43.1 Kerékpárok szerkezete: váz, hajtómű, fék és futómű

43.1.1 Motiváció

A kerékpárok javítása és karbantartása az autószerelő műhelyekben is egyre gyakoribb feladat, különösen az elektromos rásegítésű (pedelec) és a szervizben értékesített, üzembe helyezett kerékpárok esetében. Az ügyfél gyakran panaszkodik arra, hogy „nem vált rendesen”, „nyikorog a fék”, „leesett a lánc”, vagy éppen „kevesebbet segít rá az elektromos hajtás, mint újkorában”. Ahhoz, hogy ezeket a hibákat szakszerűen, a megfelelő mérésekkel és beállításokkal javítani tudjuk, ismernünk kell a kerékpár vázának, hajtóművének, fékének és futóművének felépítését, működését, anyagait és beállítási adatait. Ez az alfejezet az alapvető szerkezettani ismereteket foglalja össze, és előkészíti a következő részben tárgyalt üzembe helyezési, karbantartási és javítási munkákat.

43.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hagyományos városi kerékpárt, amelyen a váz két háromszögből álló ún. gyémántváz. A pedál forgatásakor az első (hajtó) lánckerék a láncon keresztül forgatja a hátsó fogaskereket, ami a hátsó kerékhez van kapcsolva. A váltókarral a láncot egyik hátsó fogaskerékről a másikra léptetjük, ezzel változtatva az egy hajtókar-fordulatra eső megtett utat, azaz a fejlődést. A váz első részén a villa tartja az első kereket, és rugózással, lengéscsillapítással csökkenti az útegyenetlenségekből származó ütéseket. A fékkar meghúzásakor a bowden vagy hidraulika a fékpofákat a keréktárcsára vagy a féktárcsára szorítja, így a mozgási energia hővé alakul. Az elektromos rásegítésű kerékpáron ezen felül egy villanymotor, akkumulátor és vezérlőegység is található, amely a pedálozási erőt vagy a fordulatszámot érzékelve rásegít a hajtásra.

43.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Kerékpár-áttétel (gépészeti értelemben)
A hajtáslánc áttétele a hajtó (első lánckerék) és a hajtott (hátsó fogaskerék) fordulatszámának viszonya:

i=nhajtónhajtott=zhátsózelső, i = \frac{n_{\text{hajtó}}}{n_{\text{hajtott}}} = \frac{z_{\text{hátsó}}}{z_{\text{első}}},

ahol zelsőz_{\text{első}} az első lánckerék fogszáma, zhátsóz_{\text{hátsó}} a hátsó fogaskerék fogszáma. Mivel a kerékpáron a hajtott elem a hátsó kerék, ez az áttétel általában i<1i < 1 (gyorsító hajtás), amikor nagyobb első lánckereket és kisebb hátsó fogaskereket választunk.

Definíció. Fejlődés (rollout)
A fejlődés az az út, amelyet a kerékpár egy teljes hajtókar-fordulat alatt megtesz. Kiszámítása:

L=π⋅D⋅zelsőzhátsó=π⋅Di, L = \pi \cdot D \cdot \frac{z_{\text{első}}}{z_{\text{hátsó}}} = \frac{\pi \cdot D}{i},

ahol DD a hajtott kerék külső átmérője (m), LL pedig méterben adódik. A kerékpáros szaknyelvben gyakran a zelsőzhátsó\frac{z_{\text{első}}}{z_{\text{hátsó}}} hányadost nevezik „áttételnek”, de a gépészeti számítások során a fenti ii definíciót használjuk.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Fejlődéstáblázat és hajtássémája a 36/22 × 11–32 hajtáshoz.
Fejlődéstáblázat a 36/22 × 11–32 hajtáshoz (D=0,7D = 0{,}7 m) és a hajtás sémája

A táblázat soraiban az első lánckerekek (36 és 22 fog), oszlopaiban a 9 fokozatú kazetta fogaskerekei (11–32 fog, szemléltető fogszámsor) állnak; a cellák a fejlődést adják méterben. A legnagyobb érték (36/11, kb. 7,2 m) és a legkisebb (22/32, kb. 1,51 m) vastag keretben van. Az interaktív kalkulátorban a fogszámok és a kerékátmérő állíthatók; kiírja az ii gépészeti áttételt, a szaknyelvi zelső/zhátsóz_{\text{első}}/z_{\text{hátsó}} hányadost és a fejlődést, a kerék pedig egy hajtókar-fordulat alatt LL utat gördül.

