztást, a légtartályok, a fékkamrák és a pótkocsifékek működését ott használjuk, amikor a mért kerékfékerőket, a légnyomást és a pótkocsi viselkedését együtt kell értelmezni.

26.6.8 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy háromtengelyes tehergépkocsi hátul rugóerőtárolós, elöl membrános fékkamrákkal érkezik a műhelybe. Az ügyfél panasza: „a hátsó fék old, de amikor elindulok, mintha fogna, és melegszik a kerék.” A vezető nyomásmérője szerint a tartálynyomás 8 bar. A szerelő először a hátsó kör tényleges nyomását méri a fékkamránál: alapjáraton közel nulla, fékezéskor emelkedik, de a rugótér nyomása csak 3,8 bar a szükséges 4,5 bar helyett. A hátsó rugóerőtároló tehát nincs teljesen oldva, ezért a rögzítőfék részben fog. A hibát a rugótéri vezérlőszelep szivárgása okozza, amely nem engedi a rugóteret teljes rendszernyomásra feltölteni. A szelep cseréje után a rugótér nyomása eléri a 8 bar-t, a kerék szabadon forog, és a fékpadon a lassulás is egyenletes. Tanulság: a tartálynyomás nem egyenlő az egyes kamraterekben mérhető nyomással, ezért a hibát a kamra mérőcsatlakozójánál kell ellenőrizni.

26.6.9 Rugóerőtárolós fék kézi kioldása vontatáshoz

Gyakorlat. Ha a járműnek nincs levegője, és vontatni kell, a rugóerőtárolós fék kézi kioldása a következő lépésekkel történik (tanulási példa, a gyártói utasítás az irányadó):

  1. Állítsa a járművet biztonságos, vízszintes helyre; a kerekeket mindkét oldalon ékelje ki.
  2. Kapcsolja ki a gyújtást, és nyomásmentesítse a rugóerőtároló körét a gyártó szerint.
  3. Keresse meg a fékkamrán a kioldócsavart; tisztítsa meg, és ellenőrizze, hogy az ellenanya vagy a biztosítóelem ép-e.
  4. A gyártó által előírt kulccsal, nem ütve, nem hosszabbítóval erőltetve forgassa a kioldócsavart, amíg a tolórúd vissza nem húzódik; a menetet és az irányt a gyártói táblázat szerint kövesse.
  5. Rögzítse a kioldott helyzetet a gyártó szerint, és ismételje meg a többi tengelyen.
  6. A vontatás előtt győződjön meg arról, hogy a jármű üzemi fékje működik-e, illetve hogy a vontató fékezni tudja-e a szerelvényt; ha nem, a vontatás csak a hatósági/közlekedésbiztonsági feltételek szerint történhet.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Hat lépés: kerékékek, a kioldócsavar megkeresése, behelyezése, a rugó összenyomása kulccsal, a kerék szabad forgásának ellenőrzése és a visszaállítás.
A rugóerőtárolós fék kézi kioldása vontatáshoz: képsor

A képsor 1–6. kockája a fenti lépéseket mutatja; a 7. kocka a vontatás utáni visszaállítást: a kioldócsavart a gyártó szerint visszaállítják és a tárolóhelyére teszik, majd a levegőrendszert feltöltik, és fékpróbát végeznek. Kéz soha ne kerüljön a fékkamra és a kerék közé, a rugós részt bontani tilos.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

A kézi kioldással közlekedő jármű rögzítőfékje kiiktatott állapotú; a járművet tilos a közúti forgalomban így üzemeltetni, csak vontatás vagy műhelyi mozgatás céljából, az előírások szerint.

26.6.10 Tipikus hibák

1. hiba – A kondenzvizet nem csapolják. A tartályban felgyülemlett víz télen megfagy, dugulást és szelephibát okoz; a légszárító rossz állapota olajos-vizes levegőt enged a szelepekbe. Helyes gyakorlat: a tartályokat és a légszárítót a karbantartási ütemterv szerint lecsapolni, a szárítóbetétet cserélni.

