22.3 Bolygóművek és a hidrodinamikus nyomatékváltó

A hidrodinamikus nyomatékváltó és a bolygómű megértése nélkül az automata sebességváltó diagnosztikája megmarad „hibakód olvasás és alkatrészcsere” szinten. Ebben az alfejezetben először a bolygókerekes hajtóművet számoljuk végig, mert ez adja a klasszikus automata váltó mechanikus fokozatait, majd a hidrodinamikus nyomatékváltót tárgyaljuk, amely indításkor nyomatékot sokszoroz, utazóüzemben pedig az áthidaló tengelykapcsolóval gazdaságossá válik.

22.3.1 Szemléletes kép

Képzelj el egy közös tengely köré épített fogaskerék-rendszert. Középen egy külső fogazású napkerék forog, körülötte több bolygókerék fut, amelyek egy bolygókeréktartóhoz (planet carrier) kapcsolódnak. A bolygókerekeket kívülről egy belső fogazású gyűrűkerék (ring gear) veszi körül. Ha a három fő elem – napkerék, gyűrűkerék és tartó – közül az egyiket rögzítjük, a másik kettőt hajtjuk, a rendszer különböző áttételeket és forgásirányokat ad.

A hidrodinamikus nyomatékváltó ezzel szemben nem fogaskerekekkel, hanem olajáramlással dolgozik. Egy zárt házban három lapátkerekes elem helyezkedik el: a motorral hajtott szivattyúkerék, a váltó bemenő tengelyéhez kötött turbinakerék, és közöttük a vezetőkerék (stator). Induláskor a szivattyúkerék felgyorsítja az olajat, a turbina áll, a vezetőkerék pedig visszafordítja az olajáramot, így a turbinára nagyobb nyomaték jut, mint amennyit a motor lead.

22.3.2 Bolygóművek felépítése és áttételei

22.3.2.1 Definíciók és jelölések

Definíció. Az egyszerű bolygókerekes hajtómű olyan fogaskerekes hajtómű, amelyben egy központi napkerék, egy gyűrűkerék és egy bolygókeréktartó alkot három koaxiális fő elemet. A bolygókerekek egyszerre gördülnek a napkeréken és a gyűrűkeréken, és tengelyüket a tartó hordozza.

A számításhoz a következő jelöléseket használjuk:

Megjegyzés. A zpz_p a közbenső bolygókerekek fogszáma, ez a fő áttételi képletben közvetlenül nem jelenik meg, csak a geometriai feltételben: a napkerék és a gyűrűkerék átmérője megszabja a bolygókerék méretét.

22.3.2.2 A Willis-egyenlet

Összefüggés. Az egyszerű bolygómű fordulatszámai közötti kapcsolatot a Willis-egyenlet fejezi ki:

ns+i0ng=(1+i0)nt n_s + i_0\, n_g = (1 + i_0)\, n_t

ahol

i0=zgzs. i_0 = \frac{z_g}{z_s}.

Deriváció. Ha a tartót rögzítjük (nt=0n_t = 0), akkor a napkerék a bolygókerékkel külső kapcsolatban (forgásirány-váltás), a bolygókerék a gyűrűkerékkel belső kapcsolatban (nincs irányváltás) áll, így a napkerék és a gyűrűkerék ellentétes irányban forog; a relatív fordulatszámok aránya:

ns−ntng−nt=−i0. \frac{n_s - n_t}{n_g - n_t} = -i_0.

A negatív előjel azért szükséges, mert a tartóhoz képest a napkerék és a gyűrűkerék ellentétes irányban forog. Ezt az egyenletet átrendezve kapjuk a Willis-egyenletet.

Az egyenlet segítségével minden kapcsolási kombináció kiszámítható: rögzítjük valamelyik elemet (n=0n=0), a másik kettő közül az egyik hajt, a másik hajtott.

22.3.2.3 Alkalmazás: lassító, gyorsító és forgásirány-váltó áttételek

Az alábbi táblázat a főbb kapcsolási lehetőségeket foglalja össze.