Definíció. Vázgeometriai alapfogalmak
- Fejcsőszög: a fejcső (és így a villa tengelye) és a vízszintes talaj közötti szög, jellemzően 70∘70^\circ–73∘73^\circ (ellenőrizendő: típusfüggő).
- Utánfutás (trail): a villa tengelyvonalának talajmetszéspontja és az első kerék érintkezési pontja közötti vízszintes távolság. Nagyobb utánfutás stabilabb egyenesfutást, de nehezebb kormányzást ad.
- Tengelytáv: az első és hátsó kerék tengelyének távolsága.
- Lánctartó hossz: a hátsó tengely és a középrész (bottom bracket) távolsága, amely befolyásolja a gyorsulást és a kanyarodási viselkedést.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kerékpárváz oldalnézete a fejcsőszöggel és az utánfutással.
Vázgeometria oldalnézetben: fejcsőszög, kormánytengely, villaelőtét, utánfutás, tengelytáv, lánctartó-hossz és nyeregmagasság (tanulási példa: 71°, 45 mm villaelőtét)

Az ábrán a kormánytengely meghosszabbítása a talajt az első kerék talppontja előtt metszi; a kettő közötti vízszintes távolság az utánfutás. Kerékközéppontból számolva t=(R⋅cos⁡α−e)/sin⁡αt = (R \cdot \cos\alpha - e)/\sin\alpha, ahol α\alpha a fejcsőszög, ee a villaelőtét (a kerékagy merőleges távolsága a kormánytengelytől), RR a kerék sugara; a példában α=71∘\alpha = 71^\circ, e=45e = 45 mm, R=350R = 350 mm mellett t≈73t \approx 73 mm (szemléltető érték). Az interaktív változatban a fejcsőszög, a villaelőtét és a kerékméret állítható, és kiírja a számított utánfutást és a kormányzási jelleget.

43.1.4 Felépítés és működés

43.1.4.1 Vázszerkezetek, anyagok és igénybevételek

Statikus változat (mint a PDF-ben)Gyémántvázas kerékpár oldalnézetben a váz csöveivel, a villa, a kormány, a hajtás, a váltók és a fékek megnevezésével; mellette a fő vázformák sziluettje.
A kerékpár részei: gyémántvázas túrakerékpár oldalnézetben, számozott hívószámokkal; alatta a fő vázformák sziluettje (sematikus vonalrajz)

Az ábra a váz csöveit (felső cső, alsó cső, ülőcső, lánc- és nyeregvilla, fejcső), a kormányzás elemeit (villa, kormánycsapágy, kormányszár, kormány), a hajtást (középcsapágy, hajtókar, pedál, lánckerék, lánc, kazetta, első és hátsó váltó) és a két féktípust (elöl tárcsafék, hátul felnifék) nevezi meg; alul a gyémánt-, trapéz-, ladik- és tandemváz sziluettje látható. Az interaktív változatban a rámutatott alkatrész kiemelődik, és megjelenik a szerepe.

A kerékpárváz a jármű teherhordó váza, amely a hajtás, a fékek, a kormány és az utas által keltett statikus és dinamikus terheléseket felveszi. Kialakítását tekintve megkülönböztetünk: - Gyémántváz: a klasszikus, két háromszögből álló férfiváz, nagy merevséggel és alacsony tömeggel. - Trapéz- vagy lépcsős váz: alacsonyabb felsőcsővel, könnyebb felszállást tesz lehetővé (női vagy városi kerékpárok). - Ladikváz (step-through): erősen leengedett felsőcső, idősebbek és városi használat számára. - Tandemváz: két ülés, két pedálhajtás, meghosszabbított tengelytávval és megerősített lánctartóval. - Tricikliváz: három kerék, gyakran áruszállításhoz vagy mozgáskorlátozottak számára; a rakománytartó rész beépül a vázba. - Különleges vázak: összecsukható (folding), fekvő (recumbent), teher- (cargo), fat bike, illetve teremkerékpár (spinning) vázak, utóbbiaknál a stabilitás és a beállíthatóság a fő szempont.

