10.5 Rugók, lengéscsillapítók, csövek és csőszerelvények

10.5.1 Motiváció

A műhelyben az autószerelő gyakran találkozik rugóval, lengéscsillapítóval és csővel. A futóműrugó cseréjekor meg kell érteni, miért és hogyan tárolja a rugó az energiát, milyen karakterisztikájú alkatrészt kap a jármű, és miért kell a lengéscsillapítónak a rugóval együtt dolgoznia. A fékcső vagy az üzemanyagcső javításakor pedig a csőkötés kiválasztása dönt a tömítettségről és a közlekedésbiztonságról: egy rosszul kivitelezett peremezés vagy egy rosszul kiválasztott roppantógyűrű a legjobb esetben csöpögést, rosszabb esetben féknyomás-vesztést, tüzet vagy környezetszennyezést okoz. Ez az alfejezet ezeket a gépelemeket alapozza meg, amelyeket később a futómű rugózásánál is felhasználunk.

10.5.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hagyományos acél csavarrugót a futóműben. A kerékről érkező ütés összenyomja a rugót: a rugó átmenetileg mechanikai energiát tárol, majd visszaadja azt. Ha a rugó egymagában lenne, a tömeg sokáig lengene, mert a rugóban tárolt energia alig disszipálódna. A lengéscsillapító (teleszkópos, olajat fojtásszelepeken, dugattyúkon keresztül átpréselő elem) a lengésből hőt csinál, ezért a kerék hamar visszatér a nyugalmi helyzetbe. Minden futóműben van tehát egy energiatároló (rugó) és egy energiát hővé alakító (lengéscsillapító) egység.

10.5.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A rugómerevség vagy rugóállandó az erő és az alakváltozás hányadosa. Ha lineáris a rugó, a CC (vagy kk) merevséget a következő összefüggés adja: C=Ff,C = \frac{F}{f}, ahol FF a rugóra ható erő, ff pedig az erő irányában mért behajlás (alakváltozás). A merevség SI-mértékegysége N/m\text{N/m}, de a járműgyakorlatban gyakran N/mm\text{N/mm}. Az átszámítás: 1N/mm=1000N/m1\,\text{N/mm} = 1000\,\text{N/m}.

Definíció. A rugókarakterisztika a rugóerő és a behajlás közötti függvénykapcsolat. A leggyakoribb karakterisztikák: lineáris (az erő az alakváltozással arányos), progresszív (a merevség a behajlás növekedésével nő), degresszív (a merevség a behajlással csökken). A járművek futóműrugójánál a progresszív karakterisztika komfortot és terhelésérzékenységet is ad.

Definíció. A sajátfrekvencia (önlengési frekvencia) az a frekvencia, amellyel egy csillapítatlan vagy alulcsillapított mechanikai rendszer magára hagyva leng. Egyszabadságfokú, csillapítás nélküli tömeg–rugó rendszerre: f0=12πCm,f_0 = \frac{1}{2\pi}\sqrt{\frac{C}{m}}, ahol mm a rezgő tömeg, CC a rugómerevség. A sajátfrekvenciát a futómű hangolásakor az emberi test érzékenysége miatt is figyelembe kell venni.

Definíció. A csillapítási tényező (dd) a csillapítóerő és a dugattyúsebesség hányadosa: Fd=d⋅vF_{\text{d}} = d \cdot v, mértékegysége N·s/m\text{N·s/m}. A kritikus csillapítás az az érték, amelynél a rendszer éppen nem leng túl, hanem a lehető leggyorsabban visszatér a nyugalmi állapotba. A kritikus csillapítási tényező: dc=2Cm.d_c = 2\sqrt{C\,m}. A csillapítási fok ζ=d/dc\zeta = d/d_{\text{c}}. Személyautó-futóműveknél a csillapítási fok jellemzően a kritikusnál jóval kisebb (kb. 0,2–0,4 – ellenőrizendő: szakirodalom), így a karosszéria egy-két kis túllengés után megnyugszik; a kritikus csillapítás túl kemény futóművet adna, amely az útegyenetlenségeket közvetlenül továbbítaná.

