10.4 Hajtások: szíj-, lánc- és fogaskerékhajtás, mechanizmusok

10.4.1 Motiváció

A műhelyben sok javítás abból indul, hogy a motor jár, de a segédberendezések nem hajtják meg egymást, vagy zajos a hajtás. Ha a generátor ékszíja csúszik, az akkumulátor nem töltődik; ha a vezérmű-szíj vagy -lánc elszakad, a dugattyúk és a szelepek ütközhetnek (ellenőrizendő: motorkonstrukciótól függ). Ahhoz, hogy ilyen hibákat megérts, és tudj megfelelő szíjat, láncot vagy fogaskereket választani, ismerned kell a hajtások áttételének, nyomatékának és hatásfokának számítását.

Ebben az alfejezetben a járművekben leggyakoribb hajtásfajtákat tanulod meg: a dörzs-, szíj-, lánc- és fogaskerékhajtást, valamint a forgattyús és bütykös mechanizmusok alapját. A cél nem a gépgyártás részletes méretezése, hanem az, hogy a járművön látott hajtást fel tudd ismerni, az áttételét ki tudd számolni, és a tipikus hibákat diagnosztizálni tudd.

10.4.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy négyhengeres Otto-motort. A főtengely szíjtárcsájáról egy hosszbordás szíj hajtja a generátort, a klímakompresszort és a szervopumpát; a főtengely másik végén fogasszíj vagy lánc hajtja a vezérműtengelyt. A váltóban fogaskerékpárok adják a sebességfokozatok áttételét, a kormányoszloptól a kormányműig kardántengely viszi a forgást. Mindegyik hajtás egy közös kérdésre ad választ: hogyan változtatjuk meg a fordulatszámot és a nyomatékot a hajtó és a hajtott elem között?

A hajtásfajták áttekintése - A járművekben előforduló fő hajtások csoportosítása; az áttétel minden típusra a hajtó/hajtott fordulatszám-viszony. A csigahajtás alakzáró csavarhajtás, kinematikai csúszás nélkül; a fogfelületek csúszósúrlódása csak a hatásfokát rontja.

Az ábra azt mutatja, hogy a hajtásokat erőzáró (súrlódáson alapuló) és alakzáró (alakkal kapcsolódó) csoportra oszthatjuk. A csigahajtás alakzáró, de a fogfelületek egymáson nagy sebességgel csúsznak (csúszósúrlódás), ezért hatásfoka kisebb; csavarhajtásként külön soroljuk.

10.4.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A hajtás hajtó eleme (hajtó kerék, tárcsa, fogaskerék) az, amely beviszi a forgást; a hajtott elem az, amely a hajtó elem forgását átveszi.

Definíció. A hajtás áttétele (hajtó/hajtott fordulatszám viszony) csúszásmentes hajtásnál:

i=nhajtónhajtott=ωhajtóωhajtott=zhajtottzhajtó=dhajtottdhajtó,i = \frac{n_{\text{hajtó}}}{n_{\text{hajtott}}} = \frac{\omega_{\text{hajtó}}}{\omega_{\text{hajtott}}} = \frac{z_{\text{hajtott}}}{z_{\text{hajtó}}} = \frac{d_{\text{hajtott}}}{d_{\text{hajtó}}},

ahol nn a fordulatszám (1/min1/\text{min}), ω\omega a szögsebesség (rad/s\text{rad/s}), zz a fogszám, dd a tárcsa- vagy osztókör-átmérő. Ha i>1i > 1, akkor lassító hajtás (a hajtott fordulatszáma kisebb), ha i<1i < 1, akkor gyorsító hajtás. A járműves gyakorlatban a generátort hajtó szíjhajtás jellemzően gyorsító (i<1i < 1), a vezérműhajtás pedig lassító (i=2i = 2, mert a vezérműtengely fél fordulatszámmal forog).

Összefüggés. Ideális, veszteségmentes hajtásban a teljesítmény a hajtó és a hajtott oldalon azonos:

Phajtó=Mhajtóωhajtó=Mhajtottωhajtott.P_{\text{hajtó}} = M_{\text{hajtó}} \, \omega_{\text{hajtó}} = M_{\text{hajtott}} \, \omega_{\text{hajtott}}.