Biofizikai hatások. A vázgeometria határozza meg a testtartást, a nyeregmagasságot és a kormány pozícióját, ezáltal a térd- és csípőízület terhelését. A helytelen nyeregmagasság (túl alacsony nyereg) térdpanaszokhoz vezet, a túl magas nyereg pedig csípőkilengést okoz. Az optimális nyeregmagasság közelítőleg a belső lábhossz 0,8830{,}883-szorosa, a hajtókar-tengely (középcsapágy) közepétől a nyereg tetejéig mérve, a nyeregcső vonalában (tanulási közelítés, ellenőrizendő: módszertől függően változik).

Anyagok.
- Acélváz (CrMo, Hi-Ten): jó szilárdság, könnyű javíthatóság, de nagyobb tömeg. A króm-molibdén acélcsövek vékony falúak, rugalmasak.
- Alumíniumváz: kis tömeg, jó merevség, de fáradásra érzékeny; hegesztése speciális eljárást igényel.
- Titánváz: kiváló szilárdság/tömeg arány, korrózióálló, de drága.
- Karbon (CFK) váz: nagyon könnyű, jól hangolható merevség, de ütésre érzékeny, és a sérült szerkezet nehezen vizsgálható.

A vázakra ható igénybevételek: hajlítás a nyereg- és hajtóműcsomópontnál, csavarás a kormány mozgatásakor, valamint kifáradás a rezgések miatt. A felületkezelés (porfestés, lakkozás, eloxálás) korrózióvédelmet és esztétikai védelmet ad.

43.1.4.2 Hajtóművek: lánchajtás, váltók

A kerékpár leggyakoribb hajtása a lánchajtás, amely a gépelemeknél tanult alakzáró hajtások családjába tartozik (lásd Hajtások: szíj-, lánc- és fogaskerékhajtás, mechanizmusok). Az első lánckerékről a lánc viszi át a nyomatékot a hátsó fogaskerékre. A lánc görgős lánc, osztása jellemzően 1/21/2 hüvelyk (12,7 mm). Az áttételt fokozatváltással változtatjuk:

A váltó működtetése bowdenes, forgatható markolattal vagy karral történik. A pontos beállításhoz az indexelést (a váltó akadásmentes pozícióját) a csavaron vagy a kábel feszességén állítjuk. A láncfeszességet a hátsó váltó feszítőgörgője tartja, agyváltónál a láncot utánfeszítővel vagy excenteres középrésszel állíthatjuk.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hátsó kerékpárváltó paralelogrammával, két váltógörgővel, H és L határolócsavarral és bowdenfeszítővel; első váltó; agyváltó bolygóművel; a lánc részei.
A kerékpárváltók és a lánc részei: (a) hátsó külső váltó, (b) első váltó, (c) agyváltó bolygóműve, (d) görgős lánc (sematikus vonalrajz)

A hátsó váltón a váltószemre szerelt test, a B-csavar, a paralelogramma a visszahúzó rugóval, a H és L határolócsavar, a bowdenfeszítő és a bowdenrögzítő csavar, valamint a kanálban a felső (vezető) és az alsó (feszítő) váltógörgő látható. Az agyváltó bolygóművében a napkerék, a bolygókerekek és a gyűrűkerék közül a kapcsolórúd helyzete dönti el, melyik elem hajt, melyik hajtott és melyik áll. A lánc belső és külső tagokból áll; a csapok és hüvelyek kopása okozza a lánc nyúlását. Az interaktív változatban a rámutatott alkatrész szerepe olvasható; a váltóbeállítás lépéseit a Kerékpárok üzembe helyezése képsora mutatja.

Fejlődés kiszámítása
Lásd a kidolgozott példát.

43.1.4.3 Elektromos hajtóművek (pedelec és e-bike)

Az elektromos rásegítésű kerékpárok jellemzője, hogy a motor csak a pedálozás rásegítéseként működik, és a segítség mértéke legfeljebb 25 km/h-ig tart, a motor névleges teljesítménye legfeljebb 250 W (ellenőrizendő: (EU) 168/2013 rendelet 2. cikk, az EN 15194 szabvány és a KRESZ kerékpár-fogalma). A gázkarral (tolássegítő üzemmódon túl) gyorsító jármű már nem EPAC. A hajtórendszer elemei:

Teremedző kerékpárok esetében a hajtás lehet mechanikus (közvetlen hajtás egy lendkerékre, fékpofával állítható ellenállás) vagy elektromágneses (a lendkerék mágneses ellenállását szabályozzák), illetve elektromos rásegítésű (hajtómotor-generátor, amely ellenállást is adhat).