10.5.4 Felépítés és működés

10.5.4.1 Rugók fajtái és anyagai

A rugók feladata a járműben: az ütések és rezgések rugalmas felvétele, a kerék talajjal való érintkezésének fenntartása, továbbá adott esetben erővel kapcsolatos visszahúzás vagy nyitás (pl. fékpofa-visszahúzó rugó, szeleprugó). A rugó mindig rugalmasan alakváltozik, és az alakváltozáskor tárolt energiát elengedve visszatér eredeti alakjába, feltéve, hogy nem léptük túl a rugalmassági határt.

A rugóanyagok jellemzően rugóacélok, amelyek magas széntartalmú, szilíciummal vagy krómmal ötvözött acélok. A pontos összetételt és hőkezelést a szabvány rögzíti (pl. EN 10089 – ellenőrizendő: pontos szabványszám és osztályok). A rozsdamentes rugók korrózióállóbbak. A rugó felületi hibája, korróziós göbre vagy hajszálrepedése miatt a rugó hirtelen törhet, ezért a rugófelületet tisztán, korróziótól védve kell tartani.

10.5.4.2 Rugókarakterisztika és rugómunka

Lineáris rugónál a merevség minden behajlásnál ugyanakkora. Ekkor a rugóban tárolt energia (rugómunka) W a behajlás és az erő szorzatának fele: W=12Ff=12Cf2.W = \frac{1}{2}F f = \frac{1}{2}C f^2. Ez azért van így, mert az erő az alakváltozás közben fokozatosan, nulláról FF-re nő, tehát az átlagos erő F/2F/2. A járműrugónál a statikus terhelésből adódó energia a lassú, a dinamikus lengésből származó energia pedig a gyors terhelés alatt tárolódik. Ha a rugó nem lineáris, a karakterisztikát görbeként ábrázoljuk, és a munka a görbe alatti terület.

A progresszív rugó előnye, hogy kis terhelésnél lágy (komfortos), nagyobb terhelésnél vagy nagyobb behajlásnál merevedik, így elkerülhető a gyakori ütközés a beütőütközőig. A degresszív rugó ritkább, de például a kúpos tányérrugóknál (Belleville-tányérok) fordul elő.

10.5.4.3 Egyszerű lengőrendszer és lengéscsillapítók

Egy járműkerék felfüggesztését modellezhetjük tömeg–rugó–csillapító rendszerként. A sajátfrekvencia a tömeggel és a merevséggel kifejezve adódik. Ha a rugómerevség túl nagy, a sajátfrekvencia magas, a futómű kemény; ha túl kicsi, a sajátfrekvencia alacsony, a jármű „hintázik”. A csillapítás a lengés amplitúdóját csökkenti; ha a csillapítás kisebb a kritikusnál, a tömeg túlleng, ha nagyobb, a rendszer lassan, de túllengés nélkül tér vissza.

A lengéscsillapító (teleszkópos lengéscsillapító) működése: a dugattyúrúd mozgásakor a hengerben lévő olajat kis keresztmetszetű fojtásokon és szelepeken kényszerítik át. A fojtás energiát von el a mozgástól, és azt hővé alakítja. A teleszkópos lengéscsillapítónak van behúzási és kilökődési iránya; a csillapítóerő sebességfüggő. A gáznyomásos lengéscsillapítóban a folyadékra gáz (jellemzően nitrogén) nyomást ad, ami megakadályozza az olaj habzását. A szintszabályozós légrugó vagy hidraulikus futómű ennél bonyolultabb; ezeket a későbbi alfejezet tárgyalja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kétcsöves lengéscsillapító metszete az olaj útjával összenyomáskor és kihúzáskor.
Kétcsöves teleszkópos lengéscsillapító metszete az olaj útjával összenyomáskor és kihúzáskor

Az ábrán összenyomáskor az olaj a dugattyúszelepen felfelé áramlik, és a betolt dugattyúrúd térfogatának megfelelő olaj a fenékszelepen át a kiegyenlítő térbe jut; kihúzáskor az olaj a dugattyúszelepen lefelé áramlik, a hiányzó olaj a fenékszelepen át visszaszívódik. A kiegyenlítő tér felső részében gázpárna van.