Ebből a hajtott nyomaték:

Mhajtott=Mhajtói.M_{\text{hajtott}} = M_{\text{hajtó}} \, i.

Valós hajtásban a súrlódás és egyéb veszteségek miatt a hajtott oldali teljesítmény kisebb:

Definíció. A hajtás hatásfoka:

η=PhajtottPhajtó=MhajtottωhajtottMhajtóωhajtó.\eta = \frac{P_{\text{hajtott}}}{P_{\text{hajtó}}} = \frac{M_{\text{hajtott}} \, \omega_{\text{hajtott}}}{M_{\text{hajtó}} \, \omega_{\text{hajtó}}}.

Így a hajtott nyomaték valós esetben:

Mhajtott=Mhajtóiη.M_{\text{hajtott}} = M_{\text{hajtó}} \, i \, \eta.

Definíció. Szíjhajtásnál a csúszás (ss) azt fejezi ki, hogy a hajtott tárcsa kerületi sebessége mennyivel kisebb a hajtó tárcsáénál:

s=vhajtó−vhajtottvhajtó.s = \frac{v_{\text{hajtó}} - v_{\text{hajtott}}}{v_{\text{hajtó}}}.

A csúszás miatt a tényleges áttétel:

ivalós=ielméleti1−s.i_{\text{valós}} = \frac{i_{\text{elméleti}}}{1 - s}.

Továbbvitt eredmény. Az áttétel és a hajtott nyomaték fenti számítását használjuk a vezérműhajtásnál Vezérműhajtás: fogasszíj, lánc, fogaskerék; a vezérműszíj cseréje, a bolygóműveknél Bolygóművek és a hidrodinamikus nyomatékváltó, valamint a kerékpárok hajtóművénél Kerékpárok szerkezete: váz, hajtómű, fék és futómű.

10.4.4 Felépítés és működés

10.4.4.1 Dörzs- és szíjhajtások

A dörzshajtás két, egymáshoz szorított tárcsa közötti súrlódással viszi át a forgást. Előnye az egyszerű felépítés és a túlterheléskor fellépő megcsúszás (ami védi a hajtást), hátránya a nagy tengelyterhelés és a jelentős csúszás. Járművekben ma már ritkán található, de elvként meg kell érteni.

A laposszíj hajlékony, nagy tengelytáv áthidalására alkalmas, de nagy előfeszítést igényel, és csúszásra hajlamos. Hatásfoka jellemzően 0,950{,}95–0,980{,}98 (ellenőrizendő: gyártói adat).

Az ékszíj trapéz keresztmetszetű; a tárcsa hornyában ékhatás lép fel, ezért azonos előfeszítő erő mellett nagyobb kerületi erőt tud átvinni, mint a laposszíj. A csúszás kisebb, de nem nulla. A járművekben a generátor, a vízszivattyú és a szervopumpa hajtására klasszikusan ékszíjakat használtak. Egy ékszíj több tárcsát is meghajthat, de az áttétel minden tárcsapárra külön számolható.

A hosszbordás szíj (bordásszíj, Poly-V típusú) több, kis bordával rendelkezik; hajlékonyabb, mint az ékszíj, ezért kisebb tárcsaátmérőt és nagyobb áttételt tesz lehetővé. A modern személygépkocsikban ez a leggyakoribb segédberendezés-hajtás, gyakran automata feszítővel. A csúszás itt is fellép, de jól beállított feszesség mellett kicsi.

A fogasszíj alakzáró hajtás: a szíj belső oldalán fogak vannak, amelyek a tárcsák fogaiba kapcsolódnak. Nincs csúszás, ezért a hajtó és hajtott tengely szöghelyzete pontosan szinkronban marad. Ezért használják vezérműhajtásra, ahol a főtengely és a vezérműtengely helyzete kritikus. Hátránya, hogy a fogasszíj öregszik, és a gyártó által előírt ciklusban cserélni kell (ellenőrizendő: a gyártói karbantartási terv).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ékszíj, hosszbordás szíj és fogasszíj keresztmetszete; görgős lánc részei; segédhajtás nyomvonala.
Szíjak keresztmetszete, a görgős lánc részei és a segédberendezés-hajtás nyomvonala

Az ábra (a) része az ékszíj trapéz, a hosszbordás szíj sokbordás és a fogasszíj fogazott alakját mutatja a húzószálakkal; (b) része a görgős lánc részeit (külső és belső lemez, csap, persely, görgő, osztás pp); (c) része egy segédberendezés-hajtás nyomvonalát főtengely-, generátor-, vízszivattyú- és klímakompresszor-tárcsával és automata feszítővel.

