17.4 A töltéscsere vezérlése: vezérlési diagram, szelepek, szelephézag, hidraulikus szelepemelők

17.4.1 A töltéscsere vezérlésének feladata és a vezérlési diagram

A műhelyben gyakori panasz: „hidegen durva az alapjárat, melegen elfogadható, néha csattog a motortér”. Ilyenkor a hibafelvétel a gyújtás vagy a befecskendezés mellett gyakran a szelepvezérlés felé fordul. Ha egy szívószelep túl későn zár, a henger töltése visszaáramlik a szívócsőbe; ha egy kipufogószelep szorul, a kompresszió elszökik. Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni tudjuk, először a vezérlési diagramot kell pontosan leolvasnunk.

Képzeljünk el egy négyütemű benzinmotor hengerfejének metszetét. A vezérműtengely bütyke a szelepemelőn vagy himbán keresztül nyitja a szelepet, a szeleprugó zárja, a szívócsőből friss keverék, a kipufogócsőbe pedig égéstermék áramlik. A főtengelyhez képest a vezérműtengely fele fordulatszámmal forog, ezért a szelepek nyitási és zárási eseményeit főtengely-szögben adjuk meg.

Az alábbi ábra egy szívó- és egy kipufogószelep közelítő emelkedési görbéjét mutatja a főtengely szögének függvényében:

Szelepemelkedés a főtengely szögének függvényében (szemléltető vezérlési diagram) - Szemléltető, kitalált tanulási adatsor a kidolgozott példa szögeivel (szívó: 20° FHP előtt – 50° AHP után, kipufogó: 50° AHP előtt – 20° FHP után; mindkettő 250°, összenyitás 40°); a valós szelepemelkedési görbe gyártói mérési adat.

Az ábra szerint a szívószelep nem a felső holtponton (0°) kezd nyitni, hanem már valamivel előtte, és az alsó holtpont után zár. A kipufogószelep már a munkatérfogat alsó holtpontja előtt nyit, és a felső holtpont után zár. A felső holtpont környékén mindkét szelep kis mértékben nyitva van: ez a szelepösszenyitás.

Definíció. Vezérlési diagram. A vezérlési diagram a szívó- és kipufogószelepek emelkedését, illetve a nyitott áramlási keresztmetszetet ábrázolja a főtengely-szög függvényében. Megadja a nyitási és zárási szöghelyzeteket, a nyitvatartási szöget és a szelepösszenyitást.

Definíció. Előnyitás és utánzárás. Előnyitásnak nevezzük, ha a szelep a vonatkozó holtpont előtt kezd nyitni; utánzárásnak, ha a holtpont után zár be teljesen.

Definíció. Szelepösszenyitás. A felső holtpont környékén az a főtengely-szögtartomány, amelyben a szívó- és a kipufogószelep egyszerre, kis emelkedéssel nyitva van.

A szelepek azért nem a holtpontokon nyitnak és zárnak, mert a gázoszlopnak tehetetlensége van, a szelep pedig véges gyorsulással tud elmozdulni. A szívószelep előnyitása biztosítja, hogy mire a dugattyú a szívási ütemet megkezdi, már legyen számottevő szabad áramlási keresztmetszet. Az utánzárás a szívócsőben áramló gáz lendületét használja ki a henger további töltésére. A kipufogószelep előnyitása a lökettérfogat hatékony lefúvatását segíti, utánzárása pedig a henger átöblítését a szívószelep nyitásakor.

Továbbvitt eredmény. A vezérlési diagram és a szelephézag értelmezése közvetlenül szükséges a Vezérműhajtás: fogasszíj, lánc, fogaskerék; a vezérműszíj cseréje alfejezetben a főtengely–vezérműtengely szinkron beállításához, a Feltöltés: turbófeltöltő, változtatható geometria, mechanikus és dinamikus feltöltés alfejezetben a töltéscsere optimalizálásához, valamint a Diagnosztikai alapfogalmak és a motor mechanikai állapotvizsgálata alfejezetben a kompresszió- és szivárgásmérés értelmezéséhez.

Számítás. Nyitvatartási szög és szelepösszenyitás.