10.5.4.4 Csövek, csőszerelvények, szelepek és tartályok

A járműben különböző közegek áramlanak csövekben: fékfolyadék, üzemanyag, hűtőfolyadék, motorolaj, szervo folyadék, klímahűtőközeg, légrugó levegő, kipufogógáz, AdBlue. A cső anyagát a közeg, a nyomás, a hőmérséklet és a rezgés határozza meg.

A csőkötések kiválasztása a cső anyaga, a közeg és a nyomás szerint történik. A hidraulikus fékrendszerben a gyári csővégek peremezettek, kúpos ülékbe hollandi anyával csatlakoznak; a roppantógyűrűs kötés pneumatikus és kisnyomású rendszerekben használatos, hidraulikus fékcsövön csak akkor, ha a gyártó kifejezetten engedélyezi. A két kötéstípus: - Peremes (kiemelkedő dupla perem) kötés: a csővéget cél-szerszámmal (peremezőszerszám) kétszeresen visszahajtják, így kúpos ülékhez illeszkedik a hollandi anyával. Európai járműveken a fékcsővégek jellemzően F- (ISO-, gömb-) vagy E-peremesek (ellenőrizendő: DIN 74234 és a gyártói adat); egyszeres perem hidraulikus fékrendszerben nem használható. A peremezés előtt a csővég leélezése, a peremezőszerszám előírás szerinti használata kötelező. - Roppantógyűrűs kötés: a gyűrű a csőre csúszik, az anya meghúzásakor a gyűrű beleroppan a csőbe és a kúpos ülékbe, így fémtömítést ad. A csővágásnak merőlegesnek kell lennie, a csövet nem szabad elfordulni. Személygépkocsi fékrendszerében javításként nem szokásos (ellenőrizendő: a hazai műszaki vizsga gyakorlata); a gyári javítócsövek előre peremezve érkeznek.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fékcső dupla peremének kialakítása és metszete; roppantógyűrűs kötés; hibás peremek.
Fékcső-peremezés: a dupla perem kialakítása, E- és F-perem, roppantógyűrűs kötés metszete, helyes és hibás csővégek

Az ábra felső sora a dupla perem kialakítását mutatja (befogás, előzömítés, visszahajtás), a középső sor a kész E- (dupla) és F- (gömb-) perem, valamint a roppantógyűrűs kötés metszetét, az alsó sor a helyes és a hibás csővégeket. A peremtípus és a meghúzási nyomaték gyártói adat (ellenőrizendő); egyszeres perem hidraulikus fékrendszerben nem használható, roppantógyűrűs kötés fékcsőhöz csak a gyártó engedélyével.

Az üzemanyag- és AdBlue-csöveknél VDA gyorscsatlakozókat, karos vagy bajonettzáras csatlakozókat, illetve hőre zsugorodó tömlővégeket használnak. A csatlakozót csak a megfelelő célszerszámmal szabad oldani, mert a műanyag reteszek eltörhetnek. A pneumatikus rendszerekben (pl. keréknyomás-állítás, légrugó) roppantógyűrűs vagy csavaros csavarkötések, továbbá gyorscsatlakozó idomok jellemzőek.

A csövek felfüggesztése rezgésálló kialakítású legyen. A rögzítő bilincsnek, gumibaknak mereven kell tartania a csövet, de el kell kerülni a kifáradást okozó hajlító rezgéseket. A csővezetékeket a gyártói nyomvonalon, megfelelő távolságban kell elhelyezni, a hőforrásoktól és mozgó alkatrészektől védve.

Szelepek, csapok, tartályok. A légfékrendszerben a levegőt légtartályok tárolják. A tartályon biztonsági szelep van (túlnyomás ellen), leeresztő csap (kondenzvíz eltávolítására), visszacsapó szelep (a kompresszor felőli ágban). A gömbcsap villás karral nyitható-zárható, a tömszelence a csaporsónál megakadályozza a szivárgást. A klímarendszerben a kompresszor oldalán nagynyomású, az elpárolgó oldalán kisnyomású oldal, a tartályos szárító és a kondenzátor alkotja a rendszert. A nyomástartó edények (légtartály, klímakomponensek, CNG/LPG palack) külön minősítési és időszakos nyomáspróba-alá esnek (ellenőrizendő: hatályos közlekedési és nyomástartó edény szabályozás).