Figyelem. A szíjhajtás beállításánál a túlzott előfeszítés megnöveli a csapágyterhelést és a szíj kopását; a túl kicsi előfeszítés csúszást, sípolást, melegedést és a hajtott berendezés nem megfelelő működését okozza.

10.4.4.2 Lánchajtás

A lánchajtás szintén alakzáró: a láncszemek a lánckerék fogaiba kapcsolódnak. Előnye a fogasszíjhoz képest a nagyobb terhelhetőség, a hosszabb élettartam és a kisebb helyigény; hátránya a nagyobb zaj, a kenésigény és a láncnyúlás. Járművekben vezérműhajtásra és egyes segédberendezések hajtására használják. A láncnyúlás miatt feszítőelemre van szükség; a kopott lánc megnyúlik, és a vezérlés szöghelyzete eltér a névlegestől.

Jellemző lánctípusok: görgős lánc, csendes (fogazott) lánc. A lánckerék fogszáma és a lánc osztása határozza meg az áttételt; a lánchajtás áttétele a fogszámok arányából számítható, mint a fogaskeréknél.

10.4.4.3 Fogaskerékhajtás

A fogaskerékhajtás a legfontosabb alakzáró hajtás. Fogaskerékpár esetén a hajtó és hajtott kerék fogai egymásba kapcsolódnak, és a forgást csúszás nélkül viszik át. Az áttétel a fogszámok aránya:

i=zhajtottzhajtó.i = \frac{z_{\text{hajtott}}}{z_{\text{hajtó}}}.

A fogazat alapvető geometriai jellemzője az evolvens profil: a fog oldalfelülete olyan görbe, amely állandó szögsebesség-átvitelt biztosít, és a tengelytáv kis hibáira kevésbé érzékeny. Az evolvens fogazat fogai kapcsolódás közben gördülnek egymáson, ezért a hatásfok igen jó, fogaskerékpáronként jellemzően 0,980{,}98–0,990{,}99 (ellenőrizendő: gyártói adat).

Fogaskerék-változatok: - Egyenes fogazat: a fogak a tengellyel párhuzamosak; egyszerű, de zajos. - Ferde fogazat: a fogak a tengellyel szöget zárnak be, a kapcsolódás fokozatosan jön létre, ezért csendesebb és nagyobb terhelhetőségű, de tengelyirányú erőt ébreszt. - Belső fogazat: a fogak egy gyűrű belső oldalán vannak; tipikus példa a bolygómű gyűrűkereke. Az áttétel itt is a fogszámok aránya, de a forgásirány megegyező. - Kúpkerék: egymást metsző tengelyek között viszi át a forgást, jellemzően 90°-os tengelyirányváltásra. - Fogasléc: egyenesbe kiterített fogaskerék; forgó mozgást egyenes vonalú mozgássá alakít, például a kormányműben. - Csigahajtás: egy csiga (egy- vagy többbekezdésű csavarorsó) és egy csigakerék kapcsolódik. Nagy áttétel érhető el egy fokozatban: ha a csiga z1z_1 bekezdésű és a csigakerék z2z_2 fogú, akkor i=z2/z1i = z_2/z_1. A csigahajtás önzáró is lehet, de hatásfoka alacsonyabb, jellemzően 0,50{,}5–0,90{,}9 a bekezdések számától és a kenéstől függően (ellenőrizendő: gyártói adat).

A bolygómű speciális fogaskerék-rendszer, amely napkerékből, bolygókerekekből, gyűrűkerékből és bolygókarból áll. Az áttétel attól függ, melyik elem áll, és melyik a hajtó/hajtott. A bolygómű az automata nyomatékváltók és a hibrid hajtások alapja; részletesen a Bolygóművek és a hidrodinamikus nyomatékváltó alfejezetben tárgyaljuk.