Adott: szívószelep nyit 20°-kal a felső holtpont előtt, zár 50°-kal az alsó holtpont után; kipufogószelep nyit 50°-kal az alsó holtpont előtt, zár 20°-kal a felső holtpont után.

Keresett: a szívó- és kipufogószelep nyitvatartási szöge, valamint a szelepösszenyitás szöge.

Képlet: a nyitvatartási szög = előnyitás + 180° + utánzárás.

Behelyettesítés szívószelepre:

ϑsz=20∘+180∘+50∘=250∘. \vartheta_{\text{sz}} = 20^{\circ} + 180^{\circ} + 50^{\circ} = 250^{\circ} .

Kipufogószelepre:

ϑkip=50∘+180∘+20∘=250∘. \vartheta_{\text{kip}} = 50^{\circ} + 180^{\circ} + 20^{\circ} = 250^{\circ} .

A szelepösszenyitás a felső holtpont környékén:

ϑössze=20∘+20∘=40∘. \vartheta_{\text{össze}} = 20^{\circ} + 20^{\circ} = 40^{\circ} .

Ellenőrzés: a teljes négyütemű ciklus 720°, ezen belül egy-egy szelep nyitvatartási szöge jellemzően 200–280°, a kapott 250° reális. ∎

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kördiagram: szívószelep 20° FHP előtt nyit, 50° AHP után zár; kipufogószelep 50° AHP előtt nyit, 20° FHP után zár; összenyitás 40°.
Vezérlési kördiagram a kidolgozott példa szögeivel: két főtengely-fordulat spirálként, szívószelep (folytonos) és kipufogószelep (szaggatott) nyitvatartása, szelepösszenyitás (sraffozott) – példaértékek, ellenőrizendő: gyártói adat

A kördiagramon felül az FHP, alul az AHP; a főtengely az óramutató járásával egyezően forog, a belső menet az első, a külső a második fordulat. A szívóív 20°-kal az FHP előtt kezdődik és 50°-kal az AHP után ér véget (20° + 180° + 50° = 250°), a kipufogóív 50°-kal az AHP előtt kezdődik és 20°-kal az FHP után zárul (250°); a két ív az FHP körül 40°-on át fedi egymást. Az interaktív változatban a négy szög és a fordulatszám csúszkával állítható, a nyitvatartási szögek, az összenyitás és a nyitvatartási idő azonnal kiolvasható.

Számítás. Vezérműtengely-fordulatszám és nyitási idő.

Adott: főtengely-fordulatszám n=8001/minn = 800\,\text{1/min}, szívószelep nyitvatartási szöge ϑsz=250∘\vartheta_{\text{sz}} = 250^{\circ}.

Keresett: a vezérműtengely fordulatszáma és a szívószelep nyitvatartási ideje.

Képlet: nvez=n/2n_{\text{vez}} = n / 2, a főtengely egy körülfordulásának ideje T=60/nT = 60/n, a nyitási idő tny=(ϑsz/360∘)⋅Tt_{\text{ny}} = (\vartheta_{\text{sz}} / 360^{\circ}) \cdot T.

Behelyettesítés:

nvez=8001/min2=4001/min, n_{\text{vez}} = \frac{800\,\text{1/min}}{2} = 400\,\text{1/min},

T=60s800=0,075s, T = \frac{60\,\text{s}}{800} = 0{,}075\,\text{s},

tny=250∘360∘⋅0,075s≈0,0521s. t_{\text{ny}} = \frac{250^{\circ}}{360^{\circ}} \cdot 0{,}075\,\text{s} \approx 0{,}0521\,\text{s} .

Ellenőrzés: egy holtponttól a másikig (180°) a forgás ideje 0,075/2=0,0375s0{,}075/2 = 0{,}0375\,\text{s}; a 250°-os nyitás ennél hosszabb, de egy teljes fordulat (0,075 s) ideje alatti, tehát a 0,0521s0{,}0521\,\text{s} nagyságrendileg helyes. A vezérműtengelyen a 250° főtengely-szögű esemény 125°-os elfordulásnak felel meg, mert a vezérműtengely fele sebességgel forog. ∎

17.4.2 A vezérlés szerkezeti változatai: OHV, OHC, DOHC

A vezérlés szerkezeti kialakítását alapvetően a szelepek és a vezérműtengely elhelyezkedése határozza meg. A három leggyakoribb elrendezés az OHV, az OHC és a DOHC.

