A műhelyben az autószerelő gyakran találkozik rugóval, lengéscsillapítóval és csővel. A futóműrugó cseréjekor meg kell érteni, miért és hogyan tárolja a rugó az energiát, milyen karakterisztikájú alkatrészt kap a jármű, és miért kell a lengéscsillapítónak a rugóval együtt dolgoznia. A fékcső vagy az üzemanyagcső javításakor pedig a csőkötés kiválasztása dönt a tömítettségről és a közlekedésbiztonságról: egy rosszul kivitelezett peremezés vagy egy rosszul kiválasztott roppantógyűrű a legjobb esetben csöpögést, rosszabb esetben féknyomás-vesztést, tüzet vagy környezetszennyezést okoz. Ez az alfejezet ezeket a gépelemeket alapozza meg, amelyeket később a futómű rugózásánál is felhasználunk.
Képzeljünk el egy hagyományos acél csavarrugót a futóműben. A kerékről érkező ütés összenyomja a rugót: a rugó átmenetileg mechanikai energiát tárol, majd visszaadja azt. Ha a rugó egymagában lenne, a tömeg sokáig lengene, mert a rugóban tárolt energia alig disszipálódna. A lengéscsillapító (teleszkópos, olajat fojtásszelepeken, dugattyúkon keresztül átpréselő elem) a lengésből hőt csinál, ezért a kerék hamar visszatér a nyugalmi helyzetbe. Minden futóműben van tehát egy energiatároló (rugó) és egy energiát hővé alakító (lengéscsillapító) egység.
Definíció. A rugómerevség vagy rugóállandó az erő és az alakváltozás hányadosa. Ha lineáris a rugó, a (vagy ) merevséget a következő összefüggés adja: ahol a rugóra ható erő, pedig az erő irányában mért behajlás (alakváltozás). A merevség SI-mértékegysége , de a járműgyakorlatban gyakran . Az átszámítás: .
Definíció. A rugókarakterisztika a rugóerő és a behajlás közötti függvénykapcsolat. A leggyakoribb karakterisztikák: lineáris (az erő az alakváltozással arányos), progresszív (a merevség a behajlás növekedésével nő), degresszív (a merevség a behajlással csökken). A járművek futóműrugójánál a progresszív karakterisztika komfortot és terhelésérzékenységet is ad.
Definíció. A sajátfrekvencia (önlengési frekvencia) az a frekvencia, amellyel egy csillapítatlan vagy alulcsillapított mechanikai rendszer magára hagyva leng. Egyszabadságfokú, csillapítás nélküli tömeg–rugó rendszerre: ahol a rezgő tömeg, a rugómerevség. A sajátfrekvenciát a futómű hangolásakor az emberi test érzékenysége miatt is figyelembe kell venni.
Definíció. A csillapítási tényező () a csillapítóerő és a dugattyúsebesség hányadosa: , mértékegysége . A kritikus csillapítás az az érték, amelynél a rendszer éppen nem leng túl, hanem a lehető leggyorsabban visszatér a nyugalmi állapotba. A kritikus csillapítási tényező: A csillapítási fok . Személyautó-futóműveknél a csillapítási fok jellemzően a kritikusnál jóval kisebb (kb. 0,2–0,4 – ellenőrizendő: szakirodalom), így a karosszéria egy-két kis túllengés után megnyugszik; a kritikus csillapítás túl kemény futóművet adna, amely az útegyenetlenségeket közvetlenül továbbítaná.
A rugók feladata a járműben: az ütések és rezgések rugalmas felvétele, a kerék talajjal való érintkezésének fenntartása, továbbá adott esetben erővel kapcsolatos visszahúzás vagy nyitás (pl. fékpofa-visszahúzó rugó, szeleprugó). A rugó mindig rugalmasan alakváltozik, és az alakváltozáskor tárolt energiát elengedve visszatér eredeti alakjába, feltéve, hogy nem léptük túl a rugalmassági határt.
