A hidrodinamikus nyomatékváltó és a bolygómű megértése nélkül az automata sebességváltó diagnosztikája megmarad „hibakód olvasás és alkatrészcsere” szinten. Ebben az alfejezetben először a bolygókerekes hajtóművet számoljuk végig, mert ez adja a klasszikus automata váltó mechanikus fokozatait, majd a hidrodinamikus nyomatékváltót tárgyaljuk, amely indításkor nyomatékot sokszoroz, utazóüzemben pedig az áthidaló tengelykapcsolóval gazdaságossá válik.
Képzelj el egy közös tengely köré épített fogaskerék-rendszert. Középen egy külső fogazású napkerék forog, körülötte több bolygókerék fut, amelyek egy bolygókeréktartóhoz (planet carrier) kapcsolódnak. A bolygókerekeket kívülről egy belső fogazású gyűrűkerék (ring gear) veszi körül. Ha a három fő elem – napkerék, gyűrűkerék és tartó – közül az egyiket rögzítjük, a másik kettőt hajtjuk, a rendszer különböző áttételeket és forgásirányokat ad.
A hidrodinamikus nyomatékváltó ezzel szemben nem fogaskerekekkel, hanem olajáramlással dolgozik. Egy zárt házban három lapátkerekes elem helyezkedik el: a motorral hajtott szivattyúkerék, a váltó bemenő tengelyéhez kötött turbinakerék, és közöttük a vezetőkerék (stator). Induláskor a szivattyúkerék felgyorsítja az olajat, a turbina áll, a vezetőkerék pedig visszafordítja az olajáramot, így a turbinára nagyobb nyomaték jut, mint amennyit a motor lead.
Definíció. Az egyszerű bolygókerekes hajtómű olyan fogaskerekes hajtómű, amelyben egy központi napkerék, egy gyűrűkerék és egy bolygókeréktartó alkot három koaxiális fő elemet. A bolygókerekek egyszerre gördülnek a napkeréken és a gyűrűkeréken, és tengelyüket a tartó hordozza.
A számításhoz a következő jelöléseket használjuk:
Megjegyzés. A a közbenső bolygókerekek fogszáma, ez a fő áttételi képletben közvetlenül nem jelenik meg, csak a geometriai feltételben: a napkerék és a gyűrűkerék átmérője megszabja a bolygókerék méretét.
Összefüggés. Az egyszerű bolygómű fordulatszámai közötti kapcsolatot a Willis-egyenlet fejezi ki:
ahol
Deriváció. Ha a tartót rögzítjük (), akkor a napkerék a bolygókerékkel külső kapcsolatban (forgásirány-váltás), a bolygókerék a gyűrűkerékkel belső kapcsolatban (nincs irányváltás) áll, így a napkerék és a gyűrűkerék ellentétes irányban forog; a relatív fordulatszámok aránya:
A negatív előjel azért szükséges, mert a tartóhoz képest a napkerék és a gyűrűkerék ellentétes irányban forog. Ezt az egyenletet átrendezve kapjuk a Willis-egyenletet.
Az egyenlet segítségével minden kapcsolási kombináció kiszámítható: rögzítjük valamelyik elemet (), a másik kettő közül az egyik hajt, a másik hajtott.
Az alábbi táblázat a főbb kapcsolási lehetőségeket foglalja össze.
| Rögzített elem | Hajtó elem | Hajtott elem | Áttétel | Jelleg |
|---|---|---|---|---|
| gyűrűkerék | napkerék | tartó | lassító | |
| gyűrűkerék | tartó | napkerék | gyorsító | |
| napkerék | gyűrűkerék | tartó | lassító | |
| napkerék | tartó | gyűrűkerék | gyorsító | |
| tartó | napkerék | gyűrűkerék | forgásirány-váltó | |
| tartó | gyűrűkerék | napkerék | forgásirány-váltó | |
| — (két elem összefogva) | bármelyik | a harmadik együtt forog | direkt hajtás |
Az értékek a fogszámokból a Willis-egyenlettel számíthatók (ellenőrizendő: a konkrét váltótípus fogszámai).