10.5.5 Kidolgozott példák

1. példa (egyszerű rugómerevség és behajlás).

Adott egy futóműrugó, amelynek merevsége C=45N/mmC = 45\,\text{N/mm}. A rugóra az adott kerék statikus terhelése F=3,2kNF = 3{,}2\,\text{kN}. Mennyi a statikus behajlás?

2. példa (csavarrugó merevségének közelítő számítása).

Egy hengeres csavarrugó huzalátmérője d=12mmd = 12\,\text{mm}, közepes menetátmérője Dm=90mmD_m = 90\,\text{mm}, aktív menetszáma n=6n = 6. A rugó anyagának nyírási modulusa G=80000MPaG = 80\,000\,\text{MPa}. Számítsa ki a rugó merevségét!

3. példa (nyomás alatti cső falvastagsága).

Egy fékrendszerben az üzemi nyomás maximuma p=120barp = 120\,\text{bar}. A fékcső külső átmérője D=6mmD = 6\,\text{mm}. Az anyagra megengedett feszültség σmeg=150MPa\sigma_{\text{meg}} = 150\,\text{MPa}. Legalább mekkora legyen a cső falvastagsága?

A fenti számítások mind azt mutatják, hogy a rugó- és csőméretezésnél az egyszerű összefüggések jó becslést adnak, de a járműipari kiválasztásnál a gyártói előírás és a típusvizsgálat a döntő.

10.5.6 Rugókarakterisztika és lengés szemléltetése

Az alábbi diagram egy lineáris és egy progresszív rugó erő–behajlás görbéjét mutatja 0 és 100 mm behajlás között. A lineáris karakterisztikánál a merevség állandó, a progresszívnél a nagyobb behajlásnál az erő meredekebben nő. A járműfutóműveknél a progresszív rugó kis behajlásnál komfortos, nagyobb behajlásnál stabilabb.

Rugókarakterisztika: lineáris és progresszív rugó (szemléltető) - Példaképletekből számított, nem mérési adat. A lineáris: F=50f, a progresszív: F=40f+0,5*f^2, ahol f (mm) és F (N).

A görbe azt mutatja, hogy 50 mm behajlásnál a lineáris erő 2500 N, míg a progresszív erő 40·50+0,5·2500 = 2000+1250 = 3250 N; tehát 50 mm-nél a progresszív rugó ad nagyobb erőt, mert a nagyobb behajlás felé merevedik. A két görbe 20 mm-nél (1000 N) metszi egymást: ez alatt a progresszív rugó lágyabb (komfort), fölötte merevebb. A sajátfrekvencia és a csillapítás vizsgálatakor a karakterisztikát a munkaponti merevséggel közelítjük; a munkapont a statikus behajlás.

10.5.7 Minőségellenőrzés

A rugókat és lengéscsillapítókat rendszeresen ellenőrizni kell:

10.5.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél azt panaszkodja, hogy a jármű jobb eleje „süppedős”, kanyarban bizonytalan, és a műszaki vizsgán megbukott lengéscsillapításra. A műhelyben a járművet emelőre emelik, lekötik az akkumulátort, majd a futóművet átvizsgálják. A járművet a gyártói emelési pontokon felemelik, és műhelyi járműemelőn mechanikusan reteszelik vagy bakra támasztják. A jobb első rugó egyik menete törött, a lengéscsillapító olajos, a rúd korrodált. A törött rugó miatt a statikus behajlás megnőtt, a munkapont eltolódott, és a sajátfrekvencia is megváltozott. A rossz lengéscsillapító nem disszipálta a lengést, ezért a kerék pattogott.