Jellemző OHV OHC (SOHC) DOHC
Vezérműtengely helye motorblokkban hengerfejben hengerfejben
Vezérműtengelyek száma 1 1 2
Szelep működtetése emelő, tolórúd, himba emelő vagy himba közvetlenül/közvetve külön tengely a szívó- és a kipufogószelepeknek
Tipikus felhasználás régebbi, gyakran V-motorok modern soros motorok nagy fajlagos teljesítményű motorok
Előny egyszerű blokk, kompakt fej kevesebb mozgó tömeg, pontosabb vezérlés nagy fordulatszám-tűrés, független szívó/kipufogó-hangolás

Definíció. OHV (overhead valve). A szelepek a hengerfejben vannak, a vezérműtengely azonban a motorblokkban. A bütyök emelőn, tolórudon és himbán keresztül működteti a szelepeket (felül szelepek, alul vezérműtengely).

Az OHV-megoldás hátránya a hosszú tolórúd és a himba miatti nagyobb mozgó tömeg, ami korlátozza a maximális fordulatszámot. Előnye a viszonylag alacsony hengerfej, ezért régebbi, elsősorban V-elrendezésű, alacsony fordulatszámú motorokban találkozunk vele.

Definíció. OHC (overhead camshaft). A vezérműtengely a hengerfejben van. Egy tengely esetén SOHC-ról (single overhead camshaft) beszélünk, amely közvetlen emelőn vagy rövid himbán keresztül nyitja a szelepeket.

Definíció. DOHC (double overhead camshaft). Két vezérműtengely van a hengerfejben; az egyik a szívó-, a másik a kipufogószelepeket vezérli. A DOHC lehetővé teszi a kis mozgó tömeget, a szívó- és kipufogóoldal eltérő vezérlési diagramját és a nagy fordulatszámú töltéscserét.

A mai európai személygépkocsikban az OHC és a DOHC a meghatározó. Öt szelepes hengerenkénti megoldás esetén három szívó- és két kipufogószelep lehet; a 4 szelepes DOHC elrendezés a leggyakoribb (ellenőrizendő: a konkrét motor gyártói adata).

Statikus változat (mint a PDF-ben)OHV tolórúddal és himbával, OHC egy és DOHC két felülfekvő vezérműtengellyel.
Az OHV, az OHC (SOHC) és a DOHC vezérlés egyszerűsített keresztmetszete egységes léptékben; szürkén a szelepmozgatás mozgó tömege (sematikus)

Az ábra bal oldalán az OHV-motor vezérműtengelye a blokkban van, a bütyök emelőt, hosszú tolórudat és himbát mozgat; középen a SOHC vezérműtengelye a hengerfejben ül, és rövid billenőkaron át nyit; jobbra a DOHC két vezérműtengelye csészés emelőn át közvetlenül nyomja a szívó-, illetve a kipufogószelepet. A szürke elemek mutatják, mennyi tömeget kell a bütyöknek minden nyitáskor felgyorsítania.

17.4.3 Szelepek, szelepülések, vezetők, rugók és himbák

A szelepek extrém hő- és mechanikai terhelésnek vannak kitéve. A kipufogószelep feje jellemzően 700–900 °C tartományba is kerülhet (ellenőrizendő: konkrét motortípus szerint), és egyidejűleg ütésszerű, ciklikus terhelést kap. Az anyagválasztás ezért kritikus.

Szelepek. A szívószelep hűvösebb közeggel érintkezik, ezért gyakran nemesíthető acélból készül. A kipufogószelep hőálló ausztenites vagy különleges szelepacél, egyes kivitelekben a szelepszár üreges és nátriumtöltésű a hő elvezetése érdekében (ellenőrizendő: gyártói műszaki leírás). A szelep feje kúpos, tányér alakú; a szelepülékhez illeszkedő tömítőfelület jellemző szöge 45°, ritkábban 30° (ellenőrizendő: gyártói adat).