43.1.4.4 Fékek

A kerékpár fékrendszere a mozgási energiát a fékbetétek és a fékezett felület közötti súrlódással hővé alakítja. Típusai:

Súrlódó anyagok: a felnifékbetétek gumi- vagy műanyag alapú keverékek; a tárcsafékbetétek szerves (resin) vagy szinterezett (fém) anyagúak. A szinterezett betétek nagyobb hőállóságúak, de a tárcsát jobban koptatják.

43.1.4.5 Futóművek

A kerékpár futóműve a kormányzást, a rugózást és a lengéscsillapítást foglalja magában.
- Kormányzás: az első villát a fejcsőben lévő kormánycsapágy (headset) tartja. A kormánygeometriát a fejcsőszög és az utánfutás határozza meg. A stabilitáshoz kellő utánfutás, a fordulékonysághoz kisebb utánfutás szükséges.
- Rugózás: az első villa lehet merev vagy teleszkópos rugós. A rugós villákban acélrugó vagy levegőrugó (légrugó) van, a csillapítást olaj viszi el. Hátsó rugózás a teljes felfüggesztésű (full suspension) kerékpároknál van, a váz hátsó lengőkarján keresztül.
- Lengéscsillapítók: a rugózó elemekkel párhuzamosan hidraulikus csillapítók működnek, amelyek a rugó rezgéseit olaj áramlási ellenállásával csillapítják. A beállítás a rugóelőfeszítést, a visszapattanási csillapítást és esetleg a kompressziós csillapítást érinti.
- Futómű-geometria hangolása: a villa hosszának, a fejcsőszögnek és az utánfutásnak a megváltoztatása (pl. más villa beépítése) módosítja a kormányzási jellemzőket. A beállításoknak a kerékpár használati céljához (verseny, túra, downhill) kell illeszkedniük.

43.1.5 Kidolgozott példák

Példa 1 (A): Fejlődés kiszámítása

Adott egy városi kerékpár, első lánckerék fogszáma zelső=44z_{\text{első}} = 44, hátsó fogaskerék zhátsó=16z_{\text{hátsó}} = 16, a hátsó kerék külső átmérője D=0,70mD = 0{,}70\,\text{m}. Számítsuk ki a gépészeti áttételt és a fejlődést.

Megoldás:

i=zhátsózelső=1644=0,3636, i = \frac{z_{\text{hátsó}}}{z_{\text{első}}} = \frac{16}{44} = 0{,}3636,

L=π⋅D⋅zelsőzhátsó=π⋅0,70⋅4416. L = \pi \cdot D \cdot \frac{z_{\text{első}}}{z_{\text{hátsó}}} = \pi \cdot 0{,}70 \cdot \frac{44}{16}.

Kiszámítva:

L=3,1416⋅0,70⋅2,75=6,04m. L = 3{,}1416 \cdot 0{,}70 \cdot 2{,}75 = 6{,}04\,\text{m}.

Tehát egy pedálfordulattal a kerékpár kb. 6,04 métert tesz meg. Az ellenőrzés: a fejlődés durván a kerék kerületének (π⋅0,7≈2,2m\pi \cdot 0{,}7 \approx 2{,}2\,\text{m}) és a fogszámviszony szorzataként adódik, ami 2,2⋅2,75≈6,052{,}2 \cdot 2{,}75 \approx 6{,}05, rendben.

Példa 2 (B): Elektromos rásegítés hatótáv becslése

Egy 36 V-os, 14 Ah-s lítium-ion akkumulátorral szerelt pedelec motor átlagosan leadott mechanikai teljesítménye sík terepen, Eco üzemmódban 180 W. A teljes hajtáslánc (motor + vezérlő) hatásfoka 0,8. Becsüljük meg, mennyi ideig tudja a motor a rásegítést nyújtani, ha az akkumulátor a gyakorlatban a névleges kapacitás 90%-át tudja leadni.

Megoldás:

Az akkumulátor hasznosítható energiája:

W=U⋅C⋅k=36V⋅14Ah⋅0,9=453,6Wh. W = U \cdot C \cdot k = 36\,\text{V} \cdot 14\,\text{Ah} \cdot 0{,}9 = 453{,}6\,\text{Wh}.

A motor által felvett elektromos teljesítmény Pfel=PleadηP_{\text{fel}} = \frac{P_{\text{lead}}}{\eta}, ahol Plead=180WP_{\text{lead}} = 180\,\text{W} a leadott mechanikai teljesítmény. A hatásfok miatt:

Pfel=1800,8=225W. P_{\text{fel}} = \frac{180}{0{,}8} = 225\,\text{W}.