2. hiba – A rugóerőtároló kioldócsavarját megfeszített rugó mellett bontják. A feszített rugó hirtelen kioldása súlyos sérülést okozhat. Helyes gyakorlat: nyomásmentesítés, a gyártói oldó eljárás, soha nem szétszedni a kamrát.

3. hiba – A pótkocsi vezetékek szerepét felcserélik. A piros és sárga csatlakozófej felcserélése vagy rossz tömítése miatt a pótkocsi állandóan fékez, illetve nem fékez. Helyes gyakorlat: a kapcsolófejek színét, jelölését és a nyomást a csatlakozófejnél mérni, a tömítéseket cserélni.

4. hiba – Csak a fülkében lévő manométerre hagyatkoznak. A műszer a tartálynyomást mutatja, de a fékkamra vagy a pótkocsi oldalnyomása ettől eltérhet. Helyes gyakorlat: a diagnosztikához mérőcsatlakozókon mérjük a környomásokat.

26.6.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a rugóerőtárolós fék levegő nélkül is rögzít? Indokolja.
  2. Mi a négykörös védőszelep alapvető feladata?
  3. Milyen nyomástartományba esik egy jellemző haszonjármű-légfék üzemi nyomása?
  4. Számítsa ki a tolórúderőt, ha A=120cm2A=120\,\text{cm}^2 és p=6,0barp=6{,}0\,\text{bar}.
  5. Mi történik a pótkocsival, ha a kétvezetékes rendszer tápvezetéke leszakad?
  6. Miért nem bontható szét a rugóerőtárolós fékkamra?

A válaszok az alábbi Megoldások elején találhatók.

26.6.12 Feladatok

1. feladat (A)
Sorolja fel a légfék energiaellátó láncának elemeit a kompresszortól a légtartályig.

2. feladat (A)
Egy membrános fékkamra hatásos felülete 160cm2160\,\text{cm}^2. Mekkora elvi tolórúderőt ad 8,0bar8{,}0\,\text{bar} nyomásnál?

3. feladat (B)
Egy rugóerőtárolós kamra rögzítőrugója Fr=8,4kNF_r=8{,}4\,\text{kN} erőt fejt ki, a rugódugattyú hatásos felülete 180cm2180\,\text{cm}^2. Mekkora nyomás szükséges a rugó teljes oldásához?

4. feladat (B)
Mi történik, ha fékezéskor a vezérlővezeték szakadt, de a tápvezeték ép? Magyarázza el a pótkocsi-fékszelep és a vontató pótkocsi-vezérlőszelepének szerepével.

5. feladat (C)
Hasonlítsa össze a membrános fékkamrát és a rugóerőtárolós fékkamrát: melyik milyen fékfeladatot lát el, és mi történik nyomásvesztés esetén?

6. feladat (D)
Egy vontató–pótkocsi szerelvény fékezéskor a pótkocsit erősen „rángatja”, és a pótkocsi kerekei blokkolnak; a vontató légnyomása 8 bar, a pótkocsi tápnyomása is 8 bar. Milyen hiba valószínű, és milyen mérésekkel igazolja?

26.6.13 Megoldások

26.6.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A rugóerőtároló rögzítőfékje a rugóerővel zár, ezért levegő hiányában is rögzít; éppen ez a vészfék-jelleg.
  2. A négykörös védőszelep a sűrített levegőt körönként szétválasztja, és egy kör meghibásodásakor a többi kör nyomását megtartja.
  3. Jellemzően kb. 8–10 bar (0,8–1,0 MPa); a pontos érték gyártói adat.
  4. F=pA=600000Pa⋅0,0120m2=7200N=7,2kNF = pA = 600\,000\,\text{Pa} \cdot 0{,}0120\,\text{m}^2 = 7\,200\,\text{N} = 7{,}2\,\text{kN}.
  5. A pótkocsi automatikusan lefékez, mert a tápnyomás esése vészfékezést vált ki.
  6. Mert a kamrában nagy előfeszítésű rugó van; szétszedése a rugó hirtelen kioldásával súlyos balesetet okozhat.

26.6.13.2 Feladatok megoldásai

1. feladat
Kompresszor → nyomásszabályozó → légszárító → négykörös védőszelep → légtartályok (körönként).