Szelepülék és szelepvezető. A hengerfejbe sajtolt, hőálló anyagú ülékgyűrű biztosítja a tömítést és a hő elvezetését. A szelepvezető a szelepszár vezetését és a radiális játékot szabja meg. A kopott vezető olajtovábbítást, olajfogyasztást és a szelep bizonytalan záródását okozhatja.

Szeleprugók. A rugó ereje zárja a szelepet és tartja a bütyök pályáján a mozgást. Nagy fordulatszámon a rugó saját rezonanciája szelepúszást (szelep „lebegését”) okozhat, ezért gyakran két rugót, progresszív rugót vagy könnyebb titánszelepeket használnak.

Himbák, emelők, szelepforgatók. A bütyök erőjátéka miatt a szelepet forgatni is szokták; a szelepforgató a szelep tányérjának lassú elfordításával egyenletesebb hőmérséklet-eloszlást és ülékkopást segít (ellenőrizendő: a tényleges szerkezet gyártónként eltér). A himbás megoldásnál a himba áttétele csökkentheti a bütyökemelkedésből származó szelepemelkedést vagy fordítva.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szelep, ülékgyűrű, szelepvezető, szárszimering, rugó, rugótányérok és ékek robbantott ábrája.
A szelepszerkezet beépítve (a), robbantott ábrán (b) és az ülékrészlet (c): ① szelep, ② ülékgyűrű, ③ szelepvezető, ④ szárszimering, ⑤ alsó rugótányér, ⑥ szeleprugó, ⑦ felső rugótányér, ⑧ szelepékek, ⑨ csészés emelő

A robbantott ábrán alulról felfelé követhető a szerelési sorrend. A két félkúp alakú szelepék a szár ékhornyába kapaszkodik, és a felső rugótányér kúpos furatába ékelődik: minél nagyobb a rugóerő, annál erősebben szorítják a szárat, ezért a rugótányér nem csúszhat le. Az ülékrészleten a tányér 45°-os ülékfelülete és az ülékgyűrű keskeny érintkezési sávja látszik, ezen át záródik a szelep és távozik a hő.

17.4.4 Szelephézag és állítása, hidraulikus szelepemelők

A szelep hőtágulása miatt a bütyök és a szelepszár vége között bizonyos játékot kell hagyni.

Definíció. Szelephézag. A szelepszár vége és a működtető elem (himbás kar, emelő vagy a bütyök alapköre) közötti, hideg motornál mérhető játék, amely lehetővé teszi a szelep teljes záródását és a hőtágulás felvételét.

Túl nagy hézagnál a szelep később nyit, hamarabb zár, a motor csattog, a hézagütés kopást okoz. Túl kis hézagnál a szelep melegen nem tud teljesen lezárni, az égésgáz megfújja a szelepfészket, ami szelepégéshez vezethet. A szelephézagot mindig a gyártói előírás szerint, meleg vagy hideg motornál kell mérni (a leggyakoribb a hideg motoron mért érték, például 0,15–0,25 mm; ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).

A szelephézag beállításának gyakori módjai:

  1. Állítócsavar és ellenanya himbás vezérlésnél: a csavar elforgatásával a himba és a szelepszár közötti hézag változtatható.
  2. Cserélhető alátét (shim) a szelepemelő tetején vagy a szelepemelő alatt: a mért hézag alapján vastagabb vagy vékonyabb alátétet választunk.
  3. Hidraulikus szelepemelő: a motorolaj nyomásával automatikusan kitölti a hézagot.

Definíció. Hidraulikus szelepemelő. Olyan szelepemelő, amely a motor kenőolaj-nyomását felhasználva egy belső dugattyúval és visszacsapó gömbszeleppel a szelephézagot gyakorlatilag nullára állítja, ezáltal hézagmentes, zajmentes vezérlést ad.