10.4.4.4 Mechanizmusok előkészítése

A forgattyús hajtómű a dugattyús motorok alapja. A forgattyús tengely egyenletes forgása a hajtórúdon keresztül a dugattyú váltakozó irányú egyenes vonalú mozgásává alakul át. A dugattyú lökete a forgattyús sugár kétszerese: s=2rs = 2r. Ezt használjuk a motor lökettérfogat-számításánál Motorjellemzők: lökettérfogat, sűrítési arány, középnyomás, teljesítmény, nyomaték, hatásfok és fogyasztás.

A bütykös hajtás forgó bütyökprofillal periodikus emelőmozgást hoz létre, például a szelepek nyitására. A bütyökprofil alakja meghatározza a szelepemelés nagyságát és időbeli lefutását; ezt a(z) A töltéscsere vezérlése: vezérlési diagram, szelepek, szelephézag, hidraulikus szelepemelők alfejezetben vizsgáljuk.

10.4.5 Kidolgozott példák

1. példa (ékszíj hajtás, csúszással). Egy személygépkocsi motorjának főtengely-tárcsa átmérője d1=150mmd_1 = 150\,\text{mm}, a generátortárcsa átmérője d2=60mmd_2 = 60\,\text{mm}. A motor fordulatszáma n1=30001/minn_1 = 3000\,\text{1/min}. A szíj csúszása s=0,02s = 0{,}02.

Az elméleti áttétel:

ielm=d2d1=60150=0,4.i_{\text{elm}} = \frac{d_2}{d_1} = \frac{60}{150} = 0{,}4.

A tényleges áttétel:

ivalós=ielm1−s=0,41−0,02=0,40,98=0,408.i_{\text{valós}} = \frac{i_{\text{elm}}}{1-s} = \frac{0{,}4}{1-0{,}02} = \frac{0{,}4}{0{,}98} = 0{,}408.

A generátor fordulatszáma:

n2=n1ivalós=30000,408=73501/min.n_2 = \frac{n_1}{i_{\text{valós}}} = \frac{3000}{0{,}408} = 7350\,\text{1/min}.

Csúszás nélkül 75001/min7500\,\text{1/min} lenne, tehát a 2%2\%-os csúszás kb. 1501/min150\,\text{1/min} fordulatszám-csökkenést okoz. ∎

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szíjhajtás: 150 mm-es főtengelytárcsa 60 mm-es generátortárcsát hajt, i = 0,408, a generátor 7350 1/min-tel forog.
Az 1. példa szíjhajtása: 150 mm-es főtengely-tárcsa hajtja a 60 mm-es generátortárcsát, gyorsító hajtás

Az ábra az 1. példa állapotát mutatja: a sötét hajtó tárcsa nagyobb, ezért a hajtás gyorsító (i<1i < 1), a generátor 7350 1/min-tel forog. A HTML-változatban szíj-, fogaskerék- és kétfokozatú hajtás állítható; a 2. példa (400 1/min, 235 Nm) és a 4. feladat (200 1/min) beállításai is kipróbálhatók.

2. példa (fogaskerékpár, nyomatékmódosítás). Egy hajtómű hajtó fogaskereke z1=20z_1 = 20 fogú, a hajtott kerék z2=60z_2 = 60 fogú. A hajtó fordulatszáma n1=12001/minn_1 = 1200\,\text{1/min}, a hajtó nyomatéka M1=80NmM_1 = 80\,\text{Nm}. A hajtás hatásfoka η=0,98\eta = 0{,}98.

Az áttétel:

i=z2z1=6020=3.i = \frac{z_2}{z_1} = \frac{60}{20} = 3.

A hajtott fordulatszám:

n2=n1i=12003=4001/min.n_2 = \frac{n_1}{i} = \frac{1200}{3} = 400\,\text{1/min}.

A hajtott nyomaték:

M2=M1iη=80⋅3⋅0,98=235Nm.M_2 = M_1 \, i \, \eta = 80 \cdot 3 \cdot 0{,}98 = 235\,\text{Nm}.