Szabály. Ha a rögzített elem a gyűrűkerék, a napkerék hajt és a tartó hajtott, akkor mindig erős lassítás jön létre. Ha a tartó hajt és a napkerék hajtott, a gyűrűkerék rögzített, akkor gyorsítás (overdrive) jön létre. A tartó rögzítése esetén a nap- és gyűrűkerék ellentétes irányban forog, ami hátrameneti fokozatként használható.
Legyen egy egyszerű bolygóműben és . Ekkor
1. eset – indítási lassító fokozat. A gyűrűkereket rögzítjük, a napkerék hajt, a tartó hajtott. A Willis-egyenletbe beírva:
így
Az áttétel:
Ha a motoroldali fordulatszám például , akkor a tartó fordulatszáma
A rendszer tehát négyszeres nyomatékot tud elvileg átvinni, a fordulatszámot pedig negyedére csökkenti.
2. eset – overdrive (gyorsító). A napkerék rögzített, a tartó hajt, a gyűrűkerék hajtott. :
tehát
Az áttétel:
Ha a tartó fordulatszáma , a gyűrűkerék fordulatszáma
Ez gyorsító fokozat: a kimenő fordulat nagyobb, a nyomaték kisebb.
3. eset – hátramenet. A tartó rögzített, a napkerék hajt, a gyűrűkerék hajtott. :
amiből
Az áttétel:
A negatív előjel azt jelenti, hogy a kimenő tengely a bemenővel ellentétes irányban forog, miközben a nyomaték elvileg háromszorosára nő.
Ellenőrzés. Az áttétel számítása után mindig vizsgáljuk meg a nagyságrendet: lassító fokozatnál , gyorsítónál , hátramenetnél . Ha a fogszámokat fölcseréljük, az eredmény nem illik a nyomatékfolyamhoz.

Az ábra a kidolgozott példa három esetét mutatja: a rögzített elemet áthúzott kör jelöli, az ívnyilak a hajtó és a hajtott elem forgásirányát. Az 1. esetben a tartó a napkerékkel egy irányban, negyed fordulatszámmal forog (); a 2. esetben a gyűrűkerék gyorsabban forog a tartónál (); a 3. esetben a gyűrűkerék a napkerékkel ellentétesen forog (). A HTML-változat kalkulátorában a fogszámok, a rögzített és a hajtó elem szabadon választható; a program a Willis-egyenletből kiírja az áttételt, a kimenő fordulatszámot és nyomatékot, a jelleget, és animálja a forgást.
Definíció. A hidrodinamikus nyomatékváltó olyan hidraulikus hajtómű, amely a motor forgatónyomatékát folyadék (ATF-olaj) áramlása útján viszi át a sebességváltó bemenő tengelyére, és a fordulatszám-különbség függvényében nyomatékmódosítást végez.
A nyomatékváltó három fő lapátkerekes elemből áll:
A három elem olajban, egy zárt házban dolgozik. A vezetőkerék a szabadonfutó miatt az egyik irányban meg tud állni, a másik irányban szabadon forog.

Az ábrán az olaj a szivattyúkerékben kifelé, a turbinakerékben befelé áramlik, és a vezetőkeréken át tér vissza a szivattyúba. Indításkor a vezetőkerék a szabadonfutón megtámaszkodik és visszatereli az olajat (nyomatéknövelés); tengelykapcsoló-üzemben a szabadonfutó old, a vezetőkerék együtt forog; áthidalt állapotban a lock-up tengelykapcsoló a házat mechanikusan a turbinához köti. A HTML-változatban a fordulatszám-viszony csúszkájával és a lock-up kapcsolóval követhető az állapotváltás, a kiírt nyomatékmódosítással és hatásfokkal.