Az üzemidő:

t=WPfel=453,6225=2,016h≈2óra. t = \frac{W}{P_{\text{fel}}} = \frac{453{,}6}{225} = 2{,}016\,\text{h} \approx 2\,\text{óra}.

Ha a kerékpáros átlagsebessége 20 km/h, a becsült hatótáv kb. 40 km. Ez csak közelítő érték, mert a tényleges fogyasztás függ a domborzattól, a szél- és gördülési ellenállástól, valamint a rásegítési szinttől.

43.1.6 Minőségellenőrzés

A kerékpár szerkezeti elemeinek ellenőrzésekor a gyártói előírásokat, a kopási határokat és a megfelelő mérőeszközöket kell használni. Az alábbi táblázat összefoglalja a fő ellenőrzési pontokat:

Rendszer Mit ellenőrzünk Módszer / műszer Példaérték (ellenőrizendő)
Váz repedés, deformáció, korrózió szemrevételezés, hézagmérő, csavarmérő nincs repedés, hajlás < 1 mm
Lánchajtás lánckopás, láncfeszesség láncnyúlásmérő, mérőszalag lánckopás-mérővel mért nyúlás legfeljebb 0,5–0,75% (gyártótól függően; ellenőrizendő), pl. 100 mm mérőszakaszon
Váltó indexelés, láncváltás pontossága próbapad, kézi forgatás minden fokozatban akadásmentes váltás, lánc nem ugrik
Fék fékbetét vastagsága, fékerő, féktárcsavastagság tolómérő, fékpad betét legalább 1 mm, tárcsavastagság a gyártói minimum felett
Futómű csapágy holtjáték, rugó/lengéscsillapító működése kézi mozgatás, szemrevételezés, szivárgásfigyelés nincs koppanás, olajszivárgás nem látható
Elektromos hajtás akkumulátor feszültség, töltés, motor működése multiméter, diagnosztikai szoftver (márkától függő) nyugalmi feszültség 36 V-os (10 cellás) rendszernél teljesen töltve kb. 42 V (ellenőrizendő)

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

43.1.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél elektromos rásegítésű városi kerékpárral érkezik, és azt panaszolja, hogy „az utóbbi hetekben lényegesen kevesebbet segít a motor, és a kijelzőn hamar visszaesik a töltöttség.” A műhelyben a kerékpárt állványra helyezzük, ellenőrizzük az akkumulátor nyugalmi feszültségét: a 36 V-os rendszeren csak 34,8 V-ot mérünk teljes feltöltés után 1 órával; ez cellánként kb. 3,48 V, vagyis alacsony töltöttséget jelent, és arra utal, hogy az akkumulátor nem tölt fel teljesen (nem mélykisülés; ellenőrizendő: gyártói töltöttségi táblázat). A gumiabroncs nyomása alacsony (2,5 bar helyett 1,8 bar), ami növeli a gördülési ellenállást. A lánc és a váltó erősen szennyezett, a lánc kenése hiányos. A hibakeresési lánc:

  1. Tünet: csökkent rásegítés, gyors feszültségesés.
  2. Mérés: akkumulátor feszültsége, töltés közbeni áram, gumiabroncsnyomás.
  3. Ok (feltevés): az akkumulátor nem tölt fel teljesen, vagy a kapacitása csökkent – ezt a belső ellenállás és a kapacitás gyártói diagnosztikával való mérése dönti el; emellett az alacsony gumiabroncsnyomás is növeli a fogyasztást.
  4. Javítás: akkumulátor állapotfelmérése (gyártói diagnosztikával), gumiabroncsok felfújása a gyártó által előírt értékre, hajtáslánc tisztítása és kenése.
  5. Ellenőrzés: próbakörön a rásegítés visszatért, de ha a kapacitás a névleges 80% alá esik, az akkumulátor cseréje javasolt (ellenőrizendő: gyártói előírás).

Tanulság: a pedelec hibáinál először mindig az alapvető mechanikai és gumiabroncs-körülményeket ellenőrizzük, mert ezek gyakran félrevezethetik az elektromos rendszer diagnózisát.