A javítás során a gyártói előírás szerint a rugót és a lengéscsillapítót párban (ugyanazon tengelyen mindkét oldalt) cserélik. A rugóült a típusnak megfelelő, a csillapító felső és alsó csavarjait új önzáró anyával, a gyártói nyomatékkal húzzák meg (ellenőrizendő: pontos nyomaték). A beépítés után a járművet lemérték, a kerékdőlést és az utánfutást ellenőrizték. A próbaút során a lengés megszűnt, a fék- és kormányrendszer is megfelelt.

Figyelem. A rugóstag rugója beépítve is előfeszített, nagy energiát tárol (például 3,2kN3{,}2\,\text{kN} rugóerőnél és 70mm70\,\text{mm} összenyomásnál W=12Ff≈110JW=\tfrac12 F f\approx 110\,\text{J} – tanulási becslés). A felső rögzítőanyát csak a gyártó által előírt, ép, a rugóhoz illő rugóösszehúzóval összenyomott rugónál szabad oldani; a pofák a rugómenetekre átlósan, teljes felfekvéssel kerüljenek, ütvecsavarozó az összehúzón tilos; a rugó síkjában senki ne álljon. Sérült, korrodált rugót összehúzó nélkül tilos bontani (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás).

10.5.9 Gyakorlati útmutató – csőjavítási ellenőrzőlista

Bár ez az alfejezet a gépelemeket tárgyalja, a praktikus ellenőrzés a műhelyben fontos. A csőjavításhoz tartozó általános lépések:

Biztonsági korlát. A bemutatott lépések tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkoznak. A fékrendszeren végzett munka biztonsági rendszer, csak előírás szerint végezhető.

  1. Azonosítsd a járművet, a cső anyagát, átmérőjét, a csővégek típusát a gyártói dokumentáció alapján.
  2. Készítsd elő a rendszert a bontásra (fékrendszernél a pedált pedálrögzítővel enyhén lenyomva rögzítsd, hogy bontáskor kevesebb fékfolyadék follyon ki; klímánál a hűtőközeget F-gáz-képesítéssel, lefejtő állomással nyerd vissza).
  3. A sérült csőszakaszt jelöld meg, a gyártói előírás szerint bontsd a csatlakozókat és rögzítéseket.
  4. Az új csövet hajlítsd megfelelő hajlítószerszámmal, ne kézzel törd; a hajlítási sugár a cső átmérőjének legalább 3–5-szöröse legyen (ellenőrizendő: gyártói előírás).
  5. A csővégeket készítsd elő: vágd merőlegesen, sorjázd le, tisztítsd meg; a peremezést célszerszámmal végezd (roppantógyűrűt fékcsőhöz csak a gyártó engedélyével).
  6. Szereld be a csövet, a csatlakozókat a gyártói nyomatékkal húzd meg.
  7. Légtelenítsd a rendszert a gyártói sorrend szerint (fékrendszer).
  8. Ellenőrizd a tömítettséget nyomáspróbával, töröld szárazra a csatlakozókat, és nézd meg, hogy nincs-e szivárgás.
  9. Dokumentáld a munkát, a csere alkatrészeket és a nyomatékokat.

Figyelem. Fékcsövet tilos házilag javítani roppantógyűrűvel akkor, ha a gyártó peremezett csövet ír elő. A helytelen csőkötés féknyomás-vesztést és balesetet okozhat.

Környezetvédelem. A leeresztett fékfolyadék, a csőtisztító oldószer, a sérült cső és a gumitömlő veszélyes hulladéknak minősülhet. A fékfolyadék soha nem kerülhet a talajba vagy a csatornába; megfelelő, feliratozott tárolóban gyűjtsd.