Rögzített elem Hajtó elem Hajtott elem Áttétel i=nhajtó/nhajtotti = n_{\text{hajtó}} / n_{\text{hajtott}} Jelleg
gyűrűkerék napkerék tartó 1+i01+i_0 lassító
gyűrűkerék tartó napkerék 11+i0\frac{1}{1+i_0} gyorsító
napkerék gyűrűkerék tartó 1+1i01+\frac{1}{i_0} lassító
napkerék tartó gyűrűkerék i01+i0\frac{i_0}{1+i_0} gyorsító
tartó napkerék gyűrűkerék −i0-i_0 forgásirány-váltó
tartó gyűrűkerék napkerék −1i0-\frac{1}{i_0} forgásirány-váltó
— (két elem összefogva) bármelyik a harmadik együtt forog 11 direkt hajtás

Az értékek a fogszámokból a Willis-egyenlettel számíthatók (ellenőrizendő: a konkrét váltótípus fogszámai).

Szabály. Ha a rögzített elem a gyűrűkerék, a napkerék hajt és a tartó hajtott, akkor mindig erős lassítás jön létre. Ha a tartó hajt és a napkerék hajtott, a gyűrűkerék rögzített, akkor gyorsítás (overdrive) jön létre. A tartó rögzítése esetén a nap- és gyűrűkerék ellentétes irányban forog, ami hátrameneti fokozatként használható.

22.3.2.3.1 Kidolgozott számítási példa

Legyen egy egyszerű bolygóműben zs=30z_s = 30 és zg=90z_g = 90. Ekkor

i0=zgzs=9030=3. i_0 = \frac{z_g}{z_s} = \frac{90}{30} = 3.

1. eset – indítási lassító fokozat. A gyűrűkereket rögzítjük, a napkerék hajt, a tartó hajtott. A Willis-egyenletbe ng=0n_g = 0 beírva:

ns+3⋅0=(1+3)nt, n_s + 3 \cdot 0 = (1+3)\, n_t,

így

ns=4nt. n_s = 4\, n_t.

Az áttétel:

i=nsnt=4. i = \frac{n_s}{n_t} = 4.

Ha a motoroldali fordulatszám például ns=24001/minn_s = 2400\,\text{1/min}, akkor a tartó fordulatszáma

nt=24004=6001/min. n_t = \frac{2400}{4} = 600\,\text{1/min}.

A rendszer tehát négyszeres nyomatékot tud elvileg átvinni, a fordulatszámot pedig negyedére csökkenti.

2. eset – overdrive (gyorsító). A napkerék rögzített, a tartó hajt, a gyűrűkerék hajtott. ns=0n_s = 0:

0+3ng=4nt, 0 + 3\, n_g = 4\, n_t,

tehát

ng=43nt. n_g = \frac{4}{3}\, n_t.

Az áttétel:

i=ntng=34=0,75. i = \frac{n_t}{n_g} = \frac{3}{4} = 0{,}75.

Ha a tartó fordulatszáma nt=30001/minn_t = 3000\,\text{1/min}, a gyűrűkerék fordulatszáma

ng=40001/min. n_g = 4000\,\text{1/min}.

Ez gyorsító fokozat: a kimenő fordulat nagyobb, a nyomaték kisebb.

3. eset – hátramenet. A tartó rögzített, a napkerék hajt, a gyűrűkerék hajtott. nt=0n_t = 0:

ns+3ng=0, n_s + 3\, n_g = 0,

amiből

ng=−13ns. n_g = -\frac{1}{3}\, n_s.

Az áttétel:

i=nsng=−3. i = \frac{n_s}{n_g} = -3.

A negatív előjel azt jelenti, hogy a kimenő tengely a bemenővel ellentétes irányban forog, miközben a nyomaték elvileg háromszorosára nő.