A rugóanyagok jellemzően rugóacélok, amelyek magas széntartalmú, szilíciummal vagy krómmal ötvözött acélok. A pontos összetételt és hőkezelést a szabvány rögzíti (pl. EN 10089 – ellenőrizendő: pontos szabványszám és osztályok). A rozsdamentes rugók korrózióállóbbak. A rugó felületi hibája, korróziós göbre vagy hajszálrepedése miatt a rugó hirtelen törhet, ezért a rugófelületet tisztán, korróziótól védve kell tartani.
Lineáris rugónál a merevség minden behajlásnál ugyanakkora. Ekkor a rugóban tárolt energia (rugómunka) W a behajlás és az erő szorzatának fele: Ez azért van így, mert az erő az alakváltozás közben fokozatosan, nulláról -re nő, tehát az átlagos erő . A járműrugónál a statikus terhelésből adódó energia a lassú, a dinamikus lengésből származó energia pedig a gyors terhelés alatt tárolódik. Ha a rugó nem lineáris, a karakterisztikát görbeként ábrázoljuk, és a munka a görbe alatti terület.
A progresszív rugó előnye, hogy kis terhelésnél lágy (komfortos), nagyobb terhelésnél vagy nagyobb behajlásnál merevedik, így elkerülhető a gyakori ütközés a beütőütközőig. A degresszív rugó ritkább, de például a kúpos tányérrugóknál (Belleville-tányérok) fordul elő.
Egy járműkerék felfüggesztését modellezhetjük tömeg–rugó–csillapító rendszerként. A sajátfrekvencia a tömeggel és a merevséggel kifejezve adódik. Ha a rugómerevség túl nagy, a sajátfrekvencia magas, a futómű kemény; ha túl kicsi, a sajátfrekvencia alacsony, a jármű „hintázik”. A csillapítás a lengés amplitúdóját csökkenti; ha a csillapítás kisebb a kritikusnál, a tömeg túlleng, ha nagyobb, a rendszer lassan, de túllengés nélkül tér vissza.
A lengéscsillapító (teleszkópos lengéscsillapító) működése: a dugattyúrúd mozgásakor a hengerben lévő olajat kis keresztmetszetű fojtásokon és szelepeken kényszerítik át. A fojtás energiát von el a mozgástól, és azt hővé alakítja. A teleszkópos lengéscsillapítónak van behúzási és kilökődési iránya; a csillapítóerő sebességfüggő. A gáznyomásos lengéscsillapítóban a folyadékra gáz (jellemzően nitrogén) nyomást ad, ami megakadályozza az olaj habzását. A szintszabályozós légrugó vagy hidraulikus futómű ennél bonyolultabb; ezeket a későbbi alfejezet tárgyalja.

Az ábrán összenyomáskor az olaj a dugattyúszelepen felfelé áramlik, és a betolt dugattyúrúd térfogatának megfelelő olaj a fenékszelepen át a kiegyenlítő térbe jut; kihúzáskor az olaj a dugattyúszelepen lefelé áramlik, a hiányzó olaj a fenékszelepen át visszaszívódik. A kiegyenlítő tér felső részében gázpárna van.
A járműben különböző közegek áramlanak csövekben: fékfolyadék, üzemanyag, hűtőfolyadék, motorolaj, szervo folyadék, klímahűtőközeg, légrugó levegő, kipufogógáz, AdBlue. A cső anyagát a közeg, a nyomás, a hőmérséklet és a rezgés határozza meg.