10.5.10 Tipikus hibák

  1. A rugómerevség és a rugóterhelés összekeverése. A tanuló azt hiszi, ha a rugó merevsége nagy, akkor nagyobb terhelést bír. Valójában a merevség az erő/alakváltozás arányt adja, nem a maximális terhelést. A teherbírást a megengedett feszültség és a geometria határozza meg.
  2. A rugók egyoldali cseréjének hiánya. A futóműrugót vagy a lengéscsillapítót gyakran csak a sérült oldalon cserélik, pedig a másik oldal hasonló igénybevételt kapott. A párban történő csere a jármű stabilitásához szükséges.
  3. Hibás csőperemezés. A csővéget nem sorjázzák le vagy nem pontosan merőlegesen vágják, ezért a perem reped vagy nem fekszik fel teljesen a kúpos ülékre. A kész peremet mindig vizuálisan ellenőrizni kell, és tömítettség-próbát kell végezni.
  4. Nem megfelelő csőkötés kiválasztása. A fékrendszerben a roppantógyűrűs kötést rosszul használják, ha a peremezett cső előírt. A roppantógyűrű nem biztosítja a gyárilag előírt biztonságot, és szivárgáshoz vezethet.

10.5.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a rugómerevség az erő és az alakváltozás hányadosa? Indokold!
  2. Egy rugóra F=2400NF = 2400\,\text{N} erő hat, behajlása f=40mmf = 40\,\text{mm}. Mennyi a rugó merevsége N/mm\text{N/mm} és N/m\text{N/m} egységben?
  3. Mi a különbség a lineáris és a progresszív rugókarakterisztika között?
  4. Miért van szükség a lengéscsillapítóra a rugó mellett a jármű futóművében?
  5. Mi a dupla peremezett csővég előnye a fékrendszerben az egyszerű vágott csővéggel szemben?

10.5.12 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg egy futóműrugó merevségét, ha F=3700NF = 3700\,\text{N} terhelésre f=55mmf = 55\,\text{mm} behajlást mérnek!

2. feladat (A). Egy hengeres csavarrugó huzalátmérője d=10mmd = 10\,\text{mm}, közepes menetátmérője Dm=70mmD_m = 70\,\text{mm}, aktív menetszáma n=5n = 5, nyírási modulusa G=80000MPaG = 80\,000\,\text{MPa}. Számítsd ki a rugó merevségét!

3. feladat (B). Egy lineáris rugó behajlása f1=20mmf_1 = 20\,\text{mm} erő F1=800NF_1 = 800\,\text{N} hatására. Mekkora erő kell f2=60mmf_2 = 60\,\text{mm} behajláshoz, és mennyi a rugó munkája a 60 mm behajlás során?

4. feladat (B). Fékrendszerben a maximális nyomás p=150barp = 150\,\text{bar}. A fékcső külső átmérője D=6mmD = 6\,\text{mm}, megengedett feszültség σmeg=160MPa\sigma_{\text{meg}} = 160\,\text{MPa}. Milyen minimális falvastagság adódik a Barlow-közelítés szerint? Hasonlítsd össze a gyakorlatban használt 0,7mm0{,}7\,\text{mm} falvastagsággal, és magyarázd az eltérést!

5. feladat (C). Adott egy tömeg–rugó rendszer merevséggel C=50000N/mC = 50\,000\,\text{N/m} és tömeggel m=300kgm = 300\,\text{kg} (kerékenként). Számítsd ki a csillapítatlan sajátfrekvenciát! Mi történik a sajátfrekvenciával, ha a tömeg 450 kg-ra nő (teljes terhelés)? Indokold!

6. feladat (D). Egy műhelyben az ügyfél fékrendszerének jobb első fékcsövén korróziót találtak. A gyártó 6 mm átmérőjű, dupla peremezett acélcsövet ír elő. A szerelő azt mondja, hogy roppantógyűrűs kötéssel megjavítja, mert az gyorsabb. Mi a helyes eljárás, és miért? Nevezz meg legalább két biztonsági és tömítettségi szempontot!