A fogaskerékpár tehát harmadára csökkenti a fordulatszámot, és közel háromszorosára növeli a nyomatékot (a veszteségek miatt kicsit kevésbé). ∎

10.4.6 Minőségellenőrzés

A hajtások ellenőrzésénél a gyártói javítási adat az elsődleges. Az alábbi ellenőrzések tanulási példák (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).

10.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy autó motortere hidegindítás után éles, csikorgó hangot ad, és a műszerfalon halványan világít az akkumulátor visszajelző. A szerelő megállapítja, hogy a hosszbordás szíj csúszik a generátortárcsán. Ellenőrzi a szíj feszességét: a benyomásra mért lehajlás nagyobb, mint az előírt érték. Megvizsgálja az automata feszítőt: a jelölés a kopott tartományban van. A szíj bordái kifényesedtek, a generátortárcsa hornya enyhén kopott. A szerelő új szíjat és új automata feszítőt szerel be a gyártói előírás szerint, majd járó motornál ellenőrzi, hogy a csikorgás megszűnt-e, és a töltőfeszültség a megadott tartományban van (ellenőrizendő: gyártói érték). A tanulság: a csúszó szíj nemcsak zajt okoz, hanem a generátor alacsonyabb fordulatszáma miatt csökkenti a töltési teljesítményt.

10.4.8 Tipikus hibák

Hiba 1: az áttétel reciprokának használata. Gyakori, hogy valaki az áttételt i=dhajtó/dhajtotti = d_{\text{hajtó}}/d_{\text{hajtott}} alakban írja fel, mert a hajtó átmérőt teszi a számlálóba. A járműves gyakorlatban az áttétel a hajtó és hajtott fordulatszám viszonya, ezért i=dhajtott/dhajtói = d_{\text{hajtott}}/d_{\text{hajtó}}. Ha a generátortárcsa kisebb, akkor i<1i < 1. A hibás felírás ellentétes következtetésre vezet.

Hiba 2: a csúszás elhanyagolása. Szíjhajtásnál a hajtott fordulatszám a csúszás miatt mindig kisebb az elméletinél. Ha valaki a csúszást figyelmen kívül hagyja, a generátor fordulatszámát túlbecsüli, és tévesen ítéli meg a töltési teljesítményt.

Hiba 3: a hatásfok elhagyása a nyomatékszámításnál. A hajtott nyomaték számításánál a veszteségeket is figyelembe kell venni: Mhajtott=Mhajtó⋅i⋅ηM_{\text{hajtott}} = M_{\text{hajtó}} \cdot i \cdot \eta. A hatásfok elhagyása a ténylegesnél nagyobb nyomatékot ad.

Hiba 4: túlfeszített szíj. A túlzott előfeszítés csökkenti a csúszást, de tönkreteszi a generátor- és a vízszivattyú-csapágyat. A feszességet mindig a gyártói előírás szerint kell beállítani.

10.4.9 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a fogasszíj csúszásmentes, ezért alkalmas vezérműhajtásra? Indokold!
  2. Egy fogaskerékpár hajtó kereke 25 fogú, a hajtott kerék 75 fogú. Mekkora az áttétel? Lassító vagy gyorsító hajtás?
  3. Egy szíjhajtás elméleti áttétele ielm=0,5i_{\text{elm}} = 0{,}5, a csúszás s=0,03s = 0{,}03. Mekkora a tényleges áttétel?
  4. Miért előnyös a hosszbordás szíj a klasszikus ékszíjjal szemben?
  5. Mi a különbség a belső fogazat és a külső fogazat között? Hol találkozol belső fogazattal a járműben?
  6. Miért alacsonyabb a csigahajtás hatásfoka, mint egy fogaskerékpáré?

10.4.10 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld az áttételt, és számold ki egy fogaskerékpár áttételét, ha a hajtó fogaskerék z1=18z_1 = 18, a hajtott z2=54z_2 = 54 fogú.

2. feladat (A). Egy ékszíj hajtás hajtó tárcsa átmérője 160mm160\,\text{mm}, a hajtott tárcsa átmérője 80mm80\,\text{mm}. Csúszás nélkül számold ki az áttételt, és határozd meg, gyorsító vagy lassító a hajtás.