Induláskor a motor jár, de a turbina a hajtott oldallal együtt áll (). A szivattyúkerék felgyorsítja az olajat, amely a turbina lapátjaira áramlik. A turbinát elhagyó olaj még jelentős sebességgel rendelkezik, és a vezetőkerék lapátjaira érkezik. A vezetőkerék ilyenkor a szabadonfutón keresztül megtámaszkodik, és visszafordítja az olajáramot a szivattyúkerék felé. Ezzel a szivattyúkerékre kisebb ellennyomaték hat, és a turbinára nagyobb nyomaték jut.
Definíció. A nyomatékmódosítás (torque multiplication) a turbina és a szivattyúkerék nyomatékának aránya:
A nyomatékszorzó a legnagyobb álló turbinánál, jellemzően és között (ellenőrizendő: a konkrét típus gyártói adata). Ahogy a turbina felgyorsul, a szorzó csökken, és amikor a fordulatszámok közel azonosak, .
A fordulatszám-viszonyt $ \nu $ jelöli:
A hatásfok közelítőleg:
A következő két ábrán a nyomatékszorzó és a hatásfok jellegzetes lefutása látható; a hatásfokpontok a nyomatékszorzó görbéjéből, az szorzatból adódnak:
Az ábrák szemléltetik: a nyomatékszorzó induláskor a legnagyobb, majd fokozatosan 1-hez tart, és a tengelykapcsoló-ponttól (itt ) értéke 1. A hatásfok eleinte nulla, mert a turbina áll, majd emelkedik; a tengelykapcsoló-pont fölött a vezetőkerék szabadonfutásának köszönhetően , és a tengelykapcsoló-üzemben eléri a 90–95%-ot (ellenőrizendő: típusfüggő érték). esetén az átvitt nyomaték és a hatásfok leesik, ezért ebben a tartományban az áthidaló tengelykapcsoló zár.
Amikor a turbina fordulatszáma megközelíti a szivattyúét, a turbinát elhagyó olaj áramlási iránya megváltozik: már nem a szivattyú felé, hanem a vezetőkerék hátoldalára hatna. Ha a vezetőkerék ebben az állapotban továbbra is rögzített maradna, fékezné az olajáramot és rontaná a hatásfokot. A szabadonfutó ilyenkor elfordul, a vezetőkerék együtt forog az olajjal, a nyomatéknövelő hatás megszűnik, és a szerkezet hidrodinamikus tengelykapcsolóként viselkedik.
A hidrodinamikus átvitel nagy előnye a rezgéscsillapítás és a kopásmentes nyomatékátadás, de hátránya az olajcsúszásból származó veszteség. Ennek kiküszöbölésére a nyomatékváltóba áthidaló tengelykapcsolót (lock-up clutch) építenek.
Definíció. A lock-up tengelykapcsoló a szivattyúkereket és a turbinakereket mechanikusan összezáró, hidraulikusan működtetett súrlódó tengelykapcsoló. Zárt állapotában a motor és a váltó bemenő tengelye között nincs hidraulikus csúszás, így a nyomatékváltó vesztesége minimálisra csökken.
A zárást a váltóvezérlő szeleprendszere vezérli. Alapjáraton, induláskor és váltáskor a lock-up nyitva van, hogy a hidrodinamikus csillapítás érvényesüljön. Utazóüzemben – jellemzően meleg motor és kis terhelés esetén – a vezérlő fokozatosan vagy teljesen zárja. Korszerű rendszereknél csúszó lock-up üzemet is alkalmaznak, amikor a tengelykapcsoló kis megcsúszással, szabályozottan viszi át a nyomatékot, így csökken a fogyasztás és javul a komfort.