Ellenőrzés. Az áttétel számítása után mindig vizsgáljuk meg a nagyságrendet: lassító fokozatnál i>1i > 1, gyorsítónál 0<i<10 < i < 1, hátramenetnél i<0i < 0. Ha a fogszámokat fölcseréljük, az eredmény nem illik a nyomatékfolyamhoz.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Egyszerű bolygómű nap-, bolygó- és gyűrűkerékkel, három kapcsolási esetben, forgásirányokkal és áttételekkel.
Egyszerű bolygómű a kidolgozott példa három kapcsolási esetében (z_s = 30, z_g = 90)

Az ábra a kidolgozott példa három esetét mutatja: a rögzített elemet áthúzott kör jelöli, az ívnyilak a hajtó és a hajtott elem forgásirányát. Az 1. esetben a tartó a napkerékkel egy irányban, negyed fordulatszámmal forog (i=4i = 4); a 2. esetben a gyűrűkerék gyorsabban forog a tartónál (i=0,75i = 0{,}75); a 3. esetben a gyűrűkerék a napkerékkel ellentétesen forog (i=−3i = -3). A HTML-változat kalkulátorában a fogszámok, a rögzített és a hajtó elem szabadon választható; a program a Willis-egyenletből kiírja az áttételt, a kimenő fordulatszámot és nyomatékot, a jelleget, és animálja a forgást.

22.3.3 A hidrodinamikus nyomatékváltó

22.3.3.1 Feladat és felépítés

Definíció. A hidrodinamikus nyomatékváltó olyan hidraulikus hajtómű, amely a motor forgatónyomatékát folyadék (ATF-olaj) áramlása útján viszi át a sebességváltó bemenő tengelyére, és a fordulatszám-különbség függvényében nyomatékmódosítást végez.

A nyomatékváltó három fő lapátkerekes elemből áll:

A három elem olajban, egy zárt házban dolgozik. A vezetőkerék a szabadonfutó miatt az egyik irányban meg tud állni, a másik irányban szabadon forog.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hidrodinamikus nyomatékváltó: szivattyú, turbina, vezetőkerék szabadonfutóval, áthidaló tengelykapcsoló; az olaj körforgása.
A hidrodinamikus nyomatékváltó félmetszete indításkor, tengelykapcsoló-üzemben és áthidalt állapotban

Az ábrán az olaj a szivattyúkerékben kifelé, a turbinakerékben befelé áramlik, és a vezetőkeréken át tér vissza a szivattyúba. Indításkor a vezetőkerék a szabadonfutón megtámaszkodik és visszatereli az olajat (nyomatéknövelés); tengelykapcsoló-üzemben a szabadonfutó old, a vezetőkerék együtt forog; áthidalt állapotban a lock-up tengelykapcsoló a házat mechanikusan a turbinához köti. A HTML-változatban a fordulatszám-viszony csúszkájával és a lock-up kapcsolóval követhető az állapotváltás, a kiírt nyomatékmódosítással és hatásfokkal.

22.3.3.2 Működés és nyomatékmódosítás

Induláskor a motor jár, de a turbina a hajtott oldallal együtt áll (nturbina≈0n_{\text{turbina}} \approx 0). A szivattyúkerék felgyorsítja az olajat, amely a turbina lapátjaira áramlik. A turbinát elhagyó olaj még jelentős sebességgel rendelkezik, és a vezetőkerék lapátjaira érkezik. A vezetőkerék ilyenkor a szabadonfutón keresztül megtámaszkodik, és visszafordítja az olajáramot a szivattyúkerék felé. Ezzel a szivattyúkerékre kisebb ellennyomaték hat, és a turbinára nagyobb nyomaték jut.

Definíció. A nyomatékmódosítás (torque multiplication) a turbina és a szivattyúkerék nyomatékának aránya:

kny=MturbinaMszivattyú. k_{\text{ny}} = \frac{M_{\text{turbina}}}{M_{\text{szivattyú}}}.

A nyomatékszorzó a legnagyobb álló turbinánál, jellemzően 1,81{,}8 és 2,52{,}5 között (ellenőrizendő: a konkrét típus gyártói adata). Ahogy a turbina felgyorsul, a szorzó csökken, és amikor a fordulatszámok közel azonosak, kny≈1k_{\text{ny}} \approx 1.

A fordulatszám-viszonyt $ \nu $ jelöli:

ν=nturbinanszivattyú. \nu = \frac{n_{\text{turbina}}}{n_{\text{szivattyú}}}.