43.1.8 Tipikus hibák

  1. Rossz váltóbeállítás miatt láncugrás vagy láncleesés. A hátsó váltó indexelő csavarját hozzá nem értő módon állítják, így a lánc nem áll meg pontosan a fogaskerék fölött. Helyes gyakorlat: a gyártói utasítás szerint először a felső/alsó ütközőcsavarokat állítjuk be, majd az indexelést finomhangoljuk a bowden feszességével, és terhelés nélkül, kézzel forgatva minden fokozatot ellenőrizünk.
  2. Túlfeszített lánc. Egysebességes vagy agyváltós kerékpáron a lánc túl szorosra állítása növeli a csapágyterhelést és gyors kopást okoz. Helyes gyakorlat: a lánc belógása a hajtókar és a hátsó fogaskerék között kb. 10–15 mm (ellenőrizendő: gyártói adat).
  3. Fékbetét rossz beállítása. A felnifék betétje a gumiabroncs oldalához érhet, ami defektet okozhat, vagy nem teljes felülettel fekszik fel a felnire, csökkentve a fékerőt és nyikorgást okozva. Helyes gyakorlat: a betétet a felni fékfelületével párhuzamos magasságban, a felni pereme alatt állítjuk be, és a kerék forgásirányában elöl lévő végével kb. 0,5–1 mm-rel (ellenőrizendő: gyártói adat) közelebb a felnihez, mint a hátsó vége (toe-in), hogy ne nyikorogjon.
  4. Elektromos rásegítés hibája nedvesség miatt. A vezérlő vagy a csatlakozók nem megfelelő vízvédelme miatt a rendszer hibakódot ír ki vagy leáll. Helyes gyakorlat: a gyártói IP-védettséget figyelembe véve a csatlakozókat vízmentesítő zsírral kezelni, a sérült tömítéseket cserélni, és a javítást csak feszültségmentesített rendszeren végezni.

43.1.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? Egy kerékpár hátsó fogaskerekének fogszámát növelve azonos első lánckerék mellett a fejlődés nő. Indokold!
  2. Számítsd ki a fejlődést, ha zelső=38z_{\text{első}} = 38, zhátsó=19z_{\text{hátsó}} = 19, D=0,66mD = 0{,}66\,\text{m}!
  3. Mi a különbség a mechanikus és a hidraulikus tárcsafék között?
  4. Mi a feladata a BMS-nek az elektromos kerékpár akkumulátoránál?
  5. Mi történik, ha a kerékpár vázán a hajszálrepedéseket nem vesszük észre?

43.1.10 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld a kerékpár fejlődését, és írd fel a képletét a mértékegységekkel!

2. feladat (A)
Egy kerékpár első lánckereke 48 fogú, hátsó fogaskereke 24 fogú, a hátsó kerék átmérője 0,68 m. Számítsd ki a gépészeti áttételt és a fejlődést! Add meg az eredményt méterben!

3. feladat (B)
Egy hegyikerékpár hajtóművén az első lánckerekek 36/22 fogúak, a hátsó fogaskerekek 11-32 fogúak (9 fokozat). Számítsd ki a legkisebb és a legnagyobb fejlődést, ha a kerék átmérője 0,7 m! Melyik fokozatot választanád meredek emelkedőhöz, és miért?

4. feladat (B)
Egy elektromos rásegítésű kerékpár akkumulátora 48 V, 10,5 Ah, a motor és a vezérlő együttes hatásfoka 0,85. A motor átlagos leadott teljesítménye sík terepen 200 W. Becsüld meg, hány kilométert tud megtenni a kerékpáros 25 km/h átlagsebességgel, ha az akkumulátor a névleges kapacitás 85%-át tudja ténylegesen leadni!

5. feladat (C)
Magyarázd el, miért nem célszerű nagy terhelés alatt (pl. meredek emelkedőn, erős pedálozás közben) külső váltóval váltani! Hasonlítsd össze ebből a szempontból az agyváltóval!

6. feladat (D)
Egy ügyfél panasza: fékezéskor az első fék rángat, pulzál és csikorog, a fékkar pedig „puhább” lett, mint korábban. Milyen lehetséges okokat vizsgálnál meg, és milyen mérésekkel döntenéd el a hibát?