A hidraulikus szelepemelő házában egy dugattyú és egy munkakamra van. A szelep zárt állapotában a belső rugó a dugattyút a bütyök alapköréhez nyomja, és a visszacsapó szelepen át olaj áramlik a kamrába. Amikor a bütyök emelni kezd, a gömbszelep zár, így a kamrában rekedt olaj gyakorlatilag összenyomhatatlanként adja át az erőt. A kismértékű belső olajszivárgás a működéshez szükséges; ezért a rendszer érzékeny a szennyezett, levegős vagy nem megfelelő viszkozitású motorolajra.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szelephézag mérése a bütyök alapkörén; állítócsavaros himba, cserélhető alátét és hidraulikus emelő metszete.
Szelephézag: mérés a bütyök alapkörén (a, ✔) és hibásan a bütyökcsúcson (✘); állítócsavaros himba (b); cserélhető alátét a számítási példa adataival (c); hidraulikus szelepemelő metszete (d)

A hézagot hideg motoron, zárt szelepnél mérjük, amikor a bütyök alapköre áll a követő (alátét, himba) felett; ha a bütyökcsúcs áll szemben, a szelep nyitva van, és a hézagmérő nem ad értelmes eredményt. Az interaktív változatban a bütyök elforgatható, és a lenti számítási példa képletével az új alátétvastagság is kiszámolható.

Számítás. Szelephézag-beállítás cserélhető alátéttel.

Adott: beépített alátét vastagsága hrégi=2,70mmh_{\text{régi}} = 2{,}70\,\text{mm}, mért szelephézag hmért=0,15mmh_{\text{mért}} = 0{,}15\,\text{mm}, előírt szelephézag helőírt=0,25mmh_{\text{előírt}} = 0{,}25\,\text{mm}.

Keresett: a szükséges új alátétvastagság, ha a hézagot pontosan az előírt középérték közelébe akarjuk állítani.

Képlet: az új alátét vastagsága

húj=hrégi+(hmért−helőírt). h_{\text{új}} = h_{\text{régi}} + (h_{\text{mért}} - h_{\text{előírt}}).

Behelyettesítés:

húj=2,70mm+(0,15−0,25)mm=2,70mm−0,10mm=2,60mm. h_{\text{új}} = 2{,}70\,\text{mm} + (0{,}15 - 0{,}25)\,\text{mm} = 2{,}70\,\text{mm} - 0{,}10\,\text{mm} = 2{,}60\,\text{mm} .

Ellenőrzés: a mért hézag 0,10 mm-rel kisebb az előírtnál, ezért a szeleppályát 0,10 mm-rel „lejjebb” kell helyezni, tehát vékonyabb alátét kell. A 2,60 mm-es alátét ezt adja. A beépítés után a hézagot ismét meg kell mérni. ∎

Továbbvitt eredmény. A szelephézag- és alátét-számítás logikája később a Diagnosztikai alapfogalmak és a motor mechanikai állapotvizsgálata alfejezetben a mérési tűréshatárok értelmezéséhez is kell.

17.4.5 Változó szelepvezérlés áttekintése

A hagyományos, merev vezérműtengely egyetlen vezérlési diagramot ad. A változó szelepvezérlés a fordulatszám és a terhelés függvényében módosítja a szelepnyitás időzítését, emelkedését vagy időtartamát.

A leggyakoribb megoldások:

  1. Vezérműtengely-állító (cam phaser, „fázisállító”): a vezérműtengely a lánckerékhez vagy szíjtárcsához képest hidraulikusan elfordul. Jellemzően az alapjárati kis átfedésből nagyobb fordulatszámon nagyobb átfedést hoz létre. A szerkezet részleteivel a Vezérműhajtás alfejezet foglalkozik.
  2. Szelepemelés-váltás: két különböző bütyökprofil közül hidraulikus csapszeggel váltható. Alacsony fordulaton kis emelkedés és rövid nyitvatartás biztosít stabil járást, magas fordulaton nagy emelkedés ad nagyobb teljesítményt.
  3. Folyamatos emelés-állítás: a bütyök és a szelep közé iktatott változtatható áttételű közbenső mechanizmus a fojtószelep nélküli terhelésszabályozást is lehetővé teszi.

A változó vezérlés előnye a szélesebb hasznos fordulatszám-tartomány és a kedvezőbb károsanyag-kibocsátás. Diagnosztikája a Rendszerteszter-használat alfejezethez kapcsolódik.