3. feladat (B). Az 1. feladat fogaskerékpárjának hajtó fordulatszáma n1=9001/minn_1 = 900\,\text{1/min}, a hajtó nyomatéka M1=60NmM_1 = 60\,\text{Nm}, a hatásfok η=0,97\eta = 0{,}97. Számold ki a hajtott fordulatszámot és a hajtott nyomatékot.

4. feladat (B). Egy kétfokozatú hajtómű első fokozatának áttétele i1=2,5i_1 = 2{,}5, a másodiké i2=3i_2 = 3. A bemenő fordulatszám n1=15001/minn_1 = 1500\,\text{1/min}. Mekkora a kimenő fordulatszám, ha a hatásfokot most együttesen η=0,95\eta = 0{,}95-nek vesszük? (A hatásfok a fordulatszámot nem befolyásolja, csak a nyomatékot.)

5. feladat (C). Egy vezérműhajtásnál miért használnak fogasszíjat vagy láncot ékszíj helyett? Magyarázd el a csúszás és a szöghelyzet szempontjából, és számold ki a vezérműtengely fordulatszámát, ha a főtengely fordulatszáma 24001/min2400\,\text{1/min}, és az áttétel i=2i = 2.

6. feladat (D). Ügyfél panasza: a generátor ékszíj hajtása hidegben csikorog, a feszültségjelző lámpa halványan világít. Milyen mérésekkel és ellenőrzésekkel döntöd el, hogy a szíj, a feszítő, a generátor vagy a tárcsák hibásak? Vázold a vizsgálat lépéseit.

10.4.11 Megoldások

10.4.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A fogasszíj fogai alakzáróan kapcsolódnak a tárcsákhoz, ezért nincs csúszás, így a hajtó és hajtott tengely szöghelyzete szinkronban marad. Ez a vezérműhajtásnál alapvető.
  2. i=z2/z1=75/25=3i = z_2/z_1 = 75/25 = 3. Mivel i>1i > 1, lassító hajtás.
  3. ivalós=ielm/(1−s)=0,5/(1−0,03)=0,5/0,97=0,515i_{\text{valós}} = i_{\text{elm}}/(1-s) = 0{,}5/(1-0{,}03) = 0{,}5/0{,}97 = 0{,}515.
  4. A hosszbordás szíj hajlékonyabb, kisebb tárcsaátmérőt és nagyobb áttételt tesz lehetővé, és több segédberendezést képes egyetlen szíjjal hajtani.
  5. A belső fogazatnál a fogak egy gyűrű belső oldalán vannak; tipikus példa a bolygómű gyűrűkereke.
  6. A csigahajtásnál a csiga és a csigakerék között jelentős csúszó súrlódás van, ami nagyobb hőveszteséget okoz, mint a fogaskerékpár gördülő kapcsolódása.

10.4.11.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A). Az áttétel a hajtó és hajtott fordulatszám viszonya. Fogaskerékpárra: i=zhajtott/zhajtó=54/18=3i = z_{\text{hajtott}}/z_{\text{hajtó}} = 54/18 = 3. Lassító hajtás.

2. feladat (A). i=dhajtott/dhajtó=80/160=0,5i = d_{\text{hajtott}}/d_{\text{hajtó}} = 80/160 = 0{,}5. Mivel i<1i < 1, gyorsító hajtás.

3. feladat (B). i=3i = 3, n2=n1/i=900/3=3001/minn_2 = n_1/i = 900/3 = 300\,\text{1/min}. A hajtott nyomaték: M2=M1⋅i⋅η=60⋅3⋅0,97=174,6Nm≈175NmM_2 = M_1 \cdot i \cdot \eta = 60 \cdot 3 \cdot 0{,}97 = 174{,}6\,\text{Nm} \approx 175\,\text{Nm}.

4. feladat (B). Az összes áttétel: iössz=i1⋅i2=2,5⋅3=7,5i_{\text{össz}} = i_1 \cdot i_2 = 2{,}5 \cdot 3 = 7{,}5. A kimenő fordulatszám: nki=nbe/iössz=1500/7,5=2001/minn_{\text{ki}} = n_{\text{be}}/i_{\text{össz}} = 1500/7{,}5 = 200\,\text{1/min}. A hatásfok a nyomatékot csökkenti, de a fordulatszámot nem befolyásolja, ezért a kimenő fordulatszám 2001/min200\,\text{1/min}.