A hatásfok közelítőleg:

η=PturbinaPszivattyú=MturbinanturbinaMszivattyúnszivattyú≈knyν. \eta = \frac{P_{\text{turbina}}}{P_{\text{szivattyú}}} = \frac{M_{\text{turbina}}\, n_{\text{turbina}}}{M_{\text{szivattyú}}\, n_{\text{szivattyú}}} \approx k_{\text{ny}}\, \nu.

A következő két ábrán a nyomatékszorzó és a hatásfok jellegzetes lefutása látható; a hatásfokpontok a nyomatékszorzó görbéjéből, az η≈knyν\eta \approx k_{\text{ny}}\,\nu szorzatból adódnak:

Nyomatékmódosítás a fordulatszám-viszony függvényében (szemléltető) - Szemléltető, kitalált tanulási adatsor; a tengelykapcsoló-pont (k = 1) itt ν ≈ 0,85. A tényleges görbét a gyártói adatból kell venni.
Hatásfok a fordulatszám-viszony függvényében (szemléltető) - Szemléltető adatsor, a fenti k-görbéből számolva (η = k·ν). A tengelykapcsoló-pont (k = 1) fölött η = ν; ν → 1 esetén a nyomatékátvitel és a hatásfok leesik, ezért zár az áthidaló (lock-up) tengelykapcsoló.

Az ábrák szemléltetik: a nyomatékszorzó induláskor a legnagyobb, majd fokozatosan 1-hez tart, és a tengelykapcsoló-ponttól (itt ν≈0,85\nu \approx 0{,}85) értéke 1. A hatásfok eleinte nulla, mert a turbina áll, majd emelkedik; a tengelykapcsoló-pont fölött a vezetőkerék szabadonfutásának köszönhetően η=ν\eta = \nu, és a tengelykapcsoló-üzemben eléri a 90–95%-ot (ellenőrizendő: típusfüggő érték). ν→1\nu \to 1 esetén az átvitt nyomaték és a hatásfok leesik, ezért ebben a tartományban az áthidaló tengelykapcsoló zár.

22.3.3.3 A vezetőkerék szabadonfutója

Amikor a turbina fordulatszáma megközelíti a szivattyúét, a turbinát elhagyó olaj áramlási iránya megváltozik: már nem a szivattyú felé, hanem a vezetőkerék hátoldalára hatna. Ha a vezetőkerék ebben az állapotban továbbra is rögzített maradna, fékezné az olajáramot és rontaná a hatásfokot. A szabadonfutó ilyenkor elfordul, a vezetőkerék együtt forog az olajjal, a nyomatéknövelő hatás megszűnik, és a szerkezet hidrodinamikus tengelykapcsolóként viselkedik.

22.3.3.4 Az áthidaló (lock-up) tengelykapcsoló

A hidrodinamikus átvitel nagy előnye a rezgéscsillapítás és a kopásmentes nyomatékátadás, de hátránya az olajcsúszásból származó veszteség. Ennek kiküszöbölésére a nyomatékváltóba áthidaló tengelykapcsolót (lock-up clutch) építenek.

Definíció. A lock-up tengelykapcsoló a szivattyúkereket és a turbinakereket mechanikusan összezáró, hidraulikusan működtetett súrlódó tengelykapcsoló. Zárt állapotában a motor és a váltó bemenő tengelye között nincs hidraulikus csúszás, így a nyomatékváltó vesztesége minimálisra csökken.

A zárást a váltóvezérlő szeleprendszere vezérli. Alapjáraton, induláskor és váltáskor a lock-up nyitva van, hogy a hidrodinamikus csillapítás érvényesüljön. Utazóüzemben – jellemzően meleg motor és kis terhelés esetén – a vezérlő fokozatosan vagy teljesen zárja. Korszerű rendszereknél csúszó lock-up üzemet is alkalmaznak, amikor a tengelykapcsoló kis megcsúszással, szabályozottan viszi át a nyomatékot, így csökken a fogyasztás és javul a komfort.

Továbbvitt eredmény. A bolygómű áttételképlete ($ i_0 = z_g/z_s $ és a Willis-egyenlet) a klasszikus automata váltók fokozatkapcsolásának számításához kell, ahol kuplungokkal és fékekkel rögzítik az egyes elemeket. A hidrodinamikus nyomatékváltó nyomatékszorzója és a lock-up kapcsoló működése az Automata, kettős tengelykapcsolós és fokozatmentes váltók alfejezetben kerül felhasználásra, például a váltófokozatok viselkedésének és a fogyasztási előnyöknek az elemzésekor.