Továbbvitt eredmény. A bolygómű áttételképlete ($ i_0 = z_g/z_s $ és a Willis-egyenlet) a klasszikus automata váltók fokozatkapcsolásának számításához kell, ahol kuplungokkal és fékekkel rögzítik az egyes elemeket. A hidrodinamikus nyomatékváltó nyomatékszorzója és a lock-up kapcsoló működése az Automata, kettős tengelykapcsolós és fokozatmentes váltók alfejezetben kerül felhasználásra, például a váltófokozatok viselkedésének és a fogyasztási előnyöknek az elemzésekor.
A bolygómű és a nyomatékváltó ellenőrzésekor a diagnosztika a zajokból, a csúszásból és az olaj állapotából indul.
Egy klasszikus automata váltós személyautóval érkezik az ügyfél: „induláskor gyenge, az autó alig indul el, utána javul.” A műhelyben a beállási fordulatszámot mérjük a gyártói eljárás szerint: álló helyzetben, behúzott rögzítő- és lenyomott üzemi fékkel, kerékékkel, a jármű előtti tér üres, D fokozatban, legfeljebb 5 s-ig teljes gázt adva (ellenőrizendő: gyártói eljárás). A motor csak 1500 1/min-ig pörög fel, a gyártói érték például 2200–2500 1/min (ellenőrizendő), a turbinafordulat 0. Az ATF színe barna, égett szaga van.
Az alacsony beállási fordulatszám (ép motornál) a vezetőkerék szabadonfutójának csúszására utal, mert nincs nyomatékmódosítás; induláskor a lock-up nyitva van, ezért annak hibája nem magyarázza a gyenge indulást. A lock-up csúszását külön, utazóüzemi tünetként (magas fogyasztás, magas fordulat autópályán) mérjük. A javítás a nyomatékváltó felújítása vagy cseréje, az olaj és a szűrő cseréje, majd a tanulási értékek törlése. A próbaúton a slip értéknek a gyártói tűrésen belül kell maradnia (ellenőrizendő: pontos tűrés).
Tanulság. A hidrodinamikus nyomatékváltó hibája gyakran először csak magas csúszásként jelenik meg. A diagnosztika során a fordulatszám-értékeket és az olaj állapotát együtt kell értékelni.
1. feladat (A). Határozza meg értékét, ha és .
2. feladat (A). Egy bolygóműben a napkerék rögzített, a tartó hajt, a gyűrűkerék hajtott. Számítsa ki az áttételt, ha , . Gyorsító vagy lassító fokozatot kapunk?
3. feladat (B). Egy bolygóműben a tartó rögzített, a gyűrűkerék hajt, a napkerék hajtott. Adja meg az áttételt, ha , . Milyen gyakorlati fokozat valósul meg?
4. feladat (B). Magyarázza el, mi történik a hidrodinamikus nyomatékváltóban, amikor a turbina fordulatszáma megközelíti a szivattyúkerék fordulatszámát. Mi a szabadonfutó szerepe ebben az üzemben?
5. feladat (C). Hasonlítsa össze a hidrodinamikus tengelykapcsolót és a hidrodinamikus nyomatékváltót: miben egyezik, miben különbözik a felépítésük és a nyomatékátvitelük? Melyik miért kedvezőbb indításkor?
6. feladat (D). Egy automata váltós jármű diagnosztikája során a műszer a következő értékeket mutatja: motorfordulatszám , turbinafordulatszám , lock-up parancs aktív. A slip tehát . Mi a lehetséges hiba? Milyen további vizsgálatot végezne?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása.
2. feladat megoldása.
A napkerék rögzített (), a tartó hajt, a gyűrűkerék hajtott. A Willis-egyenlet:
Az áttétel:
, így
Mivel , gyorsító fokozatról van szó.
3. feladat megoldása.