43.1.11 Megoldások

43.1.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A fejlődés képlete szerint L=πD⋅zelsőzhátsóL = \pi D \cdot \frac{z_{\text{első}}}{z_{\text{hátsó}}}. Ha zhátsóz_{\text{hátsó}} nő, a hányados csökken, tehát a fejlődés csökken.
  2. i=1938=0,5i = \frac{19}{38} = 0{,}5; L=π⋅0,66⋅3819=3,1416⋅0,66⋅2=4,147mL = \pi \cdot 0{,}66 \cdot \frac{38}{19} = 3{,}1416 \cdot 0{,}66 \cdot 2 = 4{,}147\,\text{m}.
  3. A mechanikus tárcsafék bowdennel működteti a féknyerget, a kar erőátvitele kisebb, a bowdenben súrlódás lép fel; a hidraulikus rendszerben fékfolyadék (vagy olaj) közvetíti az erőt, kisebb kézi erő szükséges, jobb adagolhatóság.
  4. A BMS felügyeli a cellák feszültségét, hőmérsékletét és áramát, véd a mélykisüléstől, túltöltéstől és túlmelegedéstől, valamint kiegyenlíti a cellák töltését.
  5. A hajszálrepedés növekedésével a váz hirtelen törhet, ami balesetet okozhat. Ezért a vázat rendszeresen vizsgálni kell, különösen karbonváznál (ütés után is).

43.1.11.2 Feladatok megoldásai

1. feladat
A fejlődés a kerékpár egy teljes hajtókar-fordulatára eső megtett út. Képlete:

L=πD⋅zelsőzhátsó, L = \pi D \cdot \frac{z_{\text{első}}}{z_{\text{hátsó}}},

ahol DD a hátsó kerék külső átmérője (m), zelsőz_{\text{első}} az első lánckerék fogszáma, zhátsóz_{\text{hátsó}} a hátsó fogaskerék fogszáma, LL pedig méterben adódik.

2. feladat
Adott: zelső=48z_{\text{első}} = 48, zhátsó=24z_{\text{hátsó}} = 24, D=0,68mD = 0{,}68\,\text{m}.
Keresett: ii és LL.

i=2448=0,5. i = \frac{24}{48} = 0{,}5.

L=π⋅0,68⋅4824=3,1416⋅0,68⋅2=4,273m. L = \pi \cdot 0{,}68 \cdot \frac{48}{24} = 3{,}1416 \cdot 0{,}68 \cdot 2 = 4{,}273\,\text{m}.

3. feladat
Adott: első lánckerekek 36 és 22 fog, hátsó fogaskerekek 11–32 fog, D=0,7mD = 0{,}7\,\text{m}.
A legnagyobb fejlődés a legnagyobb első / legkisebb hátsó kombinációval: zelső=36z_{\text{első}}=36, zhátsó=11z_{\text{hátsó}}=11:

Lmax=π⋅0,7⋅3611=3,1416⋅0,7⋅3,2727≈7,19m. L_{\max} = \pi \cdot 0{,}7 \cdot \frac{36}{11} = 3{,}1416 \cdot 0{,}7 \cdot 3{,}2727 \approx 7{,}19\,\text{m}.

A legkisebb fejlődés a legkisebb első / legnagyobb hátsó kombinációval: zelső=22z_{\text{első}}=22, zhátsó=32z_{\text{hátsó}}=32:

Lmin=π⋅0,7⋅2232=3,1416⋅0,7⋅0,6875≈1,51m. L_{\min} = \pi \cdot 0{,}7 \cdot \frac{22}{32} = 3{,}1416 \cdot 0{,}7 \cdot 0{,}6875 \approx 1{,}51\,\text{m}.

Meredek emelkedőhöz a legkisebb fejlődést választjuk, mert így a hajtókarra kifejtett nyomaték kisebb erővel elegendő, és a pedálozási frekvencia magasabb lehet.

4. feladat
Adott: U=48VU = 48\,\text{V}, C=10,5AhC = 10{,}5\,\text{Ah}, k=0,85k = 0{,}85 (hasznosítható kapacitás arány), η=0,85\eta = 0{,}85, Plead=200WP_{\text{lead}} = 200\,\text{W}, v=25km/hv = 25\,\text{km/h}.

Hasznosítható energia:

W=48⋅10,5⋅0,85=428,4Wh. W = 48 \cdot 10{,}5 \cdot 0{,}85 = 428{,}4\,\text{Wh}.

Felvett elektromos teljesítmény:

Pfel=2000,85=235,3W. P_{\text{fel}} = \frac{200}{0{,}85} = 235{,}3\,\text{W}.