17.4.6 Minőségellenőrzés

A töltéscsere vezérlését a következő eljárásokkal ellenőrizhetjük:

  1. Vezérlési jelek ellenőrzése: a főtengely és a vezérműtengely jelölését a gyártói rajz szerint állítsuk fedésbe. Az egy foggal elcsúszott vezérlés már jelentős futásképet és teljesítményproblémát okozhat.
  2. Szelephézag mérése: hideg motornál, hengerenként, a megfelelő főtengely-szöghelyzetben, hézagmérővel. Az értéket a gyártói javítási adathoz hasonlítjuk.
  3. Kompressziómérés: az alacsony vagy hengerenként eltérő kompresszió utalhat szeleptömítési hibára, szoruló szelepre vagy hibás vezérlésre.
  4. Hengerszivárgás-mérés: a sűrített levegő szivárgásából megállapítható, hogy a szívó-, kipufogóoldalon vagy a forgattyúház felé távozik-e a levegő.
  5. Hidraulikus emelő ellenőrzése: kopásra, szennyeződésre, levegősségre utal a hideg vagy meleg motoron jelentkező ketyegés. Az olajnyomás mérése és az olaj állapota fontos.

Figyelem. A kézi főtengelyforgatás előtt a gyújtást ki kell kapcsolni, és a járművet elfordulás ellen biztosítani kell. Szeleprugóval terhelt alkatrészek szerelésekor rugófeszítő célszerszámot kell használni; a kipattanó rögzítőelem szem- és kézsérülést okozhat. A konkrét meghúzási nyomatékok, hézagok és beállítási sorrend gyártói adatok.

17.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy 1,6 literes, hidraulikus emelős benzinmotorral szerelt személyautó tulajdonosa „hidegen erős ketyegésre, melegen alig hallható zajra” panaszkodik. Az autó hidegindítás után a műhelyben valóban fémes, szelephézag-szerű kopogást ad, amely körülbelül fél perc után halkul.

A hibakeresési lánc szerint a tünet lehetséges okai: szennyezett vagy levegős hidraulikus emelő, hidegen nagyobb olajnyomás-igényű kopott emelő, hibás olajvisszafolyás, illetve mechanikus hézag a bütyök és az emelő között. A műhelyben először az olajszintet és az olaj állapotát ellenőrizzük; az olaj sötét, sűrűn szennyezett. Az olajnyomás hidegen és melegen is a gyártói tartományban van (ellenőrizendő: a pontos érték a javítási adatból). A hengerfejfedél levétele után a bütyökpályák és az emelők kopását szemrevételezzük: egy emelő felületén erős körkörös kopásnyom látható, és kézzel kis erővel benyomható.

A hiba oka a kopott, olajat nem tartó hidraulikus emelő, amely hideg motornál nem tudja a hézagot kitölteni. A javítás az érintett emelő cseréje a gyártói eljárás szerint, majd az olaj és az olajszűrő cseréje. A próbaüzemen hideg motornál már nincs ketyegés, melegen is stabil az alapjárat. A megelőzés a gyártói olajcsere-intervallum betartása; a késedelmes olajcsere az ilyen emelők leggyakoribb oka.

17.4.8 Tipikus hibák

  1. Főtengely- és vezérműtengely-szög összekeverése. A tanuló a 250° nyitvatartást a vezérműtengely elfordulásának hiszi. Helyes, ha a diagram főtengely-szögben dolgozik, a vezérműtengely szöge ennek fele.
  2. Meleg motoron mért hézag hideg értékhez hasonlítása. Ha a gyári adat hideg motort ír elő, meleg motoron a hőtágulás miatt más értéket kapunk. Mindig a gyártói feltételt (hideg/meleg) tartsuk be.
  3. Túl szorosra állított szelephézag. A „minél pontosabb, annál jobb” téves gondolat; a hőtágulás felvétele nélkül a szelep nem zár, és a szelepfészek megég.
  4. Hidraulikus emelő erőltetett állítása. A hidraulikus emelős rendszert nem szabad hézagmérővel utánállítani; a hibát az olajellátás, a nyomás és az emelő kopásának vizsgálatával kell keresni.