5. feladat (C). Az ékszíj csúszása miatt a hajtó és hajtott tengely szöghelyzete nem marad pontosan szinkronban, ami a vezérműtengelynél a szelepvezérlés időzítését elrontaná. A fogasszíj és a lánc alakzáró hajtás, ezért csúszásmentes, így a főtengely és a vezérműtengely közötti szöghelyzet állandó. A vezérműtengely fordulatszáma: nvezérmű=nfőtengely/i=2400/2=12001/minn_{\text{vezérmű}} = n_{\text{főtengely}}/i = 2400/2 = 1200\,\text{1/min}.

6. feladat (D). Vizsgálati lépések: (1) szemrevételezés: a szíj repedése, kifényesedése, a tárcsák kopása; (2) a szíj feszességének ellenőrzése a gyártói módszerrel; (3) az automata feszítő helyzetének ellenőrzése; (4) a generátor szabad forgásának és csapágyának ellenőrzése; (5) járó motornál a töltőfeszültség mérése; (6) ha a feszesség és a tárcsák rendben vannak, de a generátor nem tölt megfelelően, a generátor villamos ellenőrzése. A diagnózis alapján cserélhető a szíj, a feszítő, a generátor vagy a tárcsák.

10.4.12 Rövid összefoglaló

A hajtások a járműben a forgást és a nyomatékot viszik át egyik tengelyről a másikra. A hajtás áttétele a hajtó és hajtott fordulatszám viszonya: i=nhajtó/nhajtotti = n_{\text{hajtó}}/n_{\text{hajtott}}, fogaskeréknél i=zhajtott/zhajtói = z_{\text{hajtott}}/z_{\text{hajtó}}, szíjnál i=dhajtott/dhajtói = d_{\text{hajtott}}/d_{\text{hajtó}}. A hajtott nyomaték Mhajtott=Mhajtó⋅i⋅ηM_{\text{hajtott}} = M_{\text{hajtó}} \cdot i \cdot \eta, ahol η\eta a hatásfok. Szíjhajtásnál a csúszás miatt a tényleges áttétel ivalós=ielm/(1−s)i_{\text{valós}} = i_{\text{elm}}/(1-s). A dörzs-, lapos- és ékszíj hajtások erőzáróak, csúsznak; a fogasszíj, a lánc és a fogaskerék alakzáróak, csúszásmentesek. A fogasszíj és a lánc ezért alkalmas vezérműhajtásra, mert a főtengely és a vezérműtengely szöghelyzete pontosan szinkronban marad. A fogaskerék evolvens profilja állandó szögsebesség-átvitelt ad; a ferde fogazat csendesebb, a belső fogazat a bolygóművekben, a kúpkerék tengelyirányváltásra, a fogasléc egyenes mozgásra, a csigahajtás nagy áttételre szolgál. A forgattyús hajtómű és a bütykös hajtás a motor mechanizmusainak alapja. Továbbvitt eredmény. Az áttétel, a hajtott nyomaték és a csúszás számítását használjuk a Rugók, lengéscsillapítók, csövek és csőszerelvények, a Vezérműhajtás: fogasszíj, lánc, fogaskerék; a vezérműszíj cseréje és a Kerékpárok szerkezete: váz, hajtómű, fék és futómű tárgyalásánál; a hajtásfajták kiválasztási szempontjai a vezérműhajtás diagnosztikájában is visszatérnek.

10.4.13 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a fizikai és gépészeti alapelvekből (áttétel, csúszás, hatásfok) építkezik; ezek stabil tudás. A konkrét hatásfoktartományok, szíj- és lánctípusok, valamint a gyártói beállítási értékek (előfeszítés, lehajlás, csereperiódus, hézag) tanulási példák, és a gyártói javítási adatokkal, illetve a vonatkozó szabványokkal ellenőrizendők. A járműkategóriák és a vezérműhajtás áttétele szintén ellenőrizendő a konkrét típusra. A felsorolt forrástípusok: MSZT szabványok, ISO szabványok (fogaskerekek, szíjhajtások), gyártói javítási utasítások és tankönyvi ábrák.