Üzemidő:

t=428,4235,3=1,82h. t = \frac{428{,}4}{235{,}3} = 1{,}82\,\text{h}.

Hatótáv:

s=v⋅t=25⋅1,82=45,5km. s = v \cdot t = 25 \cdot 1{,}82 = 45{,}5\,\text{km}.

5. feladat
Nagy terhelés alatt a lánc feszes, a fogaskerék és a lánc kapcsolata erősen terhelt; ha ilyenkor oldalirányú erővel próbáljuk a láncot más fogaskerékre terelni, a lánc megugorhat, leeshet, a fogaskerekek és a lánc kopása gyorsul, sőt a váltókar el is hajolhat. Az agyváltó ezzel szemben a hátsó agy belsejében lévő bolygóművel vált, a lánc pozíciója változatlan, így terhelés alatt is váltható, bár célszerű itt is rövid tehermentesítés.

6. feladat
Lehetséges okok: - Szennyezett (olajos) fékbetét vagy tárcsa, egyenetlenül kopott betét, laza vagy nem központosan álló féknyereg. - A féktárcsa vagy a felni oldalirányú ütése (deformáció). - A hidraulikus rendszerben levegő vagy szivárgás, kevés folyadék (puha fékkar). - Az első kerékcsapágy vagy a kormánycsapágy holtjátéka (fékezéskor rángat, koppan).

Mérések és vizsgálatok: - Fékbetétek vastagságának és párhuzamosságának ellenőrzése tolómérővel. - Féktárcsa vagy felni oldalirányú ütésének mérése mérőórával (max. megengedett ütés a gyártói adat szerint). - Fékfolyadék szintjének és légtelenségének ellenőrzése: ha a kar puha, légtelenítés szükséges. - Kerékcsapágy holtjátékának ellenőrzése kézzel, a kerék oldalirányú mozgatásával.

43.1.12 Rövid összefoglaló

A kerékpár vázszerkezetei (gyémánt, trapéz, tandem, tricikli, teremváz) a hajtás, a fékek és az utas terheit viselik; anyaguk leggyakrabban acél, alumínium, titán vagy karbon. A vázgeometria (fejcsőszög, utánfutás, tengelytáv) befolyásolja a kormányzást és a stabilitást. A hajtómű lánchajtással működik, az áttétel a fogszámok viszonya, a fejlődés pedig az egy hajtókar-fordulatra eső út: L=πD⋅zelső/zhátsóL = \pi D \cdot z_{\text{első}}/z_{\text{hátsó}}. A külső váltó és az agyváltó közötti különbség a terhelés alatti váltás lehetőségében és a karbantartási igényben van. Az elektromos rásegítésű kerékpárok hajtása általában 36 V-os lítium-ion akkumulátorral, kefe nélküli motorral és nyomaték-/fordulatszám-érzékelős vezérléssel történik; a BMS védi az akkumulátort. A fékek lehetnek felnifékek vagy tárcsafékek, mechanikus vagy hidraulikus működtetéssel; a fékhatás a súrlódó anyagok és a beállítás függvénye. A futómű rugózással és lengéscsillapítással javítja a menetkomfortot és a kerék tapadását. Továbbvitt eredmény. A váz, hajtómű, fék és futómű ismerete közvetlenül szükséges a Kerékpárok üzembe helyezése, karbantartása és javítása alfejezetben, ahol az itt tanult áttétel- és fejlődésszámítást, valamint a fék- és futómű-ellenőrzési ismereteket gyakorlati beállításokkal kötjük össze.

43.1.13 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: kerékpár- és pedelec-gyártói javítási utasítások, kerékpár alkatrész-adatlapok; ISO 4210 (kerékpárok biztonsági követelményei), EN 15194 (EPAC elektromos rásegítésű kerékpárok); a gépelemeknél tanult áttétel- és hajtáselmélet (Hajtások: szíj-, lánc- és fogaskerékhajtás, mechanizmusok); a fékek fizikája (A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások); akkumulátor- és elektromos alapismeretek (Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés).
Ellenőrizendő: az EPAC kategória pontos sebesség- és teljesítményhatára az EN 15194 szerint; az akkumulátor-példaértékek; a nyeregmagasság-ajánlás; a lánckopás mérési határ; a fékbetét minimális vastagsága; a váltó beállítási sorrend és az utánfutás/fejcsőszög típusfüggő értékei. A jogszabályi és szabványhivatkozások a kiadás előtt ellenőrizendők.