A csőkötések kiválasztása a cső anyaga, a közeg és a nyomás szerint történik. A hidraulikus fékrendszerben a gyári csővégek peremezettek, kúpos ülékbe hollandi anyával csatlakoznak; a roppantógyűrűs kötés pneumatikus és kisnyomású rendszerekben használatos, hidraulikus fékcsövön csak akkor, ha a gyártó kifejezetten engedélyezi. A két kötéstípus: - Peremes (kiemelkedő dupla perem) kötés: a csővéget cél-szerszámmal (peremezőszerszám) kétszeresen visszahajtják, így kúpos ülékhez illeszkedik a hollandi anyával. Európai járműveken a fékcsővégek jellemzően F- (ISO-, gömb-) vagy E-peremesek (ellenőrizendő: DIN 74234 és a gyártói adat); egyszeres perem hidraulikus fékrendszerben nem használható. A peremezés előtt a csővég leélezése, a peremezőszerszám előírás szerinti használata kötelező. - Roppantógyűrűs kötés: a gyűrű a csőre csúszik, az anya meghúzásakor a gyűrű beleroppan a csőbe és a kúpos ülékbe, így fémtömítést ad. A csővágásnak merőlegesnek kell lennie, a csövet nem szabad elfordulni. Személygépkocsi fékrendszerében javításként nem szokásos (ellenőrizendő: a hazai műszaki vizsga gyakorlata); a gyári javítócsövek előre peremezve érkeznek.

Az ábra felső sora a dupla perem kialakítását mutatja (befogás, előzömítés, visszahajtás), a középső sor a kész E- (dupla) és F- (gömb-) perem, valamint a roppantógyűrűs kötés metszetét, az alsó sor a helyes és a hibás csővégeket. A peremtípus és a meghúzási nyomaték gyártói adat (ellenőrizendő); egyszeres perem hidraulikus fékrendszerben nem használható, roppantógyűrűs kötés fékcsőhöz csak a gyártó engedélyével.
Az üzemanyag- és AdBlue-csöveknél VDA gyorscsatlakozókat, karos vagy bajonettzáras csatlakozókat, illetve hőre zsugorodó tömlővégeket használnak. A csatlakozót csak a megfelelő célszerszámmal szabad oldani, mert a műanyag reteszek eltörhetnek. A pneumatikus rendszerekben (pl. keréknyomás-állítás, légrugó) roppantógyűrűs vagy csavaros csavarkötések, továbbá gyorscsatlakozó idomok jellemzőek.
A csövek felfüggesztése rezgésálló kialakítású legyen. A rögzítő bilincsnek, gumibaknak mereven kell tartania a csövet, de el kell kerülni a kifáradást okozó hajlító rezgéseket. A csővezetékeket a gyártói nyomvonalon, megfelelő távolságban kell elhelyezni, a hőforrásoktól és mozgó alkatrészektől védve.
Szelepek, csapok, tartályok. A légfékrendszerben a levegőt légtartályok tárolják. A tartályon biztonsági szelep van (túlnyomás ellen), leeresztő csap (kondenzvíz eltávolítására), visszacsapó szelep (a kompresszor felőli ágban). A gömbcsap villás karral nyitható-zárható, a tömszelence a csaporsónál megakadályozza a szivárgást. A klímarendszerben a kompresszor oldalán nagynyomású, az elpárolgó oldalán kisnyomású oldal, a tartályos szárító és a kondenzátor alkotja a rendszert. A nyomástartó edények (légtartály, klímakomponensek, CNG/LPG palack) külön minősítési és időszakos nyomáspróba-alá esnek (ellenőrizendő: hatályos közlekedési és nyomástartó edény szabályozás).
1. példa (egyszerű rugómerevség és behajlás).
Adott egy futóműrugó, amelynek merevsége . A rugóra az adott kerék statikus terhelése . Mennyi a statikus behajlás?
2. példa (csavarrugó merevségének közelítő számítása).
Egy hengeres csavarrugó huzalátmérője , közepes menetátmérője , aktív menetszáma . A rugó anyagának nyírási modulusa . Számítsa ki a rugó merevségét!
3. példa (nyomás alatti cső falvastagsága).
Egy fékrendszerben az üzemi nyomás maximuma . A fékcső külső átmérője . Az anyagra megengedett feszültség . Legalább mekkora legyen a cső falvastagsága?
A fenti számítások mind azt mutatják, hogy a rugó- és csőméretezésnél az egyszerű összefüggések jó becslést adnak, de a járműipari kiválasztásnál a gyártói előírás és a típusvizsgálat a döntő.