17.4.9 Önellenőrzés

1. A vezérműtengely a főtengelynél fele akkora fordulatszámmal forog. Igaz-e?

2. Mekkora a szívószelep nyitvatartási szöge, ha az előnyitás 15°, az utánzárás 45°?

3. A mért szelephézag 0,30 mm, az előírt 0,20 mm. Vastagabb vagy vékonyabb alátét szükséges?

4. Miért van a felső holtpont környékén szelepösszenyitás?

5. Mi a hibás lépés ebben a leírásban? „A hidraulikus emelős motoron a hideg motor ketyegése után a szerelő hézagmérővel szorosabbra állítja a himbákat.”

17.4.10 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg a szelepösszenyitás és a nyitvatartási szög fogalmát a vezérlési diagramon.

2. feladat (A). Egy szívószelep 10°-kal a felső holtpont előtt nyit és 40°-kal az alsó holtpont után zár. Számítsa ki a nyitvatartási szöget.

3. feladat (B). Egy DOHC motor szívó oldalán a mért hézag 0,40 mm, a gyári előírás 0,20 mm. A beépített alátét 3,00 mm. Mekkora új alátét szükséges?

4. feladat (B). A főtengely fordulatszáma 2500 1/min, a kipufogószelep nyitvatartási szöge 260°. Számítsa ki a kipufogószelep nyitvatartási idejét.

5. feladat (C). Az ábra szerinti vezérlési diagramon a szívószelep –20°-nál kezd nyitni és 230°-nál zár, a kipufogószelep –230°-nál nyit és 20°-nál zár. Becsülje meg a szelepösszenyitást, és magyarázza el, miért nem nulla.

6. feladat (C). Miért előnyös a DOHC elrendezés egy nagy fordulatszámú szívómotornál az OHV-val szemben?

7. feladat (D). Ügyfél panasza: hideg motoron csattogás, melegen szinte hangtalan, de az alapjárat kissé egyenetlen. A kompresszió minden hengerben jó, az olajnyomás a gyári érték. Mi a következő ellenőrzési lépés, és milyen mérési eredmény valószínű?

17.4.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A vezérműtengely a főtengely fordulatszámának felével forog.
  2. 15∘+180∘+45∘=240∘15^{\circ} + 180^{\circ} + 45^{\circ}=240^{\circ}.
  3. A hézag 0,30 mm, azaz 0,10 mm-rel nagyobb az előírtnál, ezért vastagabb alátét szükséges. Az új vastagság = régi + (mért – előírt).
  4. A futási átöblítéshez: a friss keverék már akkor áramlik, amikor az égéstermék utolsó része távozik; a gázlendület javítja a töltéscserét.
  5. A hidraulikus emelős rendszeren nincs hagyományos himba-hézagállítás; a ketyegést az olajellátás, a nyomás és az emelő kopásának vizsgálatával kell keresni.

Feladatok megoldása

1. feladat. A nyitvatartási szög az a főtengely-szög, amely alatt a szelep a nyitás kezdetétől a teljes zárásig nyitva van. A szelepösszenyitás a felső holtpont környéki szögtartomány, ahol a szívó- és kipufogószelep egyszerre nyitva van.

2. feladat. Adott: előnyitás 10°, utánzárás 40°. Képlet: ϑ=10∘+180∘+40∘=230∘\vartheta = 10^{\circ}+180^{\circ}+40^{\circ}=230^{\circ}. Ellenőrzés: reális 200–280° között. ∎

3. feladat. Adott: hrégi=3,00mmh_{\text{régi}}=3{,}00\,\text{mm}, hmért=0,40mmh_{\text{mért}}=0{,}40\,\text{mm}, helőírt=0,20mmh_{\text{előírt}}=0{,}20\,\text{mm}. Képlet: húj=hrégi+(hmért−helőírt)h_{\text{új}}=h_{\text{régi}}+(h_{\text{mért}}-h_{\text{előírt}}). Behelyettesítés: 3,00+(0,40−0,20)=3,20mm3{,}00+(0{,}40-0{,}20)=3{,}20\,\text{mm}. Ellenőrzés: a hézag 0,20 mm-rel nagyobb, tehát vastagabb alátét kell. ∎