22.3.4 Minőségellenőrzés

A bolygómű és a nyomatékváltó ellenőrzésekor a diagnosztika a zajokból, a csúszásból és az olaj állapotából indul.

22.3.5 Valós életbeli alkalmazás

Egy klasszikus automata váltós személyautóval érkezik az ügyfél: „induláskor gyenge, az autó alig indul el, utána javul.” A műhelyben a beállási fordulatszámot mérjük a gyártói eljárás szerint: álló helyzetben, behúzott rögzítő- és lenyomott üzemi fékkel, kerékékkel, a jármű előtti tér üres, D fokozatban, legfeljebb 5 s-ig teljes gázt adva (ellenőrizendő: gyártói eljárás). A motor csak 1500 1/min-ig pörög fel, a gyártói érték például 2200–2500 1/min (ellenőrizendő), a turbinafordulat 0. Az ATF színe barna, égett szaga van.

Az alacsony beállási fordulatszám (ép motornál) a vezetőkerék szabadonfutójának csúszására utal, mert nincs nyomatékmódosítás; induláskor a lock-up nyitva van, ezért annak hibája nem magyarázza a gyenge indulást. A lock-up csúszását külön, utazóüzemi tünetként (magas fogyasztás, magas fordulat autópályán) mérjük. A javítás a nyomatékváltó felújítása vagy cseréje, az olaj és a szűrő cseréje, majd a tanulási értékek törlése. A próbaúton a slip értéknek a gyártói tűrésen belül kell maradnia (ellenőrizendő: pontos tűrés).

Tanulság. A hidrodinamikus nyomatékváltó hibája gyakran először csak magas csúszásként jelenik meg. A diagnosztika során a fordulatszám-értékeket és az olaj állapotát együtt kell értékelni.

22.3.6 Tipikus hibák

  1. A napkerék és a gyűrűkerék fölcserélése a Willis-egyenletben. Ha valaki a fogszámokat rossz elemhez rendeli, az áttétel irreálisan kicsi vagy nagy lesz. A helyes gyakorlat: először rajzoljuk föl, melyik elem rögzített, melyik hajt, melyik hajtott, majd írjuk be a képletbe.
  2. A nyomatékváltó és a hidrodinamikus tengelykapcsoló összekeverése. A tengelykapcsoló nem végez nyomatékmódosítást, csak csúsztatva viszi át a nyomatékot; a nyomatékváltó vezetőkerékkel és szabadonfutóval nyomatékot is tud sokszorozni. A hibás értelmezés miatt szerelők rossz elemre gyanakodnak.
  3. A lock-up zárásának figyelmen kívül hagyása a fogyasztási panaszoknál. Ha a lock-up nem zár, az autó fogyasztása nő, a motor fordulatszáma magas marad. A hibát gyakran a motorirányításra fogják, pedig a nyomatékváltó vezérlését kell vizsgálni.
  4. Rossz olajszint melletti diagnózis. Az ATF alacsony szintje a nyomatékváltóban habzást, nyomásingadozást és csúszást okoz, ami hamis „váltóhiba” képét adja. Mindig a gyártói előírás szerinti olajszinten és hőmérsékleten mérjünk.

22.3.7 Önellenőrzés

  1. Egy bolygóműben zs=20z_s=20, zg=60z_g=60. Mennyi az i0i_0 értéke?
  2. Ugyanez a bolygómű: a gyűrűkerék rögzített, a napkerék hajt, a tartó hajtott. Mekkora az áttétel és a kimenő fordulatszám, ha a bemenő 28001/min2800\,\text{1/min}?
  3. Mit jelent a negatív áttétel a bolygóműnél?
  4. Mi a vezetőkerék szabadonfutójának a feladata a hidrodinamikus nyomatékváltóban?
  5. Miért csökkenti a fogyasztást a lock-up tengelykapcsoló?
  6. Induláskor a nyomatékváltó nyomatékszorzója például 2,02{,}0. Ha a motor nyomatéka 300Nm300\,\text{Nm}, mekkora elvileg a turbina nyomatéka ebben az állapotban?