Az alábbi diagram egy lineáris és egy progresszív rugó erő–behajlás görbéjét mutatja 0 és 100 mm behajlás között. A lineáris karakterisztikánál a merevség állandó, a progresszívnél a nagyobb behajlásnál az erő meredekebben nő. A járműfutóműveknél a progresszív rugó kis behajlásnál komfortos, nagyobb behajlásnál stabilabb.
A görbe azt mutatja, hogy 50 mm behajlásnál a lineáris erő 2500 N, míg a progresszív erő 40·50+0,5·2500 = 2000+1250 = 3250 N; tehát 50 mm-nél a progresszív rugó ad nagyobb erőt, mert a nagyobb behajlás felé merevedik. A két görbe 20 mm-nél (1000 N) metszi egymást: ez alatt a progresszív rugó lágyabb (komfort), fölötte merevebb. A sajátfrekvencia és a csillapítás vizsgálatakor a karakterisztikát a munkaponti merevséggel közelítjük; a munkapont a statikus behajlás.
A rugókat és lengéscsillapítókat rendszeresen ellenőrizni kell:
Egy ügyfél azt panaszkodja, hogy a jármű jobb eleje „süppedős”, kanyarban bizonytalan, és a műszaki vizsgán megbukott lengéscsillapításra. A műhelyben a járművet emelőre emelik, lekötik az akkumulátort, majd a futóművet átvizsgálják. A járművet a gyártói emelési pontokon felemelik, és műhelyi járműemelőn mechanikusan reteszelik vagy bakra támasztják. A jobb első rugó egyik menete törött, a lengéscsillapító olajos, a rúd korrodált. A törött rugó miatt a statikus behajlás megnőtt, a munkapont eltolódott, és a sajátfrekvencia is megváltozott. A rossz lengéscsillapító nem disszipálta a lengést, ezért a kerék pattogott.
A javítás során a gyártói előírás szerint a rugót és a lengéscsillapítót párban (ugyanazon tengelyen mindkét oldalt) cserélik. A rugóült a típusnak megfelelő, a csillapító felső és alsó csavarjait új önzáró anyával, a gyártói nyomatékkal húzzák meg (ellenőrizendő: pontos nyomaték). A beépítés után a járművet lemérték, a kerékdőlést és az utánfutást ellenőrizték. A próbaút során a lengés megszűnt, a fék- és kormányrendszer is megfelelt.
Figyelem. A rugóstag rugója beépítve is előfeszített, nagy energiát tárol (például rugóerőnél és összenyomásnál – tanulási becslés). A felső rögzítőanyát csak a gyártó által előírt, ép, a rugóhoz illő rugóösszehúzóval összenyomott rugónál szabad oldani; a pofák a rugómenetekre átlósan, teljes felfekvéssel kerüljenek, ütvecsavarozó az összehúzón tilos; a rugó síkjában senki ne álljon. Sérült, korrodált rugót összehúzó nélkül tilos bontani (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás).
Bár ez az alfejezet a gépelemeket tárgyalja, a praktikus ellenőrzés a műhelyben fontos. A csőjavításhoz tartozó általános lépések:
Biztonsági korlát. A bemutatott lépések tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkoznak. A fékrendszeren végzett munka biztonsági rendszer, csak előírás szerint végezhető.
Figyelem. Fékcsövet tilos házilag javítani roppantógyűrűvel akkor, ha a gyártó peremezett csövet ír elő. A helytelen csőkötés féknyomás-vesztést és balesetet okozhat.
Környezetvédelem. A leeresztett fékfolyadék, a csőtisztító oldószer, a sérült cső és a gumitömlő veszélyes hulladéknak minősülhet. A fékfolyadék soha nem kerülhet a talajba vagy a csatornába; megfelelő, feliratozott tárolóban gyűjtsd.
1. feladat (A). Határozd meg egy futóműrugó merevségét, ha terhelésre behajlást mérnek!
2. feladat (A). Egy hengeres csavarrugó huzalátmérője , közepes menetátmérője , aktív menetszáma , nyírási modulusa . Számítsd ki a rugó merevségét!
3. feladat (B). Egy lineáris rugó behajlása erő hatására. Mekkora erő kell behajláshoz, és mennyi a rugó munkája a 60 mm behajlás során?