10.5.13 Megoldások

10.5.13.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A rugómerevség definíció szerint C=F/fC = F/f, az erő és az alakváltozás hányadosa. Ez lineáris rugónál állandó.
  2. C=2400N40mm=60N/mm=60000N/mC = \frac{2400\,\text{N}}{40\,\text{mm}} = 60\,\text{N/mm} = 60\,000\,\text{N/m}.
  3. Lineáris rugónál az erő a behajlással arányos, a merevség állandó. Progresszív rugónál a merevség a behajlás növekedésével nő, így nagyobb behajlásnál nagyobb erőt ad.
  4. A rugó tárolja az energiát, de nem disszipálja, ezért a tömeg tartósan lengene. A lengéscsillapító csillapítja a lengést, energiát hővé alakít, így a kerék hamar visszatér a nyugalmi helyzetbe.
  5. A dupla peremezett csővég nagy fémfelületet ad a kúpos üléken, egyenletes tömítést biztosít, repedésre kevésbé hajlamos, mint a vágott él. Az egyszerű vágott csővég nem tömít, és kivágódhat.

10.5.13.2 1. feladat megoldása

10.5.13.3 2. feladat megoldása

10.5.13.4 3. feladat megoldása

10.5.13.5 4. feladat megoldása

10.5.13.6 5. feladat megoldása

10.5.13.7 6. feladat megoldása

A helyes eljárás a gyártói előírás szerinti dupla peremezett acélcső használata. A roppantógyűrűs kötés nem helyettesíti a peremezett kialakítást, mert: - A fékrendszerben nagy a nyomás (150 bar), és a roppantógyűrű nem ad olyan megbízható, fáradásálló tömítést, mint a kúpos ülék. - A roppantógyűrű kötésben a cső anyaga befelé horpadhat, ami feszültséggyűjtő helyet képez, és repedéshez vezethet. - A gyártói alkatrész-minősítés (gépjármű fékcső) a peremezett kivitelhez tartozik; a biztonsági rendszeren nem szabad eltérni. - A javítás minőségét és a tömítettséget a gyártói javítási útmutató szerint, nyomáspróbával és vizuális ellenőrzéssel kell ellenőrizni.

10.5.14 Rövid összefoglaló

A rugók a járműben energia tárolására és az ütések rugalmas felvételére szolgálnak. A rugómerevség C=F/fC = F/f, az erő és az alakváltozás hányadosa; a rugókarakterisztika lehet lineáris, progresszív vagy degresszív. A hengeres csavarrugó merevsége a huzalátmérő, a közepes menetátmérő, az aktív menetszám és a nyírási modulus függvénye. A rugó által tárolt munka lineáris esetben W=12Cf2W = \frac{1}{2}C f^2. A csillapítatlan tömeg–rugó rendszer sajátfrekvenciája f0=12πC/mf_0 = \frac{1}{2\pi}\sqrt{C/m}; a lengéscsillapító ezt a lengést csillapítja, energiát disszipál. A jármű csövei (fékcső, üzemanyagcső, hűtő-, klímacső) acélból, rézből, műanyagból vagy gumiból készülnek. A fékrendszerben a peremezett (dupla perem) csővég a jellemző, a roppantógyűrűs kötés csak ott használható, ahol a gyártó előírja. A csőfalvastagság a belső nyomás mellett a mechanikai és korróziós hatások miatt nagyobb. A tartályok, szelepek és csapok (légtartály, biztonsági szelep, visszacsapó) a nyomástartó rendszerek része. Továbbvitt eredmény. A rugókarakterisztika és a lengőrendszer ismeretét a Rugózás és lengéscsillapítás alfejezetben használjuk fel, ahol a futómű rugó és lengéscsillapító rendszerét részletesen tárgyaljuk.

10.5.15 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezetben felhasznált fizikai, mechanikai összefüggések a klasszikus rugó- és szilárdságtani alapokon nyugszanak. Az alábbi pontok ellenőrzést igényelnek a kiadás előtt: - A rugóanyagok szabványjelölése (pl. EN 10089) és hőkezelési előírásai. - A fékcső átmérőkre és falvastagságra vonatkozó gyártói/típus adatok. - A peremezett csővég (dupla perem) és a roppantógyűrű alkalmazhatóságának konkrét gyártói előírásai. - A nyomástartó edényekre és a légfékrendszerre vonatkozó hatályos közlekedési és munkavédelmi előírások. - A lengéscsillapító-próbapad hatósági követelményei. - Az F-gáz rendelet (klímaberendezések) hatályos tanúsítványi és nyilvántartási előírásai.