22.3.8 Feladatok

1. feladat (A). Határozza meg i0i_0 értékét, ha zs=25z_s=25 és zg=75z_g=75.

2. feladat (A). Egy bolygóműben a napkerék rögzített, a tartó hajt, a gyűrűkerék hajtott. Számítsa ki az áttételt, ha zs=30z_s=30, zg=90z_g=90. Gyorsító vagy lassító fokozatot kapunk?

3. feladat (B). Egy bolygóműben a tartó rögzített, a gyűrűkerék hajt, a napkerék hajtott. Adja meg az áttételt, ha zs=27z_s=27, zg=81z_g=81. Milyen gyakorlati fokozat valósul meg?

4. feladat (B). Magyarázza el, mi történik a hidrodinamikus nyomatékváltóban, amikor a turbina fordulatszáma megközelíti a szivattyúkerék fordulatszámát. Mi a szabadonfutó szerepe ebben az üzemben?

5. feladat (C). Hasonlítsa össze a hidrodinamikus tengelykapcsolót és a hidrodinamikus nyomatékváltót: miben egyezik, miben különbözik a felépítésük és a nyomatékátvitelük? Melyik miért kedvezőbb indításkor?

6. feladat (D). Egy automata váltós jármű diagnosztikája során a műszer a következő értékeket mutatja: motorfordulatszám 25001/min2500\,\text{1/min}, turbinafordulatszám 22001/min2200\,\text{1/min}, lock-up parancs aktív. A slip tehát 3001/min300\,\text{1/min}. Mi a lehetséges hiba? Milyen további vizsgálatot végezne?

22.3.9 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. i0=60/20=3i_0 = 60/20 = 3.
  2. i=1+i0=4i = 1+i_0 = 4; a kimenő fordulatszám 2800/4=7001/min2800/4 = 700\,\text{1/min}.
  3. A negatív áttétel ellentétes forgásirányt jelent, tehát hátramenet valósítható meg.
  4. A vezetőkerék szabadonfutója lehetővé teszi, hogy a vezetőkerék a nagy fordulatszámú üzemben az olajjal együtt forogjon, így a nyomatékváltóból hidrodinamikus tengelykapcsoló lesz, és a hatásfok magas marad.
  5. A lock-up mechanikusan összeköti a motor és a váltó tengelyét, megszünteti a hidraulikus csúszást, ezáltal csökken a veszteség és a fogyasztás.
  6. Mturbina=2,0⋅300=600NmM_{\text{turbina}} = 2{,}0 \cdot 300 = 600\,\text{Nm}.

1. feladat megoldása.

i0=zgzs=7525=3. i_0 = \frac{z_g}{z_s} = \frac{75}{25} = 3.

2. feladat megoldása.

A napkerék rögzített (ns=0n_s=0), a tartó hajt, a gyűrűkerék hajtott. A Willis-egyenlet:

0+i0ng=(1+i0)nt. 0 + i_0 n_g = (1+i_0) n_t.

Az áttétel:

i=ntng=i01+i0. i = \frac{n_t}{n_g} = \frac{i_0}{1+i_0}.

i0=90/30=3i_0 = 90/30 = 3, így

i=34=0,75. i = \frac{3}{4} = 0{,}75.

Mivel 0<i<10 < i < 1, gyorsító fokozatról van szó.

3. feladat megoldása.

A tartó rögzített (nt=0n_t=0), a gyűrűkerék hajt, a napkerék hajtott. A Willis-egyenlet:

ns+i0ng=0. n_s + i_0 n_g = 0.

Az áttétel:

i=ngns=−1i0. i = \frac{n_g}{n_s} = -\frac{1}{i_0}.

i0=81/27=3i_0 = 81/27 = 3, így

i=−13≈−0,333. i = -\frac{1}{3} \approx -0{,}333.

A negatív előjel ellentétes forgásirányt jelent; |i|=0,333<1|i| = 0{,}333 < 1, tehát a kimenet (napkerék) háromszor gyorsabban forog, a nyomaték harmadára csökken (gyorsító irányváltás). Járműhátramenetre ez a kapcsolás nem alkalmas, mert ott nagy lassítás kell; hátramenethez a napkerék hajt és a gyűrűkerék hajtott (i=−3i = -3, lásd a táblázat 5. sorát).