4. feladat (B). Fékrendszerben a maximális nyomás . A fékcső külső átmérője , megengedett feszültség . Milyen minimális falvastagság adódik a Barlow-közelítés szerint? Hasonlítsd össze a gyakorlatban használt falvastagsággal, és magyarázd az eltérést!
5. feladat (C). Adott egy tömeg–rugó rendszer merevséggel és tömeggel (kerékenként). Számítsd ki a csillapítatlan sajátfrekvenciát! Mi történik a sajátfrekvenciával, ha a tömeg 450 kg-ra nő (teljes terhelés)? Indokold!
6. feladat (D). Egy műhelyben az ügyfél fékrendszerének jobb első fékcsövén korróziót találtak. A gyártó 6 mm átmérőjű, dupla peremezett acélcsövet ír elő. A szerelő azt mondja, hogy roppantógyűrűs kötéssel megjavítja, mert az gyorsabb. Mi a helyes eljárás, és miért? Nevezz meg legalább két biztonsági és tömítettségi szempontot!
A helyes eljárás a gyártói előírás szerinti dupla peremezett acélcső használata. A roppantógyűrűs kötés nem helyettesíti a peremezett kialakítást, mert: - A fékrendszerben nagy a nyomás (150 bar), és a roppantógyűrű nem ad olyan megbízható, fáradásálló tömítést, mint a kúpos ülék. - A roppantógyűrű kötésben a cső anyaga befelé horpadhat, ami feszültséggyűjtő helyet képez, és repedéshez vezethet. - A gyártói alkatrész-minősítés (gépjármű fékcső) a peremezett kivitelhez tartozik; a biztonsági rendszeren nem szabad eltérni. - A javítás minőségét és a tömítettséget a gyártói javítási útmutató szerint, nyomáspróbával és vizuális ellenőrzéssel kell ellenőrizni.
A rugók a járműben energia tárolására és az ütések rugalmas felvételére szolgálnak. A rugómerevség , az erő és az alakváltozás hányadosa; a rugókarakterisztika lehet lineáris, progresszív vagy degresszív. A hengeres csavarrugó merevsége a huzalátmérő, a közepes menetátmérő, az aktív menetszám és a nyírási modulus függvénye. A rugó által tárolt munka lineáris esetben . A csillapítatlan tömeg–rugó rendszer sajátfrekvenciája ; a lengéscsillapító ezt a lengést csillapítja, energiát disszipál. A jármű csövei (fékcső, üzemanyagcső, hűtő-, klímacső) acélból, rézből, műanyagból vagy gumiból készülnek. A fékrendszerben a peremezett (dupla perem) csővég a jellemző, a roppantógyűrűs kötés csak ott használható, ahol a gyártó előírja. A csőfalvastagság a belső nyomás mellett a mechanikai és korróziós hatások miatt nagyobb. A tartályok, szelepek és csapok (légtartály, biztonsági szelep, visszacsapó) a nyomástartó rendszerek része. Továbbvitt eredmény. A rugókarakterisztika és a lengőrendszer ismeretét a Rugózás és lengéscsillapítás alfejezetben használjuk fel, ahol a futómű rugó és lengéscsillapító rendszerét részletesen tárgyaljuk.
A fejezetben felhasznált fizikai, mechanikai összefüggések a klasszikus rugó- és szilárdságtani alapokon nyugszanak. Az alábbi pontok ellenőrzést igényelnek a kiadás előtt: - A rugóanyagok szabványjelölése (pl. EN 10089) és hőkezelési előírásai. - A fékcső átmérőkre és falvastagságra vonatkozó gyártói/típus adatok. - A peremezett csővég (dupla perem) és a roppantógyűrű alkalmazhatóságának konkrét gyártói előírásai. - A nyomástartó edényekre és a légfékrendszerre vonatkozó hatályos közlekedési és munkavédelmi előírások. - A lengéscsillapító-próbapad hatósági követelményei. - Az F-gáz rendelet (klímaberendezések) hatályos tanúsítványi és nyilvántartási előírásai.