4. feladat. Adott: n=25001/minn=2500\,\text{1/min}, ϑ=260∘\vartheta=260^{\circ}. A főtengely fordulatideje T=60/2500=0,024sT=60/2500=0{,}024\,\text{s}. A nyitási idő t=(260/360)⋅0,024≈0,0173st=(260/360)\cdot0{,}024 \approx 0{,}0173\,\text{s}. Ellenőrzés: 260° a teljes 360°-nál kisebb, tehát 0,024 s-nál rövidebb időt kapunk. ∎

5. feladat. A szelepösszenyitás a szívó előnyitása és a kipufogó utánzárása a felső holtpont körül: 20∘+20∘=40∘20^{\circ}+20^{\circ}=40^{\circ}. Nem nulla, mert a gázdinamika és a szelepek véges nyitási sebessége ezt indokolja.

6. feladat. A DOHC kisebb mozgó tömeget és rövidebb erőátviteli utat ad, így nagyobb fordulatszámon kisebb a szelepúszás és pontosabb a vezérlés. Külön szívó- és kipufogótengellyel a két diagram szabadabban hangolható.

7. feladat. A következő lépés a hengerfejfedél levétele után a hidraulikus emelők és a bütyökpályák szemrevételezése, valamint az emelő kézi ellenőrzése. Valószínűleg kopott, szennyezett vagy levegős hidraulikus emelő található, amely hidegen nem tölti ki a hézagot, ezért ketyeg.

17.4.12 Rövid összefoglaló

A töltéscsere vezérlése a négyütemű motor levegőellátásának és égéstermék-elvezetésének időzítését szabja meg. A vezérlési diagram a szelepek emelkedését mutatja a főtengely-szög függvényében; a szívószelep jellemzően a felső holtpont előtt nyit és az alsó holtpont után zár, a kipufogószelep a munkatérfogat alsó holtpontja előtt nyit és a felső holtpont után zár. A felső holtpont körüli közös nyitási szakasz a szelepösszenyitás, amely a futási átöblítést és a töltésjavítást szolgálja. A vezérműtengely a főtengely fele fordulatszámával forog, ezért a diagramot főtengely-szögben adjuk meg. A szerkezet lehet OHV, OHC vagy DOHC; a korszerű motorokban az OHC/DOHC a jellemző. A szelephézag a hőtágulás felvételére szolgál: túl nagy hézag zajt és késő nyitást, túl kicsi hézag pedig szelepégést okoz. A hézag állítható csavarral, cserélhető alátéttel vagy hidraulikus emelővel. A változó szelepvezérlés a fordulatszám és terhelés szerint módosítja a nyitási időt, a fázist vagy az emelkedést. A diagnosztikában a vezérlési diagram, a szelephézag, a kompressziómérés és a hengerszivárgás-mérés együtt adja meg a motor töltéscsere-állapotát.

Továbbvitt eredmény. A vezérlési diagram és a szelephézag-értelmezés a Vezérműhajtás alfejezetben a szinkron beállításához, a Feltöltés alfejezetben a töltéscsere-hangolásához, a Diagnosztikai alapfogalmak és a motor mechanikai állapotvizsgálata alfejezetben a mérési eredmények értékeléséhez szükséges.

17.4.13 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a belső égésű motorok töltéscsere-folyamataira vonatkozó általános gépjármű-szerkezettani, termodinamikai és műhelydiagnosztikai ismeretekre épül. Nem tartalmaz önálló jogszabályi vagy ENSZ-EGB-előírás-hivatkozást. A megadott szelephézag-értékek, nyitási szögek, hőmérsékletek és anyagjellemzők tanulási példák; a konkrét javítási műveleteknél mindig a gyártói javítási utasítás és a hatályos műszaki adat az irányadó. Az ellenőrizendő állítások: a szelephézag jellemző tartománya, a szelepülék szöge, a kipufogószelep üzemi hőmérséklete és a hidraulikus emelő belső kialakítása. A szerkezeti elvek leírása a kerettanterv tanulási szintjének megfelelő, nem helyettesíti a gyártói rajz és mérési adatok tanulmányozását.