4. feladat megoldása.

Amikor a turbina fordulatszáma megközelíti a szivattyúét, a turbinát elhagyó olajáram iránya megfordul. A vezetőkerékre olyan erő hat, amely a hátoldalán igyekszik elfordítani. A szabadonfutó engedi a vezetőkereket az olajjal együtt forogni, ezért megszűnik a nyomatéknövelő hatás, a szerkezet hidrodinamikus tengelykapcsolóként viselkedik, és a hatásfoka magas értéken marad.

5. feladat megoldása.

Mindkettő olajjal, lapátkerekekkel viszi át a nyomatékot. A hidrodinamikus tengelykapcsoló csak két elemből áll (szivattyú- és turbinakerék), nyomatékot nem módosít, csak csúsztatva átviszi. A nyomatékváltó harmadik eleme a vezetőkerék, amely szabadonfutóval megtámasztva az olajáramot visszafordítja, így a turbinára jutó nyomatékot megnöveli. Indításkor, amikor a turbina áll, a nyomatékváltó nagyobb nyomatékot ad, ezért kedvezőbb.

6. feladat megoldása.

A lock-up parancs aktív, de a slip 3001/min300\,\text{1/min}, ami azt jelenti, hogy a tengelykapcsoló nem zár tökéletesen. A lehetséges hiba lehet kopott lock-up kuplungfelület, alacsony hidraulikus vezérlőnyomás, eltömődött vezérlőszelep vagy szennyezett ATF. Első lépésként ellenőrizzem az olajszintet és az olaj állapotát. Ezután műszerrel vizsgáljam a vezérlő parancsot, a nyomásértékeket, és ha kell, végezzenek hidraulikus nyomásmérést. A gyártói adatok (nyomás, slip-tűrés) ellenőrizendők.

22.3.10 Rövid összefoglaló

Az egyszerű bolygómű három fő eleme a napkerék, a gyűrűkerék és a bolygókeréktartó. A Willis-egyenlet (ns+i0ng=(1+i0)ntn_s + i_0 n_g = (1+i_0) n_t) adja meg a fordulatszámok kapcsolatát, ahol i0=zg/zsi_0 = z_g/z_s. Ha a gyűrűkereket rögzítjük és a napkerék hajt, a tartó kihajtás lassító (i=1+i0i=1+i_0); ha a napkerék rögzített és a tartó hajt, a gyűrűkerék kihajtás gyorsító (i=i0/(1+i0)i=i_0/(1+i_0)). A tartó rögzítése forgásirány-váltó hátramenetet ad (−i0-i_0). A hidrodinamikus nyomatékváltó szivattyú-, turbina- és vezetőkerékből áll. Induláskor a vezetőkerék szabadonfutóval rögzül, az olajáramot visszafordítja, így nyomatékot sokszoroz (jellemzően 1,8–2,5-szeres, ellenőrizendő). Amikor a turbina felgyorsul, a szabadonfutó elfordul, a szerkezet hidrodinamikus tengelykapcsolóként működik. A lock-up tengelykapcsoló mechanikusan összezár, megszünteti a csúszást, ezzel csökkenti a fogyasztást. A diagnosztikában a slip érték, az olaj állapota és a lock-up funkcióteszt a meghatározó.

22.3.11 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a stabil gépészeti és hidraulikai ismeretekre épül. A konkrét fogszámok, áttételi tényezők, nyomatékszorzó tartományok, hatásfokértékek és a fordulatszám-tűréshatárok gyártói adatok, ezért a kiadás előtt minden számértéket ellenőriztetni kell: gyártói javítási kézikönyvek, a konkrét automata váltó (pl. ZF, Aisin, GM, BorgWarner) specifikációi; a lock-up vezérlési stratégiája és a diagnosztikai slip határértékek gyártónként eltérnek. A szövegben jelöltük az ellenőrizendő állításokat. Jogszabályi hivatkozás ebben a fejezetben nem releváns.