A tartó rögzített (), a gyűrűkerék hajt, a napkerék hajtott. A Willis-egyenlet:
Az áttétel:
, így
A negatív előjel ellentétes forgásirányt jelent; , tehát a kimenet (napkerék) háromszor gyorsabban forog, a nyomaték harmadára csökken (gyorsító irányváltás). Járműhátramenetre ez a kapcsolás nem alkalmas, mert ott nagy lassítás kell; hátramenethez a napkerék hajt és a gyűrűkerék hajtott (, lásd a táblázat 5. sorát).
4. feladat megoldása.
Amikor a turbina fordulatszáma megközelíti a szivattyúét, a turbinát elhagyó olajáram iránya megfordul. A vezetőkerékre olyan erő hat, amely a hátoldalán igyekszik elfordítani. A szabadonfutó engedi a vezetőkereket az olajjal együtt forogni, ezért megszűnik a nyomatéknövelő hatás, a szerkezet hidrodinamikus tengelykapcsolóként viselkedik, és a hatásfoka magas értéken marad.
5. feladat megoldása.
Mindkettő olajjal, lapátkerekekkel viszi át a nyomatékot. A hidrodinamikus tengelykapcsoló csak két elemből áll (szivattyú- és turbinakerék), nyomatékot nem módosít, csak csúsztatva átviszi. A nyomatékváltó harmadik eleme a vezetőkerék, amely szabadonfutóval megtámasztva az olajáramot visszafordítja, így a turbinára jutó nyomatékot megnöveli. Indításkor, amikor a turbina áll, a nyomatékváltó nagyobb nyomatékot ad, ezért kedvezőbb.
6. feladat megoldása.
A lock-up parancs aktív, de a slip , ami azt jelenti, hogy a tengelykapcsoló nem zár tökéletesen. A lehetséges hiba lehet kopott lock-up kuplungfelület, alacsony hidraulikus vezérlőnyomás, eltömődött vezérlőszelep vagy szennyezett ATF. Első lépésként ellenőrizzem az olajszintet és az olaj állapotát. Ezután műszerrel vizsgáljam a vezérlő parancsot, a nyomásértékeket, és ha kell, végezzenek hidraulikus nyomásmérést. A gyártói adatok (nyomás, slip-tűrés) ellenőrizendők.
Az egyszerű bolygómű három fő eleme a napkerék, a gyűrűkerék és a bolygókeréktartó. A Willis-egyenlet () adja meg a fordulatszámok kapcsolatát, ahol . Ha a gyűrűkereket rögzítjük és a napkerék hajt, a tartó kihajtás lassító (); ha a napkerék rögzített és a tartó hajt, a gyűrűkerék kihajtás gyorsító (). A tartó rögzítése forgásirány-váltó hátramenetet ad (). A hidrodinamikus nyomatékváltó szivattyú-, turbina- és vezetőkerékből áll. Induláskor a vezetőkerék szabadonfutóval rögzül, az olajáramot visszafordítja, így nyomatékot sokszoroz (jellemzően 1,8–2,5-szeres, ellenőrizendő). Amikor a turbina felgyorsul, a szabadonfutó elfordul, a szerkezet hidrodinamikus tengelykapcsolóként működik. A lock-up tengelykapcsoló mechanikusan összezár, megszünteti a csúszást, ezzel csökkenti a fogyasztást. A diagnosztikában a slip érték, az olaj állapota és a lock-up funkcióteszt a meghatározó.
A fejezet a stabil gépészeti és hidraulikai ismeretekre épül. A konkrét fogszámok, áttételi tényezők, nyomatékszorzó tartományok, hatásfokértékek és a fordulatszám-tűréshatárok gyártói adatok, ezért a kiadás előtt minden számértéket ellenőriztetni kell: gyártói javítási kézikönyvek, a konkrét automata váltó (pl. ZF, Aisin, GM, BorgWarner) specifikációi; a lock-up vezérlési stratégiája és a diagnosztikai slip határértékek gyártónként eltérnek. A szövegben jelöltük az ellenőrizendő állításokat. Jogszabályi hivatkozás ebben a fejezetben nem releváns.