2. feladat
Adott: A=160cm2=0,0160m2A=160\,\text{cm}^2=0{,}0160\,\text{m}^2, p=8,0bar=800kPap=8{,}0\,\text{bar}=800\,\text{kPa}.
F=pA=800000⋅0,0160=12800N=12,8kNF=pA=800\,000 \cdot 0{,}0160 = 12\,800\,\text{N} = 12{,}8\,\text{kN}.

3. feladat
A=180cm2=0,0180m2A=180\,\text{cm}^2=0{,}0180\,\text{m}^2, Fr=8400NF_r=8\,400\,\text{N}.
p=Fr/A=8400/0,0180=466667Pa≈4,7barp = F_r/A = 8\,400/0{,}0180 = 466\,667\,\text{Pa} \approx 4{,}7\,\text{bar}.

4. feladat
A vezérlőnyomás nem jut el a pótkocsi-fékszelephez; a vontató pótkocsi-vezérlőszelepe ezt érzékeli, és fékezéskor a tápvezetéket gyorsan légteleníti – a pótkocsi a tápnyomás esése miatt automatikusan lefékez (ellenőrizendő: ECE R13, a nyomáscsökkenés határértéke és ideje). A hibát a csatlakozófejeknél mért vezérlő- és tápnyomással igazoljuk.

5. feladat
A membrános fékkamra csak üzemi féket ad: nyomás nélkül kienged, nyomás hatására fékez. A rugóerőtárolós kamra üzemi fékre membránt, rögzítőfékre rugót használ: nyomás hiányában a rugó rögzít, üzemi fékezéskor a membránoldal nyomása fékez, a rugóteret pedig a rögzítőfék oldásához nyomás alatt tartják.

6. feladat
Valószínű hiba: a pótkocsi terheléssel arányos vagy vészfékoldó ág hibája, illetve a pótkocsi-fékszelep téves vezérlése miatt a pótkocsi túl nagy nyomást kap, és blokkol. A mérés: a sárga vezérlőnyomást a pótkocsi fékszelepénél fékezéskor, a pótkocsi tengelynyomását kamránként, valamint a relészelep működését. Ha a vezérlőnyomás kicsi, de a kamranyomás nagy, a pótkocsi-fékszelep belső hibája; ha mindkettő nagy, a vontató oldali fékszelep/vezérlő hiba.

26.6.14 Rövid összefoglaló

A légfékrendszer sűrített levegővel erősíti a pedálerőt, és nyomástartalékkal, körönkénti védelemmel, valamint energia nélkül záró rögzítőfékkel biztosítja a haszonjárművek fékezését. A levegő útja: kompresszor → nyomásszabályozó/légszárító → négykörös védőszelep → légtartályok → fékszelep → relészelep/ALB → fékkamrák. A fékkamra elvi ereje F=pAF=pA. A rugóerőtárolós kamra nyomás hiányában rögzít, oldásához a gyártó szerinti nyomás szükséges; kézi oldása csak vontatáshoz, szabályozott eljárással végezhető. A kétvezetékes pótkocsifék táp- és vezérlővezetéket használ; a tápvezeték szakadása automatikus vészfékezést vált ki. A kipufogófék tartós lassításra való, és nem a kerékféket helyettesíti. A fékpadon mért fékerőket és a légnyomásokat a Fékberendezések diagnosztikai és hatósági vizsgálata alfejezetben értékeljük együtt.

26.6.15 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ENSZ-EGB 13. előírás (vagy azzal egyenértékű EU-típusjóváhagyási követelmény), gyártói javítási utasítások és légfékkapcsolási rajzok, a Hidraulikus, pneumatikus és gépjárműrendszer-rajzok olvasása alfejezetben tárgyalt pneumatikus rajzjelek. Ellenőrizendő: az aktuális ECE R13 és EU-átültetés pontos hivatkozása, a nyomásszabályozó kapcsolási nyomásai, a rugóerőtároló oldási nyomása, a fékkamrák hatásos felületei és a kétvezetékes rendszer színezése/nyomásértékei; a megadott értékek tanulási példák.